Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-07-25 / 30. szám
Dankó Pista, a legjelesebb magyar népzenész, ki kulturális missiót teljesít, amennyiben jeles, művészi magaslaton álló daltársulatával a német orfeumokat szorítja ki a hazából, s kinek szereplését minden városban osztatlan lelkesedéssel és elismeréssel fogadták, hétfőn és kedden este a „Komló“ szálloda kerthelyÍBégében nagy zeneestélyeket tart. Felhívjuk rá a közönség figyelmét! Halálozás. Szerdán kora reggeli órákban futótűzként terjedt el és minden körben erős megdöbbenést és nagy részvétet keltett Rácz János ref. lelkész-tanító váratlan halálhíre. Mint utólagosan kiderült, a boldogult erősen szívbajos volt és a hirtelen halál évek óta Damokles kardjaként lebegett fölötte; ő maga tisztában volt helyzetével és keresztyéni önmegadással készült a halálra, mint azt sajátkezű életrajza s abban szeretteihez intézett búcsúszavai igazolják, melyeket Józsa Gábor segédlelkész a ravatala fölött mondott s mindenkit szívig megható gyönyörű gyászbeszédében fe! is olvasott. A köztiszteletben álló derék férfiú, kiben lapunk legrégibb és egyik legszorgalmasabb munka társat veszíti el, (még múlt heti számunkban közöltük a polgári iskola értesítőjéről halála előtt pár nappal irt kritikáját) szombat óta gyöngéiké dett, de azért fenn járt, sőt kedden este még szeretett családja körében jó kedélylyel megvacsorált. A lesújtó gyászesetről lapunk más helyén közlünk nekrológot, e helyütt közöljük a bánatos család gyászjelentését, mely is következőleg szól : Már özvegy Rácz Jánosné szül. Szilágyi Erzsébet mint feleség; gyermekei: János, Erzsébet, Mária, Róza, Károly, Ilona, Etelka és Lajos; Rácz Károly ref. lelkész és neje mint testvér; Szilágyi Ferencz mint ipa, megszomorodott szívvel tudi iák a buzgó tanító, gyöngéden szerető hű férj, önleíáldozó édes apa, szerető testvér, illetve vő Rács János gyulai ev. ref. segéd-lelkész és rektor-tanítónak folyó hó 20-án éjjel 11 órakor, életének 52-ik, hivatalosko dásának 23-ik és boldog házasságának 22-ik évé ben, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. Hült tetemei folyó hó 22-én délután, az ev ref. templomban tartandó gyászbeszéd után, fognak átadni az anyaföldnek. Legyen a föld könnyű porai felett, ki hű tanítója volt egyházának, boldogítója övéinek s feledhetetlen emlékű barátai és hivatal társai előtt 1 Önképzés vakáczióban. A gyulai vakácziózó tanulók és a gyulai ifjak körében dicsérendő eszme öltött testet múlt vasárnap. Megalakult egy ifjúsági önképző kör, mely minden év iskolai vakácziója alatt fog működni. Programmjába irodalom, szavalat és zene vannak felvéve s minden vakáczió végén egy nagyobb szabású diszgyülést tartanak, melyre meg hívják az érdeklődő közönséget. Az egylet tisztikara következőleg- alakult : Elnök Kóhn Lajos, titkár- jegyző Pap Endre, pénztárnok Mich, József, választ mányi tagok: Reusz Géza, Kohn Zsigmond, Kasso vies Ármin. A hézag pótló egyesületnek már eddig is számos tagja van s hetenkinti üléseit nagy ér deklődés mellett tartja. Eljegyzések. Bröder József helybeli fiatal divat árú kereskedő jegyet váltott Horvátországi Beskán Steimnicz Riza kisasszonynyal. — Farkas Sámuel békési kereskedő kedves leányát Irmát, e hó 18-ái eljegyezte Forschner Lajos Mező-Berényből. Becsapott kupeczek. Három szerb marhakeres kedő 40 darab jószágot vett a gyulai vásáron, i marhákat 5 hajcsárra bízták, hogy szállítsák el Szabadkára, ők pedig felülvén a vonatra előr hazamentek. Az öt hajcsár azonban kapta magát és megugrott a szállítási költségekkel, a marhák pedig itt maradtak Gyulán gazdátlanul. Úgy kellett aztán a gyulai rendőrkapitánynak sürgönyözni becsapott kereskedők után, kik még nevüket sem tudják a megugrott hajcsároknak. Makacs öngyilkos jelölt. R Mojsza gyulai föld műves a napokban felakasztotta magát padlásánál* gerendájára. Eladó lánya észrevevén a tettet 1 akarta őt vágni a kötélről, de az öngyilkos jelölt olyan szilárd elhatározással törekedett a halálra hogy a mint észrevette leánya szándékát rugdaló zással protestált levágatása ellen. Daczára azonban erőszakoskodásának, a leány mégis levágta atyját a kötélről ki most már ki is verte fejéből az ön gyilkossági szándékot. A gazduram szűre. M. J. gyulai földes gazdá nak volt egy Buta János nevű bérese, aki nevének megfelelőleg rendkívül rosszul töltötte be a béresi hivatást. A gazda emiatt többször összeszidta bérest s midőn újabban egy pofonnal adott nagyobb nyomatékot intelmeinek, a béros kapta magát és „kitette a szűrét a gazdájának“ vagyis ellopott tőle egy uj szűrt és odább állt vele. A szökevény bérest szűröstül együtt hozta vissza a héten a csendőrség Gyulára. több tagnak 2 frt. Személy jegy 1 frt. Karzat jegy és purdék sikoltoztak úgy, hogy valóságos személyenként 50 kr. — Jegyek előre válthatók letbe ejtették a községet. E rémület ok Kovács Mihály. A vármegyének egyik rég: tisztviselője, Kovács Mihály a szeghalmi járás nyugal mázott főszolgabirája, törvényhatósági bizottsági tag, mint részvéttel értesültünk f. hó 21 én éjjel elhunyt. A derék tisztviselő súlyos szembaja miatt 5 év előtt lépett nyugalomba, de azóta is élénken részt vett a közügyekben. A halál hírére a vár megyeház erkélyére kitűzték a gyászlobogót, vármegyei központi tisztikar pedig értekezletet tartott, melyből megbízta a szeghalmi járás főszolgabíróját, hogy a temetésen a vármegyét és a tiszti kart képviselje és a gyászoló családnak tiszttársai nevében kondoleáljon. A tisztikar a ravatalra koszo rút is küldött e felirattal: „Békésvármegye tisztikara — Szeretett tiszttársának.“ — Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére' A békési felsőbb tanuló ifjúság a minden nyári szünetben tartani szokott zártkörű táncz mulatságát f. é. augusztus hó 4-én tartja meg Bé késen a városi bérház termeiben. A mulatságri nagy előkészületeket tesz a rendezésre külön ki küldött bizottság s ennélfogva remélhető, hogy diákok ezen konvenczionális mulate.'«’“- úgy er kölcsileg, mint anyagilag ismét sikcrülend. A meghívók, melyek a napokban szétküldettek, a kö vetkezők: Meghivó. A békési felsőbb tanuló ifjú ság által az „Irányi-alap“ javára f. évi augusztus 4-én, szerdán a városi bérház nagytermében tar tandó zártkörű tánczmulatságra t. urat és b. családját tisztelettel meghivja a rendező bizottság Belépő-dij: családjegy két tagnak 1 frt 50 kr. Lavatka József kereskedésébe!). — Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Esküvők. Wallner József orosházi pénztárnok kedves és szép nevelt leányát Angyal Mariskát oltárhoz vezette Sasi Nagy Lajos, szegedi felsőkereskedelmi iskolai tanár. — Purjesz Mór vasúti aktáros leányát, Láng Rózsikét ugyancsak o hét elején vezette oltárhoz Orosházán Szőllösy István udapesti gyógyszerész. Igazgatóválasztás. Az orosházi központi taka rőkpénztárnál lemondás folytán megürült két igazgatói állásra dr. Húsz Soma és D. Kovács István álasztattak meg egyhangúlag. Tűz volt Orosházán a napokban Dér István csabai úti házánál s egy nádfedelü szin porrá égett. A főépületnek szerencsére semmi baja nem történt. Hólyagos himlő Füzes-Gyarmaton. A Füzes- Gyarmat községhez tartozó Bucsa pusztán a hólyagos himlőnek 6 esete merült fel, mely járványos betegség a vizsgálat adatai szerint Karczagról hur- czoltatott be a népes pusztai telepre. Miután pedig ott különböző vidékről összesereglett munkás nép lakik, kik rendesen beoltva nem vgltak, a vármegye alispánja az összes felnőttek újra oltását rendelte el és az óvintézkedések elrendelése végett dr. Zöldy János vármegyei főorvost a helyszínére kiküldötte. Az idejekorán megtett lépések rémé' hetőleg a járvány elfojtását fogják eredményezni A felesége után halt. Gojdár Lajos 25 éves gyopárhalmi lakosnak szép ifjú felesége volt, t kivel idilli boldog házaséletet élt. Az egész kör nyéken nem volt olyan boldog pár, mint Gojdárék de a sors megirigyelte ezt a boldogságot s szét dúlta a feleség halálával. Gojdárné ugyanis e hó 12-én meghalt. — A boldogtalan férj nem tudta elviselni ezt a nagy csapást s másnap felakasztotta magát a szobában. A szeghalmi ev. ref. egyház által építeni tér Vezett tanítói lak felépítésének vállalatba adása égett (költségelőirányzat 4310 frt 92 kr.) a szeg halmi ev. ref. egyház tanácstermében folyó hó 15-én versenytárgyalás volt. — Ajánlatot tettek Mátyás György (Dévaványa) 689 frt 8 kr, Török Imre (Szeghalom) 289 frt 8 kr, Ferencsik Károly (Körös-Ladány) 189 frt 8 kr. felülfizetéssel, Piltz József és Ádám (Mező Berény) az egységárral. A szerződést utóbbiakkal kötötték meg. A tűz bolondja. Pyromániának hijjákazt a különös elmebajt, mely Csabán Ruszinka János napszámoson a héten kitört. Ha csak szerét teheti gyújtogat s a tűz iránt valóságos lelkesedést érez s tomboló őrjöngés vesz rajta erőt, ha a piros lángnyelveket lobogni látja. A napokban udvarán szétbontotta a kerítést és máglyát rakva belőle felgyújtotta. A szomszédok szerencsére észrevették tettét és a tüzet eloltották. A gyújtogató elmebajost pedig a rendőrség a kórházba szállította. A Plymouth-tyukok. Gyomán Kovács Lajos postamesternek 180 darab dédelgetett és nagy gonddal tenyésztett Plymouth-tyukjai voltak. Egy tyuktolvaj-szövetkezet nagyon megzavarta a derék tyukkedvelő postamester kedvtelését, mert egyik éjszaka elemelte az egész koliekcziót. Képzelhetni a gazda meglepetését, mikor reggel hiába hívogatta kedvencz tyúkjait. A csendőrség nyomozza a tyuktolvajokat. Szerencsétlenség. Csabán a vasut-utezai Petrányi bazár előtt megható szerencsétlenség történt. Tessárik vasúti raktárnok 10 éves kis fiával. Egy járda melletti fára mászott fel fészket szedni, de az egyik galy megroppant alatta s a kis fiú lezuhant a kövezetre. Súlyos agyrázkódást szenvedett s aligha marad életben a zuzódások következtében. Korpába fűlt. Amilyen gyakori különösen ilyen kánikulai szezonban a vizbefulás, ép oly ritka esemény, hogy valaki korpába fúljon. Történt ez Gyomán Kis Erneszt két éves fiúcskával, ki szülei távollétében egyedül lévén a szobában, magára rántotta a patkóról a korpával telt szakajtó kosarat mely ellepvén fejét, megfullasztotta az apró teremtést, úgy hogy hazatérő szülei halva találták. Templomrablás Gyomán. A gyomai híveket mélyen megbotránkoztató betörés történt a báró Wodiáner Albert által épített gyönyörű gyomai kath. templomban. A szentségtörők egyik drága üveg festésű ablakot betörvén hatoltak be a szentélybe s innen egy pár — csekély összeget tartalmazó — perzselyt loptak el. A lopás eredményével nem lehettek megelégedve, mert a kriptába is lehatoltak az oltár alá, de itt sem találtak értéktárgyat. A legnagyobb kárt a Kratzman Ede féle üvegfest- ményü ablak beverésével okozták. A csendőrségi nyomozások daczára a gazemberek eddig még nem kerültek kézre. Veszett borjú. Pár héttel ezelőtt Nagy-Szénáson veszett kutya garázdálkodott és megmart több borjút. Ezek közül egyen most a héten tört ki a veszettség úgy, hogy agyon kellett bunkózni. Mialatt a tetemet az állatorvos bonczolta Stetz István segédkező az inficziált késsel sebet ejtett magán véletlenül s ezért fel kellett őt a Pasteur intézetbe vinni gyógykezelés végett. Czigányribillió Dobozon. Egy kilencz kocsiból álló czigánykaraván lepte meg e hó 20-án Doboz községet és rendezett kisebb lopásokat. A községben időző csendőrörs azonban megakadályozta a garázdálkodást és elkezdte a czigányokat összefog dosni, hogy eltolonczolja őket. De ez nem ment olyan könnyen; a dadék kiabáltak, az asszonyok ■■m — remuközséget. E rémület okozhatta azután, bogy valaki azon jelentéssel, hogy Doboz községet mintegy 1000 czigá.iy megrohanta, ott rabol és gyújtogat, Békésről csendőrséget, Csabáról pedig katonaságot kért. Békésről azonnal útnak is indult néhány csendőr és városi rendőr, sőt Popovics foszolgabiró is kocsin Dobozra sietett. Mire azonban mindezek Dobozra megérkeztek, a csendőrségnek sikerült a czigányokat összefogdosni és a karavánt azután nagy zaj között Békésen és Mező-Berényen át hazájukba Gömörmegyébe tolonczolták. Talált régiségek. A csabai zsilipnél dolgozó munkások 46 darab régi ezüstpénzt találtak. Az érdekes leletet Sztraka György főszolgabíró meg- vizsgál tatás végett a vármegye alispánjához terjesz tette be. Sertésvész és sertésorbáuez ellen a legjobb és legbiztosabb védőszer az Aconis és Arsenik, hóm 100 gramm 30 kr., 1 postacsomag 3 frt 50 kr, Használati utasítással együtt kapható: Pankotai gyógyszertárban, Aradraegye. 4—10 Gyulai élet. Óriási elmefuttatást akartam írni a meleg- öl, El akartam mondani, hogy a meleget már az emberiség legkorábbi idejében ismerték s létezéséről már Plinius, Strabo és pennaforgató többi kartársaik is megemlékeznek. Megírtam volna, hogy a régi római nők fátyolszövetet hordottak a meleg ellen, a modern asszonyok pedig fürdőre járnak, a mitől ugyan ők nem hülnek le, de a férjem uramnak annál nagyobb melege lesz négy hónap múlva, már mint a prolongálás napján. Sőt sok egyéb újdonságot megírtam volna a melegről, a mi eddig talán tudva sem volt. Es ime! ma reggel, mikor felkelek, hull a szürke felhőkből az a bizonyos aprószemü eső, a mely kitűnő regénybeli akviziczió, hogy a szép asszonyok bosszankodását jelezzük vele s már a középkori regényírók is igy kezdtek volna egy fejezetet: „Helén az ablaknál ült és nézett ki a szürke felhők közé, melyek szakadatlanul hintették az elázott földre apró esőcseppeiket. Helén idegesen tépdeste batiszt zsebkendője széleit* stb. El lehetünk készülve ilyen bevezetés után, hogy a „batiszt zsebkendőjét igegesen tépdeső Helén* ebben a fejezetben tenni fog valamit és pedig a szerint, hogy „illatos tea párolog a zümmögő szamovárban“ vagy nem párolog illatos tea a zümmögő szamovárban, Helén vagy egyesül szerelmesével, vagy kiutasítja őt. Előző esetben az ég kiderül és a függönyökön beszűrődő napfény édesen mosolyog a boldog párra a kik — természetesen teáznak, mert szamovárban a szerelmi vallomás végéig megfő a tea s mikor Helén boldogan dől . az Elemér karjai közé, akkorára a zümmögő szamovár csap ját is meg lehet ereszteni. Utóbbi esetben az ég még jobban beborul, haragos kövér esőcsep pék verdesik a szemközti házak pléhfedeleit és a zord északi szél csikorogva forgatja meg a szélkakasokat — Helén természetesen összetép három batiszt zsebkendőt és szenvedélyesen mondja Szentimreynek, hogy: — Nem soha! Szentimrey sötéten távozik és Helén meg semmisülve rogyik le egy — szerencsére mindig közelben álló — kerevetre. Pardon 1 Engedelemmel e kis kitérésért, ott hagytam el, hogy „esik az eső“ és én örülök, hogy nem valamelyik fürdőhely szellős szobájában gondol kozom a felöl, hogy mégis csak szemtelenség „ötszáz aranyat Ígérni* egy poloskáért! De mi után esik az eső és hűvös van, én pedig az ősz- szes, e heti gyulai eseményeket abban a kije Ientésben akartam összpontositani, hogy „meleg van,* sajnálattal kell kijelentenem, hogy nincs meleg, fázom s az éjszakai eső ellopta a thémámat Már most miről Írjak! Egy holt szezon, amikor még meleg sincs Nem lehet szidni sem a meleget, sem a port sem a népkerti hiányos világítást, sem az élő vízcsatornát, amely különben már úgyis megszűnt tengeri kígyóvá lenni, mert a héten meg történt az a hallatlan esemény, hogy az élővíz- csatornában élővíz folyt. Lám csak mégis vannak események Gyű Ián! íme dióhéj története a hétnek: 1. Esik a; eső. 2. Süt a nap- 3. Esik az eső. 4. Süt a nap 5. A Poieree rendszerű Fehérkörös medrébe épi tett duzzasztómű szuperál. 6. A viz folyik Körösben. 7. Nem esik az eső. — íme a hét nap története. Es én boldog ember ne adjak hálát az istennek, hogy ilyen élénk városban kezelem pennát, mint Gyula! Majd én nem adok hálát I Irodalom. Aszalay Gyula dobozi földbirtokos és állami anyakönyvvezetőnek, aki a vármegye törvényható sági bízót1 súgnak is tagja, egy fordítása jelent me: újabban a Gyulai Pál kiadásában megjelenő „Olcsó könyvtár* cziklusban. Aszalay alapos ismerője úgy az angol nyelv, mint az angol irodalomnak i Gyulai Pál nem egyszer bízta már meg a zamatos magyar nyelvezetű és nagy műveltségű Aszalayt ilyetén fordításokkal, melyeket mindig igen ügyesen és nagy szóbőségről tanúskodó szabatossággal ford' tott le. Jelen fordítása Macaulay-n&k, akit köztudo más szerint a „legtárgyilagosabb* történetiróna' ismernek, fordított le egy értékes történelmi mun káját: Johnson Sámuel életrajzát. Mint min den munkáját úgy ezt is zamatos magyar nyel vezete, melynek daczára a nagy angol történetíró minden stilbeli sajátságát visszatükrözted, jellemzi s újabb tanúságot tesz a felöl, hogy a dobozi anya könyvvezető nem dilettáns az irodalom terén, ha nem komoly készültségű, tehetséges ember, akinek neve beleillik a Gyulai Pál szerkesztésében megjelenő magas irodalmi színvonalon álló munkák írói közé. A kis füzet ára 10 kr. „Az Árvaügyek Kézikönyve az 1877. óta fen álló gyakorlatok és ezek eredményének terjedői mes ismertetésével és különös tekintettel a nyíl ántartasokra* czim alatt Szathmáry Sándor, Békésvármegye központi árvaszéki nyilvántartója 300 lapon felüli derek és nézetünk szerint hézagpótló munkát adott ki, melynek mindazok, a kik hivatásuknál vagy tiszti állásuknál fogva gyámügyekkel foglalkoznak, nagy hasznát vehetik. A könyv végén nyilvántartási minták vannak; a munkát Kner Izidor gyomai könyvnyomdája állította ki szép és jó nyomásban. Ara fűzve 3 frt, kötve 3 frt 50 kr., szerző tulajdona, kinél meg is rendelhető. Ajánl- •uk az érdekelt körök figyelmébe. Békésvármegye monográfiája, dr. Karácsonyi Jánosnak ezen kiváló munkája az előfizetési ivek beerkezte után meg több példányban áll rendelkezésre. A törvényhatósági bizottság, hogy ezen ismeretterjesztő munkát minél többek részére hozzáférhetővé tegye, újabban elhatározta, hogy a három vaskos kötetből álló müvet 6 frt helyett 3 írtért árusítja el. Megrendelések az összeg beküldésével Hegedűs Lajos vármegyei levéltárnokhoz intézendők. Ajánljuk ezen körülményt az érdeklődők figyelmébe. „Az 1848—49-iki Magyar szabadságharcz története* czimü nagy munkából most jelent meg a 84-ik füzet, melyben Gracza György a világosi fegyverletétel elbeszélésébe fog. A munkának ez a része ismét rendkívül érdekes; csaknem olyan, mint egy drámának az utolsó felvonása. A füzet egykorú képei ezek: A világosi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án. A diktárori okmány aláírása csá- nyi szállásán 1849. aug. 11-én. Damjanich ésLahner sírja Mácsán. A szoba, a hol a világosi fegyver- letétel megállapittatott. A világosi fegyverletétel. Gyermek-divat. Ezelőtt négy évvel, amikor ez az újság megindult, sokan kérdezték, ÜPgy van-e rá szükség. 8 nemsokára a közönség kedvencze lett a Gyermek-divat. Tulajdoníthatja pedig első sorban ~nnak, hogy nem a gyermekek főlpiperezését tűzte 1 czélul a minden hónap elsején megjelenő számában, hanem megtanítja a szorgos anyát, hogyan alakítsa át a nagyok viselte ruhát a kicsinyek számára. Persze e mellett nem feledkezik meg uj ruhák mintájáról sem, amint azt a most szétküldött hetedik szám nyolczoldalas főlapjából is láthatjuk. Hetvenhat képpel ellátott magyarázatában ad útmutatást az anyáknak, megkönnyítve a dolgukat a minden számhoz mellékelt duplaoldalas nagy sza- básmintaivvel. A Gyermek-divat azonban még olyasmivel is foglalkozik, amelyért föltétien dicséret érdemli meg. A főlap utolsó két oldalán és rendes szórakoztató mellékletén játékok készítésére tanítja a gyermekeket és uj társas játékokkal ismerteti meg őket. A lap előfizetési ára a julius—szeptemberi negyedévre postán való megküldéssel 55 kr. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapesten, Rökk Szilárd-utcza 4. sz. A szabadkő mivesség tiz kérdésben és feleletben, rta Dr. Henne am Rhyn Ottó állami levéltárnok, fordította Aureliánus, kiadta a László király páholy Nagyváradon. Kapható Laszky Ármin könyvkereskedésében Nagyváradon; ára 1 korona. E czim alatt rendkívül érdekes mű látott a napokban napvilágot, mely nem annyira a szabadkőmiveseket, mint inkább a laikusokat érdekli, akik igen hű és megragadó ismertetését találják benne azon titokteljes szövetségnek, mely újabb társadalmi mozgalmainkra oly bámulatos, átalakító hatással van. Henne Ottó e műve már majdnem valamennyi európai nyelven megjelent s a „László király* páholy nemcsak lefordításáról gondoskodott, hanem azt is dokumentálta, ami ezen mű fő eszméje, hogy t. i. a szabad- kőmiveseknek tulajdonkép nincs titkolni valójuk, mert az, ami vezérelveiket és törekvéseiket alkotja tiszteletreméltó minden nemesen gondolkozó ember előtt. Henne Ottó műve leveszi a leplet a nagy titokról s előttünk áll a szabadkőmivesség a maga fenséges egyszerűségében és magas ideáival. A könyv részletei: 1. Mi a szabadkőmivesség. 2. Mi és mit akar a szövetség. 3. Miként viselkedik az állammal és egyházzal szemben. 4. Miféle titkaik vannak a szabadkőmiveseknek ? 5. Hogy van szervezve. 7. Mit csinálnak. 8. Mi haszna van. 9 Hogyan alakult. 10. Mi a története. 11. Milyen az elterjedése. Függelék. Az én Újságom, Pósa bácsi gyermeklapja egyre Robban hódit az egész országban. A mai gyermekek Az én Újságom versein, meséin, történetein, ismeretterjesztő czikkelyein nőnek fel. Ebből az újságból tanulnak minden szépet, jót, igazat: imádkozni, hazát szeretni, lelkesedni a nagyok példáján. Szivüknek, lelkűknek igazi tápláló forrása ez az újság : gyönyörködteti is, oktatja is őket, s legfőbb czélul azt tekinti, hogy nemzeti érzésben, nemzeti gondolkozásban nőjenek nagyokká, hogy idővel támaszai legyenek a hazának. De újság még nem is volt oly népszerű soha, miut Az én Újságom. A gyermekek vetekednek egymással annak terjesztésében. Szülők, tanítók, őszintén elismerik, hogy Az én Újságom a nevelés magasztos munkájában hathatós segítségükre válik. Az írók vállvetve tö- rekeszuek, hogy mennél szebbet, mennél jobbat írjanak a gyermekvilágnak, s mindenki szivének- lelkének igaz bensőségét tárja ki Az én Újságom hasábjain. Megjelenik hetenkint szombaton reggel s vasárnap a vidéken is olvashatják. Az uj negyed április 1-én kezdődött. Előfizetési ára egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. — Az előfizetések legczélszerübben postautalványon a következő czimre küldendők: Az én Újságom kiadóhivatalának Budapest, Andrássy út 10. sz. Magyar Lányok. Az a fontos, kulturális hivatás, melyet a „Magyar Lányok* a leánynevelés terén teljesít, az a szeretet, elismerés, a melylyel olvasói s a szülők és tanitók részéről találkozik, bizonyítja a legjobban, hogy erre az újságra nagy szükség volt. Tutsek Anna, a kiváló Írónő viseli gondját, hogy ne kerüljön egy betű, egy sor se olyan a „Magyar Lányok“-ba, a mely nem illenék egy, fiatal leányoknak való lapban. Úgy a szerkesztő, mint főmnnkatársai Fosa Lajos, Sebők Zsigmond a legnagyobb buzgalommal, lelkesedéssel szentelik minden tudásukat Magyarország fiatal leányai javára. Szórakoztatásra, mulattatásra, tanításra szánt közleményeit mind a legkitűnőbb magyar Írók írják, képei igen szépek, művészi kivitelűek. Az uj negyed április elején kezdődött s ebből az alkalomból újólag felhivjuk olvasóink figyelmét erre a lapra. Ne hiányozzék egyetlen magyar családból sem, a hol fiatal leányok vannak. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt 50 kr. Kiadó- hivatal Budapesten, Andrássy-út 10 sz.
