Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-02 / 18. szám

Honvédőink a királygyakorlaton. Az idei ma­nőveren a gyulai honvédezred Tatán fog szerepelni a király előtt. E hadgyakorlaton nemcsak 0 Fel­sége, hanem több idegen koronás fő is jelen lesz. Tüzesetek. Megyénkben ugyanegy napon, ked­den virradóra egyszerre három helyen volt tűz. Csabán Gábor Mária m.-berényi úton levő háza gyűlt ki a kéményből, de hamar lokalizálták. — Mező-Berénybon Csáki Mihály háza égett le vigyá­zatlanság folytán a padlásra fölhalmozott forgá­csoktól. A tulajdonos kára 850 frt. — Békésen is tűz volt ugyanakkor a Grünwald József háza égett le. A kár 500 frt. Z8ilipépité8- Melocco L. budapesti vállalkozó kedden hozzáfogott Csabán az élőviz két zsilipé építéséhez, melynek 45 munkanapon belől készen kell lennie. Bankett. Tót-Komlós községe a millennium alkalmával Gajdács Pál ág. ev. lelkészt bízta meg a község monográfiájának megírásával. Gajdács Pál derekasan megfelelt a község bizalmának s „Tót-Komlós története“ czimmel a napokban látott napvilágot a sajtó alól kikerült vaskos kötet. En­nek örömére a szerző ápril 24-én este barátságos lakomára hívta meg jó ismerőseit a kaszinóba, hol igen sok szép tószt hangzott el Csermák Kálmán Németh Kálmán főjegyző, Kner Izidor, a mű ki­adója és a többi vendégek ajkáról, kik szám sze­rint 44-en voltak. Uj ártézi-kút. Füzes-Gyarmat község uj ártézi kútja a héten készült el. A sikerült munkát Bányász Mór török-szent-miklósi vállalkozó készítette el olcsón és a község teljes megelégedésére, mely bő vizű kutat nyert naponkint 82.000 liter tiszta, első minőségű jó ivóvizet szolgáltató ártézi kúttal. A lefolyt héten volt nehány esőtlen, derült sőt meleg napunk, a mikor a fölmives osztály foly tathatta, túlnyomó része jóformán csak megkezdhette a tavaszi alá való szántást, de április hó még sem tudott úgy kimúlni, hogy utolsó napjával is rósz emlékezetet ne hagyjon maga után. Péntek virra dóra újra megeredt az eső, délután öt óra tájban pedig julius derekára beillő óriási zivatar vonult el a város és a határ fölött, mely a szomszéd bi hari s aradi részeken valóságos orkánná fejlődött és pusztításokat tőn. Bizonyára nagyon kívánatos volna, ha az abnormis áprilist a tegnapi napon be köszöntött májusi időjárás ellensúlyozná. A mezőőrök szervezése s díjazása tárgyába Gyula városa 1897. évi költségvetésében 8 lovas mezőőr egyénenként 400 frt díjazására nézve 3200 frt kiadási tétel vétetett fel. A város képviselőtes tülete azonban a mezőőrök alkalmazását a tanyai rendszer mellett feleslegesnek tartván, felebbezéssel élt, minek következtében a földmivelési miniszter véleményre hívta fel a békésmegyei gazdasági egy letet, mely is — mint azt annak idejében megírtuk — a képviselőtestület felebbezésében kifejtett elvi álláspontra helyezkedett és ilyen értelemben tett felterjesztést a miniszterhez, aki is mielőtt az ügy ben véglegesen döntene, Németh József s. titkárt leküldte Gyulára közvetlen tájékozás czéljából és egyben elrendelte, hogy a vármegye, képviselőtes tület bizalmi férfiai s a békésmegyei gazdasági egy let kiküldöttei közös értekezleten hallgattassanak meg a kontrovers kérdésben. Ezen értekezlet, ame lyen a vármegye részéről Lukács Endre aljegyző a gazdasági egylet részéről Beliczey István elnök Zlinszky István titkár, Szekér Gyula ig. vál. tag a város részéről Dutkay Béla polgármester, Popo vice Jusztin főjegyző, dr. b. Drechsel Gyula rend őrkapitány, Kóhn Dávid birtoknyilvántartó s több földmives képviselő vettek részt, Németh József titkár miniszteri kiküldött elnöklete alatt ápri 23-án délután a városház termében meg is tartatott A gazdasági egylet kiküldöttei, úgy szintén a város képviselői az alföldi s a különleges békésmegyei mezőgazdasági viszonyokból kiindulva egyértelmüleg hangsúlyozták, hogy a mezőőri szervezet a túlnyomó részben tanyákkal benépesített határrészeken telje sen felesleges, ellenben a kisebb parczellájú terű leteken, amelyeken kerti gazdálkodás űzetik, az eddigi területi beosztások mellett ajánlatos. Ezzel a felfogással szemben Németh József miniszteri k küldött a törvény intenczióját magyarázván hang súlyozta, hogy semminemű terület nem vonható ki mezőőri hatáskör alúl és ama propositót tette, mely szerint a lovas rendőrség szaporittatván, területi beosztás mellőzésével azok bízassanak meg mezőő teendőkkel, mely körülmény a 3200 forint költség apasztását is lehetővé tenné. Eme nézethez csatla kozott a rendőrkapitány is, mig az értekezlet több tagjai kifejtett álláspontjukhoz ragaszkodtak, földmivelési miniszter döntése, mely uemcsak Gyű Iára, hanem a vármegye többi községeire nézve irányadó lesz, rövid idő alatt meg fog történni. Az Újvárosi olvasókör vasárnap délután órakor bizottsági ülést tartott, melyen az épitke< zésre tett ajánlati zárt levelek felbontattak; beada tott 4 ajánlat: Glaoz János, Geszner József, Kukta István és N. Szabados József részéről. Legelőnyö sebb ajánlatokat tettek az első és utolsó; minthogy pedig N. Szabados József dij nélkül készíttette meg az épűletrajzot és költségvetést is, a bizottság, előre kijelentett jogánál fogva, Szabados József vállalkozóval lépett egyezségre 4350 frtért. A építés kezdetét veszi legkésőbb május 15 én, hiho tőleg kész lesz szeptember 1-re. Ugyanaznap dél után választmányi ülés is tartatott, hol a bizottság véleményes ajánlata elfogadtatván, megerősittetett szerződés ma lesz aláirándó és miután a pénz is készletben van-, mi sem áll útjában a teljes, buzgó és serény kivitelnek. Az épitészvállalkozóról hisz- szük 8 tudjuk,„ hogy ezen épülettel valóban diszi- tendi városrészünket s régi, eddig szerzett jóhir- nevét újabb friss levelekkel fogja ékesíteni és gazdagitani. Igazán nem mindennapi fényt vet a kör egyes buzgóbb tagjaira, főként volt elnökére1 hogy az egyes tagok nézetét úgy tudták tömöríteni, iszerint egyhangú határozattal, közegyetértéssel fogván az olvasóegylet átalános érdekét, minden ellenszó nélkül fogadták el az építést és a kivitelen minden egyes tag lelkesült erővel munkálkodik. A közkórházi segédorvosi állásra, a mely Virág Endre lemondásával üresedett meg, a pá­lyázati határidő lejártáig hárman adták be folya modványukat. Ezek dr. Rosenfeld Miksa és dr Fáy Márk budapesti és Mendel Márkus kolozsvári lakosok. A kinevezés legközelebb meg fog történni Szélhámos asszony. Egy nő, a ki magát Jankovics Irmának nevezi, a legutóbbi hetekben a ármegye több községében egyes családoknál i vármegyei főjegyző neje : Bartóky Józsefné ajánló eveleit kézbesítve, adományokat gyűjtött- Mivel |r. Bartóky Józsefné sem az állítólagos Jankovics rma, sem más javára senkihez ajánlóleveleket igyáltalán nem irt — nyilvánvaló, hogy Jankovics rma közönséges szédelgő, a ki költött levelekke ámítja a jószivü emberbarátokat. Nehogy Jankovics rma ezt a visszaélést tovább is folytathassa ajánljuk a közönségnek, hogy ha bárhol jelentke zik is, adják át a rendőrségnek. Elek községében a községi tulajdont képező nagyvendéglőnek 19154 frt 10 kr. költséggel leendő felépítése tárgyában a községi elöljáróságnál április 21- én versenytárgyalás volt. Ajánlatok tettek: Beck Miksa (Temesvár) 1154 frt 10 kr , Kaján és Vranka (Orosháza) 1454 frt 10 kr., Müller János (Hidegkút) 1354 frt 10 kr, Pilz József és társai (Mező-Berény) 1474 frt 10 kr., Steigerwald János és Eisler György (Gyula) 1554 frt 10 kr. árengedéssel. Steigerwald János és Eisler György ajánlata lett elfogadva és velők lett a szerződés 17600 írttal megkötve. Eljegyzés. Beczkóy Miklós államvasuti hivatal­nok jegyet váltott Kner Piroskával Gyomán. Házasság. Török Gábor vármegyei Írnok és özv. Pólus Jánosné leánya Mária folyó hó 1-én Gyomán egybekeltek. A gyomai ipartestület, miután az alapszabályok jóváhagyattak a napokban megalakult. Elnöknek választatott: Nádudvari Péter, alelnöknek Kovács László, jegyzőnek Reisner Sándor, pénztárnoknak Beke Károly és végül ügyésznek dr. Bácsy Lajos Most Endrődön van ipartestület alakulóban. Szarvas városa képviselőtestülete április hó 22- én tartott közgyűlésében az aszfaltjárda építését, melyre nézve az ajánlatokat lapunk múlt heti szá mában közöltük, várakozás ellenére nem a magyar, hanem az angol aszfalt részvénytársaságnak adta át. — A számvevő mérnök kimutatása szerint az angolok ajánlata mintegy 1500 írttal volt olcsóbb a magyar társaságénál, ami oly nagy összegre rugó vállalat mellett, mint aminőről szó van, sokkal kisebb összeg, semhogy számottevő volna s min­denki bizonyára csak nagyrabecsülni s helyeselni tudta volna, ha csupán ennyi különbözet mellett a magyar társaságnak adják oda a vállalatot Vég téré is, ha ily csekély áldozatot nem hoz egy város egy meghonosulandó magyar ipar, magyar vállalat érdekében, hogyan tudjon a magyar ipar megizmo sódiii és miképen tudjon valaha is a külföldi ipar ral versenyképessé válni ? Felrobbant hordó. Szarvason múlt hó 21-én Réthy Sándor eczetgyárában egy hordó tisztogatás közben felrobbant. A robbanás oly erős volt, hogy a város távolabbi helyein is meghallatszott. Egyéb baj nem történt. Öngyilkosság Rónyai Sándor öcsödi gazda- ember nagyon rossz .viszonyban élt a feleségével, e miatt életúnttá lett g egy újabb családi össze­zördülésnek azzal vetett véget, hogy az istállójának padlásán fölakasztotta magát. Teste kihűlt, mire hullájára akadtak. Színészet Csabán. Mig mi gyulaiak remény kedve várjuk Halmayt vagy Makót s a pavillon- ban szeretnők, ha már felállítaná t a világot jelentő deszkákat, addig a csabaiakra kegyesen pillant le Thalia ée elsőrendű színtársulattal ajándékozza meg őket nyolcz napra. Leszkay Andor kitünően szervezett társulata, mely most utazik a nyári szezonra Nagyváradra, 8 előadást tart Csabán. — Megkezdte a vígszínház műsordarabjával a pajkos „Durand és Durand“-al, az egész műsort érdekes uj darabokkal állította össze. A társulat kiváló tagjai: Kövessy, Bács, Bállá, Hegyessy, Tompa, Déry, a nők közül Paulaynó Amón Margit, Székely Irén, Rontay Boriska, Horváth Paula, Bácsné. Találtatott a főispáni installáczió alkalmával egyik kocsiban egy ezüst karperecz aranyozott osillagocskákkal díszítve. Igazolt tulajdonosa a kapitányságnál átveheti. Popp Alajos gőzfürdője ez utón érte­síti a t. közönséget, hogy május hó 3. és 4. napjain, kazán vizsgálat és javítás miatt, a gÖZ- és kádfürdő igénybe nem vehető, ellen­ben 5-ikétől az összes fürdők a szokott idők­ben a közönség rendelkezésére állanak. Figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székelő magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunk ban közzétett hirdetményére. Rosszul esik mégis napirendre térni fölötte, mert valóban kedves látvány volt a népkert lombjai között a gyulai sportsmane-ek és eport- adyk kipirult arcza. No de mindegy! Most megint hallottam készülőiéiben valami nagyon kedves, nagyon életrevaló tervet. Eszerint a gyulai társaság minden héten felülne egyszer a 3 órai vonatra és kirándulást csapna a közelfekvö városerdőbe. Nem tudom melyik „mama* penditette meg ez eszmét, de igy tudatlanul is gratulálnom kell ehhez a genialis ötlethez, mely igazán új érát jelezhet a gyulai társaséletben. Mennyivel közvetlenebb, igazabb a társa­dalmi érintkezés a természet ölén, mennyivel nyíltabb a lélek a susogó falombok alatt s mennyivel kedvesebb a mulatság kint az erdő mohos fái között 1 Kezdjük meg a kirándulásokat mindjárt hol­napi vagy legközelebb, vagy bármikor a nyá­ron, de ezt a tervet kár lenne elejteni. Ebből azt hiszem, nem lenne „lawn-tennisl* —re. Törvényszéki csarnok. Vétkes bukás vétsége miatt vádolva állott a törvényszék előtt ápril 26 án ifj. Kóhn József gyo­mai kész ruha áru kereskedő. Üzletét tőke befek­tetés nélkül kezdte, illetve 14 év előtt atyjától az activákkal egyenlő teherrel vette át. A bukás nap­án 10000 frt activával szemben ugyanannyi passiva állott, azonban csak körülbelül 1700 frtot tett ki a bejelentett követelés, a mi azt a látszatot keltette, mintha vádlott a bukás napján activ állott volna. De ezen látszat a fizetésképtelenség tényét nem absorbeálván," miután egyébként kitűnt, hogy a fizetésképtelenség körül vádlottat vétkes eljárás terheli, a mennyiben könyveket nem vezetett, fize­tésképtelenségét jóval a csődbe jutás előtt tudta és csődöt nem kért, minek folytán hitelezői üzle­tét lefoglalták, s el is árverezték, s a mennyiben ‘ltárt és mérleget sem készített, a kir. törvény­szék ezek miatt bűnösségét megállapította, s figye­lembe véve az enyhítő körülményeket, 50 frt pénz­büntetésre ítélte. Haza a libákhoz. Tóth Maczonka István jómódú szarvasi gazda ember a múlt év őszén lábfájásban szenvedvén, szegény sorsú nagybátyja Tóth Maozon- ka András neje Bacsó Julianna, mint érző rokon, ki mellesleg a kuruzsolás mesterségéhez is értett, vállalkozott arra, hogy 3 hét alatt a sógor lábát kigyógyitja. Négy teljes napon át kenegctto hű ki­tartással jóféle kékfűvirággal a beteg lábait, ekkor azonban hirtelen megszállta a honvágy és eltávozott isógorától. Amint Tóth István elkezdett töprenked- ni, hogy miért szakította félbe az öreg asszony oly hamar a gyógykurát, nemsokára a láda fia adta meg erre a megdöbbentő magyarázatot Ugyanis az ő lábának gyógyulása helyett a bezárt láda fiában levő lajbi zsebében tartott 12 drb százas bankóból kettő lábra kelt: az öreg Tóth Andrásné elvitte azokat és kitűnt, hogy rokoni jóindulatának felbuz­dulása a balsorsban szenvedő iránt, csak ürügy volt arra, hogy a pénzes ládához juthasson. Mikor az asszony a két százast férje Tóth Maczonka And­rásnak a lopás körülményeinek elmondása mellett átadta, a második gyermekségét élő öreg embertől szörnyű dicséretet kapott; nagyot ütött az öreg örömében az asztalra s folyton azt hajtogatta, hogy ez a pénz Isten rendelése. A tegnapi végtárgyalá­son ezt a jogi elvet a kir. törvényszékre is erő­szakkal reá akarta disputálni a két öreg, erősen küzdvén amellett, hogy nekik, mint földhöz ragadt szegényeknek joguk volt a Tóth Maczonka István 200 frtját eltulajdonítani, mert nevezett egy „lel­ketlen milliomos" ember, aki őket a regale meg­váltásakor ennél nagyobb összeg erejéig megkáro­sította, nem hogy segítene rajtuk, mint jó rokon­hoz illik. Mikor pedig a kir. törvényszék ellenkező jogi álláspontját documentálta az által, hogy a számos enyhítő körülmény figyelembe vételével az asszonyt lopásért egy havi, a férfit pedig 3 napi fogházra ítélte, azon rökönyödtek meg, hogy meg- nyugodjanak-e az enyhe ítéletben, mert ba mind­kettőnek egyszerre benn kell maradni, addig a kis libák otthon éhen vesznek. Az érdekes idylt képe­zett tusakodásnak a kir. ügyész vetett véget, feleb- bezést jelentvén be az Ítélet ellen, mire a törvény­szék hazabocsátotta vádlottakat libáikhoz. (nyúlás elet. Mindig sajnálom igy májusban, hogy nem m izületiem paraszt gyereknek. Hogy nem lehetek mezitlábos pitvkés laj-l »is paraszt gyerek, aki belehentergözhetik az stikett minden megsértése nélkül a zöld mező ' isiklandós pázsitjába, élvezheti a természetet a ^ naga pazar pompájában. Neki nyit a mező ezernyi izines vadvirága, a hosszúnyelü fehérvirágu pász- e ortáska, a kék árvacsalán, a gólyahir, meg a C‘ pongyola pitypang szárnyas pihés magja, neki :sattog a fülemüle édes altató danát s mig végig ‘ íyúlik az illatos pázsitgyepen öntudatlanul élvezi i természetnek azt az édes megnyugtató harmo- jja liáját melyet mi Írástudó emberek csak olvas­mányok utján közvetve ismerünk sok művészettel bs mesterséggel megirt tárczákból. Bizony bolondok vagyunk mi „müveit" 11 emberek. A. csinált virágért eldobtuk a termé­szet üde, igazi virágát s az egész életünk csupa etikett, csupa merő mesterkéltség a mezitlábos paraszt gyerekéhez képest, a kit még nem mé- telyezett meg a műveltség, akinek nincsenek vágyai, nincs Ízlése a természetesen kivül s aki nem ismeri a műveltség fájdalmait, a melancholiát, az átkos négy fal közé szorult életet s az „a&c* helyett szántani tanította meg az édesapja s az ő boldog igénytelenségében nem érzi a mi civi- t lizált életünk szövevényéből származó kimondha- i tatlan kínokat, ambicziót, feltűnni vágyást, prc- t tekczió-vadászatot és az élet minden terén tapasz- j talható óriási igazságtalanságokat. j Boldog parasztfiú te! Aki mikor edzett i lábszáradat belélógatod a csendesen folyó Körösbe | és végtelen butasággal bámulsz a kék égbolté- i zaton úszkáló fehér fellegekbe, te nem is sejted, \ hogy azok a te irigyelt nadrágos epnbereid ilyen- i kor mennyire irigyelnek téged, a természet i gyermekét! Azok a szsgény ált akta irigyelt nadrágos emberek álmatlanul ^«íítöltött éjszakák után, kimerültén kelnek fel az ágyukból, mig téged édes gondtalan álmodból órákkal előbb felkeltett a benned levő életerő. Te egész nap gond nélkül csavarogsz s pattogtatod az ostorodat apád ökrei után, azok az irigyelt „urak" pedig magukat fogják be a járomba és egészségtelen szobákban vetik a papi­rosra azokat az apró lélekölö fekete betűket, melyekkel olyan nagyon megkeserít néha téged is .a tanyai tanító. Ugye, hogy mégis csak jobb egész nap a „Bimbó" meg a „Kaszás" után kiabálni, mint megtanulni, hogy ha az „n* mellé „y" nevű ákombákomot illesztünk, az egész úgy hangzik! hogy „nyö", amint nagy kínnal elnyögöd vasár- naponkint a tanyai iskolában, ahonnan még akkor is elkalandozik a lelked a zöld mezőre és rágon­dolsz arra a “kis fészekre, a melyet a minap fedeztél fel egy galagonya bokor kettős ága között. És azért mégis, ha megnősz te boldog pa­raszt gyerek, te is „czuczilista" leszel és igy május elején te is kiabálsz valami után, amit meg nem értesz, amivel megszéditette a fejedet valami rosszakaratú, öblös torkú demagóg! Pedig látod te paraszt gyerek, te neked csak akkor- fáj valamid, ha néha megvágod az ujjadat, vagy ha tövisbe hágsz. Te csak a fizikai fájdalmat ismered. Mi nadrágos emberek meg lépten nyomon töviseken járunk — a lelkűnkkel. Mert nekünk a lelkünk is fáj, nagyon fáj, hamar fáj ez az agyonmüvelt „finom* lelkünk, s ebben az iri gyeit úri életben nagyon sok a tövis, nagyon könynyen vágnak sebet, a büszkeségünkön, ambl cziónkon és egyéb lelki tulajdonainkon, ami t( benned nincs meg. Miért beszélsz hát vörös májusról, „szoczia- lizmusról* miért akarsz te a járomba kerülni, mikor te hajkurászhatod az igavonó állatjaidat? Látod ez nagy szamárság tőled s inkább örülj a májusnak, a vadvirágjaidnak meg a madárfész­keidnek, örülj, hogy ember vagy és nem modern masina s ne tűzz vereslepedőt a karó végére, hangoztatván azt az általad meg nem értett, fel nem fogott igét: — Szocz’alizmus 1 Pardon 1 Önöknek tisztelt olvasó közönség azt hiszem egy kissé unalmas lehetett ez a tudó­sok, szocziologisták és poéták által már sokszor megénekelt téma: a szoczializmus, mely miután a májussal kapcsolatos, a május szépségeiről Írván, nekem is eszembe jutott. óvakodván bővebben foglalkozni vele — bízzuk a vezérczikkezőkre — nem is teszek róla többé egy morzsányi említést sem. Beszéljünk inkább egyébről. Például! Milyen jól megtaláltuk jósolni tavaly ilyenkor a lawn-tennis rövid életét. íme bekövetkezett. Tennisezni, ma már senkinek sem jut eszébe Gyulán. A csukva levő muzeum be­zárt ablakai melacholikusan bámulnak rá a begye­pesedő pályára, a labdakosarakkal csikót fognak valahol a homokbányán, meg a Fekete-Körösön a rakettek és labdák fölött pedig a pavilion valamelyik elhagyott sarkában busán szövi haló* ját egy magányt kedvelő keresztes pók. Vége a „game'‘-eknak nem „szervírozunk* többet. Meguntuk, punktum 1 Bika eladás. Békés község tulajdonát képező bikái közül 5 drb. apaállatnak is alkal­mas és 4 drb. egy éves piros tarka bika, f. hó 9-én d. u. 3 órakor a vasúti állomás közelében levő akolnál árverésen eladatnak. iss 1—a Valódi briinni posztószövetek. Egy vég 3.10 méter hossza, teljes urlöltöny ára csak frt 3.10 jó Ű UVjó I frt fl.— Jobb } jryap­frt 7.7b finom I , frt 9.— Igen finom 1 JUDOI, frt 10 60 legfinomabb I Egy vég egy fekete szalonöltönyhöz 10 frt. Felöltöezöv etek, loden, peruvien. dosking. állami és vasúti tisztviselőknek való szövetek, legfinomabb kammg&rn és cheviotokat atb. atb. küld gyári áron a pontos és szolidnak ismert ■SÍR? Kiesel-Amhof Brttnnben. Minták ingyen és bérmentre. Mintáim szállítás. Figyelemreméltó! A t. közönségnek fontos azt tudni, hogy a szöveteket közvetlen helyről való beszerzés esetén sokkal olcsóbban kapja, mint a közvetítő kereskedelem utján. A Kiesel-Amhofbrünni cég az összes posztókat valódi gyári áron küldi szét és nem számítja hozzá a magánvev&t annyira megkárosító úgynevezett szabóengedményt. 56 9—20

Next

/
Thumbnails
Contents