Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
45-!k szám. Gyula, 1898. november 6-án XIX. évfolyam vss Szerkesztősé;: Templomtér, Dobay János- kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza, riöfisetósi áij : ■ff ívsz évre Évnegyedre .1 » Io » Eyyes szám ára 10 kr. 1 11 ~ lir- I 2 »ön - 1 SÍ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IED Ó ZED1ST 3D -A. T7" X XD W&, w».-~‘i- .'IT •e '‘^C1'rV.,r,;,fr^ * Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza. és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. A népkönyvtárak Hazánk szellemi kifejlődésének legfőbb tényezője a közoktatásügyi miniszter oly magasztos politikai programmal lépett a nemzet szellemi fejlesztésének terére, mely minden hazafiui léleknek legfőbb eszménye. Azt hirdetik, hogy a közművelődésnek minél intenzivebb kifejlesztése azon nemző ok, melyből a hazaszeretet, a közboldogság, az anyagi felvirágzás s az állami függetlenség is fakad. Rég előttünk lebegett vármegyénkben is azon fény, mely lelkünket ily eszmékkel megtöltötte, de a közművelődés fejlesztésének sokféle módozatai között, nem tudtuk követni azon igazi fénysugárt, mely megvilágíthatta volna magasztos czélunk útját. Bókésvármegye mindig kereste a módokat és eszközöket arra, hogy a nép boldogi- tására irányuló tevékenysége a szellemi kifejlődésben is az anyagi előrehaladásnak tisztességes és erkölcsös biztosításában, példával előljárjon. Fájdalom, elődeink nemes törekvése, nem minden irányban érte el az óhajtott eredményt s ha ennek okát kutatjuk, azon meggyőződésre keli jutnunk, hogy az eszközökben nem azt választották, mely a nép értelmiségének, szivének és szükségletének megfelelt volna. A nép szellemi fejlesztése, a hasznos ismeretek terjesztésével azon hazafias igazi eszköz, mely a fentebb jelzett czél elérésére első sorban alkalmas. Ezen eszköz pedig nem lehet más, mint a népet hasznos, erkölcsös, szivet lelket nemesitő hazafias olvasmánynyal ellátni. Hazafias önérzettel és megnyugvással tapasztaljuk, hogy azt mit elődeink minden ügyszeretetük és ügybuzgóságuk mellett elérni nem tudtak, vármegyénk szeretve tisztelt főispánjának hazafias lelkesedése és a nép jóvoltára és boldogitására törekvő üdvös gondoskodása ért el azon eszméjével, hogy Békésvármegye minden községében népkönyvf álilá. KÉRI KÁLMÁN. A dobozi papiak ablakai elsötétültek . . nagy,, sárga kapuja, melynek szárnyát hajdan a legvakmerőbb dobozi ember is nagy halkkal merte megnyiszorogtatni — most még éjszakára is sarkig nyitva áll . . . fekete ruhás ünnepélyes alakok vonulnak ki s be rajta, asszonyok, férfiak, gyermekek, résztvevők, barátok és száj- tátó kiváűcsiak. A sárga ajtókról terjedelmes hivatali kettős pecsétek mereszkednek, mint mind meg annyi pápaszemek, melyeken keresztül a sötét elzárt szobák lénye, úgy tetszik mintha a külvilágba kívánkoznának szét kukucskálni s régi jogaikat akarnák vissza igényelni, a mikor a vendégszeretet e csarnokában a zárt ajtókat még nem ismerték. A hófehérre csiszolt padlókat jövő-menők csoszogják össze poros, homokos lábakkal ... A ház ura tűri nyugodtan, szótlanul. Ott fekszik a szoba közepén érczkoporsóban; merev tekintete nincs szegezve senkire, hatalmas hangja elnémult s arcza fel ölté a nagy gondolkodó szerepét. A hires dobozi pap nem él többé! 'Kéry Kálmánt nem látja többé földi szem ! * * * Egy z4 óra és mennyi változási „Furcsa átalakulás foly itt; ha belé láthatnánk.“ Ki * % Kéry Kálmán a maga nemében egyike volt azoknak a sajátságos individuumoknak, a milyenek majdnem kizárólag költők, színészek, vagy legalább nem közönséges emberek között jelentkeznek csak. Művész vér volt — papi tárakat létesít. Főispánunknak úgyis mint a bókésvármegyei közművelődési egyesület elnökének ezen eszméje annyira beleillik közoktatási ministerünk fentebb jelzett magasztos programújába, hogy csak örömmel és köszönettel fogadhatjuk ez irányú intézkedését annál is inkább, mert büszkeséggel tölt el bennünket azon tudat, hogy épen Békósvármegye főispánja s közművelődési egyesülete volt az, ki földmivelési ministerünknek ezen üdvös eszközre első sorban figyelmét felhívta. Ezek után örömmel közöljük a földmivelésügyi rn. kir. mi- nisternek vármegyénk főispánjához intézett következő leiratát, melylyeí Békésvármegyé- ben a népkönyvtárak létesítése biztosítva van. Rezei Sylvius, kir tanfelügyelő. A földmivelésügyi minister leirata a következő: Méltóságos Főispán ur! Hivatkozással folyó évi október hó 27-én 1281. szám alatt kelt azon jelentésére, a mely mellett a vármegyei közművelődési egyletnek népkönyvtárak létesítésére 2800 frt államsegély iránti kérvényét felterjesztette, értesítem Méltóságodat, hogy a kérelmezett segélyösszeget engedélyeztem s egyidejűleg kelt rendeletemmel ulasitottam a gyulai m. kir. adóhivatalt, hogy Méltóságodnak, — mint a folyamodó egyesület elnökének — bélyegköteles nyugtájára Kettőezernyolczszáz forintot fizessen ki. Midőn erről Méltóságodat ezennel értesítem, felkérem : szíveskedjék a közművelődési egyletet fölhívni, hogy a tervezett 33 községi népkönyvtárt még ez év folyamán rendezze be, a népkönyvtárak gyarapításáról évenként gondoskodjék s azok állapotáról minden évben deczember 31-óig tegyen részletes jelentést. Fogadja Méltóságod tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1898. évi november hó 3-án. Darányi, s. k. köntösben. Nagy vonások erős emberi gyarlóságokkal egyesültek benne, amik talán kíilöncz- ségeknek voltak inkább nevezhetők; kifejlődésre juttatva őket az élet helyzete. Nagyvilági temperamentum, volt s egy kis faluba szakadt, Nagy színészi vena — s pap lett. A társas körök bálványozott kedvencze — elhagyott, magányos, sivár életet élt. Pénz dolgában takarékos, szinte fösvény, életmódjában inyencz, szinte epikureus. Környezete felett souverain, érintkezésében czeremoniarius, barátai körében önmegadó, tréfáknak könnyen felülő, nyilvános szerepléseiben papiasan alázatos. Társas körökben, csevegések közben nagyszerű adomázó, szellemes idéző, szavalataiban tragikus; az Arany, Kis, Tolnay-féle komor balladák páratlan alakitója, a kit hallgatni már talán nem is gyönyör, hanem kéj volt. Individuum minden izében. Individuum a maga külön mértéke szerint. Arra a „bizonyos mérsékletre, arra a simaságra, hogy valahogy foszlánynyá és rongyokká ne tépje a szenvedélyt“ s a melyet az ö bálványa állított fel hitelvül minden előadó számára s a kinek alkotásait, igéit az Istenember után a legnagyobbaknak vallotta és a kinek rr.etapho- ráit, eszméit akárhányszor imáiban predicatiói- ban a kathedrára is felvitte, egy szavaló sem tudott jobban „szert tenni“ nála. * * * Papnak, kathedrában, művészi volt. Eszmékben nem volt ugyan eredeti, gondolatai nem voltak elég költőiek, bölcseimé nem volt mély, hangulata nem volt szárnyaló. Mesterét Székácsot nem tudta megközelíteni. De az előadás művészete, a másik mester befolyása, az Egressy cultus ereje, a lényegbeli fogyatékosságokért bő kárpótlást nyújtott. Imádkozásai megható képek valának. Egyszerűek, simák, szívből fakadók, áhitatosak; semmi álpathos, semmi csapongás, mint mikor a vallásos ember A vármegye rendkívüli közgyűlése. Még egy hónapja sem múlt, hogy a vármegye törvényhatóság bizottsága őszi rendes közgyűlését megtartotta és már is egy sürgős természetű ügy a bizottságnak rendkívüli közgyűlésre való összehívását tette szükségessé, a mely rendkívüli közgyűlés november hó 12-ikén fog megtartatni. Az ügy, a mely halaszthatlan tárgyalást igényel, a csaba- békési útvonal kiépítésének kérdése, a melynek költségeit, a mint a lapunkban közölt miniszteri leiratból kitűnik, a kereskedelemügyi miniszter most a vármegyével akarja fedeztetni, miután a transversális út építésénél a remélt felesleg elmaradt. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába felvettek még néhány újabban beérkezett ügyet, melyek közül a közérdeküekhez, első sorban természetesen a jelzett fontos útépítéshez pár szóval hozzászólunk. A közgyűlés első tárgya Ladies György bizottsági tag indítványa a képviselőházban folyó obstrukczióval szemben való állásfoglalás iránt, mely indítvány politikái természetű lévén, annak tisztán megemlítésére szorítkozunk. A csaba-békési ut kikövezésére vonatkozó ministeri rendelet, illetőleg annak tartalma, t. i. hogy az állami transversalis útnál nem mutatkozik megtakarítás, amelyből ezen ut kiépíthető lenne, amennyire váratlan, ép annyira nem kellemes benyomást kelt vármegyében. Reméljük és hisszük, hogy a törvény- hatósági bizottság, amely a jövő közúti építési programmot már megalkotta, nagyon meg fogja fontolni, hogy a kereskedelmi miniszter leiratában foglalt feltételeket elfogadja. Úgy vagyunk informálva, hogy Békésen és Mező-Berónyben is közóhajtás, mely szerint a békés-gerlai útvonal köveztessék ki, amely által, minthogy a gyula-veszei s vesze- gerlai utak tényleg ki vannak kövezve, Mező- Berény és Békés közvetlen összeköttetésbe karácsony estéjén előveszi imádságos könyvét s Istenéhez szól egymagában, úgy a mint tud, a mint érez. Való, hogy hangja gazdag kincstára volt a szónoklásnak . . . # * * Az utóbbi időben minden megváltozott. A hatalmas papból „öreg pap“ lett, b-iteg ember: Bronchitis gyötörte. Asthma kínozta. Baja támadt a szívnek. Ahogy Carlyle festi Mirabeaut,— oh ! ügy illik a kép erre a falusi lelkészre is; mert hisz ebben a kisrendü egyházi szolgában is ragyogott a genius tüze ! — Októberben mely rá nézve az utolsó volt, ott lehetett látni, az Urnák házában bő palástjába beburkolva, nyaka körül tekerve vászon ruhával; — vére beteges forróságban volt, szeme majd elsötétült, majd fény czikázott át rajta — azután elhagyta a szószéket — örökre. * * * Kéry Kálmán i84o. évben született Vésztőn, a hol atyja orvos volt. Iskoláit Békésen, Deb- reczenben, Sopronban és a theolog iát Budapesten végezte. Egy darabig 1-ónyay Menyhért fiai mellett nevelősködött, azután Török Pál püspök káplánja lett, mígnem 1866-ban Dobozra megválasztották lelkésznek. — Az előadó szónoklat művészete iránti hajlamot az 50-es ®s ó°"as évek nagy színészei élesztették és erősbitették meg benne, kik közöl a legnagyobbal Egresivel, kebelbarátja E. Kovács Gyula réven, kinek az nagybátyja volt, ismerkedett meg. A papi pályára rokona Székács József püspök fényes példája serkentette. — Dobozra l.ónyay ajánlotta; — de hogy ily kis helyen örökre eltemetkezzék : az feltett szándéka nem volt. Azonban sorsunk intéző rugója sokszor vérmérsékünkben rejlik. — Kéry Kálmán pepecselő, töprenkedő, hamleti lomhaságu temperamentum volt. Nagy ambiczió, kis tetterő. Az újat nem szerette. „A régi törLapunlc mal szAmälioz fél Ív melléKlet van csatolva. jönnének a vármegye széhelyével is. De ösz- szeköttetésbe jutna Doboz, Csaba s természetesen Gerla is Békéssel» A gerla-béké8Í útvonal hosszá 8.18 km., a gerla-csabai útvonal hossza 6-78 km., a csaba-békésié 1P66 km. Ha a vármegye a gerla-békési 8* *18 km. hosszú útvonalat kövezteti ki, meg fog történni, amit Haviár Lajos kir. főmérnök már az 1.200,000 forintos kölcsön terv alkalmával első sorban proponált és amit a törvény- hatósági közgyűlés elvileg el is fogadott, t. i. hogy Békés, Gyula s Csaba Vészén át köttetnek össze egymással. Eme előterjesztés, illetőleg határozatnak megvalósulását eddigelé az állami transversális ut létesítése késleltette. A csaba-békési ut jókarba hozatalára a vármegye a tavaszszal 10,000 irtot áldozott. Igen helyesen tette, ráfért arra az útra § tetemesen meg is javította. Ez az útvonal — mint fenebb említettük — 11’66 km. hosz- 8zu, a csaba-gerla-békési útvonalé pedig 14’96 km. Ha tehát a gerla-békési ut köveztetik ki, a csabaiak mindössze 3'30 km. különbözettél ugyancsak köuton mehetnék át Békésre, a békésiek viszont Csabára, ama pár hónapi időben, amikor a 11/66 km. hosszú direkt békéscsabai utón nehezebb közlekedés esik. Ennek az alig három hónapra tehető 3.80 km. bosszú útkülönbözetnek fejében azonban a gerla-békési 8.18 kilométeres út kikövezése által Mezöberény, Békés, Doboz, Gerla, Csaba s Gyula összeköttetésbe jutnak egymással. Látni való dolog, hogy nem ‘partikuláris, hanem egyetemes és így objektiv szempontból mérlegelve a 11*66 km. hosszú csaba-békési útvonal kikövezése szóba sem jöhet a gerla- békési 8‘18 km. útvonal kikövezése mellett vagy előtt, különösen nem jöhet akkor, ha a kikövezés költségeit a vármegyének kell fedeznie. A csaba-békési kőut kikövezése csak Csaba érdeke, a gerla-békésié azonban, amellett hogy kielégíti Csaba érdekét is, Békés vávényt vallotta“ — ahogy mordani szokta. Végre Dobozon maradt. * * * Igen most már Dobozon maradt örökre! Mert a mint Szabó János esperes szép emlékbeszédében jellemezte, a ki azon az utón halad el, melyet a hulló könyek sokaságáról a könyek utjának nevezhetünk el — annak többé már nincs visszatérése! * * * A temetés rendkívüli, helybeli és vidéki részvét mellett ment végbe — Temetésén tiz pap vett részt, és három imádság mondatott. Szabó János esperes megható szépen beszélt a templom ban, Dombi Lajos igen emelkedett szellemben a temetőben, s ugyancsak itt, meghatóan az elhunyt káplánja Szabó Mihály. * * * Koporsóját özön sok koszorú borította, közte grófi Wenckheim Dénesé. Az E. Kovács Gyuláét pedig reákötötték ez elhunyt fejfájára. Az elhunytnak az volt kedves nótája : Kétszer is nyit az akáczfa virága ... Ezt a népdalt E. Kovács Gyula irta. * * o Most elküldte siriratnak. * * * A halálesetről a család és a dobozi ref. egyház adott ki gyászjelentést. Utóbbi a következő. A dobozi ev. ref. egyház fájdalommal tudatja hű lelkipásztorának Kéry Kálmán lelkésznek f. évi október hó 31-én, rövid szenvedés után, élete 60-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei november hó 3-án délelőtt 10 órakor fognak a dobozi ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Áldás emlékére, béke poraira 1
