Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

tál, A közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánul és azon úgy a békésmegyei, mint a bihari tagok előre láthatólag nagy számban fognak részt venni.

Hittanár választás. A szarvasi főgymnásiuin felügyelő és kormányzó testületé augusztus 2-án a lemondás folytán megüresedett hittanári állást választás utján Melis János a budapesti magyar ev. egyház segédlelkészével töltötte be. A megválasztott hittanárban a szarvasi társadalom tevékeny tagot nyeft s nagy reményekkel vaunak különösen az iránt, hogy előnyösen ismert szónoklataival a magyarosodásnak, különösen a magyar istenitiszteletek népszerűsítésének is jelentékeny szolgálatokat fog tenni.

Polgári iskolai közgyűlés. A szarvasi társulati polgári leányiskola fentartó tagjai Achim Ádám érdemült esperes és elnök vezetése mellett julius 30-án délután közgyűlést tartottak, melynek tárgyait a tavalyi számadások jóváhagyása, a jövő évi költségelőirányzat elfogadása, az állami segély nek nagyobb mérvbeni kérelmezése, a tantestület drágasági pótlék iránti kérelme es Holeczy Gusztáv kereskedőnek az intézet udvarára egy ablaknak vágathatása iránti kérelme képezték. A tárgysorozat kívánatos eredménynyel nyert elintézést, kivéve a kérelmezett drágasági pótlékot, a melyet a társulat — figyelmen kívül hagyva az igazgatónak azt az indítványát, hogy a kérelmezendő összeg kölcsön vétessék (?!) — tekintettel nem a legkedvezőbb financziális helyzetére ez idő szerint — nagy sajnálatára — nem szavazhatta meg.

H i r e k.

A tiszti nyugdíjalap gyarapítása czéljából a vármegye május havi rendes közgyűlése 3<y0 os megyei pótadó kivetését határozta ol, miután az alap kamatjövedelme a kiadások fedezésére már nem volt elegendő. A belügy mniszter a vármegye határozatát jóváhagyván | pótadó 1—1 o/0-kal az 1899—1901 években fog kivettetni és beszedetni.

A vármegye közigazgatási bizottsága, holnap délelőtt 9 órakor tartja augusztus havi rendes ülését, melyben a bizottságnak a minisztériumokhoz intézendő féléves jelentése is tárgyalás és megállapítás alá kerül.

A remetei Körös hídnak vashiddal \ aló kicserélése ügyében kedden délután a helyszínén tárgyalás fog tartatni, a melyen — minthogy a hid Békés és Biharvármegyék közös tulajdonát képezi —/a két vármegye képviselői vesznek részt.

A vármegyei közkórházi bizottság f. hó 1-én d. u. 3 órakor a szabadságon levő alispán helyét elfoglaló Dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt rendes ülést tartott. Az elnök örömmel jelenté be, hogy a belügyminister a 300,000 frtos kölcsön felvételét engedélyezte, I egyúttal az építkezés megkezdésére vonatkozó határozatokat, valamint a telek vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződése j két jóváhagyta. A kölcsön felvételét e hó végére határozta el a bizottság, még pedig az egész 300 ezer forintnyi összeget egyszerre veszi fel, s folyó számlákon a helybeli pénzintézetekben fogja elhelyezni 4%-os kamatozásra, mivel a kölcsönző jelzálog hitelbank 3'5%-al vállalná el folyó számlára a betét kezelését. A helybeli intézetekben amellett, hogy jobban gyümölcsözik, még azon előnye is meg lesz az elhelyezésnek, hogy szükség esetén akár azonnal folyósíthatok lesznek a kívánt összegek. Elhatározta a bizottság, hogy a megvásárlóit telkeket 15 nap alatt átveszi, azok vételárát a kórházi alapból kölcsönveendő 8 ezer forinttal kiegyenlíti. A honvédelmi minister leirt, miszerint a fedett lovardát október 1-ig, illetve addig,! mig a huszárok Gyuláról végleg el nem távoznak, nem engedheti át a kórház részére. A bizottság a leiratot sajnálattal vette tudomásul, egyúttal felkérte az elnököt, hogy újabb felterjesztésben keresse meg a honvédelmi ministeriumot, hogy legalább a nyári (nyitott) lovardát adják át a kórházi építkezési bizottságnak, mert mig ez át nem adatik, addig az építkezés egyáltalán meg sem kezdnevezik — az ő mostani lelki állapotával jóleső összhangzásban volt. Nem volt most semmi vágya, semmi kívánsága; nem bánta volna ha igy, ebben a hangulatban átszállhatna az örökkévalóságba.

A vonatnak öt perezre terjedő tartózkodása véget ért. A kupé ajtók csapkodása megszűnt, a gépész már megadta a szokásos figyelmeztető jelt, a midőn a Báthori által elfoglalt kupé ajtaja megnyílik s azon az utolsó perezben a kalauz segítsége mellett "még két elkésett utasl szállott be: egy mély gyászba öltözött nő s egy négy-öt éves kis leányka. A fiatal asszony arczát sűrű fátyol takarta, de ez a fátoly nem takarhatta el, sőt még jobban kiemelte arczának halványságát s bánatos kifejezését.

A gyászos nő, miután a kupé ellenkező oldalán szótlanul helyet foglalt, ölébe vette a leánykát s az ablak felé fordult. A gyermek úgy ideig csendesen viselte magát, de csakhamar megélénkült; majd a kocsi berendezésére nézve tett megjegyzést, majd utitársa mozdulást kisérte figyelemmel, utóbb a gyermekek közös szokása szerint folyton kérdésekkel ostromolta anyját. Az anya a kérdésekre tompított hangon, csaknem suttogva válaszolt, időnként zsebkendőjét emelte szemeihez, vagy keblére nyomta a kezét, mintha az onnan kitörő sóhajt akarná visszatartani. Egész lényén látszott, hogy lelkét nagy szenvedésnek terhe nyomja.

Báthorit nem bántotta a kíváncsiság, mely éppen nem tartozott gyöngéi közé, hanem ama részvéttől indíttatva, melyet a szenvedés minden jobb érzésű emberben kelt, többször közel volt ahhoz, hogy beszédbe ereszkédik utitársával s hogy a gyöngédtelenségnek még a látszata se terhelhesse, a beszéd fonalát a gyermeknél ragadta volna meg, kinek derült pillantása, megnyerő arcza hamar behizelegte magát szivébe, — de mindég visszatartotta valami. Hátha terhére lenne a fájdalomtól meggyötört nőnek a beszéd, kivált idegen emberrel?

Hallgatásából és abból, hogy az egész idő alatt az ablaknak fordulva ült, azt a következtetést vonta le, hogy nem óhajt senkivel sem érintkezni, nem akarja bánatát széllőztetni. Kühető, s ez nagy kellemetlenségek okozója lehet, különösön az építkezés elohaladására kikötött határidők betarthatása szempontjából. A bizottság lel irata támogatására a főispán támogatását is kikérte. A közigazgatási bizottság átiratát, amely szerint hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi gondnoki lakás kórszobákul használtassák fel, s a gondnokot a szomszéd Balogh-féle lakásba költöztessék át, a bizottság tudomásul vette, egyúttal megbízván dr. Berkes Sándor kórházi igazgatót, hogy a rendelkezésre álló 1500 frtot tevő tartalék^ tőke erejéig, a megfelelő berendezés beszerzéséről gondoskodjék. A kórházi igazgató bejelentette, hogy ez irányban az intézkedéseket már megtette, s az 1500 frton 25 beteg részére szereztetik be felszerelés. Ezután egyhaugu határozattal kimondta a bizottság, hogy az elmegyógyintézet építkezési ügyét teljesen átadja az e czélból kiküldött építkezési bizottságnak, mely másnap délután három órakor tartott ülést ugyancsak dr. Bodoky Zoltán elnöklete alatt, amelyen az építkezést hivatalosan is atadta N. Szabados József vállalkozónak, kit az építkezés megkezdésére felhatalmazott. A vállalkozó az anyag hordást már megkezdette s az építkezést még e hó folyamán meg fogja kezdeni.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Timáry Alajost a csabai kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetőnek nevezte ki.

Felvétel a hadapród iskolába. A honvédelmi miniszter a vármegyéhez intézett leiratában közli, hogy Ó Felsége a cs. és kir. hadapród iskolába Büngösdi Ferencz orosházi iparosnak András nevű fiát állami egész tandíjmentes alapítványi helyre felvenni engedélyezte.

A képviselő testület julius hó 25-én tartott közgyűlésén az ápolda terület átengedése és a gyula—barakonyi vasút segélyezése tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül folyó évi aug. hó 10 ik napja tűzetvén ki, az e napon délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében megtartandó rendkívüli közgyűlés tárgyai a következők: 1. Az ápolda épület és telkének az építendő elmegyógyintézet részére leendő átengedésére vonatkozó előterjesztés: (ez ügy harmadszor lévén tárgyalásra kitűzve, ez alkalommal a jelenlevők többségével fog abban határozat hozatni). 2. A gyula—barakonyi helyi érdekű vasút segélyezése iránti kérvény — a pénzügyi szakosztály és tanács véleményével.

3. Kovács Ferencz gyepmester fizetésének felemelése iránti kérvénye — a tanács és szakosztály véleményével. 4. Julius havában megtartott váratlan pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 5. A julius havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentés.

A vásártartási szabályrendeletnek a legutóbbi képviseleti közgyűlésen olyan irányban történt módosítását, hogy kereskedőket és iparosokat illetőleg a belső kirakodó vásár szombat reggel kéz dődjék, néhány iparág, első sorban pedig a csizmadiák, érdekeikbe ütközőknek tartván, a szabály- rendelettel szemben teendők megbeszélésére ma délután ő órára az ipartársulatokat a városháza termébe közös értekezletre hívták egybe.

„Amiben Csaba kétszeresen adózik“ czim alatt a csabai lapnak csütörtöki számában „Medicus“ alá- irásu ezilek jelent meg, amelynek közvetlen czélja, hogy a csabai városi kórház műtőteremmel egészit- tessék ki, további czélja pedig, hogy a vármegye vegye át a csabai kórházat. Nem czélunk a kórházi ügy s különösen annak jogi s szervezeti része kö-j rűl nagy tájékozatlanságot eláruló czikkel polémiába bocsátkozni, de van a czikknek néhány olyan szembeötlő téves állítása, melyeket, — nehogy az ava tatlan közönséget félrevezessék — lehetetlen észrevétel nélkül hagynunk. A czikknek mindjárt az első mondata, hogy „Megyei pótadóból tartják főn a gyulai közkórházat“, valótlan állítás. Előrebocsátva, hogy „gyulai közkórház“ nincs, hanem igenis van „békésmegyei közkórház“, eme közkórház fentar- tására egy krajezár pótadót sem fizet sem Csaba községe, sem egyetlen más község, már csak azért sem, mert ilyen czimen pótadót nem vetnek ki. Igenis kivetettek eddig betegápolási pótadót, de nem a megyei közkórház fentartására, hanem a

lönben — gondolta magában — úgyis nehány perez múlva czéljánál lesz s ki fog szállani.

A vonat zakatolva haladt. Jobb felől már feltünedeztek egyes házai annak a falunak, hol Báthori ifjú korát töltötte, hol annyi év előtt Honával megismerkedett. Balfelől azon az olda Ion, ahol a gyászos nő gyermekével ült, közel a vonat mellett terült el a temető, mely valamikor a faluval összefüggött. A később létesülr vasút szakította el egymástól. Itt fekszik Ernő egykori szerelmének atyja eltemetve. A két szó moru fűz, melyet harminezöt év előtt a sir két oldalára ültettek, most is él még, csakhogy azóta megritkultak ágai s a megmaradottak egymásra hajlanak, egymásba kapaszkodnak, mintha egymást támogatni akarnák. Most is kimagaslik még a többiek felett az a fekete márvány sirkő, melyről az egykor oly szépen ragyogott betűket már rég letörölte az idő.

Eszébe jutott most, hányszor tette meg akkor, llonáék elutazása után az utat a faluból a temetőbe. — „Menj atyám sírjához s imádkozz boldogságunkért“ — kérte őt titkon váltott levelei egyikében Ilonka, és Ernő híven teljesítette ezt a kérelmét s a simái mindannyiszor úgy érezte, mintha a halott szellemének közvetítésével az élővel beszélgetne, mintha leikeik itt találkoznának és egyesülnének.

Önkénytelen felkelt s ahhoz az ablakhoz közeledett, honnan a sirkertbe lehetett látni. Ebben a perezben a gyermek is kitekint az ablakon s meglátta a temető közepén a fekete sirkövet. Kis ujjával oda mutatva mondja:

Nini mama 1 — Ugy-e ott van a Benedek nagypapa eltemetve?

. A nő félre vonta arczárói a fátyolt; nem mintha a sirt azon át is nem látta volna, hanem hogy azt a másik fátyolt, mely szemeire húzódott, eltávolítsa, azután halkan válaszolt:

— Igen édes Ilonám.

. . I ~ |ÍI| miért nem temettük a nagymamát is ide? ö

Nem lehetett,

• p^thori egész testén borzongás futott véSzent Isten! ez a hang!.., ez a név 1...

megyebeli összes vagyontalan betegek kórházi költségei fedezésére, teljesen függetlenül attól, hogy utóbbiak a Gyulán levő megyei, fővárosi, vidéki vagy külföldi kórházakban ápoltattak. Ezt a betegápolási pótadót kivetették, behajtották volna csabaiakon, gyulaiakon, szeghalmiakon stb., akár van a vármegyének Gyulán közkórháza, akár nincs, mert az ország, sőt a külföld minden részén vannak sze- gónysorsu békésmegyei kórházi ápoltak, akiknek — vagyontalanságuk esetében — kórházi költségüket a betegápolási alap fedezi. Nemcsak nem áll tehát, hanem alapjában valótlan Medicus további állítása, mely szerint „Csaba a legerősebben van megadóztatva a gyulai közkózház részére,“ mert sem legerősebben, sem leggyöngébben amennyiben absolute nincs megadóztatva. A megyei közkórházat fentartja ugyanis saját régi alapjának jövedelmén kívül a betegápo lási költség, melynek mintegy kétharmadát a belügyi- s honvédelmi kincstár, negyedrészét idegen törvényhatóságok betegápolási pótadója fedezi; a legcsekélyebb fedezet az, amit a békésmegyei betegápolási alap ád, mert majdnem meglepő, hogy aránylag mily kevés a közkórház állandó zsúfoltsága mellett a békésmegyei betegek száma s Medikust is bizonyára meg fogja lepni, hogy mire redukálhatjuk ama állítását, mely szerint „Gyula városa adja a kórház legnagyobb beteglétszámát,“ amidőn konstatáljuk, hogy az általános beteglétszámban Gyula városa mindössze 4 mondd : négy százalékkal participál. Annyi azonban igaz, hogy „Gyulában volt elég okosság, hogy nem állított fel külön kórházat,“ amit ugylátszik Medicus apprehendál, de ez az okosság nem gyulai privilégium, amennyiben Gyulánál hasonlithatlanul nagyobb és gazdagabb városok leiedzenek benne, minők Arad, Nagy-Várad, Temesvár stb., amelyek a területükön lévő megyei közkórházak mellett önálló törvényhatósági jellegük daczára is feleslegesnek tartották és tartják önálló városi közkórházakat létesíteni. Nem akarnánk félreértetni. Medicusnak csak bainézeteket terjesztő s a közvélemény megtévesztésére alkalmas indokolásával nem értünk egyet, magát a tendencziát, amelynek érdekében czikkét megírta, respektáljuk Es mi leszünk az elsők, akik szívből gratulálunk, ha Csabán akár kis- akár nagyszabású „

megyei“ köz- kórházat lehet létesíteni azon az alapon, amint Gyulán a közkórház fejlesztése s elmegyógyintézettel való kiegészítése történik, nevezetesen e czélra egy krajezár pótadó megszavazása s fizetése] nélkül! Mondjuk, hogy szivünkből fogunk gratulálni hozzá; de hogy ez megtörténhessék, akár Csabán, akár ami a Gyulától való nagyobb távolság következtében sokkal indokoltabb volna, például Orosházán, mely hasonló, sőt nagyobb joggal aspirálhatna erre, az nem a vármegyén, hanem a kormányon múlik, akinek a csabai kórházat »közkórházi“ jelleggel kellene felruháznia és tudtunkkal eddigelé praecedens nélkül áll, hogy egy középnagyságú vármegyében minő Békés, egynél több „közkórház0 engedélyeztetett volna.

Kitüntetett tanitó. Említettük már előző számunkban, hogy Kemény Pál mező-berényi evang. tanítónak 0 Felsége a tanítás terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett férfiú több mint félszázada áll a tanügy szolgálatában s ma is nemcsak legrégibb, de egyszersmind egyik legkiválóbb tagja a vármegye tanítótestületének. Otven évet egy pályán eltölteni, melyet mint ő, az iskoláit kitűnő sikerrel végzett tanuló, gyámok nélkül maradt családja fentarthatása végett választott magának és eltölteni a hivatás teljes magaslatán köte- lességtudóan és lelkiismeretesen, szerényen és a mellett úgy, hogy hazafias érzülettel, vallásossággal nemzedékeket neveljünk fel a társadalom becsületes tagjaivá úgy a legfelsőbb helyről jött magas kitüntetést, mint a közönség osztatlan elismerését méltán kiérdemlő tény. Mező-Berény község lakossága is a maga adóját rója le az agg férfiú iránt, a midőn a kereszt átadása alkalmával tiszteletére ünnepélyt rendez. Az ünnepély a mező- berényi ág. evang. II. kerületi templomba) fog lefolyni, a hol a vármegye főispánja, dr. Lukácsi György fogja az érdemkeresztet a kitüntetett melElőre hajolt az ablak felé, hogy a nőt közelebbről láthassa. Káprázat, álom ez?... Azok a vonások, melyek harminezöt év előtt szivét először megdobogtatták, a melyek emléke nemhogy a rohanó idővel elhalaványult, megsemmisült volna, hanem — mint a fiatal fa kérgébe vésett jegy, — az öregedő fával csak nőtt, csak jobban kidomborodott. — Aztán az a sir. ! . a gyermek nagyatyja sírja!. . .

Forogni kezdett vele a világ. A podgyász állvány vasába kellett fogódzania, hogy megtartsa az egyensúlyt.

Amint kábultságából magához tért, megszólalt, de hangja fátyolozott volt, ajkai reszkettek :

— Bocsánat, nem Vas Benedek őrnagy sírjára mutatott a gyermek?

Mindketten megfordultak s Báthorira emelték szemüket; a gyermek a kíváncsiság, — az anya a meglepődés kifejezésével.

— Igen, Vas őrnagy nagyatyám volt.

— És a lánya Ilona ?

Ez a kérdés a nő szivében egy még nyílt, sajgó sebet érintett. Igazán csak most nézett az előtte állott férfi arczába. Az azelőtt még oly nyugodt, életteljes arcz halott halvány volt. Nem tudta honnan, de sejtette, érezte, hogy ennek a férfiúnak joga van az ő sebéhez. Szive megnyílt előtte, még mielőtt megkérdezhette volna nevét, érdeklődése okát. Eddig erővel visszatartott köny- nyeinek patakja gátat tört. Szemeihez nyomta zsebkendőjét s elfojtott zokogással mondta:

— Anyámat tegnap temettük el.. .

A szomszédos kupékban s a folyosón mozgás, zaj támadt.

Báthori csak most vette észre, hogy már beérkeztek az állomásra, hol a vonat csak egy perczig áll. Válaszolt volna, de képtelen volt. Az izgatottságtól torkán akadt a szó, lélegzete elakadt. E helyett egy gyors mozdulattal kikapta az anya kezéből a kis leánykát, szivéhez szorította, megcsókolta s azután anélkül, hogy egy pillanatra is visszatekintett volna, leugrott az éppen induló vonatról, egy tán örökké meg- fejtetlen maradt kérdőjelt hagyva maga után.

Kohányi Róbert.

lére feltüzni. Délben 1 órakor a „Magyar király“ szállodában bankett lesz, mely — valamint az egész ünnepély — igen népesnek Ígérkezik. A főispánon kívül Gyuláról dr. Bodoky Zoltán főjegyző és Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő is résztvesznek az ünnepélyen.

Marhasó elárusitás. Az okszerű takarmányozás szempontjából és állategészségügyi érdekekből nagy fontossággal b'ró marhasó beszerezhetése vágott a földmivelésügyi miniszter körrendeletben tájékoztatja u gazdaközönséget, hogy hol és mily áron szerezhető be a marhasó. A törvényileg megállapított 5 frt áron a termelési helyeken; az akna-szlatinai és mnrosujvári főbánya és sóhivataloknál, ezenkívül 28 sóhivatalnál, köztük a Békés- vármegyéhez közel eső Aradon 6 frt 07 kron, Szolnokon 6 trt 44 kron és Szegeden 6 frt 40 kron lehet a marhasót mázsánként beszerezni A vártno- gye területén 5 községben van marhasó elárusitás, u. m.: Gyulán 7 frt, Csabán 6 frt 97 kr, Békésen 7 frt 50 kr, Szeghalmon 7 frt 50 kr és Orosházán

7 frt 20 krban megállapított árak mellett, az árakat métermázsánként számítva.

Áthelyezések a pénzügyőrségeknél. A gyulai pénzügyigazgató a pénzügyőrségi szemlészeket vár- megyónkben a szolgálat érdekében kölcsönösen áthelyezte, ekép Ebergényi Lászlót Gyuláról Békésre, Tatár Józsefet Békésről Orosházára, Bényi Istvánt Orosházáról Gyulára, Faragó Jenőt Csabáról Körös- Ladányba, Wlasics Mihályt K.-Ladányból Gyomára, Kicska Leót Szarvasról Csabára és Rácz Györgyöt Gyomáról Szarvasra.

Az Erkel Ferencz dalkör mai tánczvigalma, tekintettel az éjszaka hűvös levegőjére, a pavilion uagy termében tartatik meg. A dalestély azonban — a mennyiben az esteli idő kedvező lesz, a szabadban A meghívón jelzett darabonon kívül, melyek egy részo az aradi országos dalünnepélyuek versenydarabja, a dalkör még több dallal fog előáll a n i, melyek külön műsora ez : I. Árvalányhaj ...

2. Sóhajtás ... 3. Piros rózsa ... 4. Csillagos az éjjel nagyon ... 5. Dinom-dánom ... 6. Szabadságdal. . .

Halászati tárgyalás. A Hármas Körös folyón halászati joggal bíró tulajdonosok junius hó 30-án tartott közgyűlésükön már halászati társulattá alakultak. A Fehér és Kettős-Körös folyóknak a Sebes Körössel való egyesüléstől Gyula-Vári község keleti határáig terjedő szakaszán is még a múlt évben megkezdetett a tulajdonosoknak halászati társulattá való alakítása iránt az eljárás. A múlt évben tartott értekezletből elrendelt előmunkálatok befejeztetvón, az alakuló közgyűlést a vármegye alispánja szeptember 13-án Gyulára hívja egybe, a mikor is a társulat megalakítása az alapszabályok és üzemterv megalkotása és a tisztviselők és választmány megválasztása fogja a közgyűlés feladatát képezni.

AGyula-barakonyi esetleg Gyula-seprősi vasútra Ant községe is újabban 6000 forintot, Seprős községe pedig 50.000 forintot szavazott meg. A községek igy eddigelé 130.000 forintot szavaztak meg a vasútra, az uradalmak 100.000 forintot, amelyhez hozzászámítva Békés vármegyének és Gyula városának bizton remélhető hozzájárulását, a törzs- részvényeknek mintegy 55°/0-a mondható, hogy fedezve van. Ami a vonatozást illeti, a vasút engedményesei, Gyula kiinduló álllomásnál két tervezetet készítettek és pedig először a körgát mentén, a holt Körösön át a tápláló csatornáig, ennek jobb oldalán ki az uj Körösre, melyre uj vasúti hidat terveztek; ez a projektum hivatva lett volna Gyula város minden igényét ki- elégitni, miután a körgát egy alka'mas helyén megállóhely is létesittetett volna. Sajnos, hogy az engedményesek ezen fontos irányítástól a nehézségek miatt kénytelenek voltak eltérni, részben mert két uj nagyobb szabású műtárgy lenne szükséges, részben pedig a vonalvezetés drágult volna meg, pálya- kimként annyira, hogy az elérendő előnyökkel szemben hasznot előmutatni lehetetlen volna. A vonalirányitás második része, a már létező vasúti hídon való átmenetei pejage használattal, —mely minden drágasága mellett is lényegesen olcsóbb,, mint amaz — marad kivitelre. Mindkét irányítás metszi az aradmegyei ármeotestiő és belvíz szabályozó társulat által tervezett belvíz levezető csatornákat, úgy hogy az ezeken létesítendő nagyobb műtárgyak, az eredetileg 29.500 írtra előirányzott pályaklmter építési tőkét 36.000 írtra emelik fel. A tervezett vasút jövedelmezőségére vonatkozólag minden esetre nagyon jó jel a jövőre, a vasút által közvetlenül érintett két nagy birtok, u. m. József fhgé és Sulkovszky hgé, mert e kettő együtt mintagy 23 000 kát. holdat tesz ki, és melyeken eddig például a Czukorrépa termelés a vasút távolsága miatt nem honosodhatott meg. De nemcsak e nagy uradalmak, hanem a közvetlenül érintett községek forgalma, heti és országos vásárai, kiterjedt állattenyésztése, bizonyítják a vasút jövedelmezőségét; hát ha még e vasút folytatása épül, mely nem csak követ, hanem az oly értékes fát közvetlenül szállitandja Gyulára.

A nyomtatás és cséplés haladtával a termés eredmények különösen a búzát illetőleg számos helyen a lapunkban közölt átlagon alul maradnak. Nagyobb gazdaságokban aránylag gyengébb a termés, kis gazdáké a gyulai határban, különösen a zsellér földeké lényegesen jobb. A nyomtatásra és cséplésre állandóan kedvezett az idő, a munka nagyobb része már befejezettnek is mondható. A pénteki heti piaczon a búza métermázsánként

8 forint, 8 torint 50 krajezárig kelt, árpa 5 forint 5 forint 30 krajezárért, ugyanígy a zab; valamivel emelkedett a tengeri ára, métermázBánként 5 forint 50 krajezárra, de csak kisebb mennyiség talál vevőre a helyi fogyasztás kielégítésére. Általában a gabonakereskedés teljesen pang; a gabona és különösen a búza árak egy év óta olvan óriási hullámzásnak voltak alávetve, hogy a vidéki kereskedők teljesen tájékozatlanok és ez bizonytalanságban tartja a termelőket is. Azt hisszük, hogy utóbbiak közül az gondolkodik jól, a ki az eladást illetőleg megtartja, ha ugyan megtarthatja a kipróbált és igaznak bizonyult álláspontot, hogy „felét a szérűről, felét tavaszszal.“ Általános óhaj különben egy jobb eső, mely különösen jótékony hatással lenne a tengerire.

Cseléd hűség. Régi jó idők! Mikor a cselédek 15—20 évig laktak egy gazdánál. Mikor a hajdú, gyerek kora óta együtt nevelkedett a gazdájával. Mikor a cseléd családtag volt. Hol vannak ezek az idők! A mái korban ritkaság, ha egy évig van