Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-31 / 31. szám
a technika legújabb vívmányainak megfeleljem és berendezésénél fogva az itt körvonalozott világítást szolgáltatni képes legyen. Az előállított áram lehet egyenáram, vagy váltakozó áram, a lámpa feszültség azonban 300 voltnál nagyobb nem lehet. Az üzerafeszüitségben felfelé vagy lefelé legfeljebb 10% ingadozás engedtetik meg. Vállalkozó köteles az építést 3 hónap alatt megkezdeni és a megkezdéstől számított legteljebb egy év alatt befejezui, mihelyt az építési tervek jóváhagyattak és magánosok részéről legalább 1200 izzólámpa egyenként és eveuként legalább 350 hectovattóra fogyasztással 3 évre biztosittatik. 3. §. Vezetékek. Vállalkozó a vezetékeket tetszése szerint a föld szine alatt, mint kábeleket, vagy pedig a szükséges elővigyázati szabályok szemmel tartása mellett, mint csupasz sodronyokat a föld szine fölött vezetheti és pedig' ez utóbbiakat vagy az utak, utczák és terek mentén megfelelő oszlopokon, vagy pedig törvényesen megengedett egyéb módon. Vállalkozó tartozik azonban a szükséges mun kálatokra vonatkozó részletes terveket Gyula város tanácsának előlegesen bemutatni, a munkálatokat esetleg a városi hatóság felügyelete alatt ^végrehajtani, az okozott károkat megtéríteni, illetőleg az előbbi állapotot saját költségén helyreállítani. 4. §. A világítási szerkezet megszakítása. Ha akár a városi'hatóság, akár annak engedélye alapján mások oly munkát végeztetnének, melyek a vezetékek, vagy a világítási szerkezet megszakítását, illetve áthelyezését tennék szükségessé, vállalkozó köteles ezen munkálatokat a legrövidebb idő alatt foganatosítani, de az ez esetben felmerült költségek azon felet terhelik, kinek érdekében ezen megszakítások szükségessé váltak, illetőleg a ki azokra okot szolgáltatott. 5. §. Közvilágítás. Az utczai közvilágítást a szerződés időtartamára átengedi a város a vállalkozónak, ki 300 darab 16 gyertya fényű izzó lámpa világításához és pedig 150 darab egész éjjeli és 150 darab fél -éjjeli égési tartammal és 5 darab naponta éjjeli 11 óráig égő és egyenként 500 azaz ötszáz gyertya fényű ivlámpához a szükséges villamos áramot a szerződés időtartama alatt a városnak évenként 4500 forint átalány összegért szolgáltatni köteles. A fél éjjeli lámpákat éjjeli 11 óráig tartozik vállalkozó világítani. Ha ezen lámpákon felül a város újabb lámpák felállítását óhajtaná, ngy vállalkozó köteles ezekhez az áiamot, amennyiben ezekre is átalány megállapodás nem jönne létre, a magánfelek szá mára megállapított áram egység áraknál 25 azaz huszonöt százalékkal olcsóbb árért szállítani, mely alapon a fizetendő összeg minden évben előzőleg megállapítandó és úgy ezen összeg, valamint az ezen szakaszban megállapitott 4500 forintos évii átalány összeg egyenlő havi részletekben minden hó végén utólagosan fizetendő a városi pénztárból. Ezen lámpák azonban évi 1800 egész óránál kisebb égési tartalommal nem bírhatnak. Az utczai lámpák számát, azok helyét és égési időtartamát a városi tanács állapítja meg. A közvilágításra szükséges összes vezetékeket, berendezéseket, lámpatartókat, lámpákat és világitó testeket vállalkozó saját költségén tartozik előállítani és folyton jókarban fentartani és azok mindenkori tisztántartásáról is saját költségén gondoskodni. Ha a vállalkozó szolgálati személyze én kívül a közvilágítási szerelvények mások vigyázatlansá gából, vagy szándékos rossz akaratból, avagy nép- csoportosulások által sérülést szenvednének, tartozik ugyan a v'átlalkozó azokat a legsürgősebben helyreállítani, de a város közönsége köteles a vállalatnak az ez által okozott kárt megtériteri, illetve megfizetni. Ez okból tehát a villamvilágitási telep minden eszközeivel együtt, mint nyilvános intézet, a város közönsége és a közbiztonság védetnie alá helyeztetik. Ha a lámpák elhelyezésén a városi tanács bármikor változtat, úgy vállalkozó azonnal köteles eleget tenni, de ily esetben az áthelyezési költségeket a város a vállalatnak megtéríteni tartozik. Gyula város jogosítva van a világításnak az első alkalommal megállapitott határain túl leendő kiterjesztését követelni, mihelyt minden 100 azaz egyszáz méter sodrony hosszúságra vállalkozónak magánosok részéről legalább négy magánlángra, évenként legalább 400 hectovattóra fogyasztással egy évre biztosittatik. (Vége köv.) 'TarL-CiLg’37-. A »Gyulavidéki róm. kath. tanitó-egylet« mely bon egész Békés- és Biharmegye déli részének összes r. k. tanítói tartoznak, folyó évi közgyűlését augusztus 9-én tartja Gyulán. A kibocsátott meg hívók szövege a következő: Meghívó. A „Gyulavidéki róm. kath tanitó-egylet“ Gyulán, 1898. aug. hó 9-én, a központi iskola h»lyiségében rendes\ közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A gyűlést megelőzőleg, reggeli 8 órakor szontmiso az anya templomban, melyen a tagtársak testületileg vesznek részt. 2. Elnöki megnyitó, illetve üdvözlő beszéd. 3. Jegyzői és penztárnoki jelentés. 4. „Közgyűléseinkről“, értekezés, tartja Fecser József tanító. 5 A számtani oktatásban tapasztalt hibákról. Értekezés, tartja Székely Lajos 6. Folyó ügyek és indítványok tárgyalása. Gyulán, 1898. julius hó 28 án. Kny Antal, esperes, egyleti elnök. Székely Lajos, egyleti jegyző. — Jegyzet. Az egylet tagjai Gyulán szállás és élelmezéssel régi szokás szerint szívesen elláttatnak, felkéretnek azonban eljövetelüket Székely Lajossal előre tudatni. Akiknek, mint az országos segélyalap tagjiinak, tagsági könyvük még nem volna, saját érdekükben felkéretnek, hogy ezt személyesen vagy levél utján tudassák Takácsy Lajos pénztárnokkal, kinél az 50—50 kr. évi tagdíjak is fizetendők. A békési ev. ref. gymnasium értesítője fekszik előttünk egy ily főiskola fontosságához és komolyságához illő gonddal kidolgozva. Az értesítő bevezető része a gymnusiumnak 8 osztályúvá való fejlesztésének módját és ez ügy mikénti állását ismerteti. A kibővítés esetén az évi 30 ezer forint fentartási költséghez 16 ezer forinttal, a 100 ezer forintra rugó uj építkezéshez pedig 60 ezer forinttal a kormány járul, míg | többi összeg az egyház és város hozzájárulásából a gymnasium eddigi alapítványaiból, különösen a gróf Wenckheim-félc régi földajándékozásból fedeztetik. Folytatólag nagy szakismerettel foglalkozik e czikk a gymnasium általános népességét és existentiáját illető viszonyokkal, alapos megfigyeléseknek adván tanúbizonyságát a magyar fajt általában jellemző tanulásbeli indolentia okaira nézve. A tanári kar 7 rendes tanárból és az illető hitoktatókból állott. Az előadott tananyag az általános középiskolai tantervnek mindenben megfelelt. A tanulók Tétszáma az első osztályban 43, másodikban 30, harmadikban ‘22, negyedikben 17, ötödikben 18, a hatodikban 9, ösz- szesen 139 volt az év végén, miután önként kilépett évközben 20 tanuló. Vallás szerint ev. ref. 76, róm. kát. 34. gör. kel. 9 izraelita 20 Érdekes, hogy a tanulók harmadrésze vidéki volt. Szülőik polgári állása szerint 44 az értelmiségi, 49 azjpa- ros és kereskedő, 46 az őstermelők osztályából került ki. Jeles és jó osztályzatú volt 25 tanuló (23%), elégséges 78, (52%), egy vagy több tárgyból elérteién 36 (24%). Az iskola könyvtára és felszerelése gazdagnak mondható. Az intézet főjellemvonása azon tősgyökeres, tiszta magyar szellem, mely annak egész szervezetet átlengi, s mely ezen értesítőből is kisugárzik. A gyinnásiumnak főgymnasiummá való fejlesztésében a számos előnyös indok mellett egyedüli kedvezőtlen perspective — arai különben az összes békésmegyei gym- násiumok közös tulajdonsága — hogy a befektetett nagymérvű anyagi és szellemi tőkével, melyet az ily gymnasium igényel, nem áll arányban a növendékek kis száma s hogy — igy fejezzük ki — az említett tőkék nincsenek kihasználva, a mit különben az értesítő bevezető czikke is sajnálattal coustatál. Hírek. A vármegyei közkórház építkezései. Sok előzetes tanácskozás és megfontolás után, végre a megvalósulás stádiumába jutott a vármegye első és legnagyobb humanitárius intézményének fejlesztése és kibővítése. Az elmegyógyintézet építésére vonatkozó vállalkozói szerződések most vannak fenn jóváhagyás végett a belügyminisztériumban s az építést vállaló N. Szabados József még augusztusban hozzá fog a nagyarányú építkezéshez. Ezen munkálatok vezetésére és ellenőrzésére egy építési bizottságot választott a vármegyei törvényhatósági bizottság utolsó ülésében. Az épité -i bizottság folyó hó 24 én reggeli | órákor tartotta első, "~nágyfon-~ tosságu ülését, kint a helyszínen, a kórház telepén. A bizottság tagjai, tekintettel az ügy nagy hord- erejére, kivétel nélkül pontosan megjelentek a helyszínén és dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt pontban 8 órakor megkezdték tanácskozásukat. A ta nácskozásban részt vett s bő tapasztalataival, mély tárgyismeretével s nagy emberszeretetével úgyszólván dominálta a helyzetet dr. Niedermann Gyula, miniszteri tanácsos és az elmegyógyintézetek országos felügyelője, kit a belügyminiszter - küldött le directe azon czélból, hogy a nagyfontosságu tanácskozáson részt vegyen. Részt vetlek még az ülésben Dutkay Béla Gyula város polgármestere, Haviár Lajos kir. főmérnök, Arleth kir. mérnök, mint az építkezések műszaki vezetője, Oláh György megyei tiszti főügyész, dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos, dr. Berkes Sándor kórházi igazgató-főorvos, dr. Pándy K., dr. Kun Pál osztály-orvosok, Szalczen Nándor kórházi gondnok, N. Szabados József vállalkozó stb. A tanácskozás tárgyát a tervezett épületek elhelyezésének kérdése képezte. Nemcsak a nagy elmegyógyintézet helyének m ghatározáso képezte a feladatot, hanem az is, hogy hova építtessenek fel a szükséges mellék épületek s miképen használtassák fel czélszerüen azon 100,000 forintos kölcsön, melyet a belügyminiszter a közkórház többi osztályainak kibővítésére engedélyezett. A bizottság tagjai mindenek előtt, a most vásárolt telkekkel jelentékenyen megnagyobbodott kórházi területet járták be s azután beható s a tárgy min den részleteire kiterjedő tanácskozás után a következőkben állapodtak meg: 1. Az elmegyógyintézet a jelenlegi tébolyda hátsó vonalától 40 méternyi távolságra, a telek középső részén építtessék fel, úgy hogy annak főkomlokzata, párhuzamosan a mostani kórházi főépülettel, a kórház utcza felé tekintsen. Az épület ilyen elhelyezése a legczél- szerübb, mert a nap- és szélirányok tekintetében ez a leghygienicusabb fekvés, másrészről az elmegyógyintézet igy esik legtávolabb a külvilág zajától és sem a betegek nem lesznek terhére a szomszéd lakosságnak, sem a szomszédság nem fogja zajával nyugtalanítani a betegeket. Ezenkívül ezen elhelyezés mellett a gyógyintézet mögött egy katasztrális holdnál nagyobb terület marad gazdasági kertnek, hol a telep nyugodtabb betegei kertészkedéssel foglalkozhatnak, a mi a legjótékonyabb hatással van c szerencsétlenekre. 2. A főhomlokzat elé annak középvonalában, előtte 20 méterrel, furatik az uj ártézi kút, mely vizével a telep vízszükségletét van hivatva kielégíteni. 3. A jelenlegi hullaház gépházzá alakittatik át. itt helyeztetik el a szivattyú telep, mely a kórház összes épületeinek vízvezetékét fogja szolgálni. 4. A kórház-telek Szent István- utczai részén, az utczai vonaltól 20 méternyire behelyezve, egy a modern hygiene szabályainak megfelelő melegvíz fűtéssel és vízvezetékkel ellátott, 2 emeletes, 150—160 beteg elhelyezésére szolgáló uj korházipavilion épül, mely előtt, valamint mögötte s két oldalán is kertek vonulnak el. Ez uj épület, amellett, hogy a humanismus czéljait szolgálja első sorban, — egyúttal díszére fog szolgálni ezen városrésznek és eltakarja a kiváncsi szemek elől a mögötte mintegy 50 méternyire levő elmegyógyintézetet, melyet igy az utcza felől úgyszólván elfed. 5. A volt Hegyi és Góg-féle telkek kerti részein épül fel a gyógyintézetek nagykonyhája s az ezzel egy épületbe helyezett apácza lakás. A konyha és mellekhelyiségei olyan arányúak, hogy ,,tt 5—6 száz ember részére lehessen főzni, az apácza lak 20—24 irgalmas nővérnek nyújt kényelmes otthont. 6. A mostani konyha épület (volt Hegyi-féle ház) utozai részén helyeztetik el a hullaház és mellékhelyiségei; a hullaház körül elkerített udvar létesül, hogy innen temetkezni lehessen, anélkül, hogy a betegek nyugalma zavartassék. 7. A jelenlegi fertőző osztály a jövőben is heveny fertőző betegek elhelyezésére fog szolgálni. 8. A mostani tébolyda czélszerüen át fog alakíttatni tuberculoticus asylummá 14 férfi és 14 nő beteg részére. Az épület déli és délnyugati oldalán széles, üvegezett verandák helyeztetnek el, hogy a betegek minél többet lehessenek napos, üde levegőn. Ezen épület külön, isolált sétakerteket kap. 9 A jelenlegi kórházi főépület emeletes részén a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztálya helyeztetik el, mig a földszintes szárnyak, részben tiszti lakásul és segédorvosi lakul, részben gazdasági czólokra használtatnak fel (mosó konyha, szárítók, raktárak stb.) 10. A jelenlegi kicsiny mosó-konyha épület, mely szerény berendezési és tér viszonyainál fogva a jövő nagy szükségletét kielégíteni egyáltalán nem képes, átala’. ittatik tiszti lakásul, hol a kórházi tisztviselők egyike, vagy másika helyeztetik el. Az épületek közii terek befásittatnak s a betegek sétakertjeit fogják képezni. A tanácskozás csak a ké6Ő déli órákban ért véget s mint az előadottakból kitűnik, a bizottság derekas munkát végzett. A feladat, melyet megoldania kellett, nagyfontosságu, nemcsak azért, mert nagy összegek czélszerü felhasználási módjáról kellett gondoskodnia, hanem azért is, mert az alkotások, melyeknek alnpkövót volt elhelyezendő, hosszú idők igényeinek kielégítésére kell hogy szolgáljanak. A bizottság egyhau. guan állapodott meg a fenntebb elsoroltakban és miután az elnöklő alispán az egész bizottság hálás és forró köszönetét fejezte ki Niedermann miniszteri tanácsosnak szives megjelenéséért s ügyszeretettől sugalt bölcs tanácsaiért, az ülést a tagok élénk éljenzése közben befejezettnek nyilatkoztatta ki. A bizottság tagjai kivétel nélkül azon jól eső érzéssel hagyták el a tanácskozás helyét, hogy a mennyiben a tervezett alkotások létesülni fognak, a vármegye az emberszeretetnek olyan hajlékot emel, a melyek a legnagyobb jótékonyságot hivat- vák gyakorolni szerencsétlen embertársaikkal szem ben, a vármegye közönsége pedig majdan büszkén hivatkozhatik arra, hogy első humanitárius intézménye mi deliben megfelel azon nagy kötelességeknek, a melyek nyomán áldás fakad és a melyek létesítésén a vármegye ügyeinek intézői sok fáradsággal és utánjárással, de tevékenységüket jutalmazó sikerrel buzgólkodtak. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését, jövő hó 8-ikán tartja. A csorvási gazdasági vasút közigazgatási bejárása folyó hó 26-án tartatott meg, mely alkalom mai ott voltak a vármegye részéről dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Baviar Lajos kir. főmérnök, Jantsovits Emil, Ambrus Sándor, az államvasutak részéről Horváth Károly, Czinnern és Jánosi mér- uük őkVeszprémy .kir. kultúrmérnök., Csorvás köz-! ség részéről Gremsperger József és Zalay Antal, végül a tervező gróf Wenckheim uradalom képvi seletében dr. báró Drechsel Gyula uradalmi ügyész és Szabó János gazdatiszt. A tervezett lóvasút vonalozása elleti csakis az államvasutak képviselői részéről és a tekinteiben emeltetett kifogás, hogy a ezei vasút sínéi a terv szerint kereszteznék a Csaba-szegedi vonalat, mi okból a folyamodó uradalom a terv ezen részének megváltoztatására és a rakodó másféle elhelyezésére utasittatott. Hivatali vizsgálat Dr. Fábry Sándor alispán folyó hó 25-én a mező herényi és körös-tarcsai községi hivatalok ügykezelését megvizsgálta s mindent rendben talált. Kövezet vámszedés. A békési és kótegyház- vámos indóházi utak vámszedési jogát a vármegye kérelme folytán a kereskedelemügyi miniszter további 10 évre, vagyis 1907 novembet hó 2-ig illetve dezcember hó 2-ig meghosszabitotta. A békési és ki (egyházi vasúti állomásokon fel és leadott teher és gyorsáruk után, tehát a jelzett időig fognak az eddigi vámdijak szedetni. — A vármegye területén újabban engedélyezett vámszedési jogosultság alapján, a vasúton szállított, áruk után, a vámdtjaknak szedése, Tot-Komlóson június hó 6-án K.-Ladányban junius hó 21-én Füzes-Gyarmaton és Vésztőn junius hó 23-án és Szeghalmon junius hó 24-én kezdetett meg. A vármegye állategészségügye mint már jeleztük, a nyári idő beálltával ismét kedvezőtlenebbre fordult. A fertőző betegségek egyes esetei csak szórványosan fordulnak ugyan elő, hanem a sertésvész mindig több — több községben üli fel fejét és bár kevesebb állatot pusztít el, mint a múlt években, de a fentartott forgami korlátozások miatt sok károkat okoz. A legutóbbi hivatalos je lentésok szerint, az egyes községekben a kö vetkező zárlatok tartatnak fenn: Lépfene: Dobozi udvar, Kétegyháza 1 udvar ; összesen 2 község 2 udvar. Veszettség-. B. Csaba 1 udvar, M.-Berény 4 udvar, Szarvas 3 udvar, Békés 1 udvar; összesen 4 község 9 udvar. Takonykor és bőrféreg: Orosháza 1 udvar, P.-8zt.-Tornya 1 udvar, Szarvas 2 udvar, Gyula 1 udvar; összesen 4 község 5 udvar. Sertésvész : Bánfalva 1 udvar, Békés 6 udvar, B.-Csaba 10 udvar, Uj-Kigyós 3 udvar, Doboz 1 udvar. Füzes-Gyarmat 1 udvar, Gyula 1 udvar, Gyula-Vári 2 udvar, K.-Ladány 1 udvar, N.-Szénás 1 udvar, M.-Berény 4 udvar, P.-Szt.-Tornya 1 udvar, Szarvas 5 udvar, Orosháza 1 udvar, Szt.-András 1 udvar, Vésztő 1 udvar; összesen 16 község 40 udvar. A községi jegyzői állás egyike a legfontosab baknak és legnehezebbeknek. Ott nyernek elintézést végső fokon az összes államigazgatási teendők és a jegyző mint a község értelmi vezetője, legközvetlenebb befolyást gyakorol a község fejlődésére és a lakosság jólétére. Ezért nehéz feladat sokszor a megüresedett jegyzői állásnak alkalmas egyénnel való betöltése. A vármegye alispánja, e feladatot némileg raegkönyiteni akarván, hogy az érdekolt hatóságok és a választó község tuduinással bírjon a jobb képességű jegyzőkről, jövőben minden oly jegyzői vizsgát tett egyén nevét, kit a szigorlaton egyhangúlag képesittetnek talál a bizottság, | hivatalos lapban közzéteszi, tni által a jegyzői állásoknak akár helyettesítés, akár választás utján való betöltésénél, ezen jobb képzettségű jegyzők első sorban lesznek majd alkalmazhatók. Dr. Fábry Sándor, a vármegye alispánja, hol - nap reggel 5 heti szabadságra Blankenberghébe tengeri fürdőbe utazik. Távolléte alatt Dr. Bodoky Zoltán főjegyző fogja őt helyettesíteni. Gazdasági vándorszaktanárok. A gazdasági szakismeretek minél hatékonyabb terjesztése érdekében egyes, különös gazdasági szakmákra a föld- mivelésügyi miniszter vándorszaktanárokat nevezett ki, kiknek feladatuk, hogy községeknek, egyleteknek és magánosoknak a szakmájukhoz tartozó kérdésekben díjtalanul szolgáljanak felvilágosítással é- utmutatással, és hogy ezek megkeresésére népies szakelőadásokat tartsanak. Ily szaktanárok lettek a tejgazdasági szakra Czeglédy Tivadar Kaposvárott a szövetkezeti szakra Abonyi Károly Nyíregyházán, a komlótermelési szakra Csjérer Lajos Segesvárott és g lentermelési ezakra Fűredy Lajos Liptó-Szt.- Miklóson. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya folyó hó 19 én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Bakó Mátyás újonnan megválasztott csorvási másodjegyzőt a nyűg- intézet kötelékébe felvették. Petneházy Ferencz és Kovács Albert jegyzők abbeli kérelmét, hogy a nyugdíj szabályrendeletnek a jegyzők áltat fizetés gyanánt élvezett föld jövedelmének beszámítását szabályozó része módosittassék, miután más biztos kulcs, mint a kataszteri tiszta jövedelem, nincsen, a választmány a közgyűlésnek elutasítani javasolta. Jóváhagyott vizi munkálatok. A kereskedelemügyi minister jóváhagyta a hosszúfoki árinentesitő társulat által Mihályhalomnál tervezett (öltés kül- lebezésre, továbbá a Berettyó vizszabályozó és ár- mentesitő társulat által létesítendő Siskásvidéki bel - vízrendezési munkálatok engedélyezésére vonatkozólag hozott határozatokat. Uj egyesületek. Békésvármegye területén a folyó év első felében a következő egyletek alakulása nyert felsőbb jóváhagyást, miután alapszabályaik a bemutatási záradékkal elláttattak: Gyomán az I. önsegélyző és hitelszövetkezet, a gazdák és iparosok hitelszövetkezete; Endrödön az ipartestület; Békésen az izraelita belegsególyző egylet, a földmivelő munkás egylet, a IV. temetkezési egylet; Mező Berényben a földmivelő munkás egylet, a II. tótvégesi olvasókor; Szarvason a helyi tanító egyesület, a szabadelvű polgári kör, a gazdák és iparosok szövetkezete és Szent-Andráson a katho- likus kör. Kerületi kiküldöttek. A szarvasi ág. bitv. ev. egyház tanítói a folyó 1898. évi bányakerületi közgyűlésre tanítói követekül Láng Gusztáv csabai és Podsztrelen György orosházi tanítókat óhaj>ják s a múlt vasárnapon tartott gyűlésükön egyértelmüleg ezekre adták szavazatukat. Nyár. Két hét óta kifogástalan minőségű nyári napokkal kedveskedik az anyatermészet. Sőt már gyilkosnak hallottuk szólítani a meleget, amely után a hó elején pedig epekedtünk. A levegő csendes és meleg, a rezgő, nyárfa levelei is inkább szokásos erejüknél fogva rezegnek, sem mint attól a lágy szellőtől, melynek fuvalmát napokon át csak sejteni tudtuk, de érezni alig. Még a szenvedélyek vihara is megpihen ebben a nagy melegben és nem a szerelmi drámák hősei azok, akik most a Körösbe ugranak, hanem a virgoncz gyermek had, amely keresi a habok hüsét, minden tekintet nélkül a fürdői toalettre. Szóval a nyár föllépett, összes objektiv tüneteivel, a pongyola virul és a nagy kőházak keskeny folyosóit sűrűn lepi el ingujjban a városban rekedt lakósereg, hogy kényelmesebben kapkodjon egy kis levegő után. Igen, a levegő aktuális lett Az emberek épp oly izgatottan tárgyalják, mint a szebeni drámát, vagy az aradi nagy sikkasztásokat. Még a múlt hetekben az obiigát nyaralók szégyenkezve szökdöstek vissza a városba, melynek most sietve fordítanak hátat. Ilyen a nyár, már tudniillik az igazi, a hamisítatlan rekkenő, mely igazi verejtéket sajtol az ember homlokán és amely alig — alig való egyébnek, mint vakáczió- nak, vagy fürdő szezonnak. A nyomtatásra és cséplésre a múlt hét folyamán is igen kedvező időnk volt, úgy hogy a munka alig néhány esős órát, — azt is csatc helyenkint — leszámítva, szakadatlanul folyamatban volt. A termés eredménye, — mint azt több ízben megírtuk, — úgy minőségileg, m nt mennyiségileg, kielégítő, bár e hét folyamán hallottunk panaszokat, különösen a csabai és orosházi járásokból, hol a cséplés eredménye, a közép térmés átlagán aluli. Ellenben a gyulai, békési, orosházi, gyomai s különösen a szeghalmi járásokban, a gazdák túlnyomó részének, jó közép termése vau. Most már elkelne egy nagyobb eső,’ veteményekre, tarlókra s különösen a tengerire, mely utóbbi gyönyörűen áll és ha még egy esőt kap, oly nagy terméssel biztat, mint a minő évek óta nem volt. Utcza nyitás iránt adtak be kérvényt, a II. Rákóczy Ferencz, (ezelőtt Zöldfa) utczából benyúló zug lakói a városi tanácshoz, kérve a tüzeset alkalmából veszélyesen összezsúfolt házakra égető szükségképen jelentkező zug megnyitását. Mi a kérvényt teljesen indokoltnak tartjuk, de mostanában annyi ilyen tárgyú s hasonlóképen indokolt kórvény- nyel ostromolták a várost, mely szoros pénzügyi körülményeire való tekintettel valamennyit elutasította, hogy a kérdéses zug utcza, bár méltányos kérelmének sem merünk kedvező sorsot jósolni. A képviselőtestület folyó hó 25-én délelőtt és délután tartotta meg a lapunk múlt heti számában jelzett rendkívüli képviseleti közgyűlését Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt. Az ápolda telkének az építendő elmegyógyintézet czéljuira leendő átbocsájtása tárgyában a képviselőknek törvényes számbani meg nem jelenése miatt ezúttal sem lett meghozható az érdemleges határozat; erre ujabbi
