Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-04-25 / 17. szám
azt a nótát klarinetozta nekik harczi induló gyanánt, hogy „Házasodik a lapát, elveszi a piszkafát." A kedélyes látványosság akkor vált komolylyá, mikor a „török-görög háború“ egyik fele kicserélte a piszkafát egy vasvillával és fültövön vágta vele Farkas Lászlót. E mozzanatra azonban mór a nagy hatalmak is beleszóltad s két rendőr azonnal elfogta Lakatost, mig az elnyúlt és veszélyesen sérült „görögöt“ bevitték az ispotályba A megfelelő diplo- mácziai tárgyalás a megejtendő pacificálás végett a törvényszék tárgyaló termében fog lefolyni. Érdekes fogadás játszódott le husvét hétfőn este a „Zóna“ kávéházban, Pettner István gazda és Ficzere Mihály iparos között. Ez utóbbi ugyanis egy százast fitogtatott, mire Pettner mulatós közben megjegyezte, hogv kár azzal úgy henczegui, hiszen ő ezres^bankótris tud mutatni, ha kell. Fi- czere erre fogacISs^íjánlott s a fogadás száz forintban meg is történt, ha Pettner ezrest tud felmutatni. Pettner erre két tanúval hazament, mig a fogadás tárgyát képező százast nem érdekelt kezekbe a helyszínén deponálták. Pettner kis idő múlva dia dallal hozta az ezer forinot s ezzel megnyerte a Fiozere 100 forintját, melyből a kávéházban aztán 50 frtot elmulattak, mig 50-et a szegény alapra adott a szerencsés nyertes. Az a legérdekesebb a dologban, hogy a vesztes Ficzere nem vette angolos hidegvérrel a veszteséget, hanem azon a réven, hogy nem egy darabból állt az 1000 forint, érvény telennek nyilvánította a fogadást s valószínűleg per utján fogja visszakövetelni a 100 forintját. Megszökött a dutyiból. A gyulai rendőrség a múlt héten egy Srankó János nevű nyitramegyei faczér pinczért kvártélyozott be a városházán, aki noha február 20-ika óta tartózkodott Gyulán, állandó lakóhelylyel és foglalkozással nem birt 1 mint ilyet csavargás miatt öt napi dutyira Ítélt. A csavargó illetőségi helyéről vett tudósítás szerint sorozás elől szökött meg s őt büntetése betöltése után vissza- tolonczolták volna Nyitrába. Husvét virradójára azonban hült helyét találták a dutyiban. Szökését a fal kibontásával a kamin-ajtón keresztül eszközölte. A notórius csavargót most országszerte körözik Az időjárás sehogy sam tud megjavulni s fokozódó aggodalmat kelt gazdaközönségünkben, mely a legnagyobb tavaszi munkaidőt tétlenül kénytelen eltölteni. A csütörtöki nap kivételével naponta esett az eső, szerdán pláne egész napon át szakadt, úgy hogy az utak újra járhatlanná váltak. Nagy kárt okozott ez az eső a virágzásban levő gyümölcsfákban, amelyek nagy részének termését tönkretette. A lapos fö'dek vízzel vannak borítva, a búzavetés helyenkint már teljesen kipusztult; a hátas földeken is erősen senyved. Különlegesen kitűnő május és még annál is kedvezőbb .júniusra van szükség, hogy az eddigi ab- normis időjárás okozta csapás csak részben is reparálható legyen. Felhívás Gere Ferencz gymn. igazgató volt tanítványaihoz. Gere Ferencz ez iskolai évben tölti be tanárságának 50-ik évét. Ezen alkalomból tisztelői az ő félszázados tanári működését méltóan akarják megünnepelni s hogy ez teljes legyen, óhajtandó, hogy volt tanítványai minél nagyobb számban legyenek képviselve az ünnepélyen. Ezért — mint az ünnepély végrehajtó bizottságának jegyzője — tisztelettel felkérem mindazokat, kik Gere Ferencznek Békésen (1847—1854.) illetve Nagy- Szalontán (1854—1897.) tanítványai voltak, hogy b. czimüket a lakhely s utolsó posta megjelölésével vélem mielőbb tudatni szíveskedjenek. Nagy Szalonta, 1897. április 21. Tatár Balázs, gymn. tanár. Csákó elakar válni Orosháza községétől és Kondoroshoz kéri magát csatoltatni. Geiszt Gáspár csákói birtokos ez iránt kérvényt adott be a vármegye alispánjához, aki az ügy tárgyalására április hó 14-ét tűzte ki. Az orosházi elöljáróság a kérelmet törvényellenesnek, igaztalannak és méltánytalannak tartja, mert a törvényben előirt feltételeknek meg nem felel, mert továbbá most már a vasúti összeköttetés folytán Csabáról igen könnyű az Orosháza községgel való közlekedés és Kondoros sem sokkal közelebb van a pusztához. Ezenkívül a község anyagi érdekeire is érzékeny vesz teséget okozna a kért átcsatolás és ez okból az elöljáróság a képviselőtestületnek azt indítványozta, hogy Orosháza község a tárgyaláson a kérelem teljesítését határozottam ellenezze, ami aképen is történt. A tárgyalási jegyzőkönyv beterjesztetett a vármegye* alispánjához. Halálozás. A városunkban is széles körben ösmert Kontúr Rudolf, özv. Reinhardt Józsefné Kontúr Róza s Kontúr József szarvasi nyug. kir. járásbiró testvére, a budapesti Jálics czég képviselője, folyó hó 18-án, Budapesten hosszas, súlyos betegség után 55 éves korában meghalt. A derék férfiú halála őszinte s fájdalmas részvétet kelt rokonai s barátai kiterjedt körében. Béke lengjen hamvai fölötti Ritka látványosság. Orosházán múlt szombaton délután a községnek egy megvadult bikája lelövés' re mentek ki sokan a községi tanyára. 18-at lőttek rá (inkább feléje) s a bika még élt. Yégre Batizy Endre községi Írnok, a ki még soha sem lőtt élő állatra, egy puskát kért kölcsön s a bikát szivén lőtte. Popp Alajos gőzfürdője ez utón értesíti a közönséget, hogy május hó 3. és 4. napjain, kazánvizsgálat és javítás miatt a gőzfürdő igénybe nem vehető, ellenben a kádfürdők a szokott időkben a közönség rendelkezésére állanak. A körös-tarcsai papválasztás. A k.-tárcsái ev. ref. egyház csütörtökön ejtette meg a lelkész választást, mely szerint lelkészszé ifj. Szabó János, Szabó János esperes tehetséges fia választatott meg 300 szavazattal, Domokos Károly nagy-váradi 224, Sófalvi Károly décsei 24 és Szabó Mihály ottományi lelkészek 4 szavazata ellenében. Ugyancsak a héten hirdettek ki a körös ladányi ev. ref. parochiára a pályázatot, melyre — mint értesülünk — legna gyobb chanceuk eddig Dód Lászlónak és Técsy József szilágypaniti lelkésznek vannak. Szarvason az aszfalt járdákra f. hó 15-én megtartott árlejtésre hét ajánlat érkezett be és pedig a következő eredménynyel, melynek kiszámításánál azt vették figyelembe, hogy a járda szegély takarékosság szempontjából kongótéglából, a kapuszegélyek azonban keramit téglából készítendők, A kiépítés költségei: A hazai aszfaltvállalat ajánlata szerint 27,569 frt 72 kr. A magyar aszfalt részvénytársaság szerint 27,149 frt 60 kr. Az angol társaság szerint 26,832 frt 45 -kr, Pos- nánszky és Strelicz bécsi czég szerint 27,614 frt 10 kr, Rossi Paolo aradi kisiparos szerint 29,025 frt 30 kr, Wallerstein és Klein szerint 25,908 frt 66 kr, Melocco Péter pedig betont ajánlott. Az ajánlattevők közt tehát legolcsóbb volna Wallerstein és Klein nagyváradi vállalkozó czég, azonban az illetők még soha ilyennemü nyilvános vállalaton m'm pályáztak s nagyobb munkát nem is végeztek, sehol járdát nem építettek, ajánlatuk tehát nem jön figyelembe, mert fel sem tehető, hogy ők, kik semmiféle aszfalt anyaggal nem rendelkeznek, éppen a burkolási munkákra nézve lehetnének olcsóbbak mint a bánya- vagy gyártulajdenosok, tehát a termelők és gyárosok, különben az általuk a múlt évben készített Arpád-utczai munka, mely tele van czementtel elpalástolt hibákkal, nem nagyon dicséri készítőjét, mert a város rizikó nélkül alig bízhatja a kérdéses munkát rájuk. A választás téhát a két legközelebbi olcsó ajánlatot-tevő Neuchotel Asphalte Company és a Magyar asphalt részvény-társaság között lehet, melyek közül az angol társaság ajánlata olcsóbb ugyan 317 frt 15 krral, de másrészt a város közönsége már ismeri a Magyar asphalt részvény- társaság munkáját és megbízhatóságát és ily csekély 300 frtnyi különbség miatt nem fogja ezen vállalatot bármely külföldi vállalatnak adni. Öngyilkosság. Békésen Kosa András földműves húsvét keddjén reggef, — miután az ünnepet át- dorbézolta, — az udvarán levő eperfára felakasztotta magát. Tettének okát családi viszályban vélik megtalálni, Kitüntetett butorgyáros. Ó felsége a király Lengyel Lőrincz szegedi és aradi butorgyárost csak nem régiben a millenniumi kiállítás körül szerzett kiváló éidemei elismeréséül a koronás aranyérdem kereszttel decorálta s legújabban a magyar bútoripar terén kifejtett tevékenységért a qs. és kir. ud vari szállító czimmel ruházta fel. 126 1—1 Figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székplö magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunk ban közzétett hirdetményére. JE^Iö z gr az das ág*- A gabona megdüléséroi. Milyen nagy örömmel szemléli a gazda gabo náját tavaszszal midőn szépek, felette dúsan növő nek látja azt. — A jó aratás reményében bízva, szinte feledi, hogy beérésig gabonáját még igen sokféle csapás érheti, a melyek közül sokszor egy is elég, hogy örömét ürömmé változtassa. A jég kevéssé veszélyes dolog ma már, amennyiben ez ellen biztosítás által lehet védekezni; a gabonafélék megdülése ellen azonban biztosítás által védekezni nem lehet, annak daczára, hogy nem egyszer, rövid idő ala'tt termésünket tönkre képes tenni. Károsan hat a megdülés az által, hogy a megdült növény fejlődésében visszamarad s ennek következében nemcsak hogy késve érik, hanem még csekélyebb hozamot is ád. De sőt ha a növényzet igen buja s egészen a földön fekszik, úgy egy része egyáltalán nem érik be, sőt el is rothad; élődkődő szervezetek is megtámadják, amelyek aztán végképen megrontják azt. Ilyen körülmények között azután nem lehet csodálkozni, ha a mag rendellenes fejlődést mutat, ha a szemek.szorultak, töppedtek, színtelenek, fénytelenek, köny nyüek lesznek, sem azon, hogy a szalma részben rothadt, feletetésre egyáltalán nem s eltartásra is csak különös szárítás után alkalmas A megdülés okait illetőleg, a legutóbbi időkig a nézetek felette eltérők voltak, sőt a nagy- közönség még ma is hajlandó azon föltevést elfogadni, hogy oka főleg a talaj kovaBav hiányában keresendő, állitván, hogy a kova föld azon alkatrésze, mely a szárnak erős ellenállási képességet kölcsönöz. Ebből kifolyólag bizonyára ma is vannak, a kik azt hangoztatják, hogy a megdülést kikerülendő, gondoskodni kell, hogy a növények ásványt, tápanyagukat minél nagyobb reservoirból vehessék fel, hogy ezáltal a rendes és megfelelő farost-fejlődés előmozdittassék. E végből azután azt tanácsolják, hogy 8—9 évi időközben erős mésztrágyát kell alkalmazni, hogy ez által a kalá szos növények a megdülés ellen nagyobb szívósságot nyerjenek. Ez azonban ma már túlhaladott álláspont, annyival is inkább, mert eltekintve a talaj minőségétől, a megdülés mindég csak igen sürü gabonánál fordul elő, jeléül, hogy nem a kovasavhiány okozza a megdülést, mert nem tehető fel, hogy minden talaj, a mely dús gabonatermést ád, kovasavban legyen szegény Egyéb oknak kell tehát lenni, mely mindég jelen van akkor, ha a gabona túlságos sűrűn áll. Osmeretes tény, hogy azon esetben, ha valamely növényt sötét helyen, például pinczében tartunk, úgy hosszúra megnő ugyan, de felette vékony erőtlen marad; a megdülés oka is a világosság illetve a közvetlen napsütés megvonásában keresendő. Minél sűrűbb a vetés, annál kevésbé hatolhatnak be a napsugarak, s igy annál valószínűbb annak megdülése. A vékonyan felnyúlt növény fasejtjei a napsugarak elvonása következtében hiányosan képződvén, nem kapnak elég szilárdságot. Különösen a szár egyes Ízületei lesznek túlságos hosszuakká, a szár sejtjei általában csekély szélességgel s aránytalanul nagy ’ hosszúsággal fognak bírni. Az ilyen sejteknek azonban nemcsak a szélességi átmérője lesz csekélyebb, hanem faluk is vékonyabb marad, ez azonban sajátságos módon csakis a száron lesz észlelhető, de nem egyszers, mind a leveleken is. Ezen elősorolt rendellenes ségek a szárnak a talajhoz közelebb eső részén természetesen fokozottabb módon észlelhetők, mert ide legkevésbé hatolnak be a napsugarak s innét van aztán, hogy a megdült gabona mindig a második és harmadik ízület között törik meg, mert a sejtfalak e helyen a leggyöngébbek. Annak a feltevésnek, hogy a tulkövér talajokban leggyakoribb a megdülés, az az igen egyszerű magyarázata, hogy ilyen talajon a dúsabb levélképzödés következté ben nagyobb a beárnyékolás. A mondottakból tehát azon következtetést vonhatjuk le, hogy a túlságos sürü vetés megrit- kitásával a megdülést elkerülhetjük, mert ily módon elérjük azt, hogy a napsugarak a gabonaszálak közé behatolnak. Ezt keresztülvinni többféle módon lehet; Hogy elején kezdjük a dolgot, már a trágya zás alkalmával kell a gabona megdülésére gondolnunk. Miként hangsúlyoztuk, a nitrogéntrágya buja levélképződést eredményez és pedig a szemtermés rovására. Oly növények alá tehát, melyek után sürü vetés mellett szemtermést várunk, soha se alkalmazzuk közvetlenül friss istállotrágyát, avagy ha alkalmazunk, vagy ha talajunk nagyon humuszdus, úgy alkalmazzunk egyidejűleg ásványi foszfortrágyát, nevezetesen szuperfoszfátot is, mi által a megdülés lehetőségét igen jelentékenyen redukáljuk. A vetésnél pedig már csak azért is a vetőgépeknek kell előnyt nyújtanunk, mert ennek segélyével ritkábban vethetünk s igy nincs kitéve gabonánk oly nagy mérvben a megdülésnek, mint kézzeli vetés után. Ha ezen foganatosított óvintézkedések daczára is gabonánk hajlamot mutatna a megdülés iránt, úgy legeltetés, hengerezés, fogasolás, a sorközök megmunkálása, gyámolás vagy esetleg sarlózás által segíthetünk a bajon. Legáltalánosabban elterjedt szokás a buja vetéseket őszszel vagy tavaszszal birkák által legeltetni. Ez eljárás nem volna éppen rosznak monható, ha a legeltetés ideje jól választatott. Az időpont megválasztása azonban igen nagy befolyással van az eredményre, úgy nemkülönben a legeltetés kivitele. Legeltetni csak akkor szabad, ha a talaj egyáltalán nem nedves, ellenkezőlegy egyrészt betaposás, másrészt gyökerestől való kitépés által a vetésben felette nagy kár történhetik. A juhokat csak áthajtani szabad a vetésen, éppen csak hogy a leveleket lecsíphessék s nem szabad megállva legeltetni. Éppen ilyen kényes eljárás a sarlózás is, mely utóbbi akkor alkalmazandó, mikor a növények szárba indulnak, szintén száraz talajon, kellő elővigyázat mellett. Rendesen azonban az a baj, hogy sem a legeltetés, sem a sarlózás nem a megfelelő időben történik, mert a legtöbb gazda nem egykönnyen fogja magát rászánni, hogy az „oly szép vetéseket“ megcsonkítsa. Az ujabbkori tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a buja vetések lehengerezése jobb szolgálatot tesz a megdülés ellen, mint akár a legeltetés, akár a sarlózás. A hengerezéssel első Ízben Franezia- országban tettek kísérletet s azt tapasztalták, hogy annál jobb eredményre vezet, mennél korábban s minél megfelelőbb időben eszközöltetik. A henge- rezésre nézve legczélszerübb időpont az, mikor a növények szárba indulnak, ha t. i. az időjárás megengedi. A hengerezés hatása abban áll, hogy a buja vetést a földre fekteti s ez által a tápnedv- keringésre akadályozóig hat, vagyis a növényzetet fejlődésében egy időre hátráltatja, hogy az annál erőteljesebb növekedésnek induljon azután. A fogasolás is jó eredménynyel alkalmazható s a mennyiben a növényzetet ez által tényleg meg- ritkitjuk, talán a leghelyesebb eljárásnak tekinthető, a sorközök költségesebb megmunkálásától eltekintve. A fogasolást akkor kell alkalmazni, mikor a növényzet még egészen fiatal és pedig a sorokkal keresztbe fogasolva, különösen igen sürü vetésnél czélunkát jobban elérjük. A sorközök megmivelését aligha fogja valaki eszközölni, csupán gabonájának megdőlését elkerülendő. A sorközök megkapálását nagyobb terméshozam elérése czóljából mindig kiterjedtebben alkalmazzák s miután előnyeiről s hátrányairól elégszer volt szó lapunkban, ezúttal mellőzzük e tárgyat. Elmondottuk volna tehát a gabona megdülé- senek okát s az ellene való védekezési módokat^ csupán azt kívánjuk még felemlíteni, miszerint a felette sok gyom árnyékot tartván, a megdülést szintén elősegíti; bármit tegyünk is tehát addig, mig gabnánk gyomos, minden fáradságunk kárba vészt A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár f. hő 19-én vagyis húsvét hétfőn délelőtt tartotta meg Sál József elnöklete alatt IV-ik évi rendes közgyűlését. Jelzett pénztári intézmény hovatovább beig&v* zolja a közegészségügy terén kifejtett humánus működése által létszükségét és hasznos közgazdaságitényező voltát. Az igazgatóság jelentéséből kitűnik,' hogy 9559 frt 39 krban befolyt tagjárulékkal szem»J ben, az orvosi szolgálatért fizetett tiszteletdijjakon- kívül kizárólag a betegek segélyére kifizetett a múlt évben 5744 frt 96 krt; melyből 2222 frt 2 kr. esik táppénz, 1872 frt 85 kr. gyógyszer; 208 frt, temetkezés 1442 frt 9 kr. kórházi költségül kifizettetett segélyezésre. Az 1897-ik évre az orvosi szolgálatot, a tiszteletdijjat felemeléssel javítani iparkodik. Leszámítva azon kellemetlen zavarokat, melyeket folytonos nagymérvű járulékhátralékok miatt jelentkező, pénzzavarok okoznak; kerületi betegsegélyző pénztárunk az országban nemcsak az utolsók közé tar-, tozik. Vagyona 4 év alatt az 5000 frtot meghaladja. A közgyűlésen kevés kiküldött vett részt, a hatóság pedig nem képviseltette magát. A kis gyűlés különös említésre méltó határozatot nem hozott, a felmentvény az igazgatóságnak egyhangúlag meg lett adva. Az ülés végén 6 felügyelő bizottsági tag, 2 igazg. póttag és 2 vál. bírósági póttag lett megválasztva. — felügyelő bizottságba: Karácsonyi Károly, Junászka Mihály, Antalóczy Ágoston, Goldmann Adolf, Kátai Ferencz és Schmidt Gusztáv. Az igazgatóság póttagjai: K. Kiss Mihály és Lindenberger Ferencz, a választott bíróság póttagjai : Gyepes Gergely és Kátai Lajos lettek. Répatermelőink figyelmébe. A takarmány, de kivált a czukorrépa termelésnek nagyobb mérvű, fellendülésével, két oly bogár lépett fel, mely á répatermés pusztítása által jelentékeny károkat okoz. Ezek a lisztes répa bogár (Cleonus puncti- ventris) és a barázdás répabogár (Cleonus pultiros- tris), melyek a répatermelők előtt közönségesen ormányos bogár néven ismeretesek. A kifejlett?, bogarak a kikelt répapalántokat, a fejlődő álezák pedig a föld alatti törzsét támadják meg. A föld- mivelésügyi miniszter megküldötte a vármegyéhez az orsz. rovartani állomás által ezen kártékony bo< garak irtására vonatkozó utasítást, mely az eddig alkalmazott lassú és költséges emberi erővel való szedés vagy pulykákkal való felétetés helyett a következő módokat ajánlja. 1. Arzénméreg amerikai módszer szerint, amikor 100 liter vízhez 50 gramm arzénsavas rezet és fél kgr. rozslisztet keverünk és ezen keveréket évenként kétszer-háromszor pero1 nospora-permetező segélyével a répára permetezzük. 2. Ugyanaz Gailott módszere szerint csak nagyobb gazdaságokban kerül alkalmazásba. Ehhez 3 anyaoldatot készítünk, u. m. a) Arzénsavoldatot, 10 liter vízben 1 kgramm arzénsavas rezet és 1 kgr. szódát egy óráig forralva (mint igen erős méreg különös felügyeletet igényel); b) kékgáliczoldatot, melyhez 60 liter vízben 10 kgr. rézgáliczot feloldunk, c) mészoldatot, mi czélból 20 kgr. oltott mészhez 40 kgr. melászt adunk és ezt vízzel egy hektoliternyire szaporítjuk. E három oldatból 90 liter vizbe kava- rás közben 6 liter kékgáliczoldatot, azután 1 liter arzénsavoldatot és végül 5 liter mészoldatot adunk s az igy nyert szerrel permetezzük a répát. 3. A chlorbariummal való permetezéshez 2°/a-os chlor- barium oldatot kószitünk, ha pedig másodszori permetezés szükséges, 3°/0 os oldattal permetezzünk. Ha figyelembe vesszük, hogy egy répabogártól megtámadott répa julius végén 10—15 gramm súlyú, mig a teljesen ép répa súlya 430 sőt 690 grammig emelkedhetik, nem tudjuk eléggé ajánlani a védekezés ezen módjait répatermelő gazdáink figyelmébe. Uyilt-tér. A müncheni LövenMu sörfőzde r. t. főraktára. Van szerencsém a nagyérdemű vidéki közönségnek becses tudomására adni, hogy a világhírű Lövenbräu sörfőzde vezérképviselőségét Magyar- ország részére átvettem és egy szakszerű sörraktárt rendeztem be. Honnan a szóban lévő sört, bármely irányban nemcsak kis és nagy hordókban szállítom, hanem 20, 30, 40, 50 kis vagy nagy (pezsgés) palaczkok elszállításához czélszerü ládák is állanak rendelkezésemre. Kiváló tisztelettel Förster Konrád, vendéglős. 129 i_| Budapesten, váczi-körüt 68. Kerestetik d. u. 5 -- 8 óráig tartó irodai munkára egy jó irásu fiatal ember, ki a könyvvezetésben is némi jártassággal bir. isi 1—3 Iroda gyakornok fizetéssel, azonnal felvétetik. Czim a kiadóhivatalban. 130 i-s
