Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-12-12 / 51. szám

büntetendő kihágást követ el. A folyamodó uj ne­vét csak az engedélynek a „Budapesti Közlöny “- ben való megjelenése után haszLálhatja, de akkor azt használni köteles is. Egy kérvényen többen is, sőt egész községek is folyamodhatnak, ez esetben minden nagykorú után egy 60 kros bélyeg ragasz­tandó a kérvényre. A ki nevét nemessége fentar- tásával akarja magyarosítani, ő Felségéhez inté­zendő és nemességét is igazoló okmányokkal kel- lőeu felszerelt folyamodványát a belügyminiszté­rium utján adja be. Ily esetben kellő okok alapján az uj név régies írásmód mellett is kérhető. A kérvényre ily esetben is 50 kros bélyeg ragasz tandó. ______ Gyula város legtöbb adótfizetői az 1897. évben. Gróf Wencbeim Antal örök. 3746'14 Gróf Almásy Kálmán 2640'09 Uj-Kigyós községe 976*24 Mészárosok szövetkezete 864*75 K. Schriffert József 850 54 Weisz Mór 798 25 Özv. Ferenczy Alajosnó 669‘70 Wagner János 661*76 Hoffmann Mihály, ügyvéd 60,1'821 Winkler Lajos, gyógyszeré*/. 496*32 Ifj. Endrész András 487*67 Yégh Gábor 481*97 Róm. kath. egyház • 481*18 Gerlein Reinhadt 472*88 Erkel János, mérnök 468 82 Ifj. Miskucza György 437*86 Bodoky Mihály, gyógyszerész 436 68 Ladies György, ügyvéd 432 60 N. Szabados Antal 426*45 Keller Imre, ügyvéd 424*08 Czinezár Adolf 407*89 Erkel Rezső, orvos 406-10 Reisner Emánuel 401*79 Léderer Lajos, keresk. kamarai tag. 397*60 Reisner Zsigmond 387*75 Novák Kamill, törvénysz. elnök 385*— Özv. Császár Károlyné 382*57 Braun Mór 369 90 Békésmegyei Takarékpénztár 352*95 Ifj. Kohlmann Ferenc/., kerek kamarai tag 340*76 Stefanovics Péter 311*71 Bogár Lázár 307*39 Bangó János * 294*80 F. Schriffert József 294*02 Szabó András 293 75 özv. Jondz Ferenozné 28144 Dr. Ehrlich Jakab, orvos 280*88 Szikes Márton 280*05 Nagy Jenő, gyógyszerész 276*82 özv. Prág Albinná 273 54 Dr. Liszy Viktor, kir. ügyész 263*-­Széchenyi Lajos 261*84 Illés József 259*84 üelv. hitv. egyház 258*71 Gróf Almásy Dénes 255*83 Gubás Péter 252*64 Bordó János 252*54 Gombos György örök. 252*20 Dr. Follmann János, ügyvéd 250 80 Braun Dávid 251*72 Dr. Berényi Armin, ügyvéd 250*10 Czinozár József 247*84 Dr. Márky János, közjegyző 244*54 Góg András 242*05 Ludvig Mihály 235*79 Bezsán József, lelkész 235*36 Janosovios Emil, ügyvéd 234*86 E. Sohriffort József 232*94 Dr. Berkes Sándor, orvos 225*12 Styr Pál 220*66 Deutsch Jakab 220*25 Biberea Péter, lelkész 22006 Petner Ferenoz 214-04 Sál József, állatorvos 213*86 Schröder Kornél, ügyvéd 212*60 Özv. Reinbart Józsefné 212 Rosenthal Testvérek 210*— Bródy Adolf, ügyvéd 205*38 Sál József, iparkamarai tag 202*46 Schriffert István 197*91 Schriffert József, építész 192 77 Biró Ferencz 192.28 Schriffert István 191*83 Schmidt Gyula 190*38 Luszlig Adolf 18659 Ifj. Szilágyi István 184*67 Nuszbek Józsefeié örök. 183*13 Schriffert Mihály 182*11 Álb György 180*49 Szilágyi Imre 179*33 Kern Márton 178*68 Moskovitz Herman 178*26 Özv. Hoffmann Rudolfné 178*26 Bayer Márton 176*98 Sonnenfeld Miksa 175*05 Özv. Mondák Győrgyné 172*16 Einer Mátyás 170*62 Ruck Ádám 169*27 Pivár János, tanár 169 26 Gergely Pál 167*83 Örlev Mária őrök. 167*40 Ifj. Demkó József 166*24 Székács Lajos 165*89 Özv. Billicz Vilmosnó 165 60 Özv, Hanner Gusztávné 165*48 Szverle János 165 09 Szilágyi István 164*68 Bulboka Jánosné 164 63 Dömény Lajos 160*63 özv. Mogyosóssy Jánosné 158*44 Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlését, melyről a múlt heti számunkban azt irtuk, hogy e hó máso dik felében fog megtartatni, mint ujdbban értesü­lünk, január hó 7-éré halasztották, mert az elme­gyógyintézet részletes tervei és költségvetése csak ez időre lesznek készen, a mely ügy pedig a köz­gyűlésnek egyik főfontosságu tárgyát fogja képezni. Az uj törvényszéki épület és fogház létesítése ügyében az igazságügyminiszter Wagner Gyula mű­egyetemi tanár műépitészszel november 30-án kö­tötte meg a szerződést, amely szerint utóbbi az építés műszaki felügyeletére kötelezi magát. Az ily értelemben kötött szerződőst Novák Kamill törvény- széki elnök saját aláírásával is ellátva folyó hó 6-án küldte fel az igazságügyminiszterhez, aki kü­lönben — amennyiben eddig nem történt volna meg,— egy-két nap alatt okvetlenül dönteni fog fö lőtte, hngy az építési vállalatot az árlejtés ered­ményéhez képest melyik ajánlkozónak adja oda Értesülésünk szerint a legolcsóbb ajánlattevő Robelli Aladár szegedi és Szabados József gyulai vállalko­zók vannak kombináczióban s utóbbi mellett igen nyomós indokok szólanak és hathatós támogatás keres érvényesülést. Jóváhagyott útépítés. A kereskedelemügyi mi­niszter jóváhagyta a vármegyének azon határozatát melyben a Gerlától a vészéi Ilidig terjedő útsza­kasz kiépítését elhatározta. Most amikor már csak a határozat végrehajtása van hátra, ismét utalunk arra, hogy ezen ut kiépítését a legutóbb is sűrűn hangoztatott gazdálkodási elvekkel összeegyeztethe- tőnek nem tartjuk, azért örömmel látnék ezen ha­tározat félretételét. Az egész terv különben is a dobozi út kérdésének kifolyása, czélja expiálás lett volna, amire pedig, különösen ilyen teljesen czél- tévesztett hibás alapon, szükség nincs. Tartsa vissza a vármegye az ezen útra szánt 50—60 ezer forintot; a közel jövő sok fontos és igazán szükséges kér­dés megvalósítását fogja kívánni, amelyekre úgy sem igen bir már a sok áldozatot hozott vármegye megfelelő anyagi erőkkel. Megyebizottsági tagválasztás volt Gyulán folyó bó 6-dikán és pedig a Terényi Lajos elhalálozása folytán a belvárosban üresedésbe jött állásra, melyre az első s ötödik kerület országgyűlési képviselő választói lajstromban bejegyzettek voltak jogosítva szavazni. A mostani választás iránt olyan érdeklő­dés nyilvánult, amelyhez hasonlót nemcsak akkor nem tapasztaltunk, amidőn — mint ez esetben — csupán egy, hanem akkor sem, amikor négy-öt hely betöltésének alkalma forgott fen. Nevezetesen rend­szerint 60, maximum 100—120 szavazatot szoktak volt beadni, mig hétfőn a szavazók száma 256 volt. Maga ez az érdeklődés is bizonyára örvendetes tény, de ennél sokkal örv&ndetesebb a választás eredmé nye, amennyiben ATeVy'GyuIa 135 szóval, tehát a szavazatok általános többségével választatott meg megyebizottsági tagnak. Örvendetesnek nyilvánítjuk és a közvélemény is, melynek e választásban cse­lekvő s döntő része volt, szituén örvendetesnek ítéli a választás eredményét, merlNjfféry Gyulában a törvényhatósági bizottság, egyéniségének kiváló­sága mellett elméletileg és gyakorlatilag első rangú szakerőt, Gyula városa pedig jogos és természet­szerű érdekeinek ép oly hivatott, mint buzgó szó­szólóját és képviselőjét fogja találni, amire Gyula városa ha valaha, mondanunk sem kell miért, bi­zonyára ma különösen rá van utalva ; s akik igen gyakran abba a kelletlen helyzetbe jutottunk, hogy sok választást és mellőzést a város érdekei szem pontjából kifogásolnunk kellett, igaz örömünket fe­jezzük ki, hogy a hétfői választáshoz úgy a válasz­tóknak, mint Gyula városának és a vármegye tör­vényhatósági bizottságának őszintén gratulálhatunk. A vármegyei földmives iskola ügyeit intéző bisottság f. hó 6 án Csabán ülést tartott, melyen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt részt vet­tek Beliozey István, dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Szalay József. Székács István. Achim Gusz­táv, Kállay Zoltán és Deimel Lajos. A bizottság az iskola gazdasági ügyeivel foglalkozott, igy el­határozta, hogy az iskola telepéhez tartozó „Kop­laló“ nevű területet a planirozás kötelezettsége mellett 2 évre vállalkozóknak bérbe adja, a komló és veres here termeléssel kísérletet tesz, valamint a még szükséges gazdasági épületek és* felszerelé­sek tervát Achim Gusztáv mérnökkel elkészítteti Végül a benlakó tanulók élelmezőjének kérelmére a szerződésben megszabott vállalati összeget a drá­gaságra való tekintettel ez évre személyenként és havonként három forinttal telemelte. A transversális müutnak ismét egy újabb sza­kaszát adták át a közforgalomnak. Az ut szarvas- balcsóhalmi szakaszán az épités és hengerezés be­fejeztetvén, a kereskedelemügyi miniszter rendé lete folytán tegnap délután történt meg az utsza knsz felülvizsgálata és a közforgalomnak való át­adása. A bejáráson, melyen Landau Gusztáv mi­niszteri tanácsos elnökölt, a vármegye képviseleté­ben Haviár Dániel és dr. Krcsmárik János főszolga­bíró vettek részt. A gyulai mandátum. A , képviselőház állandó igazolási bizottsága Kubinyi Árpád elnöklése alatt tartolt keddi ülésén vizsgálat alá vette Bartha Miklós Gyulán megválasztott országgyűlési képviselő meg­bízó levelét. A megbízó tevéiül szolgáló választási jegyzőkönyv úgy tartalmára, mint kiállítására nézve megfelelvén a törvény és a házszabályok rendelke­zéseinek, a bizottság Bartha Miklóst a kérvényez- hetésre megszabott 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek jelentette ki és jelentésének a Ház elé terjesztésével Psik Lajost bizta meg Az igazoló bizottság jelentését a képviselőház csütörtöki ülé­sén ilyen értelemben be is terjesztette, arait az ellenzék, — mint eddigelé a Bartha Miklós megvá­lasztására vonatkozó összes előterjesztéseket is, — élénk éljenzéssel vett tudomásul. Árlejtés a vármegyén. A vállalkozó nélkül maradt kórházi élelmezés biztosítására f. hó 7-én tartották meg az árlejtést az alispáni hivatalnál. Hat vállalkozó adott be zárt ajánlatot, kik közül öten az egységárakra felülfízetést kertek és pedig ágyában s igy nem láthatván, hogy A miként fogadja ezt a harczias támadást, hamarjában iga­zán nem tudtam, mit gondoljak. — Ehen van-e, — szóról-szóra elolvasta Lajos ur6, én meg mindjárt megjegyeztem, hogy hun van . . . s azzal felveszi az asztalról Petőfi összes költeményeit, felüti nagy mérgesen egy rr.eg- jegyzett helyen és a szemem elé tartj a,az ujjaival böködve egyik versre, mire ón önkénytelenül is elkezdtem a mutatott sorokat fenhangon olvasni: „Sára néni, hej, mikor kendet még Sárikámnak, lelkemnek nevesték* ... — Hát mivel érdemeltem ón ezt az urfitól, hogy igy ezégérez a városban?! — fordult hoz­zám az öreg, már csaknem siró hangon, de én akkor már — hallva Lajosnak a párnákba foj­tott kaczagását — körülbelül tisztában voltam a helyzettel s kénytelen voltam magam is ka czagásban kitörni, mire az öreg oly dühbe jött, hogy majd a fejemhez vágta a könyvet. — Ugyan világosítsd fel már kérlek az öre­get, mert még kiver a házból — mondom La jósnak, hogy a tragikomikus jelenetnek véget vessek, de ö, nagy nehezen komolyságot erői tetve magára, még jobban rám duplázott: — Már ne tagadd barátom, mert én be­vallottam Vargánénak, hogy te Írtad róla azt a verset ... de tovább már nem tudta mondani s harsogó kaczagásba tört ki, a mi az öreg asszonyt még jobban kihozta a sodrából. Ki tudja, mit tett volna dühében Vargáné, de éppen akkor lépett be dr. Pomutz kir. tauá- csos, a ki akkor a Lajos szobája melletti lak­osztályban lakott s én rögtön hozzá fordultam: — Kedves doktor ur, mondja meg kérem: micsoda könyv ez? Az öreg ur nagyot nézett a furcsa kér­désre, de azért egy pillantást vetve a könyv czimtáblájára, rögtön azt felelte: — Hát a Petőfi költeményei. — De ki irta mindezt a verset, a mi eb­ben a könyvben van? — kérdém újra. — Hát ki irta volna más, mint Petőfi Sándor. — Na hát akkor egye meg a fene magát is, Lajos urfi, tudja! — kiáltott erre az öreg Vargáné s azzal kisietett a szobából, mérgesen becsapva az ajtót maga után. Mi majd megszakadtunk nevettiinkben. Mire aztán Lajos elmondta, hogy akkor reggel unal­mában elővette Petőfi költeményeit s véletlenül éppen az ismeretes „Sára néne" czimü versnél nyitván fel, minthogy az öreg Vargánet is Sárá­nak hívtak, az a pokoli ötlete támadt, hogy el­olvasta a verset az öregnek s elhitette vele, hogy én Írtam az ö csúfságára s még ő biztatta, hogy ezt már ne hagyja annyiban. Hívtuk aztán be az öreg Vargánét, de ez már akkor kint sirdogált a folyosón, panasz­kodva a házbeli cselédségnek, hogy Lajos urfi ótet már csak bolondnak nézi. Lajos — látva, hogy az öreg nagyon zokon veszi a dolgot — nagy nehezen mégis csak be- édesgette s mikor hosszas békéltetés után sem hagyott fel a pityergéssel — talán mert nagyon megsajnálta, vagy talán, hogy érzékenyen sajgó sebére gyógyító irt tegyen — a párnája alatt levő tárczájából kivett néhány forintot s az öreg asszony felé nyújtva, igazán kérlelő, gyön­géd hangon szólt hozzá: No, kedves öreg Vargáném, talán csak nem haragszik rám, a miért egy kicsit meg­tréfáltam? Az öreg asszony— a hangtól is, meg talán az ajándéktól is megszelídülve —- felelt vissza * Hiszen lehet is az urfira haragudni! Terényi Lajos, alig hogy a jogi tanfolya mot jó sikerrel bevégezte, azonnal a közszolgá­lat terére lépett s hogy kezdettől fogva a vár­megyei élet volt az'ideálja: legjobban bizonyítja az, hogy rögtön a közigazgatási pályát válasz­totta. A Zsilinszky Mihály által Csabán szerkesz­tett, de Gyulán megjelenő „Békés“-nek akkori­ban én voltam a gyulai mindenféle eseménye­ket megíró referense s igy aztán természetesen siettem ezt az „eseményt“ is a lapban felemlíteni, a mely a „Békés* 1874, évi február i4-én meg­jelent 7. számában, a következő sorokban látott napvilágot: A „ Terényi Lajos végzett jogászt, főispán ur 6 méltósága tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. — „Csak sast nemzenek a sasok /“ — mondja magyar Hordozunk — s a derék ifjúnak őszintén kíván­juk nyilvános pályája kezdetén, hogy járjon ma­gas szellemű atyjának utain s az ő példája lelke­sítse mindenkor tenni és áldozni a közjó érde­kében1.* Barátaink közül egyik-másik rósz néven is vette tőlem ezt a kis közleményt s azt mond­ták rá nekem: „ugyan mire való Terényit any- nyira tömjónaznil“ En természetesen védtem magamat, hogy minden „tömjénezéstől* távol, igazi meggyőződé­sem szerint írtam : — s ha most visszaemlékez­nek rá az illetők, eszökbe juthat, hogy a ké­sőbb történtek kinek adtak igazat! * * * (Folyt, köv.) Miskey J. Béla. ifj Balogh József gyulai lakos 15%, Lendvay Má­tyás gyulai lakos 15°/„ Frailer István és Hecht Lipót gyulai lakosok 9 */,•/«, Lehrmann Soma gyu­lai lakos 9%, Pintér Hermann kolozsvári lakos 7°/„ felülfizetést kértek, mig Grósz Frigyes fehér­templomi lakos az egységárakból l°/0-ot leenge­dett. A közkórházi bizottság ezen utóbbival, mint legolcsóbb ajánlatot tevővel kötötte meg a szer­ződést. Névváltoztatások .M. Braun József, Mezői Berény község főjegyzője és gyermekei „Belenez- érési*-re, Grünbaum Ábrahám Adolf mezőberényi lakos „Korányi*-ra változtatták belügyminiszteri engedélylyel vezetéknevüket. A párisi világkiállítás magyar csoportjának kormánybiztosa megkereste a vármegyét, hogy a mennyiben mütörténelmi becscsel bíró tárgyai és festményei volnának, azok jegyzékét hozzá küldje meg és a tárgyaknak a kiállításra való elküldése iránt intézkedjék. Az 1900* évben tartandó ezen óriási világkiállítás kormánybiztosa. Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter, nagy fáradsággal járó, sokoldalú tevékenységet fejt ki, melynek elő­relátható eredménye az lesz, hogy az ezeréves kis Magyarország nagyszabású és méltó kiállítással vesz részt a nemzetek versenyében. Járványok krónikájából. Az elmúlt héten a vármegye területén a következő fertőző betegségek fordultak elő .* a roncsoló toroklob Szarvason és Orosházán, a vörheny Orosházán, Körös-Ladányban, Sámsonban, Tótkomlóson, Gyomán, Körös-Tárcsán. Szarvason és Uj-Kigyóson; a himlő Öcsödön és Szent-Andráson; a hasi hagymás Körös-Ladányban Mező-Berényben és Békésen; a torokgyík P.-Föld- váron és Dobozraegyeren; a kanyaró Tót-Komlóson. A sertés zárlat feloldása. Örvendetes hirt adunk közre, midőn tudatjuk, hogy a Gyulán oly hosszú idő óta uralkodó sertészvész járvány meg­szűnt. Minthogy négy hét óta uj betegülés nem fordult elő, a fertőtlenítések foganatosíttattak és most folyik azok felülvizsgálata, melynek kedvező eredménye alapján a legközelebbi napokban a zár lat hivatalosan megszűntnek fog nyilváníttatni. He­lyén valónak tartjuk itt figyelmeztetni városunk lakosságát, hogy a sertés szállítások körül az óv­intézkedések betartásában a hatóságot saját érde­kében is támogassa, nehogy a kedvező helyzet ismét rosszabbra forduljon és elő ne álljon nálunk is a csabai eset, hol a zárlat feloldása után néhány napra újból kiütött a sertésvész. Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Nagy Lajos orosházi állami polgári iskolai igazgató tanítót jelen állomásán való meghagyása mellett igazgatói minőségében megerősítette. Dr. Örley Ödön kórházban benlakó orvos az orvosi szigorlatot kitűnő sikerrel letóvén, tegnap avattatott fel tudorrá a budapesti egyetemen. A „Békésmegyei egyetemi ifjak köre“ f. hó 4-re kitűzött közgyűlése a tagok nagy érdeklődése mellett következő tárgysorozattal folyt le: A múlt ülésről szóló jegyzőkönyv felolvasása és hitelesí­tése után Hunyady István elnök előterjesztette a választmány jelentését az alapszabályok kinyoma- tása iránt tett intézkedésekről. Ezután Vidovics István olvasta fel a pénztár állásáról szóló jelen­tését, melynek tudomásul vétele után a kör a megüresedett háznagyi tisztségre Vangyel Tibor rendes tagot választotta meg. A szünidei választ­mány némely függőben levő ügyének tárgyalása után a közgyűlés köszönetét fejezte ki a „Békés“ szerkesztőségének azon készségéért, hogy a lapot dijmentesen rendelkezésére bocsátotta. — Végül Vangyel Tibor szavalta el „Az orr“ czimü vig mo­nologot. A legközelebbi közgyűlés f. hó 11-ére tűzetett ki. Végre valahára megemberelte magát az idő s gazdaközönségünknek óhaja teljesült. Hónapokra terjedő abnormis szárazság után csütörtökön reggel erős havazásra ébredtünk. A délután folyamán a havat eső váltotta fel, pénteken egész napon át újra havazott és esett, úgy, hogy a föld, illetőleg a vetések most már kellő nedvességhez jutottak. A légsulymérő folyton alant áll, a mi további csa­padékra is reményt nyújt. Deczember derekán lé­vén, természetes már bajos remélnünk, hogy a hó után szép idő következzék, bár arra volna szük­ség, hogy az őszi vetések kikeljenek és egyelőre meg kell nyugodnunk és elégednünk, ha a kikelés a hó alatt fog megtörténni is. Házasság. Túri Károly fiatal csizmadia iparos folyó hó 8-án esküdött örök küséget Biró György csizmadia iparos polgártársunk kedves leányának Rozáliának. Eljegyzés. Viszt József törekvő kerékgyártó iparos, az iparos ifjúsági egylet ügybuzgó választ­mányi tagja eljegyezte Dávid András timármester polgártársunk bájos leányát Mariskát. A gyulai izraelita nőegylet, a szegény sorsúak nagymérvű segélyezése okából erősen igénybe vett pénztára javára fordítandó tiszta jövedelemmel folyó hó 21 én theaestélyt rendez a Komlóban. A gyulai katholikus olvasókör bálja nyitja meg régi szokás szerint a farsangot az 1898. évben is, amennyiben január 9-én a Göndöcs-népkerti pa­vilion termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. A vigalom előkészítésén egy a kör kebeléből kikül­dött báli bizottság buzgólkodik. A gvula-várii regálé bérlet másodszori verseny­tárgyalása e hó 9-én folyt le, de mivel a kikiáltási áron alul adattak be csak ajánlatok, igy a verseny- tárgyalás ismét meddő maradt. Öngyilkosság. Kocsis Lajos gyomai illetőségű 23 éves, nőtlen, a központi szállodában alkalmazva volt házi szolga folyó hó 2-án öngyilkossági szán­dékból gyufaoldatot ivott, melytől annyira roszul lett, hogy folyó hó 4-én kórházba kellett szállítani; a beszállítást megelőzőleg gazdája kérésére orvos által megvizsgáltatott ugyan, de az orvosnak azt hazudta, hogy 10 pohár erős pálinkát ivott, attól van a nagy gyomorfájása; a kórházi orvosok előtt

Next

/
Thumbnails
Contents