Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-01-31 / 5. szám
Melléklet a „Békés“ 1897.5-ik számához. mint a parlamentnek foglalkoznia kell ; nemcsak megtorló intézmények behozatalával, de úgy, hogy amennyiben vannak hibák és bajok, pedig ilyenek határozottan lehetnek, ezt tagadásba nem vehetem, egyúttal ama javaslatokat is elkészíteni, a melyek első sorban ezeket megszüntessék. (Helyeslés) Es ha törvényeink vannak e bajok megszüntetésére és mégis fejiŐduék a kérdés, még pedig fejlődnék élesen, akkor a megtorló intézkedések teljes szigorát kellene nézetem szerint alkalmazni (Helyeslés) Maga a nagy társadalm' forradalom, tisztelt Ház, meg nem szüntethető, Meggyőződésem szerint a jövő század alapkérdését ez fogja képezni; nagy fejtörésébe fog kerülni egész Európának az e kér déssel való foglalkozás. Meggyőződésem azonban az, hogy a szocziális kérdéseknek vezetését magá nak az államnak kell kezébe vennie, azért, hogy maga az állam és az államhatalom legyen a vezetője és irányitója e kérdésnek, nehogy a kérdés tulfejlődöttsége esetleg a törvényhozást kényszerítse olyan intézkedések megtételére, melyekre normális időkben esetleg nem vállalkoznék. A nagy tömeg a maga corrupczióiban a törvényhozást kényszerítheti oly dolgok megtételére és törvények létesítésére, a melyek normális időkben és viszonyok közt elkerülhetők lennének. De foglalkozni kell t. Ház ezen kérdéssel már csak azért is, mert nálunk Magyarországon is mutatkoznak jelenségei annak, hogy a ki e'rjkál izmus a szocaiálizmust saját czéljai elérésére kívánja' felhasználni. (Igaz ! Úgy van jobbfelől) Foglalkozni kell azért is, mert a szoczi álizmus a nemzetiségek közé fészkelte be magát ha tehát ez a három faütor: a klerikálizmus, szó cziálizmus és a nemzetiségek egyesülnek és az izgatásban erősek lesznek\ez oly veszélyeket hord méhében Magyarország vitális érdekeire nézve, a melyeket nekünk a törvényhozási intézkedésekkel meg kell előzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy röviden igazoljam, miként a szocziális musYraár tényleg a nemzetiségi izgatókkal paktál vagy legalább megkísérti paktálni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halijukig ezt magának a szó czializmii'spak egyik hivatalos közlönyéből leszel bátor beigazolni. (Halljuk! Halljuk!) A felhívás ekként szól (olvassa): Munkások! Elviársak: Az ön tudatra ébredt munkások szervezkedése nem ismer nemzetiségi és nyelvi korlátokat. Az elnyomott és kizsákmányolt munkásnép felszabadítása a gazda sági és politikai bilincsekből csak miy lesz lehet séges, ha az összes \elnyomottak és kizákmányol tak, vallási és nemzetiségi különbség nélkül, egy hatalmas és czéltudatos táborrá olvadnak össze. E czélhoz a magyarországi szocziál-demokráczia egy lépéssel közeledik, amennyiben minden előkészület megtétetett egy tótnyelvü szocziáldemokráta lap ki adására — s ezután felhívja az olvasóközönséget eme lap anyagi támogatására isi Ezzel csak azt kívántam igazolni, t. Ház, hog a veszély, amely a három faktor egyesüléséből ered hét, tényleg megvan. Hogy röviden a tisztelt Fiázat tájékozhassam a szoczializmus mai állásáról, kénytelen vagyok egész dióhéjban annak történetét előadni 1890-től 1896 ig, nevezetesen az agrárszoczializmusét, mert nálunk Magyarországon ez az, amely veszéllyel fe nyeget, mert a Budapesten levő nemzetközi szoczia lizmus csak Vezetője amannak. Magyarországon miután iparunk nem oly nagy még és nem oly sót embert foglalkoztat, hogy a külföldi mintára nagyobb eredményt tudtak volna olérni, — tehát spe- cziális magyar — szoczializmust csinálták. 1890-ben háromX, helyen ütötte fel a szoczializmus fejét, Orosházán, Csabán és Csanádmegye, ha nem csalódonf, 'Battonya~fcözségében. 1893-ban már az egész orosházai, ’az egész- csabai, az egész békési .járás. fétTát Békés vármegye Bánom járása, Cs’iTnádvármégyenélc több járása, Hódmezővásárhely, Szeged és egész Csongrádvármegj|e inficiálva volt az agrárszoczializmus által. 1896-ban — hogy még au te etikusabb forrást idézzek a tisztelt Ház előtt — ismét a szoczializmus hivatalos közlönyére hivatkozom, . még pedig ama jelentésre, amelyet maga az akkori kongresszus választmánya kiadott s ebben kimutatja, hogy tényleg Magyarország 71 községében megalakultak már a szoczialisztikus körök s tényleg működnek is. Hogy a tisztelt Házat tájékozhassam röviden arról, hogy ez'a 71 község nincs konczentrálva Békés , Csanád- és Csongrádvármegyében, röviden felolvasom ama helységek neveit, hogy lássa a tisztelt Ház, hogy az egész ország jó része már a 71 községben benne volt. (Olvassa): Alberti Irsa, Brassó, Rács Szent Tamás, Bács-Földvár, Bács- Topolya, Bajsa, Bács-Feketehegy, Bécs, Beszter czebánya, Czegléd. Csorvás, Dunapataj, Debreczon, Eger, Fadd, Halas, Hódmezővásárhely, Erzsébet- falva, Kolozsvár, Ka láz, K.örös-Tarcsa, Mező-Berény, Medg.ves-Egyháza, Mohács. Orosháza, Makó. Ó-Be cse,'O-Moravicza, Péc<, Pádé, Szeged, Sz.-Endre. Szentes, Sz -Szent-Tornya, Solt, Tisza-Sz -Miklós,- Tata, Zentáj—Serner'n, Pozsony, Soroksár, Csanta- vér, Versecz. Uj Verbász stb. stb. Bizonyítéka ez annak, hogy az egész országban már akkor az agrár szoci ilizmusnak meg voltak a férfiai s mindenhol izgató'közegei. Azt, tisztelt Ház, hogy az agrár-szoczializmus tényleg mily módon dolgozik — szintén e lapból vagyok bátor felolvasni; mert ahol tényleg kivételes állapotok vannak ma is, nevezetesen a gyülekezési jog korlátozását illetőleg, még azokon a helyeken is a vidéken megvannak a szoczializmus működésének a nyomai, ahol napról-napra erősebben lépnek fel. így Hódmezővásárhelyen — ezt magukból az illető jelentésekből olvasom fel, amelyeket a szo- czialisták adták elő a közgyűlésen — „Hódmezővásárhelyen a kivételes állapot daczára szépen haladt a mozgalom ; nyilvános gyűlést tizet jelentettek be, de megtartató nem lehetett egyet sem.“ Haionlólag szól a jelentés Makóról, Orosházáról és a többi helyekről is,- ahol a tilalom tényleg létezik. Ma, tisztelt Ház, úgy áll a kérdés, erről ugyan autentikus adataim nincsenek, csak azon adatok állanak rendelkezésemre, amelyeket az utóbbi időben, m’óta a kérdéssel foglalkozom, szerezhettem magamnak, hogy elment a szoczializmus egészen Szlavóniáig] betört Torontálba és a Bácskába, feljött és Pestmegyén keresztül átment a Dunán Tolnába,. Sopronba és Mosonyba, a túloldalon egészen le Debreczenig, s a Felvidéken' Kassa és Eperjes, Erdélyben Kolozsvár, tehát a Királyhágót is átlépte s Aradmégyében is arra tendál. Hogy a szoczializmus rövid hat év alatt mily óriási terjedelemre tett szert és mily könnyű azt propagálni, hogy tájékozva legyen a tisztelt lláz arról, hogy mily eszközök állnak egyúttal a szó cziálizmus rendelkezésére, röviden jelzem csak, hogy minden szoczialisztikus egylet tagjaira tagsági dijat szab, még pedig fejenkint öt krajezárt Ezt a tagsági dij U a szoczialisták lelkiismeretesen és pontosan be is fizetik, ott hátralék soha sin csen és ha . csak középszámitással veszem, ma az ország területén van legalább százezer szoczialista (Egy hang a sz -lsőbaloldalon : Nincsen 1) Bocsána tot kérek, van. Méltóztassék elmenni a január 30 án tartandó szoczialista kongresszusra és meg fog győződni képviselőtársam, hogy inkább keve sebbre mondtam, mint többre. Százezer szoczialista tagsági dija egy évben hatvanezer forint tagsági dijat hoz be. Már most, ha - csak ily módon s ily mértékben terjed a szoczializmus. hat év múlva há romszor annyira nő ez összeg, s lesz 160—180,000 forint évi jövedelme. Kérdem, nem nagy összegez és nem ejthet-e bennünket gondolkodóba ha egy, alapszabályok nélkül működő egylet ma már 160,000 forint jövedelemmel szabadon rendelkez hetik, abból szabadon költhet, mert erről a pénz ről elszámolni nem kell, mi lesz ennek az ered ménye ? A pénzgyüjtésre vonatkozólag még két adatot kívánok a tisztelt Ház elé terjeszteni. Nevezetesen azt, hogy gyűjtenek pénzt a szoczialisták oly dől gokra is, a mik nézetem szerint törvénybe ütközők és daczára ennek, eme pénzgyüjtést egészen nyil tan, palam et publice, a saját lapjaikban nyugtáz zák. A többek közt gyűjtenek agitáczionális alapra és ezt nyugtázzák. Miután ez egyesületek nincse nek alapszabályilag engedélyezve, minő jogon gyüj tik és nyugtatványozzák ez összeget. De gyűjtenek tisztelt Ház, börtönben sínylődök részére is, a mi a büntetőtörvénykönyvbe üt közik. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez szabad!) A börtönben sínylődök családjai részére gyűjthetnek, de az elítéltek részére addig, a mig azok Ítéletüket leülik, nincs joga gyűjteni senkinek. Visontai Soma: A psalád részére lehet! Tallián Béla: Felolvasom a közlönyből, hogy börtönben sínylődök részére, tehát nem családbeliek részére gyűjtenek. Méltóztassék a lapot megtekinteni, itt van autentice. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) • Visontai Soma: Nem lehet, nem veszi át az ügyész. Tallián Béla: Foglalkozni kívánok még igen röviden a szocziálisztikus sajtóval is és itt méltóz- tassanak nekem azon kijelentést megengedni, hogy ha van valaki az országban, a ki a sajtótörvényt tiszteli és elismeri, az én vagyok. De. egy oly irányú sajtóval, vagy a sajtónak egy oly részével szemben, a mely notórius izgatással megy, szüksél gesnek tartom a legerősebb lépések megtételét (Élénk helyeslés jobbfelől) és ily sajtónak tartom én a szocziálisztikus sajtót és annak sajtótermékeit Millió számra van elárasztva az egész Alföld, az egész Dunántúl ilyenekkel, (Igaz! Úgy van! a jobb oldalon) ingyen osztogatják ezeket azokból a 60.000 forintos alapokból, melyekről az előbb volt szól Ezzel a sajtóval szemben állást foglalni kötelesséI günk, mert ez a sajtó osztálygyülöletet, hazaellenes izgatást (Igaz! Úgy van! jobbfelől) s társadalmi gyűlöletet szit; ezt pedig tűrni — az én nézetem szerint — nem lehet, nem szabad. De, tisztelt Ház, ezt maguknak a pártolt szó cziálistákt.ak észjárása is igazolja akkor, a mikor felelősségre vonatnak, azokban a törvényhatóságok ban, a hol' kivételes állapotok vannak, egyszerűen azt mondják: kérem, a sajtóban szabad, Budapes ten nyomtatni lehet, csak nekem a vidéken nem szabad. Itt van kellemetlen következménye annak hogy az izgató szocziálista sajtónak megengedik azt gyakran fölmentik, mig a népnek magánál- ilyet tenni nem szabad, ez természetesen azt még jobban elkeseríti De most, tiszte11 Ház, rátérek a szocziális kérdésnek ama részére, a mely legfontosabb, ne vezetesen arra, a mely a január 30-ikán Budapes ten megtartandó szocziálisztikus kongresszusra vo natkozik. Felszólalásom különösen erre vonatkozik A felhívás, a mely ez irányban a szocziális ták által kiboosáttatott, röviden ézeki-t tartalmazza, — nem az egészet, csak nehány szavát fogom fel olvasni (olvassa): „Közös együttműködésre kell az ország külön böző tájain élő elvtársainknak találkát adni, hogy egy közösen kidolgozott munkaprogramm alapján munkásság megszüntesse az úgynevezett uzsorát robotot,“ — ha a t'sztelt Ház kívánja erre is r fo^ok térni — „valamint a munkaidő és muukabé megállapítása ezután tekintettel a munkás életére és megélhetésére történjék és ez is közösen az egész országban végrehajtható legyen.“ Poentiro zom az általam felolvasottaknak utolsó részét. En nek a január 30-án tartandó munkáskongresszusnal határozati javaslatai, amelyek nem képeznek titkot a végrehajtó bizottság által készíttessék. Az első két pontra nézve a határozati javas lat, amely — meggyőződésem szerint — a kong resszus által egész terjedelmében fog elfogadtatni kimondja, hogy a mellékelt Ívről az első két pont a munkaidő bármilyen évszakban napfelkeltével kezdődjék és napnyugtával végződjék, hogy a tel jesitett munka után számbér állapittussék meg, i napibér nem lerinékenye < kel való fizetéssel, hanem pénzben történjék. Azon munkásoknál, akik egy gazdánál csak pár napig vagy hétig dolgoznak fizotés úgy eszközöltessék, mint az éves cselédeknél Az „aratási programm“ czimü pontra vonat kozó javaslatban ugyanezek az irányelvek leszine.lt kimondva, e programm meghatározza a szerződései mikóppeni megkötését és annak főmozzanata, amely ben minden földmives nézete találkozik az. hogy i földművelők, aratók, kukoriczaszedők stb. egyálta ában mindazokat, akik eddigelé áltáljáé vagy ré szes munkát vállaltak, többé ily munkát ne vállal janak cl hanem minden -niupka napszámban végez tessék. Ezáltal természetszerűen minden robot el esik és Hírek, A bókésmegyei főispánság. Az országban idestova hónapok óta körülbelül tíz főispáni állás van üresedésben. Konstatálhatjuk, hogy kilencz vármegyét illetőleg együttesen nem jön a fővárosi s vidéki újságokban annyi kombináczió forgalombai igy a' fördmüveV^m'unkás jöv^delme jelen-lmint egymagát a békésmegyei főispáni állást illet51eg. Hol ezt, hol amazt nevezik meg, kit mint „valószinü“, kit mint „biztos“ jelöltet, anélkül, hogy akár — a különben tisztességes és tekintélyes- egyéneknek, akár a kinevezés ajánlására illetékes ormánynak az önkényszerü kombinácziókról leg- isebb tudomásuk is volna, annálkevésbé pedig, ogy ezek a nekivadult tudósítókat, vagy talán in- ább csak „tudósítóit erre felhatalmaznák. Mikor edig a lapok végre megsokalják a kaméleonsze- üleg váltakozó személyi kombinácziókat közölni e óleg a tudósításért felszámított honoráriumokat izetni, akkor a nekivadult fantázia és honorarium- ihség hazugságokhoz folyamodik, mint e hét elején iselckedte, amikor elárasztotta a lapokat ama ha- ragsággal, mely szerint a belügyminiszter Békés tármegyét leiratban arról értesítette, hogy az itteni őispáni állás a legközelebbi napokban be fog töltetni. Ezen azután megbotránkoztak magasabb körökben is, nevezetesen a kormány által sugalmazott Budapesti Tudósitó“ illetékes helyről fel lett hatalmazva annak kijelentésére, hogy a belügyminisztériumban ilyen leiratról vagy ilyenféle üzenetről semmit sem tudnak. Dr. Fábry Sándor alispán felhívása folytán mi is konstatáljuk, hogy tudósító a hazug hirt nem a vármegyeházán, illetőleg megyei körök bői hallotta s nem is hallhatta, mert ily értesitéi tényleg nem jött a vármegyéhez. Előmunkálati engedély. A kereskcdelemügy miniszter báró Fechtig Imre tiszaughi lakosnak, 1 kecskémét—tiszaughi vasút folytatásaként Tisza Ughon, F.-Sason, Csupán, F.-Szelevényen át pusztatenyő—kunszentmártoni helyi érdekű vasú Kunszentmárton állomásig s innen Öcsöd és Szent András érintésével a magyar kir. államvasutakna Szarvas állomásáig vezetendő helyi érdekű gös mozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedély egy évre megadta. A képviselőtestület folyó hó 27-dikén délutá Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt gyére látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, amelye képviselők félannyian sem jelentek meg, amennyi tárgysorozat első pontjának elintézéséhez szüksége lett volna, igy a Koós Ödönnel kötött szerződés jóví hagyására ujabbi közgyűlésül márczius 29-ik nap; tűzetett ki. A vármegye határozata ellen a meződ állások szervezése tárgyában, tekintettel ama körű Iményre, hogy 8 mezőőrnek évi dija 3200 forint I venné igénybe, mely uj teher nagyon ránehezedni a földmi vés lakosságra, a közgyűlés felebbezéss SJél a földmivesügyi miniszterhez, a felebbezés k szitásév el dr. Zöldy Géza v. főügyész bízatván mc A Göndöcs népkerti csarnoknak a mostani étteremi a folyosó végéig leendő beépítési illetőleg ekép .Imég egy szobával leendő kiépítési tervezete ell Mgadtalván az építési munkára a tanács árlejtés h Pldetésére utasittatott. Két elhunyt kisbiró özvegi nek elhalt férjük utáni három havi fizetés kiút ványozása iránti kérelmük teljesítetvén, a kép [Tselőtesület a városi tőkepénzek elhelyezése tárg;- ban az eddigi kezelési módot, illetőleg elhelyez is névszerint. megszavazván, a közgyűlés befejeztet« A csabai patrónátus ügyében, ő felsége Ikirály jóváhagyásával kibnesátott kultuszra niszt rendeletet ama incidensből, hogy Csaba közsi képviselő testületének rávonutkozó határozatát t hány sornyi kritikával kommentáltuk, a kormát I Iparii csabai újság „világos jogsérelem“-nek, és Csaba község jól felfogott érdekében irt nézetünk ■mely szerint az ügy ez idő szerinti stádiumát [’[nincs egyéb tenni való, mint a rendelet előtt m ■hajolni s azt végrehajtani, a „legszörnyübb felfogó rTnak deklarálja. Nos, hát mi nem bocsátkozunk se ininemü dissertáczióba, hogy jogilag véve helytel vagy helyes e a kultuszminiszteri rendelet, mert a dolog mai stádiumában, a mikor a rendelet ő felt [mint legfőbb kegyúr elhatározásán és királyi tea [alapszik, meghaladott dolog, amelyel szemben ni Itöbbé helye s módja semminemű jogorvoslata jkla loyalitás követelménye lévén a rendelet el HíIhódoló tisztelettel meghajolni s azt végrehajt! Így fogtuk fel a kérdést és ilt/ szempontból jó Hlekkol állíthatjuk, hogy az adott esetben a mi áll l pontunk opportunitási szempontból nemcsak n egyedüli possibilis, hanem egyszersmind a Cs i község jól felfogott érdekében is inkább álló, n t- a csabai lapé, amiről a következmények is i- megvagyunk róla győződve — hogy fényesen tan k-lkodni fognak. Nagy-Zerind és Fekete-Gyarmat. Ha e pil Mnatban nem is napirenden levő, de a jövőt ilií leg, igen értékes akozióróí van alkalmunk r< jjlrálni. Nagy-Zerind és Fekete-Gyarmat község s, nek mintegy tizenöt tagból álló küldöttsége,— zöttük a két község elöljárói — tisztelegtek fc hó 28 án délelőtt dr. Fábry Sándor alispánnál, r legen tolmácsolva köszönetüket ama támogatás amelyben Békésvármegye részesítette okot az áll: transversális útirány tárgyalása során, amidőn a vármegye s mint alkalma volt a küldöttség t jai közül néhánynak közvetlenül tapasztalni, m az alispán is a Gyula-fekete-gyarmat-nagy-zer útirány mellett foglaltak állást, ami mindkét } ségnek kiválóan érdekében állott, mert ok min tekintetben Gyulára gravilálnak s főóhajuk, h Békésvármegyébe kebeleztessenek, mely szón kukra az alispán támogatását kérik. — Dr. Fi Sándor alispán szívélyesen fogadta a küldöttei és mig egyrészről őszintén utalt ama gyöngéd kötelezettségre, mely korlátot szab eléje akkor midőn egy, Békésvármegycvel atyafiságos jó szonyban levő szomszéd törvényhatóság téri megc-onkitása ügyében kell. nyilatkozatot teu nevezetesen, hogy amidőn óvakodnia kell bárt csábítástól sőt igérettételtol is, másrészről var gyéje nevében mégis kötelessége örvendetes ti ( t a >t 5U I.z e i I, fH a n i<? Ív sn 9ia, b i c ) !• Y |_ l )* n 2;y y el í ít m t t: i) )0 ó él es ni m or k Ml S m k 5K tékenyen emelkedik. Vonatkoztatva már most ezeket a pontokat az általam előbb fölolvasott fölhívásra, ebből az következik, hogy a magyar szo- czialisták a legközelebb bekövetkezendő mezei munkákra általános sztrájkot akarnak provokálni és ezt kötelezőleg mondják ki. a szoczialisztikus intézmények minden egyes tagjára, hogy ha készpénzfizetéssel a mezéi munkánál fizetve nem lesznek. Azt hiszem, a tisztelt Háznak minden egyes tagja tudja, hogy rövid pár hónap alatt Magyarország azt a régen bevett szokását, hogy különös aratásoknál há yndért dolgoztat, megváltoztatni és átváltoztatni eszpénzfizetéssé, néhány rövid hónap alatt teljesen lehetetlenségek sorába tartozik. (Igaz! Úgy van1 jobboldalon.) Lehet ezt átmenetileg, lehet lassan int, de márcziustól júliusra teljesen lehetetlen. Mi lesz ennek következménye? Az, hogy vágj kényszerítik a szoczinlisták a földbirtokosokat arra hogy feltételeiket elfogadják, amit én lehetetlennel tartok ilyen rövid idő alatt, vagy bekövetkezik az hogy ők a munkát nem vállalják el, sztrájkolnál általánosságban, a földbirtokosok hozhatnak más honnét maguknak munkaerőt. Ennek ismét egy ve edelme8 konzekvencziája lehet az, hogy a beho zott munkaerő beállítása ellen fognak az ottan munkások, ellenszegülni és vér fog folyni; vág ■lehet végre az, hogy nem kapván munkát ily mc dón, az államtól fognak téli megélhetésükre segélj kérni. Az agrárszoczialismus Magyarországon oly j talajra talált, mint előbb volt szerencsém elmor dani, hogy rövid idő óta elfoglalta Magyaromé felső, alsó részét és Dunántúlját azért, mert a n magyar népünk földéheb is. Azt azonban megengedni addig, amíg törvi nyes intézkedések e bajok orvoslására nem törtéi tek, hogy egy kongresszus folytán oly dolgok jji bessenek létre, amelyek Magyarország kis- és nag; birtokosait ama veszélynek teszik ki, hogy sztrá kolhatnak az összes aratók s aki ezt nem teszi, : a többi által terrorizáltassék, azt hiszem nem lehe Miután meggyőződésem az, hogy én tulsöté nek nem festettem a dolgot, mert CBak azokat i adatokat terjesztettem a tisztelt Ház elé, amely: hivatalos eljárásom alapján meggyőződésemmé vé tak, de miután meggyőződésem az is, hogy a ka mány eme kérdésekkel a legközelebb tartandó sz czialista kongresszus kifolyásából általánosságb: és részletesen is foglalkozni fog, én a magam r szérűi eme kérdésben a tisztelt Háznak javaslat és indítványt nem teszek, azonbán a magam réfez ről szívesen látnám és helyesnek tartanám s te jes őszinteséggel jelentem ki — ha első sorb is az izgató szoczialista sajtó és sajtótermékli szemben bizonyos időre és bizonyos területek] [rendkívüli intézkedések tétetnének. (Elénk helyt lés jobbfelől.) >. Visontai Soma: Ne helyeseljenek kérem oly lamar, ez nagy d<Jtug! Ez a szabadelvű korsza Tallián Béla: A szabadéivüség nem kor! Itozza azt, hogy az általam veszélyesnek tart iránynak minden tehetségemhez képest elejét gyem az ország javára s boldogitására. (Élénk lyeslcs a jobboldalon.) Szükségesnek tartom a hogy az esetleg bejövő külföldi izgatok erős fig lemmel kísértessenek s a mint rajtaéretnek, rügt továbbittassanak; (Elénk helyeslés a jobboldal: szükségesnek tartom azt, hogy miután e kérdés [különösen rendőri szempontból erősen kell fogl kozni s a mint előbb voltam bátor említeni, he [rendőrségünk egyáltalában nincs, állami rendőr günk pedig nem elegendő, ama területeken, a n lyek imminensen inficiálva vannak, a helyi re őrség államosittassék, hogy legalább közeg" legyen, a ki ott ellenőrzi és megfigyeli a történ ■et; szükségesnek tartom a meg nem enged Ipénzgyüjtések tilalmázását s a hatóságoknak e k [déssel leendő foglalkozását; szükségesnek tart 'azt, hogy biztosítékok és intézkedések tótessei Crra nézve, hogv az aratás, illetve a mezei műi [akadály nélkül eszközölhető legyen. (Élénk;hely lés a jobboldalon) Magát a belügyi költségvet miután a közigazgatás, egészségügyi és rendőri varaiban általam helyeselt emelkedést es határoz lendületet mutat, részemről elfogadom. (Zajos lyeslés a jobboldalon. A szónokot számosán vözlik.) (_. • .IC-.t1 I is S1 0 k is :a íl n ?.Y át rá 0 re o in ú it rel sm gy ól it € 1 íí TarLTjLg:^Tanitók ötödéves pótléka. A tanítók fizetésé rendezéséről szóló 1893. évi XXVI. törvényez ilreudelte, hogy minden elemi iskolai tanító öt ev tént 50 frt korpótlókban részesítendő, mely idő: mitás kezdőpontjául a törvény hatályba jelölte ki. Az első 50 frtos pótlék 1898. szeptember 28 válván esedékessé, a váltás- és közoktatásügyi niszter már most intézkedett a törvény ide voi kézé rendelkezésének kellő végrehajtásáról. A niszternek a vármegyékhez intézett rendelete i i-int előre látható, hogy a nem állami iskolái: esedékes korpótlékok is az állam terhét fogják pezni minden oly nem állami népiskolánál, h< rauitói fizotésnek a minimumra való kiegészi állami se.-élylyel eszközöltetett, ahol a tárgyaié sz iránt már folyamatban vannak és végül ott ihol az iskola fentartó az állam segélyt e ez io-énybe nem vette ugyan, de már a korpótlé fedezni nem lesz képes. Értesítette azért a min ter a törvényhatóságokat, hogy ily esetekber tanitói korpótlékok fedezését .tárezája terhére el [alja és mert az ezen czélra szükséges összegre 1898. évi állami költségvetés összeállításánál e lie'll gondoskodnia, elrendelte, hogy a törvenyhi sá^ok pontos * adatokat szolgáltassanak be. ai hogy mely tanítóknál szükséges a pótléknak az ál által leendő fedezése. Egyidejűleg adatokat lu miniszter arra nézve is, hogy hol forog inog szüksége annak, hogy a tanitói fizetés .a minimu kiegészi,(fessek es kik azok az iskola fentartok, [i korpótlékot maguk képesek fedezni
