Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-03-07 / 10. szám
elégséges legyen a bajok halaszthatatlan es gyökeres orvoslására. Gyökeres orvoslást mondunk, mert a csak időszerű és a jelenlegi igények kielégítését czélzó újítások — mint a tapasztalat mutatja — nem elegendők. A kórház hosszú időre épül, forgalma folyton növekszik, akként kell tehát azt bővíteni, hogy a növekvő forgalomnak évek múltával is eleget tehessen ; ez gazdaságosabb is, mint ha kisebb toldások végrehajtásával pár év múlva bekövetkezik a végleges rendezés elodázhatlan szükségessége. A kórházi bizottság, mely a viszonyokat legjobban ismeri — mint értesülünk teljesen magáévá tette az igazgatói jelentésben foglalt javaslatokat és a tervek egybeállítására és a költségvetés kidolgozására az alispán elnöklete alatt, az államépitészeti hivatal főnöke, a vármegyei főorvos, a kórházi igazgató, osztályorvos és gondnokból álló bizottságot küldötte ki. Ezen szükebb bizottság megtekintette a kórházat és az általa meghatározott elvek alapján az államépitészeti hivatal már munkába vette a szüksóglendő építkezés terveinek kidolgozását. Az előkészítés alapján a kórházi bizottság a törvényhatóságnak május havi közgyűlése elé már kész propoziczióval fog járulni és a mennyiben a vármegye közönsége a kellő pónzáldozat fedezéséről gondoskodik, vármegyénk köz-j kórháza rövid időn belül bírni fog egy nagy arányú modern gyógyintézet minden kellékével. Hírek. A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését folyó hó 8-án tartja. Küldöttségek. Csaba község képviselő testületének a patronátus ügyében hozott renitens határozata következtében csütörtökön délelőtt öttagú küldöttség járt fen Wlassics Gyula vallás és köz- oktatásügyi miniszternél, kitől azt kérelmezték, hogy a patronatusra vonatkozó rendeletét, illetőleg annak Csiba községére sérelmes rendelkezéseit változtassa meg. A miniszter figyelemmel hallgatta a szónokot és pár szóval megígérte, hogy keresni fogja az alkalmat az ügynek egyességes úton való megoldására, konkrét ígéretbe azonban nem bocsátkozott. Ugyancsak Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi ministernél pénteken Békéí városának húsz tagból álló küldöttsége járt a biró s Mezey Lajos főjegyző vezetése alatt, a békési hat osztályú gymnasium- nak nyolcz osztályúvá való kiegészítését és tanitó képző felállítását kérvén. A miniszter a képviselő házban fogadta a küldöttséget, de miután ekkor éppen az ő tárczája volt tárgyalás alatt, rendkívül el volt foglalva I érdemleges választ sem adhatott a kérésre. Sokkal kedvezőbb eredménynyel járt ugyanezen békési küldöttség, a melyhez dr, Méskó László országgyűlési képviselő is csatlakozott, br. Dániel Ernő kereskedelmi miniszternél, a kitől a földvár-békési vonalon még egy vonatközlekedés engedélyezését és a transversalis út kon- dorosi szakaszának kiépítését kérte. A miniszter mindkét kérés teljesítését kilátásba helyezte. Epilog. Hosszú időn át jó, változatos tárgya volt az újságíróknak és a szóbeszédnek, megérdemli tehát, hogy elzengjük epilógusát. Talán szükségtelen is mondanunk, hogy a székhelykérdésről van szó, mely immár végleg befejezést nyert. A belügyminiszter ugyanis jóváhagyta a törvényhatóság határozatát, melylyel Csaba község képviselő parancsát, vagy ha nem ezt, a nomád-élet alkotmányának megnyilatkozását találhatjuk, mely csirájában a későbben kifejlődött megyei rendszert foglalta magában. A telepeken azonban házakat ne képzeljünk. A sátorhoz szokott őseink még a XlII-ik században is szerettek sátrakban lakni. Ameny- nyiben azonban az élelmiszerek tartása, raktározása és az állatok védelmezése holmi fészerek — itt a szer, mint alkotvány, létrehozott, csinált épület — védelme alatt biztosabb volt, csak ennyiben emeltek őseink szilárd — leginkább csak fából készített — épületeket, A Gyula telep és Karkó telep közelségét bizonyítja az, hogy Gyula városának a törökök által való feldulásaig a Karkó utcza egyik része volt, előbb pedig egy helység neve. Az a körülmény, hogy Gyula ama legrégibb okiratban, melyben Karkó és Szerbet említve van, nem jön elő, nem azt bizonyítja, hogy Gyula neve nem a legrégibb korból ered, hanem csak azt, hogy mint község későbbi keletű. Azt kell ugyanis gondolnunk, hogy ha Karkó-telep és Szerhet községekké tudtak alakulni, míg Gyula-telep és Szeregyháza elpusztult: annak nagy okának kellett lennie. Az a nagy ok pedig, mely Gyula-telep pusztulását és Szeregyháza eltűnését vonta maga után, nem más, mint a pogány-lázadás Szt-István, Endre és Béla korában. Ezen háromszori lázadásnak főnököt, vezért éppen ez a vidék adott, meít ha a Szt. István alatti lázadásnak Kupán, | somogyi törzsfő volt is a fő-fő vezére, de alvezére bizonyosan az itteni gyula volt. Ez a gyula pedig csak Vatának, a későbbi Békusmegye főnökének apja vagy nagyapja lehetett. A lázadó maga ugyanis többnyire elvesztette méltóságát és életét is, de fiai vagy utódai visszakapták örökségüket, miután a keresztény vallás hivei lettek, vagy annak mutatták magukat. Tudjuk, hogy Vata még Endre idejében is színlelte a kereszténységet és lázadását — melynek már ő volt a fővezére — a Péter elleni forradalom látszatestületének azon „megállapodását“, hogy a község a vármegye székhelyének Csabára leendő áthelyezése esetére székház építés czéljaira -400.000 frtot adományoz, megsemmisítette A Csaba község meg- felebbezett vármegyei határozatot jóváhagyta pedig indokainál fogva és annál is inkább »mert a község határozata ez idő szerint különben is idő előttinek d® így tárgytalannak is jelentkezik, mert az iiánt, hogy a vármegye székhelye Gyuláról Csabára áthelyeztessék, semminemű tárgyalás nincs folyamatban“. — Meghalt tehát, jóformán mielőtt megszületett volna. Requiescat in pace ! Jótékonyság. A nagyszénási evang. hitközség uj templomának felépítésére Károlyi Tibor gróf százezer darab fali téglát ajándékozott. A bókósmegyeiek segítő egyesülete Budapesten folyó hó 14-én d. u. 4 órakor VIII. kér. Üllői ut 66. szám alatt közgyűlést tart. A katonai ujonczozás e hót folyamán kezdődik a vármegyében és pedig a vármegye székhelyén, Gyulán; a járási községbeli hadköteleseket folyó hó 11-én, a Gyula városi illetőségüeket pedig 12-én és 13-án sorozzák. A sorozó bizottság polgári tagjai dr. Pábry Sándor alispán és dr. Berkes Sándor tb. főorvos; — Szeghalmon márczius 12, 13 és 15-én lesz, utóbbi helyen a sorozó bizottság polgári tagjai: dr. Bartóky József főjegyző s dr. Zöldy János főorvos. Bucsubankett. A gyulai kaszinó nagytermében múlt szombaton zajlott le a Bócz Géza Gyuláról Nagyváradra kinevezett kir. Ítélőtáblái biro tiszteletére rendezett bucsubankett, melyen Gyulaváros intelligencziájának férfitagjai, a^megyebeli bírói és ügyvédi karból, mintegy hatvanan vettek reszt az Ízléssel terített s jó menüvel felszolgált asztal mellett. A távozó bírót, miután Bócz előzőleg a királyra mondott felköszöntőt, Novák Kamill törvény- széki elnök, kúriai biró köszöntötte fel először s meleg szavakban tolmácsolta a vezetése alatt működő törvényszék szeretetét, mely a kiváló képzettségű és nagy tehetségű bíróban egyik »jobb kezét“ veszti el s e veszteséget csak ama közöröm enyhíti, mely a derék biró megérdemelt előlépte tése folytán tölti el a sziveket, dr. Fábry Sándor alispán ezután a helyi társadalom nevében búcsúzik el Bócztól, mint a táásadalom általánosan tisztelt alakjától, majd Jantsovits Emil az ügyvédi kar nevében, dr. Plopu György kir. törvényszéki biró pedig a biró kar nevében mondtak igen szép és tartalmas pohárköszöntőket, mire Bócz biró meghatva mondott köszönetét barátai szives figyel méért és szeretetéért s meleg szavakban mondott búcsút úgy a bírói és ügyvédi kar, mint az egész város'közönségének. A kedélyes bankett az éjfél utáni órákig húzódott. — Bócz táblabiró e hó 1-én távozott Gyuláról s Nagyváradon e hó 2-án a táblai tanács előtt hivatalos esküt tevén, működését már meg is kezdette, mig az eltávozott biró családja tegnap délután indult Nagyváradra, nagyszámú jóbarátaik és ismerőseiknek őszinte szeren- csekivánatai között. Csapat8zemle A Gyulán állomásozó honvéd- huszárság fölött Halasy Dániel huszárezredes, lovas- dandárparancsnok e hó 3 és 4 napjain csapatszemlét tartott, s a tapasztaltak fölött megelégedését és dicséretét fejezte ki Nagy Gyárfás huszárkapitánynak, a gyulai huszárság parancsnokának. Az ezredes 4-én délután utazott el Gyuláról. Baleset a gyakorlótéren A folyó hó 3. és 4 napjain Halasy huszárdandárparancsnok által tartott lovassági csapatszemle alkalmával egy — szerencsére nem veszedelmesebb kimenetelű — bal eset történt a helybeli huszártisztikar egyik tagjával. Kallivoda főhadnagy ugyanis lovaglás közben kificzamitotta a balkarját és erős zuzódást szenvedett, mi miatt pár napra szolgálatképtelenné vált. A derék huszártiszt malheurje a tiszti karban élénk sajnálkozást keltett, szerencsére azonban most már minden nagyobb bajon túl lévén, átvette a szolgálatot. tával annyira meg tudta szépíteni, hogy vár- ispáni hivatalát megtartható. Összeköttetését azonban az erdélyi gyula fiaival, Bua és Buk- nával még ezután sem szakasztottá félbe és a Béla alatti lázadásnak ismét nemcsak fővezére, hanem éltető lelke is volt. A pogányság azonban többé felül nem kerekedhetett, a kereszténységen. Vata — mint Hadúr utolsó csatára —1 a harczmezön halt meg. Gyula-telep tehát már Szt. István alatt lakó nélkül maradt, Szeregyháza pedig a későbbi lázadások alkalmával, mint a kereszténység diadalmi emléke, fenekestől feldulatott. Az ősi telep dicsőséget és fényt árasztó emléke azonban valamelyik Vata unokának any- nyira szivén feküdt, hogy nem állhatott ellen a vágynak, miszerint oda ne menjen lakni. Fogadjuk el azt az érvelést, hogy ez az unoka már nemcsak igazi keresztény, hanem olyan buzgó is volt, hogy — mintegy ősei bűneinek engeszteléseül — templomot és monostort épittetett az ősi korból még mindig Gyulahelynek vagy — mivel egszerüen is azt jelen tette — Gyulának nevezett területen és e monostorba — az akkori kor szokása szerint — ő maga ment első barátnak. így származott a Jula-Monostor név, mely azonban a magyar népben annyira sajátságos következetesség miatt visszaegyenesedett és Gyula maradt. A mi Gyula városának a Gyula keresztnévtől való eredetét illeti, az nem bizonyitható. Nem pedig amiatt, hogy a Gyula név nem volt keresztnév, hanem egy-egy vidék főméltóságát jelentő név és örökségképen szállt apáról fiúra. Keresztnévül csak a kereszténység fölvétele után alkalmazhatták, mikor a latin Julius névvel a papok azért szerethették egyesíteni, hogy a pogány Jula nevet el feledtessék, mig viszont a megzabolázott ősök pedig azért vették fel, hogy az ősi intézményre és származásra emlékezteié őket. A két különböző indok igy egyesült közös akarattá. A Jula nevet azonban a keresztény korban nem viselhette akárki, hanem Sorsolási engedély. A pénzügyminiszter Beliczey Rez8Őné elnöknő kérelmére engedélyt adott a csabai nőegyletnek, hogy szegény iskolás gyermekek téli felruházása javára egy üvegre festett tájképet kisorsolhasson és ezen sorsolásra vonatkozólag az 50 kros tételek után előzőleg befizetendő játékdiját és nyeremény adót 2 7a—27s°/o-ra mérsékelte. Dr. Fábry Sándor alispán Sztraka György főszolgabírót bízta meg, hogy a húzásnál politikai biztosként jelen legyen. A közkórház február havi forgalma. A vár megye közkórházának február havi forgalmáról a szokott kimutatást egybeállitotta az igazgatóság. A kimutatás szerint január végén a kórházban ápolás alatt maradt 125 beteg, február hóban felvétetett 65 beteg, ezek közül elbocsáttatott gyógyultan 53, javulva 14, gyógyulatlanul 4 és meghalt 1 összesen 72. További ápolás alatt maradt tehát 118 beteg. Helyettesítés- A vármegye alispánja a 8 heti katonai szolgálat teljesítésére szabadságolt Popovics Kornél helyettes anyakönyvvezető és járási iruok teendőinek ellátására ideiglenes helyettesként Deb- reczeny Károly központi Írnokot rendelte ki. A járványok krónikájából. A lefolyt héten a fertőző betegségek közül az egyes községekben a következők fordultak elő. u. m. a vörheny Vésztő, Szeghalom, Gerendás, Füzes-Gyarmat, K.-Ladány, Sz.-András, Öcsöd, Kétegyháza, M.-Berény, Körös- Tarcsa községekben és Gyulán; — a torokgyík Orosháza és Békés községekben; a roncsoló toroklob Kótegyházán, Szeghalmon, Vésztőn és Orosházán ; a himlő Békésen, Szeghalmon és Körözs- Ladányban ; a fültömirigylob Szeghalmon és a hasi hagymáz Körözs-Ladányban. A vármegye állategészségügyében az elmúlt héten következő változások fordultak elő. A sertésvész fellépett a Szent-Andráshoz tartozó kis-rátói pusztán, ellenben megszűnt Mező-Berény községben. Csabán Dudás Márton udvara a léptene miatt elrendelt zárlat alól feloldatott. Bánfalván a rühkór lépett fel egy esetben. A száj- és körömfájás fellépett a Békés-megyeri majorban, ellenben megszűnt és a zárlat feloldatott Sámson és Csorvás községekben. Mező-Berényben pedig — ahol a lovak újólag malleinoztattak, a takonykór miatti zárlat tegnap végleg feloldatott. Névmagyarositás. Pfefferkorn Mihály csabai lakosnak a belügyminiszter megengedte, hogy vezetéknevét „Bors11-ra változtassa át. Halálozás. Városunknak egyik köztiszteletben állott matrónája, özv. Keller Antalné Czenger Magdolna, Keller Imre ügyvéd, megyei közéletünk agilis tagjának édes anyja, folyó hó 1-én délután végelgyengülésben meghalt. A derék öreg úrnő Sál József temetkezési intézete által rendezett díszes végtisztességén szerdán délután megjelent a város intelligencziája csaknem teljes számban, a ravatalt szép koszorúk borították el és a legőszintébb részvét kisérte sírjába. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Keller Imre maga, neje Ipolyi Stummer Mária, gyermekei, unokái, testvérei, Keller Alajos, ennek neje Jäger Paula és gyermekeik, Keiler Erzsébet,. ennek férje Marschallkó László és gyermekeik, Keller Sarolta özv. Baronovits Gergelyné, unokatestvére Deimel Lajos, ennek neje Bodoky Ilona nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretett kedves édesanyjának, özv. Keller Antalné született Czenger Magdolnának a halotti -szentségek felvétele után, folyó 1897. évi márczius hó l én élete 87-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhuny tát. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 3-án d. u. fél 4 órakor fognak a róm. katb. egyház szertartása szerint helyben a Szent-Háromságról nevezett róm. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig folyó hó 5-én d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath. nagytemplomban a mindenhatónak bemutattatok Áldás, béke és az őt haláláig környezett szeretet lengjen porai felett! csak az, a ki Jula nemzetiségből származott. Bizonyitja ezt az, hogy csak az ország legfőbb méltóságát betöltő személyeknél találjuk meg a keresztény kor első századában. így egy Jula nádor 1075-ben, egy másik királyi biró 1219-ben. Ha nagyon megszokott név volt volna, bizonynyal gyakrabban találkoznánk vele az ősi okiratokban, mivel azonban ennek éppen ellenkezője áll, igazolni látszik föltevésünket és állításunkat. A Gyula név csak az ősi ilyen nevű méltóságot betöltő és ezen a helyen telepedett Gyulától származhatik. így származott a Karkó név ugyancsak a méltóságot betöltő Karkótól. A Szerhet, mely talán hibás Írásból bir t. végzettel és eredetileg Szerhel volt, valamint a Szeregyháza önmagukat magyarázzák. Egymástól azonban mind a négy név annyira nem választható el, hogy egy korból való származásukat letagadni lehetetlen. Valamint a Gyula név nem származott keresztnévből, éppen úgy nem származott a Csaba név sem abból. Attila fiának neve olyan szép csengésű, azután .meg ehhez a névhez a monda szerint annyi keservvel teljes dicsőség fűződik, hogy a magyar jellemmel egyező édes-bus érzelem fakad szivünkben, mihelyt halljuk. Ez az oka miszerint azt képzeljük, hogy ezt a nevet minden harmadik magyar viselte. Pedig hát voltaképen azt sem tudjuk, hogy az az egy is viselte-e ? A történelem nem tanúsítja, mert Attila fiait más névvel nevezi. Megfontolva már most azt, hogy Attila — vagy egyátalán a hunnok — korából ezen a vidéken egyetlen földrajzi .emlék sem maradt, mint ahogy oly hosszú időközben, mely a hunnok itteni tanyázását és a magyarok idejövetelét elválasztja, nem is maradhatott; megfontolva továbbá azt, hogy sem az Árpádok korából sem a későbbi időkből fönmaradt oklevelekben, krónikákban, tehát írásos emlékekben egyetlen egy Csaba nevű embert sem találunk I bizonyosra vehetjük azt, hogy nem is személynévből származott Csaba városának a neve. Halálozás. Pintér István csizmadia mester e hó 4-én reggel elhunyt. Halálát szélhüdés okozta. A sokaktól ismert öreg iparos halála közrészvétet keltett. Nyugodjék békével. Villámlás márcziu8ban. Húshagyó kedden úgy látszik az égi elemek is hódoltak Carneval herczeg- nek s „farsangosdi“t csaptak odafönn az égen. A hűvös idő daczára ugyanis, mely elűzte az első tavaszi ibolyát, három erős villámlás mutatkozott este 7 órakor az északkeleti égen. A kora már- cziusban szokatlan égi tünemény összevetve a jelenlegi háborús hírekkel, alighanem rósz ómenné válik egy pár babonára hajló ember előtt, voltaképen azonban ártatlan természeti baklövés volt az egész kis miniatűr égi-háboru. A »kigyókő“. Vidó Györgyné gyulai öreg asz- szony, ugyancsak hajlott a babonára és a szép szóra s hiszékenységét egy csavargó asszony úgy használta fel, hogy három kis értéktelen színes kőgolyót 3 írtért eladott neki „kigyókő“ gyanánt, melynek az a tulajdonsága, hogy porrá törve és vizben fölkavarva három miatyánk elmondása után meggyógyítja a legmakacsabb szembajt még a fekete hályogot is, sőt a hol bekenik vele a bőrt, ott is szeme nő az embernek. Yidóné belement a vásárba s milliókat érő kincsével büszkén dicsekedett a szomszédság előtt, kik belátván, hogy becsapták őt, igyekeztek felvilágosítani őt a csalásról. Yidóné azonban csak nagy nehezen hitte el, hogy kőgolyói nem érnek egy krajczárnál többet s teljesen hatástalan portékák, de mikor ennyire felvilágosodott, a csaló asszony már régen hegyen-völgyön túl járt a három forintjával. A tegnapi piknik, mely az este folyt le a megyei székház szépen díszített nagy termében, csakugyan méltóan felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak s a megyeház nagyterme még egyszer és utoljára átváltozott az idén tündér kertté, ahol találkozót adtak egymásnak a város szépei s még a pazar menünél is pazarabb jó hangulatban ütötték végleg agyon az idei életerős, hatalmas farsangot. A piknik szerelmes honasszonyai, vagy a kedves házikisasszonyok valamint az összes piknikbe belevont hölgyek kiváló vendégszeretete, feledhetetlenné tették a fiatalság előtt a pikniket s tánczosokban sem volt semmi hiányosság, úgy jó hangulatban sem. A szép mulatságról lapunk jövő számában referálunk. A tűzoltó bál. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó 1-én a nópkerti pavillonban nagy jelmez estélyt és tánozvigalmat rendezett. Mint mindig igy ez alkalommal is számos résztvevője volt e mulatságnak nagy részt a polgárság köréből, habár az úri osztály férfi tagjai is eléggé képviselve voltak. A tűzoltók jelmezekbe öltözve nagy álarczos körmenettel nyitották meg a bálát, a lapunkban már közölt műsor egyes számait pedig közbe-közbe élénk érdeklődés mellett mutatták be. A minden felől nagy kíváncsisággal fogadott alkalmi viczlapot a „Csipi-Csókát“ a szünetek alatt árulták, meglehetős eredménynyel. A kedélyes és fesztelen mulatságnak a reggeli órák vetettek véget. Névsort a jelenlevő hölgyek nagy számát tekintve kiküldött tudósítónknak a legjobb akarat mellett sem sikerült összeállítania, azonban annyit mondhatunk, hogy a jelenlevők mindvégig a lehető legjobb hangulatban voltak s derék tűzoltónk mindent elkövettek, hogy a mulatni vágyó közönséget ezen vágyában minden tekintetben kielégítsék. Igen sikerült volt a mulat- tatóbbnál mulattatóbb bohóságok között a „farsang temetése.“ Nyilvános számadás. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet folyó év márczius 1-én tartott álarczos bálján a bevétel 261 frt 45 kr, kiadások 153 frt 97 kr, készpénz maradvány 107 frt 48 kr. zFelül- fizettek: Oláh György 4 frt 50 kr, Rezei Szilviusz 2 frt 50 kr, Berbekucz György, Ferentzy Alajosné 2—2 frtot, Dani Ferencz, Gálicz Sándor, ifj. Ludvig József 1 — 1 frtot, Palíag Péter, Bekker János, Grüner Henrik, Kiss Mihály, Diósy József, Maier Vámbéry Attila fiának Csabának nevét igy magyarázza: „E szót azonosnak tartjuk a török csapok szóval, melynek értelme: valaki, a ki berohanást intéz, a harczos, még pedig nőmén agentis a csap, csab (berohanni, megtámadni) törzstagból az ó — török .alaktan szerint képezve, mely különösen az nigur nyelvemlékekben találkozik és a keleti török nyelvben csapau, csapóul alatt ismeretes. A végső torokhang ele- nyészése, vagyis a csapa és csapok közötti viszony a legtöbb magyar szóhasonlatnál szabálykép szerepel.“ A helyes magyar nyelvérzék szintén igy magyarázza a Csaba szót. Vegyük ugyanis fontolóra, hogy mit jelentenek a csapni, csap, csapat, csapó, csapás szavak, és rájövünk, hogy Csaba egy a csapó ssóval, csakhogy ennek régibb alakjával, a mikor még csak csapa volt, épen úgy, mint a kapniból származó — de ma is meglevő — kapa, kapó helyett, vagy a mint a Csaba szomszédságában levő helynév Vészé származott a veszni igéből vesző helyett. Csapni annyit tesz, mint hirtelen megrohanni, rárohanni, megtámadni, meglepni; annyit is tesz, mint megtiporni, letiporni, lete- perni; sőt sajátságos, de úgy van, a megkeves- biteni vagy megkevesedni fogalma is rejlik benne. Az ütésnek fogalma benne későbbi keletű és csak az összetételek által ragadt rá, például megcsapni, hozzácsapni, rácsapni, lecsapni felcsapni, noha a megcsapni és hozzácsapni alakokat kivéve, a meglépés, a megrohanás eszméje mindenikben benne van. A rácsapni, lecsapni eredetileg azt jelentették, a mit a sas stb. rohamával ma is kifejezünk. A megkeves- bités fogalma rejlik a következőkben : a mérőbe öntött búzát lecsapják, mert nem tetőzve árulják, hanem csapóson. A csap szó is azt bizonyitja, a mennyiben rajta keresztül kirohan az edény tartalma, tehát megkevesbedik, megcsappan, mert lecsapják, lecsapolják. A viz áradáskor ki szokott csapni, tehát kirohan partjai közül, meglepi a vidéket, de magát is lecsapolja annyira, hogy a
