Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-12-05 / 50. szám
50-ik szám. Gyula, 1897. deczember 5-én XXIX« évfolyam f Szerkesztőség: '1 (' Templomtér, Dobay Janos || kereskedése, liova alap i 11 szellemi részét illető köz- 1 lemények intézcndők. , (' Kéziratok nem adatnak (' tig vissza. i> í| Előfizetési áij : ' íj Egész évre . 5 frt — kr. ■; (' Félévre ... 2 ».50 » f; Évnegyedre .1 »• 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Tupp^up^ur íj11"- t'f** Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IC Ó ÉC 3ST TD Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hír- íj detések és nyilt-téri köz- ■ lemények küldendők. i Hirdetések szabott áron fogadtatnak < el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. í % A tavalyi választás eredménye s ebből kifolyólag Terény\Lajos halhatatlan érdeme, Itező Bodokyt, ki Popovics pártelnök üdvözlő és prdgrammja kifejtését kérő szavai után nyomban megkezdte csaknem másfél óráig tartó és folette nagy tetszéssel fogadott beszédét, mely kivonatosan Választás után. Nem volt igaza Bartha Miklós, Gyula városa megválasztott orázággyülési képviselőjének, a midőn Jantsovits Emil választási elnök őt üdvözlő beszédjének ama részére ruflektálólag, hogy a kisebbségben maradt párt (azt mi teszszük hozzá, bogy a Bartha ellenes párt zöme) Gyula város függő kérdései iránti aggodalomból sorakozott Bodoky Zoltán köré s melyekre nézve — mellesleg Írva — Jantsovits Emil választási elnök szintén csak a jövőre utalt, mint a mely jövő fogja tudni igazolni vagy megczáfolni, mennyiben voltak vagy nem voltak ezen aggodalmak jogosultak; mondjuk, nem volt igaza Bartha Miklósnak, a midőn kétségbe vonta a „helyi érdekek“ iránt táplált félelem jóhiszeműségét, kijelentvén, hogy ő nem hisz az aggodalmak komolyságában, hanem bajuknál fogva előrántott és kifundált ürügynek tekinti, a rnelylyel csupán azt leplezték, hogy mindenáron kormánypárti képviselőt akartak választani. Ismételjük, hogy ilyen értelemben Bartha Miklósnak nem volt egy csepp igaza sem. Azokat az aggodalmakat tényleg átérezték, úgyszólván átszenvedték nemcsak a Bodoky Zoltán, hanem az ö jelöttségét támogató választó s nem választó polgárok is, a kiknek Gyula városa nem csupán ideiglenes tartózkodási helyük, hanem szülővárosuk, a melyhez jó és balsorsuk elválaszthatlanul köti őket, a melyben élniük, balniok kell, a melyért — annak mindig exponált, örökkön fenyegetett; folyton válságos helyzetében —« a város hü fiainak nagy körültekintést kell tanusitaniok, alkalomadtán a legsúlyosabb áldozatoktól sem szabad visszariadniok. Mi tudjuk, hogy Bartha Miklós nem hiszi, hanem az semmit sem változtat magán a tényen, hogy a tavalyi általános képviselőválasztás alkalmával igen is úgy volt, hogy Gyula városa székhely jellege s ezzel exis- tencziája s jövője állott koczkán, úgy, hogy a mit tavaly tudásunk és meggyőződésünk hevével éreztünk és vallottunk, most is ragaszkodunk hozzá és/ hangsúlyozzuk, hogy Terényi Lajos megbuktatása Gyula városától valóságos öngyilkos politika lett volna. Százszor és ezerszer nem volt igaza Barabás, Béla gyomai képviselőnek sem, a midőn ma egy hete azt hirdette a Kossuth- téren, hogy Gyula városára nézve az uj törvényszéki palota csupán egy diszes épülettel való gyarapodás jelentőségével bir. Annyival és semmi egyébbel. Nem úgy van Barabás Béla képviselő ur! Minden széptani érzékünk daczára az uj törvényszék épületének díszes palota jellege csábit bennünket legkevésbé; minekünk, t. i. Gyula városának az uj törvényszéki épület kizárólag csak azért értékes, mert instituczió jellege van; intézmény és biztosíték ugyanis az uj törvényszéki épület, hogy Gyula városa az idők beláthatlan végéig közigazgatási s bírósági székhely marad; intézmény és biztosíték, a mely sziklaakadályokat tornyosit a szomszéd város mindig lappangó ellenséges és agressiv törekvései elé; intézmény és biztosíték végül a változó kormányhatalom esetleges bosszúálló szeszé lyei ellen is. A város dicső halottjának, Terényi Lajosnak halhatatlan érdeme, hogy Gyula városát oda juttatta, a hol — az ő választását megelőzőleg lapunkban óhajképpen megírtuk — a közelebbi szomszéd városok között : Arad, Nagyvárad, vagy távolabbi példákat véve, a hol Lugos, Veszprém, vagy Kaposvár vannak ; a mely városok, ha ellenzéki képviselőt választanak is, legfeljebb annak teszik ki magukat, hogy a hatalom egy vagy más előnyt és kedvezményt megtagad tőlük, de attól a veszedelemtől, attól a halálos csapástól, hogy Arad, Bihar, Krassó, Veszprém vagy Somogy vármegyék közigazgatási s bírósági székhely-jellegüktől megúsztassanak, meg vannak óva. hogy Gyula városa tpunár ilyen helyzetbe jutott. Ezt és részünkről csak ennyit akartunk; semmivel sem többet. Ezt elértük és ami ez irányban megtörtént, 'azt sem a szomszédváros kapzsisága, sem á vármegyében esetleg túlsúlyra törekvő nemzetiségi áramlat, sem a változás törvényeink alávetett hatalom, nem fogja többé Meg nem történtté tehetni. Ami Gyula városa egyébb függő kérdéseit illeti — és ezekben reflektálunk a hozzánk intézett és lapunk múlt heti számában közölt sorokra — ezek, jelentőségüket és különösen kihatásukat illetőleg, először is nem vonhatók párhuzamba a törvényszék létesítésével. A legfontosabb kettő: az elmebeteg gyógyintézet felállítása és a honvédhuszár- ságnak gyalogsággal való kártalanítása. Mind- akeltő szintén oly előrehaladott stádiumban, hogy bármelyiknek elejtése annyira evidenssé tenné a visszatorlás .czélzatát, hogy azt, kormányzati jóakaratról nem is beszélve, maga a kormányzati tisztesség látszata sem fogná megengedni. Hanem ami az ezekkel nem egyforma stádiumig jutott dolgokat, nevezetesen első sorban a Gyulán létesítendő árvaházat, továbbá az uj törvényszéki épületnél a Gyula városi iparosok ajánlatának figyelembe vételét illeti, hogy egyebekről mint közvetlenül nem aktuális kérdésekről meg se emlékezzünk, habár nem is oly fokig pessimisták, magunk sem vagyunk távol a szives czikk- iró nézetétől, ezekre s hasonlókra bizony rósz idő fog járni. Elfogadjuk ugyanis azt a nézetet, hogy mindaddig, inig Bartha Miklós és Bánfy Dezső, gyarló emberekből minden földi salaktól ment, transcendentalis magasan álló angyalokká nem fejlődnek ; mindaddig különösen mig egyéni rokon- és ellenszenvek, egyéni szeretet és gyülölség a köz és magánéletben érvényesülésre törekszenek és érvényesülésre találnak : bármelyiköjük mi- nistersége alatt hátrányosnak tartjuk mi is — és pedig nem a köztük fenálló politikai, hanem személyes gyülölségnél fogva — a másiknak országgyűlési képviselővé választását. Igen is /hátrányosnak t. czikkiró! magunk is; hátrányosnak, de — hála Istennek — nem többé oly halálos veszedelemnek, mint aminő veszedelemként tavaly lebegett a választás e város élete s jövője fölött. Áldva legyenek Terényi Lajos porai az anyaföldben, kegyeletünk és hálás szeretetünk virrasszon örök álma fölött! Képviselő választás. Az elmúlt hét nagy részét elfoglalták városunkban a képviselőválasztás mozgalmai. A választás napján kívül leginkább a vasárnip volt eseményekben és szónoklatokban gazdag, amikor a szabadelvű párti jelölt program mb es z cd é t tartotta, a 48-as párt részéről pedig többen kitartásra buzdították szónoklataikkal párthiveiket. Szerdát Ugrón Gábornak, a róla nevezett párt vezérének megérkezése és nagyszabású politikai szónoklata tette nevezetessé, a többi napokon pedig mindkét részről folyt a kapaczitálás és korteskedés minden vonalon. A választási mozgalmakról és a választási aktusról a következő tudósításunkban számolunk be olvasóinknak: Dr. Bodoky Zoltán programmbeszéde. A szabadelvű pártnak egy héttel előbb felkért képviselőjelöltje dr. Bodoky Zoltán vármegyei fő jegyző vasárnap délután 3 ór.ikor tartotta meg programmbeszédót. A Göndöcs-népkerti pavilion nagyterme, daczára Bartha Miklósnak ugyanezen időre eső fogadtatására, egészen megtelt választó polgárokkal úgy, hogy a programmbeszed iránti érdeklődést szinte szokatlannak mondhatjuk. A pártgyülést Popovics Jusztin eluök nyitotta meg és indítványára több tagú küldöttség ment a jelölt meghívására. A jelölt érkezéséig Oláh György lelkes hangú beszédben bizonyítgatta, hogy Gyulának ez idő és a jelenlegi viszonyok szerint csakis szabadelvű párti képviselőt kell és szabad választania. Beszéde végeztével hosszas éljenzés fogadta az éra következőkről szólt: Beszéde elején elismeréssel adózott a város elhunyt képviselője, Terényi Lajos személyének, prQgrammját azért legegyszerűbben úgy körvona- íozhatja, hogy ugy' Akarja szeretni hazáját és any- nyit akar használni városának, mint Terényi (Tetszés). Majd az ellenpárttal és annak akcziójával foglalkozott. Kis ember vagyok, (Felkiáltások : Nagygyá teszszük) közkatona — úgy mond, — nem vagyok nagy, mint azok, kik hetek óta járnak Gyulára szavazatokat gyűjteni és akik lapjaik tanúsága szerint néhány hét előtt még azt sem tudták Csabán van-e Gyula, vagy megfordítva; de azt hiszem,! hogy amint e nagy hazafiak megtalálták a Gyulára vezető utat, mikor kerületre volt szükségük, a választók akaratából csakhamar meg fogják találni a kivezető utat is (Nagy tetszés és derültség). Nem Ígérhet — úgy mond — mint azok mesés boldogságot, de a fokozatos haladásnak, melynek nagy arányú' voltát legújabban oly sokszor tapasztaltuk, buzgó és lelkes hive lesz. Ma már mind meg van az, mit 1848-ban óhajtottunk. Világos és szép képét nyújtja ezután az 1867-iki kiegyezés óta és annak’ alapján létesült politikai, nemzeti és gazdasági fejlődésnek. Több ez; mint a folytonos és már tartalom nélküli ne- gáczió, melynek maholnap már egyedüli fegyvere lesz a csendőrök sárga-fekete kardbojtja (Helyeslés). Áttért ezután a megoldásra váró feladatok vázolására. Politikai bajaink között legnagyobb az, hogy a hazafiságót hasznot hajtó foglalkozásként fréquentálók saját kizárólagos erényüknek tartják azt, pedig a hazafiság nem erény, hanem kötelesség. Ezek — az ellenpárt — mondották, hogy a gyulai ezabadelvüpárt dróttal fogott magának jelöltet1. Elismeri, hogy nem kapkodott e kitüntetés után, mert jelenlegi állásában megtalálta a kellő tért a haza szolgálatára. De sokkal tisztességesebb nek véli, hogy a választók fogják dróttal jelöltjüket,-mint ha ő indult volna el kezében dróttal és járná az országot Kolozsvártól Szegvárig, onnan Gyuláig a nép kegyét és mandátumot huj-zolva. (Szűnni nem akaró taps és tetszés nyilvánítások). Kossuth Lajos mondotta, hogy a magyarban nagy a hősi bátorság, de kevés a polgári bátorság. Erre e polgári bátorságra pedig most nagy szükség van, midőn a hazafiságót saját monopóliuma ként tekintő ellenpárt a szó és kapaczitálás minden eszközével terrorizálni -akarja a szabadelvű polgárokat akaratuk nyilvánításában. A jövő politikai teendőire tért át ezután. Szólt az Ausztriához való viszony rendezéséről, mely a kormányelnök nyilatkozata szerint csakis alkotmányos úton történhetik. A quota emelését megfelelő ellenszolgáltatás nélkül semmi esetre meg nem szavazza. (Tetszés). Első rendű feladat a közigazgatás államosítása, nem a tisztviselők, hanem az önkormányzat érdekében, mely csak akkor lesz hathatós kormányzati tényező, ha teendőit a bürokratikus teendőktől elválasztjuk. A nem annyira nagy, mint inkább egyenlőtlen adózás m att szükséges az adótörvények reformja. L"g közelebb életbe fog lépni az esküdtbiróságo!<róI szóló törvény, ezzel ismét egy 48 ilei eszme valósul meg. Már, folynak a tárgyalások a legutóbb benyújtott és a munkáskérdést szabályozó törvényjavaslat felett. Szükséget látja a mezőrendőri és állategészségügyi törvény revisió- jának, a sertésvész miatt elrendelt zárlat enyhítésének. A népoktatásra vonatkozólag kívánja, hogy az ingyenes legyen és hogy a tanítók anyagi hely zete kedvezőbbé tétessék. (Helyeslés). Yégül szól a helyi érdekekről és hogy ezt az ellenpárt tagadásával szemben felhoznia szabad az országos érdekek mellett, utal arra, hogy a jelenlegi országos pártalakulások mellett a gyulai mandátum sorsa nem lényeges. Az Ugron-pártban most hatan vannak, mennyiben nyernek az ellenpárt által hangoztatott országos érdekek, ha heten lesznek? (Derültség). Az ellenféltől tnftulni nem szé gyen. Gyula riválisa: Csaba a saját érdekeit szol gálta, midőn a szabadelvüpárt jeles tagját, Zsilinszky államtitkári választotta képviselőjévé, mert no szolszolgálja érdekeit Gyula az által, hogy szabadelvű párti képviselőt választ? Jelzi a következő nap (hétfő) fontosságát Gyula életében, amikor a törvényszéki palota építésére, a törvényszék felépítésével a székhely kérdés végleges eldöntését Gyulának biztosítania kell. De más téren, közlekedési, árvédelmi, nevelésügyi és ipari ügyekben is sok helyi intézménye vár Gyu'ának létesitésre. Itt tehát igen is szabad és kell a helyi érdekeket hangoz tatni. (Helyeslés). Az igazságot nem kell feltalálni. Nem az az igazság, mit heteken át tartó hangos beszédek és kapac .hálások utján érnek el, hanem az a mi az első pillanatban az értelem előtt az igazság erejével hat. Beszédét igy fejezte be: Hálatelt szivvel köszönöm bizalmukat, rnelylyel visszaélni sohasem fogok. Szivem és ajtóm nyitva lesz mind:g önök előtt, igazságos ügyük bennem mindig pártfogóra talál. Szivembe zárom e szeretett yáros minden egyes lakosát. Szűnni nem akaró tetszés nyilatkozatok és éljenzés kisérte a beszédet, mely valósággal elragadta á hallgatóságot. A jelölt nagy előadói készsége, a nagy teremben előnyösen érvényesült orgánuma, mely a hosszú beszéd alatt legkisebb mérvben sem tagadta meg a szolgálatot, mindenkit megleptek. A beszéd maga eszmemenet és szerkezet dolgában is kerek és igen sikerült alkotás volt és annak különösen polemikus részei frappáns hatást gyakoroltak. A választók Popovics pártelnök záróbeszédé után igen lelkes hangulatban és Bodoky éltetése mellett oszlottak szét. Bartha Miklós fogadtatása. Ugyancsak vasárnap délután a három órai vonattal nagy kísérettel érkezett Gyulára a 48-as párt jelöltje, Bartha Miklós is. Fogadására óriási néptömeg — választók, asszonyok és gyermekek — jelent meg az állomásnál, amely valóságos diadalmenetben és egetvevő éljenzés mellett kisérte be a városba jelöltjét. A menet élén 48 tagból álló dél- czeg bandérium haladt. A men.'t a Kossuth Lajos- térre vonult, hol négy órakor Kovács Lajos pártelnök megnyitván az ülést, Bartha Miklós ismét hosszabb politikai beszédet mondott és az ausztriai eseményekkel foglalkozott részletesebben. Tagadta, hogy a törvényszéki palota építése a szabadelvüpárt, a képviselő vagy a kormány vagy bárki más érdeme volna és hogy az a jelen 'égi választási eredményétől bármi tekincetben is függene. Ez egy régen érzett közszükség, mit ki kell elégíteni; befejezett tény, mit megváltoztatni nem lehet. Beszéde nagy lelkesedést keltett. Dr. Barabás Béla képviselő szólalt fel ezután, kinek valaki.a Bodoky által mondottakról hamisan referált, nevezetesen azt kifogásolta, hogy Bodoky Barthát „kis ember“-nek nyilváoitotta volna, pedig Bodoky épen az ellenkezőt mondotta, a mi a Bodoky programmbeszédéről időközben átjött hallgatók részéről közben — szólásokra is adott alkalmat. Heves hangon kritizálta az ellenpárt akcziéját és az általa képviselt Kossuth-párt nevében támogatta Bartha megválasztatását. Városy Gyula képviselő kitartásra buzdította a hiveket és óva intette őket attól," hogy kortesfogásoknak felüljenek, vagy megvesztegetéssel engedjek magukat eltántorítani. Utána egy egyetemi hallgató és Szltiha István beszéltek még, de már folyton keveabedő tömeg előtt. A pártgyülést Kovács elnök rekesztette be, felolvasván á vasárnapra várt Ugrón Gábor táviratát, ki elmaradását indokolja és szerdára ígéri lejövetelét. Szerdán délután három órakor csakugyan meg is érkezett Ugrón Gábor, kire szintén ezrekre menő nép és díszes bandérium várakozott az állomásnál. A menet zeneszó mellett a népkertbe vonult, hol a szabadban Kovács pártelnök üdvözölte a párt kiváló vendégét. Városy Gyula lelkesítő beszéde után Ugrón Gábor mondott nagyszabású politikai beszédet, melyben a kínálkozó alkalmat felhasználva a jelenlegi politikai viszonyokra vonatkozólag fejtette ki állás foglalását. A beszédet a fővárosi lapokból ismeri már az olvasó közönség, azért annak bővebb közléséről térszüke miatt le kell mondanunk. A szónok érvelésének óle oda irányult, hogy a gyulai választó közönségnek tanúságot kell tennie arról, hogy a maeyar nemzet a teljes függetlenséget akarja és most midőn az ausztriai bomlás az elszakadásra megadta az alkalmat, Gyula város polgárainak, Bartha megválasztatásával meg kell mutatói, hogy ez alkalmat kellőleg fel is akarja husználni. Beszedő, melynek végén Bartha egyéniségének kiválóságáról szólt, az óriási hallgatóságot lelkesedésre ragadta. A választás. Az előkészületek véget értek, a permanencziá- fii’an levő pártirodák befejezték működésüket, a kortestanyákon a napokon át tartott munka és ka- pnczitálások véget értek és Gyula város népe csütörtökön reggel korán ébredt és készülődött a döntő küzdelemre. Zajos zenekarok járták be az utczá- kat, melyekhez csatlakozva a Bodoky-párt hivei a Komló körül, a Bartha párt hivei pedig a 48-as kör körül gyülekeztek, a honnan zeneszó és nagy éljenzés mellett voultak fel a városháza elé. A városháza előtt, valamint a Király vendéglő előtt a Csabáról még szerdán este átvezényelt 101. gyalogezred egy századi kettős kordonnal tágas szabad torét hagyott fenn, a rendőrség a megszaporitott csendőrséggel pedig a rendfentartást ellenőrizte. Jantsovits Emil választási elnök pontban 8 órakor a választási eljárást megnyitotta. A törvényben kitűzött határidő elteltével kihirdette, hogy dr. Bodoky Zoltánt és Bartha Miklóst szabályszerűen jelölték a választék és megfelelő számban a szavazást elrendelni kérték. Kilencz orakor kezdődött meg a szavazás mindkét küldöttség előtt. Az első küldöttség elnöke Jantsovits Emil választási elnök, helyettese dr. Frankó László volt, választási s első küldöttségi jegyzőként Kóhn Dávid, helyettesként Laczkó Péter működtek. Bízatni', tér fiák voltak a Bodoky-párt részéről Uallacz János
