Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

A vármegye közgyűlése. — Tárgysorozat. — (Jul. 19-én.) 1. A Hegedűs Mihály elhalálozásával megüre­sedett közigazgatási bizottsági tagsági hely választás utján való betöltése. 2. Az alföldi első gazdasági vasút igazgatósá­gába két tag kijelölése. 3. Belügyministeri leirat a László gyermek otthon czéljaira tett alapítvány tárgyában. 4. A kir. belügyminister urnák leirata, a köz­ségi orvosok és halottkémek nyugdíjintézetére vo­natkozólag alkotott vármegyei szabályrendelet tár­gyában. 5. A kir. belügyminister urnák 42,89171171898. számú rendelete az ebadó szabályrendelet módosítása iránt. • 6. A m kir. földmivelésügyi minister ur ren­delete a szőlővédelmi szabályrendelet módosítása tárgyában. 7. Kereskedelemügyi m. kir. minister urnák leirata a telefonhálózat kibővítése tárgyában s erre vonatkozólag az alispán jelentése. 8. Háromszék vármegye átirata a vármegyei tisztikar fizetésének felemelése tárgyában kelt fel­iratának hasonló szellemű felirattal leendő támoga­tása iránt. 9. Az elmegyógyintézet építésére a 352. bgy. számú határozattal elrendelt árlejtés eredményének bejelentése s határozathozatal. 10. A vármegyei közművelődési bizottság ja­vaslata a Szilágy vármegyei „Wesselényi-Egyesület« anyagi támogatására vonatkozólag. 11. Alispáni előterjesztés a közegészségügyi és szervezési szabályrendeleteknek a járási orvosokra vonatkozó részükben leendő módosítása iránt. 12. A győri tPálffy és Schwarzenberg« szobor- bizottság kérvénye anyagi támogatás iránt. 13. A bécsi magyar egyesület kérvénye anyagi támogatás iránt. 14. A békés-jsanádi h. é. vasút kérelme a tár­saság székhelyének Gyuláról Budapestre leendő át­helyezése tárgyában. 15. Szarvas községnek a honvédhadapród-iskolá- nál létesített alapítványra vonatkozó alapitó oklevele. 16. B.-Csaba község jelentése a 469796. bgy. számú határozatra 26.000 frtos ideiglenes kölcsön visszafizetése tárgyában. 17. Sámson község kérvénye vágatási szabály- rendeletének megerősítése iránt. 18. Öcsöd község kérvénye módosított rend­őrségi szabályrendeletének jóváhagyása iránt. 19. Sámson község kérvénye faiskola czéljaira vásárolt földterületekre vonatkozó 2 rendbeli szer­ződésének jóváhagyása iránt. 20. Szarvas község képviselőtestületének hatá­rozata a községi írnokok, napidijasok és cselédek drágasági pótléka tárgyában. 21. Mezö-Berény község kérvénye ingatlan vé­telére vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt. 22. Szilágyi János és társai dobozi lakosoknak kérvénye a 904./96. bgy. számú idegen iparosoknak hetivásárokon árulása tárgyában kelt szabályrendelet módosítása iránt. 23. Osváth Andor nyug. iktató kegydij iránti kérvénye. 24. Törvényhatósági pénztárak 1897-ik évi számadásai. 25. Kondoros község 1898. évi pótköltségelö- irányzata. 26. Gyámpénztári számadások az 1897. évről. 27. Gyámpénztári tartalékalapokból való ki­utalványozások. 28. Öcsöd község 1896. évi számadása. 29. Szeghalom község kérvénye behajthatlan községi közmunka tárgyában. 30. Öcsöd község kérvénye behajthatlan köz­ségi pótadó törlése tárgyában. 31. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1895. évi községi közmunka törlése tárgyában. 32. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi községi közmunka törlése tárgyában. 33. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi napszámos adótörlése tárgyában. 34. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi katonabeszállásolási pótadó törlése tárgyában. 35. Csorvás község kérvénye behajthatlan köz­ségi közmunka törlése tárgyában. 36. Gyula r. t. város kérvénye behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában. 37. Szent-András község kérvénye behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában. Az arad-békési esperesség gyűlése. Az arad-békési esperesség folyó hó 5-én tartotta Csabán közgyűlését, a melynek legérdekesebb tár­gyát maga a csabai ág. ev. egyház szolgáltatta, a mely indítványt terjesztett be, hogy miután a lelké­szek fizetésének állami utón való kiegészítése az autonómiát sérti, de nem Jelel meg az 1848. évi XXI1. t.-cz. szellemének, utásítsák vissza, illetőleg ne fogadja el az egyházkerület egy egyháza sem. Az ügygyei foglalkozott maga az elnöklő Zsilinszky Mihály államtitkár, esperesi felügyelő megnyitójában, majd érdekes tárgyalás folyt a kérdésben. Az államtitkár elnöki megnyitójában a követ­kezőket mondotta: E helyen mikor szavamat fel­emelem, az egyháznak inkább társadalmi vonatko­zású kérdéseit taglalom, de most leszállók az esz­mék magaslatáról s az egyházak konszolidáczioját az anyagiakban kívánom bonczkés alá venni. A hely­zet ma az, hogy templomainkat nem veszik el, inkább magunk adjuk oda. Nagy a tétovázás, ellent­mondás és ellentét is illusztrálja a helyzetet éppen az esperesség ogyik egyhazának állásfoglalása a lel- készi fizetések állami kiegészítése tekintetében. Egy­házaink közmondásszerü szegénységben vannak és mikor az állam tételes törvénynyel nyújt segítő kezet és a segélyt a protestáns egyházak teljes jog­gal elfogadhatnák, mert egy felekezet sem viselt és visel aránylag oly kulturterheket, mint az ág. ev. hívek, — visszautasításra talál. Meglehetős cziniz- mus kell ahhoz, hogy mikor az arra rászorultak kenyeret kívánnak és arra rá is vannak szorulva — elvekkel tartjuk őket. Dr. Zsilinszky Endre egyházi jegyző terjesztett be határozati javaslatot az ügyben, mely a csabai egyház indítványa tekintetében napirendre térést javasol, jóllehet az esperesség is tudatában van, hogy a törvényhozás a nem kath. lelkészek kon- gruája körül nem az 1848. XXII. t.-cz. szellemé­ben járt el. A határozati javaslattal szemben Szeberényi Zs. Lajos csabai lelkész szólalt föl. őt az nem feszélyezi, hogy a protestáns felekezetnek kisebbségben levő része az ág. ev. opponál, az 1860-iki pátens "kiadása­kor való protestálás is az ág ev. hívektől eredt. Nem akar beszédében politikai momentumokat ki­hegyezni, de előtte tisztán áll, hogy ez a törvény­hozási akczió alamizsna és arra van kijátszva, hogy a kath. főpapság megszabadittassék a rettegéstől, hogy nem tisztán kath. czélu alapjait és alapítvá­nyait el lehetne tőlük venni. Ezzel szemben Zsilinszky Mihály a határozati javaslatot kéri elfogadni. Yan-e akcziónknak sikerre való kilátása? Nincs. Csak azt bizonyítanék, hogy elégedetlenek vagyunk. Az 1848. XXII. t.-cz. ki­mondott elv, mely ma meg sem valósítható, a kor­szellem nem kedvez neki. A protestánsoknak jó tudni, hogy vallási szabadgyakorlatukat nem egye­dül kitartásuk, de a kath. hívek felvilágosodása, liberalizmusa vívta ki. Maga is konczedálja, hogy a törvény minden jogos kívánságot ki nem elégít, de a törvény igen is ad és azt nagyon sok egyház áldásthozóan fogja felhasználni felvirágoztatására. Ezzel a csabai egyház indítványa fölött napi-\ rendre tértek. Koren esperes jelenti: Az egyházmegyében nagyon föllendült az adakozókedv; az év folyamáu 35 ezer forint alapítványt tettek egyházi czélokra. Ezek sorában Nicodem János (Arad), Szontaghl Gyula (Arad) szerepelnek nagyobb alapítványokkal. Az egész kerületben csak hét pár nem vette igénybei az esketést, az egyház áldását. Kilépés 27 eset­ben volt. Ezután választásokat eszközöltek. Egyházi jegyzi! lett Steller Árpád, egyházi biró lnstitoris Kálmán, ügyész dr. Sailer Vilmos; a kerületi gyűlésre ki­küldettek : Szeberényi Zs. Lajos, Zsilinszky Endre, Hász Sándor, Urszinyi János, Sztraka György, Abray Lajos. Kimondatott, hogy a kerület rendsze­res módszertant dolgoztat ki a tanítók részére, Ábray Lajosnak emlékiratát egy protestáns biztositó intézet létesítésére kinyomatják és országos mózgalmat indit- nak. Szemlak kétnyelvű egyházában a németek tévén a többséget, egy napon kijelentették, hogy kizárják a tót híveket, a kit 1854-ben hozzájárultak a tem­plom építéshez és azóta is egyházi terheket visel­nek. Az esperesség e határozatot semmisnek mon­dotta ki, a mit a szemlakiak megfelebbeznek, de husztalan. Az egyházkerület volt esperesét, Achim Ádámot, fegyelmi keresettel ijesztik meg, ha zárt határidő alatt a gyámintézeti pénztárról el nemi számol. Csaba pedig hosszas vita után utasittatott, hogy a negyedik papi állást szervezze. A közgyűlést a Fiúméban ebéd fejezte be, melyen Zsilinszky Mihályt és öcscsét Endrét, Koren esperest, Hász János aradi felügyelőt, Fábry Sándor alispán gyámintézeti elnököt éltették. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlésére, mely mint megírtak, e hó 19-ére tűzetett ki, lapunk más helyén közöljük a meghívót és a 37. pontból álló tárgysorozatot. Tekintve, hogy rendkívüli közgyű­lésen csak a meghívóban jelzett ügyek tárgyalha­tok és így póttárgysorozat nem lesz, a közgyűlés előre láthatólag rövid lefolyású lesz és fél nap alatt véget ér. A kitűzött ügyek között legfontosabb a< elmegyógyintézet építésére mai napon tartandó árlej­tés eredménye alapján a vállalati szerződés meg­kötése, melynek sürgős elintézhetése végett lett tulajdonképen a közgyűlés összehiva. Közérdekű voltuknál fogva említésre méltók még a tárgyak közül egy közigazgatási bizottsági tagsági helynek és az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságában két helynek választás tuján való betöltése, a távbe­szélő hálózat szükséges kibővítése iránt határozat hozatal és néhány vármegyei szabályrendeletnek a változott viszonyoknak megfelelő kisebb módosítása. A közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából az állandó választmány junius hó 16-án d. e. 9 órakor fogja ülését megtartani. A törvényszék és fogház építési munkálatai lassú tempóban haladnak, aminek a téglnhiány az oka, ugyanis azurodaloma tábori kemenczékből nem volt képes állandóan megfelelő minőségű :églát pro dukálni s szállítani Ez azonban nem késlelteti az impozáns épület létrejöttét, úgy hogy a vállalkozók szerződési kötelezettségüknek, mely szerint az épü­letet még ez év folyamán tető alá hozzák, minden körülmény között meg lógnak felelni. Föispáni beigtatás Hódmezővásárhely város a vármegyei főispán hatásköre alól elvonatván, ujo- nan kinevezett főispánjának báró Thoroczkay Vik­tornak ünnepélyes beiktatása csütörtökön ment végbe. A város közgyűlésén az uj főispánt Juhász polgármeter üdvözölte, mire a füispán az esküt le­tevőn, figyelemre méltó és tetszéssel fogadott prog rainmbeszédet mondott. Este az uj főispán tisztele­tére 300 teritékü bankett volt. A beiktatáson Bé­késvármegyét mint szomszédos törvényhatóságot dr. Lukács György főispán dr Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János, főorvos és dr Szalay József tb. főszolgabíró képviselték. Az elmegyógyintézet építési munkálatainak vállalatba adása czéljából ma délelőtt tartják meg a vármegyén az árlejtést. A közszemlére kitett építési terveket és költségvetést a legutóbbi időben igen sok épitő és különböző szakiparos tekintette meg és remélhető a versenytárgyaláson is nyilvá­nulni fog a vállalkozók érdeklődése minél több ajánlat beadásában, a mely körülmény ismét tete­mesebb árengedményeket eredményezhet, mi által az elmegyógyintézet létesítési nek legnehezebb kér­dése, a pénzügyi — kedvező megoldást nyerve a ter­vezet sikeres keresztülvitele biztosittatik. Agg honvédőink figyelmébe. A feloszlott békés­megyei 1848—49-iki honvéd-egylet örök alapítvá­nyának 130 frtot tevő kamata az alapítványi szabályrendelet értelmében a vármegye október havi rendes közgyűlésén fog egy arra érdemes első sorban békésmegyei illetőségű 1848—49-iki hon­védnek kiadatni. A vármegye alispánja ezen ala pitványra vonatkozólag már kibocsátotta a pályá zati hirdetményt, melynek értelmében a kérvénye­ket hozzá szeptember hó 1-ig kell benyújtani. A kérvényekhez csatolandó illetőségi, vagyontalansági és erkölcsi bizonyítvány a község által kiállítva és a főszolgabíró által hitelesítve, továbbá a folyamo­dónak az 1848—49-iki önvédelmi harczban teljesí­tett szolgálatait igazoló bizonyítványok. Ministeri köszönet. A földm velésügyi minis­ter megerősítő záradékkal látta el azon alapitó ok levelet, melynek értelmében Csaba község a vár­megye által felállított földmives iskola telepére 166 8a6/|i00 hold területű földet adományozott és egy alkalommal a földmivelési érdekek fölkarolá­sáért és a földmives iskola fölállítása által a mező gazdasági ismeretterjesztés iránt tanúsított kiváló áldozatkészségéért Békésvármegye közönségének és Csaba -községének meleg elismerését fejezte ki. Jóváhagyott szabályrendelet A vármegye újon­nan átdolgozott lótenyésztési szabályrendeletét, mely lótenyésztésünk emelése érdekeit van hivatva vé­deni es e őzéiből első sorban az apaállatok éven­ként való megvizsgálásának módját szabályozza, a belügyminiszter jóváhagyván, a szabályrendelet kö­telező erővel az egész vármegye területére nézve életbe lép A soproni honvéd főreáliskolában a vármegye által létesített alapítványi helyre a törvényhatósági bizottság első sorban Kis János gyulai lakost, másod sorban Gyarmathy János gyulai lakost és harmadik helyen Cze'dly István aradi lakost mutatta be felvételre, az első és harmadik helyen bemutat takra nézve javaslatba hozván a legfelsőbb kor­engedély kicszközlését. A honvédelmi miniszter most értesíti a vármegyét, hogy ő Felsége Lainz- ban junius hó 29 én kelt legfelsőbb elhatározásával a nevezett tanulóknak a korengedélyt legkegyel­mesebben megadván, a vármegye javaslatát elfo­gadta és az első helyen bemutatott Kis Jánost a szeptember hóban tartandó felvételi vizsgára be is hivta. A mennyiben pedig ez testi alkalmatlan­sága folytán, vagy a felvételi vizsga nem sikerülte esetén felvehető nem lesz, utána a másod, illetve a harmadsorban bemutatott egyének fognak be­hívatni. A csaba-dobozi törvényhatósági műut egész vonalán elkészülvén, forgalomba bocsátása czéljából a közigazgatási bejárás dr. Fábry Sándor alispán veze­tése alatt julius hó 4-én tartatott meg. A bejárás ked­vező eredménnyel végződött és az utat a közforga­lomnak azonnal át is adták. Az uj okmánybélyegek, a magyar korona or szágos területén 1891. április 1. óta forgalomban levő magyar okmány bélyegek helyett 1898. julius 1-től kezdve korona értékre szóló uj bélyegjegyek hozattak forgalomba különféle színekben. A jelen­leg forgalomban levő okmány bélyegek julius 1 je után csak ez évi augusztus 31-ig árusíthatók és használhatók, amikor azután forgalmon kívül he­lyeztetnek. Szeptember 1-től kezdve tehát csakis az uj bélyegeket szabad használni és elárusítani. A vármegye állategészségügye a legutóbbi ki­mutatás szerint következőleg áll: Fertőző betegsé­gek miatt a vármegye egyes községeiben a követ­kező zárlatok taitatnak fenn, u. m. Lépfene: K.-Tatcsa 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Veszettség: Bókés-Csaba 1 udvar, Mező-Berény 3 udvar, Szarvas 3 udvar, összesen 3 község 7 udvar. Takonykor és bőrféreg: Orosháza 1 udvar, Puszta-Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas 1 udvar, összesen 3 község 3 udvar. Ragadós száj- és köröm­fájás : Puszta-Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas 1 ud­var, összesen 2 község 2 udvar. Rühkór: Körös- Tarcsa 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Sertés- orbáncz: Bókés-Csaba 1 udvar, Mező-Berény 2 udvar, összesen 2 község 3 udvar. Sertésvész: Bánfalva 1 udvar, Békés | udvar, Békés-Csaba 10 udvar, Doboz 1 udvar, Füzes-Gyarmat 1 udvar, Gyotna 1 udvar, Gyula 1 udvar, Gyula-Vári 2 ud­var, Körös-Ladány 1 udvar, Nagy-Szénás 1 udvar, Orosháza 1 udvar, Puszta-Szent Tornya 1 udvar, Szarvas | udvar, Szeghalom l udvar, Szent-András 1 udvar, Vésztó 1 udvar, Mező-Berény 2 udvar, összesen 18 község 36 udvar. A sertésvész a nyári időszak beálltával ismét tömegesebben lépett fel a vármegyében, miért is Békésvármegyéből a serté­seknek Ausztriába való szabad bevitele ismét el- tiltatott. Jarvanymentes udvarokból származó ser­téseket külön en/edély nélkül csakis a „Productio- gesellschaft der vViener Fleischselcher“ czimü sző vetkezet, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbrug József, Hatzinger En­gelbert, Hatzinger Lipót és Wibicki József bécsi hentesek vágóhidjára azonnali levágás czéljából szabad szállítani, mig egyéb szállításokhoz az osz­trák belügyminiszternek a magyar földmivelésügyi miniszter utján kieszközölt engedélye szükséges. Borbély és fodrász üzletek tisztasága érdeké ben úgy — a vármegye alispánja által kibocsátott részletes körrendeletét tartalmaz a megyei hivata­los lap csütörtöki szama. A borbélyüzletek legtöbb­jében az e helyeken pedig nagyon is kívánatos tisztaság hiánya, s az a folyton voszély. mely a haj és bőrbetegségek terjeszésével az üzletben megje­lenő közönséget fenyegeti, nagyon is indokolttá teszi e rendelkezés fontos foganatositá-át, mely különösen a helyiségek és a használt eszközök tisztántartásának és fertőtlenítésének módját írja elő részletesen. A „nemzeti szövetség“ megalakítása czéljából junius 26-ikán d. e. 11 órára gr. Bolza Géza mint az „Országos Nemzeti Szövetség“ igazgatóságának megbízottja, előértekezetre hivta össze a társadalom minden osztályának képviselő tagjait. A meghívot­tak a (lelkészek kivételével) teljes számban jelen­tek meg. Az értekezleti tHgok elnöknek Gróf Bolza Gézát, titkárnak Mázor Elemér drt. választották meg. Elnök előterjesztette ezután az „Országos Nemzeti Szövetség“ eddigi nagy eredményű műkö­dését, melyet dr. Mázor titkár részletesen is felol­vasott. Végűi az értekezlet az elnök felhívására egyhangúlag kijelentette, hogy Szarvason is a „Nem­zeti Szövetség“ megalakítását szükségesnek és hasz­nosnak látja és a gyűjtő iveket rövid idő alatt alá­írás végett kibocsájtja. Évi tagsági dij csupán 50 kr. Uj Ügyvédjelöltek. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Fuksz Béla szarvasi lakost, mint dr. Salacz Oszkár ügyvédnél, és Vangyel Tibor orosházi lakost, mint dr. Haász Soma ügy­védnél joggyakorlaton levőket az ügyvédjelöltek lajstromába fölvette Névmagyarosítás. Lévy Arthur csabai lakos „Lóránd* ra és Ferner Jakab puszta-földvári lakos „Hajnal*-ra változtatták át belügyminiszteri enge- délylyel vezetéknevüket. A bélmegyeri birtok ügye, mely annyiszor foglalkoztatta a tulajdonos Békés község közön­ségét és a törvényhatósági bizottságot, a belügy­miniszternek a napokban leérkezett rendeletével egyelőre elintézést nyert és lekerül a gyűlések napirendjéről. Az ügyben a törvényhatósági bizott­ság által legutóbb hozott azon határozatot, mely­ben jóváhagyatott a község azon elhatározása, hogy a birtokot parczellákra osztva, 6 évre bérbe adja és a vagyon kezelésének helyessége érdekében kö- telcztetett a község, hogy egy gazdasági intézői és egy számvevői ellenőri állást szervezzen, úgy a község, mint egyes községi lakosok megfelebbez- ték. É felebbezés felett most határozott a belügy­miniszter, a ki a birtoknak bérbe adását jóvá­hagyta, a határozatnak a jelzett állások szervezé­sére vonatkozó részét azonban megváltoztatta, mert a' bérleti kezelés mellett ezen nagy kiadást okozó állások fentartása nem látszik szükségesnek. Ki­mondja azonban a miniszter, hogy ha a vármegye a számadások felülvizsgálata során arról győződnék meg, hogy a gazdasági kezelés hiányos, vagy ha a község többi ingatlan birtokának kezelése a bél­megyeri birtokával együtt a szakszerű gazdasági és számviteli ellenőrzést megkívánja, a költségvetések tárgyalása során a jelzett állások szervezésére a községet uj határozatban kötelezheti. Mindenesetre örömmel vesszük tudomásul, hogy a miniszter dön­tésével az ügynek, a vagyon kezelésére vonatkozó érdemleges része a képviselőtestület többségének óhajtása értelmében egyelőre jogérvényes elintézést nyert és ezzel vége szakad annak a megújuló vi­tának, a mely már évek óta leginkább elfoglalta a népes község képviselőtestületét. A nyári vásárnak kedvezőtlen kilátásokkal megyünk eléje. A sertés zárlat következtében ser­tés vásár újra nem lesz, mely körülmény már maga csorbítja a vásárt. Nagyobb szarvasmarha felhaj­tásra sem lehet számítani; ellenben a lóvásár a küszöbön álló nyomtatásra való tekintettel nagynak és élénknek ígérkezik. A vásári napok különben a következők: csütörtökön julius 14-én juh. pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági szerszámok, vasárnap belső vásár. Az aratásra — sajnos — rendkívül kedvezőt­len idő van. Egy hét óta alig volt nap, amelyen kisebb-nagyobb esőzések ne lettek és a szorgos munkát ne akadályozták volna De a kedvezőtlen idő nemcsak a munkát hátráltatja, hanem a termés kilátásokat is csorbítja. A levágatlan búza minde­nütt megfakult, sok helyen pedig az üszög és a rozsda is erősen rontja. Mindezek daczára, ba hir­telen forróság nem áll újra be és az idő is — ami fölötte óhajtandó — szárazabbra fordul, a várme­gyében átlag közép termésre van kilátásunk, ami­vel két hét példátlan abnormis időjárása s minden­féle csapásai után még hálás szívvel kell megelé- gednünk\A pénteki hetipiaczon — habár csak kis mennyiségben, mondhatni kóstolóképen — uj búza is volt látható, még pedig hasonlithatlanul jobb mi­nőségű, mint a múlt esztendei. A sűrű esőzések egyetlen haszna, hogy a tengeri rohamosan fejlődik és kitűnő termést Ígér, noha laposabb földeken a tengerire is túlsók a jóból, mert már sárgulni kezd. A szarvasi magyarság ügye. A békési esperes­ség Tótkomlóson tartott ülése elé került ■— mint azt már megírtuk, — a szarvasi magyarság feleb- bezése, mely óvás az ág. ev. egyházközség ama, lapunkban is ismertetett retrograd határozata ellen, hogy ott megszüntetvén a magyar isteni tiszteletek rendjét, kimondották, hogy jövőben mindkét temp­lomban csak tót isteni tiszteletek tartatnak, magyar csak akkor, ha az időből futja. Azt lehetett hinni, hogy a kérdés nagy vitát kelt, mert a tótság erősen fel­fegyverkezve jelent meg kardoskodni határozata mellett. Vita azonban e kérdésben nem volt. A köz­gyűlés elfogadta a határozati javaslatott, hogy az esperesség bizottságot küld ki;annak megvizsgálá­sára, hogy vájjon a szarvasi hívek közgyűlése, mely az isteni tiszteletek nyelvi kérdésében a tót nyelv kizárólagossága mellett döntött, törvényes formák között volt-e egybehiva és megtartva ? A bizottság Veres József esperes, Harsányi Sándor, Haviár La­jos, Nagy Elemér és Bikády Antal, még e hóban helyszíni vizsgálattal teljesíti megbízását s ha le­hetséges, ráveszi a híveket a retrograd elhatározás megmásitására, az ügyben aztán a? esperesség rend­kívüli közgyűlésén fog határozni. Szarvason egyéb­ként az isteni tiszteletek nyelve mellett az iz sok izgatotságot keltett az egyháztagok között, hogy | zsinati törvények szerint az adókulcsot is szabá­lyozni kellett. Ebben végérvényesen döntött is az esperesség, megállapítván az egységes adókulcsot, mely már ez évben hatályba lép Az esperesség kerületi követekül megválasztotta Gajdács Pált (Tótkomlós), Csermák Kálmánt (Tótkomlós), Kiár Bélát (Nagy-Szénás), Bikády Antalt (Orosháza), Sulyok Edét (Orosháza), Haviár Gyulát, (Szarvas). i

Next

/
Thumbnails
Contents