Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

Melléklet a „Békés“ 1898.45-ik számához. működéséről. 3 A jóváhagyott alapszabályok be­mutatása. 4. A tanítói nyugdíj-törvény revíziója, előadó : Donner Lajos, b.-csabai polg. leányiskolái igazgató. 5. A gazdasági ismétlő iskoláról, előadó: Kovács János orosházi tanító. 6. A könyvtárosi és pénztárosi jelentés; a múlt évi számadás bemuta­tása és a jövő évi költségvetés megállapítása. 7. A pénztári- és ügykezelési bizottságok jelontóse és azok tárgyalása. 8. Indítványok: a| Az iskola és a tanító védelme, előadó : Povázsay Gábor, tótkom­1 ősi tanító, b) A népkönyvtárakról, előadó : Csonka János, orosházi tanító, c) A tanítói árvaházra tett alapítvány kiegészítése, előadó : Brósz János, oros­házi tanító. 9. Netán utóbb érkező indítványok tárgyalása. 10. Választások: a) Tisztujitás: elnök, 2 alelnök, főjegyző, 2 jegyző, pénztáros, könyv­táros és 10 igazgató-bizottsági tag választása, b) A békésvármegyei állandó népnevelési bizottságba az iskolák jellege szerint 3 tag választása, c) A ma­gyarországi tanitók országos bizottságába öt tag küldése. 11. A választási bizottság jelentése. 12. A közgyűlés bezárása. Gróf Almásy Kálmán. A temetés. Impozáns volt az a részvét, mely gróf Almásy Kálmán temetésén megnyilatkozott a vármegye min­den része s az ország arisztokráciájának részéről, molynek úgy monnyiségilog, mint társadalmi súlyra nézve jelentékeny száma képviselve volt a kétegy- házi nagy halott ravatalánál. A kótegyházi kastélyhoz már kora délután robogtak a fogatok úgy a vasútról, mint a várme­gye minden tája felől, szállitván a résztvevőket, kik személyesen jöttek el a megye egyik első pol­gára, az országos arisztokráczia egyik legszámotte­vőbb tagja, a derék magyar föur és a mágnásviiág tekintélyes tagja ravatalához. A kastély kápolna udvarán már a temetés előtt egy órával lehetetlen volt a kápolnába bejutni. Ember ember hátán tolongott s a közel vidék tár­sadalmának minden rétege képviselve volt ott. Az illustrisabb vendégeket, az uradalmi tiszti kar tagjait, kik mind mély gyászban jelentek meg, Fischer számtartó fogadta a kastély bejáratánál. A családtagok és tisztikaron kívül ott láttuk: Gróf Károlyi Tibor, v. b. 1.1. a főrendiház elnöke és neje, gróf Károlyi Gyula, gróf Csekonits Endre, v. b. t. t., az országos vörös-kereszt-egyesület elnöke, gróf Cziráky Béla, v. b. t. t., udvari fő marsai, gróf Eszterházy László, gróf Szapáry István, v. t. t., gróf Szapáry Péter, gróf Szapáry György, ifj. gróf Almásy Kálmán, gróf Almásy Tasziló, báró 'Wes­selényi Miklós, Almásy Géza főispán, gróf Wenckheim Frigyes, v. b. t. és neje, gr. Wenck- heim Géza ós neje, gróf Wenckheim Dénes és neje, gróf Széchényi Antal és neje, Odeschalchi Anna herczegné, Dr. Lukács György főispán, Beliczey István, Novák Kamill kúriai biró, Dr. Fábry Sán­dor alispán, Csák György, p. ü. igazgató, Gallatz János műszaki tanácsos, Szarvassy Arzén kir. fő­mérnök, Dr. Zöldy János megyei főorvos, Fürdők István ny. ezredes, Dutkay Béla polgármoster, Erkel Rudolf, Gróh Ferencz prépost stb. Fél 4 órakor kezdődött a temetési szertartás. A gyászszertartást Nogáll László kétegyházi plébá­nos végezte fényes segédlettel, Brösztel Lajos gyu­lai és Rothanszky Sándor szathmári segédlelkészek segédkezése mellett. Minden luxuriosus pompa, fény száműzve volt a dúsgazdag főur temetéséről. Mint egész élete, úgy ez is egyszerű, hivalkodástól ment volt s mint egész életében csak a természotalkotta családi élet melege vetett fényt az Almásy családra, úgy teme­tésén is csak a természetalkotta szépség, a szebb nél Bzebb élővirág koszorúk halmaza kölcsönzött fenséges színezetet a szomorú gyász-aktusnak. Koszorúkat küldtek : gróf Károlyi Tibor, gróf Wenckheim Géza és neje, gróf Csokonics Endre, herczeg Odeschalchi Anna, gróf Wenckheim Dénes és neje, gróf Szapáry István és gyermekei, Blas- kovits Cornelie és Elemér, özv. Blaskovits Mik­lósáé, gróf Wenckheim Frigyes és neje, gróf Szé­chenyi Antal és neje, Beliczey István és családja. A különböző uradalmak tisztikara, Kétegyháza kö­zönsége, a sarkadi polgári iskola, stb. Maga a koporsó, mint azt múlt számunkban is megírtuk, egyszerű de igen értékes fekete aczél- ból való volt. Fél 4 előtt valamivel vonultuk le hozzá a fájdalomtól mélyen lesújtott családtagok. A nők sarkig érő gyászfátyollal, siratván az el­hunyt nemes halottat. A kápolnában ós annak kastély felőli bejára tánál foglaltak helyet az illustris vendégek s az uradalmi tisztikar családjai. A temetési megható gyászőnek után a kápolna alatti osaládi sírboltba kisérték le utolsó útjára az agg főurat. A koporsót az uradalmi főtisztek vitték a csa­ládi sírboltba. Az óriási közönség általános részvéte kisérte őt a sírboltba s kevésnek szeme maradt szárazon a jótékony, nemes lelkű mágnás nagyszámú tiszte­lői közül. A temetés alkalmából, mint. azt lapuink múlt számában is jeleztük, 300-nál több részvétlevél és távirat érkezett a gyászoló családhoz. Ezek közül megemlítjük : Josefa kir. herczegnő, Schlauch bíboros, Dessewffy Csanádi püspök, báró Fehérváry Géza miniszter, D.iráuyi Iguácz minisz­ter, Lukács László miniszter, Széli Kálmán v. b. t. t., báró Podmaniczky Frigyes v. b. t. t., Tisza Kálmán v. b. t. t., gróf Dessewffy Aurél v. b t. t., Gromon Dezső államtitkár, herczeg Eszterházy Mik­lós, gróf Eszterházy M. Móricz, gróf Eszterházy Béla, László, herczeg Windischgrätz Valerie, her­czeg Odeschalchy Anna, herczeg Odeschalchy Géza, herczeg Odeschalchy Etelka, herczeg Hohe.ilohe, gróf Pálffy Andor gárdakapitány, báró Nopcsa Elek, néhai Erzsébet királyné főudvarmestere, gróf Czi­ráky Antal, gróf Tisza István, gróf Tisza Kálmán, báró Edelsheim Lipót, őrgróf Pallavicini Ede, özv. gróf Cziráky Jánosné, báró Aczél Lajos, Nogáll János püspök, Beniczky Ferencz főispán, Almásy Géza főispán, Lukács György főispán, Reiszig Ede főispán, gróf Degenfeld Gusztávné, gróf Khuen-Hé- derváry, gróf Andrássy Sándor, báró Wodianer Al­bert, gróf Károlyi István, gróf Zselénszky Róbert, gróf KeglevitB Gábor, gróf Nádasdy Tamás v. b. t. t,, stb. táviratait, kik mindannyian meleg hangon vettek részt a grófi család fájdalmában. 8 bezárult aj kripta ajtaja a neraeséletü gróf koporsója után. A temetési szertartás után még százával tolongtak a kripta bejáratánál, hogy egy- egy levelet vigyenek haza örök emlékül a nagy halott ravatalától. Nyugodjék békével a sok jótéteménytől em- legetottó vált főur, a derék hazafi és humánus gon- dolkozásu magyar mágnás! Kt Lapunk múlt számában sajtóhibából tévesen lett közölve az a hir, mintha Almásy Kálmán gróf kisebb alapítványainak öszege 20,000 frtot tenne ki. Ez csak igen csekély része lenne azoknak az alapítványoknak, melyeket a humánus gondolko zásu derék főur tett, mert ez alapítványainak ösz- szege meghaladja a 120,000 frtot is. Végrendeletét e héten fogják felbontani. Úgy hírlik, a végrendelet semmi újat nem tartalmaz. Az első majorátust gróf Almásy Dénes a kétegy­házi uradalommal együtt fogja birni, a többi bir­tokot már éltében is birtokoló fiai: György és Imre, fogják ezután is birni. 1242. sz. főisp. 1898. Hirdetmény. Király O Felsége 1898. évi augusztus hó 18-án kelt legfelsőbb kéziratával, uralkodása ötvenedik évfordulója emlékére, az állami polgári hivatalno­kok és alkalmazottak részére 1998. évi deczember hó 2-án adományozandó emlékérmet méltóztatott legkegyelmesebben alapítani. Ezen érmet megkapják mindazok, kik 1848. évi deczember hó 2-ától 1898. évi deczember hó '2-áig terjedő időszak alatt állami polgári szolgá­latban, vagy más, ezzel egyenlőnek tekintendő nyil­vános szolgálatban álltak vagy még állanak, még pedig, ha 1898. évi deczember hó 2-án tényleges szolgalatban vannak, tekintet nélkül addig betöl­tött szolgálati idojökre, ha 'pedig már nem tartoznak többé a tényleges állományba, csak akkor, lia legalább tíz évet szakadatlanul töltöttek állami vagy ezzel egyen­lőnek tekintendő szolgálatban és sem fegyelmi utón nem bocsáttattak el, sem az állami szolgálatból kilé- pésök óta nem estek oly fenyitö bírósági ilelet alá, mely a rendjelek és a kitüntető jelvények elvesztését vonná maga után. A tényleges szolgálatban álló állami alkalma zottaknak összeírására nézve más utón történt in­tézkedés. Jelen alkalommal azon volt állami alkalmazot­taknak, akik nem állanak többé tényleges állami szolgálatban és a fentiek szerint az emlékéremre jogot tarthatnak, ezennel felszólítom, hogy legké­sőbb folyó évi november hó 15 éig nálam írásban vagy szóval jelentkezni szíveskedjenek. Az írásbeli jelentkezésben megemlítendő az igényjogosult neve, állása, lakóhelye, továbbá az igényjogosultság alap­ját képező szolgálat megnevezése és annak tartama. Végül csatolni kell a jelentkezéshez az igényjogo­sultságot igazoló okmányokat is. Gyulán, 1898. évi október 31-én. 298 í—i Dr. Lukács György, Bókésvármegye főispánja. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet igazgatóságának megbízásából ez utón hívom meg mindazokat, kik az alapítandó részvény- társaság részvényeit jegyezték, szerdán dél­után ^5 5 Órára a takarék- és hitelszövetke­zet üzlethelyiségében tartandó ülésre. Gyulán, 1898. november 5. Dr. Frankó, 293 I—1 igazgató. 4947—898 Hivatalos hirdetés. Az 1898. évre előirt állami adó, körös­szabályozási költség, illeték, hadmentességi díj vagy egyébb köztartozások folyó hó 15-én egészen esedékessé válnak; felbivatnak ennél­fogva azon adózók, kik esedékes tartozásai­kat még be nem fizették, hogy november hó 15-ig annál is inkább befizessék, mert ellen­Gyulán, 1898 november hó 5. 297 i-i A városi adóhivatal. XX i r e k. Az „Otthon* november havi füzete rend­kívül érdekes tartalommal, lapunk e számá­hoz mellékelve küldetik meg azon előfizető­inknek, kik múlt hóban 50 kr. expediczio- nális költség megfizetésével igényt szereztek ez értékes folyóiratra. Itt értesítjük egyúttal n. é. olvasóinkat, hogy az Otthon októberi füzetéből úgy mint a novemberi — jelen füzetből még van készlet kiadóhivatalunkban, úgy hogy azon t. előfizetőinknek, kik még esetleg igényt tartanak az Otthon e negye­dének füzeteire, mind két havi Otthon példá­nyokkal szolgálhatunk. Rendkívüli közgyűlése lesz a vármegyének fo­lyó hó 12-én, a melyre vonatkozólag az összehívás okával és a tárgyalás alá kerülő ügygyei lapunk más- helyén bővebben foglalkozunk. A kibocsátott tárgyso­rozat összesen harmincz pontot foglal magában, a melyeknek legnagyobb része kisebb jelentőségű helyi ügy 8 igy a közgyűlésnek csak rövid lefolyást jósolunk. Az ügyek előkészítése czéljából az állandó választ­mány a közgyűlés előtt való nap, november 11-ón fog ülésezni. A kilépő megyebizottsági tagok helyébe — a kiknek névsorát már közöltük — az uj választás megyeszerte folyó bó 7-ikén, tehát holnap történik. Gyula városa tudvalevőleg bárom választó kerü­letre oszlik. Az elsőbe tartozik a belváros, a nagyi oláh-város és a tanyák, amelyek együttesen három tagot választanak, választási helyiség: a városház nagyterme; a másodikba tartozik a 194 tői 980. házszámig terjedő városrész, nevezetesen: a nagy- magyar-város, kosár-oldal, kis-város, kis-oláh-város és német-város fele, választ összesen három tagot, választási helyiség a 8cher Antal (volt Dobay) kosár-oldali házba, a harmadikba tartozik a 981-től 1620. házszámig terjedő városrész, vagyis a német­város másik fele a az újváros, választási helyiség: a népkerti csarnok, választ szintén összesen három tagot. A választás iránt nagy érdeklődés mutatko­zik miudenik kerületben, a kapaczitáczió és kor­teskedés már napok óta folyik. Mindenesetre óhajtandó, hogy a választó polgárok, se pajtásko­dás, se rokon vagy ellenszenvtől no engedjék magukat vezéreltetni, hanem szavazzanak értelmes tekintélyes egyénekre, a kiknek ambicziójuk, szor­galmuk és a mi fődolog: alkalmuk is van a meg­választásukkal járó kötelezettségeknek eleget tenai. Gyulán, a bizottsági tagok számát megállapító avitikus régi törvény folytán különben is kevés a megyei képvisolők száma. Kétszeres érdeke tehát a városnak s kötelessége a választó polgároknak a számbeli fogyatékot a meg választan dók kvalitású \val lehetőleg ellensúlyozni. Ezt nagyon ajánljuk minden választó figyelmébe, midőn a szavazó urna elé járul. A szarvasi harmadik gyógyszertár felállítása iránt beadott kérvényre a község elutasító véle­ményt adott, elégségesnek tartván Szarvason a meglevő két gyógyszertárat. — A vármegyei köz­egészségügyi bizottság folyó hó 11-én tartandó ülésében fogja az ügyet tárgyalni és abból terjeszt javaslatot a rendkívüli megyegyülés elé. A békés-vésztői vasút létesítésének érdekében a törvényhatósági bizottság október havi közgyű­lésén kezdeményező lépést tett, az ügy tanulmá­nyozására és előkészítésére egy bizottságot küldvén ki. Ez a bizottság folyó hó 12-én fogja első ülését megtartani. Miniszteri jóváhagyást nyert újabban a vár­megye szervezési szabályrendeletnek némely tiszti állás javadalmazására vonatkozó intézkedését mó­dosító „függelék* és a törvényhatóság azon hatá­rozata, melyben a megyei kapus részére 25 frt drág isági pótlékot szavazott meg. A megye bizottsági tagok választását az egész vármegye területén holnap fogják megejteni. A vá­lasztás előkészítése czéljából az igazoló választmány folyó hó 2-án Keller Imre elnöklete alatt ülést tar­tott, a melyen megállapított ík és a választási el­nököknek kiadták az egyes kerületek választóinak névjegyzékét. Egyalkalommal a legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évre egybeállitott névjegyzé­kéből törölték az elhalt gróf Almásyt és helyébe Kontur József szarvasi lakost vették fel. Helyettesítés. A vármegye főispánja Weisz Ármin békési lakost a békési főszolgabírói hivatal­hoz helyettes járási írnokká Devezte ki. A transversalis ut készen. Az állami trans- versalis útból a közforgalomnak még át nem adott balczóhalom—kondoros—szont-miklósi rész bejárá­sát és felülvizsgálását folyó hó 3 ikáu és 4-ikén foganatosította a kiküldött bizottság, melyben Mar­tig műszaki tanácsos vezetése alatt részt vettek dr. Bodoky vm. főjegyző. Haviár és Kuklay főmérnö­kök, Mányi épitésvezető mérnök, Sztraka és dr. Wieland főszolgabirák és az érdekelt községi elöl­járók. A küldöttség Csabáról kiindulva Kunszent- mártonig megvizsgálta az utat és annak építését rendben találván, azt a közforgalomnak átadta. A közigazgatási bizottság november havi ülé­sét folyó 14-én fogja tartani. A boritalmérési s húsfogyasztási adót a gyulai kir. pénzügyigazgatóság, a lapunk múlt heti számá­ban közöltökén kívül e hét folyamán még a követ­kező községekben biztosította : Mező Berényt a köz­ség váltotta meg 11,129 forintért, Gyomát szintén a község 6390 forintért, Szabad-Szent Tornyát ugyan­csak a község 210 forintért. Szarvast árverésen Bleyer Adolf nagylaki lakos 12,300 forintért és Csabát ugyancsak árverésen Kosztelik Adolf sop- ronmegyei lakos 26,250 forintért bérelte ki. Az 1899. évi általános adóösszeirás megye­szerte kezdetét vette. Gyulán az összeírást ez év­ben is Kálin Dávid nyilvántartó teljesiti. A kőrös-tarcsai vashid is kószeu áll, minek folytán a kereskedelemügyi miniszter a bid próba- megterhelését folyó hó 10 éré, a helyszíni szemlét pedig folyó hó 12-ére tűzte ki. A szemle kedvező eredménye alapján, a hid át fog adatni a% közfor­galomnak, minek örömére — mint értesülünk — a körös tarosaiak ünnepélyességet rendeznek. A hid elkészültével közlekedési eszközeink egy monumon- tális műtárgygyal ismét szaporodtak. Friss húst árulnak-e a mészárosok? Erről ezután mindenki személyesen meggyőződhetik. A vármegye alispánja ugyanis elrendelte, hogy a le­vágásra került állatok 8zótdarabolá-<a után a vizs­gálatot teljesítő vágatási biztosok minden búsdara­bot, a vizsgálat napját feltüntető bélyegzéssel lás­sanak el, minek folytán a vizsgáló közönség egy tekintettel tudomást szerezhet ariól, hogy a kimé­résre kerülő jószág mikor vágatott le? Kinevezés. A pénzügyminister Kovalszky Jenő adóhivatali gyakornokot a késmárki kir. adó­hivatalhoz adótisztté kinevezte. Egyházi felügyelői beiktatás. Múlt vasárnap iktatta be a ni.-herényi ág. ev. rgybáz újonnan megválasztott felügyelőjét, Dr. Fábry Sándort hiva­talába. A beiktatás a közönség rendkívüli érdeklő­dése mellett a templombin folyt le, hol Jeszenszky Károly lelkész igen szép beszéddel üdvözölte az uj felügyelőt, mely után ez az egyházi esküt az oltár előtt letette. Isteni tisztelet után a presbitérium gyűlt egybe, mely előtt Dr. Fábry hosszabb beszéd­ben foglakozott az egyház feladatával, s a bitélet torén való kötelmekkel. Beszédjében kegyelettel emlékezvén meg első sorban elődjéről, Hegedűs Mi- hályról, kifejté, hogy mennyire azonosak a közigaz­gatás és az egyházak feladatai, s ép azért meny­nyire szükséges a politika és egyházi hatóságok működésében a harmónia. E szükséges együtt mű­ködés és a közös czélok biztosítónak részéről is vele előbbre vitele érdekéből készséggel vállal mindenkor egyházi megbízatást, mert — bár hiva­tali elfoglaltsága is igen nagy, — törekvéseit egy­házi téren is előbbre vinni, az egyház nemes czél- zatait híven szolgálni, a magyar nemzeti érzület és nyelv megerősítését e téren is munkálni köteles­ségül ismeri. Párhuzamot von aztán a politikai és hitélet s azok eszközei a jog és erkölcs között s utalással arra, hogy a beiktatás éjien a református ünnep napján történt, történeti reflexiókkal is le­vonja a következtetéseket a hitélet s egyházak erő­sítésének igen fontos szükségességére. Kifejti végül programmját, melynek c/.élzatai: az erős vallási érzületnek, keresztyéni felfogásnak, jó nevelésnek és kitűnő iskolai tanításnak, valamint az állam nyelvének minden téren való teljes meghonosítása s az egyház ily irányú báboritlan működésének biztosítására az egyházi anyagi ügyeinek a e köl­csönös bizalomnak és keresztyéni szeretetnek meg­szilárdítása. A beiktatást követőleg lakoma volt Jeszenszky K. lelkész vendégszerető házánál. Mindenszentek és halottak napjára gyönyörű idő kedvezett a kegyeletes hívőknek, kik százával vándoroltak ki a temetőbe, leróni a kegyelet adó­ját elhunyt szeretteik iránt. A sírokon lobogtak az apró gyertyalángok, a siron túl is tartó szeretet égő jeleoskéid s a temető rideg magányát megélénki- Itctte, kedvessé tette a sírokat boritó szép koszorúk halmaza és a temetőben nyüzsgő kegyeletes nép­tömeg Mindenszentek napján körmenet is vonult ki az egyes temetőkbe, áldást és csöndes nyugo­dalmat könyörögvén az egek Urától a sírok csön­des lakóira. Az idő mindvégig rendkívül kedvezett a kegyeletes szép ünnepnek. Az időjárás állandóan megembereli magát: egyaránt kedvező úgy mezőgazdasági mint forgalmi jszempontból. Valósággal poros ut van, kivált a városon kívül, a mit ritka novemberben lehet az Alföldön elmondani. Péntek virradóra ugyan esett egy kis eső, mely a port leverte és egyébként is jó hatással volt a buján zöldelő vetésekre. Milyen könnyen történhetnék most a téli takarmány be­szállítása, ha tizszerte annyi is volna, mint — sajnos — tényleg van, vagy helyesebben irva: nincsen. A közgazdasági helyzet nagyon kedvezőt­len és pedig nem annyira a vagyontalan mező- gazdasági munkásokra, mint inkább a kis gazdákra és különösen a kis iparosokra s kereskedőkre, kik élénkén érzik a gazdasági depressiót. A pénteki hetipiaczon különösen észlelhető volt a nagy üzlet­pangás. Iparosok és keieskedők egyaránt méltán panaszkodnak, hogy azt a kevés árut is, amit eladnak, rendkívül nyomott árakon képesek értéke­síteni. Novemberi csillaghullás. A novemberi előlép­tetések alkalmából a gyulai 2-ik honvédgyalogez­rednél Domby Lajos és Ghiczy Ferencz hadapród tiszthelyetteseket hadnagygyá, a huszárságnál Ghiczy Albert és Flohr János századosok első osztályú szá­zadossá lettek előléptetve. Eltávozott ismerős tiszt­jeink közül elő lettek léptetve: Lüh5 Barna száza­dossá a kassai ezrednél, Remenyik Pál főhadn&gy- gyá a gyulai ezred jászberényi zászlóaljánál, Döb- rentey Gábor századossá a lugosi, Homotya István hadnagygyá a nagyszebeni ezrednél. — Áz előlép­tetésekhez gratulálunk ! A békésvármegyei gazdasági egylet igazgató - választmánya folyó évi november 6-ikán, ma délelőtt 9 órakor a kaszinó nagytermében ülést tart a követ­kező tárgysorozattal: 1. A vármegye főispánjának átirata a cselédek és munkások jutalmazása tár­gyában. 2. A földmivelésügyi minister sürgető lei­rata a paraBzt-minta gazdaságok szervezése tárgyá­ban. 3. A csabai nőegylet átirata az „Erzsébet szo- retetbáz^-ra teendő alapítvány érdekében. 4. Ame- zőberényi gazdák kérelme a műtrágyával leendő kísérletezés tárgyában. 5. A m. kir. rovartani állo­más főnökének átirata, gazdasági előadás tárgyá­ban. 6. Több átirat. — Időközben netalán érkező ügyek. A város belterületén történt kövezési munká­latok átvétele s ezzel kapcsolatosan leszámolása szom­baton volt az átvételi bizottság és Rohcim Náthán vállalkozó között. A képviselőtestület a kövezési ezétokra tudvalevőleg 56500 forintot szavazott meg. Kiköveztetett összesen 21056 ma terület 54747 frt 55 kr. vállalati összegért, a kisoláhvárosi templom utcza kövezésének áthelyezése folytán 270 frt pót­munka merült fel. — A kövezés- bár rendkívül nagy kiadást okozott a városnak és nagy részben megemésztette a konversió folytán lekötött pénz­készletet, — tagadhatatlanul nagyban hozzájárul Gyula városiasodásához és közlekedési szempont­ból is nagy vívmány, mely megérdemli a ráfordí­tott nagy áldozatot. A gyulai izraelita nőegylet a folyó évben (ölt­be 10 éves fennállását s ezt illő módon fogja meg ünnepelni. Ugyanis a múlt vasárnap tartott választ- ményi ülés alkalmával határozatilag kimondta, hogy az egylet 10 éves fennállását megünnepeli s erre f. év deczember hó végét tűzte ki. Az ünnepély napján délelőtt díszközgyűlés lesz, ezt követőleg

Next

/
Thumbnails
Contents