Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-02-21 / 8. szám

végett a folyó évi február hó 25-ik napjának d. 9 órájára rendkívüli közgyűlésre hívom egybe, erről a törvényhatósági bizottság teljes czimü tag jait tisztelettel értesítem. Gyulán, 1897. február 14 én. Dr. Fábry Sándor alispán. Tárgysorozat: 1. Indítvány a m. kir. államvasutak kövezet vám szedési jutalékának leszállítása tárgyában 2. A m. kir. belügyminiszter ur leira a vár megyei székház eddig főispánt lakásul használt ré szének a központi hivatalok elhelyezésére felhasználása tárgyában. 3. Szabolcs- és Zemplén vármegyék átirata egy gör. kath. magyar püspökség felállítása tárgyába 4. Szabolcs vármegye átirata n törvényhatósa, tisztviselők fizetésének szabályozása tárgyában. 5. Nyitravármegye átirata a közegészségügy közszolgálat államosítása tárgyában. 6. Hevesvármegye átirata, a mely mellett quóta emelése ellen a képviselőházhoz intézett fel iratát pártolás végett megküldi. „ 7. Alispéni jelentés a közdűlő utak 1896. év állapotáról. ■ I 8. Alispáoi javaslat a közutaknak uj beosztása és kilometer oszlopokkal való ellátása tárgyában. 9. A várm. tiszti,nyugdíj igazgató választmány határozata Feinstädt Ármin járási Írnok végkielég1 téssel való elboosájtása tárgyában. 10. A várm. építkezési bizottság javaslata megyei épületek folyó évi tatarozása tárgyábau. 11. Gyula város adósságainak konvertálási ügye 12. Gr. Wenckheim Antal örökösei által Vésztő község szegényei javára tett alapítvány jóváhagyása 13. Öcsöd község szervezési szabályrendelete. 14. Gyula-Vári és Kétegyháza községek közös legelő használatára vonatkozó szabályrendelete. 15. Deutsch Dávid csabai lakos felebbezése a község képviselőtestületének a helypénzszedós bérbe adása tárgyában kelt határozata ellen. 16. Tömösközi József körözs-ladányi volt jegyző javadalmazásának meghatározása tárgyában intéz kedé8. 17. Sámson község határozata házhelyek el­adása tárgyában. 18. Puszta-Földvár község határozata az eb- adóból befolyó összegek hová fordítása tárgyában. 19. Csorvás község határozata az ág. ev. egy­ház által a község tulajdonába visszaboosájtott lelek elfogadása tárgyában, 20. Sámson község határozata a millenniumi költségek fedezéséről. 21. Sámson község határozata a községi orvos megjutatmazása tárgyában. 22. Puszta-Földvár község és Bolla J. között kötött adás vételi szerződés jóváhagyása. 23. Gyula város tulajdonát képező „Nap“* korcsma helyiség eladása ellen Sohröder Kornél által beadott felebbezcs. 24. Sztojka Mária kórházi költségeinek bizto­sítása iránti intézkedés. 25. Szent-András község kérvénye árvapénz­tárának a központból való kiadása tárgyában. 26. Verner Rudolf gyulai lakos kérvénye kór­házi gyógydijalc törlése iránt. 27. Csék Ádám orosházi lakos kérvénye gyógy- költségek törlése iránt. 28. Duoh István felebbezése a bánfalvi adó­ellenőri állás szervezése tárgyában. 29. Szent-András község 1896. évi pótköltség előirányzata. 30. T.-Komlés község 1396. évi túlkiadásai. 31. T.-Komlós község 1897. évi költségelő­irányzata. 32. K.-Tarcsa község 1896. évi túlkiadásai. 33. Szarvas és P.-Földvár községek képviselő­testületeinek határozatai az 1896. évi ebadó hova fordítása tárgyában. 34. Előterjesztés Sámson község 1895. évi tul- kiadásainak utólagos jóváhagyása tárgyában. 35. P.-Földvár község kérvénye behajtbatlan katona beszállásolási pótadók törlése tárgyában. 36. Vésztő község kérvénye behajthatlan vár­megyei pótadók törlése tárgyában. 37. Gyula-Vári község kérvénye behajtbatlan községi pótadók törlése tárgyában. 38. Gyámpénztári tartalék alapokból való ki­utalványozások. Alispán! jelentés. A közigazgatási bizottság február havi ülése. Tekintetes közigazgatási bizottság ! A közállapotokról szóló rendszerinti jelenté­semet a folyó évi január havára vonatkozólag a következőkben van szerencsém tisztelettel előter­jeszteni: I. Közbiztonság. A közbiztonság a múlt hóban általában veve jó volt, mert a személyi biztonság csupán egy esetben, Gyulán egy verekedés által támadtatott meg s a vagyon biztonság jólehet meglehetős sok esetben, leginkább élelmi szerek lopása által, mint az télen általában előfordúlni szokott, lett megza­azt hiszi, hogy már most nem szereti. Mert miért lökte el magától? Balázs forró homlokához nyomta lovag ostorának elefántcsont nyelét. Úgy égett ott valamiI Balázs büszke alakja kiegyenesedett. Isten veled szép Juliskám! Feledd el,hogy élek, de jusson eszedbe, hogy egyedül téged tanul­talak szeretni. Te ültetéd szivembe a szerelem kicsi fáját, annak édes gyümölcsét nem fogja tépni soha senki ! . . senki. Tiéd marad örökre, csakhogy árnyékában pihenni többé neked sem szabad . . . nem, mert nem akarsz. Ösmerem lelked rejtett titkát, nemes az ; ám félj, mert az okoz legtöbb bánatot szivednek, mi a legtöbb gyönyört hozá. Jer! Öleljelek még egyszer utol­szar az életben, had emlékezzem reá szomorú óráimban. És megölelte és megcsókolta a zokogó leányt és elment. Hanem azután már az a leány se zokogott. Hogy Balázs kilépett a kapun, Ju­liskán már rajta volt a felső öltöny s még Ba­lázs lóra se ült, Juliska már a kert ajtón kiosont s futott a „szerető csókja“ lombos fáitól besöté- titett utczán a hid felé, hogy hamarább oda ér­jen. Oda ért. Még Balazs Alijának patkója messze hányta a szikrát a kavicson, már ö a hid köze­pét is megjárta egy kis harapó fogóval. Jött vissza felé, kezében hozott egy kis darab vasat, a »hid lelket“ összefogó kapcsát, mely ha hiány­zik, a legkisebb billenéstöl, a legkisebb teher alatt alázuhan. S mindezt hideg vérrel tette. Az- után megvonult a hid sarkánál s várta Balázst s várta a nagyszerű temetést, mely két szivnek boldogságát öli meg egyszerre, de két szivet ment is meg a kínzó kétkedéstől, melyhez ha­lotti danát az éji szél dúdol s gyász közönség csak ő lesz. A hid elörészen dobogott már a szilaj vérű mén, csak lépni engedte a zabla, mert gazdája álmodozott ébren. Juliska megborzadt. Szólni, kiáltani akart Nem birt. Sűrű ropogás, azután egy tompa mély dö rej, végül a vízben egy czuppanászszerü locscsa- nás, mintha óriási csók volna és azután csöndes lett minden. Olyan búsan fütyölt a szél az alá omlott hid karfái között . . . Olyan búsan fü­työlt. Megsiratta Balázst . . . megsiratta Julis­kát ... és megsiratta azt a szép szőke asszonyt aki otthon siratja — önmagát. Vetró Lajos. Elkövettetett: Gyomán öt kisebb lopás, Gyula­váriba 2, Orosházán 2, Csabán 3, a szeghalmi já­rásban 4, Gyulán 1. Elkövettetett azonkívül Gyo­mán 1, Gyulán 4, és Csorváson 2 betöréses lopás. A tettesek kinyomozása iránt az eljárás min­den egyes esetben foganatba tétetett. A mezei munkások viselkedése rendészeti szempontból véve jelenleg kifogástalan. - azonban ópenséggel nem megnyugtató, mert e télen át a i un kasok socialisticus szervezkedésüket egyre erős­ítik, körükben a socialisticus eszme egyre terjed. A múlt hóban már a szeghalmi járásban is nyíltan (elütötte fejét a socialismus, s Szeghalmon mint­egy 30-an szervezkedtek kör alakítására. E tárgy ban azonban a fonálló miniszteri rendelethez ké­sest nem tartotta sem az első sem a másodfokú batóság megengedhetőnek az intézkedéseket, s igy formális alakulás meg nem történhetett, mi azon­ban nem jelenti azt, hogy a szövetkezés is meg- iusult volna; a szoczialisztikus kongresszuson az rosházi járásból többen vettek részt, s azon mondhatni a legfőbb szerepet bókésmegyeiek vitték, j kongresszus megállapodásainak megfelelőleg a mezei muukások a helyi hatóság tudomása szerint munkndijakat emelni akarják ; s már is kijelen­tették többen, hogy a tél folyamán 1 frt, tavasszal frt 50 kr. nyáron 2 frt 50 kr. takaráshoz 3 frt 50 kr. s ősszel 1 frt 80 kr. napszám mellett vál­lalnak csupán munkát. A munka időt pedig csakis pleraentéig akarják elfogadni. Amennyiben a munkások ezen terveztetésüknél megmaradnak, az orosházi járásbeli gazdák kénytelenek lesznek ide­gen vidékről szerezni munkásokat. A rendészeti rovatban tartom megemlitendő- nek, hogy tűz öt esetben volt a múlt hóban még pedig Békésén 1. Csabán 1. K. Ladányban 2 és Gyulán 1 esetben. Öngyilkosság 2 Ízben követtetett el. Békésen és Vésztőn. Baleset folytán múlt ki P.-Szt.-Tornyán Badi Bálint, kinek lőfegyvere kocsira való felüléskor vigyázatlanságból elsült, s nevezett agyon lőtte magát. Tót-KomlÓ8on Molnár Ferencz kocsis vigyá­zatlan ' hajtás közben Varga- Györgynét elgázolta, ki a szenvedett sérülések következtében elhalt. Csabán Horváth Károly 14 éves fiú az Előviz csa­torna jege alá szakadt, s a vizbe fulladt. Vandlik Tamás pedig egy zsák gabnával a padlásról le­zuhant és sérüléseibe belehalt. Szeghalmon Boda Zsuzsa másféléves gyermek leforrázás következté­ben vesztette életét. 11. Közgazdaság. A mezőgazdasági munka szünetel. A folyto­nos enyhe időjárás miatt az utak és földek átázva vannak, úgy hogy a szükséges trágyázás nem tel­jesíthető. Napszám alig van, legfelebb a vadásza­toknál talált a munkás mint bajtó valami kerese­tet. Egyes vidékekről ép ezért munkásaink eltá­voztak a télen is folyamatban levő vizszabályozási munkálatokra. A vetések elég jók, általában szépen kikeltek, csupán néhol mutatkozik némi sárgulás. A hólepel hiányát azonban a vetések is okvetlenül hátrá­nyosan fogják megérezni. A gabona árak csökkenőben vannak. A ke­reskedelem s ipar állapota a járhatatlan utak miatt még kedvezőtlenebb, mint általában 111. Állategészségügy. A hasznos házi állatok egézsógi állapota a múlt hóban általában kedvezőbbre fordult, a meny­nyiben a sertésvész a megye legnagyobb részében mmár megszűnt. Jelenleg a következő ragályos torok állanak fenn a megyében : 1. A takonykor Gyomán 1 udvarban, Mező- berényben 4 udvarban, Orósházán 3 udvarban, Szarvason- 2 udvarban, P.-Szt.-Tornyán és Tót- Komlóson 1—1 udvarban. 2. A ragadós száj- és körömfájás Csabán 2, Csorváson 1 tanyán. 3. A sertés orbáncz, Szarvason L és OroBhá zán 1 udvarban. 4. A sertésvész még fennáll ; Gyulán, Csaba- csüdön, Mező-Berényben, N.-Szénáson, P.-Szt.-Tor­nyán és Kígyóson. A takonykor miatti -zárlat alól a sikeres mal- leinozás folytán M.-Berény a múlt hó 14-én felol­datott, ellenben Orosháza községe takonykor miatt zárlat alá vétetett. Itt az általános lóvizsgálat má­sodszor a legközelebbi napokban meg fog tartatni az alapon a malleinozás foganatosítható, s a zárlat remélhetőleg nem sokára feloldható lesz. A lovak tavaszi általános vizsgálata az egész megyében foganatosíttatott, illetve legközelebb foganatosíttatni fog. IV, Vegyesek. A járási fószolgabirák községeik ügykezeié sét a múlt hóban is megvizsgálták, s az észlelt hiányosságok eloszlatása iránt intézkedtek. , Békés község pénz és vagyon kezelését tüze­tes es beható vizsgálat alá vovén. vizsgálat befe­jezte után részletesen tájékoztatni fosom a közié, bizottságot. A várm. pénztárakat az erre hivatott kül­döttség a múlt hóban is megvizsgálta s rendben levőknek találta. A védtöltések és körgátak védképes állapot­vannak. r Gyulán, 1897. február 6-án. Dr. Fábry Sándor, an. Ta.n-ü.g'y­Tanitógyülós. A békésvármegyei általános ta nitó-egye8Ület igazgató-választmánya e hó 14-é Csabán a polgári leányiskolában érdekes tárgy sorozattal biró ülést tartott, melyen az alapszabá lyok módosítására kiküldött bizottság jelentése volt az első pont, melyet a gyűlés elfogadott s az alap­szabályok tervezete —mint e gyűlésen megállapítva lett — az egyes iáráskörök véleményezése után egy Csabán ápril hóban tartandó rendkívüli köz­gyűlésen fog véglegesen elfogadtatni. Majd az egy leti pénztáros jelentése következett, a hátralékos tagdijak nagyobb befizetéseiről. Számos tanító be jelentett belépése örömmel vétetett tudomásul, i gyűlés végén Nagy Lajos elnöknek mondottak kö szünetet buzgó működéséért, melynek eredménye hogy az egylet szépen kezd gyarapodni. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése, mely e hó ban 25-én csütörtökre van egybehiva, valószínűleg rövid lefolyású lesz, mert a tárgysorozat 38 pontjá­nak legnagyobb része kisebb helyi ügyekre vonat­kozik. Maga a rendkívüli közgyűlés összehívásának iudító oka, Gyula város adósságainak convertálási ügye, csupán a székvárosra bir fontossággal és nem rendkívüli intézkedés szükségességénél, de az ügy sürgős természeténél fogva kíván mielőbb jóváhagyást. Országos érdekű tárgy lesz Heves vármegyének a quóta emelése ellen intézett s pár­tolás végett Békésvármegyéhez is átküldött felirata. Mint eddig minden törvényhatóság, úgy hisszük, Békésvármegye törvényhatósága sem késik tiltakozó szavát felemelni az osztrák császári tartományok ndokolatlan, és túlzott követelése ellen. Jelenté kenyebb tárgy lesz még a vármegyei központi hivataloknak a székház összes helyiségében leendő elhelyezése és az ezzel járó átalakítási, valamint berendezési munkálatok foganatosítása, valamint a vármegye tulajdonát képező épületek -1897. évi tatarozásáról való gondoskodás. Rendezkedés a vármegyén Nemsokára uj ké­pet fog nyerni a vármegyeház belseje. A belügy­miniszter ugyanis jóváhagyta a törvényhatóság határozatát, melyben kimondotta, hogy a székház nak eddig főispáni lakásul használt részét is hivatalos helyiségekre fogja használni. Ezen rendelet folytán most folynak a vármegyén a ta­nácskozások arra nézve, miként kellene az egyes hivatalokat akként elhelyezni, hogy saját szükség leiük, egymásra utaltságuk, valamint a közönség kényelme és hozzáférhetése tekintetéből a beosztás leginkább megfelelő legyen. A megállapodásokhoz képest a vármegye alispánja az államépitészeti hivatal főnökével egyetértőleg már a csütörtök rendkívüli közgyűléshez előterjesztést fog tenni az uj beosztás megállapítása, valamint az ezzel járó kisebb átalakítási munkálatok elrendelése iránt. A közgyűlés határozata alapján "megtörténik azután az uj rendezkedés s úgy nemsokára meg fog szűnni azon visszás helyzet, mely eddig a helyiségek kevés száma és czélszerütlen elhelyezése folytán igen érezhető volt. Terényi Lajos Gyula városa országgyűlési képviselője, mint a pénzügyi bizottság tagja a most folyó földmivelésügyi költségvetés előadója, I mint ilyen a képviselőház hétfői ülésén mondott tartal­mas beszédet. Ugyanama ülésen felszólalt ujrá Tallián Béla vármegyénk volt főispánja is az agrár- szoczialismus közgazdasági oldalát és orvoslási módját fejtegetvén általános figyelem közepette. Előléptetés Keller Gyula városunk szülöttét, aki utóbbi időben a debreczeni gazdasági intézetnél működött segédtanári minőségben, a földmivelés­ügyi miniszter fogalmazónak rendelte be a földmi­velésügyi minisztériumba. Erkel-utcza. Gyula városa jeles szülöttjének a Himnusz halhatatlan szerzője s a magyar opera megteremtőjének — Gyulán kívül — mely főterét nevezte el a maestro emlékére — a magyar fővá­rosban is lesz utczája. Ságh József, a zenelap szer kesztője^ még a múlt esztendőben fordult kérvény- nyél a fővárosi tanácshoz, hogy indítványozza a közmunka tanácsnál egy utczának Erkel Ferencz nevéről való elnevezését. A tanács szívesen teljesí­tette a kérelmet és a Lázár-utczát ajánlotta. A köz­munka tanács legutóbbi ülésen elfogadta a fővárosi tanács ajánlatát, de nem a Lázár-utczát, hanem a Pipa-utczának az Ullői-uttól az uj központi vásár- csarnokig eső részét nevezte el Erkel-utczánák. A székesfőváros tanácsa ugyanez alkalommal ugyan­csak a kérvényező javaslatának megfelelőleg aján­lotta a közmunka tanácsnak azt is, hogy a mos­tani eldugott Liszt Ferencz-utcza helyett egy más utczát nevezzenek el Liszt Ferenczről, de ezt nem teljesítette a közmunka tanács. Miniszteri köszönet A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Benka Gyula igazgatónak a szarvasi főgymnasium történetének megírásáért elismerő kö­szönetét nyilvánította. A hódmezővásárhelyi puszta átiratolásának kérdésében döntött már a belügyminiszter és pedig a kérelmező birtokosokra, valamint Békésmegyére nézve kedvezőtlenül. Az átcsatolást — úgymond a belügyminiszter leiratában, — miután a két törvény- hatóság között megegyezés létre nem jött, a tör­vény értelmében saját hatáskörében nem engedé­lyezheti, és tekintettel arra, hogy Hódmezővásárhely város feliratában a jelenlegi állapot fentartása mellett igen nyomós okok hozattak fel, a kérdés rendezése iránt a törvényhozáshoz sem tesz előter­jesztést. A honvéd tisztikar adománya. A gyulai hely­őrségi tisztikar a vármegyeház helyiségeinek a tiszti bál czéljaira történt átengedését a vármegyének viszonozni akarván, 30 frtot adományozott a megyei közkórház javára. Az összeget az államparancs­nokság meleghangú átirattal küldötte meg a vár megye alispánjához. A gyomai 2 ik gyógyszertár felállítására en gedólyt kérő Ferenczy Árpád gyógyszerész —mint már megírtuk — megfelebbezte a vármegyének kérvényt visszautasító határozatát. Legfelső fokon a belügyminiszter igazat adott a vármegyének és a felebbezést elvetette. Vége a korcsolyázásnak Bizony csak „pün­kösdi királyság“ volt az idei Halifax uralma s a Ferenczy-házra kitűzött kék lobogó rövid lengés után már is végleg letűnt a lámpa mellől, szomo­rúan adván tudtul jelen nem létével, hogy vége a korcsolyázásnak ez idén. A vizet kieresztették a jég alól, Halifax birodalma ennek következtében összeroppant, miben nagy része van annak a tava- szias jellegű verőfénynek is, mely már a délutáni órákban ugyancsak kezdi csiklandozni hátunkat a nagy kabát alatt. Még csak az első ibolya s az első fecske hiányzanak a tavaszi allűrökhöz, mi ha még messze van is, egy bizonyos, — az, hogy a gyulai jégsport ez idén többé föl nem támad halottaiból. Vigasztalásul a korcsolyasport mélyen megszomorodott hivei írhatnak „tavaszi dalokat“, de „sub rosa“ igen kérjük őket, szíveskedjenek azokat nem küldeni be szerkesztőségünkbe. így aztán jó barátságban leszünk egymással. A fehér-kereszt egylet e hó 3-án tartott bál­ján utólag felülfizettek még Fábián László aradi főispán 5 frt, báró Wodianer Albert 5 frt, báró Solymosy László országgyűlési képviselő 10 frtot és Beretvás Endre 10 frtot. A kegyes adakozók fogadják ez utón az egylet hálás köszönetét. Egyéb­ként a báli jövedelemről a következő kimutatás áll most már rendelkezésünkre : Befolyt báli bevé- tel 503 frt 63 kr., kiadás 383 frt. Tiszta jövedelem 120 frt 63 kr, melyhez a Jelül fizetésekből befolyt 325 frt csatoltatván, összesen 445 frt 63 kr. megy a fehér kereszt egylet pénztárába, mint a 3 iki bál tiszta haszna. A polgári kör bálja, mely az idei farsangnak méltán várt elsőrangú bálja volt, tegnap este folyt e, kiváló sikerrel, a polgári kör helyiségében A mindvégig kedélyes mulatság, miként az várható s volt, népes volt s azon Gyula városnak úgy ntelligencziája, mint polgársága nagy számban volt képviselve. A szép mulatságról lapunk jövő szá­mában referálunk. A gyulai izr. nő-egylet jól sikerült thea-estélyt rendezett f. hó 16 án a »Komló" szálloda helyiségei­ben. A szépen feldíszített teremben Therpschichore- ak jókedvű, nagyszámú hódolói este 8 óra után ezdték el a tánezot, melyben a négyeseket 32 pár járta, Szünóra alatt theához a családok által ada­kozott ízletes hideg ételeket szervírozták és úgy a theát, mint az étkeket az előbb tánezoló hölgyek szolgálták ki a jótékony egylet czéljaira fordítandó ijakat is behajtván a jókedvű adakozóktól. — Az estély ügyesen és tapintatosan volt rendezve, melyért feltétlen elismerés illeti Léderer Lajosné elnöknőt és a köréje sorakozott ügybuzgó rendezőséget. — Ott voltak. Asszonyok: Léderer Lajosné, Goldstein Mórné, Lusztig Adolfné, Békés Gyuláné, Bleyer Adolfné, Bleyer Ignáczné, Pick Józsefné,. Fogl Adolfné, "Weinstein Arnoldné, Braun Vilmosné, Braun Mórné, Braun Dávidné, Héks Miksáné, Bródi Adolfné, Stern Lászlóné, Wolf Zsigmondné, Deutsch Jakabné, Dutkay Béláné, Wertheim Simonné, Spiel- mann Anna, Sonnenfeld Miksáné, Kóhn Hermanné, Reisner Edéné, Reisner Emanuel né, Morvái Istvánná, Multas Mórné, Multas Adolfné, özv. Leopold Ignáczné, Leopold Johanna, Wolf Izidorné, Reisner Zsig­mondné, Rosenzweig Hermanné, özv. Schvartz Her­manné, özv. Léderer Salamonné, Grünbaum Arminné, Schvartz Fülöpné, Réh Adolfné, Katz Sándorné, Weisz Edéné, Hoffmann Sámuelné, özv. Kóhn Mórné, özv. Fülöp Józsefné, Ehrenfeld Sománé, Neumann Simonné, Róth Károlyné. — Leányok: Mannheimer Hermina (Csaba), Frey Tinka (Békés); Bleyer nő­vérek, Braun nővérek, Fogl Bella, Goldstein Bella, Reisner Alice, Grünwald Juliska, Leopold Jolán, Kóhn Eszti, Spitzer Emma (Makó), Weszfried Száli, Wertheim nővérek, Schvartz Etelka, Schvartz Luiza, Moskovitz Hanna. Felülfizetések. Folyó hó 16-án a „Komló“ éttermében rende.ett thea estélyen felülfizettek: Léderer Lajos, Wei6z Mór 8—8 frtot, Czinczár Adolf, Kohn Dávid 4—4 frtot, Dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Reisner Zsigmond 3—3 frtot, Leopold Johanna, Dr. Bárdos Arthur, Szántó Henrik 2—2 frtot, Katz Sándor 1 frt 50 kr., Hoffmann Alajos, Hoffmann Sámuel, özv. Léderer S.-né, Rosenthal Gusztáv, Morvái István, özv. Billitz Vilmosné, Dr. Berkes Sándor, Fischer Jakab, lleks Miksa, Weisz Ede, Bleyer Aladár, Fehér Albert, Kohn Ignácz, Wechsler Ede, Rosenzweig Ármin, Neumann Simon, Ehrenfeld 8. Deutsch Jakab, Reisner Ignáczné, Wolf Zsigmond, Dutkay Béla, Kohn Adolf, Kohn Hermann, N. N. Löwy N. Weisz Salamon, Bródy Adolf és Grósz_ Ignácz 1 — 1 frtot, Schwartz Fülöp és Grünbaum Ármin 50—50 krt, e felülfizetésekkel együtt a tiszta jövedelem 165 frt volt, mely ösz- szeget a gyulai izr. nőegylet rendelkezésére bocsá­tottuk. A felülfizetésekért őszinte köszönetét mon­danak Az estély lendezői. , Köszönetnyilvánítás. A folyó hó 16-án a „Komló“ éttermében rendezett thea estély tiszta jövedelme gyanánt a rendezőség 165 frtot juttatott a gyulai zr. „Nőegylet“ czéljaira — alulirt egyl. pénztárnok kezeihez. — Fogadják a buzgó rendezők ez ado­mányért a gyulai izr. Nőegylet hálás köszönetét. Gyulán, 1897. febr. 17-én. Lusztig Adolfné egyl. pénztárnok. A „Békésmegyeiek segitő egyesülete Buda­pesten" 1897. évi márczius hó 14-én, vasárnap, délután 4 órakor VIII., Üllői út 66. sz. a. közgyűlést tart, melynek tárgyai : 1. Évi jelentés. 2. Felügyelő bizottság jelentése és a számadások felülvizsgálata; tisztikarnak s a felügyelő bizottságnak felmen- ' tése. 3 A tisztikar, választmány s felügyelő bizott­ság és póttagok választása. 4, Indítványok, melyek a közgyűlés előtt 14 nappal a választmánynak írás­ban bejelentendők. A tagok minél nagyobb szám­ban való megjelenését kérjük. A vidéki tagok az alapszabályok 24-ik §-ában előirt módon gyakorol­ják szavazati jogaikat. — Budapesten, 1897. évi február hó 14-én. Az elnökség. A csizmadia ipartársulat folyó hó 14-én az országos vakok intézetében, mint alapitó tagnak fizetett összeg alapja javára, ifj Ludvig József házánál megtartott tánczvigalma a legsikerültebbek közé sorolható, a négyest körülbelül 70 pár tán- czolt, a báli közönség jókedve egész virradtig tar­tott. Jelenvoltak. Asszonyok: Burda Györgyné, Major Istvánná, Albu Fereuczné, Necsof Józsefné, Tiller Károlyné, Lang Józsefné, Kopasz Ferenczné, Kiss Józsefné, Somogyi Jánosné, Kopasz Péterne, Junászka Mihályné, Junászka Józsefné, Junászka Istvánná, Gubicza Károlyné, Gáspár Józsefne, Lelik Istvánná, Danka Jánosné, Biró Györgyné, Hölczer Kálmánné, Tóth Jánosné, Túri Ferenczné. Barát Ferenczné, Balázs Istvánná, Balázs Jánosné, Szabó Antalné, Géczi Mátyásné, Szabó Mihályné, Postarik Jánosné, Kelemen Mihályné, Gálosi Andrásné,

Next

/
Thumbnails
Contents