Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-05-23 / 21. szám
/. Vegyeseit. igabirák a községeket a múlt K . és az ügykezelést megvizs- gitő rendben találták. — Tót- in ázonban némi rendetlenségek miért is a járási főszolgabíró, községi biró, Farkas Pál gazda e3 y András esküdt ellen a fegyelmi eljárást . >natba tette. A törvényhatósági pénztárakat az erre hivatott küldöttség a múlt hóban is megvizsgálta és rendben levőnek találta, Dr. Fálbry Sándor, alispán. Tan.-ü.g'ST'. Gymnasium Gyulán. A gyulai polgári iskolának gymnasiummá átalakítása tárgyában Pivár János igazgató az iskolaszék megbízásából tervezetet készített. Az emlékirat kimerítő részletességgel és gonddal öleli fel az átalakítási műveletet és az iskolaszék mai ülése elé terjesztetik. — Az ügy sokkal fontosabb, semhogy az iskolaszék érdemleges határozatot hozhatna fölötte, mi is csak közöljük még most a javaslatot, melyre mi is meg fogjuk tenni észrevételeinket. A javaslat következő : Tekintetes iskolaszék! Alulírott I múlt évi augusztus hó 8-án tartott iskolaszéki ülés 20. szám alatt hozott végzésével a gyulai polgári fiúiskolának községi algymnasiummá leendő átalakítása ügyében javaslat készítésére felhivatván, mielőtt eme négy kérdésbe foglalt javaslatomat előterjeszteném, ezélszerünek vélem kimutatni azt, hogy iskolánk négy osztályúvá történt fejlesztése óta a IF, osztályt végzett összesen 336 tanuló mily irányban haladt tovább, illetve mily pályára lépett; mert e statistikai adatok tüntetik ki leginkább azt, hogy mily tanintézetre lenne Gyulán leginkább szükség. Eme ■/. alatt csatolt kimutatás szerint: PŐgymnasiumba lépett . . 93, Főreáliskolába | . 3, Ludovica Akadémiába „ . • 2, Tengerészeti tanintézetbe lépett . 1, : Hadapród-iskolába lépett . ! 3, Gyógyszerész lett 1, Tanitóképezdébe lépett . . 35, Zenedébe » . . 1, Kereskedelmi iskolába . , . 68, Polgári iskolába , I 21, Középipariskolába „ . . 4, Tanoncz lett . . .....................37, Fö ldmives lett 1, Nem tanult tovább, (dijnok vagy írnok lett) ........ 17, Ismételt ......... 23, Kimaradt...................................26, Összesen 336 tanuló. E számok első tekintetre is világosan mutatják, hogy iskolánk tanulóinak tetemesen nagy többsége a középiskolai vagyis tudományos irányt követte, illetve a tisztviselői pálya, felé gravitált. Leszámítva ugyanis azokat a tanulókat, a kik ta nonczokká lettek vagy középipariskolába léplek, kimaradtak vagyis ismételtek és az egy földmivest, tehát összesen 91 tanulót, a többi 245 mind tudó mányos, illetőleg tisztviselői pályára lépett. Megemlítem még, hogy a Ludovica Akadémiába, tengerészeti tanintézetbe és hadapród ilkolába lépetteket fentebb említett kimutatásomban a katonai tanintézetbe lépettek rovatába foglaltam össze. Ezek előrebocsátása után áttérek a fentebb említett kérdések tárgyalására. I. Mi a polg. fiúiskola czélja és megfelelt-e eme czálnak a mi polgári iskolánk? odajárt, Csillának egy másik udvarlója is akadt, Bárdos uram, hisz már akkor is oda volt a szegény, benne fészkelt a tüdővész. Csillát nem vitte rá a lelkiismeret, hogy amúgy hidegen kiadja neki az utat, biz az el- járogatott I házhoz. Olyan okos fiú volt, szép- szavu, ábrándos gyerek, jó eltöltötték az időt. No s aztán egyszer hazaérkezett Józsi. Szemrehányásokat tett Bárdos miatt Csillának. Az csak nevetett a gyerekségén. Pedig Bojtor Józsi komolyan beszélt s aztán egyszerre olyan hatalmas vetélytársat látott a szegény Bárdosban, hogy többet feléje se nézett Csillának. A gazdag Cserháti lányoknak kezdett udvarolni. Az a bolond Csilla inegsiratta s aztán vcgkép elment az esze. Akadt volna pedig szerencséje nem egy, de mind elrontotta azzal, hogy csak játszott velük, bolondította az egész világot. Máskép olyan jó leány volt a lelkem, kár érte . . . A nyáron utaztam valahova. Két óra hosz- szat kellett várakoznom egy állomáson, éjszaká nak idején. Álmosan sétáltam a kivilágított folyosón föl és alá § önkénytelen pillantottam be a nyitott ablakon a pénztárnoknő hivatalos helyiségébe. Karcsú leányalak ült az íróasztalnál, fejét lankadtan álmosan hajtotta a könyökére. Nekem úgy rémlett, mintha Gerő Csilla lett volna . . . A polg. fiúiskolánk főczélja művelt kereske dőket, iparosokat és földmivelőket nevelni. — E czélnak a mi polg. fiúiskolánk éppen nem felelt meg. A fentebbi statist, adatokból ugyanis kitűnik hogy polgári iskolánk fennállása óta összesen 37 tanuló lett kereskedő vagy iparostanoncz, földmives pedig éppen osak egy. Ha már most figyelembe vesszük ama körülményt, hogy polgári iskolánk 22 év óta áll fenn, altkor 22 évre elosztva a keres kedő, iparos és földmives pályákra lépett tanulók számát, egy évre alig esik egynél több oly tanuló a ki a polg. iskola czéljának megfelelő pályát választott. Ellenben a tanulók 7o-2l°/o-je választotta a tudományos illetve tisztviselői pályát, amennyiben onnyien léptek főgymnásiumba, főreáliskolába katonai intézetekbe, tanitóképezdébe stb , továbbá kereskedelmi és polgári iskolába, mely intézetek közül a két utóbbi inkább a tisztviselői, az előb- boniek pedig a tudományos pályákra készítenek elő. Sőt a végzett növendékeknek azaz 5’06°/o je, mely nem folytatta tannlmányait, valamint az ismétlők 6-54°/oje is a polgári iskola ellen bizonyít, mert ezek közül azok a tanulók, kik nem tanultak tovább, ha esetleg gyranásiuraba járhattak volna, illetve iskolánkban latint kellett volna tnnuiniok, legnagyobbrészt átléptek volna a gymnásiumba, de mert a latin nyelv iskolánkban nem volt kötelezett tantárgy, a nagyobb fáradságtól irtózván és jövendő életpályájukkal tisztában nem lévén, latint nem tanultak és csak a IV-ik osztályban vették észre tévedésüket, a mikor már nem lehetett a hiányt pótolni s ezért, vagy talán szegénységük miatt is dijnoki, illetve irnoki pályát választottak. — Az ismétlők szintén ide számítandók, mert mindennapi tapasztalat szerint az a szülő, a ki gyermekét iparos vagy kereskedő tanoncznak szánta, nem isiné telteti vele a IV. osztályt, hanem csak az, a ki tovább akarja taníttatni. Az itt elsorolt adatok világosan és kétségbe- vonhatatlanul igazolják azt, hogy Gyulán inkább gymnásiumra, mint polg. fiúiskolára van szükség és egyedül a gymnásium az a tanintézet, mely a gyulai viszonyoknak teljesen megfelel. — Nézetem szerint a polgári fiúiskolának különben is csak ott van helye, a hol más középiskola is van, tehát nagyobb, népesebb városokban. -Atérezték e tényt már a mi polgári fiúiskolánk létesítői is, amennyiben határozottan kifejezték azt, hogy a gyulai polg. fiúiskolának gymnásiális irányúnak kell lenni ez irányt iskolánk fennállása óta folytonosan meg is tartotta, amannyiben tantervét mindig lehetőleg a gymnásiuméhoz alkalmazta. E körülmény az iskolaszéki jegyzőkönyveknek a tanbeosztásra vonatkozó végzéseiből többszörösen igazolást nyer. II. Miben áll a gymnásium előnye a polg. fiúiskola, felett? Már magában véve az a tény, hogy a gym- násiumot végzett tanuló előtt bármely pálya nyitva áll és hogy tanuló korában az egyik gymnásiumból a másikba minden vizsgálat nélkül átléphet, holott polg. fiúiskolát végzett tanulónak a gymnásiumba agy reáliskolába átlépése alkalmával felvételi vizsgálatot kell tennie s emellett még költségei s vannak, eléggé igazolja a gymnásium előnyét a polg fiúiskola felett s ez a feltett kérdésre kielégítő felelet is lehetne. Azonban mégis szükségesnek tartom e kérdést részletesebben előadni a végett, hogy a gymnásium előnye még jobban feltűnjék, a mi a következőkből tisztán látszik. A gymnásium kevésbé terheli meg a tanulókat, mert ennek négy első osztályában a tantárgyak száma kevesebb, mint a polgári fiúiskola megfelelő osztályaiban, minélfogva nagyon természetes, hogy a gymnásiumi tanulók a kevesebb tantárgyat kevesebb fáradsággal sajátíthatják el, mint a polgári fiúiskola tanulói a több tantárgyat majdnem ugyanannyi idő alatt. Összehasonlítva a gymnásium négy alBÓ osztályának tantárgyait és óraszámát a polg. fiúiskola megfelelő osztályaiéval, a latint is beleszámítva, a következő eltéréseket látjuk : gymnásium oka annak, mindig csak anyagi áldozatokkal lehetne polg. osztályú közs. gymnásiummá átalaTantárgyak II. m. IV. Öszszesen G 8 z t á 1 | d S ►» bő JX 00 jfci ’Bs d a >» bű ed j2ű "ps d S bű M IQ ti P. d S >> bű r|4 j3ű 'Pl .1 d B bű plg. isk. Hit és erkölcstan . . 2ó. 1 Ó. 2 6. 16. 2ó. 1 ó. 2ó. 1 ó. 2 ó. 1 ó. Magyar nyelv . . . 6 t 5 „ 5 „ 5 „ 1 „ 3 „ * l 3 I 18„ 16„ Latin nyelv .... 1 n 5 „ 7 „ 5 „ 6 „ 5 » 6 „ fi „ 26„ 20„ Német nyelv . . . _ *„ 3 „ 3 " 3 „ 7„ 6„ Történet .................. _ _ i, 2 § 3 „ 3 „ 7„ 5„ Földrajz . . . - . 4 „ 2 „ i „ 2 „ 2 ,, 2 1 2 „ 10„ 8„ Tetmónyrajz . . . — 2 „ 2 | — 1 „ 8 I 1 „ 3„ 6„ Számtan .................. 3 „ 3 „ 4 „ 3 | 3 „ 2 „ 3 , 2 „ 13„ 10„ Mértan . . . , _ 2 „ _ 2 n 2 _ 2 „ 8„ Természet- és vegytan2 „ 2„ Szabadkézi rajz . . — 3 „ _ 2 _ 2 „ _ 2 „ 9„ Rajzoló geometria . 3 . 2 „ 3 „ 2 „ 2 O 2 2 „ 10„ 8. Szépírás ..... 1 » 1 „ 1 » 1 „ — 1 „ _ _ 2 3„ Éne klés . . . , 2 „ 2 1 _ 2 „ _ 2 „ 8,, Testgyakorlat . . . 2 „ 2 „ 2 „ 2 „ 2 „ 2 * 2 „ 2 „ n 8„ Összesen . 28„ 30. P |29„ 28 „ 80„ l28„ 1 32„ •m, 1216. E kimutatás szerint a gymnásium I. és II osztályában 8—8, a polgári iskoláéban 12—12, 8 gymnásium III. és IV. osztályában 9—9, a polgár iskola III. osztályában 14 s a IV-ben 15, az I. és Il-ik osztályban tehát 4—4, a III-ikban 5, és J IV-ik polg. iskola osztályban 6-tal több tantárgy van mint a gymoasiumban. 8 mig a gymnásium mind t négy also osztályában 28 a heti óraszám, addig a pol gári iskolának első és harmadik osztályában 30, a má sodikban 29, a negyedik osztályban pedig 32 órát tesz Ez összehasonlításból bárki -is láthatja, hogy polgári fiúiskolában a tanításra szánt idő egyátalán nincsen arányban a tantárgyak számával és hogy lehetetlen a polgári fiúiskolában oly eredményt felmutatni, mint a gymnásium megfelelő osztályai ban, mert kevesebb tantárgyat majdnem ugyanannyi idő alatt jobb eredménynyel lehet tanítani, mint többet. De nem is hallottam még egyszer sem, hogy a polgári iskola tanulói, átlépve oly tanintézetbe (pl. kereskedelmi iskolába), melybe gymnáliális irányban haladt tanulók is voltak, ez utóbbiak felett kitűntek volna. Mindamellett, hogy polg. iskolánk tantárgyainak és tanidejének beosziása felette aránytalan és a tanulókra nézve túlterheléssel jár, a polg. iskolai „Utasítás“ mégis azt kívánja, hogy a tantárgyakat terjedelmesebben tanítsuk, mint ez n gymnásium megfelelő osztályaiban előirva van, | mi pedig merő képtelenség. De az egyes tantárgyakra fordított óraszám is sokkal kedvezőbben van elosztva a gymnásium- ban, mint polgári fiúiskolánkban. így a magyar nyelvből 2, a latinból 6, a számtanból 3 órával több van felvéve hetenkint, mint a polg. iskolában. Több van a németből, földrajzból, rajzoló geometriából is. El van hagyva — szerintem nagyon helyesen — az I., II., III. osztályban a természetrajz, mind i négy osztályból a szabadkézi rajz és éneklés, ovábbá a IV. osztályban a természettan. Ebből is látszik, hogy a gymnásiumban a fontosabb tantárgyakra van fektetve a fősuly, azok a tantárgyak pedig, melyeknek megértéséhez és felfogásához már érettebb ész kívántatik, a felsőbb osztályokba ke- ültek. E körülmény is határozottan a mellett szól s ez egyúttal az egyik hogy iskolánkban a tanítási eredmény cözepes. Hl. Mily skolánkat IV kitani ? A gymnásium tagadhatatlanul drágább tan- ntézet, mint a polgári iskola s ennek következtében valószínű, hogy a magas tanügyi kormány csak azon esetben járulna polgári iskolánknak gymná- siummá átalakításához, ha a város, mint fen tartó, erre némi áldozatot hozna. Azonban figyelembe véve azt, hogy községek és felekezetek is tartanak fenn tényleg oly algymnásiumokat, melyeknek do- tatiója a mi polg. iskolánkénál semmivel sem jobb, tekintve azt, hogy a magas kormány a felekezeti gymnásiumokat államsegélyben részesíti s igy való zinü, hogy a polg. iskolánknak eddig nyújtott államsegélyt a leendő gymnásiumnak is megadja; tekintettel arra, hogy az átalakítás négy év alatt fokozatosan történnék, mely idő alatt társadalmi utón is égy bizonyos összegből álló gymnásiumi alapot lehetne gyűjteni; tekintve azt. hogy polgári skolánk építkezési alapja, mely ez idő szerint kö- •ülbelül 6000 frtot tesz, a jelenlegi épület czélsze- rübb beosztására és a felszerelések kiegészítésére esz fordítható; tekintve végül azt, hogy a városnak mint fentartó hatóságnak és vármegyei székhelynek is némi áldozatot kellene hozni : mindezek alapján polg. iskolánknak községi algymnásiummá átalakítását lehetségesnek tartom. A fentebb említett gymnasium alap gyűjtését oly formán vélem kivihetőnek, hogy a n. é. közönség bizonyos évi járulék áldozására hivassák fel temes czél előmozdítása végett, rendeztessenek ótékonyezélú hangversenyek, tánczmulatságok, majálisok stb melyek véleményem szerint nem meg vetendő összeget eredményeznének évenkint. Oda kellene hatni, hogy a polg. iskolánknak eddig nyújtott államsegély a leendő gymnásiumnak is biztosíttassák. A városi rajztanár fizetéséül szolgáló 315 frtot a gymnásiumi költség-előirányzatba kellene fölvenni mi által a rajztanári fizetés, mely eddig 500 frt és pótlék, 815 frt és pótlék lenne. Alkalmazni lehetne, sőt kellene is a leendő gymnásium tanárait a közs. iparos — tanonczisko Iában s az ezért nekik járó dijat gymnásiumi fizetésükbe betudni, mi által díjazásuk a többi hasonló szervezetű gymnásiumok tanárainak fizetését némileg megközelítené. Mindezeket figyelembe véve körülbelül a kö vetkező kiadások merülnének fel : Épület-átalakítás, tornacsarnok építése, felszerelések kiegészítése . . . 6000 frt Egy igazg. tanár fizetése (ki egyszersmind az összes közs. tan, és nevelő intézetek, továbbá a tanoncziskola igazgatója és az iskolaszék, illetve gymn. bizottság jegyzője) teljes pótlék, lakbér és inasiskolai fizetéssel együtt . . . 2000 frt Négy rendes tanár fizetése, lakbér pótlék és inasiskolai fizetéssel együtt............................. 6400 Egy tornatunitó fizetése .... 200 Egy szolga fizetése ..........................300 Do logi kiadásokra....................500 A polg. iskolának gymnásiummá átalakítása évében, ha ez, átalakítása jövő 1897—98. évben történnék, a következő kiadások merülnének fel : Egy igazg. tan. fizetése, mindent beszámítva ........................ Egy rend. tan. fizetése mindent bősz. kiadást marad . . . evételi többlet. Mint az skolánk átalakítása nem . összesen : mint fentebb „ tornatanitó fizetése Szolga fizetése Dologi kiadásokra . Évi kiadás . , . Épület átalakít, stb Ezzel szemben a bevételek összeg : Építkezési, továbbá torna és tűzoltó alap ....................................... Tandíj 80 tanulótól 20 írtjává Városi fentartási évi járulék természetben) 1920 frt. 1500 „ 1280 „ 1200 , 1081 „ 200 „ 300 „ 500 „ 8001 6000 frt 14001 frt. 6000 1600 frt. (fa Államsegély............................. . 1700 ff Inasisko Iától............................. . 766 t) Városi rajztanár fizetéséből . 315 7) Ismétlő iskolától.................... 25 f f Tanyai iskoláktól ..... 100 ff Óvodáktól . ......................... 50 f f összesen : 14.556 frt. összegből levonván a ... . 14.001 ff 4000 frt. 555 frt. itt előadottakból látszik járna újabb évi költs'ég emelkedéssel. Igaz ugyan, hogy a tandíj czimén feltüntetett bevételi összeg csak a teljes átalakítás után fog tényleg befolyni, de ezzel szemben az 555 frt bevételi többlet a netalán mutatkozó hiányt kiegyenlíti. IV. Mi módon biztosíthatók a polg. iskolánál jelenleg alkalmazott tanerők szerzett jogai és nyugdíj igényük ? E kérdés első felére már a fentebbi III. pontban benne foglaltatik a felelet. Ha t. i. a jelenleg alkalmazott tanerők a gymnásiumban is alkalmaztatnának, a mit annál is inkább méltányosnak tartok, mert polgári iskolánk kezdettől fogva gymná- iális irányú lévén, eddig is mindig lehetőleg a gymnásiumi tantervhez alkalmazkodott és különben tanár hiány mutatkozik mindenütt, akkor a fentebb jelzett 8 001 illetve 9.400 frt szükséglettel a közs. gymnásiumot fenn lehetne tartani. Ha azonban a magas kormány mégis netalán kifogást tenne tantestület egyik vagy másik tagjának a közs. gymnásiumnál lendő alkalmaztatása ellen, akkor az illetőnek állami polg. iskolánál leendő alkalmaztatását kellene kieszközölni, hogy szerzett jogai csorbát ne szenvedjenek. A tanerők nyugdíj ügyének rendezése, feltéve, hogy a jelenleg működő tanerők alkalmaztatnának leendő gymnásiumban, a város, mint fentartó, terhére esnék. Ugyanis a jelenleg alkalmazott tanerők, különösen az idősebbek, az orsz. tanítói nyugdíj intézetbe aránylag nagy összeget fizettek már be, mely befizetéseket a gymnásiumi szolgálatba aló átlépésnél teljesen elvesztenék nemcsak, hanem a gymnásiumnál élvezendő évi fizetésüknek egy harmadrészét azonnal a középiskolai nyugdíjintézetbe kellene befizetniük, vagyis kétszeresen kellene megfizetniük a nyugdijjárulékot minden anyagi előny nélkül. E járulék körülbelül 1500 frtot tenne s ezt a fenntartó hatóságnak kellene fizetnie, annál is inkább, mert a polgári iskolánál jelenleg alkalmazott tanerők ezen iskolának gymnásiummá átalakítása esetén elesnének a magántanulók által fizetett dijak jövedelmétől is, mely évenkint legalább 50 frtot tesz egyénenkint. Végül még csak azt vagyok bátor megemli- eni, hogy polgári iskolánk tantestülete e polgári skolánk gymnásiummá átalakítása esetén anyagi tekintetben semmit sem nyer, sőt inkább talán vészit, de azért a város, és egyszersmint megyei székhely közmivelődési érdekeit tekintve, kötelességének tartja a gymnásiumi kérdést a fentebb vázolt irányban tőle telhetőleg előmozdítani. Összegezvén a fentebbieket tisztelettel javaslom, hogy a) intéztessék a magas tanügyi kormányhoz felterjesztés az iránt, hogy közs. gymnásiális irányú polg. fiúiskolánknak négy osztályú közs. gymnásiummá átalakítására az engedély megadassék ; b) e felterjesztésben kérelmeztessék a leendő közs. gymnásium részére legalább is akkora államsegély, mint a milyet polgári iskolánk élvez ; c) a tanerők szerzett jogai és nyugdíjigénye figyelembe vétetvén, vállalja el a város, mint fenntartó testület, a tanerőkért az egyszer s mindenkorra esedékes 1500 frt nyugdijjárulók kifizetését. Javaslatomat a Tek. Iskolaszék becses figyelmébe njánlva Gyulán, tisztelettel vagyok. 1897. április 3-án. Összesen : 15.400 frt. Megjegyzendő, hogy a kiadások ctak akkor érendik el ezt az összeget, ha az összes tanerők 25 évi szolgálati idejöket elérték és hogy ez ösz- szegbő) az átalakítás felszerelés stbiro szánt 6000 frt levonandó s az évi fentartási összeg 9.400 frtot tenne. Miután pedig a fizetési pótlékok ez idő szerint államsegélyből fedeztetnek, természetes, hogy a nyerendő államsegély ezzel együtt növekedni fog. Pivár János, igazgató. Hírek. Ó felsége a király Békésvármegyéről. Említettük, bogy a nemzeti ünnepólylyé vált pozsonyi Mária Terézia szobor leleplezésnél Békésvármegyét dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor és gr. Almásy Dénes törvényhatósági bizottsági tag képviselték. Ő felsége a király a törvényhatósági küldötteket együttesen fogadta s a fogadtatást követő bemuta-
