Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

reggel megjelent külön kiadásai adták az utcza várakozó közönségének, pár, a fájdal.om első kitö­rését jelző szóval közölvén a vett szűkszavú táv­iratokat. Ekkor már mindenki meggyőződött a hírek igaz voltáról. A középületekre és több magánházra felvonták | gyászlobogókat; dr. Fábry Sándor n vármegye alispánja távbeszélőn értesítette a közsé­geket a gyészesetről, elrendelvén a gyászzászlók kitűzését. Délben érkezett meg | vármegyéhez a belügy­minisztérium hivatalos tavirata, a mely következő­leg szól: .Békésvármegye közönségének, Gyula. Erzsé­bet királyné ő császári és királyi felségén anar­chista által tőrszurás ejtetvón, ő felsége tegnap 10-én este Genfben meghalt. Ezen nemzetünket és királyunkat megrendítő gyászesetről a törvényható­ságot mély megilletődéssel értesítem. Jakab/y állam­titkár.“ A gyulai templomokban vasárnap délelőtt az istentiszteleteket tartó lelkészek megindító szavakkal közölték híveikkel a királyt és országot ért nagy veszteséget. Mikor a hihetetlen hírben kételkedő nagy közönség akként bizonyságot nyert a szomorú valóról, fájdalmánál nem kisebb türelmetlenséggel várta a délutáni fővárosi lapokat, hogy a szomorú eset részleteit is megtudhassa. A lapokat az utolso számig hirtelen szetkapkodtak es mindenki csak a gyilkosságról, a tettes elvetemültségéről és az ál­dozat angyali jóságáról beszélt. A közigazgatási bizottság részvéte. Vármegyei hivatalos életünkben a közigazga­tási bizottság hétfői ülésén jutott kifejezésre első ízben a gyász és fájdalom, a mikor is dr. Lm&öi's György főispán az ülést megnyitó beszédében a fájdalomtól rezgő hangon emlékezett meg a rava­talon fekvő királynéról. A mély érzéstől áthatott beszéd a könyezésig meghatotta a bizottság tagjait, kik azt állva hallgatták végig. A beszéd a követ­kező : „Mélyen tisztelt bizottság! Hazafiui mély fájdalommal nyitom meg mai ülésünket. A magyar nemzet rajongva szeretett királynéja, a kit a történelem mint hazánk védő angyalát fog késő századok nemzedékeinek be­mutatni, távol külföldön istentelen gaztett áldoza­tává lett. Undok gyilkos, a kit népek átka kisér, kiol­totta legdrágább életét. És örök gyászba borította azt a nagy nemes szivet, mely annyit szenvedett, mint a legnyomornltabb kunyhó koldusa sem. Szeretett királyunk immár fenékig kiürítette a megpróbáltatások keserű poharát. A reá nehe­zedő óriási csapások özönében nagy lelkének egyensúlyát csak Isten akaratában való bibliai megnyugvása őrizheti meg. 8 enyhülést a szenve­dések Golgotháján most már csak egyben találhat: alattvalóinak szeretetében. Midőn Erzsébet királynéban hazánk őrangya­lát sajgó szívvel gyászoljuk, tegyünk fogadást, hogy lelkünk minden erejével leszünk rajta, hogy ősz királyunk szenvedésein enyhítsünk. És most töröljük le könyeinket uraim és igyekezzünk a munkában keresni vigasztalást!“ A szép beszéd elhangzása után Haviár Dániel emelkedett szólásra és röviden indítványozta, hogy a bizottság érzelmeit oly hűén tolmácsoló elnöki beszédet a bizottság egész terjedelmében iktassa jegyzőkönyvébe. Az indítványt egyhangúlag el­fogadták. A vármegye gyásza. Békésvármegye közönsége impozáns módon vesz részt a nemzeti gyászban. Dr. Fábry Sándor alispán a gyászhir vétele után azonnal intézkedett, hogy az összes megyei hivatali épületekre tűzzék ki a gyászlobogót. A ravatalra hatalmas koszorút küldött a vármegye e felírással: „Erzsébet király­nénak — Békésvármegye közönsége.“ A tegnap délután lefolyt temetésen Békésvármogyét három tagú küldöttség képviselte, melyben részt vettek dr. Lukács György főispán, Oláh György tiszti főügyész * Magyarország Nagyasszonya magára öltötte a gyászruhát . . . * Ma már tudjuk, hogy ez a gyász örök volt. Eleinte hittük, bíztunk benne, hogy a mi felsé­ges védasszonyunk sebeit is befutja majd az idő jótékony patinája, reméltük, hogy Erzsébet ki­rályné is leveti majd csak a gyászruhát. Múltak az évek, a természet nyolcznál többször már megújult, sebek behegtek, uj bimbók pattantak, de az I gyásza n>ég mindig mély, változatlan és tiszta volt, mint a havasi hó. Az az egyszerű gyászruha, melylyel a királyasszony felcserélte hermelin palástját, az maradt egyetlen disze mindhalálig, azt fel nem cserélte Símmivel, soha. Ma már tudjuk, hogy az ő ajkán nem fakadt mosoly, az | szivében nem rügyezett az öröm virága, neki a világ meghalt mindörökre. Otthonát elhagyta s messze bujdosott fáj­dalmával. Ha a szive nem hozta volna néha haza közénk, tán nem is vitte volna profán emberek elé szivtépö bánatát. Gyászának élt csak és em­lékeinek. Szivét elzárta minden földi öröm elől és panasztalan rezignáczióval hurczolta az élet keresztjét messze idegenben, amig most orgyil­kos tőre ütötte át amugyis vérző szivét, a leg­nemesebbet, mely valaha királyi palást alatt dobogott. Meghalt a Nagyasszony! . . . Megtért, el­költözött királyi fiához, aki ott nyugszik a bécsi kapuczinusok komor kriptájában és a kiről a sors könyvében ép úgy meg volt Írva, mint a felséges anyáról, a Mater Dolorosáról, hogy gyilkos fegyvert fosson gyászos vörösre kiomló vére. Sirhat a nemzet szivtépö fájdalmában, öz­vegységre jutott királyi férjének szive törik meg bár miatta, árvaságra jusson bár két ártatlan fejedelmi asszony, nincsen hatalom, nincsen ál­dozat, a mi visszaadhatná ót minékünk. A Nagy­asszony meghalt, Magyarország őrző angyala elköltözött oda, hol megboldogult fia, a deli ifjan elhunyt királyfi őrködik a magyar nemzeten a csillagok között. Sic fata tulere! . . . és Horváth Károly kir. közjegyző. Dr. Lukács György főispán 1 törvényhatósági bizottságot a következő szövegű gyászkeretes meghívóval rend­kívüli közgyűlésre hivta össze. Magyarország nagyasszonya, Erzsébet Ki­rályné, minden magyar szív bálványa, nincs többé. Istentelen orgyilkos keze oltotta ki áldá­sos életét! A magyar nemzet lesújtó gyászában Békés vármegye minden polgára mély fájdalommal osz­tozik. A végből, hogy Békésvármegye közönsége sajgó bánatának méltó kifejezést adhasson, a tör­vényhatósági bizottság tagjait folyó évi szeptem­ber hó 19-ének délelőtti 9 órájára rendkívüli közgyűlésre tisztelettel egybehívom. Kelt Gyula, 1898. évi szeptember hó 10 én. Lukács György, főispán. A holnap megtartandó rendkívüli közgyűlés kizárólag a szeretett királyné emlékének lesz szen­telve. A törvényhatósági bizottság, mely előrelát­hatólag tagjainak felette nagy számával vesz részt az ülésen azután a róm. kath. főtemylomban tar­tandó gyászistentistentiszteletre vonul. A közgyű­lésen, mint hallottuk, indítványt fognak tenni a királyné emlékének jegyzőkönyvi megörökítése, arczképének a diszterem számára leendő megfes­tése, Ő Felsége a királyhoz részvétirat intézései és a hivatalos kiadványokon gyászpecsét használása iránt. A nagy közönség részvéte. Igazán megható és párja nélkül való az a mély bánatot kifejező részvét, melylyel közönségünk az elhunyt királyné iránt érzett rajongó szeretetét a gyászban való osztozásával kifejezésre juttatja. Említettük már, hogy a vármegye minden közsé­gében az összes középületeken, valamint sok magán- épületen is gyászzászlók lengenek. Az üzletek ki­rakatai gyászpompát öltöttek, igen sokban a királyné arczképe fekete drapériák és égő kandeláberek között van kiállítva. Tegnap délután négy órakor a vármegye minden templomában megszólaltak az összes haran­gok és fél órán át zúgva hirdették, hogy temetik a nemzet bálványát, az ország királynéját. Az üzle­teket az egész délután zárva tartották és a közön­ség ezrei, élükön a hatóságokkal zarándokoltak a minden egyházban megtartott gyászistentiszteletre Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püs­pök a fájdalom hangján irt körlevelet intézett a megyebeli papsághoz elrendelvén, hogy a temetés napján gyászmise tartassák és annak végén felsé­ges királyunk megvigasztalásáért ima mondassák, hogy a temetés napján az összes kath. iskolákban szüneteljen a tanítás, a gyermekek a gyászisten­tiszteleteken vegyenek részt és azután az iskolák­ban gyászünnepély tartassuk, végül, hogy a teme­tésig minden nap, továbbá a temetés napján és órájában az összes harangok meghuzassanak. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő szintén körle­vélben intézkedett, hogy a temetés napján az ösz- szes iskolákban szüneteljen a tanítás ób hogy a gyermekek tanítóik vezetése alatt hitfelekezetűk templomában tartandó istenitiszteleten vegyenek részt, utána az intézetek gyászünnepélyt tartsanak, a melyen a tantestület valamelyik tagja a nemzeti csapás nagyságát méltatva, elhunyt nagy királynénk dicső emlékezetét a megrendítő szomorú alkalom­nak megfelelő módon, kegyeletes szavakkal az ifjú­ságnak leikébe vésse. Ezek és hasonló intézkedések csak eme­lik a nemzet mély fájdalmának külső kifeje­zésre jutását, a mely fájdalom ott ül minden arczon, ott sajog minden magyar szivében. Mi sem fejezi ki jobban, mint minden ünnepi zajnak teljes szünetelése. A nyilvános épületek, mulatóhelyek csendesek, a gyász napjai alatt zene nem volt hall­ható. A mulatságokat elhalasztják. Vasárnap a csa­bai tornaegylet jubileumi ünnepélyéből csak a ver senyt tartották meg. Elmaradt a gyulai iparos ifjú­ságnak szüreti ünnepélye és a mai napról október 16 ára halasztotta a békési ipartestület zászlószen- telési ünnepélyét. A főispán intézkedése folytán a tegnap a színtársulatok előadást nem tartottak. - A vármegye minden községének képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésben adott kifejezést mérhetlen fájdalmának, jegyzőkönyvében örökítve meg a ki­rályné dicső emlékezetét. B.-Csaba község képviselőtestülete teljes szám­ban gyűlt össze pénteken rendes közgyűlésére, a melyen az ülés megnyitása után nyomban felállott Korossy László főjegyző és megindító szavakban emlékezvén meg a nemzeti gyászról indítványozta, hogy a közgyűlés a község gyásza jeléül elhalasz- tassék, a királyné emléke és a község mérhetlen fájdalma jegyzőkönyvbe iktattassék, a képviselő- testület/vegyen részt a gyászistentiszteleteken, a királyné szobrára szavazzon meg a képviselő-testü­let 1000 koronát, a temetés napján hivatalos munka- szünet tartassék és a gyászlobogók 30 napon át fent hagyassanak. Az indítványokat a képviselő- testüleg egyhangúlag határozattá emelte. Békés község képviselőtestületét gyászkerotes meghívóval hívták össze rendkívüli közgyűlésre e hó L6-ára, a melyen Szathmáry Gábor hely. főjegyző nagyhatású beszédben emlékezett meg elvesztett királynénkról. Indítványára a község a gyász kifeje­zésére B.-Csabához hasonló határozatokat hozott és a szoborra 200 koronát szavazott meg. A temetés napja. Zugó harangok, feketébe öltötött nép, zárt üzletek, a napi munkának és zajnak szünetelése jelezték a napot, melyen Bécsben utolsó útjára kí­sérték a nemzet bálványát. A vármegye minden községében és templomában gyász istenitiszteletet tartottak. Gyulán tegnap délután 4 órakor az ev. ref. templomban volt istenitisztelet, a melyen meg­jelentek az öszes állami és közigaagatási hivatalok személyzete, a helyőrségi tisztikar és nagyszámú közönség. Az istenitiszteleten Domby Lajos mon dptt ^magasröptű és megható imát, a mely a közön Bégből sokakat könnyekre fakasztott. A vármegye minden községéből híreket vettünk, hogy a képviselő testületek mindenütt teljes számmal vettek részt tegnap a gyászistentiszteleteken, melyeken millió ajakról szállott fohász a Mindenhatóhoz örök nyugo­dalomért a nagy, a szeretett királyné számára. Hétfőn délelőtt 10 órakor a róm. kath. fŐ- temp'omban lesz nagy gyászmise, a melyen a rend kívüli közgyűlés befejeztével részt vesz a vármegye törvényhatósági bizottsága, valamint összes ható­ságaink is. A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 12-én. — A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülése már kezdte levetkőzni a nyári ülések fakó színét és némi változatosságot és érdekességet öltölt magára. A hüs őszi szellőre mintha a tár­gyak is felélénkültek volna és. a bizottsági tagok­nál is nagyobb kedvet láttunk a vitázásra. Az ülés elején — mint lapunk más helyén bővebben közöljük — megható módon jutott kife jezésre a bizottsági tagok mély fájdalma az elnök főispán szavaival, s az arezokon ülő néma meg- indűltság igazolta, hogy az elnöki szavak az érzel­mek hü tolmácsolói. Az ülés lefolyásáról a következő részletes tudósítást közöljük. Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt. dr. Fábry Sándor alispán, dr. Dodoky Zoltán főjegyző, Csák György kir. pónzügyigazgató, Oláh György tiszti főügyész, dr. Zöldy János fő­orvos, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő, Zlinszky István közgazd. előadó, dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, Haviár Dániel, Ladies György, Horváth Károly, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre és Keller Imre bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Bodoky főjegyző olvasta föl az alispánnak időszaki jelentését, melyet jövő számunkban fogunk közölni. A jelentés kapcsán felszólal Keller Imre, elő­adván azon tapasztalatát, hogy az elöljáróságok a vagyontalansági bizonyítványok kiállításánál nem járnak el kellő gonddal és gyakran oly egyének részére is kiállítják a szegénységi bizonyítványt, a kik, bár fekvő vagyonuk nincs, tetemes jövedelem­mel rendelkeznek. Ily egyének azután illetéktele­nül nyernek jogot az ingyen pörvitelre, mi által a kincstárt is sokkal megkárosítják. Indítványozza, hogy az elöljáróságokat körültekintő eljárásra utasítsák. Dr. Fábry Sándor nem tartja megengedhető­nek, hogy egyes talán véletlenségből előfordult esetek miatt az elöljáróságokra reá süssék a lelki­ismeretlenség bélyegét. Ha konkrét panaszok tétet­nek, azokat a hatóság megtorolja. Megnyugtatásul mondja, hogy a szegénységi bizonyítványokat tanácsülésből adják ki és egyes előIjárósági tagok önkényü eljárása is ki van zárva. A felszólalás után az indítványozó is vissza­vonta javaslatát. Szathmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó ismét hosszú beadványt intézett a bizottsághoz, melyben panaszolja, hogy az árvaszóki elnök az önálló gyámpénztári kezelésre jogosított községek vizsgá­lata alkalmával ott a gyámügyi nyilvántartások kezelésére nézve utasításokat ad, a melyek szerinte nem helyesek és zavarokat idézn'ek elő. Az árva­széki elnök a beadványt saját észrevételeivel ter­jeszti be, melyben a panaszra adott válaszon kívül hivatkozik arra, hogy a bizottság már utasította panaszost, hogy ügykörét illetéktelenül át ne hágja, most a panaszos ismételten engedetlenséget és tiszteletlenséget követ el, miért is megtorlást kér. A bizottság utasította Szathmáryt, hogy ügykörét illetéktelenül ne lépje át és a bizottságot személyi élű panaszaival ne zaklassa, egyszersmind ellene ismételt engedetlenség miatt a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. A vármegye tiszti főorvosának jelentése sze­rint a közegészségügyi állapot a vármegyében aug. hó folyamán kedvező, a múlt hónapokhoz képest határozottan jobb volt. Leggyakrabban az emésztő szervek betegségei fordultak elő. A heveny fertőző betegülések száma is csökkent, leggyakrabban a vörheny és kanyaró fordultak elő, az előbbi külö­nösen Szarvason, a hol az iskolák a járvány miatt csak októberben lesznek megnyithatók. A vármegyei közkórház jövő évi költségvetését helyesnek találván, a napi ápolási költséget 70 krban javasolja a bizottság megállapítani, tudomá­sul vette ezután a kórházi választmány azon hatá­rozatát, hogy a gondnok lakását kórtermekül hasz uálja fel és a gondnok lakbérköltségét a több bevételből és a már is mutatkozó megtakarításokból fedezi. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése; szerint a múlt hóban az adó befizetés körül az eredmény kedvezőtlenebb volt, mint a múlt év ezen hónapjában. Az igazgatóság személyzetében változás történt, a mennyiben Schaffer György földadó biztos Szegedre neveztetett ki. A jelentést tudomásul vették. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő bejelenti, hogy a múlt hónapokban a tanitói és óvónői választások­nál elnökölt. Mint kiküldött miniszteri biztos vett részt a tanítók részére a csabai földmives iskolá­ban rendezett gazdasági tanfolyamon s ott oly szép eredményt talált, hogy az iskola tanitói iránt csak elismerését fejezheti ki; jelenti továbbá, hogy fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy tekintettel a nagy tananyagra, a tanfolyam jövőre 6 hétig tartassék. Dr. Zsilinszky Endre szomorúan tapasztalta, hogy a tanfolyamon a vármegyéből csak egy tanító vett részt. Kérdi a tanfelügyelőt, mi ennek az oka? A tanfelügyelő válaszában kijelenti, hogy a megyé­ből négy tanító jelentkezett, de a miniszter csak egynek fölvételét rendelte el. így is kevés a jelent­kezők száma, de ennek okát abban keresi, hogy a községek az ismételt felhívások daczára sem hoztak határozatot a gazdasági ismétlő iskolák felállítása ügyében A felvilágosítást és a jelentést a bizott­ság tudomásul vette. Hosszabb vitát keltett egy könyöradomány gyűjtés ügye, melyre a vármegye egy lelkészének a belügyminiszter adott engedélyt. Az országos gyűjtés során ugyanis a lelkész 288 forintot szedett össze, a mivel szemben 160 frt 30 kr. kiadást számított fel. Az alispán ezen úti számlát tulma gasnak találván, abból mintegy harmincz forintot, mint fel nem számítható kiadásokat törölte. A lel­kész felebbezése folytán a bizottságban Oláh György tiszti főügyész adta elő az ügyet, ki a. számlát nem észrevételezné, mert a kiadások megtételét ellcn- ő.izni nem lehet, a számadó állása pedig megkívánja, hogy a hatóság bizalmatlanságot kelthető levoná­sokat ne tegyen. Ily értelemben szóltak Jantsovits Emil és dr. Hajnal István, mig dr. Dodoky Zoltán főjegyző az alispáni határozat indokolását fejtegette, mihez dr. Fábry Sándor alispán hozzátette, hogy őt a kérdésben egyéni motívumok félretételével csupán az a czél vezette, hogy az alamizsna fillé­reiből túlságos költekezés ne engedtessék meg. Ladies György helyesnek tartja az észrevételezést, de azért nem bolygatná a kérdést. A bizottság ezután jóváhagyta a lelkész számadásait. Pfeiffer Antal mezőberényi birtokos községi pótadójának megállapilása végett a bizottság tár­gyalásokat rendelt el. Több endrődi lakosnak ingyenes sertéslegelő kijelölése iránt beadott felebbezését a törvényható­sági bizottsághoz tették át illetékes határozathozatal végett. Elhatározta a bizottság, hogy az aradi gőr. kék püspökhöz átir a kétegyházi második népiskola felállítása iránt. A beadott felebbezés elutasításával kötelezte a bizottság a báró Wodianer uradalmat, hogy az endrődi iskolák fentartási terheihez 1121 forinttal hozzájáruljon. A közlekedésügy múlt havi állapotáról Haviár Lajos főmérnök, az állainépitészeti hivatal főnöke számolt be, előadván, hogy az utak és hidak általá­ban jó karban vannak. A földutakon a göröngyölés foganatosíttatott. Körös-Tárcsán a vashid építése miatt a régi fahidon a közlekedést be kellett szün­tetni és most kompon történik az átkelés. A vashid munkálatai gyorsan haladnak előre. Haviár Dániel kívánatosnak tartja, hogy az állami transversális ut szarvas—kondorosi szakasza ne egyszeire, hanem az építés előhaladtával részle­tenként adassák át a forgalomnak. A bizottság elhatározta, hogy ez iránt felir a miniszterhez. Kisebb magánügyek foglalkoztatták a bizott­ságot a gyűlés további folyamán, a mely déli egy órakor ért véget. Tsbn.-ä.g'37-_ A polgári iskolaszék és a községi óvodai fel­ügyelő bizottság folyó hó 11-ikén Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, a melyen az elnök az ülést megnyitván, megindultságtól reszkető hangon emlékezett meg ama rettenetes, minden igaz magyar szivét megdöbbentő gonosz tettről, hogy Erzzébet királynőt egy gonosztevő anarchista meggyilkolta. Indítványozza, hogy az iskolaszék a hazánkat ért eme veszteség és csapás felett mélyen érzett fájdal­mának és a gyilkosság feletti megbotránkozásának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Az iskolaszék az elnök beszédét szomorúan, állva hallgatta meg és indítványát elfogadta. A közigazgatási bizottság Szvacsek Rezső polgári s Raksányi Árpád tanyai lanjtónak megválasztását, jóváhagyta, mit is az iskolaszék tudomásul vett. Az iskolaszéki ülésén ezenkívül nehány kisebb érdekű folyó ügy tárgyal­tatott. Az óvoda felügyelő bizottság ülésén tárgyal­tatott 8tyr Dávid ajánlata, melyben nagyoláh-városi házát 200 forint évi haszonbér mellett, vagy 2200 forinton örök áron eladásra ajánlja. Minthogy a ház fekvése megfelelő s aránylag csekély költséggel alakítható át óvodának ; minthogy továbbá Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő a helyiséget megtekin­tette s előre kijelentette akár a kibéreléshez, akár a megvételhez való hozzájárulását; minthogy végro a Weisz-féle jelenlegi helyiségből az óvodának október 1-én ki kell költöznie : elnök felhatalmaz- tatott a Styr-féle ház megvételére (a mi tudomásunk szerint e hét folyamán meg is történt). A községi óvodák jövő tanévi költségvetése 3020 forint 31 kr. bevétel, 2871 forint 66 krajezár kiadással elfogad­tatván, a városi tanácshoz beterjesztetik. A szarvasi főgymnasiumban f. hó 1—4-ig bezárólag tartattak a beiratkozások, melyeknek eredménye a következő. A főgymnasiumban van 387, a talitóképzőben 15 és a gyakorlóban 47 tanuló. Ha ezt a létszámot a múlt évivel összeha­sonlítjuk, mind a három intézetben csökkenést ta­pasztalunk, a mely a gyakorlóban és tanítóképző­ben az óv végéig bizonyára el fog enyészni, de a főgymnasiumban már semmiesetre sem fog 433-ra emelkedni a létszám, mint amennyi t. i. a múlt tanévben volt. A békési gymnáziumban a tanév f. hó 5-én nyittatott meg. A gymnásium hat osztályába ösz- szesen 160 tanuló iratkozott, tehát a tavalyi lét­számhoz képest gyarapodás mutatkozik. Tanító választás. Orosházán folyó hó 5-ón vá­lasztottak az elhunyt Varga István helyére uj ta­nítót. Az ág. ev. presbitérium 17 pályázó közül 48 szavazattöbbséggel Molnár Imre bokodi tanítót vá­lasztotta meg. Hírek. Erzsébet. Hótiszta lelke ott repül már a csillag su- gáros végtelenben. És a mint mérhetetlen távol­ságokat átrepül a Lélek, visszapillant a föld­re . elhagyott országára . ! . árva népére. És látja, hogy ebben az országban elhallgatott a vigság, elszállt az ajkakról az Örvendező szó és gyász költözött a szivekbe, komor, néma gyász... Látja, hogy ót siratjuk, öt, a mi patronán- kat. öt, a mi szent Erzsébetünket. Látja, hogy fájdalomban megrezzent egy ország. És látja a Lélek, hogy ebben a fájdalom­ban egy eszme fogant meg.

Next

/
Thumbnails
Contents