Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-12 / 37. szám

inaknak niegfnlnloleg terjeszszek a törvény- hatósági bizottság elé, mely — miután a tisztviselők egy részének jobb javadalmazása, illetőleg állás szaporítása a vármegye közönségének megterhelése nélkül történhetik meg — az adminisztráczió javításának érdekeben bizonyára teljes készséggel fogja a költségelőirányzatot magáévá tenni s azt egesz terjedelmében elfogadni.

Békésvármegye 1898. évi költségelőirányzata.

Költségvetési sommázat. Békésvármegye közig és gyámhatósági szükségleteiről. nt az

ezek fedezésére szolgáló jövedelmekről 1898 évre .

A) Szükséglet.

Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyet fizetése és lakpénze . . S • •

Szolgaszemélyzet bére és lakpónze . Szolgaszemélyzet ruházata és lótarlási átalánya . . . • • • • • •

Hivatalos helyiségek és fogházak bero

Irodai szükségletek .............................

Nap

idijak és úti költségek • • I

Épületek fentartására ....................

Eg

yéb rendszeresített kiadások .

Babtartási költségek ........................

Előre nem látható kiadások . •.. ■

Székházépitési, esetleg házipónzt. tart. alapra........................... • • •

92

066 — 5580 —

1170 50 880 — 6827 10 7820 — 570 — 1268 —

1000 —

117191 60

A) Összesen

B) Fedezet.

Állami javadalmazás............................g

Cs

elekvő kamatok Ingatlanok jövedelme Alapok járuléka Különféle bevételek .

Tóritmények

700 —

7290 — 60 — 2750 —

Pótadó................................ • ! ! 14495 m

B) Összesen

C) Összehasonlítás.

A szükséglet

117740 97

117191 60

fedezet..................- ■ • • • Bi 1

Mu

tatkozik felesleg

549 37

21. Debreczen szab. kir. város átirata magyai- katonai iskolák fölállítása ügyében kormány üdvözlése iránt.

22. Hevesvármegye átirata a közúti építési

anyagok vasúti viteldijának mérséklése tárgyában a kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. ■ I I I

23. Szabadka szab. kir. varos átirata, melylyel a munkások és a munkaadók közötti jogviszony szabályozása tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi

24. Hunyadvármegye átirata a közig, bi zottság tagjainak vasúti dij kedvezményben ré szesitóse tárgyában intézett jeliratának támogatása iránt.

IV

25. A törvényhatóság 1898. évi házi pénz tári költségvetése s ezzel kapcsolatosan több fizetés- és lakbórfelemelós iránti kérvény és 1%-os vármegyei pótadó kivetése feletti határozás.

26. A várm. pénztári tisztség előterjesztése a várm. betegápolási alap javára 1%-os pótadó kivetése iránt.

27. A törvényhatóság 1898. évi katonabe szállásolási szükségletei tekintetében való intéz kedés.

28. Pénztári ügyek.

29. Alispáni jelentés a központi hivatalok elhelyezése tárgyában.

30. Alispáni előterjesztés a t. főügyésznél rendszeresített közig, gyakornoki állás javadalmazásának a tb. alügyész tiszteletdijára való megszavazása tárgyában.

A vármegye őszi közgyűlése.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a folyó 1897. évi szeptember hava 27-én délelőtt 9 órakor és a következő napokon fogja megtartani őszi rendes közgyűlését, melyre a bizottság teljes czimü tagjai tisztelettel szón megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a közgyűlésnek az alispáni jelentés után első tárgyát fogja képezni az 1898. évi költ ségvetés tárgyalása és ezzel kapcsolatosan a közigazgatási szükségletekre előirányzott l°/0-os, valamint a betegápolási szükségletek fedezésére előirányzott l°/0-os pótadó feletti szavazás.

Tárgysorozat:

I.

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról és a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A vármegyei közigazgatási bizottság jelentése az 1897- óv első feléről.

3. A vármegyei számonkórőszék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről4. Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpénztár és egyéb megyei pénztárak pénzkészlete az 1898-ik évben mely pénzintézetekben helyeztessék el.

5. A vármegye főispánjának intézvónye Clotild főherczegnő 0 császári és királyi fenségének a „László gyermek otthon“ segélyezése iránti kérvénye tárgyában.

6. Bartóky József, ez. ministeri oszt. tanácsos lemondása a vármegyei főjegyzői állásról7. A kijelölő bizottság megalakítása.

8. A lemondás folytán megüresedett főjegyzői s a nyugdíjazás folytán megüresedett árva- széki ülnöki állás, valamint az ezen állások betöltése folytán netán megüresedendő tiszti állások választás utján való betöltése. (A közgyűlés második napján.)

9. Az időközben megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltése.

II.

10. A honvédelmi minister leirata a m. kir. honvéd hadapród- és főreáliskolákban s a Ludo- vica Academiában alapítványi hely létesítése tárgyában s ezzel kapcsolatban az állandó választmány indítványa ezen törvényjavaslatokért a m. kir. kormány es a honvédelmi minister feliratilag leendő üdvözlése iránt.

11. Belügyministeri rendelet a szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában s ezzel- kapcsolatban alispáni előterjesztés 4 rendes közgyűlés rendszeresítése iránt.

12. Belügyministeri rendelet a napidijak és utazási költségekről szóló szabályrendelet tárgyában.

13. Belügyministeri rendelet a vármegyei bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékének ösz- szeállitása tárgyában.

14. Kereskedelemügyi ministeri rendelet a k.-ladányi hídnál felmerült tulkiadások tárgyában.

15.. Kereskedelemügyi ministeri leirat I várm. távbeszélő hálózat kiegészítési költségei tárgyában.

16. Belügyministeri rendelet a békési fő szolgabirósághoz ideiglenesen felfogadott dij nők járulékainak utalványozása tárgyában.

17. Belügyministeri leirat Praznovszky Fe rencz szolgabiró segély iránti kérvénye tárgyában.

18. Kereskedelemügyi ministeri leirat egy dijnoknak a várm. számvevőséghez két havi időtartamra alkalmazása tárgyában.

hl

19. Csanádvármegye átirata a 30 holdig terjedő bérletek adómentesen hagyására vonatkozólag a m. kir. pónzügyminister úrhoz intézett feliratának támogatása iránt.

20. Veszprémvármegye átirata a kötelező tüzkárbiztositás behozatala tárgyában.

31. Alispáni jelentés Csaba község 160,000 frtos kölcsön ügyében.

32. Alispáni jelentés a dobozi körgát ügyében

33. Alispáni előterjesztés a mező-berónyi kettős-körösi hid átvétele, illetve újra építése tárgyában.

34. Alispáni előterjesztés a sebes-körösi ar

mentesítő társulatnak a Vésztő-szeghalmi tör vónyhatósági útból 30 □ öl átengedése tárgyában. L.__.

35. Küldöttségi jelentés a jegyzői magán- munkálatra vonatkozó szabályrendelet tárgyában

36. A várm. földmivesiskola-bizottság jelentése az iskola ügyeiről, megnyitásáról és ügyviteli szabályzat alkotásáról.

37. A várm. házi ipari bizottság jelentése tett intézkedéseiről.

38. A várm. árvaház ügyében kiküldött bizottság jelentése.

39- A várm. árvaszók előterjesztése Mány Mojsza és nejétől behajthatlan 10 frt 90 kr. és járulékainak a tartalék alapból leendő kiutalványozása iránt.

40. A várm. tiszti-nyugdij intézet igazgató választmányának határozata Chriszto Miklós árvaszéki ülnök nyugdíjazása tárgyában.

41. Ugyanannak határozata özv. Kovács Mihálynó nyugdíjazása tárgyában.

42. A jegyzői nyugdíj igazgató választmányának határozata, nóh. Makra Zsigmond árváinak segélyezése tárgyában.

43. A várm. tiszti főügyész véleménye veremhelyek s vályogvető gödrök eladása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatra vonatkozólag.

44. Az orosházi főszolgabíró előterjesztése Orosháza községnek 2 kéményseprő munkakerületre leendő felosztása iránt.

45. Békésvármegye kezelő- és segéd-személyzetének drágasági pótlék iránti kérvénye.

46. A várm. közművelődési bizottság javaslata évenként égy óvónőnek jutalmazása tárgyában.

47. Ugyanannak határozata tanítók jutalmazása tárgyában.

48. Az országos közegészsógi egylet békés- vármegyei osztályának kérvénye a községi orvosok nyugdij-intózetónek megalakítása iránt.

49. Az erdólyrészi kárpát-egyesület segélyezés iránti kérvénye.

50. A „mensa akademica“ kérelme állandó évi segély iránt.

51. Osváth Andor nyugalmazott vármegyei iktató kegydij iránti kérvénye.

52. Fekete Mihály várm. nyugalmazott kapus kérvénye kegydijáuak felemelése iránt.

53. Szabadságidő engedélyezési kérvények.

54. Csaba község 1898. évi költségelőirányzata és az ellene Haán Béla és társai által be adott felebbezós.

55. Gyulaváros képviselő-testületének a város csatornázására vonatkozó tervek és költség

HfitftS fii np.m fncrpHiífif) tárcváVton Vtnvn+t n+óm

Hírek.

A vármegye őszi közgyűlésére vonatkozó meghívót és tárgysorozatot a héten küldötte szét a vármegye alispánja. A tárgysorozat 112 pontot foglal magában, melyeken kívül még letárgyalandó» lesznek a közgyűlést megelőzőleg nyolcz nappal beérkező ügyek. A még hátralevő időre való tekintettel a póttárgysorozat is tekintélyes számmal fog lezáródni I igy hosszú és érdekes közgyűlésre van kilátás. A közgyűlés látogatottságát pedig biztosítják az első napon az előadásra kerülő, ügyek fontossága, második napon pedig a megejtendő tisztoiselöválasztások, melyekhez csatlakozik újabban a nyugdíjazás folytán megüresedett arvaszéki ülnök állás betöltése. Az igy felköltött érdeklődés következtében, de meg azért is, mert a tisztviseló-választá sokon kívül több bizottsági tagsági hely lesz név szerinti szavazás utján betöltendő, a közgyűlés három napon belül aligha fog lefolyni. Az ügyek előkészítésére hivatott szakbizottságok úgyszólván ál 'andóan permanencziában vannak és az állandó

fo

vetés el nem fogadása tárgyában hozott határozata és a kisebbségnek Lendvay Mátyás által bejelentett felebbezóse.

56. Dr. Salacz Oszkár felebbezóse Szarvas község képviselő-testületének a kenderáztató elhelyezése tárgyában hozott határozata ellen.

57. Matics István felebbezóse Csorvás község képviselő-testületének állatorvosi fizetósfel- emelóst megtagadó határozata ellen.

58. A gyulai gör. kel. egyház felebbezóse Gyula város kepv. testületének a kápolna-térre vonatkozó határozata ellen.

59. Vámos Sándor és társai felebbezóse Körös-Tarcsa községnek az ártézi kút elhelyezése tárgyában hozott határozata ellen.

60. Kis János felebbezóse Szent-András községnek a^ rendőrbiztos helyettesítése által felmerült költségek fedezése tárgyában hozott határozata ellen.

61. Tótkomlósi községi írnokok felelebbe- zese fizetésük felem eleset megtagadó kópv. testületi határozat ellen.

, fH Kótegyházai községi rendőrök felebbe zese fizetésük felemelését megtagadó képviselőtestületi határozat ellen.

I 63. Szabó István és társai felebbezóse Gyulavári községnek a nagypóli földbirtok ügyében hozott határozata ellen.

, 64. Szalay Antal felebbezóse Csorvás közsegnek a tulajdonát képező földbirtokon keresztül vezető ut tárgyában hozott határozata ellen.

65. Gyulaváros szabályrendelete a városi tisztviselői állásokkal összefórhetlen foglalkozások meghatározása tárgyában.

(Vége köv.)

választmány is előreláthatólag még két teljes ülést fog tartani, hogy határozati javaslatát megállapítsa. Lapunk más helyén foglalkozunk a közgyűlés egyik főtárgyával, a vármegye jövő évi költségvetésével, a többi közérdekű ügyet jövő számunkban fogjuk ismertetni. ,

Uj törvényszéki biró. Ő felsége a király dr Nyisztor Adorján csabai albirót a gyulai kir. törvényszékhez bírónak nevezte ki.

A közkórház kibővítése és kapcsolatosan egy nagyobb elmebeteg intézet felállítására vonatkozó tárgyalások | közkórházi bizottság által megkez detvén, az építés előkészítése gyorsan halad előre. A vármegyei államépitészeti hivatal a szükséglendő építkezések és berendezések általános tervét elkészítvén, azokat a dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt kiküldött 4 tagú bizottság e hó 10-én tartott ülésében vette tárgyalás alá és beható vita után a terveket elfogadván, a szükséges telek- . ásárlási-, építkezési- és felszerelési költségeket megközelítőleg 200,000 írtban irányozta elő. — A bizottság határozatából kifolyólag dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató Budapestre utazott, hogy ott az országos tébolydáknál tanulmányokat tevén, előterjesztést tehessen az iránt, hogy a 200 elmebeteg befogadására tervezett tébolyda évi fentar- tása minő költségeket fog igényelni.

A vármegyei földmives iskola megnyitása az skola ügyeit intéző bizottság határozata szerint któber hó 3-án fog megtörténni. A bizottság e ó 5-ón dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Csabán tartott ülésében ugyanis abban állapodott meg, hogy a vármegyének az ezredév emlékére létesített ezen nagyszabású és közhasznú intézmé- yét, a czélhoz és a megörökítendő történelmi év- rdulóhoz méltő ünnepélyességgel fogja megtar- ni. A megnyitás napján az intézet növendékei stentiszteletet fognak hallgatni és a bizottság d.

3 órakor tartandó ünnepi közgyűlése közben fog megnyitás megtörténni. Az ünnepélyre meghívók külön a földmivelésügyi minisztert és az ala- itványt tevőket és a létesítő vármegye közönségét s minél nagyobb számban való megjelenésre kérik fel. A megnyitáskor fogják felavatni az intézeten elhelyezett emléktáblát, melyen a következő felirat van; „A földművelés emelésére alapította Békésvármegye, a magyar állam és Csaba község áldozatkész támogatásával a millennium évében.“ Az iskola iránt, mint értesülünk, oly nagy az érdeklődés, hogy a benlakókul jelentkezett tanulók közül az igazgatóság hely hiányában többeket visszautasítani volt kénytelen.

A huszárlaktanya építési ügyét Nagyvárad városa törvényhatósági közgyűlése folyó hó 9-én tárgyalta újra. A tanács ama javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy bízzák meg a polgármestert a tárgyalások folytatásával, oly kikötés mellett, hogy az építési költségek 250,000 forintot nem haladhatják meg. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta.

Útburkolás és törtkőszállitás. A vármegye alispáni hivatalánál Gyulán, az alábbi felsorolt vállalatok biztosítása végett, f. hó 5 én verseny- tárgyalás volt. Ajánlatot tettek: a csabai és gyulai kisebb útburkolási munkákra, (előirányzat 17 058 frt 20 kr.) Roheim Náthán (Budapest) 12.5 százalék, Braun József (Budapest) 4 75 százalék, Kissebesi gránitkőbányák részv. társ. 5 százalék, mind tétfizetéssel: a gyulai, gyula- sarkadi és körösladányi makadamutakra szükséges 1160 m3 tört kavics szállítására (előirányzat 7080 frt): Roheim Náthán 6.5 százalék, Taussig Dávid (Paulis) 3.8 százalék felfizetéssel. Kissebesi gránitkőbányák részv. társ. az egységárral. Mindkét vállalatra a Kissebesi grá ni-tkőbányák részv. társ. ajánlata lett. elfogadva.

Polgári iskolából — gymnasium. A „Békés“ május 23-iki számában közöltük Pioár János igaz gatónak a gyulai polgári iskola gyinnasiummá ala kitására vonatkozólag az iskolaszékhez intézett tér jedelmes memorandumát. Az iskolaszék még május 27-iki ülésében, az iskolaszék által e czélból kiküldött albizottság pedig julius 21-én tartott értekezletén egész terjedelmében és egyhangúlag magáévá tette az emlékiratban foglalt javaslatot, melynek c) pontja, t. i. hogy „a tanerők szerzett jogai és nyugdíjigénye figyelembe vétetvén, vállalja el a város, mint fentartó testület, a tanerőkért az esedékes 1500 frt nyugdíj-járulók kifizetését“, tárgytalanná vált, nevezetesen a polg, iskolai tanárok e minőségben fizetett nyugdíj-járulékokat visszakapják, ha mint gymnasiumi tanárok utóbbiak nyug- dij-intózetébe lépnek át. Az iskolaszék a memorandumot további intézkedés végett Dutkay Béla polgármesterhez tette át, a ki is, mielőtt a tanács az ügyet képviselő-testület elé terjesztené, tegnap délután 3 órára összehívta a városház termébe a nevelési s gazdászati szakosztály tagjaiba kik előtt az emlékirat egész terjedelmében felolvastatván, a kettős szakosztály azt mindenben magáévá tette s ajánlólag fogja a képviseleti közgyűlésnek beterjeszteni. A szakosztályok tanácskozásán résztvcitek Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt: Hoff mann Alajos, Fürdők István, Pivár János, Domby Lajos, Bezsán József, Biberea Péter, Felföldi Li pót, Stefánovics Péter, Illich Reinhart, Léderer Lajos, Lendvai Mátyás,.Gubás János, Hegyi Jó zsef, Menyhárt Gáspár, Szilágyi István, Vidó 1st ván, Bordé István, Gyarmati Sándor, Krizsán An drás, Kiesek János, Szénásy József, Kohlmann Fe- rencz és Kukla Ferencz.

Nemes alapítvány. Id. gróf Almásy Kálmán ne szül. Wenckhoim Mária grófnő nemesszivü áldozatkészségének újabb fényes tanujelét adta. A leánya, Cziráky-Almásy Erzsi grófnő tulajdonát képező s utóbbi által iskolai czélra adományozott telekre ugyanis róm. kath. népiskola építés és fentartási czélra 16,500 frtos alapítványt tőn, melynek alapitó oklevelét és tekintélyes összegét a Csanádi püspöknél tette le. A fenkölt szellemű grófnőknek a népoktatás és magyarosítás érdekében tanúsított áldozatkészségük minden dicsérő jelzőnél ékesebben szól.

Beköszöntött az ősz és pedig minden átmenet nélkül, megczáfolva ezúttal a régi latin axiómát, hogy „non est saltus in natura.“ Ezúttal igen is volt még pedig nagy ugrás a természetben. Szombat este ugyanis a hévmórő R. 22 fokot mutatott és vasárnap virradóra a legkisebb átmenet nélkül egyszerre 10 fokig, sülyedt le. A hirtelen hőmórsék- változás igen kedvezőtlenül hatott a közönségre, mondhatni minden második ember nátháról, meghűlésről panaszkodik. Azóta állandóan hűvös napok vannak, bár a meteorológia a hót utolsó napjain újra hőséget, sőt zivatarokat helyezett kilátásba. Különben, ha egy jó eső megelőzné, a meleg idő még minden tekintetben kívánatos volna, különösen szőllőre s késői tengerire az érés végstádiumában.

A belső vá8ár, ama körülményre való tekintettel, hogy vasárnapra az idő megváltozott, nevezetesen egész nap eső esett, még gyengébben ütött ki, mint pessimistikus várakozás mellett is el voltak rá készülve. Annál inkább zokon esett a ke- eskedő s iparos osztály zömének, hogy a hétfői ásárt, amikorra az idő jobbra fordult és a midőn az előző nap gyenge forgalmáért némi rekompenzácziót emelhettek volna, arendőrség formálisan széjjelverte. Lapunk szerkesztőségéhez a miatt az elkeseredett panaszok egész halmaza küldetett, be, melyekkel, ha valamennyit közölnénk, egész mai számunkat be tudnánk tölteni; annyit konstatálhatunk, hogy vásár szétverése illetéktelen hatalmi túlkapás szüleménye, annyival is inkább, mert a képviselőtestület pár évvel ezelőtt egyhangúlag elhatározta, j ogy a kereskedelmi minisztertől a hétfői vásár engedélyezését kéri, mely hétfői nap különben is csak elnézésből maradt és hagyatott ki a hivatalos vásári napok közül, a mennyiben évtizedek hosszú sora óta fenálló gyakorlat igazolta annak szükségességét és a kereskedelmi miniszter, ha e tekintetben hozzá fordulnak — nincs róla pillanatnyi kétségünk — épp úgy engedélyezte volna s fogja s engedélyezni, a mint Csabának és más, vásári szempontból sokkal kisobb jelentőségű helynek is megengedte-, mint a minő Gyula városa Nem tudjuk, hogy a képviselő testület határozata minő okokból nem realizáltatott, de bármi körülmény okozta, a mostani hétfői vásár a helyi polgárság érdekeit respektálni s képviselni illetékes helyi hatóság részéről, akárki volt az intéző kéz, épp úgy eltűrhető lett volna- mint az eddigi hétfői vásárok. A most ért tetemes károkért, veszteségekért és kedélyizgalmakért a vérig elkeseredett polgárság már nem nyerhet elégtételt és kárpótlást, de a képviselő testületnek a hétfői sajnos eset után elhárít hatlan kötelessége gondoskodni, hogy hasonló esemény többé elő ne forduljon.

Nyugdíjazás. Chrisztó Miklós vármegyei árva széki ülnököt saját kérelmére, a vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató választmánya az orvosi szakbizottság által megállapított nagyfokú ideggyönge- sé.ből előállott munkaképtelenség folytán, e hó 6 árt tartott ülésében, október 1-ével kezdődőleg nyugdíjazta, Az igy megüresedett árvaszéki üluöki állás betöltése az őszi közgyűlésen, a többi állások betöltésével egyidejűleg fog megtörténni.

Honpolgári eskü. Riesler Károly csabai lakos, nyugalmazott százados, kinek a magyar állampolgárok közé történt felvételét csak nemrég közöltük, e hó 9-éu a vármegyén dr. Bodoky Zoltán alispán helyettes kezeibe letette a hüségi esküt. Az uj magyar honost Csaba község vette fel községi kötelékébe, a hol az állandóan lakni is fog.

Mének beosztása. Bókésvármegyében a jövő évre szervezendő fedeztetési állomások megállapi- ása czéljából a bizottság f. hó 7-én tartotta meg ülését, melyen jelen voltak dr Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Némay Ferencz őrnagy, ménte- epparancsnok, Pessina Miksa főhadnagy, a csabai m. kir. ménteleptől, Deimel Lajos és Berthóty István jegyző. A bizottság a fedeztetési állomások megjelölésében megállapodván, azokba a következő számú mének kiküldését hozza javaslatba. Békés 9, Csaba 10, Csorvás 2, Endrőd 2, Gyula 4, Gyoina 5, Kétegyháza 3, K Ladány 2, K.-Tarosa 3, Mezőbe ény 4, Orosháza 5, Öcsöd 2, Csaba-Csüd puszta 1, P Földvár 2, Szarvas 6, Szeghalom 2, Szt.-András 2, Tóniszállás (Szarvas puszta) 1, Tótkomlós 2, Uj-Kigyós 3 és Vésztő 3 drb. ménnel, ez utóbbi esetleg égy tartalékménnel. A múlt évi ménállományhoz képest tehát Békésen, Gyomán, Gyulán és Vésztőn egy-egy ménnel többet hozott javaslatba a bizottság.

A körös-tisza-marosi ármentesitö társulat legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a szarvas-szentandrási holt Körös meder alsó torkolati zsilipjéhez vizemelő gépet állít s e czélra 50000 forintot meg is szavazott, Ugyanakkor határozatba ment az is, hogy Kun-Szent-Márton beltel kei alatt töltéseket az idén kiépítik, a nagyfái töltésbel- lebbezés folyamatban lévő munkáját mielőbb befejezik, a mártélyi gátszakaszt, valamint a szentand- ási töltés kanyarulatát téglaburkolattal látják el s a belvizosatornázási munkálatokat lehetőleg még a jelen év őszén befejezik s az arra szükséges 56719 frtot folyósítják. Elhatározta azt is a közgyűlés, hogy több társulati csatornát lemélyittet és bővíttet s e munkálatok haladéktalan megkezdését, 26600 frtnyi költség megszavazása mellet, elrendelte. A fölsorolt munkák költségeire a társulat 50000 frtos kölcsönt fog felvenni.

0Í8Z6S esküvő volt folyó hó 8-án délelőtt a gyulai izr. templomban. Komlóé Leó budapesti ifjú kereskedő vezette oltárhoz bájos aráját, Czinczár Mariskát, Czinczár Adolf gyulai tekintélyes kereskedő, Gyulavárosa közbecsülésben álló kiváló polgára szeretetreméltó kedves leányát. Koszorús leányok és vőfélyek voltak: Czinczár Ilonka—Braun Jaques, Braun Olga—Lukács Ferencz s Braun Mar git—Czinczár Dezső. Az esküvői szertartást dr. Kecskeméti nagyváradi izr. lelkész teljesítette, emel-