Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-02-14 / 7. szám
7-ik szám i Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 írt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. gyula, 1897. február 14-én. XXIX. évfolyam. Társadalmi és közgazdászai hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Ó H *n (Mnz Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílt téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. j Nyílt tér sora 10 kr. A gyulai főgymnasium. Az ügy ugyanazon stádiumban van, a minőben négy esztendő előtt maradt ; azóta nincsen újabb tázisa, amit azért bocsátunk előre, nehogy czikkünk czime örömteljes várakozást, vagy indokolatlan reményt éb- reszszen bárkiben is. Azért Írunk mégis róla, hogy demonstráljuk, hogy bebizonyítsuk, miszerint nem frázis, hanem valóság az, amivel a székhelykérdés felvetése alkalmával Gyula városa mellett érveltünk, nevezetesen hogy Gyula városa soha sem lehet veszélyes a vármegye többi községeire nézve, inert Gyula városa mellett a vármegye többi városainak és községeinek egyéni fejlődése lehetővé válik, mert Gyula, mint megyei székhely, nem aspirál a vármegye többi városai rovására erős czentrummá fejlődni. Szó sincs róla, hogy ez ne járna bizonyos lemondással és még több önmegtagadással ; de első sorban épen ez a »jóakaróink« által gyámoltalanságnak és életrevalósághiánynak nevezett lemondási s önmegtagadási dÍ8ciplina volt egyik ok, a mi a székbelykér- dé8 két izbeni felvetése alkalmakor a vármegye községei túlnyomó részét Gyula köré sorakoztatta. Méltányossági tekintet vezeti Gyula városát a gymnasium kérdésében is attól a pillanattól kezdve, mióta Békés városa megindította a mozgalmat, hogy hat osztályú gymnasiuma nyolcz osztályúvá fejlesztessék. Gyula városa szívből kívánja, hogy Békés városának eme ép oly jogos, mint természetes aspirácziója megvalósuljon és eme érzületében nem marad a platonikus jóindulatnál, nevezetesen a békési főgymnasium létesítéséhez azzal a ténynyel járul hozzá, hogy mindaddig, mig a békési főgymnasium kiegészítése be nem lesz fejezve, á gyulai gymnasium kérdésében a legkisebb parallel akcziótól is tartózkodik. H A. ■Volt eg-y szegény Volt egy szegény fiú, egy kopott poéta ; Amiben született, rósz volt a planéta Nem volt szerencséje, se neve, se módja, Csak egy érző szive, meg egy váudorbotja. S álmodott . . . álmodott mesés boldogságról Szőke selyemhaj nak bűvös illatáról. Amig nem ismerte ezt a boldogságot Csókra szomjas ajkkal, ölelésre vágyott Ez volt a vagyona, ez volt minden kincse Olthatatlan tüze, lángoló szerelme . . ! Álmodott . . . álmodott mesés boldogságról Szőke selyemhajnak bűvös illatáról. Szegény poétának jobbra fordult sorsa, Felkerült a szegre régi vándorbotja. Két meleg kar várta édes öleléssel Érző szive megtelt csodálatos hévvel. Szeretett . . . szerették I Kékebb lett az égalj Zöldebb lett a mező, csengőbb a madárdal Holdvilág sugara csodásabb fényt hintett A rezgő fa lombja szerelemre intett Csak ő a poéta, ő nem dalolt többé, Csók között susogta: „szeretlek, örökké" . j j Mámoros lett s néma mesés boldogságtól Szőke selyemhajnak bűvös illatától. * * • Szőke selyemhajnak bűvös illatától Elkábult agyáról, szétfoszlott a mámor . . . Hideg lett a szellő, a nap fénye szürke Boldogsága üdve, eltűnt mindörökre. Megcsalták. Eldobták mesés boldogságtól, Szőke selyemhajnak bűvös illatától. Él a szegény fiú, a kopott poéta Összetört a szive, a lelke is béna Szerencséje nincsen, se neve, se módja, Szive se a régi, csak a vándorbotja. Bejálja, kutatja az álomországot, Keresi az eltűnt, vesztett boldogságot Szedegeti, tépi sárguló fa lombját Beczézgeti foldja boldogsága rongyát Dalol, dalol szegény meghalt boldogságról, Szőke selyemhajnak bűvös illatáról . . . Dubányi Imre. V Tartózkodik annak daczára, hogy Gyű- án evidensebb szükség van gymnasiumra, mint Csabán; tartózkodik annak daczára, logy a gyulai gymnasium kisebb akadály és veszély akár a békési, akár a szarvasi főgymnasiumra nézve, mint a csabai főgymnasium, az esetben t. i. ha az utóbbi igazán létesülne. Mi ugyanis teljesen jogosultnak tartjuk ama nézetet, hogy Békésvármegyében elégséges és az igényeket tökéletesen kielégíti egy ág. evangélikus főgymnasium, különösen pedig az országos hírnévnek méltán örvendő szarvasi fótanoda, s teljesen indokoltnak tartjuk a szarvasiak aggodalmát, hogy a vármegye területén esetleg létesítendő uj ág. evangélikus főgymnasium a szarvasi főtanodát nemcsak megkárosítaná, hanem életgyökerében támadná meg. Másrészről pedig még jogosultabbnak tartjuk Békés városa aspiráczióját főgymna- siuma kiegészítésére nézve, azt pedig még természetesebbnek találjuk, ha a vármegye helvét hitvallású lakossága — mely pedig eltekintve attól, hogy egytől-egyig szinmagyar ember, és az ág. evang. lakossággal szemben többségben is van — a legmelegebben támogatja Békés városát eme vágyában és eme szempontból érthető bizalmatlansággal nézi a csabai második ág. evang. főgymnasium létesítésére vonatkozó akcziót, amelytől nem minden alap nélkül félti a helv. hitv. főgymnasium létesítését, már csak azért is, mert mig a befejezett tény nem fogja aggodalmuk alaptalanságát bizonyitani, a kétely legalább is természetes, vájjon remélhető s joggal várható-e, hogy az állam egyszerre két fogyna - nasiumot létesítsen s ezzel három főgymna- 8Íumot subvenczionáljon egy vármegyében ? Lehet, hogy megteszi; lehet, hogy az állam nemcsak Csabán létesít főgymuasiumot, hanem ki fogja egésziteni a békésit is. Meglehet, de nem bizonyos. Az azonban tény, hogy a békési főgymnasium kiegészítését — eddigelé Tiszti estély. A tiszti menage kényelmes ebédlőjében Lázár ezredes ajkairól elhangzott a végzetes szó pár héttel ezelőtt: — Legyen háború ! Csend lett az ebédlőben. A századosok, főhadnagyok és hadnagyok letették a villát, a kadét is figyelni kezdett az asztal végén s a helyzethez illő komolysággal, ünnepélyesen tárgyalni kezdték a háború kérdését. Valamennyien a háború mellett szavaztak, bár veszedelmes ellenséggel állott szemben a helyőrség. A muszka, franczia, porosz, török sőt még a tatárok ellen viselendő hadjárat is valóságos „bliktri“ ahhoz a hadviseléshez képest, melynek döntő csatáját február g-ére tűzte ki a hadi tanács. Hiszen százszor veszedeltne- sabb a világ minden ellenségénél az a bevehetetlen hadsereg, melynek egyenruhája az illúzión, selyem és atlasz, fegyverei pedig, oh — arról nem is merek beszélni. Micsoda öldöklő szerszámok ! Egy-egy ragyogó szempár, korall piros ajak, rózsás arcz mellett az ujabbkori stratégia öldöklő találmányai, a mitrailleusetől a füstnélküli löporos Manlicher-patronig „kismiska* minden, ami a kir. kincstár raktáraiban leltározva van. Ilyen veszedelmes ellenséggel vette fel a harezot a gyulai helyőrség. Megállapittattak a harcz föltételei s ki adva a mozgósítási parancs. Egyben a hadüzenet is megtörtént s a m. kir. posta szétvitte a hadüzenetről szóló ezédulákat, az Ízléses meghívókat. — Hogy a túlsó részen az ellenség is harczias álláspontra helyezkedett, az magától értetődik. Készültek a báli ruhák, szőtték a reményeket, a papák vakargatták a fülök tövét s február g-én takarodó fuvás után, mikor a terepet Czitó főhadnagy és Hatfaludy hadnagy mesés fáradsággal és ügyességgel a háborúra alkalmassá tették, kezdetét vette az elkeseredett és végkimerulésig folyó harcz, melyben elhulltanak reggeli g órára a legnagyobb hősök is s a csatatéren „hollószárnyaival lebegett a zordon enyészet* egy egy elvesztett csokor, több darab üres pezsgős palaczk fölött, melyekre a megyeház nagy termének agyontaposott parlegalább — a csabai hasonirányú mozgalom akadályozta. Megengedjük, hogy a csabaiakat ez ügyben nem vezeti a legkisebb roszin- dulat sem Békés ellen; azt is megengedjük, hogy nem törődnek vele, ha Békésen is lesz főgymnasium, de másrészről — babár akarat- anul teszik is — az tagadbatlan tény marad, hogy mégis az ő későbbi keletű parallel mozgalmuk az, ami a békési főgymnasium kiegészítését tényleg hátráltatja. Gyula városa mint megyei székhely sokkal jobban rá van szorulva a főgymnasium- ra, mint Csaba s anélkül, hogy bővebb indokolásba bocsátkoznánk, azt is jó lélekkel állíthatjuk, hogy Csabánál sokkal nyomatékosabban tudná ebbeli igényét már ma is érvényesíteni. De nem cselekszi. Es pedig nem érdekei iránti közönyből, nem is gyámoltalanságból, — amint azt „jó akarói* róla terjesztik, hanem cselekszi Békés városa iránti regardból, Békés városa iránti rokonszenvböl, nehogy az ő — bár a gyulainál későbbi keletű — mozgalmukat egy szemernyivel is nehezítse. Cselekszi annak daczára, hogy a gyulai rom. kath. főtanoda igazán kevésbé akadályozza a békési helv. hitv. főgymnasium kiegészítését és prosperálását, mint nehezíti a Csabára tervezett ág. ev. főgyrn- násium. Ennyi a különbség Gyula s Csaba eljárása között — Békéssel szemben. Közigazgatási bizottsági ülés. (február 8-án.) Jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bartóky József vármegyei főjegyző, Jancsovics Péter vármegyei árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, dr. Bei kés Sándor h. t. főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir, tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, a kir. államépitészeti hivatal főnöke, Zlinszky István közgazdasági előadó, Steinecker Gábor kir. főmérnök, a folyammérnöki hivatal főnöke, dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, kettjével együtt bágyadtan mosolygott le a téli kelő nap halvány sugara. A történelem pedig busán fordított más lapra és felirta ezt a vigasztalan szót, hogy : „Fűit !“ * * * No de leirom a harezot, akarom mondani a bálát. Azt tudják önök az előzrr ényekből, hogy a gyulai hölgyek sokat . . . nagyon sokat vártak ettől az estétől, s mégis, mikor kedden este g órakor egy-egy fess atillás rendező karján belibbentek a megyeház nagytermébe, be kellett látniok, hogy a mulatság várakozáson felüli. A honvédzenekar, mely előbb sétahangversenyt adott, a közönség nagy figyelme és élvezete közt, már elkezdte az ouvertur-t. A pazar elegancziával és fénnyel berendezett teremben, kezdett összeverődni az előkelő, fényesen, ízléssel és elegáncziával öltözött hölgykoszoru, ösz- szetéve a város és vidék szépeiből, mind selyemben, keblükön a táncz-renddel, melyeket (egy fehér bőrrel bevont pajzs, sisak, pánczél és két karddal) Ghiczy százados és Koncz főhadnagy osztottak szét a belépő hölgyek között, kedves meglepetést okozva az értékes és eredeti szép báli emlékkel. A hangverseny három pontból állott. i. Orpheus nyitány OfFenbachtól. 2. Magyar ábránd Bachótól. 3. „A Bajazzok“ czimü opera részletek Leoncavallótól. Természetes, hogy a kitűnő bonvédzenekar, mely útjában mindenütt meleg lelkesedést és rokonszenvet talál, itt is nagy furórét keltett, amit nem amaz elfogultság okoz, mert „honvédek “ hanem gyönyörű játékukkal szolgálnak rá főleg a meleg lelkesedésre. Bachó karmestert különben már az Erkel-bálon volt alkalma megismerni a gyulai közönségnek, mikor még a 37. ezred zenekarát dirigálta művészettel és nagy zenei talentummal. Egyébként pedig a mulatság eltérve a szárazabb, de szükséges leírásoktól, mesebelien szép volt. Hanem tiszt urak, bocsánatot kérek, önök becsaptak bennünket szegény közczibileket 1 Hegedűs Mihály, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre és dr. Zsilinszky Endre bizottsági tagok. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, felhívta a vármegye főjegyzőjét, bogy a tárgysorozat sorrendje szerint a vármegye alispánjának rendszerinti havi jelentését olvassa fel. A jelentést térszüke miatt lapunk jövő számában fogjuk közölni. A vármegye alispánjának djaminai anyakönyvi kerület megalakítására és a doboz-megyeri határrésznek a csabai anyakönyvi kerületbe való áthelyezése tárgyában tett előterjesztése tudomásul vétetett s a határozati javaslat elfogadásával — arra való tekintette], hogy az előzetes intézkedések lehetővé teszik az anyakönyvi kerületben eszközölt változásoknak tényleges végrehajtását — elrendeltetett, hogy a jaminai anyakönyvi kerület anyakönyv- veze'tője folyó évi márczius hó 1-ón kezdi meg működését s a doboz-megyeri határrész e naptól kezdve a csabai anyakönyvi kerülethez csatoltatik. Az ipartanácsban megüresedett helyre Dobay Ferencz gyulai nyomdatulajdonost választották meg. A szarvasi főszolgabirónak a csaba-csüdi határrésznek a szarvasi anyakönyvi kerülethez csatolása tárgyában kelt jelentése, véleményadás végett a kér. áll. anyakönyvi felügyelőhöz tétetett át. Csorvas községnek azon kérvényét, melyben az anyakönyvi hivatalnál alkalmazandó dijnok fizetésének folyósítását kéri, a belügyminiszterhez pér- tolólag terjesztik fel. 8zalkay Pál békési, ifj. Gera Mihály kigyósi, Mészáros Gábor békési lakosoknak a miniszter a védkötelezettség fentartása mellett a kivételes nősülést megadta. A bizottság ezen rendeleteket az illetékes járási főszolgabiráknak adta ki további eljárás végett. Tóth Greper István csabai lakos kivételes nö- sülés iránti kérelmével elutasittatott azon indokból, mivel nem igazolta azon körülményt, hogy testvérei a szülőktől külön háztartásban élnek s így a családban női munkaképes tag nincsen. A főorvos rendszerinti bavi jelentése tudomásul vétetett. E jelentés röviden fejtegeti a vármegye köz- egészségi állapotát, mely általában kedvezőnek a deczember havi állapothoz viszonyítva azonban kedvezőtlennek mondható, különösen a vörheny az, amely a vármegye több községében hevességéből alig engedett sőt elterjedésében is növekedést matat. Az egyes szervek betegségét és lefolyását Nagy szerényen beszéltek „estélyiről és kisült belőle egy olyan impozáns, fényes és Ízléses bál, a mely fényével, pompájával elhomályosította a farsang összes mulatságait, s „estély" jellege csak annyi volt e mulatságnak, hogy a hangulat volt »estélyi.* Semmi a nagy bálák feszességéből, minden a nagy bálák elegáncziájából! A mulatság különben hivatalosan mindjárt a sétahangverseny befejezése után megnyittatott, mikor Nagy Arthur őrnagy bájos nejével Paczák százados megnyitván a tánezot, a bál kezdetét vette. — A lady patronesse-ek Nagy Arthurné és Nagy Gyárfásné ezt megelőzőleg Ízléses csokrot kaptak a figyelmes rendezőségtől. A rendezőség élén mint elnök Schertl őrnagy állott, rendezők pedig Paczák Kálmán, Destek Károly, Ghiczy Albert századosok, Seges- váry Ödön, Czitó Sándor és Szilvássy Károly főhadnagyok, Szilvássy István, Hatfaludy György és Bányay Lajos hadnagyok voltak, kik annyi figyelemmel és gavalléros tapintattal vezették a gyönyörű bál rendezését, hogy általános elragadtatás mellett mgndatott ki a czivilek részéről, hogy : 1. ilyen figyelmes rendezőségnek párját nem lehet találni, 2. ilyen bál Gyulán hat esztendeje nem volt, 3. jó volna megismételni ! Ez utóbbi kívánsága a gyulai hölgyeknek, amint „megerősítésre váró forrásból* értesülünk, miután tizenhat megmaradt tánezrendet a tisztikar saját kebelében árverés utján fog értékesíteni, abban az esetben, ha a tiszt .urak magasra verik fel az árakat, még lehetségessé vál- hatik. A tánczrendekből, ha jó áron kelnek el, még uj mulatság lehet. Reméljenek hölgyeim, vagy pedig terjesz- szenek memorandumot Lázár ezredes elé, a ki lekötelező modorával, mint talpig gavallér, úri ember amúgy is megnyerte nemcsak a hölgyek, de az egész gyulai intelligenczia szivét. — Az ezredes ur talán megteszi az önök szép szeméért, hogy kimondja még egyszer a végzetes és örömteljes szót: — Legyen háború 1 Ha az idén nem is, hát jövőre. * $ *
