Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-06-27 / 26. szám

nyeit s felfogni azon vágyakat, óbajokat, melyeket eléje a jövő állít.

Nem ismer vezetőt s ha észreveszi is egyszer-másszor a közügyekért buzgóiko- dót, azon gyanúval tekint rá, hogy váljon nem kerül-e annak minden szava pénzbe, s nem áldozatokat kiván-e kézszoritása ?

Itt állunk a tisztujitás előtt.

A csendet, nyugalmat azon hit bizto sitja, hogy haladunk a jövőben is, mint ha ladtunk a múltban.

Haladunk mérsékelten, nagyobb áldozatok s megerőltetés nélkül. Gondoskodunk magunkról, utódaink lássák maguk mint boldogulnak.

Ennek a programmnak ad megbízást a város közönsége most újabb hat évre.

Álljon ki valaki nagyobb alkotások lé' tesitésére eszmékkel, tervekkel a sikra í vállalkozzék a város kormányzására azzal d kijelentéssel, hogy gymnásiumot kíván létesíteni, nem is szólva közegészségi s közgaz dasági fontos szükségleteinkről, bizonnyá! párt-tusa s izgalmak kitörése váltaná fel s mostani nyugalmat.

S váljon vethetünk-e követ a népre, mely az áldozatoktól visszaretten? mely intézményeit úgy igyekszik berendezni, ho^y azok nagyobb-nagyobb terhekkel ne sulyo- sodjanak vállaira?

Váljon ‘vethetünk-e követ a népre, mely a város kormányzatának feladatait oly egyé- nekre kívánja bízni, kikről tudja, hogy alkotási törekvésük a legszükségesebbeken tu. nem kivan terjeszkedni, — kiknek jelszavuk a szigorú takarékosság? Kik fokozottabb s gyorsabb’’ előhaladásra irányuló eszméket, terveket nem visznek be magukkal tevékenységük körébe.

Valjog lehet-e kárhoztatnunk a nép hangulatával, érzelmeivel magát összhangzásba hozni igyekvő irányzatot s annak képviselőit? S lehet-e kárhoztatni azokat, kik ä nép bizalmát azon Ígérettel kérik, hogy az előhaladás utján még a sajátságos viszonyaink által teremtett kényszerhelyzettel szemben is psondesen, megfontolva s a rendelkezésre álló erők komoly mérlegelésével fognak haladni s nem engednek oly ugrást, melyet a végkimerülés nyomban követ?

Feleljen rá a jövő.

Aratáskor.

Az aratástól pár nap választ el bennünket, a termés >nagy hete« előtt állunk, a melynek időjárásától több függ, mint más időszakban hetekre, hónapokra terjedő időtől.

Ritka esztendő, amikor oly nehéz volt prOgnosztikont csinálni, mint az idén; ritka év, amidőn annyi minden koczkára lett volna téve, mint ez alkalommal.

..Bizonyosnak csak egy dolog bizonyos. Az, hogy jó termésről egyátalán szó sem lelet. Az eshetőségek a semmi s közepes termés között forognak; a küszöbön álló két

A Somló napok zsúfolt háza következtében a folyosón is történt egy feljegyzésre méltó kis epizód.

A kuliszszák között második felvonásra . csengettek,-a publikum tódult re a gőzfürdő- melegségü terembe, a direktornak gömbölyű volt az arcza, a pénztárnok meg el volt foglalva ' -a számadásokkal.

Egy jól öltözött fiatal ember jegyet kért a pénztárnoktól.

— Körszék kérem nincs, az ülőhely mind elfogyott, hanem menjen a fiatal ur állóhelyre, utasítja öt a kassza embere.

Szerencsére a mindentudó és mindenütt jelenvaló Míklóssy titkár épp 1 pillanatban jelent meg a kasszánál és suba alatt oldalba bökvén a pénztárost, udvariasan széket vitetett be a „fiatal urnák“, a ki véletlenül Békés vármegye főispánja volt.

* *

A főispán esetén kívül Békésvármegyének egy másik jeles tisztviselőjéről is sokat beszélnek mostanában. Bartóky főjegyző, a megye jeles pennája itt hagyott bennünket, ót is felfedezte, 'magához vonzotta a hatalmas mágnes, a központ, amely mindenkit felszippant innen a vidékről,aki „ember a talpán.“ S most, hogy rátette a lábát 6 is a bársonyszék első lépcsőjére, sajnálattal elegyes büszkeséggel látjuk őt távozni körünkből s kombinálgatunk nagyban az őszi közgyűlésig, hogy ki lesz a megye ’pennája, ki lesz a főszolgabíró s kik lesznek, a kik feljebb „rukkolnak“ az üresen hagyott létrafokon.

Bezzeg, ha lányok szavaznának a közgyűlési teremben! Rósz világ járna a „házas“ aspiránsokra 1

Hej! mert Gyulán kevés, nagyon kevés most a fiatal ember!

Ugy-e höígyeim ?

—re.

hót időjárásútól függ, hogy a két véglet egyike vagy másika következik-e be.

A lapos,* réti földeken a nyár elejére is benyúló nagy esőzések és fakadó vizek következtében a búza s árpa — ahol utóbbit egyátalán vetni is lehetett — csaknem teljesen kipusztult. Békésvármegyében óriási területekre terjed oly föld, amelyről a gazdák az idén abszolúte semmi termést nem várhatnak.

Az úgynevezett tanyai, jobbadán homokos talajú földeken a búzát megtámadta ugyan, de nem tette tönkre a rozsda; nagy baj, hogy sok kalász üresen maradt, még nagyobb baj, hogy a búza meg van dőlve és egy esetleges forró napon megszorulhat, úgy hogy a magot is alig adná meg. De ha olyan idő maradna, minő a múlt hét utolsó napjaiban: derült, száraz, mérsékelten meleg és ami fő — szeles, azesetben, de csak is azesetben közép termés volna búzában, árpában egyaránt.

A munkás mozgalmakról csupán annyit, hogy mint évtizedek óta mindenkor, most is első sorban a terméstől és igy indirekt utón a közvetlen aratás előtti kedvező időjárástól függ, hogy a munkaadók és munkások között nagyobb bajok elő ne forduljanak. Ez a jövő hét titka s amennyire részünkről május elsejével és az év bármely időszakával szemben mindennemű rendszabályt feleslegesnek, czóltévesztettnek, sőt hibának tartunk, több esztendőn át mindig egy értelemben hangoztatott nózetünkhez maradunk hűek, ha az aratással szemben más álláspontra helyezkedünk és úgy a közbiztonság fen tartása, mint idegen vidékről aratók készenlétben tartását illetőleg tett hivatalos intézkedéseket — akár lesz azokra szükség, akár nem és reméljük, hogy nem lesz szükség — mint czélsz' rű óvrendszabályokat feltétlenül helyeselni tudjuk.

Mint az összes fővárosi lapokban közölve volt, a kormány Mezőhegyesre, az Alföld egyik czentrumába munkásokat hozott tartalékba, hogy az esetben, ha az aratók szerződésszerű kötelességüket megtagadnák, a gazdaközönség onnan rekvirálhasson azonnal munkásokat.

Dr. Lukács György főispán ez ügyben a övetkező rendeletet intézte a főszolgabirák- oz, amely rendeletet tudomásul vétel végett a gazdaközönség és megszivlelésül a munkásoknak is figyelmébe ajánljunk:

Dr. Lukács György főispán rendelete:

Azon őzéiből, hogy az egyes alföldi vármegyékben az arató munkások által tervezett aratási strike megelőzhető, esetleg meghiúsítható legyen, a strike által okozható súlyos közgazdasági károk elhárítása érdekében a földmivelésügyi magy. kir. miniszter ur elhatározta, hogy a mezőhegyest kincstári uradalom területén, mely fekvése és berendezése szerint e czélra a legalkalmasabb, nagyobb számú felesleges arató munkást fog állami költségen, készenlétben tartani és az egyes munkaadóknak a strikeoló munkások pótlására rendkívüli esetekben a készletből fogja a szükséges munkaerőt rendelkezésre bocsájtani.

Mivel azonban az aratási munkálatokhoz szükséges munkaerő közvetítésének e rendkívüli módja csak indokolt esetben vehető igénybe, arról, hogy a munkaadók a közvetítésre mily esetben tarthatnak számot, s a közvetítés mily eljárás mellett lesz eBzközlendő, megfelelő további eljárás végett a következőkben értesítem tekintetes főszolgabíró urat-:

1. A Mezőhegyesen összpontosított munkáskészletből az alább közlött eljárás és feltételek mellett első sorban csak az a munkaadó kaphat arató munkásokat, aki az aratási munkára tényleg szerződtetett munkásokat, munkásai azonban az ő hibája nélkül a szerződés teljesítését megtagadták, s a szerződés teljesítése végett alkalmazott törvényes eszközök sem vezetvén eredményre, a munkaadó helyben, vagy a környéken a közvetlen szomszédjai által fizetett munkabér és feltételek felajánlása mellett munkásokat semmikép sem kaphat.

2. Azon kérdésben, hogy a rendkívüli körülmények fennforognak-e s igy az illető munkaadónak a szükséges munkaerő átengedésére igénye van e, a járási főszolgabírónak (v. polgármesternek) kell első sorban hozzám javaslatot tenni. Ha a járási főszolgabíró (polgármester) a munkások átengedését indokoltnak tartja, a munkaadó kérelmét foglalja jegyzőkönyvbe, annak azon nyilatkozatával együtt, hogy a munkások munkabéreinek és netáni költségeknek kifizetésére magát kötelezi s az e részben előforduló netáni viták esetén elhatározásom nak magát aláveti A járási főszolgabíró (polgármester), ha a munkaadó kérelmét teljesitendőnek tartja s a jegyzőkönyvet felvette, táviratilag tegyen jelentést hozzám, — én viszont a munka megtagadás körülményeinek részletes közlése mellett jelentem be a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy kinek, mely községbe, mely vasúti állomásra és mily számban ajánlom, hogy a munkások kiküldése iránt intézkedjék.

Tekintettel arra, hogy a munkás készletből sok munkaadó igényét kell kielégíteni, kérem a tekintetes főszolgabíró urat, hogy csak a feltétlenül szükséges számú munkás kirendelését javasolja.

Minthogy nincsen kizárva annak lehetősége, hogy lesz munkaadó, a ki a felesleges munkás készletből olcsóbb munkaerőt remélvén szerezhetni, önmaga fog ürügyet keresni szerződött munkásai elbocsátására i maga fog okot adni a strikera — kijelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter ur ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogja a netalán szükséges munkaerőt átengedni, mert ha ily

munkaadók is támogatásban részesülnének, a strike meghiúsítására tett intézkedések nemcsak czélté- vesztettekké, de a helyzetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tennék.

Bárha teljes bizalommal elvárom a járási tisztviselőktől, hogy felelősségük tudatában ezen nagyfontosságu ügyben a legnagyobb buzgalommal, tapintattal és körültekintéssel fognak eljárni s a mint a munkás készlet indokolatlan felhasználását javaslatba hozni, ép úgy az indokolt kérelmeket elutasítani nem fogják, — mégis netalán! súrlódások elkerülése és megelőzése végett szükségesnek tartom ezennel elrendelni, hogy a járási fö szolgabiró (polgármester), ha valamely munkaadónak a munkások átengedésére vonatkozó kérelmét elutasítja, — erről az eset részletes közlése mellett tegyen hozzám távirati jelentést, hogy igy, ha a főszolgabíró (polgármester) eljárását nem helyeselném, a munkaerő kirendelése végett felsőbb helyre idővesztés nélkül javaslatot tehessek.

3. A földmivelésügyi miniszter ur hozzá intézett távirati jelentésemre a Mezőhegyesre e őzéiből kirendelt gazdasági főigazgatót utasítani fogja, hogy a mennyiben rendelkezésre áll, a javaslatba hozott munkaerőt a megnevezett munkaadó részére a megjelölt vasúti állomásra azonnal szállítsa el. A vasúti állomástól a munkahelyig a munkaadó köteles a szállításról gondoskodni. Ha a munkaadó kifejezetten nem kéri, hogy a munkások külön vonatdn szállíttassanak, a munkások a rendes személyvonaton szállíttatnak, a rendes szállítási kedvezménnyel. Ha a munkaadó Mezőhegyesről kocsin akarja a munkásokat elszállítani, ez a jelen lésben kitüntetendő. Tájékozásul megjegyzem, hogy a mezőhegyesi munkástartalékból 40—50 munkásnál kisebb csoport rendszerint át nem engedhető.

A munkások elindításáról a gazdasági főigazgató az illetékes főszolgabírót és a munkaadót táviratilag értesíteni fogja.

A járási főszolgabíró (polgármester) a munkások megérkezéséről közvetlenül a földmivelésügyi minister úrhoz tegyen távirati jelentést.

4. A munkások munkabérét a Mezőhegyesről való elindulást követő naptól számitva, a munkaadó köteles közvetlenül a munkásoknak kifizetni s a munkásokat teljes élelmezéssel ellátni. A munkások élelme úgy, oly módon és mennyiségben szolgáltatandó ki, mint a hogyan az a szerződés teljesítését megtagadó munkások részére biztosítva volt. Ha az a szerződésben nem volt biztosítva: a mezőhegyesi uradalomban, esetleg a munkaadó vidékén divó módon szolgáltatandó ki.

A munkások napibére a következő :

Arató férfi naponként 1 frt 50 kr.

Marokvevő 1 frt.

Az esetben, ha a munkaadó eredetileg munkásainak munkabérben napi 1 frt 50 kr., illetvé 1 frtnál többet fizetett volna, avagy a munkaadó közvetlen szomszédjai eredeti szerződési megállapodás szerint 1 frt 50 kr., illetőleg 1 frtnál nagyobb értékű munkabért fizetnek vagy szolgáltatnak, a kisegítő munkásokat alkalmazó munkaadó a többletet a munkások beszerzési és készletben tartási költségeinek fedezésére a földmivelésügyi miniszter ur tárczája javára megfizetni köteles. A munkaadó fizetési kötelezettségének megállapítása és illetőleg a követelésbe vehető összeg behajtása végett utasítom tekintetes főszolgabíró urat, hogy az aratás befejezte után a munkabérkülönbözetet az elöljáróság utján állapítsa meg s a felveendő jegyzőkönyvet hozzám terjeszsze be.

A munkások hazaszállításáról a munka be- végeztével a munkaadó köteles gondoskodni.

5. Tekintetes főszolgabíró urnák szoros feladatává teszem, bogy egyfelől a kisegítő munkások biztonsága tekintetében a szükséges intézkedéseket megtenni el ne mulaszsa, másfelől ügyeljen arra is, hogy a munkaadók a kisegitő munkásokkal igazságosan bánjanak, nehogy a munkások esetleg jogos elégületlensége a helyzetet súlyosbítsa.

Bárha e rendeletemben is kifejezettek e részben kételyt nem hagynak fenn, tekintettel mégis arra, hogy esetleges félreértés által egyesek önmaguknak sok kárt okozhatnak, ezúttal is kijeién tem, hogy azon munkaadók részére, a kik az aratás megkezdéséig arató munkásokat nem szerződtettek, aratókról méltányos és a szomszédos birtokosok által elfogadott feltételek mellett nem gondoskodtak, a miniszter ur a mezőhegyesi munkáskészletből munkaerőt átengedni nem fog, legfeljebb már az aratás folyama atatt s csakis akkor, ha a közvetítésre igényt tartó munkaadók szükséglete már teljesen fedeztetett. S ez esetben is az ily munkaadók az összes szállítási, a munkáskészlet felfoga dásától felmerült ellátási költségeket és napszámokat is kötelesek lesznek megfizetni.

Gyulán, 1897. junius 21-én.

Lukács

főispán.

Az alispán proklamácziója.

Az egész ország szeme a magyar alföldön függ most, figyelve arra, hogy a magyar mezei munkás hitelt ad-e a socialista túlzók izgatásainak és el hagyja-e magát tántorítani a higgadtság, a józan, becsül etes munka útjáról; hogy sztrájkolás vagy esetleg erőszak utján kísérelje meg kényszeríteni a munkaadókat túlzott követelésük megadására. Örömmel konstatálhatjuk, hogy azon általánosan elterjedt hírek, melyek különösen a fővárosi sajtó utján látnak napvilágot, a vármegyénkben létező jelenlegi viszonyokról hű képet nem adnak. Mezei munkásaink, a bánfalviak és egy kis rész orosházi kivételével, mind elszerződtek aratási munkákra és a teljes nyugalomból következtetve remélhető, hogy a szerződéseket jogtalanul felbontani nem akarják és strikeolni nem fognak. Első sorban munkásnépünk érdekében óhajtjuk ezt, mert a sztrájk megfosztja őket egész évi élelmüktől és a nyomornak dobja oda őket. Vármegyénk alispánja — noha helyi viszonyaink arra ez ideig okot nem szolgáltattak — az országosan elterjedt hírek és a központi izgatok esetleges befolyása következtében, nyílt felhívásban figyelmezteti munkásainkat a strikeból reájuk háramló veszélyes

következményekre, mely felhívás több ezer példányban az egyes községekben a munkások kozott szétosztatott. — A felhívás következőleg hangzik :

Az ország némely vidékén egyes izgatók arra törekszenek reá bírni a földmiveló munkásokat, hogy tömegesen mondják fel az aratási szerződéseket s illetve az aratás megkezdése után egyszerre hagyják abba a munkát és ez által próbálják túlzott követelések megadására kényszeríteni a munkaadót.

Jóllehet, bízom a mi munkásaink józanságában, hogy a birtokosokra és saját érdekükre nézve egyaránt káros ily izgatásoknak hitelt adni nem fognak és bízom munkásaink higgadtságában, mely- lyel saját jólétüknek bi/.tositására az egyedül megfelelő békés utón törekszenek, mindazonáltal, hogy az egyes megtéveszthető egyének által okozható zavarnak elejét vegyem, szükségesnek látom, ez utón munkásainkat a következőkre figyelmeztetni:

Az államnak kötelessége lévéu az állami rendet zavartalanul megőrizni s a törvényes formák mellett megkötött munkaszerződés pontos teljesítését biztosítani, a hatóság kötelességének ismeri, hogy az aratási szerződéseknek jogtalan és nem méltányos követelések kizsarolása czéljából leendő egyoldalú, alaptalan felbontását megakadályozza.

Ezért a 1 gfelsőbb hatóságok, hogy az Isten áldásának betakarítása az izgatók által tervezett meglepetések daczára is biztosítva legyen és a különben is sulyoB gazdasági viszonyokkal bajlódó gazdaközönség jogtalan zsarolás kényszerétől meg- óvassék, gondoskodtak arról, hogy nagy munkás osapatok álljanak tartalékban rendelkezésre, a melyek azonnal munkába állíthatók, ha bárhol a szerződött aratók a munkát abba hagyják. És igy a gazda, kit aratói jogtalanul elhagynak, nem marad munkás nélkül, de a szerződést szegő munkás marad kenyér nélkül.

Figyelmeztetem tehát a munkásokat arra, bogy ha az izgatóknaL hitelt adva, a munkából kiáltanak, magasabb munkabér helyett egész rtyá-ri keresetüktől elesnek, önmaguk kárát okozzák és magukat teszik tönkre.

De figyelmeztetem másrészt munkásainkat arra is, hogy a hatóság egyik legfőbb kötelességének ismeri a közrend, a személy- és vagyonbiztonság fentartását is. Ha tohát volnának olyanok, kik el- vakultságból ennek veszélyeztetésére törnének és zavargásban keresnék az őket meg nem illető kívánságok kielégítését, avagy az idegenből szerződött, vagy beállított munkásokat munkájuk teljesítésében meggátolni akarnák: a hatóság a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel lesz kényszeritve oda hatni, hogy a veszélyeztetett közrendet s a törvényesen biztosított munka teljesítését föltétlenül megóvja.

Osmorve népünk józanságát, remélem azonban, hogy becsületes munkásaink ennyire félre- vezethetők nem lesznek s ezen óvó rendszabályok alkalmazására szükség nem leend. Ellenkezőleg elvárom, hogy azon esetben, ha az aratás alatt a munkások és munkaadók között ellentétek merülnek fel, mindkét fél teljes bizalommal a főszolgabíró közbenjárását veszi igénybe, a ki kötelesség- szerűen azonnal és pártatlanul fog határozni és mindenkép azon igyekezni, hogy mindkét fél jogos igénye kielégittessék és az egyetértés meg ne za- vartassék.

Becsületes munka áldást és jólétet ad, bűnös tettek eredménye csak káros visszahatás és büntetés leheti

Gyula, 1897. junius hó 22.

Dr. Fábry Sándor, alispán,

TsimjLg,37’A gyulai polgári fiú-iskola záró vizsgálatai a lefolyt héten tartottak meg. Tegnap délután a tan- ügybarátok s nagy közönség teljes érdeklődése mellett folyt le a torna s ének vizsga, valamint ekkor állíttatott ki a rajzkiállitás is. A szokásos évzáró ünnepélyen Jantsovits Emil iskolaszéki elnök tartott a tanuló ifjúsághoz szép beszédet és ezein közben kiosztotta az iskolaszék jutalmait.

Egy-egy aranyat kaptak: Körösi Pál I. oszt., Worner József H. oszt., Hegedűs Sándor III. oszt. és Czinczár Dezső IV. oszt, tanulók.

A polgári kör 50 frtos ösztöndiját Prág István

IV. oszt. a „Kereskedők és kereskedő ifjak köre“ 10 frtos számtani előmeneteli jutalmát Uzinczár Dezső IV. oszt. Az „Újvárosi olvasókör“ történelmi előmeneteli 1 aranyat tévő jutalmát pedig Reisner Imre III. oszt. tanulók nyerték el.

Rajzolás-térképkészités és tornában tett előmenetelükért jutalmakat kaptak még : Gyarmati János III. oszt., Prág István IV, oszt., Bánhegyi István III. oszt., Varga Gyula IV. oszt. tanulók.

Magukról a vizsgákról, illetőleg a tanévről az „Értesítő“ nyomán fogunk bővebben referálni.

Terónyi Lajos országgyűlési képviselő és iskola- széki tag a belvárosi r. k. iskola II. osztályának legjobb tanulója díjazására egy drb. cs. aranyat adományozott — melyet sorshúzás utján Szeredi István tanuló nyert el — s kedves kötelességet teljesítek, midőn az adományért e helyen szives köszönetemet kifejezem. Székely Lajos.

Az ev. ref. egyház elemi népiskoláinak közvizsgálatai ma, junius 27-én kezdődnek meg s tartatnak a templomban a következő renddel: vasárnap délután a nagyobb fiúiskoláé, hétfőn reggel a nagyobb leányiskoláé, hétfőn délután a kisebb fiúiskoláé, kedden reggel a kisebb leányiskoláé, kedden délután a vegyes iskola növendékeié. Ezen vizsgálatokra úgy az érdekelt szülék, mint a nevelésügy barátai tisztelettel meghivatnak. — Gyulán, 1897. junius 25. Az iskolaszék.