Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-09-05 / 36. szám
visszavonta s mint raondá, csak azért vallotta azt, hogy adják át az ügyészségnek, a hol aránytalanul jobb dolga van a fogolynak, mint a közigazgatási börtönben, a melyek többnyire sötét, egészségtelen lyukak. Különösen a csabai dutyi nem nyerte meg tetszését, a hol nyolcz piszkos tóttal együvé volt osukva. Most csak „Piczi“ czigány a laktársa, a kivel jó viszonyban is van s a ki neki azt a tanácsot is adta, hogy valljon magára valami nagyobb bűnt. Singert egyelőre itt tartják, mivel felette gyanús, hogy csakugyan nagyobb, kiderítésre váró bűntények nyomhatják a lelkét s ezért fél a Budapestre tolonczoltatástól. Öngyilkosság a tébolydában. Szikura Mária 60 éves parasztasszony, a ki 1895 évben embertelen módon meggyilkolta özv. Husztiné békési papnét, e héten a békésmegyei közkórház elmebeteg osztályán felakasztotta magát. A gyilkos asszony a börtön helyett került ide, mert a vizsgálat során kiderült, hogy hibás az elméje s őrületben követte el a gyilkosságot. Tettét úgy hajtotta végbe, hogy a betegköntös övét leoldotta és azzal az ajtósarokra akasztotta föl magát. Mire észrevették, halva volt. A javíthatatlan. Lakatot János, gúnynéven „Piczi czigány“, az az ismert alak a rendőrség előtt, a kiről már mi is többször irtunk s a ki mint javíthatatlan csirkefogó többet ül a dutyiban, mint szabadon. Minden héten akad valami viselt dolga § úgy látszik, már nem is érzi jól magát, ha nincs összeköttetésben a rendőrséggel. A héten a marhavásáron ismét zavarosban halászott és beszélgetésbe elegyedvén Gombos György gyulai gazdával, arczát- lai merészséggel kikapta zsebéből húsz forintot tartalmazó tárczáját és elugrott vele a tömeg közé. A hoppon maradt gazda rendőrért kiáltott, de mire az elő tudta keríteni a czigányt, akkorára már nem volt nála a pénz. Most újra lakója lesz egyideig megszokott „kvártélyáénak. Kotrógép a Körösön. A Fehér-Körös meder kitisztítását pénteken kezdték meg a Szanazugnál óriási felszerelésű gőzkotrógép működik itt a sekély vízállásban s nagy kanalakkal hordja fel a meder iszapját a partra. A kotrógép a Fehér-Körösön felfelé a duzzasztóig fog haladni. Megakadályozott öngyilkosság. Békésen K. Istvánná, egy szegény csizmadia özvegye kedden a Fehér-Körösbe ugrott, de a közelében levő halászok még élve kifogták. Az elkeseredett asszony nem akarja öngyilkossági szándéka okát megmondani. Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Stern Zsigmond és Stern Jenő mező- berényi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevüket „Szenes“-re változtassák át. Műkedvelő előadás Csabán. A csabai nőegylet pénztára javára vasárnap műkedvelői előadás volt Csabán. Színre került a „Felhő Klári“, melyet az óriási meleg daozára is telt ház nézett végig. A Felhő Klári nem műkedvelőknek irt színdarab s ugyancsak próbára tette a szereplők erejét, kik kisebb-nagyobb mértékben igyekeztek is megfelelni nehéz szerepeiknek ; Nagy Zsigmond, Heller Juliska, Pataky Szilárd és Ub'in Karolin voltak a darab- vezetők, s bár a könnyedebb helyeken rutinosok és ügyesek voltak, igen kiérzett játékukon a műkedvelő. Szép dalaikért Pataky és Kollár Juliska arattak sűrű tapsokat, A darab humoros szerepeit Kiss Rajos és Fischer Géza töltötték be sikerrel. Á szinieíöadást a vigadó nagytermében reggelig tartó bál követte, Tüzek. Csabán Horváth Károly kertész telepén a cséplőgéptől felgyuladt több kéve búza és elégett belőlük 600 kéve. — Széntandráson Gagó Imre tanyáján volt a héten tűz és jelentékeny kárt okozott egy asztag és két szalmakazal elhamvadásával. Tótkomlósi tolvajok. Tótkomlós községében úgy látszik gyenge lábon áll a közbiztonság, mert a héten két nagyobb lopásról kaptunk hirt. Kárász János gazda az egyik káros, akinek az udvaráról éjszaka bajtott^h e' a tolvajok két lovq,t kocsiba fogva. — Ugyancsak nagy ügyességgel lopták meg Hajdú István makói gazdát, aki hetivásáron volt ott és elaludt a kopsin. E kedvező körülményt felhasználták a tolvajpk és a hortyogó gazdának kivettek 50 forintot a mándlijából. A tettesek isme^ retlenek. Tüzek Békésen. A héten több békési lakosnak a bofosgyáni (Időben összerakott 5Q0 kereszt bpzája égett el, mellette Szilágyi Károly gépész cséplő- gépje dolgozott, amely szintén elégett, a kár mintegy 200Q írtra tehető; sem a cséplőgép, sem a búza nem volt biztosítva, — Nagy Sándor Békés város birájának tanyáján az idei termésű összes takarmány elégett, a kár 300 fit, a takarmány biz- tpsitva volt. Beküldetett- Hogy a Kereosényi (Ferenczi)- utozára torkoló tózw^-utczátjnem sokan ismerhetik azok közül, kik Gyula városa sorsát intézni hivatva vannak, bizonyítja annak elhagyatott, nyomorult állapota; bűzösebb és szükebb mint voltak valaha a ghettók utczái. Rozzant, ingadozó pallóinak végéből úgy állanak ki a hatalmas szegek, az arra menők ruhái és czipői épségének veszélyeztetésére, mintha a hajdani istenítélet végrehajtására volnának hivatva. Hanem ez még hagyján; a zug a megdicsőült tyúkok stb. hulláinak, mindenféle el képzelhető bűzös piszoknak, annyira szokásos lerakodó helyévé vált, hogy az áthaladás orrbefogás mellett is lehetetlen most már. Az éjjeli szellő pedig messze hordja el csendes estében az utcza fertőző parfümjét. Pedig anélkül, hogy tartani kellene attól miszerint a nagyítás vádjával illethetnék az embert, ki lehet jelenteni azt, hogy a kérdéses zugon sokkal többen járnak át, mint Gfyula város bármely utczáján. Jár át rajta naponta 3—4 arra lakó rendőr, kik azonban az állapot megszüntetése iránt aligha szólották az illetékes helyen. „Több arra járó“ kénytelen tehát ez ügyet az intéző hatóság szives ügyeimébe ajánlani. Jour-thémák. Dubányi Imre ily czimü tárcza- kötetó á héten hagyja el 700 példányban a sajtót. Azon t. ivtartók, a kiknél még gyűjtő iv van, felkéretnek, hogy szíveskedjenek azt még e héten beküldeni, mivel a jövő bét elején a munka szétküldése kezdetét Veszi. R088nthal testvérek csabai áruházának mai hirdetését ajánljuk az olvasók figyelmébe. Elemi iskolaköteles növendékek magánoktatását készséggel elvállalja egy helybeli rendes tanító. Bővebb felvilágosítást nyújt a kiadóhivatal. Sertésvész es sertesorbáncz ellen a legjobb és legbiztosabb védószer az Aconis és Arsenik, hóm. 100 gramm 30 kr., 1 postacsomag 3 frt 50 kr. Használati utasítással együtt kapható: Pankotai gyógyszertárban, Aradraegye. 10—10 Gyulai élet. Most, mikor a legtöbb vidéki lap „Tanév kezdetén“, „Beiratáskor“, „Tanügyi dolgok“, „Közoktatásügyünk a jelenben“ czimü vezér- czikkeket közöl, én seri) negligálom el ezt a jó thémát s Írok azokról a kis' emberekről, akik most beiratás, könyvvásárlás, órarendirás s más szeptember elseji dolgokkal olyan nagy gondba vannak merülve, s akik ellepik ilyenkor a Dobay- kereskedést „czirkli“, könyv és más egyéb dolgok vásárlásáért. Sajnálom ezeket a szegény gyerekeket. Két havi szabadság után beülni újra a kemény padok közé, hallgatni újra a tanárok predikáczióit s drukkolni az ötöstől újra, mint két hónappal ezelőtt, mikor az értesitőket kiosztották! Én magam is voltam diák s igy bele tudom magamat képzelni ilyenkor az ő helyzetükbe. Különösen az eltávozókat tudom sajnálni. A. kellemesen eltöltött vakáczió után kiszakítják ezeket az otthonból, a szerető emberek közül s oda ül a padba egy idegen morozus tanár elé, akinek főélvezete az, h >gy szekundé’rat oszt - gasson és gyönyörködjék a diák kínjaiban. Különben nacry ostobaságnak tartok min den iskolát, mert az iskolázásnak hár >m eredménye szokott lenni: 1. Vagy szamár marad a diák, 2. Vagy swindler lesz, 3. Vagy legyőzi az iskola tanulmányait, komolyan tanul és neki f)kszik a tantárgyaknak. Az első két eset még a jobbik eset. Mert aki az iskolában szamár, az még mindig tud annyit, hogy az életben megkeresse a kenyerét. 1 A ki swindlerré vált az iskolában, mert belátta, hogy a tanárok előtt csakis a külsőség s nem a belső érték imponál, azt pláne nem kell féltenünk az életben. De az a szegény gyerek, aki komolyan veszi az iskolát, aki maga kínlódik a feladványain; ahelyett hogy swindlermódra leírná a máséról, aki minden leczkeórára, minder tantárgyból elkészül, szóval komoly munkával tanul, az csakugyan sajnálatraméltó teremtés. Először is elveszti az ifjúságot s fogalma sincs a való életről. Csupa ábránddal megy ki az életbe, akkor aztán beültetik egy kopott „bu- reau“-ba gyakornoknak és egy kopasz princzi- pális elibe tesz egy nagy menkü számadást. — Tessék összegeim! S a jó tanuló ekkor belátja, hipgj ő nyolcz éven keresztül azért tanult felsőbb mathesist, fisikát, literaturát, esthetikát, psichologiát, latin és görög klasszikái tudományokat, trigonometriát és logarithmus szedést, históriát, geográfiát, philosofiai prapaedestikát és más egyebeket, hogy az életbe kilépve, betöltsön egy olyan sablonos munkakört, amit bátran betölthetne elemi iskolából hozott tudományával is. Vagy menjen felsőbb tanulmányokra. Ott próbáljon aztán meg, az egyetem háromezernyi hallgatója között komoly munkával haladni!’ S ha elvégzi a felsőbb tanulmányt mégis sikerrel, akkor látja be, hogy most a legnagyobb semmi, aki ha jóakaró és nagybefolyásu nagybácsik nincsenek a háta mögött, nagy kvalifikácziójával ott maradhat dijnokoskodni valamelyik hivatalnál, ha ugyan bejut, Persze, hogy ennél okosabb a swíndler- diák, aki végig kurizálja, colonozza a nyolcz esztendőt). kellemesen tölti az idejét, ismeretséget, protekeziót, összeköttetést szerez magának s csak akkor készül el, mikor biztosra várja, hogy kihivják^ felelni. Persze, ennek az urnák üres a feje és érettségi előtt alaposan drukkol is, de egy kis rtitin, egy kis swindli, puskázás stb. I diadalmasan, kerül ki az életbe, ahol jó modorával, ügyességével meghódít mindenkit s halad szépen, biztosan felfelé. I Nem lehet természetesen a tanárokat sem okolni az ilyen viszásságolcért. Mikor annak a tanárnak keze alá adnak hatvan darab vásott kölyköt, hát hogy ismerje az ki valamennyit értéke szerint, mikor egy egyéniséget kiismerni is csak hosszú tanulmány eredménye lehet. Természetesen kénytelen a külsőségekre támaszkodni és abból Ítélni meg őket, ki hogy felel évközben? Elég volt ebből az elkoptatott thémából ennyi. Én, ha tanácsokat volnék hivatva adni a kultuszminiszternek, azt tanácsolnám, hogy minden tanárnak be kellene kötni a szemét mikor vizsgáztat, hogy ne tudja ki ül előtte, a grófi csemete-e, vagy az uradalmi dinnyecsősz gyereke? * * * A héten Gyulán is megjelent az idők jele. A miniatűr kifli. Csinos kis joujou mondhatom 1 Formás és filigrán. — Először az óralánezomra akartam akasztani, mint más egyéb apróságot, de mivel éhes voltam, hát megettem. Épen úgy jártam vele, mintha az óralánezomra akasztotr tam volna zsuzsu-nuk. Éhes maradtam iey is. Most már Gsak arra vagyok kiváncsi, hogy ha a búzaárak 6 írtra szállnak valamikor újra alá, sütnek-e pékek két krajezarért két akkora kiflit mint e rendes nagyságú? Mert ha a búzaárak növekedésével a kifli fogy, — akkor a búzaárak fogyásával a kiflin -k keli növekednieI Ez az arányiatok tanai Lám, csak mégis ragadt rám valatpi az iskolában 1 —re. z grsiz cLsws ágT- Országos vásári jelentés. Gyula, szeptember 1. A sertés vásár a már két éve folyton tartó sertésvész 'miatt elrendelt zárlat folytán most sem volt megtartható. Szeptember 2. ürü és juh vásárra felhajtatott 18—20000 darab; hizlalásra alkalmas ürü gyorsan vovőre talált, sőt e részben a felhajtás a kereslethez viszonyítva csekélynek bizonyult, úgy hogy sok gazda nem bírta ez iránti szükségletét fedezni. Vágni való is tartott árak mellett talált vevőre. Elsőrendű beállítani való ürüért fizettek páronként 9 írttól 14 frtig, kosokért 18—20 írtig, elsőrendű jerkéért 8—11 írtig, vágni való juhokért 6—9 friig. Szeptember 3. marhavásár, daczára hogy egyes vidékek száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve lettek és igy jószágaikat a vásárra nem hajthatták, a felhajtás elég nagy mennyiségű volt és nagyobb rész el is adatott. Felhajtatott 10—12000 darab. Elkelt Szilágy- és Hunyadmegyei első osztályú ökör 6—8 évesek páronként 340—360 írtig, kisebb gazdálkodásba való 260—320 frtig, 4—5 éves tinókért minőség szerint 160—240 írtig, egy éven felőli hunyadmegyei faj borjukért 100—115 frtig. Jó fejős tehénért 100—180 frtig, gyengébbekért 60—80 frtig adtak darabonként. Szeptember 4. lóvásár, felhajtatott 9—10000 drb. Igen sok vevő volt, külföldiek is voltak, különösen Németországból. Jobb fajú lovak közül, melynek felhajtása az igényeknek alig felelt meg, megfelelők gyorsan találtak vevőre jó árak mellett, ellenben olcsóbb fajta igás lovak nagy számba lévén, csekély kereslettel szemben olcsó árak mellett is alig voltak eladhatók. Fizettek első osztályú hintós lovakért 600—800 irtot, másod osztályúakért 300—350 irtot. 7—8 éves igás lovakért 300—400 frtig, csekélyebb minőségű kisebb gazdaságba valókért 120—200 frtig, fuvaros lovakért 80—120 frtig. Igára már használhatatlan, de jó husu lovak nagyobb mennyiségben vásároltattak a bécsi vágóhídra. A gazdasági iparczikkekből s szerszámfából igen nagy 8zállitmá;.y jött a vásárra, de ezek nyomott árakon is alig keltek. Tizenkét forintos búza árak. Tizenöt évre ezelőtt, 1 1-ben jegyezett a budapesti börze olyan magas búza árakat, a minőket jegyez most. Ez időtől kezdve azután folytonosan csökkentek az árak, mig végre 1895-ben érték el a minimumot, a mi dőn az árak 6 frt, 86 krra csökkentek le. Nem csoda, ha e hosszú tizenöt év alatt a gazdász eljutott a kétségbeesésig sőt nagyon sokan a tönk széléig, mert mezőgazdasági jóterményüket a búzát, sémivel sem lehet pótolni; itt-ott megterem a ezu korrépa, a czikoria, a len stb. melyek kárpótolják némileg a gazdát a búza alacsony ára esetén Is, de országszerte a búza alacsony árát semmivel sem lehet pótolni. Most azután fellélegzene a gazdaközönség, ha volna mit eladnia; sajnos, a magas búzaárakból valami igen nagy haszna a gazdának ez idén sincs mert köztudomású, hogy országszerte nagyon kevés helyen kielégítő a termés, legtöbb helyen azonban a közepesnek alig fele. Gyenge termésünk mellett azonban mégis- valóságos szerencse, a búza árak ily nem is remélt mérvbeni emelkedése, a mennyiben a csaknem kétszeres árak mellett bevételeink semmi esetre sem fognak apadni. Aligha vonja valaki kétségbe, hogy a búzaárak ily rohamos emelkedésének egyedüli oka a világ búzakészleteinek megapadása, s a csaknem világszerte mutatkozó igen silány termés. Már a múlt évben Indiának igen silány, Amerikának sem a legjobb termése volt, s igy már akkor előre látható volt, az árak emelkedése. Ez évben tudvalevőig európa8zerte silány a termés, s a többi világrészekben sem kielégítő az erdemény, s ezen körülményből kifolyólag emelkednek az árak, a mely emelkedés ha nem is lesz állandó, a minthogy a végtelenig nem is emelkedhetnek az árak, de biztosítanak legalább a rohamos visszaesés elhn. A búza készletek oly módon fognak jövő aratásig megapadni, hogy felhalmozódás egy könnyen jó termés esetén sem fog ismét beállani, s igy csaknem bizonyosra vehető, hogy oly alacsony árakat, a minőket mostanában láttunk, vagy egyáltalán nem é- rünk el többé, vagy csak a messze jövőben. A jelenlegi magas árak arra biztatják a gazdát, hogy beleakasztva ekéjét földjébe, szántson fel minél többet, s vessen el annyi búzát, a mennyit csak lehet. Ez volna azonban a leghelytelenebb eljárás, mert ezáltal kizökkentené egyrészt gazdaságát egyensúlyából, másrészt pedig ha világszerte sokan cselekednének igy, a beálló tulprodukezió, következtében az árak ismét rohamosabban esnének. Vessünk be búzával csak akkora területet az idén is, mint a mekkorát bevetettünk eddig, de a teiületet azután készítsük elő úgy, hogy kedvező esetben a lehető legnagyobb termést nyerhessük, A jövő termés biztosítására, három irányban kell tevékenységet kifejtenünk ; nevezetesen : talajunkat meg kell művelnünk, a lehető legjobb termőképességet fokozandó, el kell látnunk elegendő trágyával, végül a lehető legtisztább, legjobb, minőségű vetőmagot kell alkalmaznunk. A szántást, illetőleg a következők jegyezendők meg. Ha a búzának repeze, zabos bükköny, vagy más korán lekerülő növény volt az előveteménye, annak tarlója mihamarább s a ke pen feltörendő, hogy a gyommagvak ilyen módon a talajba kerülvén, mihamarább kiosirázzanak. A sekély feltörést egy mély keverő szántás kövesse, mjáltal nem osak a talaj porhanyittatik, de a kikelt gyomok is elpusztulnak. Végül a vetést megelőzőleg egy héttel középmély vetőszántás adandó a talajnak. A talajnak ily iqódoni megművelése mellett a trágyázás igen fontos kérdés. Nyáron istálló- trágyát alkalmazni nem szokásos, de közvetlen búza alá nem is ozélszerü, mert magas légeny- tartalmáná! fogva, a búza megdőlésére vezet; ezért szokás mindenkor az elővetemény pl. zabos bükköny alá trágyázni. Az újabb kísérletek azonban határozottan azt bizonyítják, hogy olyan talajokon is, a melyeken az elővetemény alá trágyázva volt, a szuperfoszfát lényegesen fokozza a termést. Bizonyos, hogy egy métermázsa szuperfoszfát legalább ugyanolyan mennyiségű terméstöbbletet ad, de az eseteknek legalább fele részében 1-szer, sőt többször olyan súlyú terméstöbbletet. — Fontos momentum ez különösen ma, a mikor a szuperfoszfát igen olcsó : 3/#—42/a frt métermázsánként, ellenben a búza igen drága. Az alkalmazott szuperfoszfát ára legalább háromszor terül meg a mai árviszonyok mellett. Katasztr. holdanként 1—1'/2 métermázsa szuperfoszfátot alkalmazhatunk és pedig a vetőszántás előtt szórván azt el. Kiváló gondot kell azután fordítanunk a mag . jóságára, csiraképességére és tisztaságára. — Oly vidékeken, hol kevés a csapadék, legjobban ajánlható a tiezavidéki, a bánsági búza vetőmagul; ellenben csapadékdus vidékeken nagyobb hozamot érhetünk el a piros magú német búzával. Köztudomású dolog, hogy a magváltoztatás is kedvező befolyással ^an a termés eredményre, miért is ne mulasszuk el időközönként magot cserélni. A páczolás is fontos dolog, a melynek gyakorlatában a magyar gazdaközönseg különösen eléggé benne van. Ezek volnának szem előtt tartandók most, az őszi vetés megkezdése előtt. — A mór kikelt búza további ápolásáról más alkalommal. A hesszeni légy. A fóldmivelésügyi miniszter z összes törvényhatóságokhoz a következő rende letet küldte: A hesszeni légy (Cecidonia destructor-) ez évben is még jeletékeny károkat okozott az ország -gyes részeiben. Azon czélból, hogy a hesszeni légy ellen való védekezési eljárás, — de különösen az eddig legsikeresebbnek bizonyult csalogató vetések alkalmazása — az egész ország területén ott, ahol szükséges, mulhatlanul és pontosan foganatba vétessék : felhívom a törvényhatóságot, hogy azon esetben, ha a hesszeni légy a törvényhatóság területén ez évben is fellépett volna, a hivatalbeli elődöm által 1894. évi augusztus hó 7-én 46,414. szám alatt valamennyi törvényhatóságnak kiadott s általam 1896. évi juliu3 hó tizedikén 41,945. szám alatt megújított körrendeletben foglaltakat, illetőleg a csalogató vetések alkalmazásának módját, a vármegye gazdaközönségének a lehető legkiterjedtebb módon hozza tudomására és a védekezési eljárás pontos végrehajtását a legszigorúbban ellenőriztesse. A legkisebb mulasztás esetén hozzám azonnal s esetről esetre jelentést tegyen Az 1894. évi augusztus hó hetedikén 40.416. szám alatt kelt körredelet másolatát az alábbi kiegészítéssel: Minthogy a learatott gabonafélék takarítása közben sok mag kipereg és nyáron ki is kel az ilyen kizöldült szántóföld fzöld-tarló, árva búza, árva rozs) ugyanazzal a jelentőséggel bir, mint az ajánlott csalogatóvetés, amenyiben az augusztus, vagy szeptember hónapban rajzó hesszeni légy ezt a zöld tarlót is ellepi, azért tehát az eféle szántóföldek kihajtott vetésének az őszi vetés előtt való leszántása épp úgy szükséges, mint a csalogató vetéseknél is — kiadom. Törvényszéki csarnok. Ki hát a tolvaj? Oskó László orosházi hentes házába, a házhoz tartozók távolléte alatt betörtek s a fel feszi tett sifonból 45 frt készpénzt és 2 arany gyűrűt emeltek el. Bár e nemes cselekedet elkövetésének kezdetben két önkéntes vállalkozója is akadt, amennyiben az először gyanúba vett Tüske Pál s nehány napra reá Koczka János fiatal suhancz is,— mindkettő „mint maga kezére dolgozó tolvaj“, — a ki versenytársát nem is ismeri, — a lopást, annak elkövetési módját a tényeknek teljesen megfelelően adván elé, magukra vállalták : mégis nehéz problémát adott a kir. törvényszéknek megállapi- tani, hogy kit tiszteljen meg a tolvaj becses nevezetével. Mert ugyanis a nevezettek később felhagytak a konkurrencziával s mindketten konokul tagadták tolvaj voltukat. De végtére a törvényszéknek az oly nemesen indult verseny felett döntenie kellett és pedig akkép döntött, hogy Tüske Pálé a pálma; 6 a tolvaj; Koczka János pedig orgazda. Ezen érdemekhez mérten Tüske egy évi börtönt s Koczka néyy havi fogházat kapott. A közöskonyha veszedelme. Id. Fekete Gábor és Kis Miklós békési lakosok közös konyhán főztek a mivel nincs arra példa a históriában, hogy Éva leányai ily viszonyok között egymással valaha békésen megfértek volna, hát a nevezettek családjában levő asszonyhad se akart jobb lenni a deákné vásznánál és egy szép napon szokásos fegyvereik: az éles köröm és harsogó nyelvvel egymásra rontottak, egymás arezbörét kölcsönösen lehámozták, kontyait letőpdelték. Ezt a „kis differentiát“ azonban odahaza a járásbirónál is elintézhették volna, ha később a „lovagias férfiak“ is akczióba nem lepnek s az asszonyfegyvereknél hatályosabb vasvillával és lapáttal háborút nem viselnek, miközben id. Fekete Gábor és fia, Kis Miklóst úgy eldönget- ték, hogy az szegény hetekig megfeküdte az ágyat, [fj. Fekete Gáborra ezért 2 havi fogházbüntetés szabatott, mig az öreg Feketét, nem találta bűnösnek a törvényszék. A békési nagy szocziális zendülés ügyében immár a legfőbb bíróság: a m. kir. Curia is Ítélkezett. E monstre bünügy tudvalevőleg két év előtt egy országos vásár alkalmával játszódott || Békésen. Központjai a hires verekedő Onody-fiak voltak, a kiknek «gyike Onodv János korcsmái verekedésért a rendőrség által letartóztattatott; midőn azonban be akarták kisérni, a vásáros népet annyira felbujtotta bilinosei felmutatása és tetemre hívásával, hogy a nép vakon rohant a veszedelembe, kövekkel dobálta a rendőröket és csendőröket, mire ezek viszont felfűzött szuronynyal és lövésekkel kényszerültek a féktelen tömeget megzabolázni, úgy hogy az összeütközésnek pár halottja és számtalan sebesültje akadt. A kir. Curia a két alsóbb bíróság ítéleteitől annyiban tért el, hogy a fővádlott Onody János büntetését fél évvel leszállította; igy tehát 5 l’/a évi börtönt kell, hogy elviseljen; a többi 86 vádlott 6—I havi börtönbüntetéseit illetőleg igen kevés módositást tett a harmad bíróság a tábla és törvényszék Ítéletein.
