Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-09 / 2. szám
szívvel dolgozott fel. A munkát Székely Aladár ismert budapesti könyvkereskedő adta ki. Rendkívül Ízléses kiadásban és számos szép képpel, Füze- tenkint 10 kr. az ára, a mi olyan olcsóság, bogy a legszegényebb ember is megszerezheti magának és családjának. Megrendelhető a hazai összes könyvkereskedésekben, az utazó ügynököknél és Székely Aladár kiadónál Budapesten, Erzsébet-körut 32. sz. Kívánatra a kiadóhivatal bárkinek szívesen küld mutatványszámot. 1848 Már csak napok választanak el — mindössze egy hót — attól az esztendőtől, mely ötve nedik fordulója lesz a magyar szabadság hajnalának. őseink tüzáldozattal köszöntötték a hajnal hasadtát, források tövében, ligetek, vadonok mélyén. Mi is áldozattüzet gyújtunk, a nemzeti irodalom sziklaoltárán, a magyar nemzeti érzés kútfejénél, a magyar történelem cserfaligetében, ügy köszöntjük a hajnalló magyar szabadságot. Az oltáron az áldozat tüzét nem kisebb ember gyújtja föl, mint a mi nagy táltosunk, jósunk, költőnk, Jókai Mór, a kinek az egész magyar írói gárda segédkezik. Egy művel teszik maradandóvá 1848. emlékezetét. E mű a szabadságharcz képes bibliája, mely Jókai, Bródy Sándor és Rákosi Viktor szerkesztő' sében jelenik meg. Már szólottunk e műről. El-J mondottuk, hogy 1200 képben fogja felújítani a dicsőséges óvok történetét, hogy az ország valamennyi jobb Írója ir e könyvbe és hogy a nagy nemzeti ünnepre teljes lesz a nagy mű. Most csak azt akarjuk jelezni, kogy ma az ötödik füzet is megjelent. A sokszorosító művészetnek valódi remekei azok a képek, mik e pompás vállalatot, betöltik. Különösen ki kell emelnünk Munkácsy „ Ujon- czozásu-át Benczúr „Hazatérő huszárjaita Lenkey századát. Az ereklyék közül kiválóan érdekes Batthyány Lajos miniszterelnöki széke, (mely bizony sokkal csinosabb és formásabb a mostani dísztelen zsölléknél, Kossuth ereklyéi, igy órája, 18l8-ban használt Írószerei, Baltimouban kapott ezüstfedelü albuma, fatentatartója, nejének útitáskája, stb. stb. A füzet aztán a horvát mozgalmakat tárgyalja. A kitűnő, magvas szöveg sehol sincs az irodalmi értéknek és költői erőnek híján. így halad, igy fo lyik 1848. legdicsőbb emléke csöndben, halkan, egyre gazdagabbá, egyre érdekesebbé válva. Nem ajánlhatjuk eléggé közönségünknek a díszes köny vet, mely a Révai Testvérek írod. Int. Részvény- társaság kiadásában jelen meg s minden haza könyvkereskedésben kapható. Egy füzet ára 80 krajezár.-A mostani füzetben 54 kép van. Magyar méhészkönyv. Irta dr. Farkas Mihály Ez a nagy népszerűségre jutott könyv most már ötödik kiadásban jelent meg. Az ötödik kiadás a méhészet mai fejlődéséhez kepest, az újabb ta pasztalatok felhasználásával teljesen át van dől gozva és számos magyarázó képpel megvilágositva. A könvy tiszta, világos, jó magyarsággal van megírva, minden felesleges részletezés elkerülésével csupán .a gyakorlatiasságot tartva szem előtt, miért is a gyakorlati méhészettel foglalkozóknak, első sorban a kezdőknek, különösen ajánlható. A munka a Franklin-Társulat. kiadásában jelent meg (Buda pest, Egyetem-utcza 4.) Ara 50 kr. Nyilvános előadás alapján lefejeztetett: Dr. Plopu György tszéki bíró által Dr Soreghy Mihály „ „ „ melyhez hozzáadva a szóbeli alapján befejezett összesen tárgyalás 124 összesen 14 56 70 Hirdetmény. A IV-ed osztályú kereseti adót illetőleg, „ adózók a következőkre figyelmeztetnek : Az állandó fizetési nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági-, alapítványi, községi, egyházi, tárügyet Isulati es magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, 104 üffv közegek, nyug- vagy kegydijat huzó özvegyek, ál landó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, A szóbeli tárgyalások alapján befejezett ügyek tartama: kezelőik, könyvelők, pénztárnokok s azokban 40 ■ nn írtnál több havi dijt huzó segédek, segédmunká belül befejeztetett 99 |8?k) állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, ta nitók, nevelők, irók, művészek, végre a hivatal- szolgák a keresetadó IV-ik osztálya alá tartozó keresményüket az alább említendők kivételével he vallani tartoznak, azonkívül a felettes igazgatóság összesen llti |eiöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulaj Az év folyama alatt megtartott 199 szóbeli donos. a kitől, vagy a melytől az adóköteles fize tárgyalás között contradictorius tárgyalás volt 184, tését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügy halasztással végződött 11, közben szóló |körében állandó fizetés mellett alkalmazott ogyé tionapon 14 2 1 116 egyszerű végzés hozatott a gyulai az orosházi csabai szarvasi békési szeghalmi Az 1897. Dr. Plopu György Dr. Sereghy Mihály határozattal ) helybenhagyó b) részben megváltoztató c) egészben megváltoztató d) feloldó más módon az év végén folyamatban maradt melyhez hozzáadva a befejezett Törvényszéki csarnok. Kimutatása a gyulai kir. törvényszék po'gári felebbezési tanácsának a felebbvitt sommás ügyekről az 1897. évben 1. Felebbezések. Az 1897. évben érkezett: a gyulai kir. járásbíróságtól 42 az orosházi „ „ 54 a csabai „ „ 43 a szarvasi | „ 45 a békési „ „ 28 a szeghalmi „ „ 22 összesén 234 múlt 1896. évről folyamatban maradt 30 összesen 264 levonva az 1897. évben befejezett 194 ügyet, az év végén folyamatban maradt 70 Az 1897. évben befejeztetett: Bócz Géza törvényszéki biró által 18 Dr. Plopu György „ 1) í> 119 Dr. Seregi Mihály „ 56 Fekete József „ 1 összesen 194 és pedig: a) visszautasító gl 9 b) helybenhagyó 108 c) részben megváltoztató N O 39 d) egészben megváltoztató *•03 26 e) feloldó 4 f) egyezséggel I g) más módon 7 összesen 194 Szóbeli tárgyalás tartatott 199, és pedig Novák Kamill kir. tszéki elnök el nöklete alatt 153 Dr. Plopu György kir. tszéki biró, felebbezési tanácselnök elnöklete alatt 46 összesen 199 Szóbeli tárgyalás alapján lefejeztetett: 66. II. Felülvizsgálatok. Az 1897. évben érkezett. kir. járásbíróságtól évben befejeztetett: tszéki bíró által 6 10 10 5 10 16 57 5 46 es pedig: összesen 51 9 2 9 14 17 51 6 51 nek név- és fizetésjegyzókót az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerin veendő fel, ha azonban az a folyó évre raegálla pitható nem volna, az előző évi állapot szerin vettetik ki a kereset adó. A vallomások beadásának ideje, helye egyéb kellékei tokintetében, a III-ad oszt. kere seti-adóra nézve közzétett szabályok tartandó szem előtt. Úgy a IV, oszt. kereseti adónak, mint a tőke kamat és járadék adónak az állam kincstár megró viditéáét ezélzó cselekmények, az adótárgy eltitko lásának vagy valótlan bemondásának birsága 1— annyi, mint az összeg, melyei a kincstár megkáro sittatott,A nyilvános számadásra kötelezett vállalato és egyletek tisztviselői, vallomást nem adnak, ezek nek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereset-adót tőllü beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni. Tisz tek és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vág államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárbó húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonásokat a közpénztárból szedi be, Gyula, 1898. január 1. 4 2—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1897. január 15 ig a tőkekamat és jár. alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy rkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat és járadékadó tárgyát mindazon agyon képezi, mely a föld-, ház- és keresetadó, alamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik : képezik jelesül: mindazon amatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa a következő jövedolem forrá- ‘okból, úgy mint: a) bel- és külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékokból; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsönadott, továbbá hitb izomanyi, családi s alapítványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból ; d) külföldön fekvő föld vagy házbirtokokból pari, kereskedelmi s bármi nevezőt alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsájtott, a külön törvények által adómentesség kedvezményben nem részesített kötvényekből húz; végié g) a hitolüzlettel foglakozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénz intézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betétikönyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümöl- csözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve felmentettek : összesen .57 1. ikt.—1898. Békésvármegye alispánjától a gyulai a csabai szarvasi békési . III. Felfolyamodások. Az 1897. évben érkezett: kir. járásbíróságtól 4 4 2 1 összesen Az 1897. évben befejeztetett: Dr. Plopu György tszéki biró által Dr. Sereghy Mihály „ É | összesen és pedig: helybenhagyó | határoegészben megváltoztató I zattal más módon összesen Nyilvános előadások összes száma; Nyilvános előadások összes száma ügyet befejező eredménynyel Nyilvános előadások összes száma szóbeli tárgyalás elrendelésével összesen Összehasonlitás. 1896. évben érkezett felebbezés | „ felülvizsgálat I „ felfolyamodás 11 2 9 11 6 3 2 Pályázati hirdetmény. Gyula rendezett tanácsú városnál lemondás folytán megüresedett és évi 1200 forint fizetéssé javadalmazott rendőrkapitány! állásra pá lyázatot hirdetek s felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felsze relt s dr. Lukács György vármegyei főispán úrhoz czimzett kérvényeiket hozzám 1898. évi január hó 30 ának déli 12 órájáig adják be, a később beér kéző kérvények figyelembe nem vételnek. Gyulán, 1898. január 2-án. Dr. Fábry Sándor, 1 ] _3. alispán. a) pert befejező végzéssel \ 7 b) egyezséggel 1 c) meg nem jelenés alapján hozott határozattal 5 d) másnemű végítélettel 111 összesen Bócz Géza Dr. Plopu György Fekete József és pedig: tszéki bi'ró által 124 18 105 1 124 11 143 126 17 143 166 44 14 összesen 1897. évben érkezett felebbezés I „ felülvizsgálat „ „ felfolyamodás i 1897. évben tehát az összes többlet 224 234 57 11 302 78 598. szám.—1897. r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX, t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi hogy a gyulai kir. járásbíróság 1897. évi 5406./P számú végzése következtében dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd által képviselt Tar András csintye lakos javára Bondár Péter gyulai lakos ellen 250 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehaj tás utján lefoglalt és 334 frt 30 krra becsült házi bútorok, virágokból álló ingóságok nyilvános árve résen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróság 5797/1897. számú végzése folytán 250 frt tőke követelés, ennek 1896. évi febr. hó 1-ső nap jától járó 6% kamatai és eddig összesen 43 fr 27 krban biróilag már megállapított költségek ere jéig alperes lakásán leendő eszközlésére 1898. évi január hó 15-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1898. január hó 3 napján. a) a fentebb említett magyar államkötvények, b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márczius. junius, szeptember és deczember havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni, jogosítva vannak azonban arra, hogy azt az adót a kifizetett, vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartassék. Kárösszegnek vétetik amaz összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek (hatóságok) jogérvényesen megállapították. Ha az összeg nem adatik, a bírság 1 —500 frt. Gyulán, 1898. január 1. 5 2—2 A városi adóhivatal. keresminvallo12 1—1 Tan Gyula, kir. jbirÓ8ági végrehajtó. Hirdetmény. A III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Azon adózók, kik a jelen év folyamán kezdtek vagy vettek át valamely III. oszt. kér. adó alá eső foglalkozást, üzletet vagy vállalatot és azután még nem adóztattak, kötelesek 1897. évi január hó 20-ig az ezen üzletük vagy vállalatuk után 1893. évben annak megkezdésétől az év végéig számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti- vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből agy foglalkozásból eredő összes jövedelmének az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások kivonása után fenmarad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezetnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár ma gának, akár pedig családjának és hozzá tartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, ményből le nem vonhatók. Aki több ilyen vállalatból, kérését illetőleg jövedelem forrásból húz jövedelmet, köteles den egyes vállalatról, vagy keresetről külön mást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetősök pontosan kiteendő.. Az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a keresetado harmadik osztályába tartozók sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától két ho alatt köteles vallomást adni. A III. oszt. keresetadó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segé dek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A beválló az űrlap egyes rovatait betölteni annak bizonyitásul, hogy az adózókat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyet nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét előírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött batáridő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. oszt. kereseti adó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelem forrásnak az állam kincstár megrövidítésére iiányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki ki hágást képez, melynek bírsága 1 8 annyi mint az összeg, melylyel az államkincstár megkár Kárösszegnek vétetik az összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert köze gek jogérvényesen megállapittatnak. Gyulán, 1898. január 1. 10 j_j A városi adóhivatal ©©©©©©©©© 25136. ikt. — 1897'. Békésvármegye alispánjától Árlejtési hirdetmény. A békésvármegyei közkórház részére az 1898. évre szükséges: a) cselédruházat 45 forint; b) ágyfölszerelések 1631 forint; c) csizmadia munkák 523 forint; d) vasárúk 262 frt 20 kr. kikiáltási árak mellett árlejtés utján fognak beszereztetni. Fel- bivatnak ennélfogva a vállalkozni akarók, hogy 10% óvadékkal ellátott, külön-külön szakmunka szerinti zárt ajánlataikat, melyekben az engedmény százalékokban fejezendő ki, a vármegye alispánjához 1898. évi január hó 21-ik napjának délelőtt 10 órájáig adják be. A beszerzendő tárgyak mennyiségéről, hivatalos órák alatt a vármegyei közkórház irodájában kellő felvilágosítás szerezhető. Végül megjesyeztetik, hogy a kórházi bizottság nem köteles a legolcsóbb ajánlatot fogadni el. Gyulán, 1898. január hó 5-én. Dr. Fábry Sándor, 13 i_2 alispán. ©©©©©;©©©© 0000®!©©!©®®®© A Mold József tulajdonát képező Körös parton levő 210'| számú HÁZ, mely áll 3 szobából hozzá tartozó mellékhelyiséggel és egy nagy kerttel ez évi Szt.-György naptól haszonbérbe adó. Értekezhetni Papp Gábor úrral 213. szám alatt. 14 1—3
