Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
állas szükéges voltát. A felelősség alól nem akar kitérni, de éppen ennek tudatában tett előterjesztést a kezelés és ellenőrzés tökéletesítésére, mert a tisztviselő csak úgy vállalhat felelősséget, ha ahhoz a szükséges eszközöket megnyeri. Dr. Hajnal István elitéli az oly magatartást, a midőn dús javadalommal bíró közfunkczionárius irigységből nem adja meg a tisztviselőknek a megélhetés feltételeit. 0 szívesen szavazza meg azt, mert nem jutalom, hanem a munka méltó honorálása s vele a tisztviselők munkakedvét fokozzuk, a mi ismét a közügynek válik hasznára. Beliczey István óhajtja még, hogy az alispán a jövő közgyűlésre a vármegye összes terhéről kimutatást terjesszen be. Ezután a költségvetést elfogadta a közgyűlés és névszerinti szavazás utján 117 szavazatta) 38 ellenében megszavazta az eddig is kivetett l°/0 közigazgatási pótadót. Rendkívüli pótadó. A szeptember 19 iki közgyűlés megbízása felytán az alispán jelentést tesz az ott megszavazott költségek fedezésére nézve. Ä királyné szobrára, arczképére és a gyászban való részvét költségeire más fedezet hiányában '/s °/o pótadó kivetése volna szükséges, de mivel annak kivetése és beszedése a törtszámok miatt nem lehetséges, javasolja, hogy a vármegye vessen ki lo/0 pótadót és a fenmaradó mintegy 10,000 frtot fordítsa a munkássegélyalapok kiegészítésére. Az állandó választmány az alispáni javaslatot óhajtja határozattá emolni.l Ezzel szemben Konkoly Jenő tört szívvel bár. de készséggel szavazza meg a vármegye kegyeletének kifejezésére szükséges j/j <y0 pótadót, de többet nem, mig dr. Fábry Sándor alispán utal a vármegye további kötelezettségére és arra, hogy az i/3 o/0 pótadó beszedésénél a törtszámok kikerekitése folytán a kis adófizetők aránytalanul terheltetnek, kéri az Jp pótadó megszavazását. Beliczey Rezső hajlandó erre, de a felesleg hovaforditása tekintetében a határozathozatalt későbbre halasztaná. — Névszerinti szavazás során az lo/0-os pótadót megszavazta 84, ellene szavazott 18 bizottsági tag és felállás utján elfogadták Beliczey módosítását. A közúti költségvetés. Többek kívánságára soron kívül dr. Daimell Sándor tb. főjegyző terjesztette elő az 1899—1900. évi közúti költségvetést, melyet részletesen ismertetett már lapunk is. Horváth, János, az orosháza-p.-földvári út helyett a k.-tarcsa-k.-ladányi utat óhajtja kiépíttetni és vázolja azon fontos közgazdasági érdekeket, melyek ezen út kiépítését sürgetik és a melyek a vármegyét is arra indították, hogy ezen út kiépi tését kilátásba helyezze. Vangyel Szilárd az orosháza-p.-földvári út kiépítését sürgeti és vitatja, hogy arra a vármegye előbb tett Ígéretet. Dr. Fábry Sándor szerint a vármegye nem tesz Ígéreteket, hanem határozatokat hoz. Az útépítési programmban tényleg fel van véve mindkét út, de azoknak egyszerre való kiépítése a pótadó nagyobb emelése nélkül nem lehetséges. Azért javasolja a p.-földvári útnak előbb való kiépítését mert ezen községnek nincsen közlekedési eszköze. Veress József a méltányosság szempontjából kéri a p.-földvári út kiépítését, a mely vidék még nem részesült a vármegye jótéteményeiben. Bulla] Sándor, Kovács Albert, dr. Hajnal István, dr. Berényil Ármin szóltak még pro és contra a tárgyhoz, mely felszólalások után Hadár Lajos kérte a javaslat elfogadását, mert lehetséges, hogy a közel jövőben a Sárrétre nézve messzebb menő terv valósul meg. Szerinte ugyanis a kért útnak K.-Ladányig való kiépítése még nem volna teljesen elég, szükséges ezen útnak Szeghalomig és Vésztőig való meghosszabbítása. Ezt azonban ez idő szerint technika; és pénzbeli okok akadályozzák. A közgyűlés elfogadta változatlanul a költségvetést, Horváth János indítványára megbízván a vármegye alispánját, hogy a k.-tarcsa—k.-ladánji út kiépítését a legközelebbi költségvetésbe vegye föl. A közkórház kibővítése. Az eddigi viták csak előcsatározást képeztek az ülés legnagyobb érdeklődéssel kisért tárgyához és a zajos és heves vita csak akkor indult meg, a mikor déltájban Keller Imre indítványára a kórház kibővitésére irányuló javaslatot vették elő. Dr. Bodoky Zoltán főjegyző ismertette az alispáni előterjesztést és az állandó választmány javaslatát, mely szerint a közkórház kibővitendő és az e czélra felveendő kölcsönnek évi törlesztési részletei a közkorház költségvetésébe felvéve, a befolyó ápolási dijakból fedezendők. Zajos „elfogadjuk“ és „nem fogadjuk el“ kiáltások fogadták az indítványt, melyektől az előre szervezett oppoziczió vezérszónoka Beliczey István alig tudott szóhoz jutni. Beszéde közben is folyton hangzottak a helyeslés és ellenmondás felkiáltásai. Beliczey a javaslat ellen beszélt, abból indult ki, hogy nem hiszi el, miként a kibővités nem fogja a vármegye közönségét terhelni. Ha pedig a kórház építés nem igényel pótadót, óhajtaná, hogy a vármegye más községeiben: Szarvason, Orosházán és Szeghalmon építenének közkórházakat, a melyek a megye közönségének jobban hozzáférhetők volnának. Neki nem biztosíték, hogy a minister kilátásba helyezte az ápolási dijak felemelését, mert jön egy más minister és máskép rendelkezik, mint eddig is több Ízben megtörtént. (Otáh György: Mikor? tessék indokolni!) Adattal is- szolgálhat. Gyulán nagy költséggel huszárlaktanyát építettek, most elviszik a huszárokat; Baross kimondotta, hogy nem ad kedvezményes jegyeket, most minden kis tisztviselő fóljegygyel utazik. Neki is, mint volt főispánnak igénye volna erre, de önérzetét sértené, hogy azt igénybe vegye. (Zajos ellenmondas. Felkiáltások: Hát a nyugdij? Annak felvételét már nem tiltja az önérzet? stb.) Jobbnak tartja, ha egy díszes, czifra kórház helyett több kisebb kórházat építünk, a hol a magunk betegeit ápolhatjuk, azért nem fogadja el a javaslatot. Dr. Zöldy János főorvos hosszabb beszédben lelkes hangon ajánlja a javaslatot elfogadásra. Kilencz éve építettük a kórházat és ma már túlzsúfolt, mi azt bizonyítja, hogy a kórház fejlődésre képes intézmény. Ha szükséges a kórház kibővítése, akkor a fentartó törvényhatóságnak kötelessége azt megfelelő állapotba helyezni. Statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a betegforgalom folyton növekszik, ma előfordul mar hogy 120 beteg helyett 170 van a kórházban. Példákat hoz fel, hogy ily nagy létszám mellett az elkülönítés hiánya miatt mily szomorú következmények állhatnak elő. Az egy betegre előirt 60 köbméter levegő helyett kor házunkban sokszor 18 sem jut. Ha feltétlen szükség nem követelné a kibővítést, a belügyminiszter nem engedte volna azt az ápolási dijak terhére róni. Pénzügyi tekintetben az ellenvéleménynyel szemben kifejti ,bogy az építés nem fogja a közönséget még a betegápolási pótadó emelkedésével sem terhelni. Az uj betegápolási törvény szerint a vármegyének 3o/o pótadót kell fizetni akár épít akár nem. Végül lendületes szavakkal utal a bizottság emberbaráti érzelmeire reményét fejezvén ki, hogy nem fog üres frázisok után indulni és megszavazza a kibővítést. (Hosszas és zajos helyeslés.) Dr. Berényi Armin nem helyesli a kórházi decentralisatio eszméjét, mert a rendelkezésre álló anyagi eszközök elégtelenek ahoz, hogy három a jelenkor követelményeinek megfelelő kórház létesittessék. Az orvosi tudomány rohamosan fejlődik, nap nap után újabb tanulságok és eredmények mutatkoznak, mihez képest újabb szükségletek merülnek fel, melyeket három kórház felszerelésénél nem lehetne kielégiteni. Csak a nagyobb kórház felelhet meg igazán a haladó korbeli hygienikus igényieknek s csak ennél állhat kellőleg rendelkezésre a minden irányban megfelelő orvosi és ápolói személyzet. Beliczey István bizottsági tag azon kifogását, hogy Gyula nem lenne hozzáférhető, legfényesebben az ő múltja czáfolja meg, mert bár törvény szerint a főispánnak a megye székhelyén kell lakni, ,több esztendőn át Csabán lakva képes volt teljesíteni a Gyulán intézett megyei közigazgatás ellenőrzését s részben épp az ő gondoskodásának köszönhetjük útjaink megjavítását is, melyekkel, valamint a közlekedési eszközök tekintetében mutatkozó előnyös változásokkal szemben említett észrevétele alappal nem bir. Mértanilag előálló központok keresése esetén pusztaságba kellene elhelyezni a kórházakat s ha már indítványozó három helyen kíván kórházat, akkor csak méltán s első sorban tarthat ilyenre igényt a megye székhelye s igy a főorvos lakhelye, hol a törvényszék is lévén, a törvényszéki orvosi vizsgálatok és kérdések is a kórház és szakerök létezését teszik kívánatosokká. Különben az indítvány azért sem jöhet figyelembe, mert most nincs uj kórházak létesítéséről szó, de arról, hogy a már régi idő óta meglevő nagyobb szabást/ vármegyei kórház — minden megterhéltetésünk nélkül — kibővittessék, s illetve cZel]ainak megfelelőbbé tétessék, miért is indokolatlannak tartaná annak elejtését. Elfogyja az állandó választmány javaslatát. (Elénk helyeslés). Beliczey István rövid válasza utáa dr. Hajnal István szólal föl előadván, hogy ezen kérdést csak az orvosi tudomány és bunianismus szempontjából szabad és kell megítélni. Mindkét tekintetből feltétlenül szükséges a kibővités. Elismeréssel omlóke- zik meg azon kiváló és csoda számba menő sikerekről, amivel kórházunk jelenlegi rósz viszonyai között dicsekedhet, az eredmény még szebb lesz, ha az előfeltételeket megadjuk. Kis kórházak nem sokat érnék. Ismeri a csabait is, de nincs miért vele dicsekedni. Örömmel járul hozzá a kibővítéshez. (Lelkes éljenzés.) Beliczey Rezső ellenmondást lát az alispán javaslata es a foorvos adatai között, mert mig a főorvos azt állítja, hogy az ápoltaknak csak 36ö/„ a idegen, addig az alispáni javaslat szerint av ápol tak 8/4-ed része után az állam fizeti a dijat. (Felkiáltások: de azok is békésmegyeiek). Nem látja kizártnak a közönség megterhelését, mert a javaslatban is föl van'-tételezve a pótadó. Kívánja, hogy most vegyék If a javaslatot a napirendről. Veres Józ of nem ópitenejdegeneknek kórhá- zat (zajos ellenmondás) és ha építenek, akkor a decentralizáezio mellett érvel, a kibővités nem is feltétlenül szükséges, állítson fel Gyula városa kórházat, megszűnik a túlzsúfoltság a vármegyei köz- kórbázban. Dombi Lajos a aumanismus érzelmével örömmel elfogadja a javaslatot, kicsinyeskedós szeretet- len8ég, ne vezéreljen bennünket az ily ügyek intézésénél. Dr. Zsilinszky Endre Hajnal István megjegyzésére, reflectálva kijelenti hogy a csabai kojrház a követelményeknek megfelel, majd bizonyítani igyekszik, hogy az építkezés pótadót von maga után. (Ellenmondás). Horváth Károly a kellően indokolt javaslatot elfogadja, mig dr. László Elek egy fejlett kórház szükségességét fejtegeti, a deczentralizáczió híveivel szemben. A vármegye nem is építhet kisebb kórházakat, mert ezek nem lehetnének közkórházak, magánkórházak részére pedig a törvény nem biztosítja az ápolási dijakat. Ügyesen és hatással czáfolja az ellenérveket és elfogadja a javaslatot. (Elénk éljenzés). Már ekkor a helyeslés és ellenmondás mellé a türelmetlenség hangjai Is sűrűn hallatszottak és a folytonos zaj és „szavazzunk“ kiáltásoktól alig lehetett érteni Sál József beszédét, ki a javaslat ellenzőivel polemizált. A tárgyi vita bezárása után szólalt fel dr. Fábry Sándor alispán, a keserűségtől nem ment hangon mondva el, hogy midőn a kórház bajait látta és azok megszüntetésére oly kitűnő módot találva megtette javaslatát, azt hitte, hogy csak örömet hoz a törvényhatóság termébe és most sajnálattal látja, hogy egyenetlenséget, viszályt keltett az ő jó szándéka. Áldatlan dolog igy a közügyeket szolgálni. ha minden üdvös kérdésben nem annak ló- nyege, hanem azon kérdés kerül megvitatás tárgyává, hol létesítsék a közintézményt és mindenben csak irigykedés és gyanúsítások fordulnak elő. (Hosszantartó taps és felkiáltások : Éljen az alispán!) Majd elmondja a terv keletkezésót, mint sikerült azt a megvalósitás elé vinni, a belügyminister előzetes hozzájárulását kieszközölni, a mely munkáiban köszönet és elismerésre méltó témogatásban részesült a vármegye ügyszerető főispánja, továbbá dr. Zöldy János főorvos és dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató részéről. (Élénk éljenzés). Az elme gyógyintézet létesítése oly hasznos eszköz volt, melyre alapítani lehetett a most javasolt kibővítést. A kórház elhelyezése nem függ össze a székhelykérdéssel és mig nem habozik kijelenteni, hogy administrativ szempontból helyesebbnek tartaná, ha a megye székhelye Csabán lenne, de a kórház elhelyezése bárhol másutt is lehet, tisztán az omberbaráti szeretet, az egészségügy és nem lokális érdekek lehetnek irányadók a kérdésben. Meleg szavakkal ajánlja javaslatát elfogadásra. Kéry Gyula elfogadja az állandó választmány javaslatát. A civilisatiónak nincs oly szép vívmánya, mint a mit a betegápolás terén produkál. A vereskereszt jelvényét immár respektálják a barbár népek is, a jótékony és humánus érzelem annyira egyetemes, hogy nem nézik a betegnél pogány, moha- medánus vagy keresztény-e, sőt ha ellenség is, akkor is ugyanama szeretetteljes ápolásban részesül, (ügy van). De nem az ügyhöz akar szólani, hanem Beliczey István bizottsági tag és nyugalmazott főispán azon sza/ai folytán, hogy önérzetével nem tartja megegyeztethetőnek a kedvezményes vasúti jegy igénybe vételét. Az önérzet nincs vagyonhoz kötve, a nemzetnek 50,000 napszámosa él ezzel a jogos kedvezménynyel, kik és akik köztük ő is szerény munkakörük mellett is féltékenyen őrzik önérzetüket, becsületüket. Magyarázatot kér, mint értette Beliczey e kifejezését. Beliczey István kijelenti, hogy a vasúti jegyek kérdését, mint argumentumot használta, de sérteni senkit sem volt szándéka. Dr. Lukács György főispán sajnálattal jelenti ki. hogy megjegyzést kell tennie épen annak be szédére, a kinek szerencséje volt a fő is p án i székben a kormány bizalmát élvezni. Annak, a ki e mellett a kormány közbenjárásából többszörös kitüntetés birtokosa, a kormány nyilatkozataiban kételkedni, azok hitelét rontani, szerinte nem volna szabad és ezt a fegyvert annál kevésbé használhatná, mert a kormányon felül álló tényező, a törvény biztosítja a vármegyének az ígéret betartását. Felolvassa ezután az 1899. év január 1-én életbe lépő, az országos betegápolási alapról szóló törvény egy szakaszát, mely Beliczey érveléseit egészen meg- czáfolja.. (Lelkes éljenzés taps.) Beliczey az elnöki megjegyzésben megrovást látva, azt el nem fogadhatja. (Hosszantartó zaj és közbeszólások: Az elnöki kijelentések felett nem szabad vitázni! Akcziól) Még főispáni állásában is opponált a kormánynak, ezt a jogát most sem adja föl. A személyi viták is elintézést nyertek és ezzel a főispán 10 tag írásbeli kívánságára elrendelte a névszerinti szavazást. A javaslat mellett szavaztak 72-en, ellene 31-en és igy a javaslatot 41 szótöbbséggel elfogadták. A javaslat ellen a csabaiakon kívül alig egy-két bizottsági tag szavazott. A kihirdetett eredményt zajos éljenzés fogadta, mire a főispán az\ülés folytatását d. u. 3 órakor másnapra halasztotta. Második nap. Erősen megritkult közönség jelenlétében kezdődött a másnapi közgyűlés és az ügyeket simán és gyorsan pergették le az előadók, csakis a gyulai vasút segélyezés ügyében és néhány békési ügyben indult meg részletesebb vita. A vármegyei és községi pénzkezelési szabályrendeleten, valamint a közegészségügyi szabályrendeleten a miniszter által kívánt kisebb módosításokat keresztül vezették. A községi takarékpénztárak létesítésére vonatkozó miniszteri rendeletet az ezen ügyekben folytatandó tanácskozásoknál figyelembe vétel czéljából kiadták az összes községeknek. A Hármas-Körös folyók hajózása ügyében a közgyűlés felír a kereskedelem- és földmivelésügyi miniszterekhez a folyó meder szabályozása és a közlekedési akadályok elhárítása iránt, kijelentvén, hogy a vármegye a hajózás létesítésekor a kívánalomnak eleget tesz, sőt a szükséges költségek első részletét közúti költségvetésébe már fel is vette. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a központi hitelintézet alapitó tagjai sorába belép és e czélból az év végén mutatkozó közúti tartalékalapja, mintegy 20—22 ezor forint erejéig részvényeket jegyezA Békés község belterületén átvonuló 1880 m. és a Csaba községen átvonuló 1018 m. hosszú törvényhatósági útvonalak kiépítését és a vámos utak hálózatába való bevonását kimondották. 111: Béla király és neje csontereklyóinek ünnepélyes eltemetésére a főispán elnöklete alatt, az alispánból, Kéry Gyula, Oláh György és Horváth Károly tagokból álló küldöttséget alakítottak. Baja város megkeresésére a Dunának Baja és Báttaszék között leendő áthidalása iránt a kormányhoz feliratot intéztek. Liptó vármegyének azon felhívására, hogy Kossuth gyalázóinak eljárása felett elitélőleg nyilatkozzék, kimondotta a közgyűlés, hogy Kossuth Lajos személye a törvényhatósági bizottság előtt oly becsben áll, hogy annak megrágalmazóival oglalkozni nem akar. Megszavazta ezután a közgyűlés az 1899. évre szükséges betegápolási és katonabeszállásolási pótadó kivetését és névszerinti szavazás utján egyhangúlag felhatározta, hogy a vármegye pénzkészleteit jövőben is a békésmegyei és I. gyulavárosi takarék- pénztárakhan helyezi el. A törvényhatósági bizottsági tagok közül a folyó óv végén kilépők helyett uj tagok választására határidőül f. évi november hó 7-őt tűzte ki a közgyűlés, megválasztván a szavazatszedő küldöttségek elnökeit. A munkássegélyalapokról alkotott szabályrendelet tervezetét véleményezés végett a gazdasági egyesületnek adták ki. A közegészségügyi bizottság előterjesztésére a gyomai második gyógyszertár felállításának engedélyezését kérő iratokat pártolólag terjesztik fel a belügyminiszterhez. Kovács Albert és Petneházy Ferencz jegyzőknek, a jegyzői nyngdijszabályrendelet módosítására irányuló kérelmét elutasították. A vármegye levéltárában teljesített selejtezési munkálatokat a közgyűlés jóváhagyta és a selejtezést végző Szathmáry Sándornak 200 frt tiszteletdijat szavazott meg. A báró Wodianer Albert által, a vármegyét érdeklőleg hagyományozott összegek és ingatlanok átvételével a tiszti főügyészt bízták meg. A volt békésmegyei honvédegylet alapítványának ez évi kamatait fele részben Apponyi József békési és fele részben Balthazár Gyula garam- berzenczei lakosnak adományozták. A pénztárak állásáról szóló jelentések kapcsában, Szekér Gyula vizsgáló bizottsági elnök referált a bizottság eljárásáról, a mely a pénztárakat teljesen rendben találta. A gyula-barakonyi vasút. A gyula-barakonyi h. é. vasútra az állandó választmány a vármegye részéről kilométerenként 3000, összesen 24,000 frt hozzájárulás megszavazását javasolta. — A javaslatot felszólalás nélkül elfogadták. Berthóty István aljegyző terjesztette elő az állandó választmány javaslatát Gyuláváros azon határozatára vonatkozólag, melylyel a tervezett vasútra 100,000 frt segélyt szavazott meg. — Az állandó választmány sokalta ezt az összeget a várostól, a melynek sok más tenni valója van még, azért azt javasolta, hogy az ügyet újabb megfontolás végett adják vissza a képviselőtestületnek. Dutkay Béla polgármester szólt először az ügyhöz, fejtegetvén azon közgazdasági érdekeket, melyek megkívánják, hogy a piaczát Gyulán találó Lunkaság a várossal vasút által összeköttessék. A város ez érdekek és saját előhaladására hozta meg az áldozatot, a mely bőven fog^a forgalom emelésével kamatozni. A javaslat mellőzésével kéri a város határozatának jóváhagyását. Kéry Gyula szállt ezután lelkes szavakkal síkra a város határozata érdekében. Kiindult abból és meggyőző erővel fejtegette, hogy a városok előhaladása első sorban attól függ, mily közlekedési vonalak és eszközökkel bir az. Őt a városhoz fűző benső viszony készteti, hogy Gyulavárosának elhaladásáért, fejlődéséért mindent megtegyen. _ Bizo nyára ez késztette a képviselőtestületet íb arra, hogy a megajánlott áldozatot meghozza s ő nem akadályozná meg a várost e törekvésében annál kevésbé, mert félő, hogy más érdekek a vasút másfelé irányítását kívánva, a város ezen egyedüli módjától a vasúti összeköttetés fejlesztésének is elesnék. Ha óhajtjuk a város előhaladását, arra áldozatokat is kell hoznunk, de ez áldozat meg fogja teremni gyümölcseit. Például fölhozza Szolnok várost, a mely rövid idővel ezelőtt teljesen elmaradott állapotban volt, de óriási áldozatokkal biztosította magának a fejlődés eszközeit, első sorban a vasutakat és ma már Szolnok egy nagy megye virágzó központja. A beszéd és annak lendületes befejezése, a melylyel a város határozatát jóváhagyásra ajánlotta, döntő hatással voltak a bizottságra és a nagy többség helyeslő éljenzéssel jelezte már a határozat eredményét.
