Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

Brázay Kálmán sósborszesze a legjobb házi - szór csúz. rheuma, fog-, fej- és szemfájás ellen, inelyot lóghat ha tósabban bizonyít Kossuth La,0S nagy hazánkfiának Brázay Kálmánhoz intézett, 1877. november 30-án Collegno al Baracoonéban kelt levele, melyben többek között ezeket mondja: „Egy időben látásom úgy annyira megzavarodott volt, hogy szemorvoshoz voltam kénytelen folyamodni : az glauoomát emlegetett § operatio szükségéről beszélt. Kom fogadtam el tanácsát jj hanem kísérletet teltem az ön sósborszeszével s a siker minden várakozásomat felülmúlta. A korom-golyó- forma árnyak, melyek olyan sürüeu jártak fel és alá a szemeim előtt, hogy olvasnom teljesen lehe tétlenség volt, mindjárt pár napi hisználat után ritkulni kezdtek s folytatott használás mellett teljesen elmaradtak, úgy hogy most tisztán látok ; sót szemeim annyira megerősödtek, hogy jó világítás mellett szükségből még szemüveg nélkül is olvas hatok, daczára annak, hogy szemeimet éppen nein kímélem, telescopicus és górcsövi vizsgálalatokka bíbelődöm s 75 évem daczára nem tudok azoi rossz szokásomról lemondani, hogy gyertyavilag mellett olvasgassak éjfélig is rendesen. Ha érzem hogy szemeim fáradni kezdenek, jól mgmosom a sósborszeszszel, különösen ügyelve arra hogy d szeszpára jól szemembe jusson és minden rendben van. Ez csakugyan megbecsülhotetlen ered mény« stb. stb.

A legkitűnőbb és minden háztartásban különösen a téli idény alatt nélkülözhetetlen thea rum az első gyulai cognac és palinkafozde „Cabinet-. rum“-ja, mely minden jobb fűszer- és csemege- üzletben kapható. 312 3—3

Gyulai élet.

Kopogtak az ajtómon.

Mint jó nevelésű ember: összerezzentem, mire megnyílt az ajtó és belépett egy ur.

Az ur übercziherben volt és veres bajusza volt. Szemei sötétszürkék voltak, orrán három piros szemölcs hirdette a borban levő örök igazságot.

így nézett ki. Megesküdtem volna rá, hogy művész, de csalódtam, nem művész volt, hanem „bűvész.“

Összecsapván bokáját bemutatta magát.

— Én Boskó vagyok!

Miután kölcsönösen örvendtünk egymásnak, leültettem őt.

— Uram — szólt hozzám — azért jöttem önhöz, hogy pártfogását esdjem. Azt hiszem, szükségtelen magamat bővebben megismertetni. Ön tudja, kicsoda az a Boakó!

E nevet olyan arczczal mondta ki, mint Bonaparte Napoleon.

— Oh! hogyne. A falragaszokból és híréből ismerem! „Boskó jön!“ „Boskó megérkezett!“ „Boskó itt van!“ Tehát ön az a nagy jövő, megérkező és itt levő ...

— A ki ma este a Központban fog fellépni! Remélem lesz szerencsém ! — egészité ki szómat.

Újból összerezzentem és a zsebeimben levő tizenöt krajczárra, vagyonom utolsó roncsaira gondolván, morozusan igy szóltam:

— Leheti

— Lehet. .. lehet. , . nem lehet j hanem önnek ott kell lenni, hogy csodálja és írja meg- művészetemet s ezzel markomba adott egy tiszteletjegyet, a mit tisztelet nélkül „potyajegy"- nek is hívnak.

Ez lényegesen változtat a helyzeten. Czi- garettás skatulyát vettem elő és hévvel sut- togám:

— Ott leszek I

Idegenem ezzel belenyúlt a czigarettás ska- tulyába és — hopp! ... a skatulya üres lett. Láttam, hogy született büvészszel van dolgom. Eltüntette őket. Kissé savanyu arczot vágtam hozzá, de az idegen megnyugtatott.

— Ne féljen előkerül, csak meg akartam produkczióim sorozatát kezdeni.

Boakó ur úgy -látszik, folytatta a produkcziót.

Egyetlen kincsemet, fényesre vasalt cylin- deremet elővette és — ráült.

Egyetlen kincsem egy hattyú roppanással megsemmisült.

Majd sirva fakadtam.

— Gyerekség — szólt biztató mosolylyal az idegen, úgy hogy egészen megnyugtatott s érdeklődéssel kezdtem további működését nézni.

— Akar ön hasbeszedet hallani? kérdé tőlem.

— Az semmi, szóltam, — én írni is tudok hasból!

— Avagy akarja ön az indiai caodakoaarat látni, mely elnyel mindent, a mit beletesznek?

Felragadtam a papírkosarat.

— Hohól Boskó ur, ez különb kosár annál, ez nyel csak el sokat! Kérdezze meg csak a helyi lantosokat?!

Boakó bosszús lett. Érdekes egy bosszús Boskót látni.

— No várjon — szólt, mindjárt ámulni fog. De ha untatja önt büvészetem, nem bánom, dis- kuráljunk. Mit szól ön az obstrukczióhoz?

— Én elvből nem politizálok, de ha ön hajlandó kaucziót tenni, elmondhatom e tárgyban véleményemet ?

— Sajnálom, kauczióra nincs pépzem.

— No nem baj, tiz forinttal is megelégszem.

— Hagyjuk csak inkább e kérdést s térjünk vissza a bűvészeihez. Szabad kérnem a zsebóráját.

Kivettem duplafedelü arany remontoire órámat, amerikai nagybátyám egyetlen hagyatékát és odaadtam neki.

— Szabad felöltőjét is felvennem ?

— Tessék, ott lóg a fogason. — Kezdett érdekelni a dolog. Mi lesz ebből?

— És most Uram megfogja ön látni a prévosíi sötétben látó nőt.

Azzal becsukta a redőnyöket. Nem láttam semmit. Ellenben egy kezet éreztem nadrágzsebemben. Odakaptam. Már nem volt ott a kéz, de vagyonom utolsó roncsai sem.

Vad haragra gyultam.

— Uram, Ön csaló! ön nem Boakó, ön nem bűvész, ön nem nő, ön nem lát sötétben, hanem kötöz ...

Azzal dühödten szakítottam fel az ablakot.

Az idegen nyugodt mosolylyal állt előttem.

— Lassan, lassan fiatal ember, ez mind a produkczióhoz tartozik.

— Vájjon mi tartozik még a produkczióhoz? — kérdém magamban — látva, hogy az állítólagos Boskó egy értékes tintatartót, az asztalon levő két darab 50 krajczáros bélyeget és szép tajtékszivarszipkámat is elővette.

— És most Uram! — szólt pathosszal jól figyeljen ön. En az összes nálam levő tárgyakat el fogom tüntetni.

— Sanzé — Mars!

............S mielőtt megakadályozhattam volna,

az ál-Boskó kabátommal, órámmal, czilinderem- ben, esernyőmmel, szipkámmal, két darab ötven krajczáros bélyeggel s vagyonom utolsó roncsaival — összesen 13? frt 74 krajczár ertekben nyomtalanul eltűnt.

A rendőrség erélyesen megindította a nyomozást.

—re.

Közgazdaság.

Az uj fogyasztási adók.

Uj évtől kezdve a szesz, czukor és eörfogyasztás megadóztatásában olyan gyökeres változások állanak be, amelyek közönségünk minden rétegét köz votlenül érdeklik. Lapunk olvasóinak szolgálatot vélünk tenni, amidőn az alábbi hirdetményt közöljük és alkalmazkodás és miheztartás végett felhívjuk reá a figyelmet:

Hirdetmény a szesz, czukor és sörfogyasztás megadóztatásában 1899. évi január hó 1-ső napjával beálló változásokról.

1. Az eddigi szeszitalmérési, czukoifogyasz tási és söritaladók 1898. évi deczember hó 31-ik napjával megszűnnek; ennélfogva 1899. évi január hó 1-ső napjától kezdve égetett szeszes folyadékoknak, czukornak, czukorárunak és sörnek a zárt városokba (Budapost, Pozsony) való behozatala s nyilt helyeken való elárusitása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők úgy mint eddig, zárt városokban a fogyasztási adóhiva- aloknál s nyilt helyeken az adószedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél). Az egyes városok által a fentemlitett czikkek fogyasztása vagy bevi tele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti

2. Ugyancsak 1898 évi deczember hó 31 iké- vel megszűnnek az 1890 évi XXXVI. törvény- czikknek az égetett szeszes folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, a melyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikba nem voltak szabadon bevihetők.

3. Az eltörölt szeszitalrm'rési, czukorfogyasz- tási és söritaladók helyett szeszforgalmi, czukor- fogyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. évi január hó l-jével uj adók lépnek életbe

4. Ezek az adók a kisebb mennyiségekben elszállított adóköteles czikkek után az illető czik- keket előállító iparvállalatokban (szeszfőzdében, czukorgyárban, sörfőzdében) fognak beszedetni; ennélfogva azok, a kik ily czikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparvállalatokból kisebb mennyiségekben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, czukrot 50 mótermázsánál, sört 50 hektoliternél kisebb mennyiségekben) szereznek be, vagy a kik ily czikkeket a magyar korona országainak területén belül kereskedésekből vagy más üzletekből illetve felektől szereznek be, a czikkek beszerzése és átvétele alkalmával adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő illetve fél által volt- lefizetendő.

5. Magán felek valamint a szesz, czukor és sör elárusitásával és feldolgozásával foglalkozó iparűzők az uj adókat, a mennyiben szabályellenesség esete fenn nem forog, csak az alábbi a) és b) pontok alatt felsorolt két esetben tartoznak személyesen lefizetni, és pedig;

a) ama czikkek után, a melyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, czukorgyárakból (szesz és czukor tartására rendelt szabadralttárakból) és sörfőzdékből a 4-ik pont a att kitüntetett mennyiségeknél nagyobb mennyiségekben szereznek be. Meg van azonban engedve, hogy ezek után a nagyban szállított mennyiségek után is a most említett vállalatok fizessék a szeszforgalmi, czukorfogyasztási és Borfogyasztási adókat, s ily esetben a czikkek átvevői sem adófizetési kötelezettség, sem ellenőrzés alá nem ősnek. A ki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, czukorgyártelepekről (szesz és czukor tartására rendelt szabadraktárakból) és sörfőzdékből adóköteles czikkeket, saját érdekében cselekszik, ha az árut akként rendeli meg, hogy az adót a küldő vállalat maga fizesse le.

b) az olyan égetett szeszes folyadékok, czukor, czukorkák, kándirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé-gyártmányok, likőrök és sör után, melyeket oly helyről szereznek be, melyre 11 1898. évi XVI. és XVII. törvényczikkek hatálya ki nem terjed Ezek a helyek: a vámvonalon kívül fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt király ságok és országok (Ausztria), végre Bosznia és Herczegovina.

6. ^Azok a czikkek, melyek után az adókat az előző 5. pont szerint az átvevő fél tartozik megfizetni, az átvevő fél által azonnal az átvétel után, a még mielőtt azokat beraktározta vagy bárhova szállította volna, az átvevő lakhelyére (űz lethelyiségóre) nézve illetékes pénzügyőri szakasznál (Budapesten fogyasztási adó hivatalnál) bejelen- tendők. Ezért, a mennyiben az illető szakasz (hivatal) a szállítási útvonalon vagy ahhoz közel fekszik, legczélszerübb, ha a bejelentés a czikkek előállítása mellett, már útközben megtétetik az illető szakasz nal (hivatalnál), a hol ez esetben egyúttal az illető czikkek meg is vizsgálhatók.

A fizetendő adok tételei a következők:

égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterfokonként 15 kr. szeszforgalmi adó;

likőrök után hektoliterfokonként. 15 kr szesz- forgalmi^ adó és hektoliterenként 2 frt czukorfogyasztási adó ;

czukor után métermázsánként 6 frt czukorfogyasztási adó;

ozukorkák után métermázsánként 4 frt czukorfogyasztási adó;

csokoládé és csokoládégyártmányok után métermázsánként 3 frt 50 kr czukorfogyasztási adó;

sör után hektoliterenként 5 frt sörfogyasztási adó;

7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint az ellenőrzés s a külömböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a rósz'etes rendel kezéseket az 1898 évi XVI. és XVII. törvényczikkek végrehajtása iránt kiadott, a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 258—262 számaiban" közzétett utasítások tartalmazzák, a melyeknek külön kiadásai, még pedig a szeszforgalmi adóra vonatkozó 60 krért, a czukorfogyasztási adóra vonatkozó 50 krért s a sörfogyasztási adóra vonat, kozó 60 krért a/. Országos Törvénytár szerkesztőségében (Budapest, IV. kér., Molnár-utcza 26. sz. alatt beszerezhetők.

Ez utasításoknak a fenti 1—6. pontok alatt foglalt fontosabb intézkedésein kívül a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, moly szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól felmentetnek akkor, ha a szeszforgaimi adót a szesztermelési adóval egy dejüleg lefizetik; s igy a felek saját érdekükben cselekesznok, ha ezt az adóztatási módot választják.

8. A czukorfogyasztási adóval megadóztatott czukrot tartalmazó tartályok, és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák czukorfogyasztási adó zárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel lesznek ellátva. E zárjegyek épség ben lótele bizonyítéka annak, hogy az illető czikkek meg vannak adóztatva, s hogy azok után az átvevő adót fizetni nem tartozik.

9. Az 1899 évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, ezukoráruk és sör után a birtokos a fenti 6. pont alatt kitüntetett adóknak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az általa az illető czikkek után esetleg előzőleg lefizetett, szeszitalmérési, illetve czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedósre jogosított által vissza fog téríttetni. Az ez iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket és könnyítésekéi a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 267-ik számában közzétett rendelet tartalmazza.

10. A pótadó alá eső készletek 1899. évi január hó l-től 1899. évi január 3-ig írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál.

A bejelentésre szükséges űrlapok az előállítási költség megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznál és Budapesten a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók.

Nem jelentendők be:

a) azok a készletek, a melyek Budapest székes fővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adóvonal lal zárt területén találtatnak, s a melyek útin a szeszitalmérési, czukorfogyasztási, illetve sori aladó már lefizettetett;

b) az adómentesen főzött pálinka, amennyiben a szeszfőző és vele egy kenyéren levő háznépe vagy cselédei által leendő fogyasztásra van szánva;

c) az olyan égetett szeszes folyadék, a melyet szeszfogyasztási adó terhel;

d) az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. t.-cz. 6. §-ában megjelölt czólokra van rendelve, ha az államkincstár biztosítására szükséges feltételek teljesitvék;

e) az a szesz, a mely valamely termolési adó alá eső, a szeszmérőgép jelzéspi szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czóljaira adómentesen rak- tároztatik ;

f) az olyan czukor, a melyet ezukoradó terhel;

g) az egyes fe’eknél jelentéktelen mennyiségekben készletben levő czikkek, a melyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilogramm czukrot vagy ezukorárut vagy 5 liter sört, az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm czukrot vagy ezukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak.

11. Azok, akiknek Budapest székes-főváros vágy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körül zárt területén a fenti 10. g) pontban kitüntetett mennyiségeket meghaladó czukor- vagy sörkészletük van s 0 készleteket a fenti 10. a) pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a ezukorfogyasz tási adózárjegyekkel, illetve sorzárjegyekkel elláttassanak.

12. A fenti változások az 1888. évi XXIV t.-cz. szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIII. t-ez. szerint fizetendő czukoi'adót és a sörtermelés megadóztatására nózvo fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik.

Budapesten, 1898. november 22-ón.

A m. kir. pénzügyministerium.

Mezőgazdasági felolvasások. Az elmúlt évben tartott mezőgazdasági előadásokat a gazdasági egy let által szervezett bizottság az idén ismét megtartja a megye 21 községében. A felolvasások tartatnak: Csabán: deczember 18 án, január 8-án; Szarvason: január 8-án ; Gyulán : január 15-én; Kondoroson; január 15; Dobozon: január 22; K.-Ladány: jan, 29 ; K.-Tarcsán : január 29 ; Uj-Kigyóson: február 5; Öcsödön: február 12; B. Szt.-Andráson: február 19 ; Gyulaváriban : február 26-án.

Az aradi kereskedelmi és iparkamara múlt kedden tartotta teljes ülését Kristyóry János elnöklete alatt, a ki az ülés elején megemlékezvén néhai Baross Gábor érdemeiről, bejelentette, hogy a Baross- szobor leleplezésén az elnök, titkár és másodtitkár részt vettek 1 a kamarák közös koszorút helyeztek a szobor talapzatára. Jelentést tett a honvédbakancsok szállítása iránt érkezett megrendelésekről és bejelentette, hogy a kereskedelemügyi miniszter az elnökség közbenjárása folytán hajlandónak nyilatkozik Jancsovics Károly szederháti tanítót a szalmafonás tanítása czóljából 200 frt segélyben részesíteni. Bejelentették azután, hogy a kereskedelmi miniszter rendeletet küldött a kerületbeli törvény- hatóságokhoz a kamarai tagválasztások megejtene iránt.

Ehhez képest a kamarai választó alkerületek ezúttal változatlanul maradnak, mihez képest Aradon, Pan- kotán, Pécskáo, Gyulán, Csabán, Makón, Battonyán, Déván és Szászvároson fognak kamarai tagokat választani. Tárgyalták Déva város vásári szabályrendeletét, de annak jóváhagyása nem volt véleményezhető, annyira zavaros és oly sok fölösleges intézkedést tartalmaz. Átdolgozás végett vissza fog adatni a dévai képviselőtestületnek. Érdemileg nem volt tárgyalható az aradmegyei kéményseprési szabályrendelet, melyet hat oldalról támadtak meg felobbezóssel. Ebben az ügyben a kamarának újabb adatokra van szüksége, ezeket azonban eddig még nem lehetett beszerezni. így hát az ügy függőben maradt. A ininiszteriumbeli titkári értekezletekre és az országos ipartanácsba dr. Marschall Lajos titkárt küldte ki a kamara. A soproni kamarának két rendbeli felterjesztését pártolta ezután melegen a toljes ülés. Egyik azt czélozzu, hogy azoknak, kik ezégüket meg akarják magyarosítani, ne kelljen tiz frt ezégjegyzési illetéket, hanem csak 36 kros bejelentési bólyegilletéket fizetni; másik a fogyasztási szövetkezetek működési körének megszorítására vonatkozik. A kamara felír a miniszterhez, azt kérve, hogy akár rendeletileg, akár törvényben mondassák ki, miszerint a fogyasztási szövetkezetek csak korlátlan felelősséggel alakulhatnak, csak a szó legszorosabb értelmében vett fogyasztási czikkeket —• azokat is csak tagjaiknak — árusíthatnak és nyilt üzleti helyiséget nem tarthatnak. Végül — miután a nagyváradi kamarának a szeszfogyasztási ndópót- lékok tárgyában küldött átirata egyszerűen tudomásul vétetett — elhatározta a kamara, hogy ak- cziót indít az államvasutak leltári szükségletének deczentralizált fedezése érdekében, azt kiváltva hogy n leltári tárgyakra üzletvezetőségonként külön irassék ki az árlejtés, hogy igy abban s vidéki iparosok és kereskedők is részt vehessenek.

Irodalom.

Azé rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bel, és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak.

A vármegye lapjára, a mely „Hivatalos Közlemények“ czim alatt julius 1. óta jelenik meg. uj előfizetést hirdet a vármegye alispánja. Az. előfizetésre való felhívásból örömmel értesülünk, hogy a lap a hivatali érdekből hozzá fűzött várakozást teljesen kielégítette és a közigazgatás menetének egyszerűsítésében és gyorsításában lényeges feladatot végez. Magunk részéről a közönség érdekeit tekintve ismerjük el készségesen a hivatalos lapnak előnyét, a mely a sablonos külsővel biró rendeletek közlése mellot is állandóan érdekes és tanu- ságos tartalommal jelenik meg. Maga azon körülmény, hogy a közönségnek hozzáférhetővé, tanul- inányozhatóvá teszi az összes közérdekű rendeleteket és abban felkelti a közügyéit iránt való érdeklődést, igen nagy haszna a lap kiadásának. E mellett azonban tanuságos is e lap, úgy hogy annak úgyszólván minden közleménye oly közérdekű ügy vagy rendelet melynek ismerete egyaránt szükséges a vármegye minden lakosának. Ezért e lapot, a melynek külömben a közügyek iránt érdeklődő magánosok között is sok előfizetője van, mindenkinek, de különösen az olvasó köröknek és egyleteknek, melegen ajánlhatjuk. Előfizetési dija egész évre 3 frt. ami a vármegye alispánjához küldendő be.

A Magyar Könyvtárnak most megjelent novemberi sorozata ismét csupa nagyórtékü könyvvel gyarapítja a derék vállalatot. A 71. szám a Könyvtár uj Moliére-forditásainak másodikét nyújtja: A „fösvóny“-t, melyet ópugy mint az elsőt. Dandin Györgyöt, Hevesi Sándor fordított le ős látott el a szükséges magyarázatokkal. Kazinczy Gábor érdemes, de már elavult nyelvezetű fordítását ez az újabb, minden tekintetben dicséretes munka bizonynyal gyorsan ki fogja szorítani színpadainkról is. A 72. szám Jókai Mór ..Fekete vér“ czimü uj drámáját tartalmazza, ezt a mesteri rajzát a 60-as évek magyar világának, melyet a nagy költő már annyi remekében vázolt, de kevés helyütt oly megkapó színekkel, oly eleven hűséggel, mint ebben a munkájában. Az örökifjú Jókai ezt a még eddig sehol meg nem jelent színmüvet kizárólag a „Magyar Könyvtárinak engedte át, ezzel is kifejezve a vállalat iránti rokonszenvét. — Az ezután következő füzet a classicus világba visz bennünket; Pluturchos egyik legszebb életrajzát adja, a Peric- lesét, kinek csodálatos pályáját a nagy görög történetíró annyi szeretettel tudta megrajzolni. E munka fordítása dr. Kacskovics Kálmán tollát dicséri, mig a tartalmas bevezetés Tóth Rezsőtől való. — A 74—75. füzet folytatja a „Magyar Könyvtár“ Arany kiadásait, melyek hivatva vannak, nagy nemzeti költők müveit a kevésbbé jómódunkra nézve is hozzáférhetőkké tenni. Most Arany legszobb kisebb költeményéi jelentek meg, még pedig úgy mint az eddigiek, Moravcsik Géza bevezető fejtegetéseitől kisérve. Végre a 76. füzet a külföldi irodalomnak elbeszéléseinek azt a gyűjteményét folytatja, melyből eddigelé a franczia és az . olasz „elbeszélők tára“ indultak meg, Most a spanyol elbeszélőkre került a sor, kik közül e füzetben négyöt mutat be Szalai Emil fordítása: Palacio Valdést, Frontaurát, Pardo Bazant és Alast. Mind a négy becsületlel képviseli ezt az irodalmat, melynek nálunk inkább csak dicső múltját ismerik, mint jelenét — A „Magyar Könyvtár“ egy-egy száma 15 kr. az eddigi számok jegyzékét szívesen megküldi a kiadó ezég : Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), Budapest, Andrássy-ut 21.

Törvényszéki csarnok.

Nazarénus per. Egy igen érdekes polgári sommás perben hozott Ítéletet a kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsa a folyó hó 6-án megtartott szóbeli tárgyalás után. — Tóth Károly orosházi lakos felperes pert indított Kis Pál Sándor orosházi lakos alperes ellen 113 frt 45 kr. tőke követelés és jáiulékai iránt az orosházi kir. járásbíróság előtt. A megtartott tárgyalások után a nevezett kir. járásbíróság az ügyben eskületótelt ajánlott fel alperesnek, ki azonban nazarénus lévén, kijelentette, hogy ő esküt nem, csupán csak fogadalmat tesz. Ily körülmények között a kir. járásbíróság a fogadalomtételt nem tekintvén eskü-