Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-12-05 / 50. szám

50-ik szám. Gyula, 1897. deczember 5-én XXIX« évfolyam f Szerkesztőség: '1 (' Templomtér, Dobay Janos || kereskedése, liova alap i 11 szellemi részét illető köz- 1 lemények intézcndők. , (' Kéziratok nem adatnak (' tig vissza. i> í| Előfizetési áij : ' íj Egész évre . 5 frt — kr. ■; (' Félévre ... 2 ».50 » f; Évnegyedre .1 »• 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Tupp^up^ur íj11"- t'f** Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IC Ó ÉC 3ST TD Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hír- íj detések és nyilt-téri köz- ■ lemények küldendők. i Hirdetések szabott áron fogadtatnak < el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. í % A tavalyi választás eredménye s ebből kifolyólag Terény\Lajos halhatatlan érdeme, Itező Bodokyt, ki Popovics pártelnök üdvözlő és prdgrammja kifejtését kérő szavai után nyomban megkezdte csaknem másfél óráig tartó és folette nagy tetszéssel fogadott beszédét, mely kivonatosan Választás után. Nem volt igaza Bartha Miklós, Gyula városa megválasztott orázággyülési képvise­lőjének, a midőn Jantsovits Emil választási elnök őt üdvözlő beszédjének ama részére ruflektálólag, hogy a kisebbségben maradt párt (azt mi teszszük hozzá, bogy a Bartha ellenes párt zöme) Gyula város függő kér­dései iránti aggodalomból sorakozott Bodoky Zoltán köré s melyekre nézve — mellesleg Írva — Jantsovits Emil választási elnök szintén csak a jövőre utalt, mint a mely jövő fogja tudni igazolni vagy megczáfolni, mennyiben voltak vagy nem voltak ezen aggodalmak jogosultak; mondjuk, nem volt igaza Bartha Miklósnak, a midőn kétségbe vonta a „helyi érdekek“ iránt táplált féle­lem jóhiszeműségét, kijelentvén, hogy ő nem hisz az aggodalmak komolyságában, hanem bajuknál fogva előrántott és kifundált ürügy­nek tekinti, a rnelylyel csupán azt leplezték, hogy mindenáron kormánypárti képviselőt akartak választani. Ismételjük, hogy ilyen értelemben Bartha Miklósnak nem volt egy csepp igaza sem. Azokat az aggodalmakat tényleg átérezték, úgyszólván átszenvedték nemcsak a Bodoky Zoltán, hanem az ö jelöttségét támogató vá­lasztó s nem választó polgárok is, a kiknek Gyula városa nem csupán ideiglenes tartóz­kodási helyük, hanem szülővárosuk, a mely­hez jó és balsorsuk elválaszthatlanul köti őket, a melyben élniük, balniok kell, a melyért — annak mindig exponált, örökkön fenyegetett; folyton válságos helyzetében —« a város hü fiainak nagy körültekintést kell tanusitaniok, alkalomadtán a legsúlyosabb áldozatoktól sem szabad visszariadniok. Mi tudjuk, hogy Bartha Miklós nem hiszi, hanem az semmit sem változtat magán a tényen, hogy a tavalyi általános képviselő­választás alkalmával igen is úgy volt, hogy Gyula városa székhely jellege s ezzel exis- tencziája s jövője állott koczkán, úgy, hogy a mit tavaly tudásunk és meggyőződésünk hevével éreztünk és vallottunk, most is ra­gaszkodunk hozzá és/ hangsúlyozzuk, hogy Terényi Lajos megbuktatása Gyula városá­tól valóságos öngyilkos politika lett volna. Százszor és ezerszer nem volt igaza Ba­rabás, Béla gyomai képviselőnek sem, a mi­dőn ma egy hete azt hirdette a Kossuth- téren, hogy Gyula városára nézve az uj tör­vényszéki palota csupán egy diszes épülettel való gyarapodás jelentőségével bir. Annyival és semmi egyébbel. Nem úgy van Barabás Béla képviselő ur! Minden széptani érzé­künk daczára az uj törvényszék épületének díszes palota jellege csábit bennünket leg­kevésbé; minekünk, t. i. Gyula városának az uj törvényszéki épület kizárólag csak azért értékes, mert instituczió jellege van; intézmény és biztosíték ugyanis az uj törvényszéki épület, hogy Gyula városa az idők beláthatlan végéig közigazgatási s bírósági székhely marad; intézmény és biztosíték, a mely sziklaakadá­lyokat tornyosit a szomszéd város mindig lappangó ellenséges és agressiv törekvései elé; intézmény és biztosíték végül a változó kormányhatalom esetleges bosszúálló szeszé lyei ellen is. A város dicső halottjának, Terényi La­josnak halhatatlan érdeme, hogy Gyula vá­rosát oda juttatta, a hol — az ő választá­sát megelőzőleg lapunkban óhajképpen meg­írtuk — a közelebbi szomszéd városok kö­zött : Arad, Nagyvárad, vagy távolabbi példákat véve, a hol Lugos, Veszprém, vagy Kaposvár vannak ; a mely városok, ha ellenzéki kép­viselőt választanak is, legfeljebb annak te­szik ki magukat, hogy a hatalom egy vagy más előnyt és kedvezményt megtagad tőlük, de attól a veszedelemtől, attól a halálos csa­pástól, hogy Arad, Bihar, Krassó, Veszprém vagy Somogy vármegyék közigazgatási s bírósági székhely-jellegüktől megúsztassanak, meg vannak óva. hogy Gyula városa tpunár ilyen helyzetbe ju­tott. Ezt és részünkről csak ennyit akartunk; semmivel sem többet. Ezt elértük és ami ez irányban megtörtént, 'azt sem a szomszéd­város kapzsisága, sem á vármegyében eset­leg túlsúlyra törekvő nemzetiségi áramlat, sem a változás törvényeink alávetett hata­lom, nem fogja többé Meg nem történtté tehetni. Ami Gyula városa egyébb függő kérdé­seit illeti — és ezekben reflektálunk a hoz­zánk intézett és lapunk múlt heti számában közölt sorokra — ezek, jelentőségüket és kü­lönösen kihatásukat illetőleg, először is nem vonhatók párhuzamba a törvényszék létesí­tésével. A legfontosabb kettő: az elmebeteg gyógyintézet felállítása és a honvédhuszár- ságnak gyalogsággal való kártalanítása. Mind- akeltő szintén oly előrehaladott stádiumban, hogy bármelyiknek elejtése annyira evidens­sé tenné a visszatorlás .czélzatát, hogy azt, kormányzati jóakaratról nem is beszélve, maga a kormányzati tisztesség látszata sem fogná megengedni. Hanem ami az ezekkel nem egyforma stádiumig jutott dolgokat, nevezetesen első sorban a Gyulán létesítendő árvaházat, to­vábbá az uj törvényszéki épületnél a Gyula városi iparosok ajánlatának figyelembe véte­lét illeti, hogy egyebekről mint közvetlenül nem aktuális kérdésekről meg se emlékez­zünk, habár nem is oly fokig pessimisták, magunk sem vagyunk távol a szives czikk- iró nézetétől, ezekre s hasonlókra bizony rósz idő fog járni. Elfogadjuk ugyanis azt a nézetet, hogy mindaddig, inig Bartha Miklós és Bánfy Dezső, gyarló emberekből minden földi salaktól ment, transcendentalis magasan álló angyalokká nem fejlődnek ; mindaddig különösen mig egyéni rokon- és ellenszen­vek, egyéni szeretet és gyülölség a köz és magánéletben érvényesülésre törekszenek és érvényesülésre találnak : bármelyiköjük mi- nistersége alatt hátrányosnak tartjuk mi is — és pedig nem a köztük fenálló politikai, hanem személyes gyülölségnél fogva — a másiknak országgyűlési képviselővé választását. Igen is /hátrányosnak t. czikkiró! ma­gunk is; hátrányosnak, de — hála Istennek — nem többé oly halálos veszedelemnek, mint aminő veszedelemként tavaly lebegett a vá­lasztás e város élete s jövője fölött. Áldva legyenek Terényi Lajos porai az anyaföldben, kegyeletünk és hálás szerete­tünk virrasszon örök álma fölött! Képviselő választás. Az elmúlt hét nagy részét elfoglalták váro­sunkban a képviselőválasztás mozgalmai. A válasz­tás napján kívül leginkább a vasárnip volt esemé­nyekben és szónoklatokban gazdag, amikor a sza­badelvű párti jelölt program mb es z cd é t tartotta, a 48-as párt részéről pedig többen kitartásra buzdí­tották szónoklataikkal párthiveiket. Szerdát Ugrón Gábornak, a róla nevezett párt vezérének megér­kezése és nagyszabású politikai szónoklata tette ne­vezetessé, a többi napokon pedig mindkét részről folyt a kapaczitálás és korteskedés minden vona­lon. A választási mozgalmakról és a választási ak­tusról a következő tudósításunkban számolunk be olvasóinknak: Dr. Bodoky Zoltán programmbeszéde. A szabadelvű pártnak egy héttel előbb felkért képviselőjelöltje dr. Bodoky Zoltán vármegyei fő jegyző vasárnap délután 3 ór.ikor tartotta meg programmbeszédót. A Göndöcs-népkerti pavilion nagyterme, daczára Bartha Miklósnak ugyanezen időre eső fogadtatására, egészen megtelt választó polgárokkal úgy, hogy a programmbeszed iránti érdeklődést szinte szokatlannak mondhatjuk. A pártgyülést Popovics Jusztin eluök nyitotta meg és indítványára több tagú küldöttség ment a jelölt meghívására. A jelölt érkezéséig Oláh György lel­kes hangú beszédben bizonyítgatta, hogy Gyulának ez idő és a jelenlegi viszonyok szerint csakis sza­badelvű párti képviselőt kell és szabad választania. Beszéde végeztével hosszas éljenzés fogadta az ér­a következőkről szólt: Beszéde elején elismeréssel adózott a város elhunyt képviselője, Terényi Lajos személyének, prQgrammját azért legegyszerűbben úgy körvona- íozhatja, hogy ugy' Akarja szeretni hazáját és any- nyit akar használni városának, mint Terényi (Tet­szés). Majd az ellenpárttal és annak akcziójával foglalkozott. Kis ember vagyok, (Felkiáltások : Nagygyá teszszük) közkatona — úgy mond, — nem vagyok nagy, mint azok, kik hetek óta járnak Gyu­lára szavazatokat gyűjteni és akik lapjaik tanúsága szerint néhány hét előtt még azt sem tudták Csa­bán van-e Gyula, vagy megfordítva; de azt hiszem,! hogy amint e nagy hazafiak megtalálták a Gyulára vezető utat, mikor kerületre volt szükségük, a vá­lasztók akaratából csakhamar meg fogják találni a kivezető utat is (Nagy tetszés és derültség). Nem Ígérhet — úgy mond — mint azok mesés boldog­ságot, de a fokozatos haladásnak, melynek nagy arányú' voltát legújabban oly sokszor tapasztaltuk, buzgó és lelkes hive lesz. Ma már mind meg van az, mit 1848-ban óhaj­tottunk. Világos és szép képét nyújtja ezután az 1867-iki kiegyezés óta és annak’ alapján létesült politikai, nemzeti és gazdasági fejlődésnek. Több ez; mint a folytonos és már tartalom nélküli ne- gáczió, melynek maholnap már egyedüli fegyvere lesz a csendőrök sárga-fekete kardbojtja (Helyeslés). Áttért ezután a megoldásra váró feladatok vázolására. Politikai bajaink között legnagyobb az, hogy a hazafiságót hasznot hajtó foglalkozásként fréquentálók saját kizárólagos erényüknek tartják azt, pedig a hazafiság nem erény, hanem köteles­ség. Ezek — az ellenpárt — mondották, hogy a gyulai ezabadelvüpárt dróttal fogott magának jelöl­tet1. Elismeri, hogy nem kapkodott e kitüntetés után, mert jelenlegi állásában megtalálta a kellő tért a haza szolgálatára. De sokkal tisztességesebb nek véli, hogy a választók fogják dróttal jelöltjü­ket,-mint ha ő indult volna el kezében dróttal és járná az országot Kolozsvártól Szegvárig, onnan Gyuláig a nép kegyét és mandátumot huj-zolva. (Szűnni nem akaró taps és tetszés nyilvánítások). Kossuth Lajos mondotta, hogy a magyarban nagy a hősi bátorság, de kevés a polgári bátorság. Erre e polgári bátorságra pedig most nagy szük­ség van, midőn a hazafiságót saját monopóliuma ként tekintő ellenpárt a szó és kapaczitálás min­den eszközével terrorizálni -akarja a szabadelvű polgárokat akaratuk nyilvánításában. A jövő politikai teendőire tért át ezután. Szólt az Ausztriához való viszony rendezéséről, mely a kormányelnök nyilatkozata szerint csakis alkotmá­nyos úton történhetik. A quota emelését megfelelő ellenszolgáltatás nélkül semmi esetre meg nem sza­vazza. (Tetszés). Első rendű feladat a közigazgatás államosítása, nem a tisztviselők, hanem az önkor­mányzat érdekében, mely csak akkor lesz hathatós kormányzati tényező, ha teendőit a bürokratikus teendőktől elválasztjuk. A nem annyira nagy, mint inkább egyenlőtlen adózás m att szükséges az adó­törvények reformja. L"g közelebb életbe fog lépni az esküdtbiróságo!<róI szóló törvény, ezzel ismét egy 48 ilei eszme valósul meg. Már, folynak a tár­gyalások a legutóbb benyújtott és a munkáskérdést szabályozó törvényjavaslat felett. Szükséget látja a mezőrendőri és állategészségügyi törvény revisió- jának, a sertésvész miatt elrendelt zárlat enyhíté­sének. A népoktatásra vonatkozólag kívánja, hogy az ingyenes legyen és hogy a tanítók anyagi hely zete kedvezőbbé tétessék. (Helyeslés). ­Yégül szól a helyi érdekekről és hogy ezt az ellenpárt tagadásával szemben felhoznia szabad az országos érdekek mellett, utal arra, hogy a jelen­legi országos pártalakulások mellett a gyulai man­dátum sorsa nem lényeges. Az Ugron-pártban most hatan vannak, mennyiben nyernek az ellenpárt által hangoztatott országos érdekek, ha heten lesz­nek? (Derültség). Az ellenféltől tnftulni nem szé gyen. Gyula riválisa: Csaba a saját érdekeit szol gálta, midőn a szabadelvüpárt jeles tagját, Zsilinszky államtitkári választotta képviselőjévé, mert no szol­szolgálja érdekeit Gyula az által, hogy szabadelvű párti képviselőt választ? Jelzi a következő nap (hétfő) fontosságát Gyula életében, amikor a tör­vényszéki palota építésére, a törvényszék felépíté­sével a székhely kérdés végleges eldöntését Gyulá­nak biztosítania kell. De más téren, közlekedési, árvédelmi, nevelésügyi és ipari ügyekben is sok helyi intézménye vár Gyu'ának létesitésre. Itt tehát igen is szabad és kell a helyi érdekeket hangoz tatni. (Helyeslés). Az igazságot nem kell feltalálni. Nem az az igazság, mit heteken át tartó hangos beszédek és kapac .hálások utján érnek el, hanem az a mi az első pillanatban az értelem előtt az igazság erejével hat. Beszédét igy fejezte be: Hálatelt szivvel kö­szönöm bizalmukat, rnelylyel visszaélni sohasem fogok. Szivem és ajtóm nyitva lesz mind:g önök előtt, igazságos ügyük bennem mindig pártfogóra talál. Szivembe zárom e szeretett yáros minden egyes lakosát. Szűnni nem akaró tetszés nyilatkozatok és éljenzés kisérte a beszédet, mely valósággal elra­gadta á hallgatóságot. A jelölt nagy előadói kész­sége, a nagy teremben előnyösen érvényesült orgá­numa, mely a hosszú beszéd alatt legkisebb mérv­ben sem tagadta meg a szolgálatot, mindenkit meg­leptek. A beszéd maga eszmemenet és szerkezet dolgában is kerek és igen sikerült alkotás volt és annak különösen polemikus részei frappáns hatást gyakoroltak. A választók Popovics pártelnök záró­beszédé után igen lelkes hangulatban és Bodoky éltetése mellett oszlottak szét. Bartha Miklós fogadtatása. Ugyancsak vasárnap délután a három órai vo­nattal nagy kísérettel érkezett Gyulára a 48-as párt jelöltje, Bartha Miklós is. Fogadására óriási nép­tömeg — választók, asszonyok és gyermekek — jelent meg az állomásnál, amely valóságos diadal­menetben és egetvevő éljenzés mellett kisérte be a városba jelöltjét. A menet élén 48 tagból álló dél- czeg bandérium haladt. A men.'t a Kossuth Lajos- térre vonult, hol négy órakor Kovács Lajos párt­elnök megnyitván az ülést, Bartha Miklós ismét hosszabb politikai beszédet mondott és az ausztriai eseményekkel foglalkozott részletesebben. Tagadta, hogy a törvényszéki palota építése a szabadelvü­párt, a képviselő vagy a kormány vagy bárki más érdeme volna és hogy az a jelen 'égi választási ered­ményétől bármi tekincetben is függene. Ez egy ré­gen érzett közszükség, mit ki kell elégíteni; befe­jezett tény, mit megváltoztatni nem lehet. Beszéde nagy lelkesedést keltett. Dr. Barabás Béla képviselő szólalt fel ezután, kinek valaki.a Bodoky által mondottakról hamisan referált, nevezetesen azt kifogásolta, hogy Bodoky Barthát „kis ember“-nek nyilváoitotta volna, pedig Bodoky épen az ellenkezőt mondotta, a mi a Bodoky programmbeszédéről időközben átjött hallgatók ré­széről közben — szólásokra is adott alkalmat. Heves hangon kritizálta az ellenpárt akcziéját és az általa képviselt Kossuth-párt nevében támogatta Bartha megválasztatását. Városy Gyula képviselő kitartásra buzdította a hiveket és óva intette őket attól," hogy kortesfo­gásoknak felüljenek, vagy megvesztegetéssel enged­jek magukat eltántorítani. Utána egy egyetemi hall­gató és Szltiha István beszéltek még, de már foly­ton keveabedő tömeg előtt. A pártgyülést Kovács elnök rekesztette be, felolvasván á vasárnapra várt Ugrón Gábor táviratát, ki elmaradását indokolja és szerdára ígéri lejövetelét. Szerdán délután három órakor csakugyan meg is érkezett Ugrón Gábor, kire szintén ezrekre menő nép és díszes bandérium várakozott az állomásnál. A menet zeneszó mellett a népkertbe vonult, hol a szabadban Kovács pártelnök üdvözölte a párt ki­váló vendégét. Városy Gyula lelkesítő beszéde után Ugrón Gábor mondott nagyszabású politikai beszé­det, melyben a kínálkozó alkalmat felhasználva a jelenlegi politikai viszonyokra vonatkozólag fejtette ki állás foglalását. A beszédet a fővárosi lapokból ismeri már az olvasó közönség, azért annak bővebb közléséről térszüke miatt le kell mondanunk. A szónok érvelésének óle oda irányult, hogy a gyulai választó közönségnek tanúságot kell tennie arról, hogy a maeyar nemzet a teljes függetlenséget akarja és most midőn az ausztriai bomlás az elszakadásra megadta az alkalmat, Gyula város polgárainak, Bartha megválasztatásával meg kell mutatói, hogy ez alkalmat kellőleg fel is akarja husználni. Be­szedő, melynek végén Bartha egyéniségének kivá­lóságáról szólt, az óriási hallgatóságot lelkesedésre ragadta. A választás. Az előkészületek véget értek, a permanencziá- fii’an levő pártirodák befejezték működésüket, a kortestanyákon a napokon át tartott munka és ka- pnczitálások véget értek és Gyula város népe csü­törtökön reggel korán ébredt és készülődött a döntő küzdelemre. Zajos zenekarok járták be az utczá- kat, melyekhez csatlakozva a Bodoky-párt hivei a Komló körül, a Bartha párt hivei pedig a 48-as kör körül gyülekeztek, a honnan zeneszó és nagy éljenzés mellett voultak fel a városháza elé. A vá­rosháza előtt, valamint a Király vendéglő előtt a Csabáról még szerdán este átvezényelt 101. gyalog­ezred egy századi kettős kordonnal tágas szabad torét hagyott fenn, a rendőrség a megszaporitott csendőrséggel pedig a rendfentartást ellenőrizte. Jantsovits Emil választási elnök pontban 8 órakor a választási eljárást megnyitotta. A törvény­ben kitűzött határidő elteltével kihirdette, hogy dr. Bodoky Zoltánt és Bartha Miklóst szabálysze­rűen jelölték a választék és megfelelő számban a szavazást elrendelni kérték. Kilencz orakor kezdő­dött meg a szavazás mindkét küldöttség előtt. Az első küldöttség elnöke Jantsovits Emil választási elnök, helyettese dr. Frankó László volt, választási s első küldöttségi jegyzőként Kóhn Dávid, helyettesként Laczkó Péter működtek. Bízatni', tér fiák voltak a Bodoky-párt részéről Uallacz János

Next

/
Thumbnails
Contents