Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-12-26 / 53. szám

árlejtése alapján az igazságügyminiszter a vállalkozó­val a szerződés megkötését elrendeli. A legnagyobb megelégedéssel és őszinte örömmel jelezhetjük és városunk közönségének mint ilyennek bizonyára nem is lehet kedvesebb krisztkindlije, mint a min­denki által hőn óhajtott stádium tényleges bekö­vetkezése, mely után a legnagyobb skeptikus és pessimists is megnyugszik benne, hogy a törvény- széki palota immáron minden körülmények között végleg befejezett tény. Igaz, hogy minden örömben van ürömcsepp is és ilyen ürömcsepp, bogy a vál­lalatot nem a gyulai ajánlkozó kapta meg, amit őszintén kívántunk volna s aminek érdekében a tör­vényszék ügybuzgó elnöke, a helyi építési bizottság I a vármegye főispánja minden befolyásukat érvé­nyesítették, sajnos eredménytelenül. A tizenhárom- ezer forint differencziát, amennyi a két legolcsóbb ajánlat között fenforgott, nem sikerült paralizálni, amire különben — utólagosan bevallva — eleitől kezdve kételkedtünk, hogy megtörténhessék. De a gyulai vállalkozó elejtésének sajnos tényével szem­ben is van egy megnyugtató momentum. Neveze­tesen az, hogy az igazságügyminiszter Novak Kamill törvényszéki elnökhöz csütörtök reggeli postával küldött rendeletében, amelyben tudatja, hogy a Gyulán emelendő törvénykezési épület és fogház építési munkáinak elvállalása tekintetében véglege­sen döntött, elfogadván Robelly Aladár szegedi epífd- mester ajánlatát, felhívja az elnököt, hogy a szerző­dést a nevezett vállalkozóval kösse meg és a szer­ződésbe kötelező Jeltétel gyanánt vegye fel, hogy a ne-\ vezett vállalkozó az építésnél mindenesetre békésmegyei munkásokat tartozik alkalmazni és köteles egyenlő árak esetén a részlet munkák kiadásánál a helybeli iparo-j sokat előnyben részesíteni. Megjegyezzük még, hogy a forróviz berendezés munkáira nézve a Zellerin M. féle részvénytársaság ajánlata lett elfogadva. Most már tehát a törvényszék építési kérdésében minden akadály el van hárítva s feltétlenül bízó nyos, hogy az épitési munka kora tavaszsznl meg fog kezdetni. Novák Kamill törvényszéki olnök ha­táskörében erre vonatkozólag gondoskodni fog, hogy ez tényleg meg is történjék. A vármegye rendkívüli közgyűlésének tárgy- sorozatát már egy beállították az alispáni hivatal­ban és azt a meghívóval együtt a jövő hót elején szétküldik a megyebizottsági tagoknak. Szerdán délután a pénzügyi és jogügyi szakosztályok tar­tották üléseiket. Ezek újévig befejezik az előké­szítés munkáját és újév után közvetlenül össze log ülni az állandó választmány is, hogy az előadásra kerülő ügyekben határozati javaslatait megállapítsa. A meghívó kibocsátása után lesz alkalmunk bőveb ben hozzászólni a közgyűlés fontosabb ügyeihez. Megyebizottsági tagok igazolása A vármegyei igazoló választmány folyó hó 22-én tartott ülésé­ben foglalkozott a törvényhatósági bizottsági tagok 1898. óvro érvényes névjegyzékének egybeállításá­val. A bizottság az időközben megüresedett tagság1 holyekro megejtett szabályszerű választások alap ján á osorvái-i kerületben megválasztott Szabó Jánost, a tót komlósi kerületben megválasztott Németh Kál­mánt, a Gyulán megválasztott Kéry Gyulát és a Szeghalmon megválasztott Godán Ambrust igazolt bizottsági tagoknak jelentett« ki. Ellenben n Szarva­son az időközbon megürült két tagsági hely belől tésére megejtett választást megsemmisítette a bizott­ság, mert a választást megfelebbezők azon állítá­sát, hogy a határidő kellőleg meghirdetve nem lett, beigazoltnak találta. Végül a legtöbb adót fize-\ tők névjegyzékéből törölte a választmány 10 oly később aztán azokat a rendkívül érdek--» cse vogésoket, amelyek nevét az irodalmi téren is a legelsők közé emelték. így most már a gyulai emlékekről legfel­jebb dr. Erkel Rezső urnák van tudomása, aki Teleki grófnak szintén régi kedves jó barátja volt s akkori Gyulán létekor is rendkívül örült a gróf, hogy hosszú idő után öt viszontláthatta. Göndöcs apát természetesen rögtön meg­hívta Terényit a gróf tisz'eletére adott díszva­csorára s Lej >s azután is gyakran emlegette, hogy nagyon sokért nem adná, hogy gróf Teleki Sándor ezredessel, Petőfinek és az 6 édes aty­jának hírneves barátjával megismerkedhetett. * * * 1889. év tavaszán, Göndöcs apát — akinek mindig volt valami közérdekű „kijárni“ való ügye — feljött a fővárosba s akkor is — mint fent- létekor minden alkalommal — meghitt, hogy vele ebédeljek. Én már^vártam rá a Szikszay éttermében s megérkezve, rögtön azon kezdé az ö szokott bő­beszédűségével : — Tudja-e, ki lesz Békésmegye főispánja? Terényi Bajos, Most jövök Barosstól, aki most ideiglenesen a belügyminisztériumot is vezeti, nagyon kegyesen fogadott s mint régi képvi­selőtársát, most is folyvást tegezett. Az ügyet, amiért hozzá mentem, intézkedett, hogy kedve­zően elintézzék s azután is hosszasan beszélge­tett velem mindenféléről. Egyszer azt kérdi tő­lem : kedves páterkám, ki lenne nálatok ió fő­ispánnak való ember? Kegyelmes uram, mon­dom, annyit tudok, a megyei mágnások közül senki nem reflektál a főispánságra s akárhogy gondolkozom: nincs ott senki arra valóbb, mint Terényi Lajos, aki most megyei főiegyző. Igen, emlékszem rá, mondja Baross, az árvizeknél na­gyon kitüntette magát, Terényi ugyan még arány­lag nagyon fiatal, de ügyes, okos, szorgalmas, egyénnek a nevét, akik már a múlt évben kijelen­tették, hogy tagsági jogaikat mint választott bizott­sági tagok kívánják gyakorolni. Ezek helyébe a legtöbb adót fizető következő 10 egyént vette fel a névjegyzékbe. A vármegye szervezési szabályrendeletét, me­lyen a vármegye őszi közgyűlése eszközölt módosí­tásokat, a belügyminiszter jóváhagyta. Az igy jóvá­hagyott szabályrendelet meghirdetés után jogerőre emelkedvén, a jövő évtől kezdve már négy rendes közgyűlést fog tartani a törvényhatósági bizottság és pedig február, május, szeptember és deczember hónapokban. Az 1898. évi fedeztetés! állomásokat és a ki­osztandó állami mének számát a hármas szakbi-l zottság javaslata alapján következőleg állapította meg a földmivelésügyi miniszter. Fedeztetési állo­mások lesznek: Békés 9, Csaba 10, Csorvás 2, EndrŐd 2, Gyula 4, Gyoma 5, Kétegybáza 3, Kö- rös-Ladány 2, Körös-Tarosa 3, Mező-Berény 4 Orosháza 5, Öcsöd 2, Puszta-Földvár 2, Szeghalom 2, Szont-An.drás 3, Tót-Komlós 2, Uj-Kigyós 3 és Vésztő 4 ménnel. A vármegye alispánja felterjesz­tést tett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a mének ne márczius 1-én, hanem mint eddig is már febiuár 15-én kirendeltessenek az állomásokra. Gyógyszertár átruházások. Piltz Endre körös- tarosai gyógyszerész a tulajdonát képező gyógyszer- tár személyes üzloti jogának Fischer Jánosra, Lacsny 1stvún békési gyógyszerész pedig a tulajdonát ké­pező gyógyszertár jogosítványának Tóth Kálmán volt mezőlelegdi gyógyszorószre leendő átruházásának engedélyiezéseért folyamodtak a bolügyministerhez. A vármegyei házi ipari bizottságot folyó hó 29-ének délután 3 órájára gyűlésre hivta egybe dr. Fábry Sándor alispán. Az ülés tárgyát a Csabán torvezett szövőgyár létesítésének kérdése fogja ké­pezni, melyre vonatkozólag a Taussig-czég, mely- lyel a bizottság már régebben tárgyalásokat folytat, a létesítés feltételeit magában foglaló jegyzékét már beküldötte a vármegyéhez. Kinevezések. A pénzügyminiszter Buchwaldl Gyula vármegyei pénztári könyvvezetőt a márma- ros-szigeti kir. pénzügy igazgatósághoz számtisztté ; a belügyminiszter Merksz Rezső járási írnokot a csabai és Marcsa Imrét a kétegyházj anyakönyvi' kerületbe anyakönyvvezelő helyettesekké novezte ki' Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte," hogy Rosenberg Lipót orosházi lakos vezetéknevét ,Robozu-ra változtassa át. Az állami transversális útnak arndmogyei része is immáron teljesen elkészült és a hét folyamán, átadatott a forgalomnak. Eként tehát Kis Jenőről kiindulólug, Erdőhegy, özékudvar. Sikló, Nagy-Pél és Gy-Varsándon keresztül Gyuláig kőuton lehet közlekedni, a mi városunk forgalmát bizonyára hathatósan fogja emelni, noha korán sem úgy, mint az eredetileg tervezett gyula-fekctegyarmat-n.-zeréndi kőut, a melyet a jövő kérdésének tartunk fel, ömölte volna. Szemle a honvédhuszárság fölött Klobucsár Vilmos altábornagy, a honvédhuszárság felügyelője a bét elején Gyulán volt és két napon át beható, szemlét tartott a helyben állomásozó honvedhuszár ság fölött. A szemle s gyakorlatok végén azok fö­lött teljes megelégedését nyilvánította a tisztikarnak, A honvédelmi miniszter kinevezte a Gyuláit állomásozó 2-ik gyalogezred honvédorvosi tisztikar állományába dr. Polgár Miksát, dr Kármán Sá­muelt, dr. Glück Albertet segédorvosoknak, továbbá dr. Frey Gézát segéd orvoshelyettesnek. Darkó Ká­roly tartalékos gyógyszerészjárulnok pedig a hon­védség kötelékéből elbocsáttatott. igen-igen becsületes ember, amellett egyik nagy­bátyja Beliczey a volt főispán, másik nagybátyja Ipolyi püspök. Az nekem mindegy, vág közbe a miniszter, hanem ha csakugyan arra való ember: hát ö lesz a főispán. Erre aztán csakhamar bú­csút vettem a vas-minisztertől. Én hiszem, hogy csakugyan kinevezteti Terényit s örülök rajta mert tetőtől talpig derek ember. így áradozott a jólelkü apát, akinek min­dig meg voltak az 6 kedvencz ideái és kedvelt emberei s csakugyan úgy történt, mert nem so­kára ezután hozta a hivatalos lap Terényinek föispáni kineveztetését. Mikor azon év őszén, pár napra Gyulára mentem, mindjárt első nap siettem Terényit, aki akkor már a megyeházán lakott, meglátogatni. A régi szívességgel és meleg barátsággal fogadott s pár óráig jóízűen elbeszélgettünk, csakúgy mint hajdanában. Én meg nem állhattam, hogy azon módon «I ne mondjam neki Göndöcs apátnak fenti elő adását, mire ő csak annyit mondott: — Nagyon elhiszem, hogy úgy volt s hálás vagyok érte az öreg urnák, aki különben min­dig kitüntetett a jóakaratával. Elmondta azt is, hogy neki, mint főispán­nak, tulajdonképpen nagyon nehéz a helyzete S mikor én nevetve azt n ondtam erre, hvgy: „parva sapientia regitur mundus*; ö maga is jó­ízűen nevetett rajta s csak annyit fehlt rá: — Nem azért mondom, da tudod, hogy én hajdan még Jancsi prímással is pertu voltam s máig is a fél vármegyével az vagyok, igy aztán nem valami szerfölött nagy az auktoritásom. Mikor elváltunk, az 6 jóságos behízelgő hangján azt kérdi tőlem: — Hát mondj.'d, Bugikám, mit tehetek én érted ? — Köszönöm Lajosként) a jóakaratodat, de most is az a bajom, hogy temérdek a protekto­Árlejtés a megyén. Tegnap délelőtt tartották meg a vármegyénél többféle szükséglet jövő évi szállítására nézve az árlejtést a követkéz > ered­ménynyel: A gyertya- és petroleumszükséglet egy­ségáraiból Fischer M. H. és Gruber csabai ezég 38°/0, illetve 32% árengedményt, Reisncr és Wolf gyulai ezég 38km/o, iile.ve 36% árengedményt aján­lott, miért is a bizottság ez utóbbi ajánlatát fogadta el. A szolgaszemélyzet ruházatánál az egységárak­ból Kálmán Zsigmond és társa 7Va, Ruttner Lőrincz 5>/s%-ot engedett el. A Kálmán-fóle ajánlatot fogad ták el. Az irodai szerekre vonatkozólag Dona Döme és társa budapesti ozég 30‘Mo, Galitzenstein H. budapesti ezég 3öi/s% és Dobay János gyulai ezég 35°/« árengedményt tettek. A bizottság a Dobay- fóle minták kitűnő voltára és arra való tekintettel, hogy az összesen 7 frt 50 krt tevő különbözet alig jöhet számításba azon előny mellett, bogy a vár­megye a szállítóval folytonos érintkezésben állhat, a Dobay-íéle ajánlatot fogadta el. Téli tanfolyam A békési állami kosárfonó tan­műhelyben a jelen tél folyamán egy téli tanfolyam tartását a kereskedelemügyi minister megengedte. A vármegye külömböző községeiből 15 egyén jelent­kezett a téli tanfolyamon való részvételre, a kik két csoportban egy egy\ hónapon át fognak a kosárfonó iparra oktattatni. A tanfolyam előreláthatólag feb­ruár hó 1-én veszi kezdetét és márczius hó végéig mind a két csoport oktatása befejezést nyer. Önálló árvaszék Csabán. A belügyminiszter jóváhagyta Csaba községnek az önálló árvaszék fel­állítására vonatkozó szabályrendeletét. Miután pedig a község a szükséges előmunkálatokat már befejezte, a közigazgatási bizottság utasította a községet, hogy az árvaszék működésének megkezdése iránt haladék talanul intézkedjék. Az árvaszék a bíró elnöklete alatt 2 ülnökből, egy jegyzőből, egy ügyészből s közgyámból és a szükséges segédszemélyzetből fog állani. A szükséges tisztviselő választásokat már leg­közelebb meg fogják ejteni. Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 20-án (ártotta Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt óvnegyedes rendes közgyűlését, amelyen a képvise­lők szokatlan nagy számban jelentek meg, a mi an- nnk tulajdonítható, hogy a meghívóban életbevágó fontos és izgalmat keltő tárgyak voltak felvéve. A közgyűlést Dutkay Béla poigármester elnök pont 9 órakor megnyitotta s a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a meghívóban jelzett ügye­ken kívül még a következők lesznek tárgyalandók : N. Szabados József vállalkozó kérvénye 3000 frt óvadékának kiutalványozása iránt; Diósy Béla vá­rosi képviselő iuditványa a községi tisztviselők és alkalmazottak részére nyugdíjintézet megalkotása iránt; a városi rendőrök kérvénye drágasági pótlék utalványozása iránt és a kolozsvári siket-néma in­tézet segélyezés iránti kérelme. A lapunk múlt heti számában közölt virilis képviselők közül fel­szólalás folytán Őrley Mária örökösök és özv. Nuszbek Józsefnó örököseit, — miután az ingatlanok az örökösöknek biróilag átadva nincsenek,— töröl­tettek, A város egyes utczáinak kikövezése tárgyá­ban a tanács által tett előterjesztés elfogadtatott s .ekként az 54,000 forint árú kövezésre Roheim Náthán vállalkozó ajánlata fogadtatott el s nevezettel a szerződésnek megkötésére a tanács utasittatott. A kövezéssel fölmerülő kiadáshoz szükséges 54 ezer forint a konvertálásból fen maradt s takarékpénz tárilsg kezelt összegből való kiutnlványozása Lll szavazattal 1 szavazat ellenében elhatároztatott oly módon, hogy az 54 ezer forint annuitása 50 évei át visszafizetendő lesz. Schmidt József városi kép­viselőnek a tiszteletbeli árvaszéki ülnöki állásról történt lemondása, eddigi ügybuzgó s önzetlen mű­ködésének jegyzőkönyvi méltatása mellett, tudo­másul vétetett; — tudomásul vétetett továbbá Dr. tóm, aki mind Ígér, de egy se tesz semmit. Ne tégy te én értem egyelőre semmit se, hanem majd annak idején tégy a kis fiamért. — Arról bizonyos lehetsz, hogy ami tőlem relik: mindig mindent szivesen meg fogok tenni, -• monda búcsúzásul. Pár évre ra, mikor a megyei szocziálista mozgalmak miatt a föispáni állástól megvált, Pesten az utczán találkoztunk. Nekem rögtön -eszembe jutott valami, s az első kérdezösködésen átesve, nagy komolyan azt mondom neki: — Na Lajoskám, most már én mondom, hogy szólj, mit tehetek érted? — Hogy-hogy ? — Hát miután a főispánságod fucscsot mon­dott s most aféle állás és foglalkozás nélküli faczór ember vagy : hát szánalomból beprotezsál- lak dijnoknak a minisztériumba. Persze jót nevettünk a bolond ötleten, ami­vel tudtam, hogy a jómódú, előkelő embert úgy sem fogom érzékeny oldaláról érinteni. 0 * * * Képviselő korában ritkábban találkoztunk. Egymástól nagyon is különböző anyagi helyzet­ben és társadalmi körben élve, többnyire csak a véletlen hozott össze bennünket, amikor ugyanő mindannyiszor szidva-szidott, hogy miért nem látogatom meg gyakrabban, amire én rendesen azzal szoktam válaszolni, hogy a dörgölődzésnek még a látszatát is kerülni akarom. — Azt mondhatod talán másnak, de nem- nekem 1 szokta rá mondani, s szavaiból és visel­kedéseiből kiérezhettem, hogy igazán őszintén beszélt. Az Agliárdi-ügyben való hírneves szerep­lése után nemsokára találkoztam vele s örömmel gratuláltam nagy sikeréhez. — Hagyd el kérlek, hiszen most meg azt Pollmann János árvaszéki ülnöki állásról történt lemondása s ezen állásnak végleges betöltéséig, mire nézve pályázat meghirdetésére a polgármes­ter utasittatott, mint tiszteletbeli ülnök Dr. Foll- mann János v. képviselő választatott meg. A vá­sári helypénzszedési jog bérbe adására nézve, a tanács által tett azon előterjesztés, hogy miután Tabak Dávid és Rosenthal Lipót ajánlata a kép­viselőtestület által már jóváhagyatott, izgalmas vita után felhivatnak bérlők, hogy a szerződést 3 nap alatt írják alá, mit ha nem teljesítenek, a város házilag fogja kezelni, — szótöbbséggel elfogodta- tott. Békésvármegye közkórházi bizottságának át­irata, mely szerint az építendő elmegyógyintézet részére 1090 Q] öl telket kér ajándékozni a város­tól, elvileg már most elfogadtatott; do tekintve, hogy vajyonelidegenitésről van szó, a törvény intéz­kedése szerint eme ügy érdemleges tárgyalására 30 nap közbevetésével, 1898. évi január hó 24-ik napja tűzetett ki. Az 1898. évi irodai, valamint az összes szükségletek szállítására vonatkozó előter­jesztések a lapunkban már közölt legolcsóbb aján­latok értelmében elfogadtattak s a szállítókkal a szerződések megkötésére a tanács utasittatott. A város csatornázása tárgyában hozott vármegyei ha­tározatra a közgyűlés kimondotta, hogy tekintettel arra, miszerint az utczák kövezése által a csator­názási tervtől lényeges eltérés fog előállani, s igy a tervek szerint azt keresztülvinni nem lehet — eme munkálatoknak megvalósítása a kövezések be­fejezéséig függőben hagyaudók s erre nézve a vár­megye alispánjához előterjesztés tétetik. A városi tanács előterjesztése a 300,000 frtos kölcsön leszá­molására vonatkozólag tudomásul vétetett; tudo­másul vétetett továbbá az Arpád-utcza szabályo­zására vonatkozó tanácsi előterjesztés is. Pikó Imre és érdektársai indítványa a létesítendő mezőgazda­sági szeszgyár támogatása iránt, habár egy mező­gazdasági szeszgyár közgazdasági szempontból felette kívánat os lenne, de tekintve, hogy a megindított mozgalom nagyon kezdetleges stádiumban van és nincs kellőleg előkészítve, a képviselőtestület ezút­tal még nincs oly helyzetben, hogy a kért erkölcsi támogatást is megadhassa. A községi jegyzők ma­gánmunkálata tárgyában hozott vármegyei szabály- rendelet — tekintve, hogy a város ily szabályren­delettel rendelkezik, mint reá nem vonatkozó, tu­domásul vétetett. — A városi tökepénzeknek a két helybeli pénzintézetnél leendő elhelyezése, névsze­rinti szavazással kimondatott, az eddigi gyakorlat fen- tariása melleit, nevezetesen hogy a pénzkészlet a békésmegyei s I. Gyulavárosi takarékpénztárak kö­zött betétül lehetőleg egyenletes arányban helyez­tetik el. A polgári iskolának gymnásiummá leendő átalakítása iránti előterjesztés — amini azt már több ízben részletesen ösmertettük lapunkban, — egy­hangúlag elfogadtatott s az ez irányban szerkesz­tett memorandumnak a vallás- és közoktatásügyi miniszternél leendő benyújtásával a polgármester bízatott meg. — Ezen ügy tárgyalása alkalmával Csausz Lajos városi képviselő kijelentette, hogy az esetben, ha a jelenlegi polgári iskola nyoloz osz­tályú gymnáziummá fejlesztetik, a saját tulajdonát képező s eddigelé már mintegy 15 ezer forint ér­téket képviselő könyvtárát a gymnáziumnak fogja hagyományozni; a képviselőtestület Csausz Lajost nagylelkű ajánlatáért harsányan megéljenezte s részére jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A köz­ségi orvosok és halottkémek nyugdijára vonatkozó hallom, hogy Gyulán azzal agitálnak ellenem, hogy vallástalan vagyok. Terényi vallástalan? — gondoltam magam­ban, mikor elváltunk, aki ezt mondja: az nem ismeri. Mert én nagyon jól tudtam, hiszen szám­talanszor meggyőződtem róla, hogy fiatalon, sőt felnőtt férfi korában is, még ha valami mulatság­ból, vagy muriból reggel felé kerültünk is haza: lefekvés előtt mindig elmondta azt a kis imádságot, amelyet egykor, gyermek korában, bálványoiásig szerető és szeretett édes anyjától tanult. — Már pedig a vallástalan ember ezt nem igen szokta tenni. * * * Halála előtt pár héttel találkoztam vele vé­letlenül a Dorottya utczán. Megállt velem mint rendesen, kikérdezge­tett családi és magán viszonyaimról, s újból meg­ígérte, hogy meglátogat és megnézi kis famíliá­mat, miután már előzőleg szivesen vállalkozott rá, hogy kis fiamnak majd a nyáron ö lesz a bérmaatyja. — Csak ne laknál olyan messze, Budán, az isten háta megett ! — azzal elváltunk, ó ment fel a szabadelvű pártkörbe, én folytattam az utamat tovább. Mégcsak vissza se néztem utána. Ki gondolta volna akkor, hogy utoljára ta­lálkoztunk ?!... Ki hitte volna, hogy a nyáron már sirja fölött nyillik ki a virág, s a kedves derék embert, a feledhetlen jó barátot nem lá­tom soha többé !.. . Huszonnégy év előtt, a hozzá irt s az ifjúi szív ihletett lelkesedéséből fakadt emlékversemet e szavakkal végzém : „Atyád koporsóját országnak negyede Állta körül sírva, — te élj úgy, barátom, Hogy halálod után, ravatalod mellett, Gyászoló bánattal a félország álljon.“ — S valóban úgy történt! . . . Miskey J. Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents