Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-09-26 / 39. szám
Budapesti Napló az újságírók lapja. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizen- nyoloz magyar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló t. A lelkes kis csapat most, egy esztendő leforgása után, a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü Írói neveket, bámulatos szorgalommal ób kitartással gyüjtvén mindennap össze mindazt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenül minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és magas Ízlésének minden huszonnégy órájában ismétlődő bizonyságét adja: — a Budapesti Napló ma már nemcsak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Napló nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai súlyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárczarovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informativ anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai s mindenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fénye sen megfelelt a legvérmesebb. várakozásnak is amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége és olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában A magyar közönség nekünk családunk. A Buda pesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiáira appellálva, fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szere tettel karolta fel az ügyet az első percztől fogva És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel tö rekszik A szerkesztőség, amelynek belső tagjai Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándr, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Már ton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferencz. Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedésér, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harezba Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak diszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Bessenyey Ferencz, Békefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczy István dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignácz, Kupa Árpád Lengyel Laura, Malonyay Dezső, Munkácsy Kálmán Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kál mán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit említjük most. Éz rugója a Budapesti Napló eddig példátlan nagy sikerének és biztositéka jövendő szilárd exisztencziájának. És még egy, annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztő ségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben függetlenségben sommihez sem hasonlitható hatal más erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Napló-ra és ismételve legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos leik' épülésükre azoknak, akiknek a magyar hirlapiro dalom magas színvonalában és magyar irók újságírók hangyaszorgalmában kedvük télik. A siker titka. A fővárosi hírlapok közül Magyar Újság mind jobban terjed országszerte és mind kedveltebbé válik. Nem csuda. Sikereinek titka, hogy a míg egyrészt mindig kitünően szer kesztett, élénk és változatos lapot ád olvasóinak addig egyúttal a lehető legnagyobb kedvezmények ben is részesíti előfizetőit. Mert bár a Magyar Uj ság a legolcsóbb fővárosi lap, amennyiben ára eg_ hónapra 1 frt, negyedévre 3 frt, félévre 6 frt, egész évre 12 frt, előfizetői mégis teljesen ingyen kapnak havonkint egy-egy diszes kiállítású regényt, óven- kint tehát 12 kötetet, úgy, hogy a Magyar Újság előfizetői tehát egész könyvtárra tesznek szert eg áv alatt, csupa kitűnő, hírneves Íróktól való, érdek feszitő regényre. És e kedvezményben azok részesülnek, a kik csak egy hónapra fizetnek elő a Magyar Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV vármegye-uteza 15.) A Magyar Újság előfizetői azonkívül teljesen ingyen kapják meg a lap hét mellékletét, a kerékpár czimü sportlapot. es EZöz^azdaság“. „Megoldhatja-e feladatát a gazdasági ismétlő iskola?“ (('elolvastatott a (Jyulavidéki róni. kath. tanító-egyesület évi közgyűlésén augusztus 30-án Endrődön.) Midőn egyesületünk intéző bizottságának ki tüntető szives figyelméért, — melylyel csekélységemet ez évi közgyűlésünkön előadói tisztségre jelölte, — mély köszönetemet kifejezem, a mélyen tisztelt közgyűlés szives elnézését kérem, ha nagy- fontosságú tárgyam előadása jogos várakozásukat teljesen ki nem elégitené. Mert a gazdasági ismétlő iskoláról oly sok szépet és lelkesítőt olvastunk és hallottunk már, hogy annak feladatáról egész köz gazdaságunkra üdvös fejlődéssel leendő hatásáról újat és jobbat mondani szerénységemnek nem lehet hivatása. S hogy mégis e tárgyat választottam értekezésemül, indokolom azzal, hogy úgy hiszem, mindnyájan, kik a köznép kellő műveltségére és anyagi jólétének előmozdítására közvetve közremunkálni hivatva vagyunk, szeretnénk már látni, sőt tanítani köznépünknek szebb jövőt Ígérő tervezett gazdasági ismétlő iskolát, melyben elhárit- tatván minden akadály, tanító és tanulók kedvvel és lelkesedéssel végezhessék feladatukat. A legmagasabb intéző körök, honnan a sokat Ígérő tervezet kiindult, híres tanügyi férfiak, szak- és napilapok kitüntető figyelmükre méltatván a tervbe vett gazdasági ismétlő iskolákat, okvetlen szükséges, hogy mi is tanügygyel foglalkozók, legmelegebben érdeklődjünk ez iránt, mert hisz’ a terv kivitele után a legfőbb munka mi reánk hárul; lássuk tehát 1. Mi a gazdasági ismétlő iskola fel adata? 2. Jelen gazdasági viszonyaink között meg- oldhatje-e feladatát a gazdasági ismétlő iskola? Sajátságos, de igaz, hogy míg a kereskedői vagy ipari életfoglalkozásra inas-tanulói pálya, sőt par- és kereskedői tanoucziskola készíti elő az fjut, addig daczára, hogy népünk háromnegyed része földmivelő, ez életfoglalkozást választó ifjak nem nevezhetők földmives-vagy gazdálkodó tanulónak, mert bizony legnagyobb része nem annyira tanulja a földmivelést, mint inkább csak megszokja, mint a hogy az apja vagy gazdája megszokta valamikor. Pedig korunkban, midőn a mindinkább fokozódó igények növekedésével nehezebbek a földmives ^ megélhetési viszonyai és terheinek viselése szükséges, hogy okszerű gazdálkodás által jövedelmét fokozza 8 legalább tűrhető anyagi jólét mellett elegedett polgára legyen a hazának. De amint a kereskedői vagy ipari életfoglalkozás okszerű üzé- sét nem tanulhatja meg az ifiu, tanulói pálya és szakoktatás nélkül, úgy az okszerű gazdálkodást sem sajátíthatja el elméleti és főleg gyakorlat zakoktatás nélkül s ebből kifolyólag lépett föl t gazdasági ismétlő iskola eszméje, melynek első és egfőbb feladata tehát a földmivelőkké leendő ifjúságot ezen életfoglalkozásának okszerű üzésére oktatni, kitanitani. Bizony nem könnyű feladat, ha meggondoljuk hogy földmivelőink nagy része még máig is e Szántsunk, vessünk ennek is egy darabot, annak | egy darabot“-fólo gazdálkodási rendszert űzi Nem könnyű feladat az okszerű földmivelést i annak sokféle ágazatát, az állat- és baromfitenyész tést, gyümölcs- és konyhakertészetet, méhészetet selyemhernyó tenyésztést s több efélét csak meg kedveltetni is a 12—15 éves tanulóval. No de nem azért volt a régi jó világba: mester a tanító neve, miért ne lehetne ő ezutái földmivelő vagy gazdálkodó mester is? Ha tehát jobban megfontoljuk a gazdasági ismétlő iskolána reánk, — mint első tényezőkre — vonatkozó felada tát és tudják, hogy fokozatosan több-több tanító gazdasági kiképzéséről lesz gondoskodva, de ak gazdasági szaktanfolyamot nem végezhet is, folyto nos olvasgatás és továbbképzés által elsajátítja azo "sillereteket, melyek őt a gazdasági ismétlő iskola sok tanítására képesítik — a feladat nehézsége el fog hárulni. 3 mi, kiket a nép tudásának és jóié tének előrehaladása kell, hogy lelkesítsen, bizo nyára nem ijedünk meg ez újabb tehertől sem, jó tudván, hogy ezért a méltányos dijjazáson felü közbecsülés le-zen legszebb jutalmunk. A gazdasági ismétlő iskola feladatának meg oldásában másik tényező a község. S bár a szer vezés körül — sajnos — nem látunk eddig az égés vonalon lelkes ügybuzgóságot és áldozatkészséget miután a dolog törvényen alapul, ha lassan is, d egy-kót évtized alatt keresztül lesz vive az isko Iáknak a községek általi felállítása és szervezése Legfőbb tényezőnek tarthatjuk azonban gazdasági ismétlő iskola föladatának megoldásába a tanulókat, mert ba ezek nem lesznek, — min nem voltak rendesen az ismétlő iskolában sem lehetnek akkor jól képzett tanítók és kitűnőé szervezett iskolák. Pedig jelen gazdasági viszo nyaink között kilátás van rá, hogy olyan lesz a iskolalátogatás abban is, mint volt az ismétlőbe mert gyakorlati hasznát azonnal ennek sem látj népünk, s rideg közönyét a szebb jövő Ígéretei sem szüntetik meg a nem oszlatják el s az élet viszonyok is nagyon jjehézzé teszik rája nézve teher elviselését. Mert az iskolalátogatást illetőleg — mit tapas taltunk az ismétlő iskoláknál, — melyeknek ha nem is úgy precizirozva, de ugyanazon czélja és fel adata volt, sőt tananyagának nagy része is ugvana volt, mint a tervezett gazdasági ismétlő iskolánál A jobbmódu földmives szülő nem küldé isméd tankötelesét, mert kissé elbizakodottságában az csemetéje elég tudománynyal bir már a megélő tésre. A kisbirtokos három ismétlő tankötelesének is tud kis gazdasága körül foglalkozást adni s ig áldás rá nézve a gyermek, mig átok, ha az ő fo lalkozását — mert téli időben heti 5, őszi, tavaszi időben heti három óráig iskolában kell lennie fizetett cseléddel kellene végeztetnie; s mit mond junk a szegény munkás nép gyermekeiről, kiknek — mint ők mondják — kenyeret kell keresniük, nem tudományt ? s kiknek legnagyobb része —2—3 téli hónapot kivéve — szolga, cseléd, vagy napszámba jár? Igon, két-három téli hónapban még esik volt ismétlőiskolásunk, do az őszi, tavaszi hónapokban épen a gyakorlati tanítások idején alig egynéhány. Avagy ez jelen gazdasági viszonyaink között a gazdasági ismétlő iskolánál máskép lenne? Kétséges, pedig kívánatos volna, mert akkor a feladat csakugyan megoldatlan marad. Vagy alkalmazzuk hát irgalom és szünet nélkül az iskolamulasztókkal szemben a törvény kérlelhetlen szigorát? Hisz ez az elkeseredést és elégedetlenséget csak növeli. — Igaz, hogy az iparosnak és kereskedőnek is igen rosszul esett eleinte tanulóját tanoucziskoláha küldeni, de folyton alkalmazva ellenök a szigort, ma már megszokták, sőt látva tanulójok értelmének az iskolai oktatás által előnyös fejlődését, -zúgolódás nélkül, sőt az okosabbak örömmel küldik tanon- czaikat iskolába. Ha figyelembe vesszük, hogy mily örvendetes lendületet vett országszerte nehány év óta az okszerű méhészet elterjedése, és hogy erre sok, feled- hotlen érdemeket szerzett vezérférfiu lángbuzgalma mellett főleg az állami mintaméhesek felállítása és a méhészeti vándortanitói intézmény bírt üdvös befolyással, kell hogy legfőbb figyelmünket a gazdálkodás fő- és mellékágai tökéletesítésében is a felnőttek oktatására fordítsuk. A gyermek megtanulhatja talán az okszerű gazdálkodást elméletileg és gyakorlatilag is, de nem lévén alkalma a tanultakat a gyakorlatban is folytatni, rá nézve ez bizonyos ideig, vagyis önállóságáig meddő tudomány; nem hiába mondjuk azonban, hogy az élet a legjobb iskola és a példa vonz. Ha a felnőtt ember életfoglalkozására vonatkozó ügyes, úgynevezett mesterfogást lát, azt azonnal alkalmazza is. Ennélfogva még a gazdasági ismétlő iskoláknál is, — melyeknek elvitázkatlan üdvös hatását csak évek múlva láthatjuk, — nagyobb gyakorlati hasznát látom a magasabb intéző körök azon tervezetének, melynél fogva az egyes községek határában államkölcsön mellett mintagazdaságokat akarnak felállítani, melyeken időközönkint vagy a gazdasági szaktanfolyamot végzett helybeli tanító által, vagy a méhészeti vándortanitói intézmény intájára vándorszaktanitók által gyakorlati előadások tartatnának az okszerű gazdálkodás kü- mféle ágazataiból. Hiszem, hogy ez utón oly rvendetes fejlődést nyerne a gazdálkodás minden ágazata, mint a milyent nyert immár az okszerű méhészet. Ez által aztán földmivelő népünk jelen szomorú gazdasági viszonyai is jobbra fordulnának, az iskoláztatás sem volna reá nézve olyan teher Ezek után az elmondottakat következőkben foglalom össze : A gazdasági ismétlő iskola megoldhatja föladatát, ha annak szervezésében az arra hivatott őzség nem szűkkeblüsk«dik, de ennek kivitelében felülről is nyer támogatástha abban a tanítást szakképzett tanító kellő ügybuzgósággal vezeti; ha az ismétlő tankötelesek részéről az iskolalátogatás nem az eddigi lanyhasággal történik s hogy ez eléressók, mintagazdaságok felállítása és a felnőttek oktatása által a gazdasági állapotok már eleve ‘avittatnak. Az intéző köröknek hála és köszönet logy népünk jólétének előmozdításáról gondoskodik, nekünk tanítóknak, határtalan buzgalmat s a ép iránti igaz szeretetet, hogy ez újabb téren eánk háruló feladatnak is lúegfelelve, igazán nép tanítók legyünk. Adja Isten úgy legyen ! Kelemen László. A »gyulai V. temetkezési társulat" folyó évi október bó 3-án délután 2 órakor a „Göndöcs- népkerti pavilion*-ban rendkívüli közgyűlést tart, melyre az erdekelt tagok az alapszabály 20. §-ára való tekintettel meghivatnak és minél számosabban megjelenni kéretnek. Nők szavazatot a 20. § ban megjelölt módon gyakorolnak. Tárgysorozat: 1. Számvizsgáló bizottsági elnök, 2. Pénztári ellenőr, 3. Választmányi tag választása. 4. Indítványok. 262 1-3 A választmány. Törvényszéki csarnok. Szerencsétlen lövés. Tóth Mihály nagy-szénási erdőőr 1895. junius 11 -én rendes körútja alkalmával, amint az erdőből kiért, megállt beszélgetni az erdő szélén kukoriczát kapálgató Budák János sál és ennek két fiával, kikkel már rég óta jó barátságban volt. Egy ideig elbeszélgettek minden féle dolgokról, majd Tóth távozni készült s nehány épést már előre is haladt, midőn Hudák János utána szólt, valamit akarván neki még mondani. Tóth erre visszafordnlt, s midőn a válláról e köz ben lecsúszott fegyvert feltolni akarván annak szijjáu egyet rántott, a fegyver, amelynek kakasa az erdei bozótban észrevétlenül felhuzódott volt elsült és Hudák Jánost életveszélyesen, két fiát pedig könnyebben megsebesítette. Hudák János kapott sebei következtében csakhamar meg is halt Ezen ügyben már tavaly is volt tartva végtárgya lás, b ekkor a kir. törvényszék vádlottat, kinél vigyázatlansága ily nagy bajt okozott, 3 heti fog házra ítélte. A kir. tábla azonban feloldotta az Ítéletet, különböző pótlásokat rendelvén el, melye megtörténte után a kir. törvényszék a f. hó 23-án újból megtartott végtárgyaláson vádlottat ugyancsak 3 heti fogházra ítélte. Hamis eskü Weisz Márkus szarvasi lakó: azon vádat emelte Tóth Maczonka János ellen hogy nevezett vádlott az ellene 950 frt tőke és jár. iránt indított váltóperben hamis esküt tét akkor, midőn a váltón levő névaláírásának valódi ságát főesküvel erősitve megtagadta, mert tanuk lát iák, midőn vádlott a váltót aláirts, ugyszinté hallották, midőn panaszos követelésének fennállását elismerte. F. hó 23-án tartatott meg ez ügyben a tárgyalás. Miután azonban a felhívott tanuk egye bet, mint azt, hogy vádlott egy váltót aláirt, do hogy az volt-o a kérdéses váltó vagy nem, igazolni nem tudták s vádlott ellen terhelő bizonyítékok nem merültek fel, a törvényszék vádlottat felmentette. Vétkes bukás vétsége miatt állottak e héten a kir. törvényszék előtt Pollák Jakab orosházi és Bayer Gyula gyomai kereske ők. Előbbit, ki könyveit helytelenül vezette, mérleget nem készített, 8 napi fogházra, utóbbit kisebb hanyagságok miatt 10 frt pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. Jegyzéke a -»yulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak Szeptember 28. Galambos József felperesnek Grátz György alperes elleni 500 frt tőke és jár. iránti sommás pere. Sváb Lajos felperesnek Kaurik Gábor alperes elleni egy lónak visszavétele iránti sommás pere Kraszkó Dorottya felperesnek Kraszkó János alperes elleni 200 forint tőke és jár iránti sommás pere Október 1. Budapesti bankegyesület felperesnek Schreck Lajos alperes elleni 355 frt töke és jár. iránt’ sommás pere. Bobras Mihály felperesnek Bobras Zsuzsánna és társai alperesek elleni 3 regálé jog, vagy azok 270 frt értéke iránti sommás pere. Gajda Mihályné és társai felpereseknek : Bókésmegyei takarékpénztár alperes elleni tulaj doni igénypere. 1435. tk. sz.—1897. f Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Kovács Lajos ügyvéd végrehajtatnak özv. Bálint Tógyerné Svetic Paraszka végrehajtást szenvedő elleni 80 frt tőke követelés és jár. iránti levő a kétegyházán fekvő a kétegy- házai 349 sz. tjkáben A/H. 3. rsz. alatt felvett 716. hr. számú legelő ingatlanra az árverést 110 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy 'Jp. fennebb megjelölt ingatlan az 1897. évi október'hó 14 napján délelőtt 9 órakor (Szarvas-féle épület) megtartandó nyilvános árve- ésen a megállapított kikiáltási áron alól is el- idatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok bee tárának 10%, vagyis II frt — krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november -én 3333. sz a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170, §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elösraervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatótág. Gyulán, 1897. évi julius hó 18-án. 268 1—1 Dr- Kalocsay Kálmán, kir. tszéki bíró. Arvapénzt 6°|0-ra, valamint olcsóbb készpénzt avagy zálogleveles kölcsönöket ingatlanokra, be- tábláztat Szeberényi József, ügyvéd Gyulán, 252 2—3 Kossuth Lajos utcza 142. ©@©00©©©@00© Valód! Harci kanárimadarak, kitűnő éneklők, postai utánvét mellett 5—12 írtig kaphatók. Jótállás, 8 napi megtekintés. Érdekes leirás és etetési rendszer ingyen! Czim: W. Heering, St.-Andreasberg, (Harz), Hannover 427. 246 3—3 000001®j®|®0000 HIRDETÉSEK, 5070. 1897. A békési járás föszolgabirájától Pályázati hirdetmény. Bélit és községénél lemondás folytán üresedésbe jött mértékhitelesítő és mázsakezelői állásra pályázatot hirdetek. Ezen állás javadalmazását képezi 200 frt év fizetés, 100 frt lakbér, továbbá a mértókhitelesités és mázsálási dijak fele. Az ||räst elnyerni óhajtónak mértékhitélesi- tésre képesítési oklevéllel kell bírnia. Felhívom pályázókat, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket hozzám f. évi október 20-áig nyújt sák be. A választás Békés község házánál f. évi Október hó 25-én fog megtartatni. Békés, 1897. évi szeptember 23. Popovics Szilviusz, 264 1—3 főszolgabíró. Aki egy olcsó és mégis kitűnő budapesti újságot akar olvasni, az rendelje meg bármely postahivatal utján a naponkint 14—24 oldalnyi terjedelemben BUDAPEST képes politikai napilapot Hetenkint egy élcz-mellékletfel, állandóan kitűnő tárczákkal és érdekfe-zitő regényekkel ; a napi események gyors és részletes ismertetése és megbízható napi jelentés a gabona, valamint egyéb üzleti czikkek árairól. A „Budapest* az összes lapok között lagnagyobb mennyiségben jelenik meg, a mi azt bizonyítja, hogy úgy iránya, mint tartalma mindenütt közkedveltségnek örvend. 45,000— 50,000 példány, sőt fontosabb eseményeknél még több példányban nyomatik. Kedvezmények: újévkor minden előfizető egy szép naptárt kap ingyen, hetenkint pedig egy sorsjegy és értékes könyvek sorsoltatnak ki. Előfizetési árak: Helyben Vidékre Egész évre 10 frt — kr. Egész évre 12 frt Fél évre 5 „ — „ Fél évre 6 „ Negyedévre 2 „ 50 „ Negyedévre 3 „ Egy hóra — | 85 „ Egy hóra 1 „ Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a „Budapest" kiadóhivatala 261 1—4 Budapest, Sarkantyus-utcza 3. sz.
