Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
Il-ik szám. Gyula, 1898. október 9-én XXX. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobaj'János kereskedése, liova a laj szellemi vészót illető közlemény ek intézendőli. Kéziratok nőm átlátnák vissza. Előfizetési dij ’■ Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. 'Mi J'i 1 l.'f"™ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelés szerkesztő: DD Ó D3C DT 3D TT I 3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- 1 kereskedés, hova a hir- 1 dőlések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Megyegyiilés előtt. P Lapunk múlt számában egész terjedelmében közöltük a vármegye közleórházának ki bővítésére vonatkozó alispáni javaslatot. Mindenki, aki az előterjesztést figyelemmel átolvasta, kétségtelenül meggyőződhetett a kórház kibővítésének feltétlenül szükséges voltáról és arról, hogy a közegészségügy, hu- mánismus és a vármegye közönségének érdekeit egyaránt szivén viselő intéző köröknek sikerült oly megoldást találniok, amely- lyel egyrészt a dicséretes czól megvalósítható, más részt a vármegye lakosságának bármily kis mértékben való megterhelése mellőzhető. Köszönet és elismerés illeti meg ezért őket. A kibővítés tervezetéről élőzetesen értesített belügyi kormány ugyanis megengedte, hogy a kibővítésre felveendő 100.000 frtos kölcsön évi törlesztési összege a közkórház költségvetésébe évenként kiadásként beillesztes- sék s ekként lehetővé tette, hogy a kibővítés költségeit maga a közkórház az ápolási dijakból befolyó jövedelméből minden más hozzájárulás nélkül kifizethesse. A jelenlegi átlagos beteg létszámot véve számításba a költségek a napi ápolási dijaknak 8 krral való emelkedését vonják maguk után, amely emelkedés a megnagyobbodott kórház nagyobb beteglétszáma folytán 3 -4 krra fog leszállani, vagyis az ápolási dijak ezen emelkedéssel együtt 75 krra rúgván, nem haladják túl az ország közkórházaiban szedett napi ápolási dijak átlagát. A megoldás tehát azonos lévén az elmegyógyintézet létesítésének módjával, itt ismételten és örömmel hangsúlyozzuk, hogy a kibővítés som közvetlenül, sem közvetve nem fogja a vármegye közönségének megterhelését okozni, mert az állami betegápolási alap létesítéséről szóló törvény életbeléptével az összes vagyontalan betegek ápolási dijait ezen alap fogja fedezni, amely alapra a megállapított 3°/o-os pótadót fizetni kell az ország és a vármegye lakosságának akár kibővíti a közkórházat, akár nem, sőt a kórház kibővítése a vármegyére nézve úgy humanitárius mint gazdasági tekintetben előnyöket nyújt, mert arra képez Ih-étxól— Október elseje, a regruták meg a szabadságosok, valami az italról, szüret bor nélkül, bor szüret nélkül, patentirozott. hazaszeretet, Kossuth—Széchenyi arczkép leleplezés, megyei közgyűlés, Kéry Gyula, közművelődési felolvasás, valami az időjárásról. — TJgy tudom sajnálni azokat a darutollas sarkantyus csizmás legényeket, a kik igy október elején egy-egy kis faládával a hónuk alatt, berukkolnak a különböző garnizonokba, hangos kurjongatással, büszke mellveréssel, vonulva végig az utczán, mert hogy nekik már nem „parancsol a biró“, hanem parancsol annak a „kettő-három nyomorulténak, a kik itthon maradtak s akik felől beborulhat a lányok feje felett az ég boltja. Hej! bizony beborult ő felettük! Mert ezek a szegény legények, a kik olyan nagy garral hirdetik utczahosszat, hogy a császár katonáivá lettek, nagyon csendes emberek lesznek egy pár nap múltán. Ilyenkor még van egy kis virtus, egy kis páthosz a fájdalmukban, de odabent aztán a kaszárnya udvarán kezdetét veszi a csöndes, igazi fájdalom, a melynek nincs szava, a mely sóhajtásokban talál csak kifejezést, azt is csak akkor, mikor szabad. Mert próbáljon csak meg a glédában, haptákban álló regruta sóhajtani, meg is kapja a magáét. — Hát kend ott a jobb szárnyon mit tüszköl? Tán az idesanyja szoknyája jutott az eszébe. Tudja meg kend, hogy mikor én azt biztosítékot, hogy a vármegyének több betege fog országos költségen ápoltatni és az országos betegápolási alapból nagyobb rész fog az itt ápolt betegek után kifizettetni és a vármegye lakossága jövedelmének fokozására szolgálni. Lapunk, mint a nyilvánosság egyik orgánuma e néhány megjegyzés által csak azon elismerésnek óhajt kifejezést adni, amely az ügy kezdeményezőit és közrémunkálóit méltán megilleti. Hangulatkeltés, vagy az ügy érdekében való agitálás annál kevéebbé lehetett czélunk, mert meggyőződésünk szerint arra szükség ninc9 és erős a hitünk, hogy a határozathozatalra hivatott törvényhatósági bizottságnak minden tagja örömmel fogja a szükséges támogatást az üdvös czél elérésére nyújtani, mely támogatás egyedül | vármegye hitelének felajánlásában áll. Közforgalmunk első rendű eszközeinek: vasutak létesítésének támogatásával több szempontból fog a közgyűlés foglalkozni. Az első tárgyat ehhez a vármegye alispánjának más tekintetben is érdekes és a közügyeket alaposan megvilágító jelentése fogja nyújtani, a mely egy a Sárrétről a vármegye központja felé vezető vasútvonal létesítésének eszméjét veti fel és javasolja, hogy egy Békéstől Vésztőig esetleg folytatólag Püspökladányig vezető vasút létesítését tegye a vármegye tanulmány tárgyává, esetleg a. megvalósítás iránt kezdeményező lépést tegyen. Azon aggályok, melyek a sárréti vasút létesítésekor annak irányítása tekintetében a közönség tekintélyes része előtt felmerültek, az idők folyamán alaposaknak bizonyultak s ma már szomorú valóságként áll eló'ttünk azon tény, hogy a sárréti vasút vonalozása vármegyénkre a várt előnyök helyett határozottan káros a forgalomnak a vármegyétől való elterelése következtében. E hátrány megszüntetését czélozza az alispáni jelentés, mely a lehető legrövidebb vonalon Békés és Vésztő között akarja a Sárrétet a vármegye központjával vasúti összeköttetésbe hozni és azért az eszmét üdvös czélzatánál fogva a valóra válás reményében legmelegebben üdvözöljük. kajátom, hogy „hapták“, akkor olyan hapták legyen, hogy az istennyila kendet válaszsza direkeziónak. Hát azír’! Szegény regruta mit tegyen. Magába fojtja a sóhajtást és „reksz“-re fordul „linksz“ helyett keservében. De hát a regruta mind ilyen. Köz — baka — felfogás szerint a regruta akkor jött a világra, mikor az úristen nem volt odahaza és Szent Péter volt a „stel!fertréter“-je, ez teremtette meg olyan tökéletlenül, hogy nem képes fölfogni, mi a „reksz“, mi a „linksz“. Addig azonban, mig a regruta a kaszárnya udvarra kerül, nagy legény. Ötös hatosával szabad neki a betonjárdán dülöngélve kurjongatni és utczahosszat muzsikáltatni magát. Ez n ár igy dukál. Háromszázhatvanöt kis nap meg két kalendáriom (kerek 3 esztendő) szenvedései árán vásárolja meg magának ezt a kis szabadságot. A Zsuzsi meg a Kata és a többi szép szerető elsirja tán addig a két szemét is, mig a nyolczbeli regruta 3 év múlva „beafférol“ és feltüzi a szabadságos bokrétát a kalapjára. Az olyan aztán boldog ember. Elmondja idehaza a sorát a katona életről s a falu apraja nagyja köréje gyűl. Ha nagyon eltalálja vetni a sulykot egy-egy régi módi obsitos mégis csak közbe köhint. — Bizony édes öcsém katona se voltál te még? Akkor tették be a kenyeret a sütőkemen- ezébe mikor elmentél, mire kisült már itthon voltál újra. Hej mikor mink katonáskodtunk 12 esztendeig, más világ volt akkor! Egy szabadságos bakának azonban mindig van annyi esze, hogy nem engedi magát s ha az öreg azt mondja, hogy a tallián grániezon, A mely követelménynek többi helyi érdekű vasutaink meg nem felelnek, .hogy aj forgalmat vármegyébe és annak központja felé tereljék, azt a követelményt teljesen kielégíti a gyula - seprős—baralconyi vasút terve, melynek előnyeit már több Ízben volt alkalmunk fejtegetni. A közgyűlés három pontban is fog foglalkozni e vasúttal, mint a melyre az engedményesek a vármegye hozzájárulását is kikérték és a melyet Gyula város és Gyulavári község pénzáldozattal támogatni szándékoznak s határozataik jóváhagyását kérik. Az állandó választmány, mint már megírtuk—kilométerenként 3000, összesen 24000 forint segély megszavazását javasolja a közgyűlésnek, mit a vasút előnyeihez és a többi vasutaknak adott segélyek összegéhez képest magunk részéről igen kevésnek tartunk s azon nézetben vagyunk, hogy a vasúttal szemben, melynek nemcsak Gyulaváros, hanem talán inkább a vármegye fogja élvezni előnyeit, a megye sokszor czéltalanul kifejtett bőkezűsége most helyes indokon alapulna. A közgyűlés tárgysorozatába felvett szabályrendeletek között legfontosabb a gazdasági munkások segélyalapjának létesítéséről és kezeléséről alkotandó szabályrendelet, melyet múlt számunkban szintén egész terjedelmében közöltünk. A szabályrendelet szerintünk a legnagyobb körültekintéssel készült, rendelkezéseiben a törvénynek megfelelő, szabatos és világos, czóljára nézve üdvös és a kivitel módozatait tekintve a lakosság anyagi erejével számot vető és azért nem találunk semmi nehézséget annak elfogadhatása tekintetében, de viszont nem látunk semmi hátrányt abban, hogy az az állandó választmány javaslatához képest érdemleges tárgyalás előtt véleményadás czól- jából a gazdasági egyesülettel közöltessék. A vármegyei és községi pénzkezelésre vonatkozó szabályrendeletekre nézve, a melyek a pénztári kezelést és ellenőrzést szabatosan körülírják és részben uj alapokra fektetik, úgyszintén a közegészségügyi szabályrendeletre nézve, a belügyminiszter néhány kisebb pótló intézkedés felvételét rendelte el, a Pádovába meg Mántovába igy meg úgy volt hát a szabadságos ötbeli baka lefőzi az öreget azzal, hogy „kenteknek előbb ki kellett csiholni, hogy egyet lüjenek, mink meg ötöt lövünk egy azon minutumba a „rr.anlikker“ repetáié puskával.“ Persze úgy a berukkolás, mint a kirukko- lás nem megy végbe italozás nélkül. Folyik a bor ... az az dehogy a bor. Sajnos ma már pálinka mellett mulat a magyar is' s maholnap a nóta is úgy variálódik: „Jó snapsz ugy-e sógor!“ Éppen a szüreti ünnepély meghívóját olvastam a héten és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szüreti ünnepélyen minden egyébről van szó, csak borról nincs. Elismerem, hogy a szüreti ünnepély igen szép ünnepé'y lehetett, hiszen az összeírt névsor lapunk más helyén tanúskodik is erről, de hogy szüreti ünnepély lett volna, azt bizony csak azért hiszem, mert oda volt nyomtatva a meghívóra, valamintségesen körülkanyaritott miniszterelnöki stylusban a mulatság mikéntje is. Hát fogjuk rá, hogy szüreti volt! Elvégre is, ha lehet bor szüret nélkül (már pedig a mai borok körülbelül szüret nélkül, pinczébsn jönnek a világra) miért ne lehetne szüret bor nélkül? Minden jól van tehát úgy ahogy van! Éljen a háromcsillagos cognac! Dreimal hoch! Sohss búsuljunk a régi jó időkön, mikor még a hegyoldali kolnákból kihallatszott a vig muzsikaszó, mikor még nem kellett programmot csinálni a szüreti ünnepélynek, programm nélkül is jókedvű muri volt az. Akkor még bort ivott a magyar! Vad, szilaj tűz égett tőle az ereiben, „kanászen, jogámelyek beiktatása azok lényegét nem érinti s igy ezen szabályrendeletek kötelező erejűvé emelhetők lesznek. A községi jövedelmek fokozását ezélzó törvényhatósági bizottság annak idején tervbe vette, hogy a községek regale kártalanítási kötvényeinek értékéből községi takarékpénztárak létesítését javasolja a községeknek és az e czélból kidolgozott szabályrendelettervezetet előzetes nyilatkozat végett felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a bemutatott terveket a hitelszövetkezetekről szóló törvény következtében előállott változott viszonyok folytán és azoknak némely intézkedését tekintve nem találta olyanoknak, hogy azokat a községeknek megvalósításra ajánlhatná. így tehát a községekre hárul azon feladat, hogy helyi viszonyaik mérlegelésével gondoskodjanak közjövedelmeik fokozásáról és ezzel a minden czélra igénybe vett és tulterhelt adózó polgárok felette súlyos terheinek könnyítéséről. A vármegyénél e czélra végzett tanulmányok a kivitelnél alapul szolgálnak a községeknek és reméljük, hogy a képviselőtestületek alapos körültekintéssel meg is fogják találni a módot, hogy a meglevő közvagyont jobban jö vedel meztessék. Végül ha megemlítjük, hogy az állandó választmány a központi hitelintézetekbe való belépés és ott annyi részjegy jegyzését javasolja, a mennyi 4°/0-nál nem többet jövedelmező készpénz alapja van a vármegyének, körülbelül végeztünk a közgyűlés azon tárgyaival, a melyek fontosságuk mellett a vármegye összeségét érdeklik és épen azért részletes ismeretet, tanulmányt és megfontolást igényelnek. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága 1898. október ll-én tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. (Vége.) 69. Orosháza község Bene Dánielnó ingatlanának megvételét kimondó határozata. 70. Orosháza község és Keleti Adolf között kötött baszonbóri szerződés. szén und csikós-en“-böl állott a magyar haza s az idegen legendákat beszélt a vad magyarokról. Vadul, szilajul szerette a hazáját is. Ma már nem iszunk bort. Ha nagyon jól akarunk mulatni, iszunk „Talismant“ meg fran- czia pezsgőt. — A hazaszeretetünk is modern, patentirozva van. — Addig már nem terjed a patentja, hogy a református templomba el merjünk menni, ha az aradi tizenháromért gyász- ünnepélyt tartanak. így esik meg aztán, hogy egy-két kaputos ember lézeng október 6-án a gyászünnepélyen. De hát bizony minek is menne oda az ember? Ott bizony nem osztogatnak semmiféle ordót, se kis, se nagy keresztet, se metaliát. Metália! ... Ez kell a magyarnak, akármilyen kicsi legyen is, csak legyen. Ördög vigye a szüretet, meg a hazaszere- tetet.... Ejnye női Micsoda Ízléstelenség tőlem itt a búsongó magyart adni. Nemhogy örülnék, hogy a patentirozott hazaszeretet nem vált még általánossá 1 Nem olyan fekete az ördög, mint ahogy festik ! Hazafiui busongásomból fölver a küszöbön levő megyei közgyűlés tárgysoroza1 a. Kossuth és Széchenyi arczképeit örökítette meg a vármegye közgyűlési terme számára s ezt fogják leleplezni minden szépért és magasztosért lelkesedni tudó Fábry alispánunk emlékbeszéde mellett. A közgyűlés tárgysorozatába talán ez a pont fog egy kis élénkséget hozni, mert egyébként bizony elég vékony anyag a jelen tárgysorozat az érdeklődésre. Még csak választás sincs benne, már pedig a közgyűlési terem választás nélkül olyan képet szokott mutatni, mint az október 6-ki templomi gyászünnepély.
