Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

Öcsödön Kerekes B. István gyanús körülmények között elhalván, á rendőri bonc/olás adatai kuruzs lás folytán beállott elhalálozást * állapított meg, minél fogva az eset a kir. járásbíróságnak feljelen­tetett. Öngyilkosság volt hét esetben. Öcsödön Cson­tos Mihály a Körösbe ugrott és belefuladt; Oros­házán Madai Juliánná felakasztotta; Csorváson Makula András agyonlőtte magát; Békésen Kiktnday Caesar a hoss/.ufoki ánnentesitő társulat mérnöke ösmeretlen okból főbe lőtte magát, Szabados Ist­ván né Gyebnár Zsuzsanna kötéllel vetett végett életének; Füzes Gyarmaton Lakatos Juliánná 17 éves cseléd leány a kútba ölte magát; végül pedig Gyulán Csomós Mihály felakasztotta magát, öngyil­kossági kísérlet volt kettő, ugyanis Bánfalván Klein József légykővel megmérgezte magát, de az idejé­ben alkalmazott orvosi segély megmentette életét; Kondoroson Rácz Jánosné öngyilkossági szándékból Bzerecsikát ivott, de az orvosi segély szintén meg­mentette, a szeracsika elárusitásával gyanúsított Bogár Mari kondorosi lakosnő ellen a feljelentés megtétetett. Tűz volt Öcsödön, Szarvason, Bánfalván, Puszta-Földváron, Csorváson, Endrődön és Uj- Kigyóson | — 1, Gyulán, Szent-Andráson 2—2 s a szeghalmi járásban 3, összesen 14 esetben. II. Állategészségügy. A hasznos házi állatok között fertőző beteg sógek legtöbb esetben csak szórványosan s járvá­nyosán csak egy esetben lépvén fel, az állategész ségügy május havi állnpo'a kedvezőnek mondható. A lefolyt hóban a következő fertőző illetve ragadós áilati betegségek merültek fel: 1. Ragadós száj- és körömfájás szórványos jelleggel Szarvas községben 1 udvarban. 2. Sertés orbáncz szórványos jelleggel Mező- Berény községben 1 udvarban. 3. Rühkór szórványos jelleggel Körös-Tarcsáu 1 udvarban 2 lovon. 4. Veszettség Mező-Berény községben 3 ud­varban 3 eben, Puszta-Földváron és Szarvason egy-egy udvarban egy-egy eben. 5. Sertésvész járványosán Szarvas községben szórványosan Gyoma, Doboz, Nagy-Szénás és Vésztő községekben egy-egy udvarban. Megszűnt a hólyagos kiütés Körös-Tárcsán. 111. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az elmúlt hó folyamán beállott időjárás a vetésekre jó hatással volt s u beérkezett jelentések közép termésre engednek kilátást, csupán a szarvasi járásból érkezett jelentés szerint okozott a ve­tésekben nagy károkat a nagy esőzés, mig az orosházi járás főszolgabirójának jelentése szerint ott május 20. és 29-én jégeső volt, mely azonban esővel jővén szembetűnő kárt inkább a kertekben, mint a vetésekben okozott. A phylloxera és peronospora a szőlőkben nagy károkat tesz s a csabai azon szőlőkben is fellépett, ahol még ezideig nem mutatkozott. A mezőgazdasági munkák közül az aszatolás, répa és tengeri kapálás és széna kaszálás volt folyamatban és átlagos napszám 60 kr. a munkások már inkább nyertek mezőgazdasági foglalkozást; az aratási munkákra a szerződések kötése folya­matban van i utasítottam a járási főszolgablrákat és Gyula város polgármesterét, hogy az aratási szerződés nélkül maradt munkások számát hozzám sürgősen jelentsék be. általában a helyzet a tavalyi­hoz viszonyítva, kedvezőtlenebbnek nem mondható,] habár egyes községekben, mint Füzes-Gyarmaton, Bánfalván még mindig tart a munkások vonako­dása az igazolványok váltása és aratási szerződések kötésétől, de az 1898. évi II. t -ez. jótékony hatása már a szeghalmi járásban is észlelhető s ha csak valami abnormis időjárás a termés kilátásokat meg nem rontja, remény van arra, hogy az aratási munka minden rendzavarás nélkül fog lefolyni, egyébként pedig minden törvényes eszköz alkalma­zásával oda fotrok hatDi, hogy a saját hibájukon kívül munka nélkül maradó munkások munkát nyerjenek, a munkát vállalók pedig minden hábor­gatástól meg legyenek óva és védelmezve s nyu­godtan teljesíthessék felvállalt munkájukat. Az ipar es kereskedelem terén semmi felemii tendő esemény nem történt s változás nem állott be. IV. "Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az elmúlt hóban megvizsgáltam és rendben találtam. A járási főszolgabirák községeiket beutazták s felemlitendő rendellenesség csupán B.-Csabán a gyámügyi kezelésnél találtatott, mely miatt Oraazta Elemér közgyám el'en a fegyelmi eljárás elrondel tetett s nevezett állásától felfüggesztetett. Dr. Zöldy Janos főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota május hóban javulásnak indult. A fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 5 esetben, a kanyaró 16 községben, me­lyek közül Nagy-Szénás 69, Csaba 66, Szarvas 54 esettel szerepelnek, lépett fel, a vörhenynek leg­több (71) esete Szarvason volt, de ezen betegsé'* lefo'yása többnyire enyhe. Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentése sze­rint május hóban 37 iskolát és 7 ovodát látogatott meg és ezekben általában kielégítő eredményt ta­pasztalt. Különösen kiemeli Lichtenwerter Antal szarvasi r. kath. és Vigh Imre öcsödi ev. ref. taní­tókat, akik kitűnő szakavatottsággal és szorgalom­mal dicséretes eredményt értek el. Dolga István kétegyházi és Paulovics József csabai tanítóknak a magyar nyelv sikeres tanításáért 50-50 fit jutal­mat engedélyezett a minister, mit ő megfelelő ünne- pélvességgel és buzdító szavakkal adott át a jutái- innzottaknak. Végül referál a jelentés az állatni iskolák felállítása ügyében indított tárgyalások ál­lapotáról. A bizottság úgy ezeknek, mint a többi szak­előadóknak jelentéseit is tudomásul vette. Boncze Antal szeghalmi, Lázár Feroncz és Bálint orosházi lakosok adóját törölni rendelte a bizottság. Székács Istvánnak IV, oszt. kér. adó ügyében beadott fellebbezését elfogadták és az al ispán javaslatára elfogadták a fél bevallását az adó kivetés alapjául. Örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy az alsó-fehér-körösi társulat egy szivattyútelepet lé­tesít az élővíz csatorna vizének folytonos felfris- sithetése végett, Szent-András községet egy szabályszerű vágó híd felállítására kötelezték. Hosszas vita indult meg egy orosházi éjjeli mulatóhely áthelyezésének kérdésében, mely isko­lák közelében lévén a a közerkölcsiségre sérelmes. A bizottság a mulatóhelynek áthelyezését elrendelte Az előző héten megtartott árlejtések alapján kötött kisebb szerződéseket a bizottság megerősítette Ezzel a nyári hangulatban lefolyt ülés véget ért Hegedűs Mihály. J Vármegyénk közéletének ismét gyásza van. Hegedűs Mihály mező-berényi ügyvéd, munkás éle­tének 47-ik évében kedden reggel hosszú, sorvasztó betegség áldozata let-. Benne kidült a vármegyének egyik legmunkásabb, közbecsülésben állott férfia. árki fáradhatatlan vasszorgalmával, a legcsekélyebb ügyek végzésében is tanúsított lelkiismeretes köte­lességérzettel és pontosságával, becsületes jellemé­vel megszerezte és birta azt a talizmánt, mely pol­gártársainak bizalmát, tiszteletét és szeretetét tel­jes mértékben és a legszélesebb körben biztosította számára. Ezért szinte száma nem volt azon bizalmi állásoknak, melyre meghívták ; a törvényhatósági és közigazgatási bizottságoknak tagja, a hosszufoki ármcntesiiő társulat alelnöko és több más társulat­nak választmányi tagja, a mező-berényi takarék- pénztár elnöke, a mező-berényi II. kerületi evang. egyház felügyelője, e.sperességi jegyző, szerepvivő tagja a zsinatoknak, a Wenckheim, Hoyos, Vécsey és Blankenstein uradalmak ügyésze és részben fő­intézője volt s e mellett ügyvédi irodája a legláto­gatottabb volt a vármegyében. E sokoldalú és más más téren mozgó munkakörben a legnagyobb pontos­sággal és nagy nmbiczióval járt el, amit kiváló képzettsége és tapasztalatai mellett csakis az ő vasakarata és hangyaszorgalma tett lehetségessé. Mint gyüléstermeink szorgalmas látogatója csak ritkábban hallattá szavát, csak mikor a tárgy fon­tossága azt megkívánta. Mintaképe volt a puritán becsületességnek és a feltűnést kerülő szorgos munka szeretetének. A szakadatlan és lázas tevékenységben nem kicsinyeit semmit, egyforma lelkiismeretességgel végezte az országos közgazdasági ügyeket, vármegyéjének és községének közügyéit és szolgált készségesen óv örömmel tanácscsal. Útmutatással az öt kisebb ügyes bajos dolgaiban is tömegesen fölkereső földnépének,j amelylyel mindenkor igen sokat és szeretettel fog­lalkozott. Ez a lelkiismeretes kötelességérzet volt oka, hogy benne birta nagybirtokos családunk leg­többje meghitt tanácsadóját, közügyeink és intéz ményeink a képzett és tapasztalt komoly előhar- ezost és a nép az atyai párifogót, kihez bizalom­mal fordult s kinek szavát tisztelettel fofradta. Halála, mely imádásáig szeretett családját gyászba borította nem jött váratlanul. Gyenge szer vezete nem birta ki a testet és szellemet fárasztó munkát és még a télen sorvasztó betegség lepte meg. mely ellen hiába keresett gyógyulást a déli tengerpartokon, a sorvadás és tüdővizenyő az élte delén levő férfiút elrabolta, gyászba boritván az elhunyt özvegyét, gyermekeit, édes anyját és ki­terjedt rokonságát. A halál hire gyorsan elterjedt. A vármegye, azok a testületek és társulatok, me­lyeknek tagja volt, Mező-Berény, Körös-Tarcsa és Szeghalom községek, melyeknek zavaros birtokvi- szonyait általános megelégedésre legutóbb rendezte, gyászlobogó kitűzésével jelezték veszteségüket és az ország minden részéből az özvegyhez érkezett számtalan részvéttávirat és levél tanúskodott az elhunyt általánosan becsült, voltáról. A vármegye főispánja a következő levélben koudokált; Nagyságos asszonyom ! A lesújtó csapás, mely boldogult férjének elhunyta alkalmából Nagyságo­dat érte, vármegyei közéletünkre is súlyos meg­próbáltatás, mert a megboldogult a közélet minden terén fáradhatlanul érvényesítette kiváló munkál­kodásé,!.^ Engedje meg Nagyságos Asszonyom, hogy a lesújtó csapas alkalmával én is őszintén érzett igaz részvétemnek adhassak kifejezést s biztosít­hassam róla, hogy mély fájdalmában mindazok osz­toznak, akik az elhunytat életében tisztelni tanul­ták. Gyulán, 1898. junius 15-én. Igaz tisztelettel Lukács György. A táviratok közül következőket közöljük: Fogadja Nagyságod férjének lesújtó elhunyta alkalmából fájdalmas részvétem nyilvánítását Darányi lgnácz. Mélyen megszomoritva a gyászos haláleset hire által, fogadja legőszintébb részvétem nyilvánítását a pótolhatlan férj és férfiú elvesztése felett • gr. Wenckheim Frigyes. Fogadja őszinte részvétemet az önt ért csa- P^8®r*; gr. Alrpásy Dénes A fájdalmas súlyos veszteség mélyen megha­tott. Őszinte részvéttel vagyok, fájdalma iránt. Isten kegyelme adjon erőt és vigasztaláct. gr. Wenckheim Dénes. Fosadja legőszintébb részvétem nyilvánítását férjének elhunytával. Legyen meggyőződve, hogy tisztelettel és bálával emlékszem róla. Az Isten nyújtson erőt e szomorú csapás elviseléséhez gr. Wenckheim István. Táviratokat küldték még báró Vécsey József, Láng Gusztáv, Illyés Endre. dr. Ladies, több tár­sulat és számosán. Küldöttrégileg fejezték ki rész­vétüket a családnál; Békésvármegye, Oláh György főügyész vezetése alatt, Mező Berény, R. Tarosa és Szeghalom községek, az ánnentesitő társulatok, az evang. egyház és igen sok egyesület. Legmeg hatóbb volt azonban a köznép részvéte, mely ezren­ként tódult a gyászházhoz és vett részt végtisztes­ségén elhunyt tanácsadójának, kihez mindenkor bi­zalommal fordult és ki mindig készséggel adott útbaigazítást neki bajaiban. A ravatalt számtalan szebbnél szebb koszorú­val halmozták el, melyek közül feljegyeztük a kö­vetkezőket : Sziveinkben örökké élni fogsz — Szerető nőd és gyermekeid. A legjobb fiúnak — Édes anyád. Szeretett sógoruknak — Jani és Mari. A legjobb sógornak — Béla és Erzsiké. Szeretett sógoruknak — Gyula és Hedvig. Szeretett jó bátyjának — Dani öcscse és neje. Szeretett sógoromnak — Géza. A jó rokonnak — Berthóty család, tízeretete és tisztelete jeléül — Bertbóty Károly. Szeretetük jeléül — Őzv. Megele Istvánná és az egri rokonok. Gróf Wenckheim Frigyes. Kegyeletük és tisztele­tük jeléül — Gróf Wenckheim Dénes és fivérei. Érdemdús alelnökének — A hosszúfoki ármentesitő társulat. Szeretett alelnökükuek — A társulati tisztviselők. Érdemdús elnökének — A mezőberényi takarékpénztár r. t. Érdemekben gazdag felejtbet- len képviselőjének — Mezőberény község közön­sége. A lelkiismeretes munkásnak — Körös-Tarosa községe. A bölcs tanácsadónak — A körös-tnresai takarékpénztár. Szeretett felügyelőjének — A mező- berényi II. kér. evang. egyház. Hálás emlékezettel — A dobozi uradalmi tisztikar. Tisztelete jeléül — A mezőberényi iparoskor. Őszinte szeretet« jeléül — Vécsey család. A hű barátnak — Jeszenszky Károly |s családja. A régi jó kartársnak — Kol- lárek. őszinte szeretete és tisztelete jeléül — A Lux család. — A Domoszlay család tanácsadójának kegyelettel. — Özv Kikindaynó. Szabó János Knus Gyula. Galgóczy Géza és neje. Csepreghy Mihály stb A temetésen, mely csütörtök délután ment végbe, óriási és nagy ritkán tapasztalható arányok­ban nyilatkozott meg a részvét A vármegye min­den részéből összesereglett gyászoló közönség mé­lyen megindulva kísérte utolsó útjára az elhunytat, a ki iránt érzett tiszteletének a gyászszertartáson való részvételével adózott. Ott voltak a temetésen: gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckheim Dénes, biró Wenckheim János, Oláh György, Jancsovics'Emil, Hoffmann Mib By, dr. Ladies László, dr. báró Drechsel Gyula, Szabó Émil, Szabó János, Gallacz János, Steinecker Gábor, Popovics Szilveszter, dr. Hajnal István és Albert, Reck József cs Géza, a békési járásbíróság tagjai, a megyebeli ügyvédi kar igen sok tagja. Testületileg vettek részt Mezőberény, Körös Tarosa és Szeghalom községek képviselői, a hosszufoki társulat és a többi szomszédos társulatok küldöttei, az egyházak, tanitók képviselői, a vármegycbeli uradalmak gazdatiszti kara teljes számmal, igen sok egyesület és olvasókör és a népnek több ezernyi tömege, mely a halottas ház körüli utczá- kat zsúfolásig betöltötte. A halottas háztól ifj. Jeszenszky Károly evang. lelkész imája és a mezőberényi férfi-dalkör gyász- éneke után a gyászmenet az evangélikus templomba vonult, mely a kiséretnek csak kicsiny részét volt képes befogadni. Itt ifj. Jeszenszky Károly lelkész magas röptű és megindító gyászbeszédben méltatta az elhunyt érdemeit és azt a nemes pcldandást, melyet az életében mint családfő, mint a közügy lankadatlan munkása és mint a keresztény becsü­letesség és áldózatkészség mintaképe nyújtott. A szónoklat és azt követő ima előtt és után valamint közben is az egyházi énekkar és a férfi dalkör gyászdalokat énekeltek. A templomi szertartás vé­geztével a közbejött felhőszakadás daczára igen sokan a temetőig kisérték a menetet, a hol Belen-\ ezéresy József gyönyörű beszédben vett búcsút Mezőberény község közönsége nevében az elköltő zöttől s azután a koporsót a családi sírboltban elhelyezték. A halálesetről a család a következő gyászje­lentést adta ki: Özv. Hegedűs Mihályné szül. Megelo Róza, valamint gyermekei : Béla, Mariska, Ilonka, Rózsi ka, és Károlyka, úgy özv. id. Hegedűs Mihályné szül. Salkovits Juliánná a maguk és számos rokonaik nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy felejthetetlen férje, édes atyjuk illetve fia Hegedűs Mihály köz- és váltó ügyvéd, a hosszúfoki ármen- tesitő társulat alelnöke, Békésvármegye törvény hatósági és közigazgatási bizottságának tagja, egy­házi felügyelő, több uradalom ügyésze stb. stb folyó hó 14-én réggel 6 órakor hosszas szenvedés után munkás életének 47-ik, boldog házasságának 20-ik évében jobb létre szenderült, A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 16 án d. u. 3 órakor fognak az ág. bitv. evang. egyház szertartásai szerint meg áldatni és a m.-berényi ág. hitv. evangélikusok sirkertjében örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Mező-Berényben 1898. évi junius hó 14-én. Béke poraira! Külön gyászjelentést adott ki a hosszufoki ármentesitő társulat, mely az elhunytban kitűnő ügyvivő alelnökét vesztette el. Szakadatlan és önzetlen fáradozásai után nyújt­son neki nyugodalmat a föld; legyen tisztelt és áldott emlékezete ! 'Ta,n/ö.g’3r_ A gyulai polgári fiúiskolában az évzáró vizs­gálatok folyó hó 20, 21, 22 és 23-án naponkint délelőtt 8 órától fognak megtartatni. Ugyané hónap 23-án délután 3 órakor lesz az ének és torna vizsgálat s az 1897—98 tanév berekesztése. E vizsgálatokra a t. szülőket és a tanügy iránt, érdek­lődő in, t. közönséget meghívja az igazgatóság. . Az ev. ref. egyház elemi népiskoláiban az év­záró vizsgálatok f. hó 26-án kezdődnek s a követ­kező sorrendben folynak le: 26. d. u. a nagyobb fiiskoláé ; 27. d. e. a nagyobb leányiskoláé ; 27. d. u. a kisebb fiiskoláé; 28 d. e. a kisebb leányis­koláé ; 28 d. u. a vegyes iskoláé. A vizsgálatok a ref. templomban tartatnak s ez alkalomból úgy a szü'ők, mint a tanügy iránt, érdeklődők figyelmét tisztelettel felhívjuk. A ref. iskolaszék. A gyulai izr. fi- és leány iskolában a f. évi zár vizsgálatok a következő napokon és renddel fog­nak megtartatni. Junius hó 26 án vasárnapon dél­előtt 8 —12-ig a 3. és 4. osztályban; Junius hó 27-én hétfőn délelőtt 8—12 ig az 1. és 2 osztályban E/.en zárvizsgálatokra, mely napokon egyszersmind a leánynövendékek kézi-munkái kiállítva lesznek a t. szülők és tanügy barátok tisztelettel meg hivat­nak. Gyulán, 1898. junius hó 17-én .4 gyulai izr. iskolaszék. Hírek. Gallacz János királyi és raüszal<i tanácsos, vizépitészeti felügyelőnek 25 éves szolgálati jubi­leumár. folyó évi ápril hó elején ünnepelték meg a gyulai folyamszabályozási hivatal tisztviselői s tisztelői. Az ünnepély szerény volt, mint maga az ünnepelt, de bensőségteljes és megható. — Ma a Körösmenti-ármentesitő társulatok iidvözlik Gallacz Jánost jubileuma alkalmából Budapesten, hol a Hungáriában fényes bankettet is rendeznek tiszte­letére. Mi is örömmel sorakozunk Gallacz János tisztelői közé 1 őszinte méltánylással adózunk az ő kiváló érdemeinek. Oly sok alkotás fűződik az ő nevéhez Békésvárraegyében, hogy kiváló érde­meiről szólnunk felesleges. Egy negyed század buzgó tevékenysége s azon ernyedetlen törekvés, hegy vármegyénknek, különösen városunknak fej­lődését elősegítse, jóllétét emelje, maradandó em­léket állít nevének s működése s szeretetreméltó egyénisége méltán biztosíthatta számára a közsze­retetnek igen-igen megérdemelt melegségét. A vármegyei központi választmány holnap tartja ülését, melyben a gyomai és orosházi választmányi kerületben jövő évre összeirt képviselőválasztók név­jegyzékeinek felülvizsgálásával foglalkozik. A mátra-körös vidéki egyesült vasutak rész­vénytársasága folyó hó 23-án tartja Budapesten évi rendes közgyűlését, a mikor a múlt üzleti év száma­dásait viszgálja át, választásokat ejt meg és a fel­merült folyó ügyeket tárgyalja. A békés-mezőberényi kőut pótfelülvizsgálata tegnap történt meg, miután a vállalkozó az épités alatti rossz időjárás miatt beállott hiányokat pótolta. A bejáráson dr. Fábry Sándor alispán, Pünkösdy kér. felügyelő, 'Haviár főmérnök és az érdekelt köz­ségek kiküldöttei vettek részt. Jóváhagyott szabályrendelet. A belügyminister jóváhagyta a vármegye legutóbb iiwdositoit tűs- rendészeti szabályrendeletét, melyben újból körvo- naloztatott, hogy mely községekben mennyi szal­mát és takarmányt szabad a beltelkeken tartani. Tanítók jutalmazása. A vármegyei közműve­lődési alapból a magyar nyelv tanításában legjobb eredményeket felmutató tanitók és óvónők jutalma zására sz,olgáló dijakat f. évi május hó 16-án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésé­ben ítélte oda a közművelődési bizottság. A meg­ejtett iskola-vizsgálatok alapján a következők nyer­ték el a dijakat: Az I. 150 frtos jutalmat Such János csaba-fövényesi, a II. 100 frtos jutalmat Gécs János csabai, a Ili. 75 frtos jutalmat Benczúr Ist­ván szarvasi és a IV. 50 frtos jutalmat Szentke- reszthy Tivadar gerendási tanító. A kisdedóvók ju­talmazására megállapított 50 frtot Dús Erzsiké mezőberényi és Kopcsák Emilia csabai óvónők kö­zött osztotta meg a bizottság. Megemlítjük még e helyen, hogy a miniszter Dolga István kétegyházi és Paulovics János csabai tanítókat 50—50 írttal jutalmazta a magyar nyelv sikeres tanításáért. Örömmel látjuk ebből az idén is. hogy tanítóink hivatásuk magaslatán állva bugalommal fáradoznak a magyar nyelv terjesztésén, a mely igyekezetszép eredményei legtöbb helyen már is tapasztalhatók. Bírói áthelyezés és kinevezés. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy ő felsége a király dr. Plopu György, gyulai kir. törvényszéki bírónak, a már- marosmegyei felső vissói kir. járásbírósághoz járás • bírói minőségben saját kérelmére való áthelye­zését megengedte, egyben pedig dr. Tholt István lőcsei kir. alügyészt Gyulára kir. törvényszéki bíró­nak kinevezte. Dr. Plopu távozása súlyos veszteség a gyulai kir. törvényszékre, mely benne egyik leg­tehetségesebb, legképzettebb biráját és v,ásszorgalmú munkását fogja nélkülözni, s ha valaha, bizonyára ez úttal nem phrásisképen Írjuk, hogy őszintén fáj­laljuk Gyuláról való távozását. Közjegyzőség Szeghalmon. A szeghalmiaknak régi vágya, hogy kir. adóhivatali s közjegyzői szék­hely legyenek. Mindkét irányban tett már felterjesz­tést a vármegye közigazgatási bizottsága s pár hét­tel ezelőtt dr Lukács György vármegyénk főispánja is. Utóbbira vonatkozó aspirácziójuk immár meg is valósult, amit bizonyít a hivatalos lap, amelynek keddi száma a következő igazságügyminiszteri ren­deletet közli: Az 1874. XXXV. t.-ezikk 5-ik. §-ábau nyert fölhatalmazás alapján és az 1874. évi decz. hó 17-én 4167. I.M.E. sz. alatt (R. T. 182. sz.) kiadott igazságügyminiszteri rendeletnek e részben való módosításával a gyulai kir. törvényszék- kerü­letében lévő szeghalmi kir. járásbíróság területére Szeghalom székhelyeyel külön kir. közjegyzöséget rend­szeresítek. Ezen rendszeresítés folytás a békési kir. közjegyzőség hatósági területköre jelen rendeletem hatálybaléptének napjától k,ezdve a békési kir. járás- bíróság területére szorítkozik. Jelen rendeletem 1899 évi október hó 1. napján lép hatályba és a most említett napig a szeghalmi kir. járásbíróság részé­ről a békési kir. közjegyzőnek adandó megbízáso­kat a megbízott kir. közjegyző fogja teljesíteni. A jelen rendelettel rendszeresített szeghalmi, kir. közjegyzőség az aradi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. A Fehér - Kereszt Egylet népünnepélyének programmját a rendező bizottság csak szerdán tudta véglegesen megállapítani. A késedelem oka ama körülményben rejlett, hogy a színtársulat Kassára menetele hétfőig kétes volt és csak akkor vált bizonyossá, tehát a színtársulatot a népünnepély kombináczióján kívül kellett hagyni. A rendező bizottság törekvése volt oly programm összeállítása, nely részben eltérjen a megszokott sablontól, rész­ben pedig Gyulán eddigeló nem produkált uj dol­gokat tartalmazzon. A rendelkezésre álló kevés idő s tényezők mellett ez eléggé sikerült is és csak a kedvező időn múlik, hogy a népünnepély necsak a jótékonyságnak jövedelmező, hanem a közönségnek szórakozást és élvezetet nyújtó is legyen. Az ér­deklődés a társadalom minden rétegében mutat-

Next

/
Thumbnails
Contents