Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-08-15 / 33. szám
„Népszava* avagy a „Földmivelő* hétröl-hétre hozzák a férfi és női szocziálista egyesületek névjegyzékét és ezen egyesületek jó része oly törvényhatóság területén alakul, hol az egyesülési tilalom fennáll. Ezen jelenséggel szemben nem áll meg az az ellenvetés sem, hogy a községi rendőrség szervezetlensége az^ oka annakJ hogy a hatóságok az egyesülési tilalomnak vényt szerezni nem tudnak. Mert ha kétséi len is, hogy szervezett községi rendőrség össze hasonlithatlanul éberebb és eredményesebb ködést fejthetne ki, mint a mostani község rendőrségek, figyelmen kivül sem szabad hagy! azt, hogy az agrárszocziális mozgalmak ellenőr zése a kir. csendőrséget is jelentékenyen főm lalkoztatja, már pedig ez az intézmény érjteíevöleg feladatának magaslatán áll rendőrség fogyatékos működését fög tudva és a község nagyban pó tolja. A gyakorlat továbbá azt mutatja, hogy munkások legéberebb ellenőrzés mellett is ak kor gyűlnek össze, a mikor akarják, mert gyű lekezeteket szükség esetén a munka folyamá ban kint a mezőn is bármikor tarthatnak, össze beszélhetnek, szóval a tilalom daczára mind azt tehetik, a mit tehetnek a munkáskörben, kivé telével annak, hogy újságjaikat nem égyte[ helyiségben, hanem esetleg szabad ég alatt kél nyelmetlenebb körülmények közt olvassák. Hogy a kivételes intézkedések, nevezet^ sen az egyesülési tilalom a munkás szoczializ musnak gátat nem vethetett, annak jelentékeny oka a szocziális sajtó korlátlan működésében rejlik. A szocziális eszmék terjesztése egyesüle tek nélkül is kényelmesen halad előre. A szol cziálista közlönyök községeinkbe 70—80—lom példányban járnak. Sorra olvassák azokat pa rasztjaink. A szocziálizmus teljed egyesületek nélkül is; terjeszti azokat a papiros. A helyett tehát, hogy valami eredményt tudnánk felmutatni a kivételes rendszabályok kai, ezek a kérdést talán még jobban elmérge sitették, mert elégtelen eszközeink csak a zak látásra voltak jók s e mellett a jogfosztottság^ hangzatos frázisával egy újabb s nagyon termál kény agitáczionális eszközt teremtettek meg Legfőbb ideje azért nézetem szerint, hogy] az eddigi eljárás teljesen abban hagyassák s m munkások szabadelvű elbánásban és a közsza badságokból őket is törvényeink szerint meg] illető jogokban részesitteszenek. Nem áltatom azonban magamat azzal, hogy ez újabb eljárás] a szocziálizmus terjedésének gátat fog vetni! vagy mindenütt alkalmas leend arra, hogy ij paraszt szocziálizmus a munkás társadalmi hely-] zetének törvényes eszközökkel való javítását czélzó egészséges irányt vegye. Ennek meglehetősen gátat vet, különösen Békésvármegyében a korlátnélküli szocziális sajtó izgatás mellett a] parasztság körében apáról fiúra örökölt urgyü- lölet. De azon előnyét az újabb rendszernek föltétlenül várom, hogy ezzel az izgatók kezéből egy igen hatásos agitáczionális fegyver esik ki, továbbá várom azon előnyét, hogy, mihelyt a munkás gyülekezési és egyesülési jogát visszanyeri, sok helyen meg fog szűnni ellenségének tekinteni a hatóságot s a minden sikernélküli zaklatás által megrendített bizalom részben ismét helyreáll. Lehet, hogy e várt hatások elmaradnak, lehet, hogy a szabadelvűbb rendszer mellett is a paraszt szocziálizmus erőszakoskodásokban fog kitörni, de ennek oka nem a gyülekezési és egyesülési jog visszaadásában lesz keresendő, hanem a féktelen izgatásban, mely a sajtó utján ma is minden munkáshoz akadálytalanul eljut. Jelenleg a munkások összejöveteleiket, értekezleteiket titokban,, éjjelenként magán házaknál tartják, holott amúgy a nyilvánosság előtt működvén, úgy egyénileg, mint eszméik irányzatában sokkal könnyebben és biztosabban szemmel tarthatók és igy ellenőrizhetők lennének. Sőt azon feltevésemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy az egyleti élet az újság ingerével ható gazdasági ideák által és a lelketlen izgatók soha be nem váltható Ígéreteik által megtévesztett munkáselemre föltétlenül tisztitólag hatna s annak úgy a munkaadóval, valamint hatóságaival való érintkezését könnyebbé, gyorsabbá és őszintébbé tenné. Az engedélyezés módjára nézve véleményem az, hogy nem volna tudomására hozandó nyílt rendelkezéssel a munkásoknak, hogy ime, mostantól kezdve a munkáskörök általában engedélyeztetnek, hanem esetröl-esetre a körülmények alapos bírálatával volnának az egyes kérelmek teljesitendök. így az átmenet lassúbb volna, a vezetők nem használhatnák ki úgy a rendszerváltozást agitáczióra, mint általános elvi rendelet kiadásánál, másrészt fennmaradna a lehetőség arra, hogy egyes helyeken, hol indokoltnak mutatkozik, a munkáskörök ezentúl se engedélyeztessenek. A körök engedélyezése, valamint ezzel kap csolatosan a gyülekezési jog engedélyezése is természetesen csakis kellő biztosítékok mellett volna megadandó, nehogy a körök ismét visszaélés fészkévé váljanak. E végből az egyesületi alapszabályokba esetröl-esetre fel volnának veendők mindama cautelák, melyek a leghatályosabb hatósági ellenőrzést biztosítani képesek. Szükségesek volnának nevezetesen a következő kikötések: 1. A munkáskor csak mint közművelődési egyesület engedélyeztetik. Ehhez képest az alapszabályokban kifejezendő, hogy az egyesület czélja a tagok önmüködését és szórakozását hírlapok, könyvek olvasása és felolvasások tartása által előmozdítani. 2. Az egylet tagjai csak a községben lakó (ezenkívül szükség esetén büntetlen előéletű) egyének lehetnek. Az egyesületbe idegen vendégeket bevezetni nem szabad. 3. Köteles az egylet elöljárósága az egylet tagjait a kör megalakulásától számított 48 óra alatt, továbbá minden uj tag felvételét a felvételtől számított 24 óra alatt a hatóságnak név- szerint bejelenteni. 4. Úgy a választmányi üléseken, mint a közgyűléseken csakis a meghívóban előre közlendő tárgyak vehetők tanácskozás alá. 5. Minden választmányi ülés ideje a tárgy- sorozattal együtt a község elöljáróságának és a főszolgabírónak 24 órával, a közgyűlés ideje a tárgysorozattal együtt a községi elöljáróságnak, valamint a főszolgabírónak is 3 nappal előre bejelentendő. 6. A főszolgabíró vagy helyettese, valamint a községi elöljáróság kiküldöttje az egylet helyiségeiben bármikor megjelenhet, a választmányi ülések és közgyűlések tanácskozásaiban részt vehet, azoktól, kik a tárgyhoz nem tartozó ügyekről beszélnek, a szót megvonhatja, ismételt rendreutasítás után az illetőket távozásra kényszerítheti, esetleg jogosított úgy a választmányi mint a közgyűléseket feloszlatni. 7. Az egylet vagyonáról és jövedelmének hova fordításáról — a bevétel és kiadás pontos megnevezése mellett rendes könyv vezetendő évenként okmányolt számadás készítendő, mely számadás felülvizsgálás végett a következő év január hó 25-ig a főszolgabírónak bemutatandó 8. A számadási könyveket és arra vonat kozó okmányokat a község elöljárósága, vala mint'a főszolgabíró bármikor átvizsgálhatja, az egylet pénztárnoka pedig azokat felszólításra előadni tartozik. 9. A hatóságnak joga van arra nézve, vaj a kör működése az alapszabályoknak meg felel-e, bármikor vizsgálatot tartani. Az alapsza- bályok betartásáért a tisztviselők első sorban felelősek ; ha a hatóság annak tudomására jut hogy az alapszabályok nem tartatnak meg, jogában áll az elnököt és tisztviselőket meginteni ennek eredménytelensége esetén közgyűlést ösze- szehivatni, azon más tiszti kart választatni s ha ez sem biztosítaná az alapszabályszerü működést kör feloszlatása iránt a kormányhoz javaslatot tenni. Ezek volnának azok a kikötések, melyeket az egyes munkáskörök engedélyezése alkalmával az alapszabályokba esetröl-esetre felveendőnek tartok. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy yes speciális esetekben ezen kikötések közül egy nehány elhagyassák, viszont más esetekben még újabb, szigorított feltételek is felvétessenek az alapszabályokba. Az előadottakban összegezvén a munkás egyesületek alakításának kérdésében táplált nézetemet, tiszteletteljesen van szerencsém kérni Nagyméltóságodat, hogy az elvi kérdés magas eldöntéséről engem értesíteni kegyeskedjék. Fogadja Nagyméltóságod mély tiszteletem yilvánitását. Gyulán, 1897. évi junius hó 6-án. Dr. Lukács György főispán. A közigazgatási bizottság ülése. (Augusztus 9.) A nyári meleg daczára szokatlanul hosszúra yúlt ülésben intézte el a vármegye közigazgatási bizottsága a julius hó folyamán eléje utalt gyeket, melynek nagy részét a mezei munkás kérdésről az aratás folyamán szerzett tapasztalatok előterjesztése foglalta el. Ezekből a tanulságos előterjesztésekből megértettük, hogy bár a közönségesen socialismusnak nevezett társadal- kérdés nem azonos a külföldön tért hóditó az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló törekvésekkel, mégis hatóságaink részéről nagy fontosságához mért éber mdgfigyelés nek és gondoskodásnak tárgya, mely gondoskodásnak bizonyára jelentékeny sőt főérdeme, hogy vármegyénkben zavar nélkül végeztettek az aratási munkálatok. Az alispán!jelentésnek ide vonatkozó része, valamint a főispánnak a közigazgatási bizottságban ismertetett felterjesztése nagyban hozzájárulnak ezen országos kérdés sikeres megoldásához, azért azokat mai számunkban egész terjedelmükben közölni szükségesnek tartjuk. A bizottság üléséről következőkben referálunk : Jelen voltak : Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: Dr. Bodoky Zoltán h. főjegyző, Jantsovit8 Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Dr. Zöldy János főorvos, Dr. Némethy József kir. alögyész, Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Zlinszky István közigazgatási előadó, Haviár Lajos r. főmérnök az államépitészeti hivatal képviseletében, Szarvassy Arzén kir. főmérnök a folyammór- ök8ég képviseletében, Dr. Hajnal István, Jantsovits mii, Vidovszki János, Keller Imre, Hegedűs Mihály, az főispán megnyitván főjegyző a bizottság fél Dr. Zsilinszky Endre és Haviár Dani bizottsági tagok. Dr. Lukács György ülést dr. Bodoky Zoltán h. éves jelentésének tervezetét olvasta fel, mely egész terjedelmében elfogadtatván, ugyanő az alispánnak vármegye julius havi közállapotairól szerkesztett kimerítő jelentését terjesztette elő, mely egész terjedelmében I következőleg hangzik: Méltóságos Főispán úr! Tekintetes Közigazgatási Bizottság 1 A folyó év julius haváról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt julius hóban kedvező volt és csupán három esetben lett erőszakosan megtámadva, u. m.: Szeghalmon- ifjú Papp Lajos julius hó 11-én nejét Szőke Erzsébetet szerelemféltésből forgó pisztolylyal agyonlőtte, neje vélt kedvesét pedig Szabó István szeghalmi lakost életveszélyesen megsebesítette. A Füzes-Gyarmat köz ségben aratási munkát végző oláh munkások be pálinkázva egy korcsmában összeszólalkoztak s e közben Pap Tarsoly Simon Illés Yaszilika nevű munkást jobb karján késsel úgy megszurla, hogy az a vérvesztés következtében meghalt. Végül Orosházán Keresztes Róza ki s gyermekét megfojtotta. A tettesek a bíróságnak átadattak. Baleset történt a következő községekben: Szarvason Párkány Imre 14 éves cseléd múlt hó l-én egy kubikgödörbe esett és belefuladt. Békésen julius 22-én Harmati János 63 éves békési lakos lóusztatás közben a lóról lefordulván a Kettős-Körösbe fűlt. Körös-Tarosán julius 2-án Boros Antal 8 éves gyermek fürdés közben egy kubik gödörbe fűlt. Ugyanott julius hó 28-án a villám egy buzaasztagba ütött és a vihar elől az asztag mellé húzódott Gulyás Károlyt és Tóth Antalt pedig elkábitotta Az asztag meggyuladváu ez utóbbiakat az oda siető munkások mentették meg a tüzhaláltól. B.-Csabán Petrovszky Istvánnak egy éves k fia julius hó 5-ón egy női ruhakapcsot nyelt el attól megfuladt. Orosházán Kocsondi János földmivest egy összedőlt szalmakazal maga alá temetvén, meg fulasztotta. Puszta-Szent Tornyán Horváth József ivás közben a kútba szédült és belefult. Dobozon Almási Zsófia és Őré Lidia liba- pásztor leányok fürdés közben a sóssziki gödörbe túladtak. Gyulán julius hó 4*ón Csibor Teréz 9 éves leány játszás közben ruháját meggyujtván, a szén edett égési sebek következtében meghalt; Sziget Mária 15 éves leány a permetezőből szemébe frees csent rózgálicz-oldattól félszemére megvakult; juliu 6-án Borbély Mojsza 35 éves kertészbojtár homol hányás közben epileptikus roham folytán az Élővíz csatornába fuladt; julius 27-én Kovács Mihály 13 éves gyermek lórugás következtében csonttörést szenvedett. Endrődön julius 7-én Katona Károly 16 éves fiú a vizméregetö lápról a Körösbe esett és bele fuladt. A vagyonbiztonság általában szintén kedvezőek mondható s csupán néhány lopási esettel lett megzavarva. A tettesek legnagyobb részben kinyo moztattak és az illetékes kir. bíróságokhoz fel jelentettek. Tüzeset fordult elő B.-Csabán és Orosházán —2 alkalommal, Szent-Andráson, Körös-Tárcsán Uj-Kigyóson, Csorváson, Puszta - Szent - Tornyán Dobozon, Körös-Ladányban, Szeghalmon, Füzes- Gyarmaton és Endrődön egy-egy esetben. Öngyilkosság fordult elő : Szarvason, hol Kirschner Fáni cselédleány julius 6-án a Körösbe ölte magát. Öcsödön K. Nagy Sándor julius 7-ón felakasztotta magát. Füzes Gyarmaton julius 17 én özv. Kóti 1stvánné Virág Mária hisztérikus állapotban fél éves gyermekével együtt a kútba ugrott és belefult. Puszta-Földváron Kocsondi György Orosházán pedig Gajdár Lajos és Juhász Juliánná földmivesek önakasztással végezték ki magukat. Gyulán két öngyilkossági kísérlet fordult elő u. m.: julius hó 18 án Rusz Mojsza felakasztotta magát, julius 28 án pedig Balog Katalin gyufaoldatot ivott. Mindkettőnek tette idejekorán észrevételén, megmentettek. II. Állategészségügy. Az állategészségügy a múlt havi jelentésemben foglat javulással szemben julius hó folyamán ismét felette kedvezőtlennek mondható. A sertésvész újból fellépett Körös-Ladány és Füzes-Gyarmat községekben, nem szűnvén meg pedig sehol sem, a sertésvészszel fertőzött és zárlat alá vett községek száma 21-re emelkedett. A járványnak ily nagy mértékben való elterjedése a védekezés terén a községek részéről különösen a járványőrök fizetése tekintetében igen tetemes kiadásokat igényelvén, a múlt hó folyamán a fertőzött községeket járványkörökbe osztottam be, hogy az egy körbe osztott községek közösen állitván fel az őröket, a községek kiadása kevesbittessék. — Mindenesetre igen szomorúnak mondható azon tapasztalat, hogy bár minden esetben a legszigorúbb óvintézkedések rendeltetnek el és azok betartása úgy a szakközegek, mint járási hatóságok részéről, is pontos ellenőrzés tárgyát terjedése tekintetében erejéből és pusztításával kiszámithatatreszemrol valamint képezi, a járvány semmit sem vészit an károkat okoz. Egyéb állati betegségek közül julius hó folyamán a ragadós száj- és körömfájás lépett fel még nagyobb arányokban, mely körülmény a leg nagyobb munkaidőben bekövetkezett forgalmi kor- átozások folytán méltán aggodalommal töltötte el a gazdaközönséget. Azonban mig egyrészről sike rült a járvány nagyobb elterjedését megakadályozni, másrészt a törvény által megengedett korlátokon belül lehetőleg intézkedtem az iránt, hogy a gazdasági munkálatok nagyobb fennakadás nélkül legyenek végezhetők. A ragadós száj- és körömfájás járványosán fellépett Békés, Szarvas, Gyoma, Csorvás, Mezőberény és Csaba községek határában. Az állategészségügy terén különösen megemlítendő még a Csabacsüdön báró Königswarter uradalmában a szarvasmarhák között fellépett veszettség. Az uradalom gulyásának kutyája egy kóbor kutya által megmaratván, megveszett és terelés közben több jószágot megharapván, eddig 19 drb. szarvasmarha pusztult el veszettségben. Nagyobb bajok elhárítása végett a majorban az összes kutyák és macskák és pedig 38 kutya és 85 macska kiirtattak. A veszettségnek egyes esetei fordultak még elő Nagy-Szénáson, Szarvason, Orosházán, K.-Ladányban, Mezőberénybeu és Szent-Andráson. Veszett ebek a múlt hó folyamán 3 egyént martak meg, kik mindnyájan a budapesti Pasteur- intézetbe szállíttattak. Egyéb állati betegségek közül szórványosan előfordultak a takonykór Körös-Ladányban, Gyulán, Uj Kígyóson és Szarvason; a lépfene Gyulán és Szarvason; a sertésorbáncz Csorváson, egy a házi szárnyasokat pusztító ismeretlen betegség pedig Gyulán és Sámsonban. III. Földmivelés, ipar, kereskedelem. Az elmúlt julius hónapban a kalászos növények aratása és hordása nagyrészben befejez- tettek s a cséplési munkák is megkezdődtek, bár a sok esőzés a gazdasági munkák végzését nagyban akadályozta. Az eredmény a gazdaközönség által táplált aggodalmat teljesen igazolta, a mennyiben a legtöbb helyen a várt termesnél is gyengébben fizetnek a kalászos növények. A búzatermés úgy mennyiségileg, mint minőségileg a középen alul maradi, úgy, hogy sok helyen még a vetőmagot is alig adja vissza. A búzatermés csak igen kevés helyen éri el a 3—4 mázsát holdanként. A rósz termés okozta bajon nem képes segíteni a búzának rendkívül magas ára sem, mert eladható felesleges gabona nem termett, mely körülmény súlyát éppen kis gazdáink érzik meg legjobban. A tengeri általában jó termést Ígér, bár az abnormis időjárás sok helyütt abban is sok kárt okozott. A szénatermós igen bő, csak minőségileg gyenge, miután a sok eső betakarítása közben legtöbb helyen renden érte. Gyümölcs alig mutatkozik és a meglevő is megromlik. Természetesen a termésnek ezen rendkívüli roszasága nagy befolyást gyakorolt a munkás viszonyok alakulására is, a minek az lett a következménye, hogy a vármegye területén a tel folyamán, vagy a tavaszszal megkötött aratási szerződések közül egyetlen egy sem lett betartva és hogy ez nem csak a rósz termés miatt történt, hanem nagyban közrejátszott a munkásoknak hírlapok és vándor ügynökök által való izgatása: azt kétségtelenül igazolja részint az, hogy a hol a tévtanok még annyira mély gyökeret nem vertek, ott a munkások méltányos újabb követeléseket támasztottak és az egyezség hatósági közbelépés nélkül is kikerült, mig a legtöbb helyen, különösen az orosházi és szeghalmi járásban a munkások tulkövetelései miatt csakis hatósági közbelépéssel volt lehetséges az egyezség megkötése, sőt több esetben az sem vezetett eredményre, részint és legfőképpen pedig az, hogy azok a szerződések sem lettek betartva, a melyek a rósz termés esetére vagylagos feltételek mellett köttettek. Az egyezségek rendszerint 6—8 m. mázsa búza, ennek megfelelő tavaszi és a szokásos kon- venczió mellett köttettek legtöbb helyen akként, hogy a hordásért külön napszám biztosíttatott 50 krtól 1 írtig, úgy hogy az arató keresete a marokverő bérének leszámítása után 1 frt 55 krtól 2 frt 37 krig változó napszámra tehető átlagban, egyébként a szerződési feltételek részleteikben olyan áltozók, hogy azok e jelentés keretében fel nem sorolhatók. Felemlítve még azt, hogy az aratási és hordási munkáknál befejezett alkudozások a cséplésnél újra kezdődtek és folynak ma is, úgy hogy különösen az orosházi járásban a cséplési munkák szak- mányosok helyett napszámosokkal teljesittetnek, a munkásoknak az eddigi aratási munkánál tanúsított maguktartásából kétségtelen, hogy ők az elöljáróság előtt kötött szerződéseket, illetve azoknak feltéte- eit magukra nézve kötelezőknek nem tartják s szerintök az csak arra szolgál, hegy megállapittas- sék az, hogy kik fognak majd az aratás megkezdése előtt egymással alkudozni; kétségtelen továbbá az, hogy az ezzel Üzletszerűen foglalkozó lapok által megingatott hatósági tekintély a jelenleg érvényben evő 1876 ik évi XIII. t. ez. elégtelen és helytelen ntézkedéseivel a szerződéseket tiszteletben tartatni azoknak érvéryt szerezni nem képes; megnehezítvén a hatóság helyzetét még az is, hogy maguk gazdák az eljárás bonyodalmas volta, a termés lehető biztosítása, a rosszakaratból eredő károk más egyéb tekintetek miatt előálló kényszerhely- etben inkább áldozatot hoznak s még a jelenleg lehetséges igen csekély megtorló intézkedések génybevételétől is tartózkodnak. Megállapítható továbbá az, hogy a munkások törekvése a lehető legmagasabb munkabér elérésére kként irányult, hogy a részmunka mellőzésével előre meghatározott munkabér biztosittassék, az aratási munka a hordási munkától elválasztassék, habár e tekintetben komplikálja a helyzetet az, hogy a termés igen rossz volt s lehetséges, hogy izárólag ez volt az ok a részmunka elhagyására, megengedve, hogy e miatt tévedek a jelenségek megbirálásában, de a felmerült jelenségekből azt következtetem, hogy a mezei munkások a szerződéseknek jelenlegi s velük a rizikót megosztó módját olhagyni akarják, illetve csak az esetben hajlandók akczeptálni, ha az nyereséggel jár s a veszteséget teljesen a gazdára akarják hárítani s törekvésük az, hogy ők minden körülmények között meg akarják kapni munkájuk megérdemlett diját s nem habozom kijelenteni, hogy ezen törekvésüket jogosnak tartom s habár a gazdára nézve nagy előny a munka ' minősége tekintetében az, hogy a munkás osztozik vele a nyereségben és veszteségben, tekintettel arra, hogy a mezei mun- ásnak a nyári aratási munka képezi megélhetésének alapját, a tényleg teljesített munkáért minden körülmények között megadandó a méltányos bér, s hogy ezt gazdaközönségünk is belátta, a unkások nyugodt magatartásán kivül leginkább ennek köszönhető, hogy az egész s állandó alkudozásokkal lofolyt aratási , munka alatt a karhatá- mnak aktiv szerep — hála Istennek — nem jutott. Kifejezést kivánok adni azon meggyőződésemnek is, hogy munkásosztályunk alaptörekvóse a jobb megélhetési viszonyok megteremtése s a szo- czializmus karjaiba csupán azért dobta magát, mert ennek ügynökei és lapjai a kétségtelenül létező bajok sötét színezésével a műveletlenebb- osztály képzelődését folyton izgatásban tartó ábrándjaival, z urak és a vagyonos osztály ellen való gyűlölet irdetésével legközelebb tudtak férkőzni sziveikhez és gondolkozásukhoz; hisz ma már büntetlenül lehet rdetni hogy nincs „haza“, ez csak üres fogalom ezt csepegtetik ma már a gyermekek vérébe, s bizony a szülei háznál nyert e benyomást az iskola és az élet aligha fogja kiirtani, s a munkásoknak jobb megélhetésre való törekvését szívesen támogatja úgy a hatóság, mint a birtokos osztály, de elmérgesiti és veszélyessé teszi a mozgalmat az, hogy a vezérszerepet nem a komoly elem viszi, mely magának és családjának munkával akarja boldogulását biztosítani, hanem viszik a szájhősök, kik munka nélkül és henyélve, nem keresni, hanem a mások keresetében osztozni kívánnak s e czél elérése végett a józanabb és komolyabb elemet a munkavállalástól és teljesítéstől elijesztik s valósággal terrorizálják. A tények ezen felismeréséből kiderül, hogy a kérdés közgazdasági és rendőri szempontból bírálandó el s kiderül az is, hogy az 1876. évi XIII. törvényezikknek legfőbbb hiánya:
