Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

melléklet a „Békés" 1888.33-ik számához. Arszics Gero kétegyházi inásodjogyzőt nagyobb fokú szabálytalanságok miatt az alispán hivatal- vesztésre, a fegyelmi választmány pedig állásában való meghagyással 200 frt pénzbüntetésre Ítélte. A- belügyminister a fegyelmi választmány határozatát megváltoztatta és az alispán határozatát emelve ér­vényre, Arszicsot hivatalától elmozdította. Dr. Zöldi/ János főorvos jelentése szerint jú­lius hóban a közegészségügy állapota általában ked­vező és az előző hónapnál is jobb volt, mert a fer­tőző betegedések száma csökkent és a halálozás is kisebb arányú volt. Uralkodó kór az emésztő szer­vek betegsége, leggyakoribb halálok a bélhurut és a gümőkór voltak. A fertőző betegségek közül elő­fordultak: a diftheria 4 községben 1—1 esetben, a kanyaró, mely még mindig megtartotta uralkodó jellegét 12 községben, de már csekélyebb szómmal; a vörheny 12 községben, ezek közül Szarvason 39 esettel, a hasi hagymáz 4 községocn 8 esettel, a szamárhurut 6 községben. Orvosrendőri vizsgálat 32 élőd és 12 hullán, törvényszéki vizsgálat 30 könnyű és 5 súlyos testi sértés esetében foganatosíttatott. Trachomás volt 202, gyanús 27 egyén, a trachomá- sok száma 4-el, a gyanúsaké 5 el kevesbedott. Az egész évben serummal beoltottak 52 diftheriás be teget, akik közül meghalt 5. A köztisztaság általá­ban kielégítő és arra kellő gond fordittatott. A je­lentést a bizottság tudomásul vette. Somosy Zsigmond pénzügy igazgató helyettes szerint az adóbefizetés közül kedvező eredmény mutatkozott, amennyiben julius hónapban mintegy 36000 frttal több folyt be, mint a múlt év hasonló szakában. Szirotka Elek m.-berényi felfüggesztett jegyző fizetéséből a biró és adószedő nem vonták le 30 frt kereseti adóhátralékát, ezért a pénzügyigazgató az illetőket kötelezte az összeg megfizetésére. A biró és adószedő ez ellen felebbezvén a bizottság Keller Imre felszólalása után kimondotta, hogy a behajtás előbb a jegyzőnél kisérlendő meg s ha az nem si­kerül, csak azután és csak fegyelmi utón vonhatók az elöljárók felelősségre. Körös-Ladány község 3°/0-os ovodai pótadót vetett ki és azon indokolással, hogy a községben a meglevő egy ovoda elégséges, kéri. hogy az adó beszüntetésére és az eddig befolyt összegnek ártézi kút építésére való felhasználására engedély adassák. A bizottság a kérelmet nem teljesítette. Sámson község három ismétlő iskola tanítójá­nak fizetését, miután a tanítás járványok folytán hosszabb ideig szünetelt, csak részben utalványozta. A tanítók felebbezése folytán a bizottság elrendelte a teljes fizetés kiadását. Elutasította ezután a bizottság az orosházi evang. egyház iskolaszékének felebbezését, melyet a gyümölesészeti és kertészeti oktatásra kért terü­letet megtagadó képviselőtestületi határozat ellen adott be. Mikolay Mihály szarvasi lakost felebbezése folytán a róm. kath. egyház által terhére kivetett 3 frt 91 kr. iskolai adó megfizetése alól felmentették. Szathmáry János és társai körös-ladányi lako­soknak a község azon intézkedése ellen beadott felebbezését, hogy a közlegelőre hajtott állatok után egyenként 50 kr. dij fizetendő apaállatok be szerzésére, a bizottság elutasított, mert a községnek ily czimen évenként tényleg 400 frt kiadása van. Hollóéi Györgynek Gergely Pál ellen, Bulla Istvánnak gróf Wenckheim Autal örökösei ellen, Tóth Gábornak gróf Wenckheim Dénes ellen indí­tott cselédbér iránti ügyében a felebbezések eluta­sításával az alispáni határozatokat hagyták helyben. Csonka Pálnak Roszik János ellen indított mezőrendőri kihágási ügyében a felebbezésnek helyt adva panaszlottat a bizottság felmentette és az el­járási költségek megfizetésére panaszost kötelezte. Czikó Jánosnak a Bánfalva község által reá kivetett 20 frt lakositási dij ellen beadott felebbe­zését a bizottság elutasitotta. Sziráczky Gyula és János szarvasi lakosoknak a Körös-'Tisza-Maros ármentesitő társulat ellen va­dászati jogosultság megállapítása iránt indított ügyé­ben a beadott felebbezést elutasították. Dr. Valentinyi János által Mucsi Mihály mező- berényi jegyző ellen tett panasz folytán az alispáni * S szék kegyetlenségeit | a terrorismus rendszeré­vel dolgozó Ciraffa könyörtelenségét és kapzsi­ságát, kinek végül az lesz a nemesise, hogy mivel tiagyravágyási szomját nem elégítheti ki, megőrül, elkobzásból harácsolt kincseivel nem pompázhat s szörnyű nevét a közmegvetés Ítéli el. Találólag van e műben festve egy akkori jezsuita vakbuzgó álbölcselkedése s ezzel szem­ben az igazságtalanul elfogott és halálra szánt öreg Radvánszky György lelki ereje, midőn kin- zatásai közepeit is nemzete közügyeire s a zak látott ország jövendőjére gondol. E dolgozat előszava igy kezdődik: „Higgadt, óvatos két­kedés! te vagy a nyugalom és mérséklet anyja..“ S az iró tollán is érezhető volt már ekkor, hogy azt a tulhevült másfél esztendő és utána a szol­gaság csüggesztő hosszú idejének elmúltával, óvatos mérséklet, mint tapasztalatok érett gyü­mölcse, kezdi táplálni. Nem is csoda! A kik ifjan lépték át azt a pár esztendőt, mely Arany János kifejezése szerint: „századoknak szolgált mesgyéül,“ gyorsan mentek át meglepő válto­zásokon. Felnőtt ifjút hamar érlelt tetterös fér­fivá a nehéz harezok próbája, az elragadtatások embere pedig töprengő bölcscsé vált a koczkára tett szabadság elveszítésénél. Sok hányatott lé­lek a kiegyezési évek erősítő küzdelmében kapta csak vissza természetes egyensúlyát. De e küz­delem sikerülte sem tudta azokat egyszerre ki­békíteni, kiknek lelke az aligrrult önkényura­lomban kapott sebektől vérzett. Nem is bírtak azonnal bízni az uj rend állandóságában. (Folyt, köv.) határozat megváltoztatásával panaszlott ellen a fe­gyelmi eljárást a bizottság el nem rendelte. A gyakori felszólalások folytán az ülés a dél­előtt folyamán befejezhető nem volt és csak dél­után 4 órakor ért véget. Gyula városa villany világítási szerződése. (Vége.) 6. ftj Rendkívüli világítás. A város tanácsának mindenkor jogában áll, bánni okból az egész városnak, vagy csak egyes uic/.áknak ren<1 kívüli kivilágítását követelni, s ez esi’iben a vállalat köteles az e czélra szükséges aiamot a rendes világításnál a magánosoknak órán­ként megállapított árban kiszolgáltatni. Ez iránt azonban a vállalat legalább 24 órával előbb érte­sítendő. 7. §. Világítás megszakítása. Vállalkozó köteles villamvilágitási telepét oly módon berendezni és oly jóminőségü gépeket, fel­szerelvényeket és vezetékeket alkalmazni, hogy mindenütt és mindenkor kellő feszültségű és erős ségü áramot adhasson olykép, hogy a teljes fény­erő biztosíttassák. Ha azonban a villanyfejlesztő telep megsérülése következtében, vagy más isme rétién okból a közvilágítás egészben vagy részben mégis megszakittainók, akkor a megszakítást okozó akadályokat a vállalat lehetőleg azonnal eltávolí­tani és egyszersmind arról is gondoskodni tartozik, hogy az utak, utczák és terek saját személyzete által és saját költségén más megfelelő módon mindaddig ki világitassanak, mig a villám világítást helyre állítja a nélkül, bogy abbeli kiadásainak megtérítését a város közönségétől követelhetné. Ha azonban 3 hó lefolyása alatt — háború, viz áradás, földrengés vagy egyéb vismaior álta- előidézett elhárithatlan akadályokat kivéve — a megrongált és használhatatlanná vált villamos be­rendezés, vagy tartozékai helyre nem állíttatnának, illetve a villamvilágitás három hónapnál tovább szünetelne, a város a szerződést minden kárpótlás nélkül megszüntetheti, mely esetben a vállalat óvadéka minden bírói beavatkozás nélkül a várót tulajdonába megy át. 8. m. Az áram ára magánosok részére. A vállalat köte'ezi magát a villamos áramot az 1. §-ban meghatározott korlátok között magáno­soknak kiszolgáltatni. A villamos áram ára, a mennyiben átalány fizetésre megállapodás nem jön létre, magánosok részére 100 vattóránként 5 (öt) krajezár, a mi egy 16 gyertya fényű (40 vattos) izzó lámpánál órán­ként 2 krajezárt tesz ki. Ezen árból a fogyasztók következő engedményekben részesülnek: 1. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 1000 órán át való igénybe vétele esetén az árból levonandó 5% 2. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 1500 órán át való igénybe vétele esetében 8% 3. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 2000 órán át való igénybe vétele esetében 10% 4. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 2500 órán át való igénybe vétele estében 12°/o engedmény az eredeti árakból. A magánosok által ipari czélokra szükségelt és igénybe vett villamos erőátvitelnél a kiszolgált villamos áram ára 100 vattonként 3 (három) kraj- czárban állapittatik meg. A magánosok által fogyasztott villamos áram fizetésének módozatai a vállalat és fogyasztó kö­zött esetről-esetre történő szabad megállapodás tárgyát fogják képezni, külön megállapof A hiányá­ban a fogyasztott áram mennyiség megállapítása árammérők segélyével fog történni. Ezen árammérők vagy az egyes fogyasztók által saját költségükön fognak beszereztetni, vagy pedig a fogyasztók kívánságára a vállalat által fognak kölcsönképpen, avagy évi törlesztési rész­letek fizetése ellenében átengedhetni és jó karban tartatni, a városi tanács részéről a vállalattal egyet­értőig megállapított kölcsöndij, illetve törlesztési összeg ellenében Ezen dijak az árammérők vattokban kifeje­zett mérőképességének megfelelően állapitandók meg. Ezen árammérők használatba vétele előtt hivatalosan, esetieg a budapesti műegyetem közben­járásával hitelesitendők és a város részéről is ellenőrizendők. A feleknek az áram kimérése ellen emelendő kifogásainak elbírálása és elintézése külön rend­szabályok által eszközlendő Amennyiben Gyula város azon épületeiben, melyeket saját költségén világítani köteles, a villam- v i 1 ág i t ást berendezted, a vállalat kötőles az e czélra szükséges áramot a fentebb magánosok ré­szére megállapított kedvezményeken kivül még 10%-kal olcsóbban szállítani. 9. §. Magánosoknál eszközlendő berendezések. A villamvilágitásra szükséges összes vezetéke­ket a házak külső faláig vállalkozó saját költségén tartozik előállítani ép fentartani, miglen a világítási szerkezetek belső előállítása és fentartása a magán felek költségére történik. Belső rendezések (installácziók) jelen szerző­dés első 10 évében csakis a vállalat által eszkö- zölhetők, a városi tanács által a vállalattal egyet­értőig megállapított árszabás szerint. 10. §. A telep felállítása. Jogában áll a városnak a telepet annak el­készülte és első üzembe helyezése után szakértők által megvizsgáltatni, annak megállapítása czéljából, hogy a telep az ily berendezésekhez kötött technikai követelményeknek megfelel-e ? Ha a vállalat a kitűzött határidőre az összes munkálatokat — ide értve a berendezések és fel­szerelések elhelyezését, is — kifogás nélkül be nem fejezné, az esetben vállalkozó minden havi késedelemért 200 azaz kétszáz korona bírságot tartozik a városnak fizetni. Ha a késedelem egy évnél tovább tart, úgy jogában áll a városnak a vállalkozóval kötött ezen szerződést megszűntnek nyilvánítani. A vállalat által el nem hárítható háború, viz áradás, földrengés vagy egyéb vismaior által okozott akadályok esetén, a fent megállapított határidő megfelelő időre meghosszabitandó. 11. §. A telep megváltása. A villamfejlesztő telep üzembe helyezésétől számított 50 év után a villamossági telep a telekkel együtt, valamint összes felszereléseivel és egész leltárával minden ellonszolgáltatmáDy nélkül, in­gyen a város tulajdonába megy át és köteles a vállalat azokat a szerződési időtartam alatt folyton jó karban tartani és ilyen állapotban átadni. Amennyiben Gyula város a villamossági telep és összes tartozékait a szerződés letelte előtt meg­váltani kívánná, úgy azt egy évi előzetes felmon­dás mellett az alábbi feltételek mellett teheti meg: A szerz. első 15 éve után a becsárhoz hozzáadva 40°/o ” ff 20 „ n ff D ff 25% v n 25 „ ff „ D J) 10% ff 9) 30 „ D a becsárból levonva 10% 7) ff 35 „ n ff ff 25% v n 40 | A ff ff 40% » ff 45 I ff ff ff ff 65% A megváltás alapjául szolgáló becsár a város és a vállalat által választott egy-egy szakértő becsüs és ezek által választott harmadik szakértő által közösen megállapittatik, iletve határoztatik meg. A becslés alapját mindenkor a legutóbbi 5 év tiszta jövedelmi átlaga képezi, mely 5% tőkésitve képezi a becsárt. Ezen becsár azonban semmi esetre sem lehet kevesebb, mint a hiteles adatok alapján kimutatható tényleges befektetés. 12. §. Elövigyázati szabályok. A városi képviselő testület kivánatára évről évre egy bizottság fog összeülni, melynek feladata a villamfejlesztő telepet, a vezetékeket és minden a világításhoz tartozó tárgyat vizsgálat alá venni és meggyőződést szerezni, vájjon a vállalat részéről alkalmazásba vétettek-e minden a gyakorlat által sikeresnek ismert újítások és módok a közbizton­ság, a világítási szerkezet jó karban tartására, vagy a fogyasztás ellenőrzésére nézve. A kiküldendő bizottság jogosítva lesz a nyilvános világításra szol­gáló egyes izzó- és ívlámpáknak a vállalat által (bemutatott) bemondott fényerejét, fénymérő készü­lék által megvizsgálni és ha a lámpák a kikötött gyertya-egység számnál 20°/o-kal kevesebb fényt szolgáltatnának, az ekkép kifogásolt lámpák helyett köteles a vállalat, illetve jogosult a város a válla­lat terhére, költségére, más lámpákat besz rezni. Ezen bizottságba a város képviselő testületé két, a vállalat szinte két szakértő tagot választ, a bi­zottság elnöke a városi polgármester. 13. §. Óvadék. A városi közönség nagyobb biztosítására, vál­lalkozó jelen szerződés elfogadását, valamint a felsőbb hatóságok által történt jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számított 14 nap alatt a városi pénztárba készpénzben, vagy óvadék képes állampapírokban kétezer (2000) forintnyi óvadékot tartozik letenni. Ezen óvadék a szerződésből eredő kötelezettségek biztositékául fog szolgálni. Az óva­dék vállalkozónak csakis a szerződési idő letelte, illetve a szerződés megszűnése után fog kiszolgál­tatni, időközi jövedelme, vagy letéti kamata azon­ban vállalkozót illeti. 14. §. Add és költség. Az ezen szerződési viszonyból eredő összes illetékeket, bélyegeket és egyéb költségeket egye­dül vállalkozó viseli. Jelen szerződés első 15 évében vállalkozó mindenféle községi adó alul felmentetik. 15. §. Büntető határozatok. A vállalat tartozik arról gondoskodni, hogy a szükségletnek megfelelően megállapított és a vá­rossal közlendő reudes üzemfeszültség állandóan megtartassák olykép, hogy tiz (10) % nál nagyobb ingadozások elő ne forduljanak. E czélból a válla jat a központi telep gépházában megfelelő feszült­ség mérőt köteles felállítani, mely lehetővé tegye a város közegeinek, az áramfeszültségnek bármikor leendő ellenőrzését. Ha az üzemfeszültség a mondottnál nagyobb ingadozásokat mutatna fel és ezt a vállalat el nem háríthatná, akkor első esetheti tiz (10 forintnyi pénzbüntetést köteles a városi pénztárba a világí­tási alap javára fizetni. Ha pedig ezen hiány egy hónapon belül ismétlődnék, akkor a vállalat min­den egyes esetben busz (20) forintnyi pénzbüntetést köteles a város javára fizetni. 16. §. Vitás kérdések. Az ezen szerződési viszonyból eredő bármi vitás kérdések, vagy perek eldöntésére, szerződő felek részéről a sommás eljárás és a gyulai kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. 17. §. Szerződés átruházása. Ezen szerződést összes jogaival és kötelezett ségeivel vállalkozó jogosítva van, akár egyesekre, akár részvénytársaságra, akár már létező pénzinté­zetekre, vagy vállalatokra átruházni. Vállalkozók kijelentik, hogy jelen szerződést a „ Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság“ buda­pesti ezég számára kötötték meg és igy az jóvá­hagyása után, minden jogai és kötelezettségeivel a fentebb megnevezett részvénytársaságra száll át. Köteles azonban nevezett részvénytársaság ezég- jegyzésre jogosított közegei jelen szerződést a vá rosi tanács felhívásának vételétől számított 15 nap alatt szintén aláírni. Kelt Gyulán, 1898. évi julius hó 21-én. Walfisch Mór s. k. Dutkay Béla s k. Téváll Adolfé, k. polgármester. Előttünk, mint tanuk előtt: Ad. SchrifFert JózsefV k. Magda Illés e. k. 'Ta-rn.-ü.grs^- Egy tanító ünneplése. A mezőberényi ág. ev. egyház agg tanítójá­nak Kemény Pálnak vasárnap adták át nagyobb ünuepély közben a királyi kitüntetés jelvényét, a koronás ezüst érdemkeresztet, a mely ünnepélyben részt vett Mezöberény község lakossága rendi és felekezeti külömbség nélkül őszinte ünneplésével a királyi kitüntetés mellé a maga tiszteletét és elis­merését nyújtva a tanügy kiváló és félszázadnál tovább munkálkodó bajnokának. Az ünnepélyre a gyorsvonattal érkezett meg dr. Lukács György főispán, hogy a kitüntetett mel­lére feltüzze az érdemkeresztet. Vele együtt utaz tak Berénybo dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Rezey Szilviu8z kir. tanfelügyelő, Sztraka és Popovics fő- szolgabirák. Az érkezőket a vasútnál nagy küldöttség fo­gadta, amely az egyház, elöljáróság és képviselő­testület tagjaiból alakult. Ifj. Jeszenszky Károly ev. lelkész szívélyes üdvözlő szavaira a főispán vála­szolt és azután kocsikra ülve a vendékek és foga­dók hosszú menetben vonultak be a községbe az az evang. templomig, hol ..z ünnepély tartandó volt. Isteni tisztelet előzte meg az ünnepélyes ak­tust, mely után a dalárda a „Hymnust“ énekelte. Az ünnepelt tanító az oltár előtti téren a nagy közönségtől körülvéve állott, vele szembe a vár- megye főispánja, ki a kitüntetés jelvényét a kö­vetkező szép beszéd kíséretében tűzte fel : Ha van hivatás szép és magasztos : a tanítói az. A tanító abból a nyers anyagból, mely keze alá kerül, a művelődés örök eszközeivel jó hazafi­akat, vallásos és becsületes polgárokat nevel. ' De amily szép a hivatás, ép oly nehéz is. Ne­héz, mert küzdeni kell egyfelől a társadalom né­mely rétegében még most is jelentkező részvétlen- ségge), küzdeni anyagi gondokkal, mert tanítónak fárasztó munkája jutalmául anyagi javakban épen csak annyi jut, hoyy tisztességesen megélhet. Ha szép, de egyszersmind rögös a tanítói pálya egyáltalában, — hatványozott mértékben il­lenek ezek a jelzők annak a tanítónak élete folyá­sára, aki szakadatlan munkában félszázadnál hosz- szabb időt szentelt a tanítói nemes hivatásnak. Hatvan év óta tanítja, neveli Mező-Berény gyermekeit Kemény Pál tanitó ur. Nemzedék nem­zedék után került ki gondos kezei alól. És a ki­került nemzedékek egyaránt erősek hazaszeretet­ben és vallásosságban. De ha rögös is a pálya — amint az imént eralitém — nem hálátlan mégsem. Nem hálátlan, hanem dicsőséges az a pálya melyet az apostoli magyar király kitüntetése tetőz be s mintegy vitszaható fénynyel áraszt el a pálya kez­detének legelső napjáig Tisztelt közönség! 0 felsége, legkegyelmesebb urunk és kirá­lyunk, tudomást nyervén Kemény Pál ág. hitv. evangélikus tanítónak a népnevelés terén hatvan éven keresztül szerzett érdemeiről, neki folyó évi julius hó 12 napján kelt legfelsőbb elhatározásával a koronás ezüst érdemkeresztet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Örömmel lölt el, hogy a népnevelés buzgó harezosának érdemes mellére tűzhetem a legma­gasabb királyi kitüntetés jelvényét. Örömemet nö­veli az a körülmény, hogy itt szinről-szinre látha­tom, mily őszinte szívvel, mily odaadó ragaszko­dással vesz részt Mező Berény község egész tár­sadalma felekezeti és nemzetiségi külömbség nél­kül a mai ünnepélyen. Viselje igen tisztelt tanitó ur, a jól teljesí­tett kötelesség felemelő öntudatával, viselje fel­séges királyunk kitüntetését békességben, kisérve listen áldásától, környezve polgártársai szerctetétől 1 Es lelkesítse az ön példája mindazokat, akik velünk az ünnepélyes perezben együtt éreznek. íme, a legnagyobb földi jutalom, a koronás király elismerése jut osztályrészül annak, aki mun­kás és hazafi. Az érdemkereszt feltüzése ulán Kemény Pál meghatott szavakkal mondott köszönetét a koronás király kegyes kitüntetéséért és a főispán hozzá in­tézett üdvözlő szavaiért. A kitünteteti férfiút üdvözölték még az nrad- békési evang. esperesség nevében Koren Pál espe­res, a mezőberényi egyház nevében ifj. Jeszenszky Kárily lelkész, ki egyszersmind a mezőberényi nők ajándékát is átnyújtotta, a kartársak nevében Nye- \mecz János tanitó és tanítványai közül Kurta Juliska. Délben egy órakor a Magyar Király szálloda nagytermében 150 tetitékü bankett volt az ünue- pe t tiszteletére, melyen a főispán a királyra, majd IKemény Pálra, Bodoky főjegyző és Rezey taufel- ügyelő szintén az ünnepeltre, ifj. Jeszenszky Károly a tőispánra, Kemény Pál a főispánra és Mezöberény polgárságára, Kemény Károly pedig Rezey tanfel­ügyelőre mondtak sikerült pobárköszöntőket. A társaság a legjobb hangulatban sokáig idő­zött együtt és csak a késő délutáni órákban osz­lott szét. Iskolaszéki gyűlés. A szarvasi községi iskola­szék augusztus 9-én Kutlik Endre iskolaszéki elnök vezetése mellett gyűlést tartott, melyen az elnök bejelentette, hogy az óvodák vörhenyjárvány miatt még most is zárva vannak, az iskolaszék pénztá­rosának számadásai átnézettek s jóváhagyattak és hogy az ismótlőiskolák tanterve a tanév megkez­dése előtt elkészül. Az elnök eme jelentéseinek tudomásul vétele után nyolez folyamodó közül özv. Roszjarovicz Istvánné lett megválasztva első kerü­leti dajkául. — Miután az első kerületi óvónő az óvodai lakásból kiköltözött s a gondnok előtt ki­nyilatkoztatta, hogy az óvodában többet nem tanit, az iskolaszék felhívta, hogy szándékáról írásos je­lentésben értesítse. A külső községi tanítók fizeté­sét az iskolaszék 600 frtban kéri megállapítani a képviselőtestülettől. Indítvány folytán olvasóköny­vül az ismétlőiskolákban ezentúl a Berecz Földes­féle „Gazdasági ismótlőiskolák olvasókönyve“ lesz használva s a folyó tanévtől a vallás- és közokta­tásügyi in. kir. miniszter folyó év junius hó 8-án kelt rendeletével rendszeresített nyomtatványok használtatnak a községi iskoláknál és óvodáknál A gyulavidéki róm. kath. tanitó-egylet folyó hó 9-én tartotta Gyulán a központi iskolában évi rendes közgyűlését, mely igen látogatott volt. A gyűlésen Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő is részt vett, ki a gyűlésnek nemcsak passiv szemlélője volt, hanem a tárgysorozat megvitatásában aktiv részt is vett A gyűlés egyik tárgyát Fecser József görbedi tanitó »Közgyűléseinkről« való felolvasása képezte, ki a tagok általános helyeslése mellett azon óhajá­nak adott kifejezést, hogy az egylet, mint ilyen, hivatását nagyobb mérvben teljesítse. Elénkebb vitát keltett Székely Lajos értekezése, ki a pótlás általi kivonás kiküszöbölése s igy a régi rendszer mellett igen helyesen és nagy tárgyismerettel érvelt. A gyűlést a pavillonban tartott diszebéd fejezte be, mit megelőzőleg a tagok a városunkon átutazó biboros-püspök elé vonultak ki, hogy őt névnapja alkalmából üdvözöljék. A szarvasi fögymnasium egyik legtehetsége­sebb tanárát Adámy Rezsőt, a beszterczebányai ág. ev. gymnasium választotta tanárai közé.

Next

/
Thumbnails
Contents