Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-08-01 / 31. szám
tósének segélyezését kérte a vármegyétől. A tör* vényhatósági bizottság akkor kimondotta, hogy a községi utón levő ezen hidat át nem veheti, de hajlandó a községet az építésnél méltányos összeggel támogatni. A közgyűlés határozata folytán megtartatott az érdekeltekkel való tárgyalás, melyen Mező-Berény község 20,000 frtot, a hosszufoki ár- mentesitő társulat 10,000 frtot, a körös-tisza-marosi ármentesitő társulat pedig 3000 frtot ajánlott meg az építés költségeihez. A vármegye alispánja a tárgyalási iratokat moBt a közgyűlés elé terjeszti azon javaslattal, hogy a vármegye hozzájárulása arra való tekintette), hogy a hid csupán kicsiny helyi forgalmat közvetít, csak mérsékelt lebet. A kérdés felvetése alkalmával már volt alkalmunk pár szóval ismertetni az ügyet s most midőn a vármegyében a fahidaknak állandó jellegű vashidakkal való kicserélése czélszeriiségi és közlekedési szempontból elodázhatlan szükségnek mutatkozik, nem zárkózhatunk el ismétlésétől annak, hogy a kérdéses hid fentartása mily közszükségletet képez. A mező- berényi és békési határnak a Körösön túl levő része, azon kívül a sárréti községek közül Körös- Ladány, Vésztő és Szeghalom határának nagy része is termékeinek szállítása alkalmával a mező-berényi állomást használja, amely felé a szóban levő hid közvetíti a helyi jellegűnek nem nevezhető igen tekintélyes forgalmat. Mező-Berény község, amely a nyert vámjövedelemből e hid fentartási költségeit sem képes fedezni, még ma is teljes mértékben viseli a hid létesítésének terhét, úgy hogy a megajánlott összegnél nagyobb áldozatot hozni alig lesz képes. Ha pedig a vármegye elzárkózik nagyobb segély nyújtásától, a 100—120 ezer frt költséget igénylő vashid felépíthető sohasem lesz, a jelenlegi hid pedig rövid idő alatt használhatatlanná válván, a megyének egy nagy része lesz megfosztva gazdasági forgalmának egy hasznos eszközétől. Ez okból hangsúlyozzuk ismételve, hogy a mező-berényi hid felépítésének lehetővé tétele a vármegyének képezi feladatát. Békésen a képviselőtestület tegnap délelőtt tartott közgyűlésében birtoknyilvántartónak 11 pályázó közül egyhangúlag Kocsor Andrást, főpénztári- ellenőrnek 5 pályázó közül egyhangúlag Kis-Kéry Andort, rendőrbiztosnak 21 pályázó közül egyhangúlag Bányai Lászlót, iktatónak 5 pályázó közül egyhangúlag Tassy Lajost, írnokoknak 19 pályázó közül Ballinger Pétert, Christian Györgyöt és Vertan Emilt választották meg, utóbbiakat mindeniket nagy szavazattöbbséggel. Békésen az eddig nem sikerült ártézi kútfúrással újabb kísérletet tesz Czoll. Demeter kut- mester, a ki most már nagyobb kaliberű csővel kezdi meg a templom előtti téren a kút fúrását. Óhajtandó volna, ha ez ujabbi kísérlet végre eredményre vezetne. Halálozás. Békésen közrészvétet kelt Hanekker Károly uradalmi főgépésznek julius hó 26-án két heti súlyos betegség után tüdőgyuladás folytán bekövetkezett halála. Az élte delén elhunyt munkás ember kora halálát özvegye s egy árvája s kiterjedt rokoni s baráti kör fájlalja. Temetése szerdán volt nagy részvét mellett. Nyugodjék bé kében. Békésre színészek jöttek: Kiss Pál igazgató társulata, nem nagy tehetségű, de tisztességes színi erőkkel. Egy hét óta játszanak és néhány előadás: Durand és Durand, Yigéczekkel megnyerték a közönség tetszését. Békésen a volt községi iskolaszék és Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő közötti konfliktus folytán az iskolaszék tagjai — mint azt megírtuk — lemondtak megbízatásukról; ennek következtében a legutóbbi képviseleti közgyűlés uj iskolaszéket választott, melynek tagjai lőnek: dr. Igaz Pál elnök, R Nagy Nagy István alelnök, Turóczy Endre jegyző, G. Varga András, Czira Gergely, Durkó Gergely, Hajdú Lajos, T. Nagy János, Domokos Péter, Földesi János, Konsiczky János és Hídvégi István rendes tagok. Verekedő aratók. A pusztaszenttornyai Jure- nák pusztán dorozsmai aratók voltak felfogadva, olyan feltétel mellett, hogy ha a munka öt hétnél tovább tartana, azontúl a részen felülj 50 kr. napszámot kapnak. Az aratók e miatt kartellt csináltak és elhatározták, hogy huzni fogják a munkát, hogy napszámban is részesüljenek. Az aratók egyike, Bakó Ferencz azonban nem állt bele a szövetségbe és rendes munkaerejével dolgozott, mi miatt a többi arató annyira feldühödött rá, hogy egyik este rátámadtak és Kádár János nevű arató biztatására alaposan eldöngették ásókkal és kaszanyéllel a becsületes napszámost. Az asszonyok is részt vettek a verekedésben és egy harczias amazon össze- harapdálta a Bakó hüvelykujját. -Bakó egyelőre munkaképtelenné vált, de sérülései jelentéktelenek. Ez a hir járta be, mint „véres aratás“ az egész országot 1 Lelkész meghívás. A Kunágotán ífj. Szabó János K.-Tarcsára történt választásával megürült ev. ref. lelkészi állásra Szabó Bélát, Szabó János esperes fiát hívják meg. A presbitérium nyolez szavazattal kettő ellenében ezt el is határozta s közelebbről küldöttségileg hivják őt meg a kunágotai ev. rof. hívek. Merénylet a vonat ellen. Múlt hét egyik napján megdobálta valami éretlen suhancz az Orosháza- felé haladó személyvonatot. Az eldobott kavics behatolt egy másodosztályú kupé ablakán és megsértett egy úri nőt. Az éretlen tréfa okozóját nyomozzák. A gavallér csizmadia. A héten szabadult fel Varga Mihály orosházi csizmadia legény s miután ekkor kapta kézhez 300 frtnyi örökségét is, illen-. dően akarta megülni a nagy napot. 'Elment egy éjjeli mulatóhelyre, a hol szép lányok is voltak, meg jó bor is s itt csakhamar olyan virágos hangulatba jött, hogy boldog-boldogtalant, aki csak az üzletbe lépett, megfogott és itatott mindenféle itallal, a mi jó is, meg drága is. Két napig mulatott itt a csizmadia s szórta a pénzt, mint egy született muszka herczeg. Mikor már kimulatta magát, elaludt és álmodott szépeket a jövendő „legényi" boldogság felől, Ébredése azonban keserves volt, mert észrevette, hogy a 300 pengőből mindössze húsz krajezár csörög a zsebében. Nem akarta elhinni, hogy 300 pengőt költött volna el s ráfogta a velemulatott lányokra, hogy azok lopták el. Ezek azonban tagadták s midőn a rendőrségnél vallatóra fogták őket, akkor sem ismerték el a lopást § tényleg megmotoztatásuk alkalmával sem találtak pénzt náluk. A csizmadia igy bottal ütheti a pénze nyomát s busán gondolkozhatik felőle, hogy a muszka herczeg lehet gavallér, do a csizmadia megbánja a gavallérságot. Makranczos vonat. Végelgyengülésben levő konflis lovak vigasztalódhatnak, mert a mi velük gyakran megeshetik, megtörtént a gőzzel hajtott paripával, a lokomotivval is. Sopronya tájékán a Csaba felől jövő személyvonat mozdonya elakadt I nyílt pályáu s a vasparipa kocsisa, a „masiniszta" hiába nógatta, biztatta a lovát, hiába csavargatta jobbra-balra a szellentyüket, a mozdony prüszkölt és összerázkódott, de makacsul állt, mint egy fiakkeres gebe, nem akart tovább menni. Később vették észre, hogy elgörbült a középső vastengely. Úgy kellett Csabára táviratozni uj loko- motivért. Addig pedig az utasok átszállással közlekedtek. A késedelem 3 órányi volt. Halál a szalma közt. Orosházán Kocsondi János tanyáján szerencsétlenség történt a héten. A tulajdonos 3G éves János fia egy részessel együtt leheveredett egy szalmakazal tövébe. A szalmakazal azonban roszul lehetett rakva, mert egy szélrohamra ledőlt az egyik oldala és maga alá temette a pihenő két embert. Az egyik ember kimászott valahogyan alóla, de Kocsondi János a szalma alatt maradt. Mire a segítségül érkezők elkaparták a nagy mennyiségű szalmát, Kocsondit halva találták alatta. Nem kapott levegőt és a szalma óriási súlya alól nem tudott kimászni, itt érte őt a halál. Csaba község képviselőtestülete hétfőn tartott közgyűlésében előterjesztetett a közigazgatási bizottság határozata, mely a községet az eddigi iskolák mennyiségének elégtelensége miatt négy községi iskola felállítására s ha a község jövedelmei a felállítás költségeit nem fedeznék, megfelelő államsegély igénybe vételére utasítja. Az elöljáróság azon szempontokból, hogy az egyházaknak, mint iskola- fentartóknak jogait ez iskolák felállításával érin teni nem akarja s hogy a közigazgatási bizottság határozatában mivel sem indokolja a négy iskola felállításának szükségét (?) a község pedig a négy iskola felállításával járó költségeket viselni nem képes és végre mert a község, iskola felállítások körül elment azon legmesszebb határig, amelyre a törvény kötelezi, nem hozta javaslatba a határozat végrehajtását. Az elöljáróság javaslata Szeberényi Zs. Lajos lelkész azon nézetével, hogy a közigazgatási bizottságnak respektálni kellett volna az egyháznak mint iskolafentartónak autonómiai jogait (!) s első sorban az egyházat (melyiket ? Szerk.) kellett volna felszólitania az iskolák szaporítására, elfogadtatott. A vármegyei közegészségi egyesület tudvalevőleg memorandumot nyújtott a vármegyéhez a községi orvosok fizetésének szabályozása tárgyában. A törvényhatóság, a memorandumban foglalt alapelvek figyelembe vételével aként intézkedik,. ly>gy a községek, orvosaik törzs fizetéseinek minimumát 600 frtban állapítsák meg, részesítsék őket megfelelő lakbér váltságban, esetleg természeti lakásban, léptessék életbe az orvosok fizetésénél az ötven forintos ötödéves korpótlékot, úgy azonban, hogy az orvos fizetése az 1000 forintot meg nem haladhatja. Az orvosi látogatási dijak is a lapunkban annak idejében közölt tarifák szerint szabályozan- dók. Ezen memorandum Csaba község képviselete elé is terjesztetvén, az elöljáróság tekintettel arra, hogy községi orvosai megfelelő fizetésben részesülnek, miután a törvény az orvosi állást nem jelzi törzBÜzetésen kivül lakáspénzzel is dotálandónak; miután a törvény továbbá semmiféle községi tisztviselői állásnál nem írja elő az ötödéves korpótlékot s miután végre a községi orvosok látogatási dijai Csabán nem régen az ottani igényeknek meg- felelőleg állapitattak meg, az eddigi állapotot javasolja fentartandónak. A képviseleti közgyűlés ily értelemben határozott egyhangúlag. A közigazgatási bizottság tekintettel arra, hogy Csaba, az e téren mutatkozó kivánalmaknak egy óvoda felállításával eleget nem tett, utasítja a községet, hogy intézked jék a második községi óvoda felállítása iránt, ha pedig az óvodát saját erejéből felállítani nem képes, folyamodjék államsegélyért. Az elöljáróság azon javaslatot terjesztő elő, hogy miután viszonyai s jövedelmeinek kútforrásai annyira nem változtak, hogy egy második óvoda felépítésének költségeit viselhetné, a közigazgatási bizottság határozatának ez idő szerint nem tehet eleget; ha azonban a község háztartása javul, a község maga teszi meg a kezdeményező lépéseket a második óvoda felállítása iránt. Ezt az álláspontot a képviselőtestület is magáévá tette. Előterjesztetett a törvényhatósági bizottság határozata, mely szerint Csaba községnek a pesti első hazai takarékpénztártól 160 ezér frtos kölcsönnek 96-os árfolyam és Va°/0 közvetítési dij fizetésének feltétele melletti felvétele engedélyeztetik. Időközben azonban sikerülvén a kereskedelmi banktól kedvezőbb ajánlatot beszerezni, mely mellett 50 esztendő alatt a község tőkében mintegy 6000 forint megtakarítást tehet, az elöljáróság a kereskedelmi bankkal véleményezi a kölcsön ügylet megkötését, amit a közgyűlés szavazattöbbséggel elfogadott. Az uj szervezési szabályrendelet, mely szerint a személyzet egy segédmérnöki, egy adótiszti, két hajdúi, 6 külső lovasrendőr s egy vágó- hidtakaritói állással szaporodik és hogy a községi Írnokok 400 forint évi fizetése 100 frttal emeltetik, egész terjedelmében elfogadtatott. Elhatározták még, hogy Achim András házát 4000 írtért megveszik, a Jaminában gyógytár felállítása iránt bo- adott két rendbeli kérvényt az egészsógségügyi bizottság és elöljáróság véleményéhez képest elfogadták, úgy szintén jóváhagyták a községi iskolák költségelőirányzatát és ezzel a közgyűlés befejeztetett Az endrődiek uj temploma. A nemes lelkek áldozatkész nagylelkűségéből épülő Endrőd-tanyai templomnál szép ünnepet ült a napokban a nagyszámú tanyai lakosság. Régi óhajtásuk nyer testet ez uj szép és tágas templom építésével, mert a majdnem 2 ezernyi, tanyán lakó nép eddig a távolság miatt alig-alig tudott néha-néha vallásos kötelezettségének s lelke óhajának eleget tenni. Most e pusztában emelkedő háza az istennek olyan lesz számukra, mint a sivatag vára a tikkadt vándoroknak, lesz hol lelki vigaszt, táplálékot s enyhet keresniük. Julius 25-én nagyszámú hívek jelenlétében áldotta meg Orócz Béla prépost-esperes plébános a kondorosi lelkész segédlete mellett a torony keresztet, melyet azonnal fel is erősítettek a 25 méter magas toronynak csúcsára. A munkavezető ez alkalomra szép beszédben emelte ki e tény jelentősé gót s a hívek lelki örömét. Emlékbeszéde végén áldomást ivott az egyház fejéért, a királyért, a bíboros főpásztorért, Schiefner Ede pápai prelatusért, kik tetemes költségekkel járultak a templom építéshez, Grócz Béla prépost plébánosért, a jótevőkért s a hívekért, kikre Isten kegyelmét kérte. A szép ünnepélyt népmulatság zárta be. Ocsödi tűzoltó-egylet. Blaskó Lajos postamester dicséretes buzgolkodása folytén Öcsödön tüzoltó- egyletet alakult. Az egyletnek már eddig 40 önkéntes tagja van s a vasárnap megtartott alakuló gyűlésen elnök Blaskó Lajos, főparancsnok Fejér Béla, szakaszparancsnok Zih Géza lett. Az egylet a fő parancsnokot és szakaszparancsnokot a fővárosba küldeni határozta a tűzoltó tanfolyamra. Füzes-Gyarmat újonnan létesítendő községházának 28,217 frt 66 krral előirányzott felépítése czéljából julius hó 15-éo a községi elöljáróságnál árlejtés tartatott. Ajánlatot tettek: Ferencsik Károly (K.-Ladány) 27,811 frt 78 krral, Rigó Márton és Losonczy Pál (Török-Szt-Miklós) 25,374 frt 83 krral, Maász Ádám és Kriszt Mihály (M.-Berény) 25,888 frt 31 krral, Mátray Lajos (Kun-Szt-Márton) 25,450 frt 5 krral, Kaján Pál és Vranka József (Orosháza) 25,268 frt 81 krral, Kiszel Pál (Békéscsaba) 27,935 frt 49 krral, Jávorcsik György és társai (Orosháza) 26,325 frt 58 krral, Wagner József (Békés-Csaba) 26,859 frt 3 krral. Kaján és Vranka orosházi építőmesterek ajánlata fogadtatott el és lesz a vármegyéhez jóváhagyás végett beterjesztve. Értesítés. A távirat-feladás megkönnyítése oly helyeken, a hol csak postahivatal van. 1. Azon ozélból, hogy oly postahivataloknál is lehessen táviratokat feladni, a hol távirdahivatal nincs, a zárt levelezőlapokhoz hasonló alakú, zárható „táviratlapok“ vannak forgalomban. Ily táviratlapok kaphatók minden posta- és- távírda, illetve postahivatalnál, nemkülönben a frankojegy-árusoknál darabonként 31 krajezárért s felhasználhatók a magyar korona területén bárhol,-Európa bármely államába szóló táviratok feladásánál. Azokra nézve, a kik távírdával nem bíró helyeken laknak, a táviratozást ezen lapok használata megkönnyíti, mert bármely postakivatal elfogadja s a legelső postaindi- tással küldi el a legközelebbi távirdahivatalhoz \ express levelek módjára és díjmentesen. Ha a feladó ajánlva kívánja a zárt táviratlapon irt táviratot a távirdahivatalhoz elküldeni, ezért meg kell fizetnie a 10 kr. ajánlási dijat. A zárt táviratlapon irt távirat a levélgyűjtő-szekrénybe való bedobás utján is feladható. 2. Egy ily táviratlapon minden ráfizetés nélkül fel lehet adni egy, a magyar korona kerületére, Ausztriába, a megszállott tartományokba, Németországba vagy Szerbiába szóló 10 szóból álló táviratot; 10 szón felül minden további szóért 3 kr. jár s ezeknek diját, a táviratlap belső oldalára ragasztandó megfelelő értékű frankojegyekkel kell leróni. Ha a távirat czimzettje oly helyen lakik, a hol nincsen távirdahivatal, a czimben meg kell nevezni az utolsó távírda nevét, a czim előtt pedig a továbbszállítás módját; nevezetesen a belföldi forgalomban; a) „postával,“ ezért dij nem jár; b) pockán ajánlva,“ ezért 10 kr. dij jár; c) postán express,11 ezért 25 kr. dij jár; d) „küldöncz fizetve,“ ezért 40 kr. dij jár. 3. A zárt táviratlap miként való használására nézve annak külső oldalán rövid „figyelmeztetés" foglaltatik; a ki azonban bővebb tájékozást kiván, vagy ha külföldre szóló, úgyszintén ha sürgős táviratot akar feladni, vagy a választ is bérmentesíteni kívánja, ha táviratának mikor történt kézbesítéséről értesítést kiván, az felvilágosításért a postahivatalhoz fordulhat, mely azt köteles megadni. 4 A távirdahivatal a posta utján hozzá érkezett zárt táviratlapon irt táviratot még azon esetben is azonnal továbbítja, ha a dijak ninosenek is teljesen- fedezve, feltéve, hogy a fedezetlen dij 20 krnál nem több és a feladó teljes czimét a táviratlap ^megfelelő helyén feljegyezte. Ez okból a feladónak saját érdekében áll, hogy czimét és lakását a legnagyobb pontossággal Írja fel a táviratlapra. — A hiányzó dijak portomentes levelezőlap utján 10 kr. költséggel együtt a feladótól utólagosan szedetnek be. 5. Ha a távirat dijából 20 krnál több fedezetlen, vagy ha kevesebb is, de a feladó czimét fel nem jegyezte; a távirdahivatal a zárt táviratlapon irt táviratot a feladónak, illetve a beküldő posta- hivatalnak visszaküldi. 6. Elrontott táviratlapok 1 kr. ráfizetés mellett becserélhetők, az azokon felragasztott, fel nem használt frankojegyek pedig az érték 10°/„~ának levonása mellett épen úgy válthatók be a postahivataloknál, mint az elrontott frankojegyek. — Nagyvárad, 1897. május hó 24 én. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság. Sertésvész és sertésorbáncz ellen a legjobb és legbiztosabb védőszer az Aconis és Arsenik, hóm. 100 gramm 30 kr., 1 postacsomag 3 frt 50 kr. Használati utasítással együtt kapható: Pankotai gyógyszertárban, Aradmegye. 6—10 Gyulai élet. Nekem ugyan nincs feleségem, de lehetne, Először mert nem vagyok se sánta, se púpos, se kancsal, az arczom pedig félgrádussal szebb mint a Lucziferé, habár a I.uczifer képét Csák később lesz szerencsém láthatni, s most mint ismeretlen, nem moodhatok felőle kritikát. Egy szóval nincs feleségem, de még lehet Hogy nincs feleségem, azt soha se jutott eszembe sajnálni, de most az egyszer mégis sajnálom és irigylem azokat a boldog házas embereket, akik most élik a mézesheteket mint —* szalmaözvegyek. Látom ragyogni arezukat a boldogságtól, amint élvezik az isteni szabadságot, levetvén azokat az úgynevezett rózsalánezokat, a melyek bár rózsából vannak, mégis csak lánczok, aki pedig lánczot visel, az mégis csak rab. Rabnak lenni pedig, akármilyen jól tartják is az embert, uem kellemes dolog. Ne meltóztassanak rám haragudni ezekért az elvekért, de bús agglegénységemnek egyetlen fényes sugara ez a — ha úgy tetszik — sofisma, amelylyel neki merek menni Petőfinek is és leczáfolom a mottóját, amely szerint: „Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem I" Mert vagy szerelmes az ember és akkor meghazasodik s igy nincs szabadsága, vagy megtartja a szabadságot, mint agglegény és ilyenkor fucscs a szerelemnek. A szabadság és a szerelem tehát éjszaki és déli pólus, amelyek sohasem kerülhetnek egy kalap alá. Van azonban a házasságnak egy kitűnő intézménye, a szalmaözvegység, melynek segélyével az egyik pólus lakói Andrée módjára átevezhetnek a másik pólusra, élvezhetnek egy kis legényi szabadságot. A szalmaözvegység szezonja julius és augusztus ho. A szalmaözvegység oka pedig többnyire a m. kir. minisztérium, vágy egy-egy kemény- nyakú princzipalis, akinek nézetei sehogy sem tudnak a menyecskék nézeteivel klappolni, vagy másnemű elfoglaltság. így aztán mig a menyecskének hat heti fürdőre van kedve, a férjem uramat két hét múltán hazaszólitja a hivatalos kötelesség. A menyecske citt marad üdülni, a férj pedig hazajön — üdülni. Szomorodott arczczal és ezer puszival búcsúzik el a szegény férj az asszonytól és biztosítja öt, hogy nála nélkül kietlen lesz neki az élet és sanyarú a vendéglői koszt. Versenyt sóhajtozik az induló lokomotivval és kendőt lobogtat az otthagyott asszony felé a kupé ablakából. Az első állomásnál aztán kiderül az arcza, rágyújt egy „galléros" szivarra, (máskor az asszony szót tenne az ilyen pazarlásért) és vigan fújja ki a füstöt a kupé ablakán. A szive úgy dobog az örömtől, hogy majd kilöki zsebéből szabadsága jelvényét, a kapukulcsot. Boldog szalmaözvegység 1 Mi házaséletet nem ismeri, kaszakapakerülő a£gl0ííények nem tudjuk elképzelni sem, hogy milyen isteni érzés lehet újra élvezni a nőtlen- kori . szabadságot, a legénykompániát, a kávéházi füstöt abban az edes tudatban, hogy „lelkünk jobbfele" valahol a felvidéken, vagy Erdély bér- czei között issza a vegyileg elemezett ásványvizet. Gyulán most van egy csomó ilyen szalmaözvegy s igy aktuális dolgot vélek cselekedni, ha nekik szentelem ezt a czikket és lerántom a leplet üzelmeikröl. Mert valamint mindennek az ég alatt, úgy a szalmaözvegyeknek is vannak különböző válfajai : r. A mafla firmák. Ezek predesztinálva vannak arra, hogy pár év múlva csemetéiket a térdeiken lovagoltassák. Teher nekik a szabadság és leveleikben azzal fenyegetőznek, hogy ők igy meg amúgy, éjjel-nappal czigánybandával fogják huzatni és lumpolnak kegyetlenül ha az asz- szony még soká odamarad. Az asszonyka ilyenkor bátran maradhat, a jámbor egy korty szeszt se nyelt le szalmaözvegysége alatt s fél kilencz- kor este már hortyog. 2. A jó férjek. Egy kicsit fáj a szivük a feleségük után s esténként morfondírozva egye- • dűl sétálnak a fő-utezán. Ha a Komlóból vagy Herodektől ki nem hallatszanék a muzsika, bizony isten haza mennének, de igy bemennek egy pikolóra. Kompánia akad és a jó férj azon veszi észre magát, hogy két üveg badacsonyi a fejében van és az óramutató túl jár a legmagasabb számon. Rémülten akar szökni, de sze- kirozzák a papucscsal, hát marad. Pedig nem esik neki már jó az ital és másnap fájós fejét majd beleveri a falba úgy furdalja öt a lelkiismeret. 3. A „sunyi“ férjek. Ha nappal beszélsz velük, sóhajtoznak előtted és el akarják veled hitetni, hogy „subiczk" az élet asszony nélkül. Légy meggyőződve, hogy éjszaka találkozol velük valahol s meg is kínálnak egy pohár sziklaborral, remélvén, hogy tudsz hallgatni. Kerülik a zajt és csak csendesen isznak — de sokat. A zsebükben mindig találsz szerelmes leveleket, 4. Az igaziak. Ezek minden nap megírják a feleségüknek, hogy mit ebédeltek és mennyi volt a napi kiadásuk, krajczárról-krajczárra. Tudakozódnak az asszony drága egészsége felöl s ajánlják, hogy csak használja szorgalmasan a kúrát, mert első az egészség. Otthon különben nincs semmi baj. Igaz, hogy reggelenkint néznek haza egy kicsit s délben meghívják a barátaikat snapszra, akikkel éjszaka együtt mulattak. A kávéházi füstöt olyan kéjjel szívják be, mintha fenyőillat volna s a nőtlen czimbo- tákat leisszák az asztal alá. A nőtlen czimbo- rák pedig elismerőleg konstatálják, hogy „van még vír benned, komám 1“ Ezeket az alakokat kaptam le hirtelené- ben a héten, lehet, hogy vannak még más fajták is, a melyek felfedezésre várnak. Többet nem tudok a szalmaözvegyekről, — de a vendéglősök tudnak. Azonban előre is kijelentem az üdülő menyecskéknek, hogy azt már nem tehetem, hogy azt is eláruljam, kinek melyik kategóriába tartozik az ura I A menydörgős ménkű csináljon magának két tuczat lovagias ügyet. Hisz ahhoz negyven- nyolcz fül volna szükséges! Nekem pedig csak kettő van. (Kikérek minden malicziózus megjegyzést.) —re.
