Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-08-22 / 34. szám
34-ik szám Gyula, 1897. augusztus 22-én n i Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij 5 Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 | Évnegyedre .1 | 25 » Egyes szám ára 10 kr. XXIX. évfolyam. Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: jEC Ó D3I IST 3D T7" I JD. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. ; Nyílt-tér sora 10 kr. Ül Munkáskérdés és a szoczialismus. Munkáskérdés — sokszor megírtuk — van nálunk, de nincs szoczialismus. Kérdezzétek meg azokat, józan magyar munkások, önérzetes magyar polgárok, akik hig agyvelővel, üres elmével, de annál tettebb szájjal és annál sárgább, fakadó epével beszélnek hozzátok szoczialismusról, szoczial- demokracziáról, proletárismusról, internatio- náléról s egyéb jelszavakról, melyeknek értelmét ők maguk sem tudják kihámozni, zagyva frázisaik tömkelegéből. Ki beszél vármegyénkben ezekről a dolgokról a munkásoknak ? Tiz, tizenkét lóhűtő, dologkerülő, aki vagy mert nem tudott dolgozni, vagy mert becsületes munkástársaival türelemben, kitartásban, szorgalomban lépést tartani nem tűi: dott, felcsapott egy könnyebb foglalkozásra- a népámitásra. Megtanult olvasni az iskolái ban, de gondolkozni nem tanult meg, hanem együgyű módon kapta a kezébe a század legnagyobb gondolkodóinak, Lassalenak, Marxnak, Scháffolnek, Owennek, Brownnak, Shmithnek immár minden müveit nyelvre lefordított munkáit, melyek filozófiai rendszerekben foglalkoznak a világ és társadalom átalakulási kérdéseivel s ezeket a hatalmas kérdéseket amúgy nyersen, megemész- tetlenül, feldolgozatlanul dobálja az alacsony műveltségű, nagy részben analfabéta s másik nagy részben az elsajátított Írást, olvasást is felejteni kezdő munkás tömeg soraiba. Elhisszük, tapasztaltuk, hogy van hatása az ilyen izgatásnak. Van hatása, mert a munkások 90°/o'a> csak a vaskos kitételeket érti meg azt, hogy »kizsákmányolás, a hitvány tőkeuralom a nyomorult burzsoá, a munkás zsírja stb.« Ezt megérti a szegény, elámított munkás, mert gondoskodnak róla a léhűtők, hogy az izgatás mesterségére önmagukat ki- oktattassák, mert ők iskolát tartanak Budapesten, melyben egymást művelik a »hatásos« szónoklás művészetében. így csinál nálunk egy tuczat kasza-kapa kerülő szoczialismust s igy terjeszti a nagy munkás tömegekben a féktelen gyűlöletet a többi osztály ellen. így csempészik be a legi áimiJL Elliervecd.t. Én édes kis hervadt virágom, De csúful is bántak veled I Megtépett szirmod földre dobták S sárba tiporták leveled; Az őszi hallást meg se vártad S máris elvesztlek téged én, Én édes kis hervadt virágom Eltűnő édes szép reményi Most már tudom, hogy más az élet, Hazugság minden szép regény ; Az élet maga merő próza, Vad küzdelem, rideg a kemény. Ököllel, foggal törni utat, Ledobni azt, ki útban áll, Ez a modern kor bibliája, A pap akármit prédikál. Tudom nehéz ut áll előttem, Alig vagyok ez ut felén, S a csüggedés hozzám szegődött Máris az útnak kezdetén; Reménytelen megyek csatába, A küzdés máris fájdalom; Fáradt vagyok, pihenni vágyom, Huszonnégy évvel vállamon. Szegény bolond poétalélek, Hogy kergetém az álmokat, Szedtem a rét színes virágát, Nem látva azt, hogy más arat. Bobó szerelmek vak tüzében, Csaló ábrándok közepén . Feledtem azt, hogy mindez játék, Csak egy valóság: a kenyéri magyarabb vidékek földmives népébe is azt a hülyeséget, amit ők neveznek szoczialis- musnak. Mert a szoczialismus, a szoczialdemok- ráczia tanai nem olyan veszedelmesek, mint ez a varangy méreg, melyet itt fecskendez szét az izgatok hada. Lassale és Marx theo- riái még akkor is bibliái lesznek az ideális állam filozófiának, mikor a munkáskérdés ennek a semmirekellő izgató bandának ellenére már a jelen állam forma keretében nagyjában meg lesz oldva. De nem úgy ahogy ők akarják. Nem örökös harczczal, melynek zavarosában a kétes exisztencziáju demagógok mindig szívesen halásztak s azért minden időkben csak arra törekedtek, hogy legyen meg a harcz, a háború, a veszedelem, hogy ők kiaknázhassák a helyzetet a maguk előnyére. A munkáskérdés megoldása felé fog haladni a polgár állam keretében, a parlamentek segítségével, kormányok vezetése alatt. Már meg is kezdődött, valamennyire azt láthatjuk magunk előtt. Az utolsó 20 esztendőből egész sorát idézhetjük, habár nem is mind szerencsés a törvényhozási munkának a munkások javára s ez a sorozat az idő haladtával egymás után fokozatos gyorsasággal fogja napirendre hozni az összes munkás védelmi kérdéseket. Az utolsó ipartörvény, hiányai mellett is, már kezdete volt ennek. Azóta meg van a betegsegélyezési törvény, meg van a vasárnapi munkaszünetekről szóló törvény. A hatóságoknak élénk beleszólásuk van a munkás és a munkaadó közti viszony rendezésébe s ez bizonyára a munkások javára van. De igazságos panasz van még elég s rendezésre váró kívánat, óhajtás, sok, tömérdek. Csakhogy ezeket nem a demagógia fogja megoldani. Csakhogy ezeket évtizedekre veti vissza minden erőszakosság s a munkásságnak minden olyan szervezkedése, mely a mai társadalom ellenében agressziv irányzatú. Bezzeg az angol, német, franczia munkás jobban érti a dolgot. Az nem hirdeti a burzsoá megsemmisítését, hanem agitáczió- jának legjobb és leghatásosabb anyagát épÉn édes kis hervadt virágom, Mért. hervadtál el oly hamar? Remény nélkül nehéz az élet, És jobban fáj a ^gunykaczaj I Bénább a kar, fájóbb a szív is, Hamar fáraszt a küzdelem. Letűnt remény, hervadt virágom! Éledj, virulj, maradj velem 1 Dubányi Imre. A üalzkammergntbdl. Aussee. július hó. Fürdői leveleket írni mai napság, mikor már a „Ruczaháti Hírnök“ is hoz B.-Füredről fürdői tudósításokat, szörnyű banális dolog, s hogy én mégis a banalitásra adtam már — sajnos, kopaszodásnak induló bánatos fejemet, — annak az oka egyedül az én kedves barátom, Némethy Jóska. Tudom előre, ő maga lesz legjobban megijedve, mikor ezt olvassa. Az én kedves bará tóm ezelőtt körülbelől 2 évvel a kaszinóban felolvasást tartott a felolvasásról, melynek bevezetésében epés gunynyal traktálta úgy a felolvasókat, mint a felolvasás meghallgatására kárhozottakat, s az ő megdönthetetlen logikájával kisütötte, hogy minden felolvasó — szamár. Én rám őszintén bevallva azt az impressiót tette akkor Jóska, hogy bebizonyítván azt, hogy a felolvasás tulajdonkép úgy is szamárság, feláll s azt mondja: Tisztelt hölgyeim 1 Ezek után belátják, hogy nekem teljes lehetetlenség felolvasást tartani. — Ajánlom magam, kezdődhet a táncz. De Jóska engem lefőzött, mert egy jó fél órán keresztül szakadatlanul felolvasott. Én is úgy vagyok a fürdői levéllel, én is beleestem a szokott banalitásba, bocsásson meg érte a nyájas olvasó. , pen a burzsoá elemeiben keresi fel s hogy milyen hatással: azt láthatjuk Németországban. Németország nagy szocziálistái, Bebel és Singer bömbölhettek volna frázisokat százezer szocziálÍ8ta gyűlésen, ha el nem mennek a „Bürgerfersammlung“-okba | ott nem tanítják meg a burzsoát arra, hogy a mu/n~ káskérdés rendezése a polgárság érdeke. De Bebel és Singer elmentek a polgárok közé s azóta mit látunk? A német parlamentben 50 képviselő viseli a munkások képét, a szocziáldemokrata programm alapján, de a létező törvényes rend alapján. De ez az 50 képviselő a „burzsoá“ támogatásával jutott be a parlamentbe, mert a nélkül a munkások szavazatai szétforgácsolódtak volna teljesen. Tehát mig az óriási német müveit munkássereg a burzsoá támogatását igyekszik megnyerni, addig a szédelgő magyar munkásapostolok a burzsoá ellen ingerük a képzettség legalacsonyabb fokán álló munkást a helyett, hogy vasárnapi iskolákban az írást, olvasást, a beszéd- és értelemgyakorlatokat, a remekírók magyarázatait tanítanák nekik, mint Angliában teszik, a hol egy képzettebb munkás maga mellé veszi 10—15 társát s vasárnaponként olvas neki Shakespeare- ből, Byron-ból, Burns-ból, majd a törtéuelmi könyvekből s csak a legeslegvégén a filozófusokból, a nemzetgazdaságtanból s a társadalmi kérdésről. Nem a polgárság a munkások veszedelme — értsétek meg ezt jól magyar munkások — hanem a saját lelkiismeretlen vezetőitek. A mai törvényes rend alapján mindent ki lehet vívni. A mai törvényes rend ellenére azonban nem lehet semmit, mert az államrend védelmére ott állanak a szuronyok, melyek nemcsak a külső ellenség ellen, hanem a saját lázadó polgáraink ellen is meg vannak élesokaság a számbeli erőre, a kisebbség pedig erős fegyvereire fog hivatkozni. Ne adja az ég, hogy megérjük! Az erős fegyverek embermilliókat fognak elsöpörni s a rémitő hekatomba tetején támadni fog egy rettenetes zsarnokság, mely rettenetes esz akár melyik fél győzzön is. Kérjük a teremtót, hogy ne ez legyen a munkáskérdés megoldása, hanem az, a mely lassúbb, de biztosabb, a mai rend, a mai állam keretében, a parlamentárizmus alapján. A szeghalmi főszolgabirói állás. Az üresedésben levő szeghalmi főszolgabírói állásra tudvalevőleg erős mérkőzés van kilátásban dr. Csánku Jenő, Wieland Sándor és Szalag József között. Újabban a Wieland-párt is erős akczióba lépett s habár a helyi jelölt erősen áll, mint sárréti ember, Wieland mellett is nyomós argumentumok szólnak, miután a méltányosság szerint ő, mint legidősebb s mindig hivatása magaslatán álló tisztviselő, méltán igényt tarthat a szeghalmi főszolgabirói állásra. Az alantabb irt igen t. megyebizottsági tagok a következő felhívás közlésére kérik fel lapunkat: „Békésvármegye közönsége a tiszti állások betöltésénél minden időben azon elvi magaslatra emelkedett, hogy hiven, becsületesen és szorgalmasan működő tisztviselőjét alkalom adtán előléptette s az előléptetésnél a képesség s szolgálati időt különösen irányadónak tekintette. Alulírottak, tekintettel arra, hogy dr. Wieland Sándor a gyulai járás szolgabirája, tiszteletbeli főszolgabíró, azon jelöltek között, kik a megüresedett szeghalmi főszolgabirói állásra pályáznak, a legidősebb s a legtöbb vármegyei szolgálattal biro tisztviselő s miután őt úgy ismerjük, mint aki szorgalma, tehetsége s jelleme által a vármegye közönségének becsülését kiérdemelte s támogatását méltáu igényelheti, a fent jelzett elvi álláspontra belyezkedve is, kötelességünknek ösmerjük őt a tekintetes vármegyei bizottsági tagok szives figyelmébe s hathatós támogatásába ajánlani. Gyulán, 1897. augusztus hóban * Achim Adám Kratochvill Gyula i Árdeleán János József Kraft Viktor 8Ítve. A világ harczai között az lesz a leg- szomorubb és legmegrenditőbb, mikor nem a nemzeti féltékenység miatt rohannak egymás ellen a népek, hanem az emberiség rétegei akarják majd egymást eltiporni s a Aszalay Gyula Bakuoz Tivadar Beles Vazul Dr. Berónyi Ármin Böhm Miklós Dán József Lehóczky József Medveczky József Petoeházy Antal Póhl Gábor Prág Bonifácz Prág Lajos Minthogy a közegészségügyi viszonyok már botrányosan jók kezdtek lenni és az egészség járványszerücn kezdett dühöngeni, nem akartam úgy járni, mint a Ripp van Winkle orvosa, Van der Bill, kinek tudvalevőleg egy betege sem volt, elhatároztam magamban, hogy tanulmány czéljából meglátogatom a fürdői ut és természeti szépségeiről oly hires Salzkammergutot, melynek egyik legszebb és legérdekesebb pontja Aussee. Bécs nyugati pályaudvaráról reggel 8 órakor elutaztam, délután 5 órakor megérkeztem Ausseeba. Az ut Selithalon át téve meg, nagyon szép és rendkívül bővelkedik regényes részletekben. Aussee 64.9 méter magasságban fekszik, kö- rülbelöl 1500 fölött álló lakossága van, rendkívül csinos kis város. Köröskörül hegyek környezik, úgy hogy a város maga egy katlanban nyugszik. A város bármely utczájából hegyet lát az ember s a várost keresztülszeli a sebes folyású Traun, mely a hegyi vidékek kedvencz csemegéjét, a pisztrángot szolgáltatja. — Mivel minden oldalról hegyek által van körülvéve, a kiimája egyenletes és szelíd, még a legmelegebb napokon sem volt a hőség tűrhetetlen és viszont az esős, borult időben sem zord. Van 10 hotelje, melyek közül 3 nagyobb szabású, de azonkívül számos privát lakás kapható, melyeket azonban csak konczert időre, 1—3 hónapra adnak ki tulajdonosaik. A lakások nem drágák, igy egy ismerősöm egy szobáért privát helyen fizetett egy hónapra 30 forintot. Igen jó vendéglők vannak, melyek szintén nem túlságos drágák, gyönyörű parkok és promenadeok ékesítik e városkát, a környező hegyekre mindenütt a leggondozottabb sétautak vezetnek; vannak egyes helyek, hol alig 10 percznyi séta után, egy szép magaslaton van az ember, honnan szép kilátás nyilik Ausseera, % hegyekre. Magában Ausseeben 6 fürdő van, melyek mindegyikében van egy hideg vizgyógyintózet, (langyos és meleg fürdők, fenyő-sós fürdők, láp- fürdők, a „Kaiser Franz Joseph* fürdőben in- halatiós termek is vannak berendezve. Egy igen szép sanatorium is van, dr. Schreiber tulajdona, melyben a modern igényeknek megfelelő hideg vizgyógyintézet, massage és svédtornászati intézet van berendezve, ugyanitt teljes pensiót is kaphatnak a gyógyulást kereső betegek. A szép kursalon olvasó termében a magyar, német, franczia és angol lapok rendelkezésére állnak a közönségnek. Ausseet nagy számban keresik fel a magyarok, a sétányokon, a hegyeken, a villákban mindenütt lehet magyar szót hallani. A „Curcomission* tekintettel is van e körülményre és az olvasóteremben 5 budapesti lapot találtam. A legkellemesebb szórakozást a kirándulásokban találhatni meg, a melyekre bőséges alkalmat nyújt a környék szépsége. Egyike a legszebb kirándulásoknak nyilik Alt-Ausseera. E kies falu 717 m. magasságban fekszik a hasonnevű tó partján, a Loser nevű hegy lábánál. Az ut egy gyönyörű sétányon vezet oda, mindenütt a Traun mentén s szebbnél szebb utczák oldalán. Alt-Aussee kisebb és csöndesebb hely mint Aussee, úgy hogy a ki a zajosabb helyeket kerüli, ott enyhet és nyugalmat talál. Számos magán villái, igen szép hoteljei, uszodái és fürdői vannak. — A német kanczellár, Hohenlohe herczegnek is gyönyörű villája van, s az agg kanczellár minden évben itt piheni ki a kormányzás fáradalmait. A tó gyönyörű látványt nyújt, igen élénken emlékeztet a csorbái tóra,
