Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

Melléklet a „Békés“ 1898.25-ik számához.

kozik. A népünnepély műsora, a díszes kiállítású falragaszok szerint, molyek meghívóul is szolgálnak (külön meghívók nincsenek) a kővetkező : Népünnepély. A »Bókésmegyei Fehér - Kereszt Egyesület“ 1898. junius hó 19 én, azaz vasárnap a Göndöcs népkertben, jótékony czélra *Népünnepélyt“ rendez, melyre a közönséget tisztelettel meg hivja a rendező bizottság. Az ünnepély programmja a következő: 1. Nyitány. Előadja | németvárosi fúvó zeuekar. 2. Induló. Énekli a gyulai Erkel Ferencz dalkör. 3. Pózna mászás. A póznán sok értékes tárgy van a pózna tetejére felmászók számára. 4. Tánczversony. A csárdást legszebben lejtő nő és férfi egy-egy értékes emléktárgyat kap jutalmul. 5 Török hadjárat Kis-Azsiában. Pályázhat 12 ifjú 12-től 18 évig. A győztesek jutalmat nyernek. 6. Világposta. 7. Léggömbök feleresztése. 8. Nemzeti táncz, Előadva Tóth Ferencz táncz tanító vezetése alatt. 9. Népdalok. Előadja az Erkel Ferencz dalkör. 10. Confetti dobás. A népünnepély alatt 600 darab értékes adománytárgy fog kisorsoltatok A nyerő sorsjegyek tulajdonosai nyereményeiket a nyereménytárgyak számára emelt sátorban nyomban átvehetik. A sorsjáték, a confetti, világpostára szóló levelező-lapok, virágok, pezsgők stb. az ünnepély színhelyén épült sátrakban, az ünnepély egész folyama alatt árusiltatni fognak. Egy sorsjegy ára 20 kr. Más áruczikknek szabott ára nincs. Belépti-dij 20 kr, tizenkét éven aluli gyermeknek 10 kr. Felülfizetések a jótékony- czélra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A népünnepély kezdete délután 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a legközelebbi vasárnap délután 4 órakor fog megtartatni. Felhivatnak mindazon ifjak és nők, kik valamely versenyben résztvenni óhajtanak, hogy a helyszínén az ünnepély folyama alatt Diósy Béla urnái jelentkezzenek.

T- Adomány a múzeumnak. Gálicz Sándor kőműves a törökzugban levő szőllőjének rigolirozása alkalmával érdekes régészeti leletre bukkant. A szőllő valószínűleg a régi ajtósfalui elpusztult zárda és templom helyén áll, mert a felhányt törmelék között megtaláltatott egy óriás nagyságú templom zár és kulcsa, továbbá a pusztulás tüzében megolvadt harangok nagy tömeg ércze, 1 görbe török kard és más apróságok. K. Nagy Ferencz pedig a gyulai óvár alatt földforgatás közben egy harczi bárdot talált, melyet szintén a múzeumnak ajándékozott.

A képviselő testület f. hó 21-én évnegyedes rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A gyulai kir. törvényszék és fogház telkéhez való csatolás végett megveendő területrészekre vonatkozó előlérjesztés (ezen ügy harmad ízben lévén tárgyalásra kitűzve, abban a jelenlevők többségével fog érdemleges határozat hozatni.) 2. Az Erzsébet-ápoldának egész telkével együtt az épi tendő elmegyógyintézet czéljaira leendő átengedése (első Ízben van tárgyalásra kitűzve). Ezek után felvétetnek a következő folyó ügyek : 1. A törvény- széki épület mentén készített csatorna költségei fedezésére vonatkozó előterjesztés 2. A lovarda bérletére vonatkozó szerződés felbontása iránti előterjesztés. 3. A város csatornázási ügyében kiadott belügyminiszteri rendelet a tanács javaslatával. 4. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának az elmegyógyintézet építése tárgyában hozott határozata. 5. Békésvármegye alispánjának felhívása a csabai földmives iskola segélyezése iránt, a szak osztály és tanács véleményével. 6. A kir tanfelügyelő átirata az ismétlő földmives iskola létesítése iránt.

7. Kis Mihály és társainak ulcza nyitási kérvénye

8. Gerlein Reinhardt kérvénye a biczerei tanya iskola czéljaira adott 100 frt visszafizetése iránt.

9. A vármegyei tek. törvényhatósági bizottság határozata az összeférhetlenségi városi szabályrendelet tárgyában. 10. Ugyanannak határozata, a „Templom- utcza“ kikövezése tárgyában. 11. Folyó évi május havában megtartott váratlan pénztárvizsgálati jkv.

12. Az alsó-febér-körősi ármentesitő társulat közgyűlésének jkve. Végül az időközben netán érkezendő ügyek, esetleg a közgyűlés megkezdése élőt. legalább 24 órával előbb beadandó indítványok.

A vöröskereszt jelvény használatával sok visz- szaólés történt, a mennyiben sokszor rósz anyagok és szerek bocsáttattak ezen jegy alatt forgalomba, melyeket a nagy közönség azon hiszemben, hogy a vöröskereszt-egylet által adatnak ki, előszeretettel vásárolt. Ezen visszaéléseket megakadályozandó, a belügy miniszter körrendeletét bocsátott ki, melyben csak azoknak és ott engedi meg a vöröskereszt jelvény használatát, akik erre engedélyt nyertek. A jelvényt jogtalanul használók kihágás czimén megbüntethetnek.

Jóváhagyott utépités. A k roskedelemügyi miniszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottság azon határozatát, melyben a csorvási indóházi ut kiágazásának és a gyomai alsó-bcrényi utcza meghoaz- szabbitásának kikövezését kimondotta. Ezen utakra vonatkozólag múlt számunk közleménye, szerint már megtartatott az árlejtés és így az útépítési munkálatok már megkezdetnek, hogy a jövő év május haváig befejezhetők legyenek.

A mezöberényi Köröshid átvételét a vármegye elhatározván, feliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a hídnak vashiddal való kiese rélése esetén a költségekhez járuljon hozzá. A földmivelésügyi miniszter ezen fel.ratra arról értesíti a vármegyét, hogy miután egy kellő méretű vashid a nagy viznek és a jégnek akadálytalan levonulását biztosítja és mint ilyen, a Körös szabályozásnak, ezen felül pedig a hajózásnak is érdekeit szolgálja, a költségekhez hozzájárulni hajlandó, a segélyösszeg számszerű meghatározását azonban a tervnek és költségvetésnek bemutatásáig függőben tartja. Kijelenti továbbá, hogy a segélyt csak a jövő évi állami költségvetés jóváhagyása után utalványozhatja. A miniszternek ez az ígérete bizonyára befolyással lesz a kereskedelemügyi miniszter folülvizsgálata alatt álló határozat jóváhagyására és lehetővé teszi, hogy a közlekedési, közbiztonsági és árvédelmi szempontból rend kívül veszélyes rozzant hid mielőbb kicseréltessék.

A gyula—barakonyi vasút műszaki felvétele mint értesülünk Gyuláról kiindulólag Seprősig már teljesen elkészült Az engedményes Bene Ödön ügyvéd és Környei Lajos mérnök fővárosi lakosok

a vasútvonal által érdekelt községekhez a napokban nyújtanak be kérvényt az utóbbiakra nézve életbevágóan fontos közlekedési vállalat segélyezését kérvén.

Az Összeiró küldöttség folyó hó 15-én nyújtotta be Gyula városa országgyűlési képviselő választóinak 1899-re kiigazított névjegyzékét Dutkay Béla polgármesterhez, mint a központi választmány elnökéhez, összeírtak a belvárosban 294, a nagy- mngyarvárosbnn 341, a németvároson 368, az uj városon 223, a nagy-oléhvároson és a tanyákon 362, összesen 1688 országgyűlési képviselő választót. Tehát ha a jövő évben bármely oknál fogva képviselőválasztás lenne, 1500-on felüli választó lévén, a szavazás újólag két küldöttség előtt történnék.

A békés—Csanádi helyi érdekű vasút részvény- társaság folyó hó 12-én délután 7 órakor tartotta Gyulán a vármegyeház kis termében évi közgyűlését, amelyen résztvettek dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor, Szabó Jenő, Horváth Károly, Haviár Dániel, Gajdács Pál, Mark Károly igazgatósági tagok. Az ülésről szóló igazgatósági jelentés és mérleg számla, a szerint amint azt a közgyűlési meghívó kapcsán lapunkban közöltük, egész terjedelmében elfogadtatott. A közgyűlés felügyelő bizottsági tagoknak dr. Bodo.ky Zoltánt Fehér Miksát, Kerékgyártó Istvánt és dr. Neumann Rafaelt választotta meg.

Kitüntetés. Dr. Déri Armin drezdai orvost Szarvas városa szülöttét, a drezdai magyar egylet pénztárnokát, a Szászországban élő § ott átutazó magyarok segítése érdekében kifejtett buzgalmáért ö Felsége a Ferencz József-rend lovag keresztjével tüntette ki.

A gyulai nöegylet rendes évi közgyűlését ju nius 26-án délután 3 órakor fogja az árvaház termében megtartatni, melyre a tisztelt tagok ezennel meghivatnak és minél számosabb megjelenésre kéretnek. Tárgysorozat: 1. Az 1897-ik évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári számadás előterjesztése. 3. Raktári számadásról s befolyt adományokról jelentés. 4. Az egylet által segélyezettekről jelentés. 5. A számvizsgáló bizottság megválasz tása. 6. Egy választmányi tag választása. 7. Indítványok. Gr. Wencklieim Frigyesné egyleti elnök.

Kimutatás a gyulai nőegylet vagyonáról az 1897. évről. 1. Alapvagyon és bevételek egész éven á<: 1. Egyleti alaptőkékben 1896. évről a békésmegyei takarékpénztárban elhelyezve áthozatott 8207 frt 03 kr. 2. Magánosok alapítványi tőkéje 740 frt. 3. Készpénz maradvány 1896. évről 12 frt 39 kr. 4. Alaptőkék takarékpénztári kamataiból 419 frt 84 kr. 5. Magán alapítványok 5% kamatai 37 frt. 6 Hangverseny tiszta jövedelméből 191 frt 13 kr. 7. Ponny ló elárveréséből 70 frt. 8, Lukács György főispán alapítványa 25 frt. 9. Gróf Wenckhoim Dénesné alapítványa 100 frt. 10. Toussaint kisasszony alapítványa 95 frt 70 kr. 11. Kegyes adományokból : a) Erkel Ferenczné gyűjtése újévi köszöntőkből 163 frt, b) Békésraegyei takarékpénztártól 100 frt. c) Gyulavárosi takarékpénztártól 20 frt. d) Szaiádi és Demkó adománya 10 frt. 12. Folyó évi tagsági dijakból 458 frt 50 kr. Bevétel és vagyon összege 10649 frt 59 kr. II Vagyonállapot az 1897. év végén: 1. Törzsalaptőkék a békésraegyei takarékpénztárban összesítve 7881 frt 20 kr. 2. Stefánium alapítvány a takarékpénztárban 459 frt 55 kr. 3. Fábryné alapítvány a takarékpénztárban 264 frt 47 kr. 4. Toussaint alapítvány a takarék pénztárban 95 frt 70 kr. 5. Magánosok alapitvanya 740 frt. 6. Kézi pénztári betétkönyvben 8 frt 87 kr. 7. Alapítványi kamathátralékban —.— kr. 8. Tagdíj hátralékban 14 frt 80 kr. Az 1898. évi át viendő vagyon 9464 frt 59 kr,, im-ly az 1897. évi vagyonhoz képest 8991 frt 78 kr. gyarapodást mutat 472 frt 81 kr. 111. Folyó bevétel az 1897. éven át: 1. Múlt évi készpénz maradvány áthozatott 12 frt 39 kr. 2. Takarékpénz ári (őkék kamataiból 419 frt 84 kr. 3. Magánosok alapítványi kamatai 37 frt. 4. Folyó évi tagdíjakból 458 frt 50 kr. 5. Hangverseny tiszta jövedelme 191 frt 13 kr. 6. Kegyes adományokból 363 frt. Bevétel összege 1481 frt 86 kr. IV. Folyó kiadás az 1897. éven át: 1. Szegények rendes segélyezésére 798 frt. 2. Raktára 60 frt. 3. Szegény gyermekek felruházására 124 frt 20 kr. 4. Időközi segélyezésekre 18 frt 70 kr. 5. Szolgálati és tiszteletdijakra 76 frt 50 kr. 6. Szám Iákra 12 frt 20 kr. 7. Stefánia menhelyre 110 frt 20 kr. Kiadás összege 1199 frt 80 kr. Évi jövedelem többlet 282 frt 6 kr.

Békésmegye második

második osztályú v as koronar endet, egy évre rá pedig a pápai Szent Gergely rend középkeresztjét kapta Wodianer, 1886 évben pedig bárói czimmel tüntette ki s a főrendiház örökös tagjává nevezte ki ő_ felsége. Békésmegyei uradalmának örökösei — özvegye Aczél Mária haszon ilvezeti jogának fentartásával — hir szerint unokaöcscsei a Nemes gróf fiuk. Halála hírére Gyulán a vármegyeház erkélyére, Gyomán és Endrődöu pedig az összes középületekre gyászlobogót tűztek ki. A boldogult főur holttestét ma szentelik be Budapesten és az éjjel különvonatOD hazaszállítják Gyomára, hol az általa épített templom sírboltjában hétfőn délután helyezik örök nyugalomra, bizonyára oly impozáns rész véltél, mint aminő őszinte bánatot a tetőtől talpig gavallér és nemesszivü főur halálhíre keltett. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy kapriorai idősb báró Wodianer Albertnó született borosjeaői Atzél Zsófia saját valamint unokaöcscsei: kapriorai ifjabb báró Wodianer Albert örökös főrendiházi tag, taktaharkányi báró Harkányi Frigyes és taktaharkányi báró Harkányi Károly örökös főrendiházi taeok ; továbbá

Báró Wodianer Albert.

legnagyobb adófizetője s első virilistája idősbb báró Wodianer Albert pénteken délelőtt Budapesten meghalt. Rövid betegség után ragadta el a halál. A múlt telet mór Metánban töltötte, onnan május végén tért vissza Budapestre, hol tüdőgyuladást kapott s szélütés érte. Wodianer Albert báró 1818. augusztus 13-án született Szegeden. Gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Budapesten, a politechnikumot Bécs- ben végezte. Hosszabb külföldi utazásai után több éven át élt Angliában. Hazájába a hatvanas évek vége felé tért vissza s kevéssel azután .1867. évben a magyar északi vasúthoz királyi biztossá nevezték ki, moly állását egész az északi vasút államosításáig megtartotta. Egyéb állást nem vállalt soha, de a közügyek iránt mindvégig érdeklődött, különösen ott, ahol áldoznia kellett, amit mindenkor főúri bőkezűséggel cselekedett. Noha kiváló pénzügyi kapaczitás és közgazdaságöstnerö volt, e téren csakis mint nagybirtokos érvényesítette széleskörű tudását és tapasztalatait ; uradalmait, köztük első sorban a már atyjától örökölt gyoina—endrődit valóságos mintagazdasággá rendezte be. Az 1869. évben a

tagok I továbbá unokahugai: Ferri Anna grófné született kapriorai Wodianer bárónő, özvegy hídvégi gróf Nemes Vin- ezénó született kapriorai Wodianer Gabriella báró nő, özvegy lovag Rosmanit Lajosné született Stern Flóra, végül néhai unokahuga lovag Wächter Gé- záné született kaprioari Wodianer Borbála bárónő gyermekei: lovag Wächter Lothar és bleylebeni lovag Regner Péterné született Wächter Eleonora nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett felejthetetlen férje, illetőleg nagybátyjuk kapriorai idősb báró Wodianer Albert a magyar főrendiház örökös tagja, a II. osztályú vaskorona- rend lovagja és a pápai Szent Gergely-rend középe keresztese, ez évi junius hó 17 ón reggeli >/a6 órakor, életének 80-ik, boldog házasságának 45-ik évé ben, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. A bol- dogultnak hült tetemei vasárnap, e hó 19-én délután 3 órakor fognak a gyászházban: V. kér., Arany János-utcza 24. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és Gyomára szál- litutván, ott hétfőn, folyó hó 20 átt délután 2 óra kor újólagos beszentelés után saját sírboltjába örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatok folyó hó 22-én d. e. 10 órakor Budapes ten a lipótvárosi plébániatemplomban és Gyomán a kegyúri templomban fognak a Mindenhatónak be mutattatni. Budapesten, 1898. junius 17-én, Áldás béke poraira !

Halálozás. Japport Simon németvárosi föld mives, városunknak évtizedek során át esküdtje tanácsosa s város gazdája, a régi, értelmes és higgadt, gazdáknak úgyszólván utolsó mohikánja folyó hó 13-án 81 éves korában meghalt. A boldo gult derék gazda végelgyengülésben bekövetkezett halála nemcsak földmives, hanem intelligens körök ben is, a hol tisztelték és becsülték, őszinte részvé tét keltett, amely imposánsnn nyilvánult kedden délután tartott végtisztességén. A szép emléket ha gyott értelmes derék polgár hamvai nyugodjanak békében 1

Terjed a felekezetnélküliség A békési ev. ref egyházból 72 egyén kilépett s bejelentették a fő szolgabirónál, hogy felekezetnélküliek akarnak lenni Az egyházi adót azonban a törvény értelmében évig még fizetniök kell.

A házalás korlátozása érdekében a csabai kereskedők és iparosok is kérvényt nyújtottak be az elöljárósághoz. Az elöljáróság indokoltnak ta Iáita a kérelmet, s egy bizottságot küldött ki az alapszabály kidolgozására. Az alapszabály tervezet ntár elkészült, s a legközelebbi közgyűlés fog fő lőtte határozni.

A szintársulat szerdán este tartotta utolsó előadását és csütörtökön reggel elutazott Kassára hol is az első előadás tegnap estére volt kitűzve Krónikásirói tisztünknek felelünk meg, ha múlt heti referádánk kiegészítéséül megjegyezzük, hog szombaton Kukta kisasszony, vasárnap délután Peleskei nótárius, este Hadak útja, hétfőn Arany lakodalom kedden (Galyassy Paula jutalomjálékául) Paras2 becsület és A harag, szerdán búcsú előadásul ped A becstelenek került színre, mindenike igen jó elő adásban és telt színház előtt. A fenforgó viszonyok és körülmények között a közönség ép úgy meg lehetett elégedve a derék szintársulat működésével és nyert műélvezettel, mint az igazgató a gyulai közönség támogatásával. Az átlagos bevétel ugyanis naponként 140 forinton felüli; oly összeg, aminőt Nagyvárad kivételével az ország egyetlen nyári városa sem ád és döntő bizonyítéka mindig han goztatott nézetünknek, hogy megfelelő aréna mellett Gyula az ország legjobb nyári állomása volna A társulat derék tagjainak, a kiket rövid Gyulán tartózkodásuk alatt nemcsak a színpadon szerettünk meg, hanem színpadon kívül is megtanultunk tisz telni, szivünkből mondunk „Isten hozzád“-ot jövő évben óhajtva remélt viszontlátásig.

Hegedűs Mihály nagyforgalmu ügyvédi irodá

vetések mindenütt megdőltek és ezek fölött a megromlás, sőt megiemmisülés Damokles kardja lebeg, amit csak állandóan szeles, száraz és mérsékelt höségü napok fognak sikerrel ellensúlyozni. A csütörtöki felhőszakadás s azt követő pénteki eső után a rozsda is rohamosan terjed, noha — értesülésünk szerint — a kalászt m'étf nem támadta meg. Az isteni gondviselésnek azonban különösen őrködnie kell fölöttünk, hogy jó búzatermés iránti reményeink — az utóbbi napok veszedelmei után — megvalósuljanak.

A halál torkában volt a napokban Fodor Lajos orosházi béres legény. Egy vasúti átjárón akart kocsijával keresztül hajtani, midőn észrevette, hogy a sorompók le ereszkednek annak jeléül, hogy a vonat közeledik. Igyekezett a lovakat a töltésről lehajtani, de a lovak a mozgó gerendáktól megrémülve egy helyben maradtak. Halálos aggodalommal vette észre, hogy a vonat már alig pár száz lépésnyire van, s ekkor a lovak a vasút erős füty- tyétől meg robogásától megijedve, neki vitték a kocsit a kapunak, a kapu és a kocsi rúd ugyan eltörtek, de a béres megmenekült, a rémülten vágtató lovak egyikén a kocsi rúd hegyes része oly lyos szúrást, ejtett, hogy pár óra múlva kiadta a páráját.

Öngyilkossági ki8érlet. Klein József orosházi kereskedő megunta az életet, a hogy eldobja magától légykő oldatot ivott. Már jelentkeztek a mérgezési tünetek, mikor beadták neki az ellenszert megmentették az életnek. Az öngyilkossági kísérlet okát nem mondta meg senkinek.

A czigány család tragédiája. A csaba-dobozi ut mentén lakott Hízó Mihály czigány és felesége meg négy kis rajkója. Az úttesten dolgozó munkások közül Lakatos Sándor, Vigh Sándor, Gyön- ■yössy Ferencz és Sándor úgy találták, hogy igazságtalan dolog az, hogy mig ők a forró napon dolgoznak, a czigány az ut mellett az árnyékban hü- ■öljön s egy pár sértő megjegyzést tettek a czi- gányra, sűrűn emlegetve nem a leghizelgőbb módón a Hízó nagyapját, összeköttetésben a fenével. Hízó nem maradt adós a szó harezban s ugyancsak vissza feleselgetett a munkásoknak, majd oda szólt a feleségének : Asszony ! Hozd ki a vasvillát! Az asszony beszaladt a villáért, ki is hozta, oda is [adta emberének, de vesztükre. A négy dühös munkás rárohant a két szerencsétlenre, pillanat alatt kiragadták a villát a Hízó kezéből s súlyos sebeket ejtettek nemcsak Hízón és feleségén, de még ■szegény ártatlan gyerekeken is. A hat tagból álló család a legsúlyosabb sebektől elborítva hever most szegény házában. A vizsgálatot azonnal meg- |inditolták a lelketlen emberek ellen.

Gyilkosság a csabai tanyákon. Csabán a Menyén tanyán egy boglya tövében iszonyú sebbel fején, vérrel elborítva találták Szere György béreslegényt. A legény hirtelen magához tért pár pillanatra s rámutatott társára Nyika Jánosra e szavakkal: Ez az! Ezután ismét önkívületbe esett, de hála a gondos ápolásnak és az orvosi tudománynak, ismét felgyógyult. Most is azt állítja, hogy Nyika ütötte őt le azért, mert egy birkózásnál ő volt a győztes. Nyika ugyan erősen tagad, de sok terhelő adat van ellene 8 ezért le is tartóztatták.

jának gondnokául az aradi ügyvédi kamara dr Kovács Lászlót, Békés község ügyészét rendelte k A jeles képzettségű fiatal ügyvéd, mint értesülünl legközelebb átteszi székhelyét Mezőberénybe és az ügyek vezetését átvéve, Bertlióty Károly ügyvéd jelölttel, az iroda eddigi gyakorlott és közbizalom nak örvendő vezetőjével együtt ismert szorgalma val fog a nagyszámú jogkereső ügyfél érdekeinek képviseletében eljárni.

Az aratás e hét folyamán megkezdődik a őszi árpával, amelyet már szerdán, csütörtökön vá^ni lehet. Mennél inkább közeledünk az aratási nagy terminus elé, annál nagyobb szorongással ki sérjük az időjárást, mert junius végnapjaiban nem is egy nap, hanem egy pár óra is képes a legszebb kilátásokat tönkresilányitani. A lezajlott hét végnapjai méltó aggodalomba is ejtették gazda közönségünket. Csütörtökön délután csaknem a egész vármegye területe fölött borzalmas zivatar és felhőszakadás vouult el erős szélviharral, amelynek sajnos következménye, hogy kövérebb buzaBabonás kisasszonyok. Minden lánynak ez a [titkos óhajtása, hogy előre megtudja, milyen ember lesz a jövendőbeli élete párja. Ezt a nagy titkot, köztudomás szerint, a czigány asszony ok tudják CBak meg fejteni. Két vidéki kisasszony most nagyon megadta az árát kiváncsi voltának. Két czigány asrzony erősen ajánlgatta nekik, hogy megjövendölik a jövendőbeli férj erkölcseit. A két kisasszony (bocsánat a triviális mondásért) lépre ment. Oda nyújtották rózsás tenyereiket az egyik czigányasszonynak, s mig ez őket szóval tartotta, addig a másik czigány asszony a szomszédos szobában minden összeszedhetőt elharácsolt s az értékes holmikkal egy hátulsó ajtón ellépett. A kisasz! szunyok csak akkor vették észre a lopást, mikor a két Pythia már ungon berken tnl volt. Morál: Nem jó kiváncsinak lenni, mert fejfájást kap tőle az ember.

Katonazene Szarvason. A szegedi honvéd katona zenekar ma délután nagy hangversenyt tart a szarvasi „Árpád“ szállodában.

A hírlapírókért. Minden vármegyében széles körű mozgalom indult meg a hírlapírók nyugdíjalapjának növelésére, csak Békésvármegye volt még hátra ebben a mozgalomban. Verner László és Miklós Gyula csabai újságíróké az érdem, hogy megyénkben is megindították a mozgalmat. Elhatározták ugyanis s a részvételre rábírták Szarvas és Orosháza intelligoncziáját, hogy egy jótékonyczélu előadást rendeznek a vidéki hirlapirók nyugdíjintézete javára, fáradozásaikat siker koronázta. Szarvason 23-án, Orosházán pedig 26 án lesz az ünnepély. Szarvason hangverseny lesz, Orosházán pedig műkedvelői előadás, a melyen Manzell Margit, Valocz- ay Margit, Hering Anna, Rakoczai Emma és az rosházi arany ifjúság számos tagja fognak résztvenni. Szinre, Murai Károlynak Huszár szerelem czimű vigjátéka fog kerülni.

Halálozás. Léderer Rudolf szent-andrási föld- birtokost, megyebizottsági tagot pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Szeretett édes anyja özv. Léderer Bernátné Sváb Mária, Sváb Károly főrendiházi tag nővére, családjának és a jótékonyságnak áldozott példás élete 74-ik évében Puszta Báboczkán hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult derék nő holttestét hatósági engedélylyel Budapestre szállították és csütörlökőu délelőtt temették cl nagy részvét mellett. Áldás és béke hamvairaA békési iparos ifjúság junius hó 26 án a „SzéchenyP-kertben, a békési iparos olvasó- és ifjúsági őnképző egylet könyvtára gyarapítására