Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-04-18 / 16. szám
Az ujonczállitás Orosházán a következő eredménynyel folyt le: összeiratott a három korosztályban lül8, besoroztatott a közös hadsereg és a honvédség ujoQCzjutalékába 315, a póttartalékba 58, visszahelyeztetett 385 és fegyverképtelennek nyilváníttatott 152 hadköteles. Ezzel a fősorozás a vármegye egész területén befejeztetett. Járványok krónikájából- Az elmúlt héten a következő fertőző betegségi eseteket jelentették a vármegye alispánjához: vörhenyt Szeghalom, F.-Gyar mat, K.-Ladá.iy, Szent András, Mező Berény, Uj Kígyós, Öcsöd; Csaba községekből, a himlőt Szeghalom, Szarvas, Csaba és Csorvásról, a roncsoló toroklobot Csabáról és Orosházáról, a hasi hayi/mázot Dobozról. Állategészségügy. A sertésvész, mely veszedelmes jellegét újabban kezdi elveszteni, még mindig nem szűnt meg teljesen és a vármegyében hol itt, hói ott üti fel fejét.' Újabban Békés, Szeghalom, Tót Komlók, F.-Gyarmat községekből és a gerendáéi pusztáról jelentettek sertésvészes eseteket. Az Orosháza községben takonykor miatt a lovakra elrendelt zárlat feloldását a bevégzett malleinozás után az alispán megengedte. A harmad osztályú kereseti adó kivetésére a gyulai kir. adóhivatal kerületében Gyula városára nézve május 6-ika, a kerülethez tartozó községekre nézve május 5-ike van határnapul kitűzve. A békési kir. adóhivatali kerületben április 27-étőI május 4-éig, a szarvasi kir. adóhivatali kerületben április 10-től április 14-ig, végül az orosházi kir. adóhivatali kerületben ápril 28 tói május 1-ig, a csabail kir. adóhivatal kerületéhez tartozó községekben pedig a tárgyalás még nein tűzetett ki. A polgári kör vasárnop délután Szénásy Jó zsef elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek egyetlen tárgya a választmánynak lapunkban már reprodukált határozata volt a körhelyiség építése ügyében. A közgyűlés neui nyu j godott meg a választmány előterjesztésében, nevezetesen nem talál iá még beigazolnak, hogy a kör nincs oly anyagi helyzetben, hogy akár uj építkezésbe, akár uj építkezés számba menő renoválásba bocsátkozzék és megbízta a választmányt, hogy tegyon újabb kísérletet, vájjon az építési költségek! nem lehetnek-e valamelyes forrásból fedezhetők? A választmány péntek délután 5 órakor Hojfmannl Alajos igazgató elnöklete alatt tartott ülésében rövid tanácskozás után aláírási ivet nyitott 50 frtos részvények jegyzésére, melyok — úgy mint a ház-j vétel alkalmakor történt — a kör mindenkori pénztári helyzetéhez képest volnának lehetőleg évenként kisorsolandók és a melyek után a kör a részvények kisorsolásáig 4a/0-tóli kamatot fizetne. A választmányi ülés folyamán 11 részvényt Írtak alá, de az iv az összes tagok között köröztetni fog és a választmány a jegyzésektől teszi függővé további eljárását. Normális körülmények között kitűnő időjárásunk lenne, ha tudniillik márczius száraz lett volna, de sajnos, ellenkezőleg történt és igy az áprilisi esőbőség — a miben túlságos osztályrészünk van — rendkívül hátrányos. Réti földeken, a melyek bői pedig bőségeseit van vármegyékben, a tavaszi szántás lehetetlen ; ha egy fél napon munkába is lehet állani, a csaknem naponta beálló esőzések ujfa kiverik a gazdaközönséget a szántásból A túlságos nedvesség már megtámadta az őszieket is, a búza sárgul és nagy területek fakadó vizekkel vannak borítva. Ily körülmények között abba a szokatlan helyzetbe jutottunk, hogy az áprilisi ál- dák thozó esők helyett legalább két heti száraz időt kell kívánnunk. Szélhámos vigécz. Goldner József budapesti „akarnék“ a hétén Gyula városát szemelte ki tizei mei szintéréül és több parasztgazdát becsapott, a a kik házukat az „Első magyar általános"-nál biztosították. Ugyanis a gyulai ügynökség kiküldöttjéül mondván magát előttük, több lejárt biztosítás után dijváltókat íratott alá s ezeket aztán mint uj kötvényeket a „Főnixénél bemutatván, az értük dukáló províziót beszedte az ügynökségtől. A rászedett honpolgárok ilyeténképen két szék között a földre ültek volna, ha véletlenül a Budapestre zónázott Goldner turpissága ki nem derül, ki most csalás vétsége miatt vizsgálat alá került. A megcsalt férj. Nem pikáns hátterű a dolog, mert indiszkrétebb részletekkel nem szolgálhatunk, csak annyit tudván a dologról, hogy G. János gyulai honpolgárt megcsalta a hites felesége, aztán otthagyta őt a faképnél és elindult szeretőt keresni. Az odahagyott férj két-három liter bor segítsége mellett csak vigasztalta magát, hogy hát „gombház, ha leszakad lesz más“ s altatgatta, esi- titgatta bánatát, iszogatva, dalolgatva, de mindezek daczára annyira kitört belőle a keserűség kedden este, hogy, úgy nyolez óra után hazafelé ballagván az oláhváros felé, az árvaház előtt előhúzott egy ócska revolvert a ködmöne alól és részeg fővel nagyokat durrantott vele a levegőbe. Lón pedig erre nagy rémület a „mérnök-soron“ s csakhamar rendőri közbelépés s G. János revolverétől megfosztatván, most már azon gondolkozik, hogy melyik a nagyobb dolog: a feleség hűtlensége, vagy a köz csend- és biztonság háboritáa, mely utóbbiért jelenleg vizsgálat alatt áll. A sarkadj vásár, amelynek a kalendárium szerint ma kellett volna lennie, a kereskedelemügyi miniszter engedélye folytán egy héttel későbbre, vagyis április 24. és 25-ikóre halaszíatott. Halálozás. Láng Károly, gróf Wenckheim Antal fiörökösei uradalmi tiszttartója folyó hó 11-én a vésztői kertmegi gazdaságban, ahol szem lén volt, szivszélhüdé8 köveik ztében hirtelen meghalt. Még előtte való este egész jó kedély- hangulatban vacsorázott és reggelre halva találták ágyában. Láng Károly a legképzettebb gazdatisztek egyike volt és szakértelmével, munkásságával teljesen kiérdemelte földesurai bizalmát, amelyben teljes osztályrésze is volt. A békésmegyei munkásmozgalmak alkalmával különben a legcxponál* tabb gazdatisz'ek között emlittetett, akinek egyes ténykedései erős kritika tárgyát képezték. Holttestét Vésztőről Csorvásra szállították és 13-án reggel nagy közönség részvéte mellett kisérték örök nyugalma helyére. A1 halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Ozver-v Láng Károlyné szül. Krocsák Berta s kiskorú gyermekei: László, Károly és Frigyes, az alulírottak és az összes ro- koaság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják Ling Károly urnák, méltóságos gróf Wenckheim Antal ur fi-örökösei uradalmaik tiszttartójának folyó'évi ápril hó 11 -ón életének 54-ik, boldog házasságának 25 ik évében, szivszélhüdés következtében történt gyászos elhuiyiár. A megboldogultnak hült totemei folyo hó 13 án délelőtt 9 órakor a csorvási sirkertbe az ágostai hitvallás szertartása szerint örök_ nyugalomra tétettek. Béke lengjen porai felelt! Özv. dr. Láng Gusztávnó, szül. Tuczentaller Ágnes, anya. Láng László, Láng Róza, férjezett Dr. Kende Gusztávné, testvérek. Láng Sándor, Láng Jozefin, özv. Bactáh Kálmánná, testvérek. Láng Lászlóim, szül. Reidnek Erzsébet. Láng Sándorné, szül. Henkár Camilla, Dr. Kende Gusztáv, Krocsák G. Emil, Kroesák Emma, özv. Voit Lajosné, sógorok és sógornők. A vöröskereszt egylet orosházi választmánya javára Orosházán, az .Alföld" szálloda nagytermében április 19 én, husyét második, napjan adatik „A rablógyilkos.11 Vígjáték I felvonásban. Rendező Czövek Jenő. Súgó Óskó Béla. Személyek: Pérard Eugenia, fiatal özvegy -Czédly Ilonka, Ducamp Alfréd, festő, Czövek Jenő, Lecoincheux, állam- ügyész Dr. Szalay József, Angelika, szobaleány Perard asszonynál Pál Ernőné, Jean, kertész Pérard asszonynál Richter Ferencz, Csendőr altiszt Czédly Péter, Csendőr Vitéz Endre. Történik korunkban. Pérard asszony kastélyában. Ezt követi: „Apró félreértések.“ Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Sir George Courtly Fischer Sándor, Hona, leánya Jurenák Pálma. Alderman Gayfare Lázár Lajos, Gayfare Károly fia Povázsay Elemér, Jóizü Samu Czövek Jenő, Udvarmester Róth József, Lucza Szieber Blanka, Inasok Czédly Péter, Vitéz Endre, Végül : „Kvkli prédikácziók,“ Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Feles Mihály, kereskedő Fischer Sándor, Rózsa, neje Kalmár Berta, Móka Bogdán, tőkepénzes Czövek Jenő, Dorottya, neje Pál Ernőné, Gyöngyös Márton ügyvéd, Richter Ferencz, Ilka neje 8zieber Blanka, Pinczér Czédly Péter, Hordár Vitéz Endre. Történik : egy vasúti indóházban. A felvonásközökben az „Iparos dalárda“ egy egy dalt énekel. - Előadás után táncz lesz. Orosházára mégis van katonaság állandó elhelyezése tervbe véve, azesetben tudnillik, ha a község megfelelő helyiséget lúd számára biztosítani. A múlt héten egy cs. és kir. őrnagy járt e czélból Orosházán és több épületet nézett meg, amelyben a katonaságot — egyelőre bár ide glenesen — elhelyezni lehetne. Délczeg bandérium fog azon menet élén lovagolni, a melyben a vármegye uj főispánja kíséretével f. hó 21-én a városba bevonul. A polgár mester felszólítására a városi jómódú gazdák fiai számosán jelentkeztek a bandériumban való részvételre, mely előreláthatólag igen fogja emelni a fogadtatás fényét. — A bandérium tagjai egyforma magyar csikós öltönybe: (lobogóé ing és pity kés kék mellény) lesznek öltözve, vezetésükre pedig a millenáris bandériumban is részt vett derék lovas : Endreffy György vállalkozott. Véres verekedés színhelye volt nagy pénteken éjjel 11 órakor a Billicz-féle háztelken levő lóvasúti sikátor. Előzménye az, hogy a kápolnatéri Kopasz féle korcsmában az egyik1 szobában négy huszár, a másikban Fogarasi Péter 26 éves pórifju iddogáltak. Egyidőben jöttek ki a korcsmából, három huszár elől ment, inig a negye lik: Kakas Károly közlegény Fogaméival tartott egész a lóvasúti sikátorig, a hol valami hitványság fölött összekülönbözhettek, Fogarasi vesztére, mert Kakas kardot rántva, olyat vágott íőjöbbinék fejére, hogy az összeroskadt és valóságos' vér tócsa képződött körötte. A rendőrök üldözőbe vették a megfutott huszárokat, akiknek kilétéről a kapitányi hivatal csak másnap szerzett tudomást a huszárparancsnokság utján, mely a maga 'részéről szigorú vizsgálatot tart az ügyben. Fogaméit dr. Bárdos Arthur városi orvos gyógykezeli s Sérülését életveszélyesnek nyilvánítja. Vizbefultak. Szerdán délután Békésen nagy szerencsétlenség történt a Körös hidjánál, melynek két emberáldozata is van. llyés János béres‘18 éves János fiával mosóvízért ment a Körösre és a kocsival lehajtatott a mederbe. Szerencsétlenül azonban kubikgödörbe találtak hajtani s a kocsi felfordult s a megáradt Körös tovasodorta a fogatot. A kocsin ülő két ember kibukott a vízbe, mire a parton levő halászok a segélykiállásra gyorsan mentőc8olnakba szállottak, azonban hiába, mert a mély vízállás erős sodrában elmerült a két ember s odaveszett a fogat is lovastól együtt. A megrendítő eset annyival nagyobb részvétet keltett, mert a szegény béres hat árvagyermeket hagyott maga után. Holttestüket eddigeié még meg sem találták. Ugyancsak Békésen Csapó Gábor két lovat jár tatott az napon s a Körös hidján a két ló, a rajta ülő Csapóval hátán, megbokrosodott s nekiugrott a hid karfájának mely eltört s a lovak a lovassal együtt 8—10 méter magasból a vízbe estek. Szerencsére a közelben levő emberek kimentették a lovast és lovakat s igy egy kis zűzódásnál komolyabb baj nem történt. Színészet Csabán. Csabán — mint jeleztük — az idei színi szezonra az aradi társulat, mely Nagyváradon fog a nyár folyamán játszani, jön le pár előadást tartani. Evógből a társulat titkára, Gonda Rezső bérletgyüjtés végett már a napokban Csabára jön s hihetőleg az eleőrendü társulat meglehetős pártolásban részesül majd a csabai színházban. Agyonlőtte magát Csabán a „Kakas" szállóban múlt vasárnap reggelén Féldmüller Mihály mező-herényi illetőségű „Fiume“ kávéházi pinozér. A szerencsétlen fiatal ember az ágyban revolvert szegezett szivének s a lövés tüzétől az ágynemű meggyuladván, holtteste is félig megszenesedett. Tettének oka, miután levelet hátra nem hagyott, különféle kombinácziókra ad okot s az egyik verzió szerint reménytelen szerelem, másik szerint anyagi zavar hajtotta volna a végzetes lépésre. Temetése hétfőn délután nagy részvét mellett ment végbe. Figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székelő magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunkban közzétett hirdetményére. Gyulai élet. Hála legyen az idei lucskos tavasznak, az 6 kegyelméből szerencsésen túlestem a tavaszi náthán, tavaszi hangulaton és tavaszi versíráson s ezúttal tartózkodom attól, hogy hosszabb elmefuttatásban mondjam el véleményemet becses olvasóimnak (ha vannak) arról, hogy mit tartok a tavaszi veröfényről, áprilisi szeszélyről, tavaszi divatról, és egyéb aktuális unalmasságokról. Méltóztassanak elhinni, hogy a, küszöbön álló főispáni installáczió, a köszöbön levő hus- vét és a lefolyt Gyula-nap több érdekes^ dolgokat tartalmaznak egy végelkopásban sínylődő krónikáiról tolinak, mint akar a verötény, akár a szél, akár az eső, akár a nátha, akár a »tavaszi dal.“ Chronologikus sorrendben a főispáni installáczió torok-trainingjét, a Gyula^ napját kell megénekelnem, mit annyival is inkább dukál megtennem, mert városunkat is Gyulának hiv ják s itt egyidejűleg megrovásban kell részesítenem Csabát, hogy kedves Gyula barátjának nem gratulált nevenapjára. Ez nem volt szép a csabaiaktól. Bezzeg, ka a névnapunkat nem, a temetésünket szívesen megünnepelné! Lám, mi gyulaiak figyelmesebbek és elö- zékenyebbek vagyunk s nem mulasztottuk el városunk kisebb druszáit felkeresni egy-két- kilencz pohárig terjedő névnapi gratuláczióra. Rósz nyelvek azt beszélik, hogy ezzel kapcsolatos lenne az a hihetetlen esemény, hogy az utczákat kiseperték, mi azonban illetékes fo;Ec rásból vett értesüléseink alapjan kijelentjük, hogy az utczák kisöprése a főispáni installációra való tekintettel történt, nehogy a bandéristák lovai beleragadjanak kikövezett utczáink sarába. Az utczaseprésről jut eszembe, hogy a héten háromszor ütöttek oldalba meszelönyéllel, a mint a járdán elmerengve bandukoltam. Most én kapom magamat, felkapom ezt a meszelönyelet és átlovagolok rajta a házmeszelés okára, czikkem másik tárgyára, a husvüra. Mert tudvalevőleg húsvétra meszelik a házakat, húsvétkor éget el Nagy Jenő és Winkler Lajos egy csomó görögtüzet, habár mint a közelmúlt is igazolja, a Nagy Jenő patikájának feltámadáson kivül tó kedve van illuminácziót rendezni A feltámadás ünnepét azonban nemcsak a meszelőnyél és a görögtüz teszik érdekessé. A heringes hordók apadásán kivül az is erdekes jelensége a nagyhétnek, hogy az öreg harangok elnémulnak és elfoglalja helyét a nagypénteki kereplő. Szóval a toronyban családi jelenetekhez hasonló szituácziók történnek. Sok kedves poetikus részlete van a húsvéti szép ünnepnek az öntözés kellemes szokásától a kis nyúlnak ama húsvéti sajátságáig, hogy ilyenkor belekontárkodik a tyúkok dolgába és piros tojást tojik. Ezek a dolgok azonban mind csak a boldog gyerekkor örömei. Mi nagyok és öregek már csak azzal mulatjuk magunkat, hogy jóllakunk kalácscsal és örülünk, ha nem lettünk tőle betegek. De hazudnám, ha csak ennyit szólnék a husvétról. Hát a hazaérkező ünnepi vendégek, a szekun- dába pónált diákok és az extraruhás katonák, akiket máskor távol tart a szubordináczió az édes szülei háztól, nem-e szolgáltatnak elég tárgyat és örömet a húsvéti ünnepre? .... Végleg berekedtem az Írásba .! j Nagyszombat este van. Kint az utczán ragyognak a házak ablakai és sürü tömeg.hullámzik a redak- czió előtt, mig én itt benn tétoyázó tollal vetem a papirosra — biz’ isten magam se tudtam mit? Már kint jár az eszem az utczán, a hol kezdetét veszi a körmenet. Már hallom az „Alleluját!“ a ministfáns gyerek csengetyüjét a mozgó baldachin alatt sj a lelkem annyira tele van a húsvéti ünneppel, hogy ép’ azért nem tudok róla írni semmit. Megyek én is ki a körmenet közé, azt hiszem, ezzel kedvesebb szolgálatöt teszek az olvasó közönségnek, mintha még többet Írnék. —re. Irodalom. Ave Maria. Ily czimü zenemű jelent meg, Valentin K. fia zeneműkereskedő kiadásában. Wajdits Alajos dr, pécsi orvos, Rézbányái József dr. szövegére szerezte ezt a magasztos, felemelő, zenét, mely mindenben illik a vallásos költemény tartalmához. A szerzője mély zenei érzékéről és nagyobb alkotásokra is hivatott talentumáról tanúskodó zenemű igen szép kiállításban jelent mog s Valentin Károly fia zeueműkereskedésében Pécsett 2 koronáért kapható. A tiszta jövedelem a pécsi szent Vincze-egylet javára fordittatik. A mű Káldy Gyulának, az operaház igazgatójának van ajánlja. „Az 1848—49-ki magyar szabadságharoz tör ténete“ czimü nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 78 ik fűzet, a melyben Gracza az aradi vár megvételét, a julius 3-ki komáromi csatát s ezzel összefüggő eseményeket beszéli el. Igen érdekes a füzotnek a Görgei megsebesülésére vonatkozó része. Ebből megtudjuk, hogy Görgei egy szétpattant gránátszilánktól kapta a sebet, a melyről egész legendakor alakul. A füzet képei ezek: 1. Térkép melléklet: gróf Kreith József népfelkelő vezér. Klapka utolsó napiparancsa, melyet 1849. október 3-án sajálkezüleg irt. A váczi ütkö zet 1849. jnlius 17-én. Részlet az 1849. augusztus 2-án vívott debreczeni csatáról. Az alapvető nagy munka most már gyorsan befejezéséhez közeledik; remélhetőleg 5—6 füzettel véget ér. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A gyulai kir. törvényszék elnöke az Orosházán üresedésbe jött aljárásbirói állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények két hét alatt adandók be. A kétegyházi virtuskodók. 1897. évi február 27-én Báli Mihály 22 éves urasági inas Kétegy házán a Bencze Ferenczné báljába ment egy társával. Itt ok is mulatozni és tánezolui kezdettek. Táncz^ közben Mikus András kendőjét lobogtatva, de azért akarattal leütötte a Báli fejéről a kalapot, s midőn ez kérdőre vonta: „Mit akarsz czimbora?" Mikus ököllel úgy képen vágta, hogy Bálinak ar- ozát egészen elborította a vér. Nem kellett egyéb a többi legénynek sem. rátámadt az egész kompánia Balira s azt a földre teperték, majd Haluska Mihály felkapta s kilökte a teremből. A bentmara- dottak tovább mulattak, sem nit sem vevén észre, midőn Mitru rendőr közbelépett: „Vége legyen a mulatságnak, mert közületek egyik agyon van szúrva.“ Ez Mikus András volt, a ki a verekedést kezdette s a kit Báli Mihály élesre fent bicskával úgy hasba szúrt akkor, midőn reátámadtak, hogy egy hónapig feküdte az ágyat miatta s csak véletlen szerencsének köszönhette, hogy életben maradt. Bajit Dr. Ladies László ügyvéd védte, ki hatásos beszédben védenezét felmenteni kérte, mert önvédelemből használta a bicskát : a kir. törvényszék Báli Mihályt — tekintve, hogy előzőleg élesre fent bicskával azt a külső szivarzsebébe téve, azzal a szándékkal ment a bálba, hogy Mikust, kivel, régebben ellenséges viszonyban volt, ha ez őt meg támadja, leszurandja, — szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek s 6 havi börtönre ítélte. Egy bűntény epílógja. Ifj. Kukla Ferencz, a ki annak idején azt a rémes büntettett követte el, mely a várost sokáig izgatottságban tartotta s a ki bolondnak nyilváníttatván, a büntetés alól megszabadult, előzőleg egy szép téli éjszaka 2 véka kukoriczát vitt ki tanyásukhoz, a megölt asszony férjéhez s ezt felhívta, hogy vegye meg a tengerit, a mit apjától lopott. Mikor az öreg vonako-- dott ezt megvenni, rátámadt: „ha nem veszi meg, hát lelövöm.“ Kényszerítve volt megvenni a tengerit, miért aztán orgazdaság miatt vád alá került. A kir. törvényszék a szegény embert, kinek feleségét annak idején Kukla megölte, figyelembe véve, hogy az erőszakos fiú fenyegetése kényszeritette az orgazdaságra, a vád alól felmentette. Közg’azdaság'. Dohánykisérleti állomás Csabán A dohányki- sérleti állomás létesítése tárgyában, folyó hó 13-án, a m kir. földmivolésügyi minisztériumban egy szak- értekezlet tartatott, amelyen — a miniszter és állam-, titkár másfelől való elfoglaltsága folytán — Tormay Béla miniszteri tanácsos elnökölt. A tárgy felett megindult szakszerű vita során, az előadó ismertette Cserháti Sándor tanár javaslatát, amely nagyszabású, egészen önálló kísérleti állomás és minta telep szervezését czélozta, 220 holdnyi birtok térülőt beszerzésével s ezen állomás létesítése — költ-« • ségvetési előirányzat szerint — 191.736 írtba kerülne, évi bevételül pedig 1100 frt volt kilátásba helyezve. De úgy a fSldmivelósi minisztérium, valamint a doh. jöv. közp. igazg. képviselői kijelentették, hogy — bármennyire kívánatos lenne is egy ily nagyszabású, önálló dohánykisérleti állomás felállítása, azonban az ország pénzügyi helyzete miatt, ily nagy összeget igénylő intézmény szervezéséről — legalább ez idő szerint piég — szó sem lehet s igy kisebb, arányú, más alapokra fektetett terv kivitelére kell szorítkoznunk. Ezen szempontból indul ki Szüts Mihály gazd. tanint. igazgatónak azon . javaslata, hogy a dohánykisérleti állomás Debre- czenben, illetve áz: ottani gazdasági tanintézet telepén : Pallagon állíttassák fel, a gazdasági tanintézet - igazgatóságával kapcsolatosan, —- ennek létesítése — a szükséges épületek felállítására — 30.000 frt befektetést és évenként mintegy 12.000 frt költséget igényelne. Ezenkívül Csabán is állíttatnék fel még egy második állomás, illetve fióktelep, a- bé- késmegyei gazdasági egyesület kezelése alatt. Végül az egyes gazdák és termelők szintén végezni fognak saját területükön kísérletezéseket, az állomás vezetőjének felügyelete és útmutatásai mellett, a kisérletilég termelt dohányanyag fermentálását pedig mindenütt az illető beváltó hivatal fogja eszközölni. Voltak pro és kontra felszólalások, mindkét javaslatra nézve,. a többség azonban — a pénzügyi , tekintetek miatt — elfogadta a Szüts Mihály tervezetét s határozatiig kimondatott, hogy az ankett, a dohánykisérleti állomá-nak az említett módozatok mellett Debreczen-Pallagon való felállítását, Csabán pedig egy fióktelep létesítését fogja a földmivéíésíi miniszternek javaslatba hozni. Az első magyar általános biztosító társaság márczius 27-én. délután tartotta a közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b t. t. elnöklóse alatt. Az előterjesztett igazgatósági jelentés szerint az elmúlt óv, — noha a jégbiztositási osztályban tetemes veszteség volt, — kielégítő eredménynyel zárul s; a múlt évihez hasonló osztalék kifizetését-, teszi lehetővé. Az intézeti üzlet folytonos és örvendetes haladásáról és egészséges fejlődéséről a tavalyi tűz- és szállitmányosztály díjbevétele, a mely az 1895. évi 5.703,520 frt 34 krról felemelkedett 5.823,941 frt 78 krra, vagy’ 120,421 fr.t 44 krnyi dijszaporodást mutat. A tartalékok nagy mértékben emelkedtek. A tiszta nyereség 1 003,753 frt 44 krra rúg. Javasolja áz igazgatóság, hogy ebből a különböző levonások után — minden egyes részvényre 230 frt fizettessék ki. — Jótékony és közhasznú czélokra az idén az intézet 7225 irtot oszt ki. A közgyűlés egyhangúlag tudomá-úl vette az. igazgatóság jelentését, elfogadta az előterjesztett javaslatokat és a felmentvényt megadta. Végül megválasztották választmányi tagokul: Bánffy György grófot, Karácsonyi Jenő grófot és Schossberger Nándor bárót s felügyelő bizottsági tagul Hajós Józsefet. 1612.—1897. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1897. évi adókivetési javaslat az 1883. évi-, XLIV. t.-cz 18. § a értelmében folyó hó 18-tól 26-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik. oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, a az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt' írásban a kir pónzügyigazgatóságuál, utóbb az adó- kivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulád, 1897. április hó 17. Ikutkay Béla, 127 1—1 polgármester. Hirdetmény. 2 drb magas elejü, teljesen jókarban levő, fényezett ágy, továbbá egy nagy, nyitott állványnyal ellátott kredencz (vendéglősöknek igen alkalmas) jutányos áron eladó. 106 2—2 Értekezhetni a kiadóhivatalban.
