Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-07-18 / 29. szám

Rajz és térképrajzolásért Gyarmati János 3­o. tanuló 3 forintot, Prág István 4. o. és Bánhegyi István 3. o. tanuló egy-egy frtot nyertek. Tornáért Varga Gyula 4. o. tanuló 2 frtot, Gyarmati János 3. o. tanuló 1 frtot kapott. A tandíj és némely mellékdíjak elengedéséért összesen 37 tanuló folyamodott, az elengedett tan­díj 182 frt 50 .krt tesz ki. Tankönyvsegélyben 38 tanuló részesült, a használatra kiadott könyvek száma 230, mintegy 200 frt értékben. Vili. Adományok. 1. Miniszteri államsegély 1721 frt. 2. Az első gyulavárosi tak. pénztáré 20 frt. 3. A kereskedők és keresk. ifjak köre 200 frtos alapítványt tett, hogy ennek kamatai a szám­tanból legjobb előmenetelt tett 4. o. tanulónak évenkint kiadassanak. 4. A Lampel Róbert budapesti czég 49 frt 60 krt adott. 5. A Franklin társulat 4 frt 20 kr. áru köny­vet adott szegény tanulók segélyére. 6. Gyula város tanácsa az Ezredéves ünnepé­lyek emléke ozimü kötetet adományozta (ennek talán a IX. alatt volna helye?) intézetünknek. 7. Rajz és testgyakorlásban kitűnt tanulók jutalmazására adományoztak Rezey Sylvius tan- felügyelő 2 frtot, Czinczár Adolf 3 frtot, Jantsovits Emil isk. széki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Sál József isk. széki tag 1-1 frtot. A minisztérium a Néptanítók Lapját, Hivata­los Közlönyt és Magyarország külön czimerének s a Magyar korona országai egyesitett czimerének leirását és rajzát adományozta. (Ez is aligha e ro­vatba illik.) A junius 16-án tartott jótékony czélu juniális költségeire adakoztak egyesek 141 frt 90 krt, mely­ből 94 frt 66 kr. a Dobay alaphoz csatoltatok, mely takarékilag kezeltetik. Ugyancsak a juniálisra Weisz Mór gyáros és bérlő 1 hordó sört és 10 pilaczk bort, Végh Gábor földbirtokos pedig egy kocsit bocsátott a tantestü-j let rendelkezésére. A juniálisra rendezett tornaversenyre adtak egyesek 5 frt 20 krt, hálás köszönettel fizet érette a tantestület. IX. Könyv- és szertárak gyarapodása. 1. A szakkönyvtár ez évben gyarapodott 27 művel, áll. a szakkönyvtár 639 kötetből. 2. Az ifjúsági könyvtár növekedett 19 művel, 662 kötetből áll. Szertárak A testgyakorlati szertár 50 darab buzogánynyal és 50 darab bottal növekedett. A szertárak és gyűjtemények összesen 2030 tárgyat foglalnak magukban. X. A használandó tankönyvek jegyzéke. Az I. osztályban 10 darab, a II. osztályban 11 darab, a III. osztályban 13 darab, a IV. osz­tályban szinte 13 darab, összeson a kézikönyvek száma a négy osztályban 47 darab volt. XI, Tudnivalók a jövő iskolai évre. A jövő tanév szeptember 1-én veszi kezdetét, 1-, 2-, 3-, 4-én a beírások napja, 6-án a pótló- és felvételi vizsgálatoké, az iskolai év megnyitása 7-ke, 9-én pedig a tanítások kezdete. A tanulók fizetsége a következő: beírás és bizonyítvány 2 frt, tandíj egész évre 5 frt, tanszer­pénz latint tanulóké 2 frt, nem tanulóké 1 frt, könyvtárdij 50 kr, értesítő dija 20 kr, nyugdíj­alapra 15 kr, összesen 9 frt 85 kr, vagy a latint nem tanulóké 8 frt 85 kr. Javitni csak azoknak lebet, kik 3 tantárgyból vagy kevesebből elégtelenek. — A javításért Írott kérvény beadandó augusztus 15 ike előtt az igaz­gatóhoz. Szegénységüket kimutatók tandijt nem fizetnek. Szegény sorsú jó magaviseletü növendékek könyvsegélyben részesülnek. Az I. osztályba oly növendékek léphetnek be, kik 9 évesek elmúltak s a negyedik elemi osztály­ról a felvételi vizsgálaton elegendő jelét adták elő- haladásuknak. Ezen iskolából Átléphetnek a növendékek a gimnáziumba, ha a latin nyelvből, a reáliskolába, ha a franczia és német nyelvből, továbbá a termé­szettanban való jártasságukról jó tanúságot tettek, illetve a felvételi vizsgálatot kiállották. Beléphetnek a tanitóképezdébe, kereskedelmi, középipariskolába es az országos mintarajztanodába, a hadaprod iskolába, a Ludovika akadémiába, a fiumei tengerészeti iskolába. ________ R. Hír ek. Az uj törvényszéki épület és fogházra vonat­kozólag megírtuk, hogy a tervet és költségvetést az igazságügyminiszterium folyó hó 3-án küldötte el felülvizsgálás végett a kereskedelmi minisztérium­hoz. Utóbbi minisztérium szakközegei a tervet és költségvetést nyomban vizsgálat alá vették és egy­részről szorgalmukat és ügybuzgóságukat, másrész­ről a Wagner építész kiváló szakértelmét és lelki­ismeretességét bizonyítja, hogy a felülvizsgálat alig nyolcz nap alatt megtörténhetett, nemcsak, hanem a terv és költségvetés — amelyek ellen észrevétel és kifogás nem tetetett — folyo ho 14-ón az igazság- ügyminiszterhez már vissza is küldettek. Ezen terv és költségvetés most már sokszorosittatni fog és mihelyt ez megtörténik, az építésre az árlejtés azonnal meg lesz hirdetve. A kath. autonómiai választás múlt vasárnap folyt le Gyulán ; a szavazás a belvárosi fiú iskola termében reggel 8 órától esti 6 óráig tartott. A választást az autonómiai ötös bizottság vezette. Be­adatott 323 szavazat és pedig egytől egyig gróf Wenckheim Géza gerlai nagybirtokosra. A szavazok száma tekintettel arra, hogy 1804 választó Íratott össze, nem nagy, de ennek oka, hogy két felé is a környéken vásár lévén, az iparosok távol voltak, a földmivesek pedig a legsürgősebb aratási munkála­tok miatt akadályoztattak. Csabán szintén aznap volt a szavazás és 352 szóval szintén gr. Wenck­heim Gézát választották meg. Az autonómiai kong- ressusra a békésmegyei papság, mely maga kebe­léből szintén jogosított egy papi képviselőt kül­deni, már megválasztotta képviselőjét és pedig Spett Gyula gyomai lelkészt. A megye többi községeiben a választás részint a mai napon, részint a követ kező héten általában meg fog történni. Ki akar katona lenni? A katonai nevelésről és már életbe lépett 1897. évi XXII. t.-cz. értel­mében közhírré teszi a honvédelmi miniszter, hogy a cs. és kir. hadapródiskolában rendszeresített 100 uj egészen ingyenes magyar állami alapítványi hely közül az 1897—8. év kezdetén 25 fog be­töltetni és pedig a budapesti, károlyvárosi, nagy­szebeni, pozsonyi, temesvári, kameniczi hadapród­iskolákban, a bécsi tüzérségi és hainburgi utász- hadapród iskolában. Az alapítványi helyekre pá­lyázhat magyar állampolgárnak 14—17 éves fia, ki a középiskolák 4 ik, illetve az utász hadapród iskolához azok 5-ik osztályát sikerrel bevégezte, a felvételi vizsgát sikerrel leteszi és a német nyelvet annyira bírja, hogy az előadásokat eredménynyel hallgathatja. A kellően felszerelt pályázati kérvé­nyeket augusztus hó 15-ig a honvédelmi miniszter­hez kell beadni. Tanítók jutalmazása. A vármegye közművelő­dési bizottsága folyó hó 12-dikén tartott ülésében jelölte ki azon tanítókat, kiket a magyar nyelv sike­res tanításáért a vármegye négy jutalomdijára ez évben első sorban méltóknak tart. A bizottság 15 iskolát vizsgált meg ez évben és a vizsgálatok ered­ménye oly kiváló volt, hogy valóságos feladat a jók közül a legjobbakat kiválasztani. A bzottság hosszabb eszmecsere után a következőleg osztotta szét a jutalomdijakat: az I. 150 frtos dijat kapta ifj. Such János csaba-fürjes tanyai tanító, a II. 100 forintos dijat ifj. Wallner János mezö-berényi tanító, a III. 75 frtos dijat kapra Ulrich Győző csabai tanító, a IV. 50 frtos dijat pedig Molnár János szarvasi tanító. Ezen kívül Paulovics József csaba-nagy-réti és Mázán János csabai tanítóknak a bizottság jegyzőkönyvi elismerését fejezte ki. A tanfelügyelő indítványára elhatározta még a bízott ság, hogy előterjesztést tesz a közgyűléshez aziránt, miként a jövőben az e czélra szolgáló alapból az egyes óvónőknek is legyen bizonyos jutalom ad­ható, aki a kis gyermekek magyarosítása körül legtöbb helyen igen fáradságos és feltűnően sike rés munkát végeznek. Az ülésen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt jelen voltak Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelő, Ladies György, dr. Zsilinszky Endre, Keller Imre, Schmidt József és Berthóty István jegyző. A vármegyei közkórházi bizottság f- hó 12-én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen jelen voltak: dr. Zöldy János, dr. Berkes Sándor, Domby Lajos, Salczer Nándor, Bandhauer György, dr. Kun Pál és Berthóty Ist­ván jegyző. A bizottság egy munkaképtelenné vált ápolónak 200 frt végkielégítést szavazott meg. A kórházi élelmezőnek a vállalati szerződés megvál­toztatása felett érdemleges határozat hozatalát el­halasztotta, mert a vizsgáló bizottság kiküldésére vonatkozó előbbi határozata felebbezéssel támad tatván meg, jogerőre még nem emelkedett. Végül a közkórházat érdeklő több folyó ügy került el­intézés alá. Esperességi közgyűlés Az arad békési espe- resség ez évi közgyűlését augusztus 3-dikán Mezö- Berényben a második kerületi egyházban tartja. Koren Pál esperes az egyes egyházaknak most kül­dötte meg a közgyűlésre a meghívót. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó hó 12-én a városi képviselők csekély számban valórészvételével rendkívüli közgyü-. lést tartott, melynek első tárgya az epreskerti terü­letnek házhelyeknek történt eladására vonatkozó árverési jegyzőkönyv jóváhagyása lett volna. Mint­hogy törzsvagyon eladásáról volt szó s a képviselők törvényben előirt számban nem jelentek meg, ujabbi közgyűlés napjáúl augusztus 16-ika tűzetett ki. Ezután Szántó Henrik újonnan is megválasztott mér­nök tette le a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt. Az általános tisztujitásbó) kifolyólag dr. Follmann János, Dutkay Béla, Magda Illés, Ad. Schriffert József, Sál Sebestény, Mundruczó Demeter hivatal­ból tagjai lévén a képviselőtestületnek, helyükbe képviselőkul a legtöbb szavazatot nyert póttagok: Frailer István, Csőké István, Rosenthal Lipót, Exner Mátyás, lllich Antal és Pántye György vétettek fel a lajstromba. A vármegye közigazgatási bizottságá­nak a városi óvodák létesítése tárgyában hozott ha­tározatából kifolyólag, minthogy a képviseleti köz­gyűlés a 3°/0 óvodai pótadó kivetése s ezen összeg keretén belül a szükséges óvodák létesítése tárgyá­ban már intézkedett, eme határozatát a közgyűlés ezúttal is fentartja. Minthogy továbbá ezen már ho­zott határozat alapján a belvárosi óvoda építését mi sem akadályozza, ezen óvoda helyiségnek özv. Névery Albertnétől megvételét és az arra szüksé­ges 10000 forintnak a városi adóságok konvertálása után fenmaradt és takarékpénztárilag elhelyezett kölcsönösszegből felvételét a közgyűlés határozati­ig kimondja, utasittatván a tanács, hogy özv. Nó- very Albertné kigyó-utezai házára nézve a szerző­dést megkötvén azt a képviseleti közgyűléshez ter- jeszsze be. Ajtósfalván (Kolbászfalu) s környékén 104 iskolaköteles gyermek Íratván össze, tekintve hogy Biczerében összeírt 29, továbbá ajtósfokon, szeregyházán a dobozi út mellett és a csikósén s törökzugi szőlőskertekben lakó tanköteles gyerme­kek Ajtósfalvával legkönnyebben közlekedhetnek: a képviseleti közgyűlés Ajtósfalván Szilágyi András telkét 550 írtért megvenni határozza s a tanya iskola építés és felszerelés költségeire ugyancsak az amortizált kölcsönből 3000 frtot szavaz meg. Utasittatik a tanács, hogy ezen ötödik tanyai iskola létesítése alkalmából a tanító 300 frt fizetését és fűtésre 100 frtot az 1898. évi közpénztári költség- vetésbe vegyen fel. A házi ipar tanulására kikül­dendő tanító 100 forint költségeinek utalványozása iránti tanács javaslat, szenvedélyes vita után 31 szavazattal 21 ellenében megtagadtatok. Néhány kisebb érdekű ügy letárgyalása után, a városi s gyámi pénztárak megvizsgálásáról 1 a junius havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentés tudomásul vétetvén, a közgyűlés befejeztetett. Alapszabály megerősítés. A békés-hatházi má­sodik függetlenségi és 48-as olvasókör alapszabá­lyait a belügyminiszter bemutatási záradékkal el­látván megerősítette. Az állategészségügy a vármegyében a folyton uralgó járványok miatt elég kedvezőtlen. A sertés­vészen kívül újabban a száj• és körömfájás terjed mindinkább. Sertésvósz miatt zár alatt vannak jelen­leg Békés, Csaba, Csorvás, Csabacsüd, Doboz, Gyula, Gyula-Vári, Kétegyháza, Kondoros, Mező- Berény, Nagy-Szénás, Orosháza, Puszta-Földvár, Sámson, Szarvas, Szeghalom, T.-Komlós, Uj-Kigyós és Vésztő, összesen 19 község. Száj- és körömfájás miatt a szarvasmarha állomány zár alá vétetett Gyoma, Endrőd, Mező-Berény, Csaba és Csorvás községekben, ezenfelül több majorban is. A csabai földmives iskolában október 1-ével kezdődő tanévre már folynak a jeleutkezések, a fizetéses benlakó helyek mér be is vannak töltve, legközelebb az alapítványt tevők fogják megtenni javaslataikat, úgy hogy most már csak bejáró nö­vendékek lesznek fölvehetők. Az érdeklődésből kö­vetkeztetve az iskola első évi tanfolyama eléggé népes leend. A csendőrörsök létszáma az aratás tartamára — mint megírtuk — tetemesen meg volt nagyob bitva. E hó 15-ével, miután a legszorgosabb mezei munkálatok már befejeztettek, a kirendelt csend­őrök nagyobb része már visezavezényeltetett, a miniszter azonban megengedte, hogy az őrBÖk a takarás befejeztéig ott, a hol szükségesnek mutat­kozik, erősített létszámban tartassanak. A közkórház kibővítése iránt a törvénybató sági bizottság által a belügyminiszterhez intézett feliratra a miniszter aként határozott, hogy a köz­kórháznak álllamköltségcn leendő kibővítése nem lehetséges. — Hajlandónak nyilatkozott azonban a miniszter, lehetővé tenni a legkevésbé megfelelő elmebeteg osztály kibővítését és pedig úgy, hogy a nagyobb beteglétszám befogadására képessé lett elmebeteg osztályon, az államkincstár terhére gyógy­kezelt nagyobb számú elmebeteget helyeztetne el, a kiknek ápolási költségeiből a kibővítésre szüksé­gelt összeg évi annuitása fedezhető lenne. A tár­gyalások folytatásával és a helyszín megtekintésé­vel a miniszter az országos tébolydák felügyelőjét, dr. Niedermann Gyulát bízta meg, a ki a várme­gyéhez intézett értesítése szerint a mai napon Gyulára érkezik és a közkórházat meg fogja te­kinteni. Lemondás. Dr. Rosenfeld Miksa, a vármegyei közkórháznak nem rég kinevezett segédorvosa, beje­lentette ezen állásáról szeptember 1-vel történő visszalépését. Hivatali személyzet szaporítás. A pénzügy- miniszter a békésmegyei kir. adóhivatalok személy­zetének létszámát, — a gyulai és a csabai kir. adó­hivataloknál egy-egy adótiszti és az orosházi kir, adóhivatalnál egy dijas gyakornoki állással szapo­rította. A rendelet folytán az állásokra vonatkozó pályázati hirdetményt a gyulai pénzügyigazgatóság a hivatalos lap folyó hó 16-ki számában teszi közzé. Kinevezés. A pénzügyigazgatóság Kóhn Lajos végzett kereskedelmi akadémiai növendék gyulai lakost a gyulai kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhiva tali gyakornoknak nevezte ki. Kinevezés. Salacz Ákos szarvasi végzett jog­hallgatót Ritoók Zsigmond nagyváradi táblai elnök a szarvasi járásbírósághoz dijas joggyakornokká nevezte ki. Csapatszemle. Kemény napja volt e hó 14-én és 15-én, szerdán és csütörtökön a gyulai 2. hon­védezrednek és a három hétre itt összpontosított jászberényi 3-ik zászlóaljnak. Forinyák Gyula tábor­szernagy, lovassági tábornok időzött itt a napokon s megszemlélte a 2-dik honvédezredet a maga plénumában. A táborszernagy tiszteletére szerdán este a díszesen renovált Komlóban nagy tiszti ősz- szejövetel volt. Csütörtökön délelőtt eszközölte a szemlét s miután a lácottak és tapasztaltak fölött megelégedését fejezte ki Lázár Sándor ezredesnek, az nap délben elutazott Gyuláról. Az utczák uj elnevezéseit hirdető táblákat a hét elején szögezték fel az utcza sarkokra. Mert valamint az emberek is szeretnek belügyminiszteri engedélylyel hangzatosabb neveket venni fel, azon- képen az utczákra is elragadt már az újítás szel­leme és nem egynek közülök most hangzatos his­tóriai nevét hirdeti a balsarkon álló fekete tábla. Miután azonban Gyulán inkább helyi elnevezések fűződnek az egyes utczákhoz, bajosan hisszük el, hogy a „Ferenczy utczája“ „Kerecsényi“ utczára történt elkeresztelése egyhamar tudva legyen s a „Kórház“, „Kaszárnya“, „Komló“ és más egyéb ilyen patriárchalis elnevezésű utczák is soká fogják még tartani magukat. Czélszerü újítás, bogy az utczai táblácskák a gyulai toronyórákhoz hasonlóan, fekete alapon fehér betűkkel vannak ellátva, ami egyrészről jobban szembe tűnik s nem is piszkoló­dik olyan hamar, mint a régi fehér tábla fekete betűvel. A magyar katonai nevelés érdekében a hon­védelmi miniszter az ide vonatkozó uj tőrvényők megalkotása alkalmából lelkes felhívást intézett a törvényhatóságokhoz, felszólítván okét és ezek utjftn a községeket, testületeket és magánosokat, hogy az újonnan felállítandó intézetekben alapítványi helyeK létesítése által mozdítsák elő és tegyek lehetővé az uj törvények által kitűzött hazafias czelok es nemzeti érdekek megvalósítását. A felhívás jelzi azt is, hogy amennyiben a Ludovika Akadémia és a felállítandó honvéd főreáliskola számára ala- pitvánvi helyekről némileg gondoskodva van, toleg az ujonan felállítandó két honvéd hadapródiskola és a magyar elemnek a közös hadsereg tisztikará­ban való növelése ozéljából, a közös hadseregbeh hadapródiskolák azok, melyekben alapítványi helyek létesítése mindenekelőtt kívánatos. Egy alapítványi hely létesítésére a hadapródiskolában évi 200 frt, a honvédkatonai főreáliskolában évi 400 frt, a Ludovika Akadémiában pedig évi 800 frt kíván­tatik. A főreáliskola a Ludovika Akadémia előké­szítő iskolájául szolgálván, az alapítványi helyek ezen két intézetnél aként létesíthetők, ha egy hely részére évi 600 frt biztosittatik, melyből a főreál­iskolában való neveltetés alatt megtakarított^ 200 frt az akadémiai neveltetés alatt szükséglendő^ kü­lönbözet fedezéséül szolgál. Éhez képest alapítvá­nyokat létesítenek azok, kik 200 illetve 600 írtnak megfelelő tőkét befizetik, vagy az évi kamatok befizetését biztosítják. Ajánljuk ezen nemzeti ügyet községeink és az áldozatkész magánosok figyelmébe. Szabadságon. Dr. Fábry Sándor alispán, dr. Berkes Sándor kórhö2ÍgTzga‘!T'‘*tB.''m. főorvos és Liszy Viktor kir. ügyész 6 heti szabadságra utaztak. Az országos vásár — a sertésvósz következ­tében ezúttal sem lévén sertés felhajtás — szerda tielyett csütörtökön kezdődött a juhvásárral. Juhból i saisonhoz képest elég nagy mennyiség hajtatott 'el, noha az igazi juhvésár szeptemberben lesz, Imikor a havasi legelőkről szokták a juhokat gyű- ai vásárra lehajtani. A szarvasmarha vásár jelen- ;ékenyen nagyobb volt a tavaszinál, felhajtott árú­ron meglátszott, hogy jó legelők voltak, mindazon­által aránylag kevés jószág kelt el, az is igen nyo- nott árakon. A lóvásár élénk volt, ami a küszöbön illó nyomtatás mellett előrelátható is volt. Annál redvezőtlenebb kilátások vannak a mai vásárra, mely fölötte silánynak fenyegetőzik. A vásár eddigi ^folyásáról részletes tudósítást lapunk közgazda­A gyulai mulatni vágyó fiatalság által a város melletti kiserdőben rendezett házias jellegű nyári tánczmulatság folyó hó 11-én zajlott le. A rende­zőség minden lehetőt elkövetett a kivonult közön­ség mulattatására. Igen sikerültén töltötték ki a szüneteket az ügyesen rendezett társas játékok s a rendezőség által e czélra megnyert műkedvelők. Fehér Kálmán mint amateur Dummer August több ízben kaczajra fakasztó a közönséget; nagy tetszést aratott Antalóczy Nándor nagyváradi athléta biztos saltó mortaléival és erőmutatványival; Farkas Béla pedig a gyulai életből merített, aktuális tárgyú couplékkal. Ezután következett a „legszebb és leg­jobb női kézimunkák“ bemutatása, amely lucullusi lakomának is beillett volna s arról tett bizonysá- got, hogy hölgyeink nemcsak a tánezban, hanem a konyhában is megállják helyüket, szóval a legizle- tesebb ételekkel és italokkal revanchirozták az ifjúság fáradhatlanságát. Asztalbontás után Alcser Antal remek tűzijátékával kötötte le a közönség figyelmét; eközben az elismerést érdemlő Schütz Gusztáv által ez alkalomra rendezett gázvilágitás mellett megkezdődött a táncz, Badé Pista kitűnő zenekara játszotta a talpalávalókat kivilágos vir- radtig; a petrezselyemnek pedig még a magva is kiveszett. A vidám közönség a felkelő nap arany- sugaraiban gyönyörködve oszlott haza. Az első né­gyest 28 pár tánczolta. Jelen voltak: Asszonyok: Alcser Antalné, Beke Gézáné, Denhoff Antalné, Frailer Istvánná, Fehér Kálmánné, Gubicza Károly- né, Lendvay Mátyásné, Licska Józsefné, Moldová- nyi Istvánná, Niedermayer Szidónia, Némethy Ká- rolynó, Palotás Józsefné, Rácz Jánosné, Remele Józsefné, Szabados Antalné, Tar Gyulánó, Tóth Julia, Varga Károlyné, Varga Lajosné, Vókes Sán- dornó. Leányok: Beke Mariska és Juliska, Denhoff Jolánka, Frailer Giziké, Ilonka és Erzsiké, Gróh Erzsiké, Iluszka Rózsika, Lendvay Margit, Licska Mariska, Moldoványi Teréz, Niedermayer Giziké, Némethy Mariska, Ráoz Erzsiké és Mariska, Remele Mariska, Szabados Erzsiké, Tar Irma, Tömösközy Vilma, Tóth Erzsiké, Varga Vilma és Rózsika, Varga Irma, Vékes Mariska és Ella. —a —s. Vásári tolvajok. M. Sámuel és K. József állí­tólagos kereskedők czipőt árulni jöttek a gyulai vásárra. Pénteken érkezvén meg, még belső vásár nem volt s igy nem igen kelt a portékájuk. Hogy mégis valamivel el töltsék a napot, „házalni“ kezd­tek és több házba benéztek, hol részint ozip.őiket igyekeztek eladni, részint ők vettek ócska ruba- nemüeket. Többek közt a gyulai kaszinóba is betévedtek s itt az üresen hagyott pinozérszobába jutván —„alkalom szüli a tolvajt“ — elemelték a fogason függő ruhanemüeket. A kaszinói pinezér csak későn vette észre a hiányt s lármát csapott. Több szemtanú látta a két embert oda bemenni, a a személyleirás után a rendőrség megtalálta a két ipsét a vásártéren, kik azonban —. daczára a ta­nuknak — merőben tagadják tettüket. Egyelőre szabadlábra helyeztettek és fel lettek jelentve a bíróságnál. Meghalt a börtönben. Dékány József, a gyulai kibázasitó intézetnél elkövetett sikkasztások folytán szomorú hírnévre vergődött gyulai szabómester., aki szökésében bekalandozta fél Európát és Bécsben került kézre, e hó 10-én Szamosujváron a fegyház-

Next

/
Thumbnails
Contents