Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

a „Békés" 1898.47-ik számához. Andor István békési lakos, napszámosra, a ki mellesleg kapa- és kaszanyelek faragásával is fog lalkozik, ezen háziipar után 5 frt kereseti-adót róttak ki, ini ellen Andor érzékeny hangon tartott fslebbezóssel fordult n bizottsághoz. Az ügyhöz többen hozzászóltak, köztük dr. Hajnal István eé Keller Imre azt hangsúlyozták, hogy a még kezdet­leges háziipart inkább támogatni kell, mint terhes adókirovásokkal fejlődésében gátolni. Dr. Zsilinszky Endre szívesebben látná, ha a pénzügyi közegek nem ily jelentéktelen adók kinyomozásával, hanem eltagadott nagyobb jövedelmek megadóztatásával foglalkoznék inkább. Különben a jelen esetben elérendő pénzügyi előnyt csekélynek tartja a házi ipar hátráltatásával előidézett kárral szemben. Csák György helyeseknek tartja a hangoztatott elveket, de minthogy döntvények intézkedtek a háziipar megadóztatása iránt, kéri a kivetés helybenhagyá­sát. Ladies György nőm háziipari, hanem inkább napszámos munkának tekinti e foglalkozást. Ily értelemben határozott a bizottság is és a felebbe zöt az adófizetés alól felmentette. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő részletes je­lentésben számol be tanügyi eseményekről. Októ­ber hónapban több tantermet látogatott meg, főleg Gyulán és Csabán. Általában kielégítő eredményt talált, de különösen elismerőleg emliti fel Székely Lajos gyulai róm. kath. tanító működését, Az is kola helyiségek már több helyen kifogás alá esnek, különösen a gyulai ev. re.».^-it«olaj m'ig tó, az óvónő lakása hag'j fenn sok kivánni valót. Je­lenti további*. Wgy addig is, inig a csabai gazda- vr&gv ismétlő iskola számára tanterem épül, szemé­lyes közbenjárásával kieszközölte, hogy az előadá­sok a felekezeti iskolákban legyenek megtarthatók. Dr. Zsilinszky Endre kéri a tanfelügyelőt, hogy a gazdasági ismétlő iskolák tanítóit utasítással lássa el a tekintetben, hogy czólirányos gyakorlati tan­módszert kövessenek, ne pedig magasabb elméleti oktatásban részesítsék tanítványaikat. A tanfelü­gyelő | kérdésre megnyugtató felvilágosítást adott. Dr. Fábry Sándor a gyulai református iskolát illetőleg szükségesnek tartja, hogy a mennyiben az egyház nem szünteti meg a hiányokat, erélyes in­tézkedések tétessenek és a gyermekek testi épsé­gét veszélyeztető állapotok megjavittassanak. A bizottság a jelentést tudomásul vette, azon­ban felhívta a tanfelügyelőt, hogy a mennyiben a gyulai ref. iskolát illetőleg az egyház részéről in­tézkedést nem tapasztalna, tegyen erről jelentést, A mezöberényi róm. kath. egyház a község és a filialék területén lakó nagybirtokosokat egyházi és iskolai adóval rótta meg, a mi ellen a nagybirto­kosok felebbezést adtak be. A tanfelügyelő a feleb- bezés elutasítását javasolja, mert a megtartott tár­gyalás során felebbezők nem igazolták, hogy kegy úri tefheket viselnek. Keller Imre nem fogadja el a javaslatot, mert a birtokos csak ott tartozik is­kolai adót fizetni, ahol lakik. Oláh György elfo­gadja a javaslatot, mert azok a puszták, melyek után az adót kivetették, a mezöberényi egyházköz­séghez tartoznak. Rezey Szilviusz szintén kimutatja, hogy a javaslat megfelel a törvényeknek, melyek szerint a filiálék az anyaegyház terheihez hozzájá rulni tartoznak. A bizottság az adók kivetését hely­benhagyta. A gyomai ev. ref. egyház megtagadta tanítói­nak a korpótlékok kifizetését, miből folyólag a tan- felügyelő javasolja, hogy hivassák fel, hogy a taní­tóknak 50—50 frt korpótlékot 8 nap alatt fizessen sen ki, mi ha meg nem történnék, a főszolgabíró a végrehajtás foganatosításával bizassék meg. Dr. Hajnal István szerint a javaslat sérti az egyház önkormányzati jogait. Kéri az ügynek a felsőbb egyházi hatósághoz való áttételét, mert az, egyház ügyeibe a főszolgabirő"~utján beavatkozni nem lehet. Tudomása szerint az egyházmegye a korpótlékok ügyében felírt a ministerhez, nem tart helyesnek semmi intézkedést, mig ezen felirat sorsa el nem dől. Rezey Szilviusz mellőzni kéri Hajnal javasla­tát, mert az egyház a panasz szerint megtagadta^ fizetést. Dr. Fábry Sándor meghallgatni kívánja áz ügyben az egyházat is, hátha nem tagadta meg a fizetést, csak haladékot kért. Hasonló értelemben nyilatkozik Keller Imre is. Dr. Zsilinszky Endre a határozati javaslatot fogadja el, mert ha az egyházközség meg nem ta­gadta volna a korpótlékok kifizetését, akkor azok kivolnának fizetve. A törvény világos intézkedése mellett más eljárást követni nem lehet. Dr. Hajnal István szerint az egyház csak függőben hagyta a korpótlékok kifizetését. Védel­mére kel az egyház autonomikus jogainak, melyet a főszolgabírói végrehajtás megsértene Szavazás utján döntötték cl a kérdést kimondva, hogy az egyházat nyilatkozatra szólítják fel és ahoz képest fognak- határozni. Kopcsák Emilia b.-csabai óvónő dijlevelelét megerősítették. A k.-ladányi községi ovoda és nagy-szónási községi iskola költségvetését jóváhagyták. Povázsay Mihály nyugalmazott jegyzőt feleb- bezése folytán Tót-Komlóson a községi választók névjegyzékébe felvették. Dobay Sándor b -csabai kántornak felebbezó- sét, melyben önmagát, mint énektanitót a községi adófizetés alól felmenteni kéri, elutasították. Branyiczkay László orosházi lakosra a cseléd­adó után kivetett útadót a bizottság törölte. Ifj. Bányász János szarvasi lakos hadmentes­ségi diját 24 frtról 4 frtra leszállította. Szrnka János és társai szarvasi lakosok me­zőrendőri ügyében, valamint Pántos Györgynek, Kecskés Mátyás elleni mezőrendőri kihágási ügyé­ben a felebbezéseket elutasították. Az orosházi Nád-utcza szabályozása tárgyá ban hozott alispáni határozatot a bizottság jóvá­hagyta. Haviár Lajos főmérnök jelentését, mely sze­rint az állami transversalis útnak a vármegyébe eső része, valamint a k.-tárcsái vashid elkészültek, a csaba-békési utón pedig a kővezési előmunká­latok megkezdettek, a bizottság tudomásul vette. A többi szakelőadó jelentésének meghallga­tása és több jelentéktelenebb adóügy elintézése után az ülés véget ért. H i r e k. Kinevezés. A magyar kir. pénzügyminiszter Hrabovszki Géza ungvári kataszteri irattári tisztet a gyulai magyar kir. pénzügyigazgatósághoz ka­taszteri nyilvántartási biztossá nevezte ki. A gyulai nöegylet ruhakiosztást tartott múlt vasárnap délután az árvahá/.ban. E tény röviden és megszokottan hangzik ugyan, de eredményeiben mély jelentőségűvé válik azáltal, hogy a társadalom égető sebének : a nyomornak enyhítésével foglal­kozik. Szegények vagyunk hasonló jótékony egyle­tekben s annál nagyobb örömmel üdvözöljük és elismeréssel adózunk a nőegyletnek áldásos műkö­déséért. A valójában elhagyott, elesett szegények, ezeken kívül a még érdemesebb házi szegények, az árvaház tágas termét egészen megtöltötték; 86 felnőtt férfi és nő kapott felső ruhát, lábbelit vagy fehérneműt ajándékképen, 25 iskolás fiú és lány pedig teljes téli ruházatot, csizmát és sapkát. A szegények öröme és hálálkodása végtelen volt. Egy keserű köny is vegyült a ruha kiosztók sze­mébe, midőn a ruhátlan elhagyatottak között mu­tatkozott két olyan egyén, ki ezelőtt 25—.30 évvel még bÓBég és gazdaságban úszott, illusztrálva azon régi latin közmondás igazságát: „Fortuna érit modo secunda, modo adversa. Őszutó. Gyönyörű szép napokra változott át az eddig kellemetlen, ködös, hűvös novemberi idő. Verőfényes nyári napokkal konkurrál a novemberi verőfény, de a napnak „foga van“ s a téli kabát és felöltőt minden ragyogás mellett sem tudja .rólunk lecsalogatni. Akárhogy ragyog is a nap, aiégfl.-tsak hullanak csöndes rezignáczióval a sárga­levelek iT'íVMtszik a lóláb a ragyogó köntös alól, mert reggelenkrat der csillog a mezőn és a ház tetőkön. Egy szép napon aztán összerázkódik a természet a hidegtől és-taegered a szép feher hó pehely, tél lesz. A bÓkés-VÓSZtŐi vasút létesítésének előkészí­tésére kiküldött bizottság november hő 16-án tar­totta első ülését dr. Fábry Sándor alispánt- elnök lete alatt, a melyen az ügy részletes megvizsgálása után az értekezlet felkérte a vármegye alispánját és az államépitészeti hivatal, főnökét, hogy a vas útra nézve előmunkálati engedélyt kérjenek, továbbá megkereste Békés és Vésztő községeket, hogy azon birtokosok neveit, kik a vasút által érdekelve a hozzájárulásra felkérendők lennének, írják ÖBSze, végül intézkedett, hogy az előmunkálati engedély kinyerése után a vasút irányítására vonatkozó ter­vek Achim Gusztáv bizottsági tag által elkészíttes­senek. Névváltoztatás. Mezöberényi illetőségű Stern Sándor belügyministeri engedélylyel „Szenes“-re változtatta át vezetéknevét. A csaba-békési ut építéséhez, melyet a múlt heti közgyűlésében az államra bízott a vármegye közönsége, szorgosan hozzáfogtak. Az építési mun­kálatok már legnagyobb részt megtétettek és csü törtökön megtartották a kőszállitásra szolgáló ipar- vasut közigazgatási bejárását, melyet • Ney Ferencz m. tanácsos vezetett és a melyen dr. Bodoky Zol­tán főjegyző, Kárász, Kvpri es Haviár főmérnökök a csabai és békési főszolgabirák és a két közsé elöljárósága volt képviselve. A bejárás eredménye alapján a bizottság az ideiglenes vasút üzembe he lyezését engedélyezte. Terényi Lajos arczképe, a melynek megfesté sét az év elején tartott közgyűlésében határozta el a vármegye közönsége elkészült és az elmúlt héten megérkezett a vármegyéhez. A kép, mely egyik légjobb festőnk : Stettka Gyula műve és igen kiváló és műbecscsel bíró alkotás nemcsak az arcz élethü voltánál, hanem a legapróbb részletekben is mű- rvészi és gondos kidolgozásánál fogva, diszmagyar fba® főispáni székében ülve ábrázolja Terényit és é'letnagyságu térdkóp. A vármegye és városunk ko­rán elhalt kitűnő fiának emlékét kegyeletesen meg­örökítő kép elhelyezése és leleplezése a törvény­hatósági bizottság legközelebbi közgyűlésén fog emlékbeszéd kíséretében megtörténni oly kegyele- tes ünnepólylyel, mely az egész munkálkodását a vármegye javára szentelt kitűnő tisztviselő, főispán és képviselő működése iránt a közönség szivében élő elismerést és hálát méltóan fogja kifejezésre juttatni. A békésmegyei gazdasági egylet igazgatósága múlt pénteken ülést tartott, melyen dr. Zsilinszky Endre igazgató elnök nyitotta meg az ülést, egy úttal kimentvén magát, hogy a bécsi millenáris kiállításra nem mehetett fel i jelentvén, hogy Zlinszky István titkárral résztvett a gazdasági egy­letek országos szövetkezetének igazgató-választ­mányi gyűlésén. A mezeimunkások közt kiosztandó jutalmakat illetőleg, elhatározta a választmány, hogy a minisztert ez eszme akképeni módositására kéri föl, hogy inkább az önhibájukon kívül mun­kaképtelenné lett munkások segélyezését léptesse életbe. Eles vitát keltett a Kállay Ödön megbíza­tása a fő KI tn i v el és ügyi minisztérium részéről, a paraszt mintagazdaságok tárgyában, s az egylet ez alkalomból kijelentette, hogy nem tartja magát alárendelt testületnek s ezt a miniszterrel tiszte letteljesen tudatni határozta, kijelentvén, hogy ez ügyben részt nem vesz. A in.-herényi gazdáknak műtrágyát nem oszt ki, hanem maga kísérletezik. A vármegye alispánja véleményes jelentéstétel vé­gett kiadja a mezőgazdasági munkások és napszá­mosokról szóló szabályrendeleti tervezetet. Az ügy egy, Zsilinszky Endre elnöklete alatti bizottságra bizatik. Tudomásul vétetett, hogy Hőgyész tolna­megyei községnek a miniszter állatvásárt engedé­lyezett b több jelentéktelenebb ügy után az ülés ért. Jegyzőválasztás és helyettesítés. Békés köz­ségben a hétfőn tartott képviselőtestületi közgyü lésen a Ternei Ferencz lemondásával megüresedett jegyzői állásra Szentgyörgyi Gyérgy járási Írnokot választották meg, míg a községi nyilvántartói állásra a főszolgabíró Laczkó Péter gyulavárosi iktatót he­lyettesítette. Az elmegyógyintézet építésének vezetésére ki­küldött bizottság november hó 16-án délután a vár­megye alispánjának elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen a folyó ügyeket tárgyalva, az építés során szükségessé vált intézkedéseket megtette. Jóváhagyott szabályrendelet. Az idegen iparo­soknak a hetivásárok látogatási jogát szabályozó és legutóbb módosított vármegyei szabályrendeletet a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Főigazgatói látogatás. Nátafalussy Cornél ke­rületi tanfelügyelő hétfőn délben Csabára érkezett s meglátogatta az ottani Rudolf-gymnasiumot. A látogatáson tapasztaltak megelégedésére szolgáltak. Hasonló szemlét ejtett meg a békési gymnásiumnál is másnap. Esperességi gyűlés. Az arad-békési esperesség kedden délelőtt Csabán ülést tartott, melyen sokan voltak jelen. Koren Pál esperes üdvözölte a meg­jelenteket. Erre Zsilinszky Mihálynak az esperes séghez írott szép lemondó levelét olvasták fel. — Egyben Frint Lajos esp. egyházi jegyzőt megbíz­ták, hogy az esperességnek volt felügyelőjéhez való szeretetét és bizalmát fejezze ki emlékiratban. Az uj választást az esperességi felügyelőre elrendeli s határidőül deczember 15-ét, a szavazatok felbon­tására pedig deczember 20-át állapította meg. Ki­mondotta az esperesség, hogy az esperesség uj felügyelőjének beiktatását ünnepélyessé teendő, an­nak beigtatását az 1899. évi rendes egyházi gyűlé­sig elhalasztja s addig a zsinati törvények szerint a felügyelői teendőket az esperesség legrégebbi egyházi jegyzője: dr. Zsilinszky Endre látja el. — Végül a Hegedűs Mihály halálával megüresedett jegyzői tisztre megválasztott uj esperességi jegyző, Steller Árpád letette az esküt. Halálozás. A gróf Almásy családot ismét csa­pás érte. A három héttel előbb elhalt gróf Almásy Kálmánnak másodszülött fia: gróf Almásy György a zemplénmegyei majorátus tulajdonosa, életének 35-ik évében pénteken délután elhalt. Az elhunyt évek óta súlyos beteg volt s azért f halála, mely a családra gyászt hozott, reá nézve a szenvedéseitől való megváltást jelentette. Holttestét ma délután szállitjál Bécsből Kétegyházára, hol a családi sírboltban he­lyezik örök nyugalomra. Az elhunyt grófot neje szül. Zichy Zenaida grófnő, négy gyermeke, testvé rei és kiterjedt rokonság gyászolja. Béke hamvaira Gyula város összeférhetlenségi szabályrende lete, melyen a vármegye némi módosítást eszközöl és a melyek épen ezen módosítása miatt a kép viselőtestület felebbezéssel ólt, leérkezett a bel ügyminisztertől, a ki a vármegye határozatának figyelmen kívül hagyásával, a szabályrendeletet táros által megállapított szöveg szerint hagyta jóvá, ' isztlopás- Szilágyi Jánosnak a nagyvárad ut mentét levő háza kerítésén f. hó 18-án virradóra bemászva, a záratlan kamarájából két és fél vék liszt ismereten tettes által ellopatott. Hotorán Pé tér és Murvai "Gábor városi rendőrök által foga natba vett nyomozás során sikerült a tettest Knei \fel Márton gyulai ilMŐsógü rovott életű kőműves személyében elfogni óé bekísérni, ki tettét beis merte azzal, hogy a ||te Papp András vármegyei utkaparóhoz szállította, kittéi ezt az ugyanezen pás nyomozására kivezényel, csendorségi járőrrel együttesen működő fenti renöőröÁ. megtalálták beszállították. A tolvaj a bíróságnak 'h’t'aJfUott. Esküvők. Csejthey Jelenffy Zoltán a tisztikar fiatal hadnagya kedden esküdött örök W séget Tiszafüreden szép menyasszonyának bilkeí ILipcsey Szerénának. — Czitó Sándor honvéd főhad­nagy és a gyulai társasélet kedvelt alakja ugyan akkor vezette oltárhoz B.-Szt.-Andráson bájos meny­asszonyát Hutiray Bertát, Hutiray László földbirto­kos müveit és szép leányát. Szívből gratulálunk. Vadász kaland- Ez inkább megrovási, mint vadász kaland, amennyiben láttunk már olyan va­dászt, aki a nyulat „elfelejtette* haza hozni, de olyan vadász, ki vadásztáskáját felejti a mezőn, kevés akad s megrovást érdemel. — A gyulai rend­őrkapitányság őriz egy vadásztáskát, benne 81 da- riáb Lefaucheux tölténnyel, melyet valamelyik szó­rakozott vasárnapi vadász felejtett a Nyiry Pál gyulai lakos tanyáján. Igazolt tulajdonosa átveheti á kapitányságnál. BorfejtÓS közben. Borsos Sándor munkást a héten Tatár komlóvendéglös behívta bort fejteni a pinezébe. Borsos borfejtés közben alaposan becsics- Isantott s jó kedve kerekedvén, sorba kezdte kós­tolgatni a Komló borait. Két üveg finom aszút és egy üveg pezsgőt is felbontott 1 ilyen felmagasz- talt állapotban találta őt a pinezében a vendéglős. De még neki állt feljebb és addig nem akart tá­vozni a pinczéből, mig mindent meg nem kostol. Az előhívott rendőrnek pofonokat Ígért, úgy hogy erőszakkal kellett őt kijózanodás végett a dutyiba A kereskedők és kereskedő ifjak egylete múlt szombaton sikerült estélyt rendezett saját helyisé­geiben. Amint e mulatságoknak jellemző sajátsága fesztelen jókedv és a vidám hangulat, úgy ez is méltán sorakozik a régi jóhirnevü csarnok-estélyek- ez. A szép számmal megjelent szép lányok soka- ánczoltak s tánezosokban nem volt hiány. A két délyes mulatság a hajnali órákig tartott. Szökött katona. így késő ősz tájban egymás után kell efajta híreket regisztrálnunk. Az ujoncz- iképzés befejező félben, ilyenkor szorulnak leg­jobban a regruták. A héten is megszökött újból egy baka a fehértemplomi 101-ik ezredről, névsze­nt Tamás József gyulai fiú. A csendőrség elfogta megszökött ujonezot s vissza küldötte Fehér- templomra. A bitang ruczák. Valamelyik szanazugi gazdá- oz még a nyáron 13 darab bitang rucza állított be. A gazda nem szolgáltatta be a bitang ruczákat városnak, hanem jóízű ebédeket csapott az ide­gen tulajdonból. A héten azonban egyik szomszédja feljelentette őt s most vád alá kerül. A nála talált darab rucza ára a kapitányi hivatalnál igazolt tulajdonosa által felvehető. Hamis huszfilléresek. A múlt heti vásáron Gazsó Péter és felesége eladtak öt pár csirkét s ennek árában egy ismeretlen asszony huszfillére- sekkel fizetett nekik. A buszfilléresekkel majd bajba kerültek, mert mikor másnap fizetni akartak velük, kisült rólok, hogy egytől egyig hamisak. A csend- őrség nyomozza az ismeretlen asszonyt. Halálozás. Boldog emlékezetű Haan Lajos volt csabai ág. ev. lelkész, akadémiai tag es a „Békés­megye Története“ czimü becses munka szerzőjének [özvegye Csabán e hó 12-én elhunyt. A 70 éves ag<r matróna halála kiterjedt családot sújt. Haláláról következő gyászjelentést vettük: Alólirottak mélyen elszomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen jó nővér, nagyanya, szépanya, nagynéne, nővér és ro­kon, nagytiszteletü özv. Haan Lajosné, szül. Wilirn Amália úrnőnek 1898. évi november hó 12-én éj­leli fél 1 órakor élte 70-ik évében, hosszas beteg­ség után történt gyászos elhunytát. A megboldo­gultnak hült tetemei e hó 14-én, hétfőn délelőtt 10 |órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint Eljegyzés- Tóth Ilonkát erdőhegyi tanítónőt, Tóth Lászlóné gyulai kaszinói vendéglősné müveit és kedves leányát eljegyezte Asztalos Sándor ko lozsvári vasúti tiszt. . Esküvők- Antalóczy Nándor szeghalmi járási Írnok tegnap délután esküdött örök hűséget szép menyasszonya Glatz Juliskának, Beke Géza vár­megyei iktató kedves nevelt leányának, a rom. kath. nagytemplomban. — Petho János őrmester felesé gűl vette Bálint Katalint, Balint Mihály polgártár sunk szép leányát. — Burda István fiatal iparos oltárhoz vezette Puczkó Máriát, Puczko Mihály ipa­ros polgártársunk leányát. ... Halálozás. A vármegye hivatalnoki karanak egy régi buzgó munkása hunyt el folyó ho 15-én Varga Károly közigazgatási kiadó személyében, a ki negyedszázadon át szerényen, de annál nagyobb szorgalommal munkálkodott a varmegyei központ ban. Az elhunyt temetésén, mely csütörtökön dél­után nagy részvét mellett ment végbe, megjelentek a vármegye tisztviselői és kezelő személyzete tel­jes számmal, ugyanott díszes koszorúkat is helyez­tek a ravatalra. A temetési szertartást Dombi La­jos ref. lelkész végezte, a temetőben pedig hiva^ talnoktársai nevében Beke Géza vett megható szavakkal búcsút az elköltözöttől. A halálozásról a gyászba borult család a következő jelentést adta ki: Özv. Yarga Károlyné szül. Kesztyűs Julia, saját valamint gyermekei: Lajos, Vilma, Róza, Károly, Matild és Gyula; Yarga Lajos és neje szül. Zöldy Erzsébet, leányuk : Irma: Yarga Péter és neje Kása Mária, gyermekeik: Péter, Ida, Károly, Lajos, Elemér és Dezső; valamint számos rokon és jo barát nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó férj, édes apa, testvér, rokon és jó barát: Varga Károly Békósvarmegye közigazga­tási kiadójának élete 55-ik, boldog házasságának 28 /ik évében, folyó évi november hó 15-ik napján éjjeli 11 órakor hosszas és súlyos szenvedés után történt; gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délután fái 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyuga otnra tétetni. Gyulán, 1898. évi 16-án. Áldás és béke porai felett! november hó a kastélyi temetőben a családi sírboltba örök nyu­galomra helyeztetni. Béke poraira! Wilirn Vilma, nővére. Dr. Zsilinszky Lajos unokája, nejével. Zsi- inszky Lenke, szépunokája. Lesztch László, Leszich Endre, Wilirn János, Wilirn István, nnokaöcscsei, nejükkel és gyermekeikkel. Özv. KorisánBzky La­josné, nagynánje. Özv. Wilim Jánosáé, sógornő. Ozv. Yalentinyi Jánosné, nagynénje. Nincs artézi VÍZ. A békésiek egészen despe- ratusok lettek már az ártézi kutjokkal. A héten a kútfúró bódét is eltávolították s ezzel együtt az utolsó reményük is eltűnt, hogy valaha ártézi kut- jok legyen. Á föld sajátságos alakulata lehet, hogy mig Gyulán, M.-Berényben, Csabán a közel szom szódban minden ártézi kútfúrás a legjobb eredményre vezetett, addig a békésiek és tarcsaiak nem tudnak Vitézi kúthoz jutni. Békés sem adta még föl azért egében a reményt a többen pengetik az eszmét, hogy .— egy pár ezer forint megtakarítását mel­lőzve —- szakértőbb, geológiával jobban foglalkozó vállalkozóiul próbáljanak szerencsét, miután a föld rétegzése ily«.^ kis területen lehetetlenség, hogy annyira változó legyen, miszerint a mi a közel vi­déknek mindenütt-átkerült — azáitézLkut fúrás. — csak épen Békésen valljon kudarezot. Jutalom. Benczúr Sándor szarvasi járásbirósági iktatónak a „Szarvas és Vidéke“ szerkesztőjének az igazságügyminiszter 100 forint jutalmat utalvá­nyozott. Esküvők. Achim Károly, a csabai gymnasiumi tornatanára, a tornaegylet művezetője, tegnap dél­után 4 órakor vezette oltárhoz a csabai ev. kis- templombau Sztaricskai Károly szép és kedves le­ányát Matildot. — Némethy Szilárd a máramaros- szigeti pénzügyigazgatóság tisztviselője kedden dél­előtt vezette oltárhoz bájos aráját Caucig Nellikét. Az esketési szertartást Koren esperes tartotta. Vadászat. A novemberi köddel és őszi náthá­val együtt a Nimródok ideje is elkövetkezett s kezdetét veszik országszerte a nagy uradalmak kör- vadászatai. A héten Aradmegye közeli pusztáján Bán kúton — József főherczeg birtokán — és kör­nyékén Kisjenő tájékán volt nagy lőuri vadászat, melynek legérdekesebb vendége Fülöp orleansi her- czeg volt. — Szarvas vidékén Kontur József puszla- kákói birtokán volt a héten még nagyobb vadászat, nagy vendégség részvétele mellett. Ezen összesen 350 darab nyulat, sok foglyot és fáczánt lőttek. Nagyobb vadat nem igen látni ezen a környéken. Halálos szerencsétlenség. A most épülő hol- lód-kötegyán-vésztői vasútnak, bár még nem is ada­tott át a forgalomnak, már is meg van az áldozata. Egy teherszállító vonat jött ugyanis Tőnkéről Kö- tegyánba s a gyaraki állomás közelében Virág Sándor fékező leesett a robogó vonatról, melynek kerekei alá kerülvén, két lába a szószoros értel­mében ös8zeaprittatott, úgy hogy a borzasztó szen­vedéstől pár perez alatt kiszenvedett. A szerencsét­len ember özvegyet s öt árvát hagyott maga után. A megtartott vizsgálat szerint felelőség senkit nem terhel, mert a szerencsétlen ember saját vigyázat­lanságának lett áldozata. Kanyaró miatt be kellett zárni pár hétre a békési iskolákat. Oly erősen lépett fel a múlt na­pokban Békésen, hogy a közegészségügyi szempon­tot alá kellett rendelni a közoktatásügyének, és most széles e megyében nincs boldogabb iskolásfiu a békési vakácziózóknál, persze feltéve, ha nincsenek kanyaróban. Szerencsétlenség pajkosságból. Békésen majd­nem végzétes szerencsétlenség történt gyermeki pajkosságból. Meg van az a közkedveltségnek ör­vendő sport a falubeli gyerekek közt, hogy az arra haladó kocsikra rákapaszkodnak és azzal vitetik magukat. És az úgynevezett „csimpajkózás“, mely­nek még édesebb élvezetet ad az a tudat, hogy azzal a veszélylyel van egybekötve, hogy a kocsis hátra-hátra suhinthat ostorával a hívatlan utasokra, így tett Békésen a Fekete Kőrös hidjánál egy Kürthy Mátyás nevű kis 9 éves fiú, de véletlenül lefordult a vágtató kocsiról miközben egyik lába a sarág- lyába akadván, a rohanó kocsi kerekei összeverték a koponyáját. Yéresen aléltan szállították haza a szülői házhoz, hol most súlyos betegen fekszik. Esküvő- Körös-Ladányban f. hó 12-én díszes esküvő volt a róm. kath. templomban. Ifjú Kalandra

Next

/
Thumbnails
Contents