Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-10-17 / 42. szám

43-ik szám Gyula, 1897. október 17-éxi, * * Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij :• Egész évre . 5 frt — kr. Félévre .... 2 » 50 » Évnegyedre . 1 | 25 » Eyyes szám ára 10 kr. I XXJLX. évfolyam. áll Társadalmi és közgazdászati lietilap, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Ó Hl 3^T H .A. T7~ X TD. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-ter sora 10 kr. Törvényszéki palota s fogház Gyulán. Ilyen czim alatt közöltük lapunk múlt évi 27-ik számában az igazságügyministernek Bókésvármegye közönségéhez intézett rende­letét, amelyben az igazságügyminister Gyulán uj törvényszék s fogház építését mondotta ki azesetben, ha Gyula városa a sugárút ki­jelölt telkeit e czélra megveszi s az állam tulajdonába bocsátja; ha az épület körül járdát készíttet; ha a vármegyeháza előtti ártózi kutból a vizet csöveken a törvényszéki épületbe vezetteti s végül ha az uj épület fürdői s konyháiból eredő szennyvizek leve­zetéséről gondoskodik. Gyulavárosa képviselőtestülete ugyancsak múlt évi augusztus hó 10-én tartott közgyű­lésében egyértelmű 159 szavazattal egyhan­gúlag elfogadta az igazságügyminister telté­teleit s ezzel az uj törvényszék és fogház épitése jogilag perfektté vált. Nem becsültük túl, csak is érdeme sze­rint méltattuk a törvényszéki palota s fogház építésére vonatkozó ministeri intézkedést, amidőn azt Bókésvármegyére s abban első sorban Gyula városára nézve korszakalkotó fontosságúnak nyilvánítottuk. Mi ugyan soha egy pillanatig sem tar­toztunk azok közé, kik Békésvármegyének rebesgetett felosztását, vagy Gyula városa székhely jellegét és ezzel a vármegye többi községei fölötti, bár praetenziók nélküli épp oly természetszerű, mint jogos he­gemóniáját (aminek különben lapunk múlt heti számában legkisebb czélzatosság nélkül való említése -- őszinte sajnálatunkra vörös posztó hatást ébresztett csabai t. lap­társunkban), komolyan féltettük volna, de azt elismerjük, hogy meglehetős nagy volt a C8üggedők tábora s a vármegye feloszla­tásának, esetleg Gyula város székhely jelle­gének megszűnése lidércznyomásként nehe­zedett a kedélyekre s két évtized óta meg­mérgezte a vármegye közéletét is. f áBOXÁ. Országos Nemzeti Szövetség­Magasztos eszméket óhajtanak azok meg­valósítani, kik a fenti czimtt egyesületet az E. M. K. E. és F. M. K. E. mintájára Budapesten nem régen megalapították. Czéljuk hazafias nemzeti irányú és valóban ha hazánk népességét megnézzük sajnálkozva kell látnunk, hogy túl­nyomó része a nemzeti eszmét nem ismeri avagy ha ismeri is, nem méltányolja azon mérv­ben mint az eszme azt megérdemelné. E hiánypótlására alakult első sorban e szö­vetség és élére olyan emberek kerültek, kiknek nevei elég garantiát nyújtanak, hogy a kitűzött czélt közelebb s közelebb viszik a megvalósu­láshoz. Elnöke: gróf Batthányi Lajos, körötte csoportosulnak: Gr. Teleki Géza, Jókai Mór, Hodossy Imre, Justh Gyula, Bartha Miklós, dr. Chorin Ferencz, gr. Eszterházy Mihály, Förster Nándor, Semsey Andor, Márkus József, stb. Kívánatképpen alább közöljük alapszabá­lyai néhány fontos szakaszát: 2. §. A szövetség czélja: Emberséges és haza­fias gondolkodást és érzést terjesztő, napi- és párt-politikától, vallás-, nemzetiségi és osztály­különbségtől független szervezet utján, közre­munkálni a társadalmi egységet és rendet zavaró okoknak és ezek hatásainak megszüntetésében. 3. §. A szövetség eszközei: 1. A közjóiét elő­mozdítására és a társadalom alsóbb osztályai nyomorának enyhítésére szolgáló intézkedések. 2. A külföldi sajtóban Magyarországot ille­tőleg megjelenő közlemények ellenőrizésére és a sajtónak helyes tájékoztatására, valamint a hazai sajtóban a szövetség törekvéseinek előmozdítá­sára szolgáló sajtóiroda. Országos, nemzeti és történeti emlékünne­pek, felolvasások, röpiratok és egyéb intézkedé­Nem űzünk struczmadár politikát és — bár restelkedéssel — utólag beösmerjiik, hogy a kislelküek nem épen kicsiny tábora az igaz- ságügyminiszter kategorikus kijelentései da- czára, legalább is kételkedett, hogy a törvény­széki palotát igazán felépitik-e ? s csak most, amidőn a törvényszéki s fogház épület rész letes tervei s költségvetései Novált Kamill elnökhöz leérkeztek és a palotára az árlejtés 325,554 frt 78 kr. kikiáltási ár mellett kitüze-| tett, kezdik magukat a „Tamás“-ok biztonság­ban érezni s komolyan hinni, hogy a törvény- széki palota felépítésével Gyula városa szék­hely jellege beláthatlan időkre teljesen kon solidáltatott. Mi sem kicsinyeljük az igazságügymi­niszter árlejtést kitűző s alábbiakban szóról- szóra közölt rendeletét, de részünkről jelen­tőségét nem annyira elvi részében keressük (az már tavaly el volt döntve), • mint inkább gyakorlati jelentőségében találjuk, amennyi­ben a szűktermésü esztendő után tényleg nagy jótétemény lesz Gyula városa lakosaira, iparos osztályára s napszámosaira egyaránt, ha .kora tavaszszal a monumentális palota építését megkezdik és ezzel igen sok csalá dot tisztességes keresethez juttatnak. Eme szempontból örömmel üdvözöljük és krónikáiról tisztünkhöz képest szóról-szóra közöljük az igazságügyminiszter rendeletét, mely is következőleg hangzik : Magyar királyi Igazságügyi Ministerium. 54091./1897. í. M. III./B. szám. A Gyulán emelendő törvénykezési épület és fogház műszaki művelete elkészülvén s a kereskede­lemügyi m. kir. minister úr által felülbírál tat ván az építkezési költség összege 325554 frt 78 krhan állapíttatott meg, melyből a törvénykezési épületre 237361 frt 58 kr. a fogházra, beleértve a központi fűtés berendezés költségeit is 84830 frt 58 kit és a kerítésre 3362 frt 70 kr. esik. Miután az építkezés foganatba vételének ez időszerint akadálya már nincs, azt az idezárt követ­kező műszaki iratok, nevezetesen 14 darab eredeti tervrajz, 1 drh általános és 3 drh részletes vállalati feltétel füzet, továbbá 4 drb részletes költségvetés, sek a honpolgári együvétartozás, a honszeretet érzületének s a hazafias czélokra való áldozat- készségnek felkeltésére, ápolására és fejlesztésére. 4. §. A szövetség tagjai: A szövetség tagjai lehetnek testületek, társulatok és minden fedd- hetlen előéletű magyar állampolgár nemi kü­lönbség nélkül, ha felvételüket a szövetség-ta­nács egyenesen meg’ nem tagadja. Sem a felvé­telt, sem az elutasítást nem kell indokolni. Külföldi illetőségűek csak a m. kir. belügy­miniszter engedélyével vehetők fel. 1. Tiszteletbeli tag az, a kit a közgyűlés a szövetség czéljai körül szerzett érdemeiért ilyen­nek megválaszt. 2. Örökös tag az, a ki készpénzben vágj' óvadékképes értékpapírokban egyszer s minden­korra 500 koronát — legalább három részletben — lefizet. E tagság az első törvényes örökösre átszármaztatható. 3. Alapitó tag az, a ki szintén egyszer s mindenkorra készpénzben 100 koronát a szövet­ség czéljaira — legalább két részben — lefizet. E tagság életfogytig tart. 4. Működő tag az, a ki magát az aláírási ivén 3 évre évenként 8—8 korona fizetésére kö­telezi, vagy a ki magát ez alól a kötelezettség alól 20 korona fizetése által megváltja. 5. Rendes tag: a ki magát az aláírási ivén legalább három évre, évenként 1 korona fizeté­sére kötelezi. 6. Pártoló tag az, a ki bártr ily csekély ösz- szeget ad a szövetség javára. Az iroda czime: „Országos Nemzeti Szövet­ség* igazgatósága Budapesten, VII., József- körut 7. szám. Már több vidéki városban nagy ünnepsé­gek közt nyitották meg a fiókját e szövetség­nek és mindenütt nagy elismerésre és pártolásra találtak. Részünkről csak ajánlhatjuk e nemes ezélú intézményt, mely hivatva van magyar kul­túrát teremteni olyan helyeken, hogy- alig értik 1 drb költség összesítés, l drb tervmagyarázat s Leirás nem különben az 2. alatt 5 darabban csatolt iratok alapján ezennel elrendelelem s a továbbiak iránt annak megjegyzésével, hogy a tervrajzoknak 13—13 darabban csatolt másolatai az építkezési en­gedély kieszközlésénél használandók fel, következő- kép intézkedem Az építkezés feletti felügyelettel Méltóságod elnöklete alatt egy bizottságot bízok meg, melynek tagjai az ottani kir. ügyész, a kereskedelemügyi m kir. minister úr által az építkezés állandó ellenőr­zése czéljából annak idején kirendelendő állami épí­tészeti szakközeg s az építés vezetésével megbízandó Wágner Gyula műépítész (Budapest, IV. kerület, Zöldfa-utcza 35. szám), illetve helyettese leendnek. A bizottság feladata az építkezés megkezdése előtt a munkák kiadása iránt intézkedni, az építke­zés megkezdésével pedig gondoskodni, hogy az a jóváhagyott tervek szerint hajtassák végre, továbbá az építési ahyagok, valamint a teljesített munka minőségét megfigyelni s az esetleg mutatkozó hiá­nyok megszüntetésére a vállalkozót szóval vagy az építési naplóban felhívni, felügyelni továbbá arra, hogy a munkák az azok befejezésére kitűzött határ­idők alatt elvégeztessenek, végül az építkezés fo­lyama alatt elkerülhetlennl felmerülő változtatások tekintetében, valamint elvi jelentőségű kérdések fe­lett, azonban csakis veszéíylyel járó halaszthatlau esetekben s utólagos bejelentés kötelezettsége mel­lett határozni, egyébként pedig feladatából folyó ja­vaslatait hozzám felterjeszteni. Megjegyzem, hogy amennyiben az eredeti terv és költségvetéstől elté­rés javasoltatnék s az eltérés költség változtatással járna, erről az illető vállalkozó által két példányban kiállított költségvetés készítendő, a bizottság szak­értő tagjai által felülvizsgálandó s hozzám jóváha- hagyás végett s azon czélból, hogy a költségek apa­dása vagy szaporodása nyilvántartható legyen, felter­jesztendő. Hangsúlyozom ez alkalommal is, hogy pótmunkák csakis a legkivételesebb esetben, az ok­vetlen szükséghez képest s ha viszont a vállalati összeggel szemben megfelelő vagy nagyobb megta­karítás eszközölhető, fognak engedélyeztetni. Az en­gedélyezés iránti kérelem különösen kimerítően in­dokolandó. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv veendő fel, amely mellékleteivel és egy-egy másolati példány ban Elnök úr által hozzám felterjesztendő. Az ere­detiek a hozott véghatározat kapcsán az építési ira­tokhoz leendő csatolás végett vissza fognak küldet­ni, a másolatok pedig itt maradnak. A jegyzőköny­vek vezetésére a bíróság segédszemélyzetének egyik tagja rendelendő ki. édes hazai nyelvünket. Munkás-rokkant osztálya pedig dicséretreméltó buzgalommal fáradozik, hogy azon munkások, kik munkára már képte­lenek, megélhetésükre ne kelljen nélkülözniük. Eszövetség épít nekik házakat, melyekben lakást, élelmezést és istápolást találnak. Sajtó ügyosz­tálya figyelemmel kiséri az egész világ, de kü­lönösen Europa hírlapjait, nehogy téves irányú czikkek közöltessenek hazánkról avagy intéz­ményeinkről. Ez osztály küldi egyszersmind szét tudósításait Europa első rangú lapjaihoz hazánk fontosabb eseményeiről. A szövetség nevében Stojanovics Jenő és Katona József illustrácziókban gazdag „Emlék- lap“-ot adott ki, melynek ára 20 krajezár. Ez emléklapból adjuk az alábbi sorokat: Szívesen léptem a szövetség tagjainak so­rába, mert a kitűzött czélt hasznosnak és nemes­nek ismertem fel. Gróf Gsáky Albin. Lelkem mélyéből üdvözlöm az úttörőket, azokat a lelkes, derék honfi társaimat, akik az elődök hosszú tétlenségét és mulasztásait helyre pótolni igyekeznek. Egy ember ereje csak pa- rány a nagy munkában,: de ha e parány beillik az erők tömegébe, úgy itt vagyok én is a haza- fiúi kötelesség tudatával s magyar nemzetemért élő lelkesedésemmel, kész vagyok kivenni részem a becsületes munkából. Azért mindenkor állok rendelkezésükre. Dr. Barabás Béla őrsz. képviselő. Az igazán jó hazafinak sok mindent kell tudni, de kettőt legjobban: hallgatni és csele­kedni. Kenedi Géza. Az országos egyesületek között talán .Nemzeti Szövetséginek van legkevesebb tagja s legkisebb vagyona, holott feladatai legnagyob­bak. Bár csak megérné még ez a nemzedék, hogy a Szövetség lenne a legerősebb minden egyesületek között s a megizmosodott egyesület kénytelen lenne a már teljesített feladatok után újabb czéljainak megjelölése végett — alapsza­bályait kibővíteni. Dr. Bartóky József. A kibocsátandó árlejtési hirdetmény tervezetét szintén idezárva, felhívom Elnök urat, hogy azt át­vizsgálva, amennyiben annak a helyi viszonyokhoz képest leendő kibővítése szükségesnek mutatkoznék, ennek eszközlése végett hívjon össze bizottsági ülést s azután a véglegesen szövegezett hirdetménynek még e hó 22-ig leendő közzététele iránt a szüksé­ges^ intézkedéseket tegye meg. A versenytárgyalás f. é. november hó 29-ik napja délelőttijének vala­melyik alkalmas órájára tűzendő ki. A hirdetmény egyszer-egyszer közzéteendő: 1. a „Budapesti Közlönyében, 2. a Gyulán megjelenő égüf. vagy két helyi lapban és 3. a „Vállalkozók Lapja“ ez. közlönyben (Budapest, Kigyó-utcza 3.) A „Budapesti Közlöny“ kiadóhivatalához a hir­detmény hivatalos közlés végett küldendő be, a többi lapok pedig figyelmeztetendők, hogy a kérdéses hir­detmény a bélyeg s illeték törvény 209. §-ának 1. pontja értelmében illetékmentes és hogy a számla és nyugtabélyeg az illető lapkiadó hivatalokat terheli. A hirdetés költségeit Elnök úr iroda átalányá­ból fedezze s azok megtérítése iránt tegyen legké­sőbb a jövő hó folyamán szabályszerű külön jelentést. A bizottságnak a versenytárgyalás megtartásáig a hirdetményi szöveg esetleges módosításán kívül feladata lesz még a vállalkozóval, illetve a vállalko­zókkal kötendő szerződés tervezetének szövegezése, a feltétel füzetek egyes pontjainak esetleges módo­sítása, amennyiben tudniillik ezek ezen építkezés­nél egészben alkalmazhatók nem lennének, nem kü­lönben az egyes munkanemek és épületrészek elké­szítési határidőnek megállapítása, figyelemmel arra, hogy az épület mesterséges szárítás nélkül legyen használatba vehető.­Midőn még a fenthivatkozott feltétel füzetekből 5—5 példányt, melyek az elöl csatoltakhoz képest megfelelően kiegészitendők, a czementre és a forró- víz fűtés berendezésére vonatkozók pedig a kellő számú páldányhan sokszorositandók lesznek s tájé­kozásul a szatmár-németi építkezésre vonatkozó szer­ződéseket, ez utóbbiakat azonban visszavárólag ide zárnám, felhívom Elnök urat, hogy a fent érintett s 2 példányban csatolt tervrajz másolatokat az épí­tési engedély kinyerése czéljából a városi hatóság­hoz nyújtsa be. Az építést ellenőrző szakközeg működését az építkezés tényleges foganatba vételével kezdi meg, addig is pedig a bizottság üléseiben leendő részvétel végett egy, a magas építkezésben jártas szakközeg­nek kiküldése iránt Elnök úr az ottani államépité- szeti hivatalt keresse meg. Az állandó ellenőrző szakközeg kirendelése czél­jából szükséges intézkedések megtehetése végett A socialis bajok orvoslására két tényező szükséges. Az egyik a pénz, a másik a társada-' lom minden rétegének egyöntetű jóakaratu közreműködése. Ifj. Barthos Tivadar. Ha szereted hazád, nemzeted úgy tedd gaz­daggá, hogy pedig e czélt elérjed tanulj, képezd magad, mert a műveltséggel karöltve jár a gaz­dagság s ne feledd, hogy szegény nemzet füg­getlen nem lehet. Beniczky Lajos. A nemzet ereje nemzetiségi tulajdonságai­ban rejlik. Dr. Kiss Mór egyetemi tanár. Nem az ad örömet, a mivel már birunk, hanem az a mit szerzünk. Dr. Fábry Sándor. Egy német tudós a munka történetét igen röviden és találóan így jellemzi: Az őskorban a munka: kénytelenség, az ókorban: teher, a kö­zépkorban: kiváltság volt; az újkorban: jog, a jövőben pedig kötelesség lesz. A munka eszménye az, hogy gyönyörűség legyen. Dr. Horváth János. Be furcsa a politika 1 .Szövetkezünk a né­mettel, a taljánnal, talán a muszkával is és ez­alatt a társadalomnak azzal kell foglalkoznia, hogy önmagunkkal is szövetkezzünk. Kóbor Tamás. A magyarságunk az életünk. Az Országos Nemzeti Szövetség tehát tulajdonképpen élet­biztosító társaság, melynek ügynökei köré be- állani hazafias kötelesség. Márkus Miksa. A Nemzeti Szövetség legszebb czélját ab­ban látom, hogy az egységes magyar társada­lom megteremtésén fáradozik; a ki e munkából részt követel magának, nemcsak a nemzeti esz­mét szolgálja, de a demokratikus magyar állam felépítését is elősegiti. Dr. Zöllner Béla. Hiába csendül meg a legkedvesebb szó, vagy a legszebb dal is, ott ahol a pénz cseng, az aranynak szava még a harangzúgásnál is hatalmasabb. Lörinczy György F. M. K. E. titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents