Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-04-04 / 14. szám
Két öngyilkosság. Szarvason és Békésen két egymáshoz igen hasonló szomorú eset képezi beszéd tárgyát. Két öngyilkosság történt a héten s az öngyilkos mindkét esetben súlyos betegsége szenvedéseitől akarta magát megváltani a halállal. Szarvason Kamenyik János 77 éves kórházi gondnok kedden szobája mestergerendájára akasztotta fel magát s mire észrevették, már nem volt élő ; inig Békésen P. Szabó Ferencz hasította fel gyomrát beretvájával gyógyithatlan betegsége fölötti elkeseredésében. Kamenyik temetése szerdán délután volt, Szabó pedig a halállal vívódik. Mindkét szomorú eset nagy részvétet keltett. Betörés Szeghalmon. Merész betörést követett el Szeghalmon Grünstein Sándor regálebérlői kimérő, ki 26-án éjjel egy álkulos segélyével behatolván a fogyasztási-adópénztárba, onnan egy vas pléhhel borított faládát, melyben italfogyasztási pénz volt mintegy 155 frt s nehány krajczár, vállára véve elemeit, daczára a községházán posztóié két rendőr éberségének (P). Az ügyes betörő aztán a községháza mellett levő D’Orsay kastély kertjében a ládát felnyitotta s abból a pénzt kive' vén, ott hagyta a ládát a kertben. A csendőrség nyomozása azonban kiderítette Grünstein turpissá gát s a jómadarat épen akkor fogta el, mikor ha sonló betörést akart elkövetni gazdája üzletében Szarvason a már meglevő négy óvoda mellé egy ötödik óvoda felállítása érdekében mozgalom indult meg. A képviselő-testület, tekintettel ama körülményre, bogy a 4 községi óvodának felállítása berendezése s fentartása a közpónztárt annyira igénybe veszi, hogy e czimen többet nem áldoz hat, az ötödik óvoda fentartását a kormánytól fogjí kérelmezni. Az öcsödi verekedők. Öcsödön úgy látszik veszélyes sport van terjedőiéiben. A héten két véres utczai verekedés volt, melyek egyikét Baján Béni és Nádudvari Béni cselekedték, kik »drusza“ létükre alaposan helybenhagyták egymást nyílt színen, az utczán, úgy, hogy csendőri beavatkozás vált szükségessé. A másik verekedést két sógor Pákozdi Lajos és Szűcs Ferencz eszközölték egymáson, kék foltokat rakván egymás hátára. — A csendőrség miudkét esetben megzavarta az idyllt s a kék foltos ügynek folytatását fogjuk hallani „súlyos testi sértés“ czim alatt a kir. törvényszék tárgyaló termében. Kitűnő szodaviz-gépek. Ries és Berkovits Budapesten a Kerepesi-út 66. szám alatt egy a szik- viz gyártáshoz szükséges gépek és kellékek előállítására oly nagyszabású gyárat tartanak fenn, mely a continensen valóban páratlanul áll. 111 l—1 Ezen óriási üzletet Berkovits 26 éven át szerzett kiváló szakismerettel személyesen vezeti s am a fő, kizárólag saját szabadalmait dolgozza fel, me lyek hogy mennyire kitűnők, mellette bizonyítanak nemcsak a számtalan kitüntetések, hanem azon kö rülmény is, hogy a Ries és Berkovits-féle szóda gépek ma már a világ minden részében szétküldet nek. Miért is ezennel felhívjuk az érdekeltek figyel mét a szóban lévő gyárosok kitűnő gyártmányaira Figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székelő magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunk ban közzétett hirdetményére. A pavilion bérlője elégedetten dörzsöli reá kertészkedés gyakorlati tanítására. Az igazgatósági a kezeit, a kir. pénzügyigazgatóság pedig búsan ülés a kérelmet örömmel teljesiti. Egyidejűleg elmond le arról a búsás jövedékbirságról, mely a jövő farsang alatt a „vármegye közönsége“ pénztárából italmérési kihágás czimén az adóhivatal pénztárába befolyt volna. Imé Méltóságos Főispán ur 1 A méltóságod jövetele gyászba borítja úgy a gyulai szép lányokat, a kik előtt becsukódott a megyeház annyi szép emlékkel teljes nagyterme, mint a kir. pénzügyigazgatóságot, a mely kipottyan a megbírságolás reményéből. A pénzügyigazgatóság mindenesetre vigasztalhatatlan marad. A leányok azonban talán-talán megvigasztalódnak azon reményt nyújtó tudatban, hogy: — Méltóságod nőtlen ember! 1 ♦ * * No de annyi „április"-hoz -illő pletykát beszélek itt összevissza, hogy szerencsém az, hogy a sajtó folyamatban levő megszájkosarazása még nem lépett életbe, kölönben az elsők között lennék azok között, akik dutyiban csücsülnek. Pedig még a hét egy másik szenzácziójáról, a honvédönkéntesek megérkezéséről is kellene zengenem. Arról az egy tuczat csinos fiúról, akik m. kir. extraruhában extraczuggal a hónap ele jén a városba érkeztek. Ez a körülmény mindenesetre gavallérsza' porodást jelent városunk társadalmi terén s ha erről megemlékezem, csak e rovat keretében köteles munkámat végzem el illő lelkiismeretességgel. Mert ez a rovat — amint talán észre mél- tóztattak venni, — társadalmi rovat akar lenni. Ha néha mégis nem az . . . akkor . . . akkor áprilist járat önökkel tisztelettel alulírott, apri- is járatásért pedig nem dukál megaprehendálni. Gyulai élet. Minden hónapban s az év minden szakában szoktak építeni az emberek hiszékenységére, de a hónapok között is fejedelmi czimet viselhet az április a bolonditások terén. A lányok sem bolonditanak el ugyan több legényfejet áprilisban, mint máskor, az adósok sem bolonditanak el több hitelezőt áprilisban mint más hónap elején, de azért az április a hó' napok között a bolonddá, „Túvá“ tevések hónapja gyanánt szerepel. Honnan jutott az április a hónapok között ehhez a tisztességhez, hogy ő legyen a legbo londabb hónap az egész esztendőben, melynek védőszárnyai alatt bátran küldhetjük a legko molyabb személyeket is oda, ahol nincs rájuk szükség, melynek védelme alatt jogunk van „lúvá“ tenni mindenkit a ki „Iává“ tehető (még ha szamár is) — mondom ez kifürkészhetetlen lapja a történelemnek. Annyit tudunk, hogy ős apáink is becsapták egymást, nagyapáink, ük, — déd és szépapáink is áprilist járattak egymással a félmult, múlt és régmúlt időkben s igy a tra dicziókhoz ragaszkodva, nekünk sem szabad hosszú képet csinálnunk április elsején, ha város túlsó végére küldenek is, ha szerelmes levélben számlát kapunk is, ha az adósunk azt válaszolja a fizetés helyett, hogy „April’s“ szóval mindenfelé „lúvá-tevés“-ekhez jó képet kell vágnunk, mert az áprilisi bolonditásoknál fő princzipiumunk az, hogy legbolondabb a ki bolonditásért megharagszik. * * 4c No de nem egyedül az április járatás ké pezte a hét aktuálitását. Egyik szenzácziós esemény volt a főispáni kinevezés is, a melyet bizony már idestova fél esztendeje vártunk s amely a hét elején szeren cséré nyélbe is sült. Szerencse, hogy rnárczius végén történt i kinevezés, mert ha még egy héttel tovább késik valószinüleg április járatásnak hitte volna megye közönsége az egészet, s még ma sem hinnénk el, hogy van főispánunk. De igy hiszünk és várunk. Várjuk az „installácziót“! Sokan köszörülik már is a torkukat erre a szent napra s többen két okból. Torokköszörülésre van szükségük : 1. ) azoknak a kik beszélnek, 2. ) azoknak a kik isznak, 3. ) azoknak a kik beszélnek is isznak is. Az embereket Magyarországban körülbelü ebbe a három csoportba lehet felosztani, lévén a 4-ik csoport, a mely se nem beszél se nem iszik, számba és figyelembe sem veendő remete népség. Es ezzel letűnik a vármegyeház dicsfénye Az uj főispán beköltözik a székházba, többé semminemű konczert, piknik, bál és egyéb nemű mulatságnak „nincs számára hely“ a nagy teremben. teljesíti. Egyidejűleg _ határozza, hogy az intézet igazgatója és a kertész között minden félreértés vagy konfliktus kikerültessék, az esetleg felmerülendő kontroversia elbírálását a kertészeti szakosztályhoz teszi át. — Az elnök azon eszmét veti fel, hogy a gazdasági egylet rendezett kertjét nem volna-e helyes eladni a gazdasági iskolának, mely később létesítendő ha- sonnemü kertjével úgyis nagy versenyt fejtene ki az egylet kertjével szemben. — Dr Zsilinszky Endre nem fél a versenytől és óvja az iskola vezetőségét a fatenyésztés nagybani üzésétől. mert az ő tapasztalata szerint a megye talaja nem alkalmas fatenyésztésre. Ajánlja e helyett a nagybani zöldség- termelést és utal a szakírók ama kedvező vélemé nyóre, mely Békésmegyének talajviszonyát erre kiválónak találja. Indítványozza, hogy a vármegye alispánjához ily irányban felhívás ÍDtéztessék. Elfogadtatott. A gazdasági ismétlő iskolák leendő létesítéséről Németh Lajos által szövegezett javaslatot elfogadja és ehhez képest felhívást intéznek a községekhez ; feliratot küldenek a földmivelésügyi miniszterhez azon czélból, hogy a csabai gazdasági iskolában póttanfolyamot nyisson ama tanitók számára, a kik a létesítendő ismétlő iskolákban tanítani óhajtanak. — Such János tanító kérelmére a fövény esi iskolának 40 darab fa ajándékoztatott azon kikötéssel, hogy az,az iskola tulajdona maradjon Felolvastatott a földmivelésügyi miniszter azon le irata, mely az olasz kendermag küldésére vonatko zik. A miniszter 200 frtnyi összeget utalványozott olasz kendermag vásárlására. — Tárgyaltatott végül a földmivelésügyi miniszternek leirata, melyben a gazdasági egylet szakvéleményét kéri Gyula városának ama határozata felett, melyben Gyula városa sérelmesnek tartja magára a törvényhatóság által előirt 8 mezőőrnek 400—400 frtos évi dijjazással va'ó félfogadását. — A miniszter leirata élénk vita között tárgyaltatott. Beliczey István helyesli Gyula városa fellebbezésének indokait, nevezetesen 3869/1697. Pályázati hirdetmény. Gyula város utczáinak beton, illetve asphalt gyalog járdával való ellátása elhatároztatván, eme munkálatok biztosítására f. évi ápril hó 26-án d 0. 10 órakor versenytárgyalás fog tartatni Gyula városházánál; minél fogva a pályázni kívánók ezennel felhivatnak, hogy 3000 frt bánompénzzel ellátott Írásbeli zárt ajánlataikat f. évi ápril hó 26-ik napjának délelőtti 10 óráig a városi polgármesterhez adják be. A befolyt ajánlatok ugyanaz nap délelőtt 10 órakor tárgyaltatni fognak. Kiépítendő lesz 7100 □ m beton, illetve asphalt járda, továbbá 420 Q) méter félidomitott trachy-grauit, vagy megfelelő keménységű koczka- kőből készítendő útátjárók. A közelebbi feltételek a hivatalos órák alatt a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Kelt Gyulán, 1897. évi ápril hó 3-án tartott városi tanácsülésből. |§j^ j_j Dutkay Béla, Szántó Henrik, polgármester városi mérnök. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a törvényszéknél üresedésbe jött egy albirói s egy aljegyzői állásra hirdet pályázatot. Kérvények két hét alatt adandók be. Dr. Plopu György kir. törvényszéki birót az dőközben táblabiróvá kinevezett Bócz Géza helyébe az igazságügyminiszter a felebbezési tanács elnökévé nevezte ki. A falu rossza. Vig Bálint szeghalmi lakos hazatérvén Körös-Ladányból, betért a Breuer Már ton korcsmájába s itt egy külön szobában, a hol Gyökösi Sándor italozgatott, ő is pálinkát rendelt, kalapját pedig a Gyökösi Sándor asztalára tette, mire ez úgy az ő, mint a Vig kalapját megfogta s egy másik asztalra tette. Erre felpattant Vig Bálint: „hegy mersz te az én kalapomhoz nyúlni ?“ s a kalapját jól a Gyökösi Sándor fejéhez vagdosta, ki kénytelen volt kapitulálni, s a harcz színhelyéről eltávozni. Vig Bálint ezután kiment az ivóba, hol Kállai Imre többed magával czigányzene mellett mulatott. Az ép’ tánozoló Kállai meglátva a belépő Vig Bálintot, tréfásan odaszólt: „hogy vagy Bait1 Vig Bálint erre borzasztóan káromkodni kezdet s neki támadt Kállainak, hogy merte őt Bainak nevezni, mikor ő kiszolgált katona. A dulakodókat elválasztották a jelenlevők s Vig Bálintot kilökték a korcsmából. Kevés idő múltán azonban vissza ment a korcsmába s botját követelte, a mit azon ban nem adtak oda neki. Az időközben szintén a korcsmába érkezeit Gál Sándor oda súgta neki — Majd kapunk mi jó botot, jer velem, mire Vig Bálint nagy mérgesen, folyton kiabálva, hogy visszajő s akkor majd maga marad a csárdában Gállal eltávozott. A korcsmáros kis fia hallotta, midőn Vig oda szólt Gálnak, hogy „ma vagy egy czigányt vagy egy zsidót agyon ltok“ s ezt mondta szüleinek is, de ezek nőm igen törődtek vele. E közben Vig Gállal kiment a vasúti állomásra, hol Gál Vignek egy nagy dorongot adott a kezébe 1 ezzel indultak vissza. Útközben Gál azt inditvá nyozta, hogy vessék le a szűrüket, mert úgy köny nyebb verekedni. Le is vetették s bedugták egy bokor alá s a bottal megindultak a korcsma felé A korcsmáros kis fia, ki úgy látszik tudta, kive vau dolga, ezt mind megleste s ijedve szaladt be a korcsmába jelenteni, hogy na<>y bottal jönnek. A korcsmáros kiállt az ajtóba s a két atyafit csilapi' tani igyekezett, azonban vesztére, mert Vig a do ronggal olyant vágott a karjára, hogy rögtön esz méletlenül rogyott össze. Ezután bementek a korcs mába a itt Vig a még mindig tánczoló Kállainak olyant húzott a doronggal hármat a fejére, hogy az menten lerogyott. Ez nem volt elég, hanem az eszmé letlen fekvő Kállait fejétől lábáig végig verte s csak akkor hagyott fel az ütlegeléssel, midőn társa Gál figyelmeztette, hogy „hadd el már, mert megdög lőtt.“ Ekkor a gyomrára még egy nagyot csapva a husánggal, miután látták, hogy a zajra kezd □agy tömeg összeverődni s a helyzet veszélyessé válui, — eltávoztak. Kállait félha'va vittek haza életben maradásához alig volt remény, de egy pár hónap múlva mégis osak fellábadt. Hétfőn ült tör vényt a jó madarak felett a kir. törvényszék s V\ Bálintot, ki teljes beismerésben volt, s csak azzal védekezett, hogy őt GáJ bujtotta fel, becsületsértés vétsége, súlyos testi sértés vétsége és súlyos testi sértés büntette miatt 1 évi börtönre, Gált pedig mint a súlyos testi sértés bűntettében tettes társat 6 havi börtönre ítélte. iEIZözg'Sbzd.asábgrmegyében feleslegesnek tartja a tanyai rendszer mellett a mezőőröket. Dr. Zsilinszky Endre és dr. Hajnal István az őrök alkalmazását szükségesnek tartják. A többség azonban a törvényhatóságnak megszorító határozatát, — melyben a 400 forintos fizetést kötelezővé kívánja tenni — elvileg nem helyesli, mert a fizetésnek módozataiban legkevésbé sem befolyásolhatják az önálló rendelkezéssel biró városokat. — Egyben pedig a végleges határozat előtt az ügynek fontosságát tekintve, bizottságot küldenek ki, melynek tagjai : Dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt Sailer Gyula, Sztraka György, Fejér Béla, Dr. Hajnal István, Kovács L. Mihály, Székács István, Léderer Rudolf, Hoffmann Mihály és Horváth János. Ezzel az ülés be is fejeztetett. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár pénztári zárszámadása 1896. évről. Bevételek. I. Pénztár készlet: pénztári maradvány 1896. év január 1-én 58Ó.13, tartaléktőkében 1893. évről 600, postatakarékpénztári törzsbetétből 100, összesen 1280.13. — II. Tagjárulékok: tagoktól 3710.83, munkaadóktól 5848.56, összesen 9559.39. — III. Belépési dijjak 13 önként belépő után 13, összesen 13. — IV. Időközi kamatok : I. Gyulavárosi takarékpénztártól 12.26, m. kir. postatakarékpénztártól 3.17, összesen 15.43. — V. Pénzbüntétések : hatóságoktól kihágások után 42, összesen 42. — VI. Egyéb bevételek: tagkönyvek árából 52.96, összesen 52.96. Bevételek összege 10962 frt 91 kr. Kiadások. I. Gyógykezelés és segélyezés: táppénzben 2060.98, orvosi szerekben 1695.29, temetkezési pótlékban 200, kórházi ápolási és szállítási költségben 652.29. orvosi betegellenőri és szülésznői illetményben 1572.13, összesen 6180.69. — II. Igazgatási költségek, a) Személyi járandóságok: tiszti, kezelő, szolga és pénztári biztosi illetményben 2396.90, összesen 2396.90. b) Dologi kiadások: Irodaszerek és nyomtatványok 499.15, összesen 499.15. Irodabér, fűtés, világítás 139.20, távbeszélő előfizetési dijja 45, utazási költségek 44.88, postatakarékpénztári dij és jutalékokra 12.28, szaklapokra 12.05, postabélyegekre 3.15, összesen 259.56. — III. Vegyesek: ingók beszerzésére 13.80, járulék vissztérités 113.23, összesen 727.03. — Egyenleg: 1893. évi tartaléktőkében 600, m. kir. postatakarékpénztári törzsbetétben 100, készpénzkészlet 799.58, összesen 1499.58. Kiadások összege 10962 frt 91 kr. Vagyon. Pénztár készlet kézipénztárban 396.90, magyar kir. postatakarékpénztárban 374.83, első gyulavárosi takarékpénztárban 27.85, összesen 799.58. Tartaléktőkében 600, összesen 600. Magyar kir. posta- takarékpénztári törzsbetétben 100, összesen 100. Kamatkövetelésben magy. kir. postatakarékpénztártól 2.99, első gyulavárosi takarékpénztártól 25.30, összesen 28.29. Fizetési előlegben 72.50, összesen 72.50. 1897. évre előre fizetett irodai átalányban 7.50, 1897. évre előre fizetett szaklap előfizetésében 6, összesen 13.50. Járulék hátralékokban 6980.98, összesen 6980.98. Ingó leltár becsértékben 187.65, összesen 187.65. Vagyon összege 8782 frt 50 kr. Teher. Kifizetetlen táppénzek 196.89, kifizetetlen kórházi ápolási dijakban 980.98, kifizetetlen orvosi betegellenőri utolsó negyedi illetményben 247.50, kifizetetlen pénztári biztosi utolsó negyedi illetményben 155, kifizetetlen temetkezési segélyben 26, kifizetetlen gyógyszer számlákban 1054.70, kifizetetlen irodaszer és nyomtatványok számlájában 55.45, kifizetetlen egyéb számlák 3-62, kifizetetlen félévi házbér fejében 80, összesen 2800.14. Előre nem látható járulék hátralék törlésekre 10°/0 698, 1894-re megállapított tartaléktőkére 1032, 1895-re megállapított tartaléktőkére 960, összesen 2690 frt. Vagyon-egyen- leg: 1893. évi tartaléktőkében 600, magyar kir postatakarékpénztári törzsbetétben 100, 1896. évről tartaléktőke előirányzat 956, Tiszta felesleg 1636,36, összesen 3292.36. Teher összege 8782 frt 50 kr. A jövő építési évad alkalmával alulírott vállalat ajánlja termékeit u. m. faragott köveket, fedlapokat, határköveket és lépcsőket, ez utóbbiaknak folyóméterét 2 írttól feljebb. Továbbá építési követ, olcsóbb mint tégla. Árjegyzéket éskőmintát kívánatra ingyen és bórmentve küld a Talacsi kőbánya vállalat, arad-csanádi vasút mentén. Posta: Halmagy-Csncs. az 107 1—2 Föld és ház eladás. Özv. Nláhr Simonná örökösei tulajdonát képező gyulai határban a biczerei düllőben 50 hold és a sióréti düllőben 17 hold szántóföld, a pejréten lévő nádas és az aradi utón lévő 552. számú ház szabad kézből eladó. Értekezhetni a házban lakó tulajdonosokkal. 112 í—j 2259.—1897. Pályázati hirdetmény. Bánfalva községben lemondás folytán megüresedett községi orvosi állásnak választás utján leendő betöltésére határidőül 1897. évi május 18-ik napját kitűzöm, s felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni akarják, hogy szabályszerűen okmányolt pályázati kérvényüket hozzám f. évi május 15-ig adják be, a később beérkező kérvények figyelembe nem vétetnek. Az orvos évi fizetése 5Ű0 írt, 4 szobából álló szabad lakás, szabályrendeletileg megállapitatott látogatási dij s a környékbeli uradalmaktól mint- egy 400 frt. Orosházán, 1897. rnárczius 3l-én. Dr. Bodoky Zoltán, 108 1—1 főszolgabíró. Valódi brünni posztószövetek. Egy vig 3.10 méter bosszn, teljes urlöltöny ára csak firt 3.10 Jó , frt 4.10 Jó 1 yalőái frt 4.80 Jó ( frt e.- jobb 1 mifrt 7.75 finom I . frt 9.— Igen finom f JUDOI, frt 10 60 legfinomabb Egy vég egy fekete szalonöltönyhöz 10 frt. Felöltöszövetek, loden, peruvion, dusking, állami és vasúti tisztviselőknek való szövetek, legfinomabb kammgarn és cheviotokat stb. stb. küld gyári áron a pontos és szolidnak ismert pr?ku? Kiesel-Amhof Brünnben. Minták ingyen és bérnientve. Mintaliü szállítás. Figyelemreméltó I A t. közönségnek lontos azt tudni, hogy a szöveteket közvetlen helyről való beszerzés esetén sokkal olcsóbban kapja, mint a közvetítő kereskedelem utján. A Kiesel-Amhof brünni oóg az összes posztókat valódi gyán áron küldi szét és nem számítja hozzá a magánvevöt annyira megkárosító úgynevezett szab óengedményt. 56 6—^20 A békésmegyei gazdasági egylet Beliczey István elnöklete alatt vasárnap délelőtt választmányi ülést tartott, melyen jelen voltak : Beliczey Rezső, Sztrak György, Sailer Gyula, Fejér Béla, Reisz Simon, dr Hajnal István, Stojanovits Gyula, Sohár Kálmán Kállay Ödön, Kovács L. Mihály, Kocziszky János Szalay József. A múlt ülésen kiküldött bizottság jelenti, hogy a gazdasági eezközök s gépek kiállítását az őszre halasztani javasolja. A választmány mit tehetett egyebet, mint bogy a halasztásba — Isten tudja hányadszor — ezúttal is megnyugodott. Kállay Ödön, a földmives iskola igazgatója kéri az egyletet, hogy az intézet tanítóinak engedje meg, hogy a gazdasági egylet kertjét használhassa a HIRDETÉSEK Hirdetmény. 2 drb magas elejü, teljesen jókarban levő, fényezett ágy, továbbá egy nagy, nyitott állványnyal ellátott kredeiICZ (vendéglősöknek igen alkalmas) jutányos áron eladó. 1061—1 Értekezhetni a kiadóhivatalban. 2064. tk. sz. — 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Békésmegyei takarék- pénztári egyesület végrehajtatónak Tamás István és neje Dandé Sára gyulai lakos végrehajtást szenvedők elleni 400 frt — kr. tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai 2311. sz. tjkben 5706. hrsz. a foglalt török-zugi szöllőre az árverés 366 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban "elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1897. évi április hó 8-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék árverési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/#-át, vagyis 36 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-cz. 42.. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november i-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint tkvi hatóság. Gyulán, 1897. évi deczember 29-ik napján. Dr. Kalocsay Kálmán kir. tszéki biró helyett: Dr. Debreczeny Gyula, 109 1—1 kir. tszéki albiró.
