Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-26 / 39. szám

Melléklet a „Békés" 1897.39-ik számához.

gabirói állás betöltését kiséri, melyért bárom jelölt

tag Antal Péter napszámos által gyujtatott fel, a ki elfogatván, a bíróságnak átadatott.

II. Állategészségügy.

Az állategészségügy állása még mindig igén kedvezőtlen, különösen a sertésvész öltött nagyobb arányokat s augusztus hó folyamán ismét hat községben : Endrődön, Öcsödön, Gyomén, K.-Tarcsán, Csorváson és Bánfalván lépett fel, úgy, hogy ez idő szerint a sertósvész Sz.-Szt.-Tornya kivételével a vármegye összes községében s Gyula rendezett tanácsú városban uralkodik.

Egyéb járványos és ragadós állati betegségek küzül fellépett a ragadós száj- és körömfájás Gyű Ián, Szarvason Szeghalmon és Szt.-Andráson, a takonykór K.-Ladányban 3 udvarban s végül a veszettség egy-egy esete Szentandráson és Mező- Berényben.

Mindezen esetekben az előirt óvintézkedések pontosan foganatosíttattak.

A ragadós száj- és körömfájás megszűnt Gyula városában, Csorvás, Gyoma és M.-Berény közéé gekben.

III. Földmivelés, ipar, kereskedelem.

Az elmúlt augusztus hóban a cséplósi munkák legnagyobb részt befejeztettek s az eredmény még a legmérsékeltebb várakozásokat sem igazolta s a termés mennyisége s minősége jóval a közepesen alul maradt, a tengeri termés jónak Ígérkezik, habár némely helyütt az esőzés ebben is kárt okozott, a szőllőtermés általában gyenge.

A munkások helyzete a rósz termésből kifolyólag nem rosszabbodott, mert kedvező aratási feltételek mellett ugyanannyit kerestek, mint máskor, jó közép termésű években s még ez idő szerint a czukorrépa felszedésnél is munkát találtak, részben pedig mint építéseknél földmunkát vállal tak. Magaviseletük nyugodt volt s különösen az orosházi és szeghalmi járásokban, működésük ama irányát, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szept. hó 8„ 9. és 10 napján Czegléden megtartandó munkás kongresszuson s miután a két pártra oszlott szocziál demokrata párt küzül e vármegye munkásainak legnagyobb része az úgynevezett független szocziál-demokrata (Vérkonyi) párthoz tartozik s ez tartja meg Czegléden a már egy Ízben Adán tervezett s tartott kongresszusát, valószínű, hogy a kongresszus lefolyása és határozatai nagy mértékben befolyásolni fogják vármegyénk munkás osztályának további magatartását

IV. Vegyesek.

A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam s azokat rendben találtam.

A járási főszolgabirák községeiket augusztus hó folyamán is beutazták s részben az éves nagy vizsgálatot is megtartották s említésre méltó rendetlenségeket nem észleltek.

Gyula, 1897. szeptember 9-én.

Dr. Fábry Sándor,

alispán.

Előfizetési felhívás

99

9

e

kés

ii

1897. évi utolsó évnegyedére.

Lapunk szeptember végén XXIX. évfolyamának harmadik negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alapprogrammja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bi zalmát- megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől : ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, bogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak' közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támo gatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről |Békés kiadóhivatalának Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendő be.

E£ i r e k.

A vármegye őszi rendes közgyűlése

holnap

reggel veszi kezdetét és a szóba kerülő fontos ügyek megvitatása előre láthatólag három napot fog igénybe venni. Legnagyobb érdeklődés várható természetesen a közgyűlés második napjára, amikor egy kisebbszerü restauráczió fog megejtetni. A tárgyalás alá kerülő ügyek előkészítését a szakbizottságok befejezték s legutóbb az állandó választmány két napig tartó ülésében állapította meg az előterjesztendő határozati javaslatokat. A folyó hó 23-án és 24-én tartott állandó választmányi ülésben leg inkább a mező-berényi hid, a dobozi körgát ügye az elmegyógyintézet felállításának és a közkórház élelmezésének kérdései képezték behatóbb vita tárgyát. Jelen voltak az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Eábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, Csánki Jenő, Berthóty István, Kiss László Deimel Lajos, Kiss Gyula, Schmidt Iván, dr Hajnal István, Oláh György, Terényi Lajos, Horváth János, Hegedűs Mihály, dr. Berényi Ármin, Jantso- vits Péter, Sál József, Keller Imre, Jantsovits Emil és Lendvay Mátyás.

Választások a vármegyén. A megyegyülés második napján, kedden megejtendő tisztviselőválasztások képezik most a vármegyén a megbeszélések tárgyát. Legnagyobb érdeklődés a szeghalmi főszolközött folyik a nemes verseny. — A vármegyei főjegyzői állásra a közönség osztatlan bizalma dr. Bodoky Zoltán orosházi főszolgabírót, jelenleg helyettes főjegyzőt fogja émelni, mig helyébe a szolgálati érdekekből Orosházára áthelyezett Ambrus Sándor szeghalmi főszolgabíró szintén egyhangúlag fog megválasztatni. Szeghalomra főszolgabírónak Csánki Jenő tb. főjegyző. Wieland Sándor tb. főszolgabíró és Szalay József helyettes főszoigabiró pályáznak s mint értesülünk, a választás sorsa a két előbbi jelölt között fog eldőlni. Csánki megválasztatása esetén a megüresedő Ií-od aljegyzői állásra Berthóty István, helyére pedig III-ad aljegyzőül Kiss László jelenlegi helyettesek hir szerint egyedül pályáznak, mig az ellenkező esetben meg üresedő szolgabirói állásra Salacz Ferencz és Hajnal Béla tb. szolgabirák fognak versenyezni. Az árvaszéki ülnöki állásra Szabó Emil árvaszéki jegyző az egyedüli jelölt, helyére pedig tudomásunk szerint eddig Sinszky Ferencz biharvármegyei árva széki számvevő és Somogyi Ákos torontálmegyei szolgabiró jelentkeztek.

Ülések a vármegyén. A vármegyei egészség- ügyi bizottság hétfőn délután Dombi Lajos elnök lete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak dr Fábry Sándor, Keller Imre, Yarságh Béla, dr. Berkes Sándor, dr. Zöldy János. Tóth József, dr. Kun Pál, Heks Miksa, Sál József és Berthóty István biz. tagok. A bizottság két gyógyszertári ügyet tárgyalt, melyek közül Csabán a Jamina részben kért gyógyszertár felállításának engedélyezését nem véleményezi, mert annak fennállása biztosítva nin csen és mert Csabán a harmadik gyógyszertá azért engedélyoztetett a vasút ulcza végére, hogy a Jamina részben lakók közelebb találjanak gyógy szertárt. Ezzel ellenkezőleg a nagyszénási fiók gyógyszertárnak önállósítása iránt beadott kérelmet a bizottság pártoló véleménynyel terjeszti a köz gyűlés elé. Ugyancsak hétfőn délután ülésezett f vármegyei közkórházi bizottság is*dr. Fábry Sándoi alispán elnöklete alatt, a mikor is a tervezett elme gyógyintéset ügyében a közgyűlés elé terjesztendő dr. Berkes Sándor tb. főorvos, kórházigazgató által szövegezett és lapunk más helyén közölt javaslatát állapította meg és Arany Salamon kórházi élelme zenek a szerződési feltételek módosítása iránti ke reime felett akként határozott, hogy a vállalkozó a szerződés alól felmentessék.

Tárgyalások a congrua ügyében, a római ka tholikus lelkészi jövedelmek összeírásai a vármcgyi területéről legnagyobb részben beérkezvén, azok tárgyalására a vármegye alispánja október ho 12 13. és 14 ik napjaira hívta össze a törvényhatóság felülvizsgáló bizottságot, melynek tagjai: Csák György pénzügyigazgató, Oláh György tiszti főügyész az illetékes járási főszolgabíró, valamint egyház részről Széchenyi Jenő kanonok, békési főesperes Grócz Béla és Kny Antal esperes plébánosok. Okt hó 12-én a k. ladányi, csabai, szarvasi és csorvási

13- án a gyulai, endrődi, mező-berónyi és szeghalm

14- én pedig a kondorosi, gyomai, uj-kigyósi, békési és szent-andrási plébániák jövedelmeinek összeíró sát fogja a bizottság megvizsgálni.

Kinevezés. A vármegye főispánja Stiassny G zát a vármegyei számvevőséghez tiszteletbeli szám gyakornokká nevezte ki.

A tiszántúli ev ref. egyházkerület, a melyhez tudvalevőleg a békés-bánáti egyházmegye is tart zik, folyó hó 21-én Szatmáron nagyfontosságu egy házi értekezletet tartott, a melyen vármegyén ref. lelkészei s az egyház ügyei iránt érdeklődé világiak közül is számosán vettek részt. A nagy választmány női tagjai közé Békésvármegyéból öz Petri Mihálynét, ugyanannak egyházi tagjai kö; Garzó Gyulát, világi tagjai sorába pedig dr. Hajni Istvánt választották be. Előkelő szerep jutott i egyházi értekezleten Garzó Gyula gyomai lelkész nek, a ki nagyérdekü előadást tartott a diakónus! intézményről. Első sorban ennek az intézményne történetét adta elő s azután az intézménynek életbe léptetésére terjesztett elő javaslatot, mit az érte kéziét elfogadott. Ez a javaslat azt czélozza, hogy egyelőre a debreczeni úgynevezett ispotály templo mellett létesittessék ilyen diakonissa ház.

Póttartalékosok bevonulása. Az 1897-ik évbe besorozottak közül azok, kik a honvédség kötél kébe osztattak be póttartalékosokul, hétfőn vonu nak be 8 heti ujonczkioktatásra a gyulai 2-i ezredhez.

Nagylelkű four. id. gr. Almásy Kálmán titki tanácsos egykori hü jobbágyai iránt való jóakari tának tanúságául hétezer koronás iskolai alapi ványt tett a kétegyházi gróf Almásy-Wenckei Máriáról nevezett püspöki alapitványos leányisko épületének jókarban tartására és szükségleteir A nemes gróf ezzel ismét szaporította hatalmi alapítványainak sorát; a szép alapítványért Dessewffy Sándor Csanádi püspök elismerő köszönetét nyilvá Litotta a nagylelkű főurnak és a kétegyházi róm kath. egyháztanács hálafeliratot intézett egyko főldesurához a szép alapítványért, melynek kama tait a nemes gróf azonnal utalványozta. Az iskola épületet De Gerone Mariska, az újonnan kinevezett tanítónő elfoglalván, az előadásokat megkezdte, i uj nőiskola épülete, melynek mintaszerű felszer lése a jószivü grófot dicséri, messze vidéken mi tául szolgál és hivatva van arra, hogy a kétegy házi iskolai mizerabilis állapotokat egyszer mi megszüntesse és uj, reményteljes korszakot nyi son meg,

Előléptetés. Rannik Kornélt, a gyulai kir. tö vényszék felebbezési tanácsának jegyzőjét az iga ságügyminisztér magasabb fizetési fokozatba lép tette elő, szintúgy Benczúr Sándor szarvasi ki jbirósági Írnokot.

A Magyar utcza kövezését a héten kezdték

most már a kövezést kezdik meg. Reméljük, hogy

általunk már egyszer hangoztatott egész széleség ben való kövezés lesz keresztülvive, amit Gyulavarosa, mely drága pénzen sajátította ki a Magyar- tczát és az újabb időben is rendkívüli áldozatokkal rendezi utczáit, hogy a megye székhelyét kellőleg reprezentálhassa, meg is érdemel a vármegye részéről.

Házfölszentelés. Folyó hó 24-én délelőtt 9 órakor vette át a róin. kath. hitközség Glacz János pitésztől a Rázel-utczában épült tanitói- és egyházfi-lakot, délután 2 órakor pedig egyházilag áldotta meg és szentelte azt föl Gróh Ferencz plébános. A diszes épület Gróh Ferencz plébános gondoskodásának köszöni létesülését, ki szülőföldén való lelkószkedésónek egyik czéljául a hitközség épületeinek, illetve tanitói lakásoknak megújítását tűzte maga elé. Czéljának elérését ezen épület létrehozásával kezdette meg; segítségére szolgált ama körülmény, hogy a kegyuraság a nagytemplom partőkéjét a templom tornya és fedele megújításakor nem használta töl, hanem az ő kérése folytán az egyházfi lakásának újra építésére fordítani megengedte. Ezen összeg 3500 frtot tett. Minek- utánna azonban már a szomszédos tanitói lakás i újra építésre szorult és ez a hitközség által tervbe vétetett, a bíboros püspök a tervet jóváhagyta és kivitelére 1000 frtot ajándékozott, az igy már együtt lévő 4500 frthoz a hitközség egyháztanácsa Sz.-Háromság-temető ipartőkéjét, 500 frtot csn tolta, minekutánna azonban a terv végrehajtása 6000 frtot igényelt, a hiányzó 1000 frtot maga Gróh Ferencz plébános ajándékozta; amikor tehát hitközség egy szép, erős épülettel gazdagodott annak költségeihez az adózó polgárok semmivel sem járultak. A kagyuraság képviselője, Wenckheim Géza grófnak, Dr. Schlauch Lőrincz biboros-püs. pöknek és Gróh Ferencz plébánosnak méltán mond hat hálás köszönetét úgy a hitközség, mint a város ogy a közlekedés egyik élénk utczájában egy, ki álóan diszes épülettel gazdagodtak; remé)jü< is hogy a képviselőtestület az utcza rendezését, illetv Icsatomáyal való ellátását, el fogja, rendelni, hog;

szép ház környéke ne veszélyeztesse továbbra i az utcza lakóinak és az ott járóknak egészségét miasmás levegőjével. Nem hagyhatjuk említés nél kül Glatz János építész ügybuzgóságát és a hit község iránt érzett hűségének az által való kifeje zését, hogy a terv czélszerübb kivitele végett, sa ját jövedelme megrövidítésével, a költségvetés ke rétén túl is menve, készített egyes épületrészeket összesen pedig olyan épületet emelt, mely nek nemcsak ügyességét tolmácsolja, hanem dicséreté ns válik.

Krisztik János Csabán négy év óta adminis ráló káplánról azt irtuk múlt heti számunkba hogy Nemeskey Andor plébánossá történt kineve zése folytán Nagyváradra székesegyházi karkáplán nak rendeltetett be. Ezzel szemben arról értesü lünk, hogy Krisztik Jánost nem karkáplánnak, h nem Nagyszalontára koadjutornak nevezte ki Schlauch Lőrincz bíboros püspök.

A lutri halála. Száznegyvenöt éves dicstele pályafutás után a lutri meg fog halni. Kimondták rá a halálos ítéletet s azóta élete csak vergődés Először a budai halt meg, a múlt szombaton temet ték; most sorra jön a többi úgy hogy e hó utol napján az utolsó húzás lesz. Yén asszonyok sírása nem fogja már életre kelteni, a hanyatló századdal pusztul el. S gyászos múlását meg is érdemli. Csalfa volt egész életében, tönkretette mindenki remény a ki csak bízott benne. Néha néha jókedvében adott egy kis hasznot, de annak is mindig mások adták meg az árát. Különben a lutri nem a jelenkor sz lőttje. Ered"te az ókorba, a rómaik idejébe nyúl s a római szaturnáliák voltak az ősei. Az ünnep résztvevők közt ugyanis kártyákat osztogatta melyek bizonyos nyereményekhez adtak jogot. Ez alapján a szabadok vagyont, a rabszolgák szabad ságot kaphattak. A rómaiaktól első sorban az ol szók tanulták el a lutrit. Az olasz kereskedők, bo áruikon jól és gyorsan túladhasanak, biztos nyer ménnyel járó sorsjegyeket adtak vevőiknek. Elein minden kihúzott sorsjegy nyert, később azonba üres sorsjegyeket is tettek az urnába. A közép ban ilyen játékokat a fejedelmek is rendeztek, a k különféle ajándékokra szóló utalványokat huzattat a néppel. A tárgylutriról azonban csakhamar átté tek a pónzlutrira s ez azután nemsokára egész Európában elterjedt. A hatóságok belátván, hogy mily nagy önkénytelen adó folyik be a lutri rév' a közkasszába, kivették tehát a lottót a magánosok kezéből s a saját szakálukra dolgoztak vele. Ferencz franczia király volt az első, ki 1589-ben ily lottót felállittatott. A húzásokra a hivatalnok ügyeltek fel, kik a nyeremény egy részét a király számára vonták le. Angliában 1599-ben állították fel az első lutrit, mely 400.00 sorsjegyből állott. Hozzánk aránylag későn fészkelődön be. 1752-ben tudnak először róla, az állam azonban nem bíbelődött vele, hanem bérbe adta. Az első bérlő Castaldi gróf volt, ki 400.000 frt bért fizetett érte. Az állam csakhamar belátta, hogy jobb lesz ha az ő kasszájába folyik be a haszon 1 nem a bérlőébe s ezért 1787-ben, maga vette közébe az ezész lutriügyet. Azóta ki sem eresztette markából, mig végre a mostani országgyűlés kimondta felette a szentencziát.

Vetőmag kisgazdáinknak. A folyó évi termés silánysága arra indította hatóságainkat, hogy módot

meg.

A planirozást már a hót elején befejezték s'keressenek arra, miként lehetne gaedaközönségünk

nehéz helyzetén legalább ideiglenesen segiteni. Midőn az aratás gyenge eredménye köztudomásúvá vált, dr. Fábry Sándor alispán azonnal megtette a kezdeményező lépést arra, hogy a rósz termés által leginkább sújtott kisgazdáink a jövőre való gondoskodás terhétől lehetőleg felmentessenek és a jövő évi termés biztosítására jó vetőmaggal láttassanak el. Az alispán előterjesztésére dr. Lukács György főispán intézett ez irányban fölterjesztést a kormányhoz, melynek meg lett eredménye és a földmivelésügyi miniszter késznek nyilatkozott rósz terméssel sújtott kisgazdáink részére kellő mennyiségű vetőmagot kölcsön gyanánt rendelkezésre bocsátani. A kormányrendelet alapján a vármegye nja a következő felhívást bocsátotta ki a já- ási hatóságokhoz: A földmivelésügyi minister ur önhibájukon kívül megszorult érdemes kisgazdáknak az illető község készfizetői lekötelezése mellett hajlandó kölcsön vetőmagot nyújtani. A vetö- ag jelenlegi beszerzési árát az egyes kölcsönben észesülo kisgazdák a jövő évben október 1-ig készpénzben kamat nélkül tartoznak visszafizetni. Egy kisgazda 5 mm.-nál nagyobb kölcsönben nem részesittetik az egyes kisgazdák kötelezvényt leszek kötelesek kiállítani, melybe a község jótállása ide foglaltatik. Felhívom, hogy ezen kölcsönt azonnal tegye közhírré, a legszélesebb körben s a endetet vételétől számított 5 nap alatt mulhatla- íl állíttassa össze községenként pontos és megzható adatokon alapuló névjegyzékét azon kisgazdáknak, kik a fent mondottak értelmében őszi vetőmag szükségletük beszerzésében gyámolitandók volnának s azt igénybo venni akarják és a kimutatásban a szükséges vetőmag minőségét, mennyiségét azon vasúti állomást a hova a vetőmag indítandó lesz, jelöltesse meg, utasítsa továbbá az elöljáróságokat, hogy ugyanezek 5 nap alatt a képviselőtestületet hívják egybe a községük mint erkölcsi testületek részéről az egyes kisgazdákért, elvállalandó jótállásra nézve, az ide csatolt tervezet értelmében határozat hozatal végett, úgy a kimutatások mint képviselőtestületi határozatok Czimed által a ren- lelet vétele után 7-ik napon hozzám múlhatlanúl beterjesztendő, az őszi vetés idejének közeledte a leguagyobb gyorsaságot tevén szükségessé. Gyulán, 11897. szeptember 24. Dr. Fábry Sándor alispán.

Egyházi szónoklat Folyó hó 19-én, vagyis a múlt vasárnap délelőtt és délután Nagy Károly ref. kovácsházai lelkész prédikált az ev. reformátusok helybeli templomában, mint az, szószékről előre meghirdetve volt a hívek között. A lelkész itteni megjelenésének czélja az volt, bogy segélyt gyűjtsön szegény egyházának, templom és lelkjészlak építéséhez. A kiváló és valóban lelkes predikálás- nak szép sikere volt, mert az adakozások összege, [kevés híján 100 forint lett, azon kívül, hogy Biró Ferencz ev. ref. presbyter 10 frt adománya mellett, egy bizonyára tekintélyes összegbe kerülő uj szószék elkészíttetését is felajánlotta a ref. kovácsházai uj templom számára. Yalóban ritka és szép példája ez a protestáns vallásos buzgóságnak, mely példát, vajba minél többen követnének nemcsak a ref. hitsorsosok, de más hitfelekezetek tagjai közül is. Különben megjegyeztetik, hogy akik még hozzájárulni óhajtanak adományaikkal a szent őzéi megvalósításához: az aláírási iveket megtalálhatják \Dombi Lajos lelkésznél és Csiszár Sámuel kántornál. Erzésülésünk szerint ma délelőtt is nevezett lelkész végzi az istentiszteletet a ref. templomban.

Járványok krónikájából. A lefolyt héten a vármegye területén a következő fertőző betegségek fordultak elő: a vérhas Szent-Andráaon, a bárány- Ihimlö Gyulán, a vörheny Orosházán, Csorváson, K.-Tarcsán, K.-Ladányban, Füzes-Gyarmaton, Uj- Kigyóson, Szarvason, Sámsonban és Tót-Komlóson, a hasi hagymás Gyomán, Mező-Berényben, Szeghalmon, Füzes-Gyarmaton és Orosházán.

Az állati járványos betegségek állása a múlt hét folyamán vármegyénkben a következő volt:

\ Veszettség: Mező-Berény 1 u., Nagy-Szénás 1 u., Szent-András 1 u., összesen 3 község 3 udvar. Takonykór és börféreg: Gyula 1 u., Körös-Ladány I u., Me'ző-Berény 1 u., Szarvas 1 u., Tót-Komlós 1 m összesen 5 község 5 udvar. Ragadós száj- és Ikörömfájás: Békés 3 leg., Csaba 2 major, Doboz 1 u., Endrőd 28 u., Kondoros 1 leg,, Nagy-Szénás 1 leg., Szarvas 6 u., Szeghalom 1 u., Sz.-András 6 u., összesed 9 község 49 udvar. Tenyészbénaság \és hólyagos kiütés: Uj-Kígyós 3 u., összesen 1 község 3 udvar. Sertésorbáncz; Csaba 1 puszta, Orosháza 1 u., Uj-Kigyós 1 u, összesen 3 község 3 udvar. Sertésvész: Bánfalva, Békés, Csaba, Csaba- Csüd, Csorvás, Doboz, Endrőd, Füzes-Gyarmat, Gyoma, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Kondoros, Körös-Ladány, Körös-Tarcsa, Mező-Berény, Nagy- Szénás, Orosháza, Öcsöd, P.-Földvár, P.-Sz.-Tornya, Sámson, Szarvas, Szeghalom, Tót-Komlós, Uj-Kigyós, Yésztő, összesen 27 község.

Szüret. A héten kezdődött ol városunkban a szüret — fájdaloma mai szüret csak halvány árnyéka a réginek, mikor még nem volt philoxera, peronospora s ami fő fogyasztási adó. A leszűrt mennyiség körülbelül igazolja a pessiniistikus feltevést, amelyet hozzáfűztünk, sőt részben azon is még alul marad. Ahol például tavaly 10 hektoliter must lön, ott, ha egyátalán nem pusztította el a filokszéra vagy a peronoszpóra, 3—4 hektolitert szűrtek le most, a minőség körülbelül megfelel, helyenkint jobb a tavalyinál. A leszűrt mustért hektoliterenkint 12—15 forintot fizetnek; megjegyzendő, hogy csakis helyi vagy közel vidéki vevők, mert nagyobb borkereskedők ezideig nem jöttek el. A raczionál isabb szőlősgazdák, akik — igen helyesen — nagyobb súlyt fektetnek boruk jóságára, csak e hét folyamán fognak különben szüretelni.