Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-21 / 48. szám

\**±±**±***±*±±±*±****1c±*±±1c±±±******X

*

*

*

•X

■X

*

*

■fi

■X

•X

«X

•X

•X

■X

■X

*

H

Weisz Miksa árúháza

B.-CsaToán főtér.

Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a bekövetkező téli idény alkalmára

ruha kelme, vászon és fehérnemű újdonságok,

nagy vá'asztékban selyem és diszmü, úgyszintén női cs gyermek con- fectió a legutolsó párisi és berlini modellek szerint megérkeztek.

Áruházam a legfinomabb és legújabb divatu ruhadiszek, csipkék, szala» gokkal van felszerolve, kérném szépen eddig tanúsított szives bizalmát részemre továbbra is fentartani és nagyrabecsült rendelményével felkeresni.

Kiváló tisztelettel

*

X*

*

X*

*

xxfix'

X42 41—48

T77"eiS!Zi ^EíIsssl.

i

X_ X4262/1897.

Hirdetmény.

a z adóköteles személyek és tárgyak összeírása iránt.

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) kötelesek a pénzügyigazgatóságtól^ vett utasitás szerint azonnal tehát még folyó évi november havában az adókötelezettek és adótárgyak összeírását a pénzügyminisztérium által megállapított nyomtatványok felhasználásával házról-házra foganatosítani.

Az összeírással megbízott közegek kötelesek az adókötelezettek öszeirásanál figyelemmel lenni arra

a) hogy a családfővel közös háztartásban élő, de_ külön keresettel biró családtagok, mint önálló adózók, az összeirási lajstromban külön tétel alatt vétessenek fel;

II hogy munkaadók mellett alkalmazott cselédek különösen a gazdasági cselédek, gyári-, kereskedői és iparos segédek és segédmunkások az összeirási lajstromokba mind pontosan felvétessenek (1891 10 102. P. M. K. 1891. 15. P. K.) azokból sem a cseléd, vagy segédmunkáskép vagy pedig más minőségben alkalmazottak, sem pedig az adóköteles családtagok ki ne hagyassanak, s hogy főleg azon alkalmazottaknál, kiknek összes illetménye havi 40 frtot meghalad, az illetmények pontosan felvétessenek; továbbá, oly esetekben, midőn valaki fő- és tulajdonképeni foglalkozásán kivül mellékkeresettel is bír, ez a körülmény feltüntettessék;

c) hogy a munkaadó iparos vagy kereskedő házán kivül lakó s részére csak darabszámra dolgozó segédmunkások az összeíró lajstromban, mint önnálo adófizetők külön tétel alatt vétessenek fel,

d) hogy azoknál kik napszámosoknak Íratják be magukat, e bevallásnak valósága megerősittessék, vagv pedig megjelöltessék ez a körülmény, hogy az illető egyén az összeirási küldöttség tudomása szerint, vagy éppen nem, vagy nem kizárólag napszámból él, hanem vagy kereseti minőségéhez képest az I. osztályú keresetadó egyéb osztályainak valamelyikébe tartozik, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsön adott tőkékből vagy ingatlan birtokból oly jövedelmet húz, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik;

e) hogy azoknál, kik hadmentességi dij fizetésének kötelezettsége alatt állanak, ez a körülmény a lajstrom jegyzet rovatában kitüntetessék;

f) hogy az, aki az adókötelezettek összeírása alkalmával a személyét s vele közös háztartásban élő családja tagjait s az összeíráshoz szükséges adatokat be nem mondja, az összeíró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti vagy munkájában hátráltatja, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 101. §-ában megállapított pénzbírsággal büntetessék.

Az összeírással megbízott közegek kötelesek továbbá:

a) az összeirási lajstrom fej-felirásában felsorolt összes adótárgyakat — a lőfegyvereket sem véve ki — pontosan összeírni:

b) az adótárgyak összeírása alkalmával a házakat és azok lakrészeinek számát, az összeírásra szolgáló nyomtatványba lelkiismeretesen bevezetni:

H a házbérvallomási iveket kézbesíteni, s ezeket kitöltés után gyűjteni.

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) kötelesek az adózókat szokásos módon (hirdetmény vagy dobszó utján) a következőkre figyelmeztetni:

A bérbeadott házak tulajdonosai által élvezett házbérjövedelemről szóló vallomások folyó évi november hó 15—30. közötti időben adandók be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.)

Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötelesek fizetni, az illető adóhatósággal mindazokat az adatokat közölni kötelesek, mely az adó törvényszerű kivetésére szükséges.

A háztulajdonos vagy a háznak állandó haszonélvezője a házbérvallomást meghatalmazott által is eszközölheti: a bázbér eltitkolás esetén azonban az adómegrövidités miatti felelősség a háztulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomás valamennyinek, vagy az általuk-e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni, és a vallomás helyességéért valamennyi felelős.

A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bér jövedelem alatt tehát nem csak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérló a bérlemény használata fejében ellen értékkép fizet: ilyenek az állami és községi adók, tüzkár-biztositás, közmunka, katona elszállásolás és házjavitások, vagy állandó átalakítások költsége, továbbá, mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű költségek czimén fizet, s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy .annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok megköttettek.

Bútorzattal együtt bérbe adott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mtntha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből az a többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is ba a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le.

A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számíttatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajezárok elnevezése allatt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbérjövedelemben ezen házbérkrajezárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajezár czimén szedett ósszeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épü- letfentartási költség és érték törlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék elütése előtt fog hivatalból levonatni.

Az ezen leütés után mutatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbérjövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számítják ki a fennálló törvény értelmében.

Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek bázbérjövedel me megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a pénzügyi közegek felszólítják.

A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kőtelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által.

Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 100 forinttal, a hány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. YI. t.-cz. 3. §.)

Ha a bázbirtokos a házbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása 8 ezáltal az államkjncstár megkárositása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. 0.); e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő magá jelenti fel a pénzügyigazgatóságnak. (1873. YI. t.-cz’. 3. §.)

Azok, kik bevallásaikat a kitűzött batáridőben be nem adták, a bevallás benyújtására nyolez napi határidő kitűzése mellett a községben (városban) szokásos móndn (hirdetmény, falragasz vagy dobszó u\ján) oly megjegyzéssel hivandók fel, hogy ez újabb határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Az a bázbirtokos, ház gondnok vagy házfelügyelő, a ki a házbérvallomást ezen ujabbi felhívás daczára sen adja be, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött legalább 8 napi záros határidó alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 1 forinttól 50 írtig terjedhető birsággal büntetendő (1883. XLIV, t.-cz. 15. és 101. §§.)

Kelt Gyulán, 1897. október 30-án.

303 2—2 A városi adóhivatal.

Felhívás a háztulajdonosokhoz!

A bérbeadót! házak tulajdonosai által élvezett házbérjövedelemről szóló vallomások beadására a folyó évi november 15—30. közötti idő tűzetik ki. Azok, a kik bevallásaikat ezen idő alatt be nem adták, a bevallás beadására nyolez napi határidő kitűzése mellett a községben (városban) szokásos módon (hirdetmény, falragasz vagy dobszó utján) oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabbi határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Minthogy pedig az 1896 évben a házadó 3 évi érvénynyel vettetett ki, ennélfogva most csak azok tartoznak házbéradó vallomást adni, kiknek ideiglenes házadómentességük lejár, vagy ba ház- oszlályadóval megrótt lakrészek időközben bérbeadva lettek.

A házbérjövedelem bevallására szolgáló nyomtatványok a községi elöljáróknál (váiosi adóhivataloknál) ingyen kaphatók és egyes rovataik pontos és lelkiismeretes betöltése uián ugyanott adandók be.

Oly báztulajdonosok, kik bázbéradót kötelesek fizetni, áz illető adóhatósággal mindazon adatokat közölni kötelesek, melyek az adó törvényszerű kivetésére szükségesek.

A háztulajdonos, vagy a háznak állandó haszonélvezője a házbér bevallását meghatalmazott állal is eszközölheti: házbér-eltitkolás esetén azonban az adómegrövidités miatti felelősség a háztulajdonost terheli.

Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak ke l aláírni és a vallomás helyességéért valamennyi felelős.

A házak nyers jövedelmet képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata tejében ellen- értékkép fizet; ilyenek az állami- és községi adók, tüzkárbiztositás, közmunka, katonaelszállásolás és házjavitások vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek czimén fizet s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, a print azok kiköthettek,

Bútorzattal együtt bérbeadott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak vulfia ki. levonatván az összes bérből azon többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely. esetben a kertre eső többlet vonatik le Be kell azonban vallani azon levonásokat is, melyek bútorzattal vagy kerttel együtt bérbe adott épületeknél előfordulnak.

A házak nyers jövedelméhez csupán azon összegek nem számíttatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajezárok elnevezése alatt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, bogy a bevallott nyers házberjővedelemben ezen házbérkrajezárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajezár czimen szedett összeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenekelőtt, vagyis még az épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék leütése előtt fog hivatalból levonatni.

Az ezen leütés után mutatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbér jövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számítják ki a fennálló törvény értelmében.

Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a, ki a házbérvallomást be nem adja, vagy a hiányos alakban boadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött, legalább 8 napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszíni szepile költségeit viselni tartozik és 1 írttól 50 írtig terjedhető birsággal büntetendő, (1883. XLIV. t.-cz. 15. és 101. §§.)

Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre pénzügyi közegek által felszóllittatik.

A lakbórlők magán a bérvallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a ház- tulajdonos kőtelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által.

Az a házbirtokos, ki a bérvallomási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösz- szeget bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 100 írttal, a hány bérlőnél követte el ezen mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. VI. t.-cz. 3. §.)

Ha a házbirtokos a lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása, ez által az államkincstár megkárositása mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. §.), e büntetés alól azonban felmentetik a lakbérlő, ha e törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak. (1873. YI. t.-cz. 3. §.)

Az a bázbirtokos, a ki laküresedés megszűnését, a házadó nemének megváltoztatását (t. i. azt a körülményt, hogy az eddig házosztályadó alá tartozó ház- vagy lakrész kibérlés folytán házbéradó alá jön vagy megfordítva) vagy az ideiglenes adómentesség megszűnését és ennek következtében az adókötelezettség megkezdését mpgállapitó körülményeket a házadó kivetésére hivatott községi, város közegnél a változás beálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, melynek birsága az 1883. XLIV. t. ez. 100. §-a értelmében 1—8 annyi, mint az összeg, melylyel a kincstár megknrosittatott. Ha pedig ezen összeg nem tudatik, a birság 1 — 500 frt.

A házadót a községi (városi) közegek vetik ki. A kivetett házadó mérve ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhetni. A fellebbezés a házadó kivetési lajstrom kitételének napját, illetve azon adózókra nézve, kik első Ízben rovatnak meg házadóval, az adótartozásnak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a községelőljáróságnál (a városi polgármesternél) nyújtandó be. A köz:gazgatási bizottságnak az elsőfokú határozattal, t. i. adókivetéssel egyező határozata tovább uem fellebbezhető Eltérő határozat esetében azonban helye van a pénzügyi közigazgatási bírósághoz való felebbezÓBnek, mely felebbezés a közigazgatási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap, ugyancsak a közigazgatási bizottságnál nyújtandó be. A benyújtott felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya nincs, egyedül azon esetben, a midőn a közigazgatási bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg, engedhető meg a felebbezés kellő biztosítás mellett birtokon belül. (1889. XXVIII. törvényezikk 15 §)

Kelt Gyulán, 1897. november hó 1-én.

3ot 2—2 A városi adóhivatal.

Gt-yuláiii, 1897. a> kiadótulajdonos Uotoay Jétuos nyomdája.