Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
Zilahy Gyula, & budapesti nemzeti színház jeles tagja, tegnap igazi műélvezetet szerzett a „Komló“ termében összejött distingvált szép közönségnek. Ő maga töltötte be az egész estét és állandó de rültségbcn tartotta a. megjelenteket jól összeválogatott monológjaival és művészi előadásával. Zilahy Gyula országos kőrútjában múlt szombaton Csabán is fellépett a közönség tetszésére. A gondatlanság áldozata. Gyulaváriban Sipaki Nagy Erzsébet két éves kis leány folyó hó 19-én egy vízzel telt dézsába esett és belefult. Miután gondatlanság esete látszik fenforogni, a szülék ellen vizsgálatot indítottak. Tót-Komlós község és vidékének ifjúsága folyó hó 28-án az alakulandó „műkedvelői zene-egylet“ javára a „Komló“ szálloda nagytermében hangversenynyel egybekötött jótékouyczélu tánczestélyt rendez. Belépti dij: Személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. A kétegyházi rom. kath. leányiskolában a fiés leány-elemi iskolások részére id. gróf Almáay Kálmánná folyó hó 19 én fényes juniá ist rendezett. Az összes elemi iskolások nagy uzsonnát kaptak ; ennek megtörténte után Nogáll László plébános kiosztotta a jó tanulók közt id. grót Almáay Kálmán féle és gróf Almásy Ignácz-fóle iskolai alapítvány kamatait 48 frt és 28 krban. A jutalom kiosztás után ugró és szaladó verseny rendeztetett, amelyben a kiválók pénzjutalomban részoaültek. Végül az egész 200 gyermek sereg lánczra kerekedett, amelyhez a talp alá valót a kétegyházi czigánybanda húzta. Öröm volt nézni a vidám gyermek sereget Az ünnepélyen 2—300 főnyi közönség vett részt, kik közt láttuk: id. gr. Almássy Kálmánnét, gróf Cziráky Jánosnét, gr. Almásy Pált, Böhm Miklós miniszteri iskolalátogatót. Kaszás József uradalmi kasznárt és Bállá Ede állatorvost. A vidám gyermek sereg hálás szívvel emlékezik vissza a gyermekek nagy maecenására: id. gr. Almásy Kálmánnéra. Gömblövészet Vésztön. A múlt vasárnap Vésztő község és környékének intelligencziája nagyszabású gömblövészetet rendezett. Dijakat uyertek: A kezdők versenyén. Ezüstözött sörös kancsót : Biró József. A hölgyek diját. Ezüst pálinkás készletet Kiss Antal, s díszes fényképalbumot Petry József A Nimródok versenyének diját, az ezüst dohányzó készletet Fritz Vilmos nyerte, A második dij a vadásztáska, Tóth Emilé lett. A vigaszversenybon Kiss Antal lett a győztes. A gömblövészetet fényes bankett koronázta meg, a melyen a versenyen jelen voltak teljes számban resztvettek. Bankett után tánezra perdült a fiatalság s tánczolt amúgy jo sárrétiesen egész reggelig. Jelenvoltak : Bauernfeind Nándorné, Bakacs Lajosné, Bélteky Béláné, Do- moszlay Józsefné (Doboz), Fábry Gézáné, Göllner Aladárné (Doboz), Gyarmathy Józsefné (Debreczen), Herkély Jánosné, Hücke Dezsőné (K.-Ladány). őzv. Hricz Jánosné, özv. Hricz Károlyné, ifj. Hricz Károlyné, Hyros Lászlóné (Békés), ifj. Kiss Mi- hályné, Kiss Györgyné, Kolozsvár)- Elekné, Murvay Mihályné (Békés), Nagy Lajosné (Debreczen), Papp Antal, Rossipál Antalné (Doboz), Sánta Sándorné, Vittek Ignáczné (K.-Ladány), leányok : Bauernfeind Veronka, Beire Erzsiké, Bach Gizella, Domoszlay Jenny (Doboz), Fábry Janka, Herkély Aranka (Kö- rős-Ladány), Horczeg Margit (Turkeve), Kolozsváry Flóra, Kéry Aranka (Doboz), Murvay Erzsiké (Békés), Nagy Róz8Íka (Debreczen), Papp Jolánka, Papp Alexandra, Takácsi Jolánka stb. Leégett a czirokseprő gyár. Orosházán hét főn virradó éjjelen nagy tűz ütött ki a Rosenberg Jakab czirokseprő gyárában. A telepen munka- szünet volt, igy valószínű, hogy a virágzó ipartelepet bosszúból gyújtották föl. A felhalmozott nagy gyúlékony anyagok mind tüzet kapván, elfojtani nem sikerült a tüzet. Sőt még lokalizálni sem, mert a tűz átcsapott a Drucker és Neustädtl fatelepre, de ott nagyobb kárt nem okozott a tűzoltóság minden kísérlete oda irányult, hogy a Singer Henrik divatáru ezég raktára előtt lokalizálja a tüzet, mert ennek százezerre értékelt bolti czikkeit fenyegette a veszedelem. Ezt aztán sikerült is megmenteni; de a kár még igy is jelentékeny és 20,000 írtra becsülik. A leégett ipartelepek a „Generálisnál biztosítva voltak. A nemzeti szövetség Szarvason. A nemzeti szövetség Csanádmegye uián, a hol múlt csütörtökön tartotta meg alakuló ülését, Békésmegyében kezdi meg munkáját és pedig ezek közül elsőül Szarvason, hol a szervezés Bolza Géza gróf kezei ben van letéve. Még a nyár folyamán az alakulás is megtörténik, a mely nagyobb szabású ünnepek kapcsán fog eszközöltetni. A nemzeti szövetség ügye Szarvason legkedvezőbben áll, tervbe van véve Gyulán, Csabán, Orosházán, Tót-Komlóson a nemzeti szövetséget még ez év folyamán megal i- kitani. Bihar-Füred. Mig Gasteinból 3 '/„ fokos hideget, téli fehér leplet jeleznek a lapok, addig bihari és erdélyi havasaink egyik remek völgykatlanában fekvő Biharfüreden gyönyörű időjárás mellett üdülnek a nyári meleg elől már szép számmal odamenekült fürdővendégek, kiknek ezidő szerinti száma meghaladja a harminczat. A mi pedig nem minden évben fordul elő, mert közönségünk rendesen csak julius—augusztus hóban szokta a remek havasok kies völgy ölét felkeresni. Maga Pável Mihály püspök már hetek óta időzik, hogy mind gondos házigazda mindent megtótessen a vendégek kényelmére. Van állandó csendőrség, telephon, rendes posta közlekedés, czigányzene és olosó magyar konyha. Egyébiránt álljon itt az ez idő szerint ott időzök névsora: Erdélyi István Kolozsvár, Weiner Lipót Bécs, Bernstein Zsigmoad Belényes, Dobozy Manó Vésztő, Dobrovojevits László Vésztő, Dobrovoje- vits Sándor Vésztő, Harasszon József és neje Budapest, Brán Dénes Erdőszáda, Csukay Gyula Kis Jenő, Matkovics Gyula Belényes, Olasz Lajos Agya. Csorogár István Szinitye, Ardeleán János Szinitye. Budai Zsiguliid Csintye, Fich Ignácz Jankafalva, Hirsch Béla Kis Jenő, Hollósy Kálmán Erdőhegy. Varga György Székudvar, Misties György Nadab, Nagy Lajos Fehér-gyarmat, Tóth Ferencz Békés Csaba, Vas Antal Debreczen, Tabaidi Károly Nagy- zerind, Szelezsán János Talpas, Zilahy Lajos Vadász, Pól Pál Simonyifalva, Kiriypls István Micske, Pett- nér János Seprős, Tóth Rétemé Karczag, Tóth Zsuzsika Karczag. A csabai áruraktár részvénytársaság tisztviselőit a hét folyamán választotta meg az igazgatóság. Pályázati kérvény a két állásra 156 érkezett be. Ügyvivő-igazgatónak egyhangúlag Havas Mórt, szarvasi takarékpénztár titkárát választották meg, ki szaknvatottságát már több Ízben fényesen bebizonyította; raktárosul az igazgatóság Petrovics József varsándi lakost választotta meg. Meg akarta gyilkolni a hites urát Peér Juczi orosházi asszony. Mikor az ura elszenderült, egy éles kaszát fogott a torkának. A fejlevágásra éppen nem alkalmas szerszám azonban csak csekély sebet ejtett | nyugodtan szendergő férjen; a ki midőn felébredt, rögtön átadta a vérszopó némbert a zsnndároknak. Zvarinyi ezukor. A szarvasi ág. ev. hitvallású folekezet egyik hitbuzgó tagja, aki üres óráiban szatócs mesterséget folytatja, oly nagy tisztelője Zvarinyi Jánosnak, az uj szarvasi lelkésznek, hogy ezukorkákat árul, amelyekben az uj lelkipásztor neve van jóféle czukorból beöntve. Szarvason oly nagy a lelkesedés az uj ezukor iránt, hogy mindenki Zvarinyi ezukrot ropogtat s minden gyermek igy faggatja a szüleit: Ugy-e apa! Ha jól teszem le a vizsgát, ón is kapok Zvarinyi ezukrot? A ezukor kvalitása különben Bök kívánni valót hagy fen. Egyik legszebb piege a népmulatságnak a lóth Ferencz tanítványai által festői magyar ruhában (a nők is) délezegen lejtett „körmagyar“ YOlt. A mai generáczió csak most látta, minő gyönyörű táncz a körmagyar, igazán kár. hogy kimaradt a báli táncrendekből : Szilágyi Szidónia, Berndt Paula, Bekker Etelka, Jeszenszky Mariska, Csirke Irma, Ráfi Mariska, Kocsis JulLka, Bondár Juliska, SteigervaldTeréz.Csikós Mariska, Jeszensky Béla, Szilágyi Gyula, Kocsis Lajos, Réti József. Karácsony János, Kiska Lajos, Cseke András, Csizmazia Albert, Nagy P. István és Kalikin Péter, összesen tiz szép pár tánczolta a lawn tennis pályán köztetszésre élénk tapsok es éljenzésekkel honorálva. Nem hiszem, hogy egyen újév előestéjén Gyulai élet,. (A Fehér-Kereszt egylet népmulatsága) Kezdhetném igy is: Ti legöregebb emberek, ti tiszteletre méltó ősz fürtű aggastyánok! Kérlek titeket, figyeljetek szavamra! Vegyétek le süvegeiteket s emeljétek fel remegő ujjaitokat az égre s valljátok be, hogy olyan fényes ünnepség mint amilyen a múlt vaeárnap a népkertben lezajlott: — Noch nie dageweseu! En nem ígérek száz aranyat, de nem is adok, de határozottan állítom, hogy ilyen szép, kedélyes és a mi fő, jól sikerült népünnepély Gyulán igen régen fordult elő. Kor, vallás, osztály különbség nélkül sietett a népkertbe városunk minden épkézláb embere, hogy „felesleges“ pénzét a jótékonyság oltárára lerakja. S milyenek voltak ezek az oltárok! Virágok ból, zöld lombokból összeállított sátrak, melyeknek mélyéből édes, rózsás arczu leányok és asszonyok mosolygása, kökény és bogár szemek villámai csalták, csalogatták a vásárló közönséget. 1 hogyan tudták zsarolni ezek a gyengéd hölgyek a jótékony czélra való tekintetből a publikumot ! Egy ur beállított egy sátorba, ki választ egy szép rózsát. Kérdi az áruló kisasszonyoktól, hogy mit fizet érte? A kisasszony rövid gondolkodás után igy válaszolt: — Szabott ára nincs semmi áru czikkemnek de amilyen gavallér embernek Ont ismerem, meg vagyok győződve, hogy nem ád érte egy forintnál kevesebbet! Azt nem lehetett az elárusító kisasszonynak mondania, hogy — Annak a virágnak 1 forint az ára! Mert az csakugyan sok lenne egy rózsáért a nyár dere kán, hanem megtalálni egy szempillantás alatt i gavallér tarka hajszálát s igy kiszuratni vele — i nélkülöző embertársak javára az egy forintot, — — ez kell a magyarnak, nem pedig a szabadság. * * * Volt egy goromba ur is a publikum között. Mentségére csak az szolgálhat, hogy nem oda volt szánva a gorombaság a hova ment. Az eset igy történt: A pezsgős sátorban üldögélt a hirtelen beállott eső következtében egy csomó ur s mivel a pezsgős csarnok Hébéi csak az alatt a feltétel alatt engedték be a nyári ruháikat féltő urakat, ha pezsgőt isznak, ki vígan, ki busán üldögélt s iszogatta a karcsú poharakban habzó nektárt. Két ur félre vonulva a ragy társaságtól csendesen disputáit valami felett. Nagyon el voltak mé- lyedve az eszmecserébe, midőn az egyik pezsgős kisasszony oda ment hozzájuk s egy poharat tartva kezében megszólította az egyik disputáiét: — Ugyan kérem 1 Nem parancsol egy pezsgőt ? — Köszönöm! Nem kérek, válaszol az — De ha én kínálom! fűzi tovább a pezsgő bájos elárusítója 1 (Mig ez a pár szó elhangzott, az egyik táló ur valami nagy argumentumot mondott s a másik, a pezsgővel megkínált ur erre az argumentumra magán kívül igy kiáltott fel) — Akkor még kevésbbé kérek! Tableau! Az urak ijedten ugrálnak fel, a pezsgős kisasszony kiejti a kezéből a pezsgővel telt poharat, a drága ital tetőtől talpig végig önt egy vadonét uj fehér ruhában ott pompázó gavart! Sikoltozás, stb. stb. A két disputáló ur, mit sem sejtve kérdezősködik, hogy mórt van a nagy zsivaj i egy harmadik ur felvilágosítja őket, hogy micsoda go- ombaságot mondott a kisasszonynak az egyik disputáló. Bocsánat kérés I Esküdözés, hogy a goromba álasz nem a kisasszonynak volt szánva. A pezsgők bájos elárusitója azután meg is bocsájtott a szórakozott urnák, de csak az alatt a feltétel alatt ha az összes pezsgő készletet megvásárolja, — a mi meg is történt. S vidám pezsgő durrogással ülték mez a békekötést. D * * * A csizmadiákról eddig csak az volt köztudomású, hogy „szenvedélyes politikusok“, a népünnepélyen azonban egy Végli Lajos nevű csizmadia nas bebizonyította, hogy tudnak a csizmadiák egyéb okos dolgot is, t. i. mászni! O volt az első I ki a szapannal síkosra mázolt vastag'rúd tetején evő ajándékokat megdézsmálta. Kiküldött tudósitónknak sikerült a derék süvölvényt meginterjuholni ki többek között'ezeket mondotta: — Teczczik tudni, csak azt sajnálom, hogy nem volt szabad az összes felakasztott tárgyakat leszedni 1 Hanem a világposta! budapesti főpostán nagyobb a forgalom, mint itt volt. A levélhordók a jó ügyhöz méltó buzgalommal szaladgáltak ide-oda, hogy a rózsaszínű levelező lapokat a czimzetteknek kézbesítsék. Csak az a kár, hogy nagyon diskrétek voltak s igy csak egy pár levelező lapot sikerült a nyilvánosság számára megmentenem. A nevezetesebb levelezőlapok igy hangzottak Szőke, fekete szemű, piros ruhás lánynak! Imádlak I Mint Mohamedet Imádja a mohamedán, Csak az a kár, hogy a vizsgán Megbuktatott a zsarnok Thanl (Alálirva) Bánatos gyigyfi. Más: A legszebb lánynak ! (Ezt a levelező lapot úgy sikerült lemásol nőm, kogy a levelek gyors lábú kézbesítői nem tudtak megegyezésre jutni abban a kérdésben hogy hát ki is légyen a legszebb leány az ünne pélyen. Kiküldött tudósítónk, hallva a már már személyeskedes terére átlépett diskurzust, igy szó a disputáló postásokhoz : Tisztelt uraim ! Ti nem tudtok megegyezni, hogy ki légyen a legszebb leányzó ebben a szépség kiállításban! Nem is lehet! Hanem ajánlok én nektek egy jó expedienst. Adjátok ide nekem a levelező lapot, én majd kinyoraatom a jövő vasár- Dapi „Békés“-ben, ott elolvashatják az összes gyulai és vidéki szép leányok s igy az is, a kinek szanva van. Az indítványt nagy helyesléssel fogad tak el a postások s én, hogy kiküldöttünk Ígérete be legyen váltva, közzéteszem egész terjedelmében a levelező lap tartalmát: Hajad olyan mint a holló szárnya Termeted egy Vénus ideálja. Arczod fehér, mint az alabastrom, Keblem lángol, mint egy égő klastrom, Hogy ha téged látlak bájos lányka Ugrál szivem, mint réten bárányka. Ábrándos kbrösparti ur. Más: Szőke szép asszonynak ! így szokott az lenni, Minden szép szőke asszonynak El kell innen menni!... A bánatos nőegylet. Más: Egy szürke ruhás, nagy orrú fiúnak ! Ked vességed elfelejtette, hogy gavallér ember egy csokorért nem 45 krt, azaz 90 fillért, hanem legalább is egy koronát szokott adni. Felszólítjuk tehát, hogy a hátralékos 5 krt rögtön behozza mert ellenkező esetben rendőrrel fogjuk elővezettetni Az I. számú sátor 3. elárusitó kisasszonya. ki, a mit meggyőződése a külön egyéni-, osztályáé klikk-érdekek felett egyetemes igazságnak és általános érdeknek vall. A meggyőződés erkölcsi hatalmának ritka példáját mutatja p. o. az a siker, a melyet a Magyarország az önálló vámterületért folytatott küzdelmében eddig is elért. Mikor a hivatalos politika annyira álmos, mikor a közönség már-már lemondott arról, hogy közügyeinek menetére befolyást kívánjon gyakorolni: ennek az egyet- 'en publiczisztikai tényezőnek, a Magyarországnak rolt bátorsága es volt agilitása hozzá, hogy az önálló vámterület kérdését mint gazdasági kérdést közjogi integritásunk kérdésével összekapcsolja s mind a két kérdést állandóan napirenden tartsa. Magyarország e mellett igazi újság. Eleven, pezsgő, ötletes, éberszemü. Nem hagy észrevétlenül semmit, a mi észrevenni való s a hírszolgáltatás legmodernebb módján valósítja meg a régi közmondásnak, hogy : „duplán ad, aki hamar ad.“ E mellett gondoskodik olvasói irodalmi szükségletéről is. Tárczáiban a legjavát találni annak, a mit a magyar irodalom e nemben termel. Regényei — akár eredetiek, akár fordítottak — mindég meg tudják egyeztetni az újság-regény kívánalmait az rodalmi előkelőség színvonalával. A magyarorszá- feot Holló Lajos és Inczédy László szerkesztik s fomunkatársa Bartha Miklós, az elismerhetetlen legkiválóbb magyar publiczista. A Magyarország ara; Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Teréz-körut 19. pohár ur. szót a dispuez az Hát bizony nagyon nagyon szép volt ünnepély, csak az a kár, hogy már elmúlt. Megmarad örökké a résztvevők emlékezetében, mintegy szép álom ! — ri Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bélés külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. „Alföldi Hirado“ czimen báró Drechsel Géza békési könyvnyomdatulajdonos, saját szerkesztése alatt julius hó elsejével heti lapot indit meg. Nekünk Békés község lakóinak — igy szól az előfizetési felhívás — kik — valljuk meg őszintén, a társadalmi széthúzás, titkos és nyilvános osztályharezok, szoczialis izgatások, munkás moz galmak, elemi csapások, szóval a viszonyok mos- tohasága egész sorozatának nyomása alatt sínylődünk, különösen szükségünk van egy olyan orgánumra, mely személyek és testületek, egyesek és osztályokra való tekintet nélkül egyedül a közérdek elöbbvitelében, a személyi kultus kizárásával önzetlenül munkálkodjék s ezen irányban nyilvánuló eszmék megvitatására, a netalán; ellentétek kiegyenlítésére módot és alkalmat nyújtson. Szükségünk van azért is, hogy egyes közérdekű intézkedések, határozatok kellő világításba helyeztetvén a gyanúsításoknak, rosszakaratú félremagyarázásoknak eleje vétessék. Szükségünk van azért is, hogy 27,000 lakosú községünk létezését dokumentáljuk az ország színe előtt; ki ne olvasta volna, hogy országos lapok Békésről csak Csaba kiséie- tében tesznek említést s maholnap a térképről is lemarad községünk neve. Az „Alföldi Híradó“ előfizetési ára postai szétküldéssel egész évre 4 frt. „A Magyarország“ ma a legelterjedtebb budapesti napi-lap. Pedig nem mesterségesen terjesztetik, még a reklámnak ma már nem szokatlan nagy dobját sem ütötték meg mellette, hanem saját belső értéke tette közkeletűvé a közönségnek mind szélesebb rétegeiben. A Magyarország speczialitás a magyar zsurnalisztikában, speczialitás nemcsak megjelenési idejénél fogva, a mely lehetővé teszi, hogy már korán reggel ott legyen a vidéki olvasó kezében is s azt a nap eseményei felől a legkorábban és a legpontosabban tájékoztassa, hanem főleg azért, mert független lap, a melyre a hatalomnak semminemű befolyása nincs s a mely minden kottéria és klikk beavatkozását távol tartja magától. Éppen azért a hogy Ítél, mindig érdekes, még az ellenkező nézeten levőnek is, mert hiszen mindig azt fejezi Törvényszéki csarnok. Birói vizsgák. A múlt héten a gyulai kir törvényszéknek két jeles képzettségű fiatal aljegyzője Buday Antal és Illyés Alajos, a birói vizsgát kiváló eredménnyel letették. Szerencsétlenség a templom tatarozásnál. 1896 augusztus havában Tótkomlóson Papp Balázs makói építési vállalkozó a templom torony tatarozását végeztette, illetőleg alvállalatba adta Rontó Józsefnek, kihez Barcza József, Keiter György csatlakoztak. 1896 augusztus 10-én Keiter György kőmives egy négy kötélen függő állványon nintegy 26 méternyi magasságban meszelte a torony falát. Az állvány a templom erkélyére két csigán emeltetett tel s bocsájtatott le, oly módon, hogy a kötelek egy a földön megerősített hengerre csavarodtak. Molya György és Papp József munkások éppen lefelé bocsájtották az állványon álló Keitert, midőn a henger egyik végén a rosszul csavarodott kötél a hengerről lecsúszott, az állvány egyik vége lebillent, s a torony párkányához ütődött. Keiter nem audván az egyensúlyt megtartani, az állványról ie- esett, és magát összezúzta, rögtön meghalt. Gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt lettek ez okból Papp Balázs vállalkozó, továbbá, ßonto József és Barcza József alvállalkozók valamint Molya György és Papp József munkások, kik midőn a szerencsétlenség történt, az állvány leeresztésével voltak megbizva, vád alá helyezve. Papp Balázs időközben meghalt, s csak 4 társa ült a vádlottak padján. A végtárgyalás során tanuk vallomásával beigazoltatván, hogy gondatlanság tulajdonképen az elhunyt Papp Balázst terheli, miután az általa szolgáltatott szerszámok hiányossága okozta a szerencsétlenséget, ez pegig elhunyt s a többi vádlottakat pedig, kik a szerződés érteimében, a Papp Balázs által adott szerszámokat voltak kötelesek használni, felelősség nem terhelte, s igy azokat a kir. törvényszék felmentette. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt vádolt Nyika Juon bűnügyében, miut lapunk mnlt számának már említettük, f. hó 20-án volt a végtárgyalás megtartva. Az ügy előzménye röviden a következő: 1897 augnsztus 21-én az id. Men- gyán Pál b. csabai gazdásznál szolgáló Szere György oláh legényt a tanya udvarán vérbe fagyva találták. Midőn némileg magához tért, a hozzá intézett azon kérdésre, hogy ki bántalmazta, — bántalmazójául Nyika Juon béres társát nevezte meg. Öntudatát később teljesen visszanyerve előadta, hogy a mondott nap estéjén meg vacsoráivá kiment a legelő ökrökhöz és Nyika Juont, ki addig az ökröket őrizte, — beküldte vacsorálni: ő egy vontató boglya mellé feküdt, és Nyika Juon visszatértét csak akkor vette észre, midőn ez hátamögül egy vontató rúddal elé került, s azzal szónélkül fejbe vágta. Az első ütésre elvesztette eszméletét és csak órák múlva tért magához, a mikor is bevánszorgott a tanyai akol udvarra, ahol vérző fejét a kutnál megmosva,, előbb a malom mellé, majd a buzaasztag mellé lefeküdt, ahol reggeli 4 órakor eszméletlen állapotban találták. Okul, hogy Nyika vele igy elbánt, azt hozta fel, hogy két nappal előzőleg ő verte meg Nyikat, földhöz is vágta, amiért ez valószínűleg boszut [forralt ellen. Ezzel szemben Nyika Juon úgy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során tagadta, hogy bántalmazta volna Szere Györgyöt, s azt adta Elő, hogy Szere valószínűleg úgy kapta sérüléseit, — melyek az orvosi vélemény szeriut halálosak ehettek — hogy a szomszéd tanyákra ment lopni, hol rajta éretvén, megverelett. Minthogy azonban az ki van zárva, hogy a messze eső tanyákról oly súlyos 8 rendbeli fejsérülésekkel vissza tudott volna vánszorogni, — ezen körülményből, valamint abból, hogy beigazoltatott, hogy Nyika és Szere egymásai ellenséges viszonyban voltak, továbbá hogy a súlyosan sérült Szere némileg magához térve, rögtön vádlottat nevezte meg bántalmazójának s leg- nkább abból, hogy Nyikának ruhája, inge tele 'olt vérrel, melyet ruhájáról eltüntetni nem tudott, — a kir. törvényszék bűnösségét beigazoltnak látta Nyikát szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt másfél évi börtönre Ítélte. Bukás. Berger Mór békési kereskedő, — ki Schwarcz Miksátót vette át az üzletet 4200 írtért, — a rósz üzletmenet, a vételár nagysága és más okok miatt 1897. február 17-én csődbe jutott. A megindított bünvizsgálat, illetve a f. hó 20-án meg ártott végtárgyalás vádlott csalárd eljárását illetőleg semmi adatot sem derített ki, s csak az nyert beigazolást, hogy mérleget nem készített és könyveit oly rendetlenül vezette, hogy azokból cselekvő és szenvedő vagyoni állapota nem volt kideríthető, miért is a kir. törvényszék vádlottat figyelembe véve számos enyhítő körülményt, 30 frt pénzbüntetésre Ítélte.
