Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-09-19 / 38. szám
t a „Békés" 1897.38-ik számához. ápolni és mindönkivel szemben n jót és emberieset gyakorolni igyekeztem. Ha ez nem mindég sikerült, nem a saját hibámtól eredt, hanem a körülmények befolyásának kellett engednem. Fogadják őszinte köszönetéin szívességükért és megemlékezésükért és amidőn kérem Önöket, hogy jó indulatukban és szeretőtökben engem továbbra is megtartani szíveskedjenek, biztosítom Önöket arról, hogy én a mngam részéről mindnyájukat szivembe zárva tartom. (Lelkes éljenzés.) Ezután Csalali Kálmán pénzügyőri főbiztos, a pénzügyőrség nevében üdvözölte melegen és átadta a pénzügyőri testület ajándékát, egy remek mívű ezüst tintatarlót, melynek átvételo és megköszönése után | hivatalos ünnepély véget ért. A jubileum, illetőleg a pénzügyigazgatóság ovácziójának ténye — mint előrebocsátottuk — csak annak lezajlása után szivárgott ki a városba. Ekkor jutott tudomására dr. Lukács György főispánnak is, aki délben elutazni kényszerülvén, igen meleg hangú levélben tolmácsolta üdvözletét és jó kivánatait. A vármegye főtisztviselői dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt, Gyula városa tanácsa, melyhez Terényi Lajos országgyűlési képviselő is csatlakozott, Dutkay Béla polgármester vezetése alatt tolmácsolták szeretetüket és ragaszkodásukat. A vidéki adóhivatalok tisztviselői, kik hivatalos elfoglaltságuk miatt nem jöhettek be az ünnepélyre meleghangú táviratokban fejezték ki szeretett főnökük iránti tiszteletüket. Este a pénzügyigazgatóság tagjai a Ludvigh féle vendéglőben kedélyes lakomára gyűltek egybe, hol a vondóglős jó bora s kitűnő ételei mollett igen kedves estét töltöttek el, mely alkalommal számos po liárköszöntő hangzott el a jubiláltra, továbbá a Gyű Ián csak rövid ittléte daczára is alantasai szeretetét és ragaszkodását kiérdemelt Somossy igazgató helyettesre, a szép ünnepély rendezői s a pénzügyigazgatóság csaknem minden tagjára. A társaság mindvégig fesztelen kedélyes hangulatban éjfél utáni órákig maradt együtt és ezzel a lélekemelő szép ünnepély véget ért. A vármegye őszi közgyűlése. Tárgysorozat : (Vége.) 66. Gyulaváros határozata Koós Ödön gyulai lakos birtokátirás iránti kérvénye tárgyában 67. B.-Csaba község képviselő-testületének határozata Fried Lipóttal kötött haszonbér-szer ződés tárgyában. 68. B.-Csaba község és özv. Sztampa Bér talanné között létrejött haszonbér szerződés. 69. Orosháza község határozata az oros házi takarékpénztár alapítványa ügyében. 70. Tót-Komlós község határozata 25000 forintos kölcsön felvétele tárgyában. 71. Békés község kópv. testületének hatá rozata a téglagyár ideiglenes kölcsönónek visszafizetése tárgyában. 72. Tót-Komlós község határozata gazda sági ismétlő iskola felállítása tárgyában. 73. Szarvas községben a maczóéri hegy község szervezési szabályai. 74. Szarvas község határozata az iparáru raktár czóljaira ingyen telek átengedése tár gyában. 75. Szarvas község harmadik lovashadnagy állás szervezésére vonatkozó határozata. 76. Szarvas község képviselő-testületének határozata óvoda részére szükséges épület meg vétele tárgyában. 77. Szanca| község képviselő-testületének határozata az „Árpád“ vendéglő udvarára ópi tendő nyári helyiség költségeinek fedezése tár gyában. 78. Szarvas község és a szarvasi takarékpénztár között kötött adásvételi szerződés. 79. Öcsöd község határozata Oskó Sándor tulajdonát képező területnek telekkönyvi bejegyzése tárgyában. 80. Öcsöd község kérvénye az öcsöd-tisza- földvári községi közlekedési útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt. 81. Öcsöd község határozata 31.000 forintos kölcsönónek első helyen leendő bekebelezése irgyában. 82. Csorvás község kérvénye az indóházi kőút szélesítése és folytatólagos kiépítése tárgyában. 83. Doboz község kérvénye a község belterületén 400 fm. hosszban lévő községi közlekedési kőútnak a törvényhatósági úthálózatba felvétele és kiépitóso iránt. 84. Szent-András község határozata a községi gazdasszony fizetésének felemelése tárgyában 85. Szent-András község képviselőtestületének határozata a bikás fizetésének felemelése írgyában. 86. Szent-András község és a Tisza-körös marosi ármentesitő társulat között kötött szerződés. 87. Sámson község határozata a községi vos lakásának tisztogatási költségei tárgyában 88. Szeghalom község határozata palló járdák építése tárgyában. 89. Szeghalom község határozata Kőbőr erencz javára földhaszonbór elengedése tárgyában. 90. F.-Gyarmat község határozata a Buess telep egészségügyi teendőinek ellátása tárgyában és Dr. Domokos Kálmán felebbezése. 91. Kondoros község határozata a községi tanító fűtési átalánya tárgyában. 92. Sámson község ügykezelési szabály rendelete. 93. Sámson községnek az előfogatozás bér beadása tárgyában hozott határozata. 94. Gyula-Vári község kérvénye a várm tüzrendószeti szabályrendelet módosítása iránt 95. Uj-Kigyós község képviselőtestületének határozata a Csaba-kigyós-apáczai vasút segélye zése tárgyában. 96. Szent-András község elöljáróságának kérvénye Csaba-Csüd pusztán kisajátított földterületek után esedékes községi adó törlése és előírása iránt. 97. Szarvas község képviselőtestületének határozata behajthatatlanná vált közmunka vált- ság törlése tárgyában. 98. Szeghalom község képviselőtestületének határozata behajthatatlanná vált közmunka vált- ság törlése tárgyában. 99. Gyoma községben az 1896. óv végén behajthatatlan várm. katona beszállásolási pótadó hátralék törlése tárgyábani jelentés. 100. 1896. évi gyámpónztári számadások. 101. Gyámpónztári tartalék alapokból való kiutalványozások. 102. P.-Szt.-Tornya község 1897. évi pótköltség előirányzata. 103. Szent-András község 1897. évi pót- költség előirányzata. 104. Kótegyháza község 1897. évi pótkölt sóg előirányzata. 105. Uj-Kigyós község kérvénye 1897. évi k. adó százalékának helyesbbitóse iránt. 106. Kondoros község 1897. évi pótköltség előirányzata. 107. 1898. évi községi közmunka költségvetések. 108. Csaba községben a „The Singer Mani Facturing Compány“ terhére előirt katona be ezállásolási pótadó törlése iránti kérvénye i ezégnek. 109. Szarvas község képviselőtestületének határozata, behajthatatlanná vált ebadók törlése tárgyában. állapítva. Az ilyen betegeknek már több és szép szobájuk, egész lakosztályuk van, a csa Iádban élnek, éppen úgy, mintha családtagok volnának. így él itt egy Ponyatovszky herczeg a nagy Napoleon egyik tábornokának unokáj ló esztendő óta. Látni a telep ápoltjai között világ minden részéből idekerült betegeket. Fran cziák, angolok, lengyelek, oroszok, olaszok hollandok keresik fel Gheelt betegeikkel, fő leg igen sok a hollandiai, kiknek indiai gyarmatai részint a rendkívüli tropikus hőség, részin a rendkívül súlyos maláriákat okozó kiima miatt, sok embert juttatnak az elmegyógy intézetekbe. Hollandia ide különben is közel van nagyon (a határ 15 kilométernyire van Gheel tői), az ellátás olcsó és nagyon jó, igy aki te heti, itt helyezi el betegét. Vannak betegek, kik 20—30 év óta lakói Gheelnek; szökések fordu nak elő, de ritkán, az intézet és telep igazgató jának, Dr. Petersnek állítása szerint évenkén 5—6, de ezeket is visszahozzák hozzátartozóik visszaesés a legritkább esetekben fordul elő. — Pedig még a tanyákon is vannak elmekóros be tegek elhelyezve. A felügyeletet az igazgatón kívül még orvos és 8 ellenőr gyakorolja, azon irányban hogy a betegek jól legyenek ellátva, s jó bá násmódban részesüljenek. Az igazgató mindé beteget köteles évenként legalább kétszer, kerületi orvos havonta kétszer, a felügyelő he tenként egyszer meglátogatni. Ha az elmebeteg valami betegségbe esik, akkor természetesen szükséghez képest naponta meglátogatja az illető csoport orvosa, s ha kell, az igazgató. Fertőző betegségbe esők azonnal fertőző kórházba vitet nek. A felügyelők és orvosok leginkább az étkezési idő alatt látogatnak el az ápoltakhoz, hogy lássák, jót és eleget kapnak-e a betegek Húst minden betegnek kell kapni — pénteket kivéve — mindennap. Vigyáznak, hogy tejet tojást, húst kapjon a beteg, s ne csak burgo nyával tartsák jól. Megnézik ágyát, fehérnemű jét, tisztán tartják-e? s a betegek ezt már any nyira tudják, hogy minden lakásban, ahová a igazgató kíséretében benyitottunk, a betegek maguk mutogatták meg, azonnal felbontva ágyú kát s fehérnemiis szekrényüket. A tisztátalanok csak szalmazsákot kapnak ágyukba, a tiszták mindenütt matráczot is. , Dutkay Béla 3, Dömény Lajos 4, Rácz János aláláig 51/, évig. 8 utána elnökké Dömény Lajos álasztatott meg ismét. A kör 1892. év elejéig bérelt házban lakott azon évben 1500 frton vásárolt saját házat magnak. De ez nem felelt meg teljesen czéljának, niért is 1897. márcziuB 27-én uj helyiség épitése latároztatott el. E tekintetben az érdem első sortan is ttácz János volt elnököt illeti meg, ki folyón buzdítva, lelkesítve iparkodott azon, hogy az ij terem a kör kívánalmainak megfelelve, minél íagyobb vonzó erőt gyakoroljon. — Nap-nap után izemlélé ő az építés menetét s örömmel emlegeté, logy majd az uj épületben mennyivel édesebb otthonra találunk. De fájdalom, a halál meggátolta őt tbban, hogy kedvencz eszméjének megvalósulását táthassa. Tisztelet és kegyelet e helyen is áldott smlékének 1 8 ma, ime felépült a díszes otthon, mely áll egy olvasó- s egy könyvtárszobából és egy nagy teremből, melynél nagyobb teremmel városunk egyik köre sem rendelkezik s azonkívül a régi épületben kényelmes lakás is maradt. Az elnök méltánylattal emlékezett meg azokról, akik adományaikkal járultak a kör épitési s felszerelési költségéhez, továbbá Szabados József építészről, ki még anyagi áldozatok árán is sokkal többet telt, mint amennyire kötelezve volt s oly csinnal épitette azt fel, hogy az e városrésznek méltán díszére válik. Az adományok összege 387 frt 50 kr. Végül visszatekintve a megfutott múltra, áldást kér a kör további működésére i azon reményben, hogy az öntudatos és becsületes munkásságnak jutalma, a siker el nem maradhat: a közgyűlést megnyitja. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Dr. Frankó László ügyvéd tartá meg szónoki hévvel szép ünnepi beszédét, mely nagy tetszést aratott és amelyet lapunk más helyén közlünk. Majd egy kedves szép leányka, Bordó Juliska zavalta el igen értelmesen s tetszés között a .Lengyel anya“ czimü költeményt. Utána Papp Ündre szavalata kötötte le a hallgatóság figyelőét. — Végül Rácz Mariska szavalta el a .Pókainé“ czimü költeményt gyönyörű s erőteljes )rganumával S szabatos, kerekded előadásával iga- ián méltó tapsvihart aratván. — Közben-közben a >yulai Erkel dalkör igen sikerült darabokat adott slő, melyért a derék vezető, Székely Lajos, valamint a dalárdisták is méltán megérdemlik a di- sséretet. Végül Dömény Lajos elnök köszönetét mondva a megjelenteknek, e szavakkal rekeszti be a díszközgyűlést: Legyen e ház a művelődésnek és előhaladásnak állandó otthona! Éljen és örökké viruljon szeretett hazánk í Éljenek a kör tagjai j Éljenek Gyula városa polgárai 1 így folyt le a kör ünnepélye, s ezen nap örökre emlékezetes marad életében, reményt nyújtva, bizalommal nézni a kétes jövendő felé! Az olvasókörnek házavatási ünnepélye alkalmával este tartott bálja is fényesen sikerült. Mig a nagyterem teljesen megtelt tánczkedvelő ifjúsággal, addig az olvasószoba Bachusnak áldozó kedélyes társaság vidám csevegésétől zajongott. E valóban pompás és a maga nevében páratlanul áll< szép mulatságnak csak a késői hajnali órák vetettek véget. A kör összes bevétele volt 562 korona. Felvlfizetni szívesek voltak : I. ivén: Somogyi János, Gyulai Gábor, Sánt; Jánosné, Dömény Lajos, U. Tar Istvánná 10—1 koronát, Bájer Márton 8 kor., Monoi'i György ( kor., Oláh Péter 5 kor., Murvai Ferencz, U. Ta József, Lindenfeld József, Csete János, Göcz, Já nos, Messinger Lipót, Szemeli Imre 4—4 kor., dr Kovács Károly 3 kor., Murvai István, Pikó Fe rencz, Monori Károly, Monori László, Kiss Péter Makai László, Gubicza Károly, Kiss Mihály, Nagy András, Olelai József, Kóhn Dávid, Szabados Jó- Izsef 2 —2 kor., Erdős Albert, Mike János, Tóth János, K. Szabó István, Tóth Béla, Biró György 110. Kétegyháza község 1895. évi közpénz-!4 .ári számadása. h 111. Községi számadások 1896. évről. v 112. Szarvas község képviselőtestületének Határozata behajthatatlanná vált fogyasztási adókig törlése tárgyában. lg V. r Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Kelt Gyulán, 1897. szeptember 7. |t Di*. Fábry Sándor,L alispán. L h Az újvárosi olvasókör házfelavató ünnepélye, j (Szeptember 12.) Az újvárosi olvasókör nemcsak Gyula városa,! hanem megyei népköreink legrégibbje s nem csu-| pán időre legidősebb, hanem a minden tekintetben! legkonszolidáltabbak között is első helyre tehető,! és mellesleg írva leginkább megközelíti azt a czélt, mely a népkörök hivatottságához fűződik. A virágzó kör életében bizonyára korszak- alkotó hatású, hogy díszes uj helyiséget épített! magának, mely még inkább hivatva lesz az újvárosi polgárokat csoportosítani, ami eme város-1 résznek és közvetve az egész város szocziális ér-1 dekeinek és ezzel a közügynek is csak javára fog válni. A törekvő kör vasárnap délután tartotta nagy ünnepélyességgel és minden tekintetben kitűnő sikerrel hazfelavatását, melynek lefolyása a következő volt: Az újváros lelkes női gyönyörűen feldíszítették virágokkal, koszorúkkal a csinos és tágas nagy termet, mely kitűnő tánezhelyiség lesz. A kör tagjai s a meghívottak már délután 1 órakor kezdtek gyülekezni a körbe ugyannyira, hogy mire az ünnepély 3 órakor kezdetét vette, a terem és a mellette levő mellékhelyiségek, sőt az udvar is a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt közönséggel, közötte díszes hölgykoszoruval, úgy hogy a közönség nagy része be sem fért már az udvarba sem. A felavató ünnepélyen ott voltak dr. Lukács György főispán, Novak Kamill kúriai biró, tör vényszéki elnök, dr. Bodoky Zoltán m. főjegyző, Dutkay Béla polgármester, a gyulai kör képviseletében Jantsovits Emil elnök, a polgári kör képviseletében Szénásy József elnök, Hoffmann Alajos igazgató s az intelligencziából örvendetes szép számban. Az ünnepélyt a gyulai Erkel-dalkör gyönyörűen sikerült éneke nyitotta meg. Majd a kör szeretett elnöke s mondhatni lelke, az ügybuzgóságáról és fáradhatianságáról ösmert Dömény Lajos lépett az elnöki emelvényre s tér jedelmes s mindent felölelő igen szép beszédében megemlékezett arról az időről, midőn az újvárosi kör 1868-ik évi márczius 1-én Kis Ferencz kezdeményezésére megalakult 40 taggal. Első volt Gyulán a nép számára szolgáló olvasókörök között, s igy helyzete annál nehezebb, mert mint úttörő, mindet)- útbaigazítás nélkül kezdette működését, nem tudva azt, hogy megfelel-e nagyszerű s magasztos híva- fásának? S az eredmény azt igazolja, hogy igen Évrőt-évre gyarapodott minden téren. — A tagol i száma ma 178, mely szám reméli, ezután szapo rodni fog. Könyvtára, mely kezdetben 30—40 mű ; bői állott, ma 348 mű, illetőleg 440 kötetből álló Majd felsorolja rendben a kör volt elnökeit s azol ■ működési idejét. Alakuláskor elnök lett: Kis Fe rencz, a kezdeményező, alelnök : Boros István, pénz- t tárnok: Varga Bálint, ellenőr: Dömény Lajos- jegyző: Gyoji Miklós. Ugyanakkor tb. elnökké i Tisza Kálmán, mint az országgyűlés bal-középpári vezérét, tb. alelnökkó Beliczey Istvánt, Gyula vá : rosa követét választolták meg. Következő elnökök í Bödö János 1, Ladies György 7 '/>, Juslli Gyűlt 3i/a, — ki később tb. elnökké lett,— Jantsovits Érni S ezt a nagy telepet, a humanismusnak ezt a fenséges tanyáját az állam ma már a csekély ápolási dijakon kivül semmivel sem segélyezi A maga erejéből tartja fenn magát, gazdaggá tévén a városka lakóit, s a magáéból fedezve minden szükségletét. E körülmény magyarázatát a telep rendkívül előzékeny és szives igazgatója nagyon egyszerűen adta meg. Minden pénz — még a betegek zsebpénze is, — a központi intézet pénztárába folyik be. Az intézet az összes kezén keresztül menő pénzből io°/o-ot visszatart a többit rendeltetése helyére juttatja. A csalá dók a központi intézetben v.eszik fel ápolási di aikat s a betegek zsebpénzeit. Ebből a io%-ból fizetik az orvosi és felügyelő személyzetet, eb bői építették és tartják fel fényesen bersnd >zett központi elmegyógyintézetüket, ebből építették nagy közfürdőiket, hol a betegek ingyen kapjá fürdőiket, akár mindennap. Ezért az ápolt: or vossal, gyógyszerrel, felügyelettel láttatík el, : a ío°/0 a sok ápolt után mégis olyan jelentéke nyen nagy összeget ád, hogy daczára annak hogy az igazgató n,ooo frankot, a kerületi orvosok 5—6ooo frank évi fizetést, az ellenőrök 1500 frank fizetést s 25 évi szolgálat után teljes penziót kapnak; (az orvosok 30 év után), da czára, hogy a betegek a központi intézetben kitünően vannak ellátva, mégis nemcsak fedezve vannak összes kiadásaik, hanem még haszon is marad, amiből aztán mindig újabb és újabb in tézményeket létesítenek. így alakult a szép kór boneztani intézet is. A betegek ott járnak-kelnek szanaszét városban, lépten-nyomon találkozunk velük, az igazgató mindeniket ismeri, mindeniket megszól Htja, s rövid szóváltás után megyünk tovább A nyugtalan, izgatott betegeket otthon tartják szállásadóik, vagy együtt mennek velük sétára A gyermekek tisztelettel mennek el a bete mellett, senki sem izgatja, senki sem csúfolja beteget, a lakosságnak, még a gyermekeknek is vérükben van már, hogy hogyan kell bánni betegekkel, mintha ők is tudnák, hogy a köz ség anyagi jólétét épen a betegeknek köszön heti. Mintegy 600 idióta van a telepen és aki csak valamennyire fogékonyak és tanulékonyak iskolába járnak. Templomba is elmennek a be tegek egyedül, felügyelet nélkül, s hä valame lyik ott lesz rosszul (pl. az epilepticusok), a szomszédjai nyugodtan kiviszik s lefektetik mig jobban lesz. Mindenki vigyáz a más betegére, a szomszédok ismerik a szomszédságukban elhelyezett összes betegeket s kölcsönösen s iiritsé- ére vannak egymásnak; ha a beteg eltévedt, haza vezetik, ha szökni akar, visszatérítik, ha rosszul lesz, az első segélyben részesítik. Mintatelep ez mind inképen, vajha utánzásra találna nálunk is. Csík a kezdet ne volna oly nehéz. Pedig a dolog titka nagyon is egyszerű. A központi intézet nagyon megválogatja, hogy kit vegyen fel a telepre. Soha sem vesznek fel olyat, aki az igazságszolgáltatással jött összeütközésbe. Nem vesznek fel olyanokat sem, akik visszaesöleg öngyilkosok akartak lenni, lehető leg nem vesznek fel súlyos epilepticusokat sem, de ha már egyszer felvették, akkor nem uta«it- |ák többé vissza. Ha a telepre felvettek közül valamelyik közveszélyessé, vagy önmagára veszélyessé vá lik, beviszik a közp inti intézetbe, s ha állapota nem javul, zárt intézetben helyezik el. — Egy odessai járásbiró és egy lyoni nagy eyáros épen útra voltak készítve zárt tébolydába, az egyik nagyfokú chronicus dühöngése miatt, a gyáros, mert a lakás adóját több Ízben meg akarta már fojtani. így ügyesen, okosan, nagy előrelátással vannak összeválogatva a betegek. Nem igen vannak ott közveszélyesek, hisz az ilyeneken hamarosan túladnak; csupa nyugodt vagy kevéssé izgatott beteg lakja a colóniát. — Ez az ápolás titka, s ez a magyarázata, hogy minden család el tud látni könnyen egy-két beteget. Az olcsó ellátás titka abban rejlik, hogy a beteg egyúttal dolgozótársa a családnak, s igy ő is keres a gazdának. A czipészt czipészhez, a szabót szabóhoz, a lakatost lakatoshoz vagy kovácshoz adják ápolásba s igy tovább, úgy hogy olcsó ápolási diját munkájával pótolja, mert hiszen 0-85 ctm. (43-45- kr.) mégis csak nagyon kevés volna egy beteg ápolásáért. De igy munkáját is fizetésszámba veszik, s a beteg is jól jár, mert el van munkával foglalva, ami elősegíti gyógyulását. Az intézet igazgatója páratlan szivességge és szolgálatkészséggel, fáradhatatlanul kalauzolt kora reggeltől késő délutánig: lakásról lakasra, különböző rendű és rangú betegekhez, a legolcsóbbaktól a legdrágább pensiot fizetőkéig. — Mindenütt magyarázgatott, megmutatva minden helyen a betegek ellenőrző könyvecskéit, melyekbe be van irva a beteg nationaléján kivül- Érkezése napja, magával hozott ruhái, értékei, pensioja összege, valamint az ellenőrzést gyakorlók (orvosok, ellenőrök) látogatásainak napjai és észrevételei. A közvetlen felügyeletet a telep m a központi ~intézet s a városi tanács [gyakorolja, melynek élén a pap, polgármester főjegyző állanak. Rendkívüli szigorral ellenőrzik a lakás adókat s kérlelhetlenül büntetik s közmegvetés tárgyává teszik azt, aki betegével -osszul bánik, anyagilag is sújtván azzal, hogy jlveszik tőle a beteget, s évek hosszú során át nem is kap többet. így elesik a jövedelemtől s szomszédai megvetik; hiszen itt már szinte hivatásának tekinti mindenki, hogy betegeket ápoljon és gondozzon. Hogy ez tényleg menynyire benne van már a lakosság vérében (800 év tapasztalata van a hátuk mögött), bizonyítja az, hogy mint az igazgató mondta, évek hosz- szu sora telik el, mig alkalom nyílik ilyen büntetésre. S midőn elbucsuzásom előtt, köszönetéin mellett csodálkozásomnak I bámulatomnak ad- ám kifejezést, az igazgató biztosított, hogy ennél sokke! szebb és érdekesebb coloniákat s ■jlmegyógyintéz tteket láthatnék Angliában, melynek — ír- és Skótországot hozzászámiva — 150 hasonló, de sokkal szebb telepe van. Biztatott is, hogy el ne maiasszam Angliát megnézni, ha íz elmegyógyászat érdekel. De én mégis csak bámulattal tudok eltelve lenni a kis Belgium iránt, melynek összes lakossága nincs 7 millió s négis 53 nagy elmegyógyintézettel rendelkezik. Van azonkívül a Gheeli s Liege (Lüttich) mellett még egy másik családi coloniája is. Intézetekben látja el elmebetegeinek 86%-át, addig a nagy Magyarország, a tejjel-mézzel folyó Kanaán, több mint két annyi lakossal, alig rendelkezik egy pár nagyobb tébolydával és ellátja elmebetegeinek 6%-át s Isten s emberek kegyelmére bizza a94%ot. Ha nem is érhetjük utói Schweizot, mely minden elmeb jtagéről gondoskodik, vagy Angliát, mely 96% lát el, mikor érjük utói Belgiumot? mikor hozzuk be a 8o°/o*ot kitevő különbözetet? Dr. Berkes Sándor.
