Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
34-1 k szám Gyula, 1898. juaius 12-én XXX, évfolyam m Szerkesztőség: .Templomtér, Dobay János kereskedése, bova alap szellemi részét illető közlemények intézcndők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. _____t Tá rsad almi és közgá üdá,8zati ligt»i 1 sljp. MEGJELENIK MIN3£N VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IC Ó 13: ^ I ;d Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Sirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Anyagi bajok. Minél nagyobb eredményeket mutat fél a kor, a czivilizáczió, a tudomány és a haladás terén, annál általánosabbá válik egy panasz, amely elől a társadalom sorsát figyelemmel kísérők nem zárkózhatnak el. Szomorú panasz az, mely általános elszegényedésünkről szól. A kereskedők arról panaszkodnak, hogy az üzlet pang és nem lehet boldogulni. Az iparos azt mondja, hogy nem képes versenyezni a külföldi iparral, a honi ipart pedig nem pártolják ; hiába egyesül ő a verseny ellen, megelégednék, ha úgy a hogy megélhetne, nem kívánna ő többet. És ez különösen a kisiparra nézve áll. Panaszkodik a gazda a nagy közterhek miatt. Azt mondja: nem képes immár annyit termelni, hogy családját is fönfarthassa, adósságot. is törlesszen, befektetéseket is tehes- sen és azonfelül előre nem látott eseményekre is takarítson és a közterheket is fizesse, melyek ónsulylyal nehezednek reái« És panaszkodik a szőllfagazd; megélhetését tönkretesz fillok: '.era, mely ha tovább is terjed - ellene orvosság — más cm yáfkereseti mód után kell néznie, pedig fi óidén tí-rcu, a napszám keresésben is Jfiküzunetlon versenynyel Jíűl) menkikídníTíP. b ezek nyomán kórusban panaszkodik ezután egv egész csoport más foglalkozásbe! í ember, aki fizetéséből él és czipeli az úgynevezett »czifra nyomorúság«-ot, amely épen nem utolsó a nyomorúságok között. Panaszkodik, hogy minden drága, hogy fizetése a becsületes megélhetést neki s családjának nem biztosítja; hogy nemcsak drága minden, de rósz is ; hogy a modern készítmények mind silány ok, rövid tartamúnk , hogy a megélhetés gondjai tönkreteszik, elcsigázzák, túlhajtják az idegeit. Van-e igazság ezekbeu a panaszokban és valóban oly mérveket ölt-e az elszegényedés ? E kérdésre nem olyan könnyű felelni, ii int első pillanatra látszik. Ehhez gazdaP f AB Az Unió emlékezete. (Május 30-ikán, 1898 ) Magyarok, gyertek ünnepeljünk! Szórjunk két kézzel áldást és virágot E napra, melyen ismét egybeforrt A „két országos nemzet", a magyar. Most ötven éve 1 Tavasz-idő volt akkor is, de s’- ebbj Mert nemcsak a föld volt virágos, Oh nemcsak a rózsafa ága, — A honfi-szivek milliói is. Tavasz-idő volt akkor is, de más. Viselős volt a század Nagy, nagy napokkal, Édes, borzongós sejtelemmel. Lent hadi lobogók Próbálgatták már ifjú szárnyukat, S a hadak utján odafent, Megmozdult Csaba népe. — • ■ . Ilyen időben volt a kézfogásunk. Nem kézfogás! Két fél csillag bolyongott Halványuló fénnyel a magasban, Ezek találtak együvé megint, Hogy soha többé szét. ne váljanak! . ... Oh legyen áldott emlékük örökké, Kik lobogó, ujjongó szívvel Állottak ottan, e szent frigy kötésnél I Hol van az a nemzet imádság, Mely méltóképp’ mondhatná el irántuk Az unokák hálás érzéseit?) Hol van az a nemzet imádság, Mely csak honád méltó lehetne, Hajnali pacsirtája, Jövőbe érző vihar madara Az uniónak: Petőfi I Oh ón „vitéz vezérem* Dicső tábornokom". A te hálálod az Isten pecsété A z Unión. sági viszonyaink egybehasonlitó tar hnánya szükséges. De hogyha egyrészt nagy Pessimismus™ vallana is, ha a panaszokat egy" y terjedelmükben igazaknak Biauók,/bizor.yj másrészről nagy Optimismus kell, hozza ha valaki állapotainkat rózsás giiinhen akarná feltüntetni. Kereskedő, iparcpi gazda s a többiek panaszában van sok | " .;ig- .-t állami s társadalmi életünk r, ,nara)j^nk bizto. sitékai olyan áldozpiok. ütővé'ölnek, amelyek az európai konstolláczi y |sl) etkeztében nem hogy csökkenni oek, bizonyosan gyarapodni is fogú tk. A b *e fentartása legnagyobb er.Aos/.itések' készteti a kormányokat, népeket és í *<.övotclt pénz- és véráldozat kétségtelenül o!«,iin magas fokot ért el, mely n népek eg jsz jerveél követeli, sőt túlhalad;a azt. rászorulnak majd vagyonosabb és jobb I' olyzetben levő embertársaik segélyezésére, fájdalom igaz. De az általános segédakezió is nagyobb erővel és képességgel fog működhetni a nyomor enyhítésén, ha józan takarékosság tör utat magának, ha mindenki csak addig fog nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. A takarékosság az, melylyel megszabadulhatunk anyagi bajainktól és aki annak okos, józan parancsait követi, valósággal nemcsak magának tesz kitűnő szolgálatot, hanem példaadásával a társadalomnak is. i-k Szabályrendelet a kihágásokról és azok büntetéséről. léssel, b eh aj th a ti an sag esetén két napig terjedhető elzárással büntetendő. 6. §. Nyilvános helyeken szeméremsértő kifejezések használata és szeméremsértő cselekmények elkövetése, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, öt napig terjedhető elzárással büntetendő. 7- §• A ki városban, vagy községben a helyi hatóság által megjelölt városrészen kívül, az év január havától szeptember haváig 8-nál, szeptember havától deczember hó végéig 16 nál egy baltelken egyszerre több sertést etet vagy hizlal, 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, beh*jthstlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik. iiiz u kör Ttnény <t /, e(ve:-ek megélheté- .sét nehezebb ieerí . súly« á a létért való küzdelrv'-?. •CaawP'ßllftiii >iyozáKár.-t csak egy mód jván: « IcgseéUolO c/j ni ui.r, -osság. A pol- |párosodé« előreh- savai a luxus is nagy I kiterjedőt öltött, a különben egyszerű életmódú emberek igényei is nagyobbak lettek. Nehéz ma már különbséget tenni a között, ami valóban szükséges és hasznos és ami könnyen nélkülözhető, t. i. csak képzelt szükséglet. A nemzet legnagyobb elismerésére s hálájára volna méltó az, aki józan takarékosságot tudna a nemzetben meghonosítani. Hogy a nemzet megfelelhessen ama nao’y. mértékű követelményeknek, amelyekkel a haza fentartása érdekében eléje járul, ahhoz szükséges, hogy minden család a maga körében emeljen oltárt | takarékosságnak és kerülje a fényűzést, a fölösleges kiadást, amely romboló hatással pusztítja a vagyonosodást s a vele járó szellemi, erkölcsi s anyagi boldogságot. Hogy még azért mindig maradnak és lesznek olyanok, kik a legszükségesebb költséget sem kép.esek fedezni, akiknek körébeu a szegénység és a nyomorúság üt tanyát és 1 §• A ki folyóvízben rendőrhatóság által erre a czélra kijelölt helyen kívül fürdik, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, bebajthatlanság őseién két napig terjedhető elzárással büntetendő. 2. §■ Gyalog járdákon és utczáknak kocsikkal járt részéin való tömeges ácsorgó*, valamint azokon az ntezákon, a hol a kocsiút ki van kövezve, a gyalogjárdákon való talicskázás s ez által a közlekedés akadályozása vagy meggátlása, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, bchajthatlan- s.'g esetén két napig terjedhető elzárással büntetendő. 3- §Hidakon való tömeges álldogálna 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, bchajthatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 4. §■ Gyalogjárdákon való lovaglás, az 1879. évi XL. t. ez. 120. §-a értelmében büntetendő. 5. §. Az utczákon való kurjongatás, valamint ugyanott az éjjeli dalolás 20 írtig terjedhető pénzbünte8. §. Városnak, vagy községnek a helyi hatóság által tiltott terein vagy utczáin, kocsival való kifogás, etetés és ez által szemetelés, — amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 10 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén egy napig terjedhető elzárással büntetendő. 9. §• A ki álló, poshadt vizben halász s az ott fogott halakat elárusítja, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 25 írtig terjedhető pénzbüntetéssol, bebajthatlanság esetén 3 napig terjedhető elzárással büntetendő, 10. §. A beltelkek oly udvaraiból, melyekben lovak vagy szarvasmarhák isiálóztatnak, avagy sertések tartatnak, a trágya és szemét május, junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban havonként legalább egyszer, a többi hónapok folyami alatt pedig összesen kétszer az elöljáróság által erre kijelölt helyre kihordatandó. Kiknek udvaraiban a trágya és szemét üzletüknél fogva nagyobb mennyiségben gyűl egybe, a rendőrhatóság határozatiing szükebb határidőket jelölhet meg a trágya s szemét kihordására. Mindazok, kik ezen rendelkezés, avagy a rendőrhatóságnak o szakasz alapján hozott'jogerős Azért jöttél meghalni ügye-e hozzánk, Hogy I nagy Alföld rezgő délibábját Tü&d fel elomló koszom gyanánt Az Uuió menyasszony homlokára VI Virágosabb a rét azóta A segesvári síkon; S megnőttek itt a bérezek, völgyek, Mióta Erdély A te nagy szived pantheon a lett. ..............Emlékezetük, A haló poruk is Örökké legyen áldott! Mert hamarosan eljövének A „nagyszerű napok". A frigykötést — órjás tűzpróbaképen, — Elszakadás, földindulás, követ:e. Fél Európa dűlt az Unióra, S megállta á tüzpróbát embeiül ezl A rádobott követ Menykővel tudta visszadobni. S az egyesült haza egére, Szép hívogató szóra, Mind visszajöttek, haza szálltak A régen bolygó csillagok. Letűnt dicsőségünk csillagai .... Tudjátok-e, Mi volt ez a hívogató szó? „Rajta magyar, Előre székely 1 I» Maik, sokszor fogják visszaverni íj ég, — Tudom én, tudom én, — Az eljövendő századok, > A messze kéklő bérezek, Azt a dicsőségben fogamzott Édes szálló igét : Rajta magyar, Előre székely I S mindannyiszor majd felragyog Erdély hegykoszoruja rá, És gyönyörűség rezeg át A Duna-Tisza széles rónaságán . . . S az Uniót mindannyiszor megáldják! I Szabolcska Mihály. gyulai élet. (Színi kritika, majális—juniális.) Soha sem szerettem a kritikusokat, s nem is volt soha vágyam kritikusnak lenni, de azért mégis hálát adok az Istennek, hogy ilyen nagy antipathiát oltott belém a két lábú tollatlan állatoknak ezen speciese ellenében? A hajam szála is felborzolódik, ha rágondolok, hogy mit kellene nekem most csinálnom, hogy a színészek itt vannak. Hogy nekem kutatnom, keresnem kellene hogy egy olyas valami hibát fedezhessek fel, az előadásban, a kiállításban stb. stb. amelyért egy szereplőt meg kellene róni! Óh Istenem ! Ez nagyobb dolog volna Si- sifus munkájánál. A betanulás remek! A színészek kitünően játszanak! Hogy is mernék valaki ellen én gáncsolódni? Hiszen megverne a közönség! Tudvalevő dolog az is, hogy gáncsolni sokkal könnyebb mint dicsérni 1 Hogy tudnék én valakit úgy dicsérni, hogy azt ne mondja rám a szini kritikát megkritizáló közönség, hogy hízelgő vagyok 1 Pedig itt csak dicsérni lehet! A dicsérés pedig nagyon közel áll a hízelgéshez ! Édes Istenem! Hálát adok neked, hogy nem teremtettél engem szini kritikusnak!! * * --* A hétnek szenzácziója a diák majális! jobban mondva: juniális. A haza jövendő oszlopai hétfőn tartották meg évenként szokásos nyári mulatságukat! Mennyi viszontagságon az ünnepély. Májusban éppen tűztek ki a majálisra, de Jupiter Pluvius úgy' látszik nem nagy barátja a kirándulásoknak, mert mindig gondoskodott egy kis zivatarról, a mely azután a majálist elmosta. így lett a majálisból juniális! A mi fő azonban, a majális-juniális nagyon jól sikerült. Már korán reggel dobszó (ez a dobszó a majálisoknak egyetlen hátrányos oldala) mellett vonult ki az ifjúság erősebb nemhez tartozó része a majálisok ősi helyére a város erdőbe! Csakhamar követték őket a leánykák is. A megérkezés után szét oszlott a nagy- kis társaság (nehogy azt gondolják nyájas olvasók, hogy spanyol-amerikai hadi tudósítónak készülök, hogy ilyen zavaros mondatot irok, hogy: nagy-kis társaság, kimagyarázom magamat. A társaság nagy volt, mert sok tagból pállott, és kicsiny volt, mert az egyes tagok még életök kora tavaszát élik) az erdőben, melynek csendjét csakhamar csengő kaczaj és vidám kiáltozás zavarta fel. A táncz 4 órakor vette kezdetét s lankadatlan jó kedv mellett tartott egészen io óráig, Amikor is a fáklyák fénye mellett a vasúti állomáshoz vonultak. A legérdekesebb része a majálisnak a keresés volt. Kerestek mindent, s mivel az irás is megmondja: keressetek és találni fogtok, keresett mindenki. Egy mama elveszett fiacskáját kereste, zokogástól fuldokló hangon kérdezte az erdésztől? — Uram, nincsenek itt oroszlányok ? — Nem asszonyom — válaszolt az udvarias erdész, itt csak tótlányok vannak, akik a vári uradalomból jöttek át majális nézőbe. Mivel általános volt a keresés, igyekeztek a féltett tárgyak, egy-egy gyerek, egy pár üveg rántott csirke eltűnni. Igen valóment keresztül ez három terminust bor, egy-egy T.n,pnn i*r m a,i számához fél iv melléklet van csatolva.
