Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-28 / 49. szám

Azt hisszük, hogy tervezetünk ekkénti módosítása az érdekeltség teljes megnyugvásával fog találkozni és a midón még megjegyezni vagyunk bitrak, hogy a beváltási egységár tekintetében leg közelebb lesz szerencsénk méltóságodat elhatározó síinkről értesíteni, vagyunk mély tiszteletünk nyilvánításával

Szeged, 1897. november hó 17-én.

Méltóságos főispán ur

legalázatosabb szolgái Salamon és társa, magyar vitorlavászon- és kende rgyái

Sírok.

Választási mozgalmak. A gyulai szabadelvű- párt jelöltje dr. Bodoky Zoltán ma délután 3 órakor mond a népkerti csarnokban programtnbeszé- det, amely iránt a választók és pedig nemcsak a szorosan vett szabadelvű-pártiak, hanem pártállásra való tekintet nélkül az összes polgárok körében élénk érdeklődést konstatálhatunk. Ugyanily élénk érdeklődés mellett folyt le múlt vasárnap délelőtt ugyancsak a népkerti csarnokban a jelölő gyűlés is. A terem annyira zsúfolásig megtelt, hogy még- egyszer ugyanannyi közönség künrekedt a tágas teremből. A közgyűlést dr. Follmann János ügyvéd, a párt nagy buzgalmú agilis tagja nyitotta meg és Ladies György ügyvéd indítványára a szabadelvü- párt újonnan megalakult, pártelnökül ez alkalom mai is Popovics Jusztint választván meg, aki a múltkori választáskor is diadalra vezette a párt jelöltjét. Alelnökök lettek Oláh György, Szénásy József, jegyzők dr. Follmann János és dr. Ladies László. Miután — ami Gyulán eddig szokatlan volt — a köztiszteletben és tekintélyben álló Ladies György beszéde alatt az ellenpártból néhányan zavarólag közbeszólónak (amit igazság kedvéért megjegyezve párthiveik is elítéltek és lehurrogtak) Oláh György lépett szószékre s erélyes szavakkal visszautasítván a gyűlés zavarására irányuló kísérletet, megragadta az alkalmat annak kinyilvánítására, hogy a Kossuth árnyalatú 48 as pártból átlépett a szabadelvű-pártba, eme elhatározását az országos politika terén ujabbi időben történt mélyreható változásokkal indokolván. A közgyűlés képviselőnek élénk éljenzések között dr. Bodoky Zoltánt jelölvén, Ladies György vezetése alatt nagyszámú küldöttség hívta őt meg a közgyűlés szine elé. De ekkorára annyira megszaporodott a csaknem kizárólag választókból álló közönség, hogy a közgyűlés színhelyét a szabadba kellett áttenni. A küldöttség élén megérkezett Bodoky Zoltánt Popovics Jusztin pártelnök üdvözölte s a váuos érdekében felkérte a képviselőjelöltség elfogadására. Dr. Bodoky Zoltánt lelkes éljenzések fogadták, amidőn az emelvényre lépett és minek utána néhány szívből fakadó kegyeletes szóban a város elhunyt dicső szüjiftte emlékének adózott, rövid, de talpraesett férfias szavakkal köszönte meg a feléje forduló bizalmat, megígérvén, hogy a jelöltséget elfogadja s főtörekvése lesz Gyula városa érdekeit, törekvéseit, függő nagy kér dóséit minden erejével szolgálni s diadalra juttatni.

A jelöltséget köszönettel elfogadja s programmbe- szédjét a jövő vasárnap (tehát ma) délután 3 óra kor fogja elmondani. Ezzel a mindvégig imposáns lefolyású jelölő közgyűlés délben a jelölt éltetése mellett befejeztetett. Délután 4 órakor újabb gyűlés volt a népkertben. A plakátokon kilátásba helyezett Fázmándy Dénes, Polónyi Géza s Meszlényi Lajos közül egyik sem jött le, hanem ezek helyett Holló, Förster képviselők és Springer fővárosi ügyvéd. Óriási hallgatóságuk volt nekik is és nagy figyelemmel hallgatták majd oktató, majd humori sáló beszédeiket, amelyben Bartha Miklós melletti lelkes kitartásra buzdították őket. A negyvennyel- ozas és függetlenségi párt különben mára is vár vendégeket és pedig falragaszok szerint Bartha] Miklós képviselőjelöltön kívül magát a pártvezért Ugrón Gábort, Holló Lajost és a már két hét előtt is Gyulán volt Barabás Bélát, akik 4 órakor fognak a Kossuth Lajos-téren szónoklatot tartani.

alig tudott mukkanni a lámpaláztól. Grüner Marczinak szaporán járt a gyelve, de olyan mereven nézett, hogy Timáry Lojzival elhitettük, hogy üvegből van mind a két szeme s ezen jobban mulattunk, mint az egész előadáson. De azért taps, kihívás, virágcsokor volt elég s előadás után nagy vacsora és még nagyobb „muri“ következett, amelyen Terényi Lajos és Farkas Gyula közösen voltak a meczenás'k..

Terényi Lajos nagyon szerette a jó társaságot, a pelynek ő derült kedélyével, vidám ötleteivel, kedves modorával mindig és mindenütt kiválasztott kedvencze volt. Népszerűsége, közkedveltsége ekkoriban már rendkívül magas fokon állott s szép tehetsége és páratlan megnyerő egyéniségénél fogva már ekkor úgy tekintette mindenki, mint a „jövő emberét.“

Da azért, hogy ö mindenkinek dédelgetett kedvencze volt, ez egy cseppet sem vakította el és legkevésbbé sem tette elhízottá; dölyf, nagyralátás, kérkedés, hányavetiség teljesen hiányzott az ő'jelleméből, mely még ifjúi köny- nyelmüségeiben sem csapongóit túl soha azon a határon, a melyen túl a komoly megítélésre okot szolgáltatott volna.

Sokoldalúsága és szerencsés temperamentumával ő minden körbe, minden helyzetbe rögtön beletalálta magát 1 alkalomadtán óraszámra el vitatkozott nagy eszmék és közviszonyok felett, épp úgy, mint a hogy máskor egész estéken át elbolondozott s versenyt mulatott a vig kompániával. A jó tréfát, a kedélyes évelődést _ még ha az ő rovására ment is — mindig szívesen vette s a kártya vagy billiard játékban

js _ a melyekhez kitünően értett — jó vagy

ró

sz szerencse közt egyaránt megőrzé derült kedélyét, gavallér jellemét.

Egyébiránt a szomorú emlékezetű 1873. év nyara úgyszólván fordulópontot képezett Gyula város közéletében. Ekkor lépett életbe a renAz uj törvényszéki épület s fogház felépítésére az árlejtés folyó hó 29-ikére, vagyis a holnapi napra van kitűzve. Ez nemcsak a hét, hanem nagy időkre terjedő korszakalkotó eseménye Gyula városának, melynek konsolidácziója, jövő fejlődése e nap emlékéhez fog fűződni. Mondanunk sem kell, hogy az árlejtés iránt nagy érdeklődés nyilvánul a nagy közönség, különben pedig az iparos polgárság és'n munkás osztály körében, amely utóbbiakra nézve a törvényszék és fogház építése nemcsak elvi, hanem a mostoha anyagi viszonyok között életbevágó kereseti kérdéssé is vált. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy értesülésünk szerint a tör vényszéki épületre s fogházra helyi vállalkozók is reflektálnak és rendkívül kívánatos volna, ha — bár szükség esetében némi méltányossági tekintetek figyelembe vételével — a helyi vállalkozók ajánlata mint ilyen kivételes elbírálásban részesülne Ez a helyi, noha nyomatékos szempont, azon felül áll mindenesetre az elvi szempont, t. i. hogy bár ki legyen a vállalkozó, a Gyula városára nézve rendkívül fontos építkezés kora tavaszszal megkezdessék.

Rendkívüli közgyűlést tart a jövő deczember hó folyamán a vármegye törvényhatósági bízott sága. A közgyűlés összehívását a bizottsági tagok jövő évre érvénybe lépő névjegyzékének végleges megállapítása, a közigazgatási bizottság kilépő tagjai helyett uj tagok választása és az őszi rendes közgyűlés óta nagyszámmal beérkezett ügyek tették szükségessé. A legutóbbi közgyülésban módositott szervezési szabályrendelet ezen ügyek elintézésére deczember hóban egy rendes közgyűlés tartását írja elő, de ezen szabályrendelet még megerősítést nem nyervén, rendkívüli közgyűlés lesz csak tartható. A közgyűlés ideje deczember hó második fele, de a nap ez ideig meghatározva nincsen és a meghívókat csak a jövő hónap első napjaiban fogják szétküldeni.

Névváltoztatások. A belügyminiszter megengedte, hogy Friedmann József csabai lakos, „Fa ?'agóu-ta, Grün Endre szarvasi lakos „Gerlei“-re, Engel Károly ugyancsak szarvasi lakos saját és kiskorú gyermekei pedig „8asvári“-ra változtassák át vezetékneveiket.

Rudolf-gymna8Íum. 0 felsége a király legkegyelmesebben megengedte, hogy a csabai ág. h. ev. gymnasium a megboldogult Rudolf trónörökös nevéről „Rudolf-gymnasium“-nak neveztessék. A csabai gymnasium ugyanis Rudolf trónörökös születésekor és nevére abból az alkalomból alapittatott, amikor a város a kényszer kölcsönből visszatérült összeget a csabai egyházaknak arányosan felosztva, iskolai czélra adományozta és pedig az ág. h. ev. egyháznak alapitványszerüleg oly feltétellel, hogy a neki adott összegből Rudolf trónörökös emlékére gymnasiumot létesítsen. Most az egyház az alapitó levél értelmében kérte a felségtől, hogy hivatalosan is engedtessék meg neki a gymnasium ilyetén elnevezése, e kérelemre a napokban kedvező válasz jött.

.Az uj gyorsvonat. Nemcsak az utazó közönségnek, de a kereskedelemnek is nagy szolgálatára lesz a Budapestről Gyulafehérvárig és viszont közkedő uj gyorsvonat. Budapestről a gyorsvonat reggel 6 óra 45 perczkor indul, Csabára 10 óra 44 perczkor érkezik; mig a Budapestre menő Aradról Csabán 5 óra 33 perczkor lesz, Budapestre 9 óra 40 perczkor érkezik. Ez a gyorsvonat Budapest túlról és Budapestről leveleket, hírlapokat is hozni és vinni fog. így tehát Csabán délben a budapesti levelek, hírlapok kézbesítve lesznek. A csabai postáról délelőtt 10-ig feladott levelek Aradra és Aradon túl, a délutáni 4 óráig feladott levelek pedig Budapestre és azon túl továbbittatni fognak.

E gyorsvonaton azonban Csaba Budapest, Csaba- Arad között eső állomásokra szóló levelek a posta * I

dezett tanács, amely sok szó- és tollharczot, pro és kontra temérdek vitát, elégületlenséget, zűrzavart keltett, amig a választás végbe nem ment, sőt még azután is, (mert Baranovics Gergely a polgármesterségről. Bandhauer György a rendőr- főkapitányságról csakhamar leköszönt), mig aztán Dobay Jánosnak — az akkor legnépszerűbb és megfáklyás zenézett polgárnak — polgármesterré választatásával a rendezett tanács rendes kerékvágásba zökkent. — 1873. nyarán jött Gyulára az áldott emlékezetű Göndöcs Benedek apát,— aki a köz- és társadalmi életnek miden téren oly hatalmas lendületet adott. — Akkor kezdődött a laktanya épités, s a későbbi nagy izgalmaknak és máig tartó vetélkedésnek legelső hullámai akkor merültek fel, amidőn a boldogult Rock István a „Békés -nek egy czikkében felvetette a székhelykérdést.

Volt hát elég tárgya, oka, módja a közvéleménynek és a fiatalságnak lelkesülni, hevülni, gáncsolni, vitatkozni, s ki is vettük belőle bőven

I részünket;—Terényi Lajos pedig lassanként, mintegy észrevétlenül, összes kortársai közt kivívta a vezérszerepet magának, — s midőn 1873-ban, névnapjára, egy emlékverset Írtam hozzá, amelyben igaz lelkesedéssel és ragaszkodással úgy üdvözöltem öt, mint atyjának méltó utódját, a népnek fiatal vezérét, s az őt ünneplő társaságban elszavaltam, hogy:

„Reraénynyel tekintnek read a kunyhókból,

Körülted seregük — ily korán már — | nép,

Te pályád kezdetén elértél már oda.

Ahol mások küzdve, utjokat végezék.“ ....

az egész társaság egyhangú éljen riadása és tapsviharja adta rá a szánkeziót, hogy csakugyan a közérzületet tolmácsoltam.

*

* *

Nliskey J. Béla.

(Folyt, köv.)

által nem továbbittatuak, hanem csak a rendes személyonatokkal.

Dohánybeváltás Csabán. A pénzügyminiszter

_ mint már megírtuk — rendeletileg intézkedett

az iránt, hogy. az 1897. évre engedélyezett területeken termelt dohány a csabai dohánybeváltó állomásnál 1898. évi január hó 3 ától február 21-ig terjedő időben szolgáltassék és váltassák be. A vármegye alispánja a beváltáshoz a termelők érdekeinek védelmére rendelt beváltási biztosi teendők ellátásával Sohár Kálmán csabai lakost b'zta meg.

A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tegnap d. e. rendkívüli közgyűlést tartott a képviselők élénk érdoklődése mellett. A közgyűlés első tárgya a polgármesternek amerikai szőllötelep létesítésére vonatkozó előterjesztése volt Az ügynek előzményét ismertettük; nevezetesen a kigyósi utón levő városi téglaverő föld találtatott leglkal- masabbnak szőllőtelcpül leendő felhasználásra és pedig akként, hogy miután Szverle Péter hajlandónak nyilatkozott az általa bevetett területet 250 frt kártalanítás mellett a város használati jogába visszabocsátani, részére ezen összeg, mint teljesen méltányos és a város érdekeire nem sérelmes, ki fizettetik. A szőllőtelep létesítéséhez ez idő szerint 5 katasztrális hold föld használtatik fel; ezen területnek vesszősövénynyel való körülkerítése s a földnek két ásónyomnyira való felforgatása szükséges. Ezek szerint tehát a szőllőtelep létesítése a következő költségeket igényeli: L Szverle Péternek fizetendő kártalanitás 250 frt. 2 Az 5 kát. hold föld rigolirozásáért 400 frt. 3. A szőllőtelep kerítésének elkészítéséért 100 frt. Összesen 750 frt. Megjegyeztetvén, hogy a kerítéshez szükséges vessző s karó ára azon oknál nem vétetik számításba, mert ezen anyagokat a város saját termeié séből állítja elő s igy az külön pénzbeli kiadást nem igényel. A szőllőtelep létesítésére szükségelt 750 frt a takarékpénztárban kezelt regále részesedésből fog fedeztetni. — A vásári helype'nzszedési jog bérletére vonatkozólag tartott árverési jegyzőkönyv, mely szerint Tabak Dávid és Rosenthal Lipót, mint legtöbbet ígérők, 7590 frtot ajánltak a bér letért, egyhangúlag jóváhagyatott. A kötendő szerződésnek a múlthoz képest lényeges módosulása, hogy úgy a város, mint bérlők, minden év október elseje előtt felmondási jogot tartanak fenn maguknak, hogy bérelengedésnek semminemű körülmény között nincs helye s hogy bérlők vásárokon és hetipiaczokon az úgynevezett korlátpénzt nincsenek jogosítva a czédulaházaknál, csupán a vásártéren szedni. — Végül a legtöbb adót fizető városi képviselők 1898. évi névjegyzékének összeállitására, a legközelebbi képviseleti közgyűlés elé terjesztési kötelezettséggel Keller Imre, Kóhn Dávid, Léderer Lajos és Sál József v. képviselők bízatván meg, a közgyűlés fél 11 órakor befejeztetett.'

Leszavazott állami iskolák. Békésvármegye kir. tanfelügyelője a vármegye többi községei között felhívta Csorvás és Kondoros községeket is, hogy a felállítandó állami népiskolák felállitási költségeit vállalják magukra, mely esetben az állam saját költségén fogja az iskolákat fentartani a községeknek. Azonban úgy Csorvás, mint Kondoros, az állami iskola felállítása ellen nyilatkoztak Csorvás fennálló 4 iskolájára hivatkozott és feleslegesnek mondta ki az állami iskolát, Kondoros pedig az állami iskola helyett maga állit fel községi iskolát, t. i. a mikor szüksége lesz reá.

A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 22-én ülést tartott, melynek főtárgyát az elmegyógyintézet építésére felveendő 250 ezer forintos kölcsönre beadott zárt ajánlatok felbontása képezte. Az ülésen jelen voltak dr. Fábry Sándor ' alispán elnöklete alatt: dr. Zöldy János, dr. Berkes Sándor, dr. Kún Pál, Bandhauer György, Szalczer Nándor és Kiss László jegyző Az ülés elején tudomásul vették az alispánnak azon előterjesztését, hogy az elmebeteg osztály építési programmja a belügyminiszter által kiküldött dr. Niedermann Gyula miniszteri tanácsos kőzbenjöttével megállapittatott és ezen tárgyaláson a tervezéssel megbizott Bartha Mór kir. főmérnök a szükséges adatokat beszerezvén, hozzáfogott a részletes tervek elkészítéséhez. Majd a kölcsönre nézve beérkezett három ajánlatot bontották fel. Ajánlatot tettek : a Pesti Magyar kereskedelmi bank 96% árfolyammal 5% os annuitás és 3% stornodij kikötése mellett; a Magyar jelzálog hitelbank 95% árfolyammal 4-825% annuitás és 2°/os stornodij mellett és végül a Pesti hazai első takarékpénztár 96°/o árfolyammal 1 2 % j értékesítési dij, 4-90% annuitás és 2% stornodij kikötése mellett. Megállapította a bizottság, hogy a Kereskedelmi bank ajánlata szerint az árfolyam külömbözet 10,000 frtot, az évi annuitás 12,500 frtot; a Hitelbank ajánlata szerint az árfolyamvesz teség 12,500 frtot, az évi annuitás 12,062 frtot és a Hazai takerékpénztár ajánlata szerint az árfolyamveszteség 11,250 frtot és az évi annuitás 12,250 frtot tenne ki. Ennélfogva a bizottság azon javaslatot terjeszti a törvényhatósági közgyűlés elé, hogy a kölcsönt 50 évi törlesztésre a Magyar jelzálog hitelbanktól vegye fel, előbb azonban felkéri a pénzintézetet, hogy a törlesztési százalékot 4 825%-ról 4'80%-ra mérsékelje és az egy évben megállapított felmondási időt fél évre szállítsa ie. — Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató tett ezután javaslatot arra nézve, hogy a közkórház többi osztályainak kibővítése iránt most, a mikor a többi építkezéssel együtt az jutányosabban vihető keresztül, tegye meg a bizottság a lépéseket. A bizottság azonban az elmegyógyintézet felépítését ezen uj tervezés által nem óhajtja késleltetni, hanem megbízta az igazgatót, hogy a szükséglendő kibővítési munkálatokra vonatkozólag, az államépitészeti hivatal főnökével egyetértőleg, a jövő év tavaszán tegyen javaslatot. Végül elhatározta a bizottság, hogy felkéri a vármegye alispánját, hogy a közkórháznál egy kézi gyógyszertár engedélyezése iránt megfele- lőleg intézkedjék.

A vármegye állategészségügye az utóbbi időben örvendetes javulásnak indult. A több községben a nyáron át uralkodott száj- és körömfájás j.ir vány a megye területén teljesen megszűnt, minek folytán az osztrák kormány a hasított körmü álla toknak Ausztriába való bevitelére nézve Békésvármegyére fennállott tilalmat megszüntette. — A sertésvész járvány, amely miatt a vármegye 28 községe közül 27 zárlat alatt állott szintén jelentéko nyen alábbhagyott pusztításaival. Eddig a járvány

megszűnte következtében a következő községek oldattak fel a zárlat alól, u. m.: Gyulavári, Két- egyháza, Uj-Kigyós, Körös-Tarcsa, Öcsöd, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Vésztő, Körös Ladány, Tótkomlós, Doboz és Endrőd. Továbbra zárlat alatt maradtak : Gyula, Csaba, Békés, Mezőberény, Szarvas, Szentandrás, Kondoros, Orosháza, Bánfalva, Nagyszéná-i, P.-Földvár, Sámson, Csorvás,

P. Szt -Tornya és Gyoma, összesen 15 község.

Megyebizottsági tag választás Gyulán. A Terényi Lajos elhalálozásával Gyula belvárosában megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági hely betöltése czéljából dr. Fábry Sándor alispán kitűzte az uj választás határidejét. A választás f. évi deczember hó 6-án a városházán fog megtartatni és reggel 9 órától délután 4 óráig megszakítás nélkül tart, mely idő alatt a belvárosi választók szavazó lapjaikat beadhatják. A választás vezetésére az alispán Ladies György elnököt -és Sál József helyettes elnököt küldötte ki.

A csaba-kovácsházi vasút engedélyezési féltőiéinek folytatólagos tárgyalása e hó 23-án volt a kereskedelemügyi minisztériumban. A tárgyaláson, amelyen a vármegye képviseletében ezúttal is dr. Bodoky Zoltán főjegyző vett részt, megállapították, hogy a vasút hetenként három napon fog személy forgalmat közvetíteni. Ezen megállapodással szemben a vármegye képviselője azon kívánságát terjesztette elő, hogy a társaság köteleztessék arra, hogy a személy forgalom lebonyolításáról naponként közlekedő személy vagy vegyesvonatok által gondoskodjék. A kérdés a kereskedelemügyi minister döntése alá kerül.

A gyulai kaszinó deczember hó 4 én táncz- mulatságot rendez, melyre a meghívókat ma küldik széjjel.

A gyulai 48-as kör november 21-én a népkerti pavillonban megtartott bál alkalmával bevétel volt összesen 135 frt 30 kr. kiadás 89 frt 88 kr. maradvány 45 frt 42 kr. Felülfizettek 1—1 frtot : Holló Lajos, Förster Aurél, Springer Ferencz, Kovács Lajos és K. Gömbkötő István, 50 krt: Reiniczer István; 20 krt Szőke Jakab, 10 krt Felek Gábor, amiért is fogadják ez utón is hálás köszönetünket a kör nevében : a rendező bizottság.

Bolti tűz volt a napokban Anuló Pálnak a kis oláhvároson levő fióküzletében, melyben Major György lakik és árusít. A szobakályhának csöve úgy volt keresztülvezetve a falon, hogy egy gerendát érintett s e gerenda gyuladt meg először, sőt hihetőleg napokon át égett, mikor e hó 17-én este a nagy füstre figyelmessé lett a boltosné, Majomé észrevette a gerenda égését, mely az üzletbe nyúlt be. Segélyért kiáltva, 5 maga rögtön hozzáfogott áruinak megmentéséhez, de épen amidőn a borszeszes üvegeket akarta leszedni, ezek a nagy hőség folytán felrobbantak s Majoménak egész ar- czát, valamint kezeit s főleg jobb karját a kiömlő égő borszesz teljesen összeégette, s igy súlyos égési sebeket szenvedett. A segítségére siető házi nép azután a tüzet hamar elfojtotta s igy nagyobb anyagi károsodás nem történt.

Uj gyógyszertár Nagyszénáson. Megírtuk annak idején, hogy a törvényhatósági bizottság pártoló véleménynyel terjesztette fel a belügyminiszterhez Fricz Károly okleveles gyógyszerész kérvényét egy Nagyszénás községben felállítandó személyes üzleti jogú gyógyszertár engedélyezése iránt. A belügyminiszter a vármegye javaslata alapján megengedte folyamodónak, hogy a Nagyszénáson létező fiókgyógyszertár helyett egy önálló gyógyszertárt áIlithasson fel.

A békésmegyei egyetemi ifjak köre folyó hó 20 án tartotta a jelen tanévben 3-ik rendes közgyűlését, amelyen a múlt ülésről szóló jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Máté János szünidei választmányi elnök előadta a választmány működé-: séről szóló jelentését, melynek elfogadása után Vangyel Tibor, mint az ezen választmányt felülvizsgáló bizottság elnöke olvasta fel jelentését munkájuk eredményéről. Előterjesztését a kör elfogadván, Geiringer Károly elnök tett több irányban indítványt. Rosenthal Gyula adta azután elő „A bálák városa“ czimű elmés felolvasását, melyet a kör szerző kívánságára egy megyei lapnak küld meg közlés végett. A legközelebbi közgyűlés deczember 4 én lesz.

Fogyasztási s italmérési bérlet. A kir. pénzügyigazgatóság Gyulavári község ital és fogyasztási adóbérletére a már egy Ízben meddőnek maradt kísérlet után 2879 frt 36 kr. kikiáltási ár mellett deczember 9-ikére ujabbi árverést hirdet.

Időjárásunk — mezőgazdasági szempontból mérlegelve — egyáltalán nem mondható kedvezőnek. Október eleje óta alig volt eső, a november pedig egészen szárazon vonul el fölöttünk. Ez pedig nagy baj, mert az őszi vetések, sem a koraiak, sem a későiek, egyáltalán nem keltek ki, a mellett pedig a mezei poezok és egerek egész légiója pusztítja őket. A múlt hét közepén a légsulymérő, mely heteken át, évek óta nem tapasztalt magasan állott, tetemesen sülyedni kezdett ugyan, gazdaközönségünk régóta áhított esőt remélt, de csütörtök óta az idő újra kiderült és kellemetlenül szelesre s zord hidegre változott, úgy hogy ismét nincs kilátás semminemű csapadékra. Pedig akár eső akár hó alakjában rendkívül szükség volna rá.

A tél jele. Fővárosi újságokban ilyenkor tél elején róndes hir az, hogy X. Y. kabátját eddig ismeretlen tettes ellopta. így áll a dolog Máoy Tódor tanyai gazdával is, ellopták a 13 frt értékű bundáját. Ment panaszra csendőrséghez, rendőrséghez, de eddig hiába. Az élelmes tolvajt eddig nem sikerült elfogni.

Öngyilkosság. Frailer István gyulai péküzlet tulajdonos egyik sütemény-kihordója K. Szabó János, gyulai illetőségű 18 éves legény, miután gazdájának körülbelül 60 forintót tévő kint lévő követeléseit behajtotta, eltűnt Gyuláról, magával vivén az inkasszált pénzt is. Amint később kiderült Aradra ment, hol a pénz nagyobb részét elmulatta. Elfogyván pénze, visszatért Gyulára, de természetesen nem mert gazdája szeme elé kerülni, hanem egyideig a városban barangolt. Nagyon elfogta a lelkiismerete 3 önmaga hajtotta végre magán a büntetést. A ló- vasat Eiőviz-csatornán átvezető hidja alá a gerendák közé húzta be magát, ahol is ruháját meggyujtván