Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-01-17 / 3. szám

3-ik szám.

Gyula, 1897. január 17-én.

XXIX. évfolyam.

Szerkesztőság: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij :

Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 »

11 Évnegyedre .1 » 25 »

i' Egyes szám ára 10 kr.

« —---------------------------y,p

Társa cLalirii és közgazdászati hetilap

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: Ó EE 3^T ID .A. "V I 3D.

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílt téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

! Nyilt-tér sora 10 kr.

Sí W

Búzánk ára.

A kedvetlenségnek és bizalomhiánynak azon tünetei, melyek évek során át tapasztalt együtthatásban válságossá tették a mező- gazdaság helyzetét az egész világon, még eddig nem tapasztalt erővel érvényesültek ez év első felében és a búza árát' különösen az aratás közeledtével, mely a legfontosabb termelő államokban rendkívül bőnek ígérkezett, eddig páratlanul alacsony színvonalra nyomták le fokozatosan. A búza ára fokozatos sülyedóssel, az aratás és csépélós idején, Békésvarmegyében, a legjobb minőségű búza hazájában is 5_frt 50 kr. átlagos árra szállott le,. kilátás nélkül a javulásra, sőt minden föltétele mellett ez állapot további rosszabbodásának. Angolországban, mely ez idő szerint nagy mennyiségek tekintetében egyedüli vásárlója a búzánkból készült gyártmányoknak és a melynek óriási fölvevő képessége a legfontosabb tényező a búza árának nemzetközi alakulására, ugyanez időben 6 frt 50 kr. körül állott a 80—-81 kgr. súlyú búza ára, a mely ár, tekintetbe véve a 2 frtnyi fuvarköltséget tőlünk odáig, itt 4 frt 50 krral szabta meg az árnak azon határát, a melynél a kivitelre kilátás nyílt volna. A kereskedelem kész veszteséget látott ez alacsony árak mellett beszerzett készletén is a kereslet teljes hiánya és az árak további sülyedése folytán és valóságos aggodalmat keltett a bekövetkezendő erősebb kínálat ideje, a mely az eladás lehetőségének minden áron való előidézését tette szükségessé, a piaczra kerülő és elhelyezhetőknek semmi irányban sem mutatkozó nagy meny- nyiségek fölvetetése czéljából.

De, úgy látszik, legalább egyelőre ez volt ennek a nemzetközi bajnak legerősebb és végső kitörése, melyet nyomon követett a nem remélt, erőteljes és a bizalmat ismét fölkeltett javulás.

Egy kis esőzés, a mely késleltette az aratás rendes menetét, a mely nem is any- nyira kárt, mint aggodalmat okozott egyelőre és a mely nem is a termés mennyiségét, hanem csak minőségét volt képes veszélyezlíőegyleti hangverseny.

(Január 9.

„Hangversenyt rendezni szép és dicső dolog“ — mondja a közvélemény a szombati concert után.

„Hangversenyt leírni szép és nehéz dolog“, mondom én, szintén a szombati concert után.

Hiába mondják, hogy a muzsika internaczio- nális nyelv s megérti azt a magyar, német, fran- czia, olasz, tót, oláh, szóval mindenféle nácziója a világnak, még az eszkimó, meg a szerecsen is. Ám ennek az internáczionális nyelvnek nehéz a grammatikája 1

Hangversenyt leírni, nem elég a fül, meg a toll.

Zenei műveltség is kell hozzá, én pedig bevallom, hogy a zene terén paraszt vagyok s a fülemnél egyebem nincs hozzá.

Már most mit csináljak? Elővegyem a Pallas lexikont és kiböngésszek belölé két tuczat zenei technikus terminust, hogy azzal hintsek port a világ szemébe?

Nem érek czélt.

A nem muzsikáiisok, a kik nem értenek hozzá, talán beugranak és azt fogják hinni rólam, hogy zeneconservatoriumot végeztem, kis- ujjamban van Mozart, Beethowen, Chopin, összhangzás, tán per tu vagyok Mascagnival s he- tenkint három operát rázok ki a kabátom ujjá- ból, de a muzsikáiisok kinevetnek s azt fogják mondani, hogy okosabb lett volna a fülemnél maradni s akkor nem nyúlt volna előttük hosz- szúra — a fülem.

Tehát maradok a fülemnél. S ha a szombati concert brillians szereplői nem találják magukat toliam által eléggé méltányolva, kérem bocsássanak meg, legrosszabb esetben rángassák meg a fülemet s jusson eszükbe, hogy a

tetni, felkeltette a vételkedvet és az érdeklődést külföldön búzánk iránt és az érdeklődésnek első jelenségei már megváltoztatták az értékesítés viszonyait és az árképződós irányát. Azok, a kik pár héttel előbb az árak további alászállását akarták bevárni, szükségletük födözésóül és a kik az 5 frt 50 krnak megfelelő árak mellett fölhasználták készleteiket teljesen, nem merve ez árak mellett azok pótlásához fogni, sietve tették ezt fokozatosan emelkedő árak mel- mett. S mint .egy jelre, mozdult meg a vételkedv és újra beállott a bizalom első tüneteire a vásárlás kedve világszerte, hosszú idő óta példátlan mennyiségeket véve föl az egy hónappal előbb kizártnak tekintett, de most szívesen fizetett s napról-napra emelkedő árakon. Az elmúlt három hónap üzleti tevékenységének képe mutatja, hogy ezt az eredményt, a mely milliókkal növelte nálunk a közvagyonosodást és a mely egészségessé van hivatva tenni ismét mezőgazdasági viszonyainkat, oly tényező idézte elő, a melylyel nem számoltak sem azok, a kik egyénekben, sem pedig azok, a kik intézményekben keresték a kedvezőtlen viszonyok okait. Ez a tényező: a bizalom az árak iránt.

Ezt a bizalmat megingatta évek előtt a mezőgazdasági érdekeknek az a védelme, mely a mezőgazdasági termékek védvámjaiban vetett gátat ezen termékek nemzetközi szabad forgalma elé és a mig egy felől védni volt hivatva a bevitelre szorult államok termelését, első sorban Franoziaországót és Németországét, addig másfelől kiszolgáltatta a természetellenes versenyviszonyoknak a kivitelre utalt államok, első sorban hazánk mezőgazdasági érdekeit. A véd vámok folytán előállott viszonyok bizonytalansága s a véd- vámok eltörlésének, a termés viszonyai által bármikor fölidézhető kérdése volt az árak iránt' beállott bizalmatlanság főoka, a mely bizalmatlanság tQvábbi hatásában egyenlően sújtotta' a világ valamennyi gabnatermelő országának érdekeit. És éppen akkor, a mikor nemzetközi tanácskozások fqlytak arra nézve, hogy a védvámrendszer általánositása, európai általánosságúvá tétele által kellene

„Békés“ czimü társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai hetilap, itt a szerény vidéken nem juthat el ama magaslatra, hogy külön eenekri- tikust tartson olyan ritka események számára, mint aminö Gyulán a hangverseny.

E kis introdukció után, — kellőleg' rnéltá nyolva a fábryné és az alelnöklete alatt álló nő- egylet tevékenységét, mely megszerezte nekünk a szombati kedves estély élvezetét, hozzáfogok a leírásához a szombati szép estélynek.

Bevezetem önöket a terembe, vagy a karzatra, amit a rendezők néha bizony el találtak mulasztani. De erről pszt! . . í

Már összegyűlt a publikum. Itt-ott buzgól- kodik egy egy kokárdás rendező, hogy kellő helyére juttasson egy pár elkésett mamát, csillogó szemű tánczosnőt, a karzat kíváncsian nézeget alá*a nyüzsgő-publikumra, a nyüzsgő publikum viszont az élénk karzatra, hol sötét ruhás gardedámok közül kiválik egy -egy mosolygó leányarcz, s úgy a karzat, mint a parterre együttes kíváncsisággal lesik az alispáni szoba hevenyészett zöld függönyét, mikor lebben, mikor nyílik.. Meg-meglebGen néha, kíváncsian tekint- getnek ki a függöny nyílásán az alispáni szobában elhelyezett „szereplők.“ Már szorongatják kezeik közt a csokrokat, drukkolnak is egy kicsit, Hajóssy Mariska issza a nyers tojást, Köpf Berta a fekete kávét,. Gallacz Iduska húzza le a kez- tyüit, a kar köhécsel, Veressné kezébe nyomja egy rendezőnek a •„Hugenották“-at, a kottát elhelyezik a zongorán, a teremben csend lesz, légy se rezzen, szellő se lebben, függöny szétreppen és..

(Pardont első alczim.)

A hangverseny.

Veressné és Gallacz Iduska zajos tapsok közt a pódiumon vannak.-.

Bájosabb jelenséget alig képzelhetünk pódiumon a kis Gallacz Idánál* Kedves otthonosságával, keresetlenségével hódit s megbocsáta- nók neki, ha csupa „gikszereket és fals akkordokat csalna ki a kényelmesen nyújtózkodó zongora billentyűiből.

azt a hibát jóvátenni, a melyet ezen vámrendszer idézett elő, állott be csekély okokból a viszonyok azon javulása, a mely, bízunk benne, meg fogja szüntetni a bajjal együtt annak okait is.

A búzának 8 írt körüli ára, ha állandósulhat, a forgalom természetes viszonyai visz- szatértének jele és ezek a természetes viszonyok elemi erővel fogják megdöntenl a forgalomnak akadályait, a védelemnek azon eszközeit, melyek a védelmet nem adják meg a bevitelre szorult államok termelésének, de súlyosan károsítják a kiviteli államok mező- gazdaságát úgy a forgalom akadályozása, mint a viszonyok iránti bizalom föltételeinek megszüntetése által.

A közigazgatási bizottság ülése.

(január 11-én.)

A vármegye közigazgatási bizottsága első ülé- sét tartotta az 1897-dik évben; ez volt egyúttal alakuló ülése is. A bizottság újonnan választott tagjai is resztvettek már a tanácskozásban. Jelen voltak: Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árya- széki elnök, Oláh György vm t. főügyész, dr. Zöldy János vm. főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György pénzügyigaz^ató, Rezey Silvius kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir főmérnök mint az állam- épitészeti hivatal főnöke, Zlinszky István közgazda- sági előadó, Steinecker Gábor kir. főmérnök mint a foiyammérnöki hivatal főnöke, dr. Hajnal István vm. tb. főorvos, dr. Zsilinszky Endre, Vidovszky János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre, Hegedűs Mihály és Haviár Dániel közig, bizottsági tagok.

Elnöklő alispán rövid üdvözlő beszéde után a várni, főjegyző előterjesztette az alispán rendsze rinti havi jelentését, melyet térszüke miatt lapunk jövő számában közlünk.

A törvényhatósági bizottság határozatát, mely szerint a közigazgatási bizottság tagjaiul az 1897/98. évekre Vidovszky János, Hegedűs Mihály, Jantsovits Ladies Emil és dr. Zsilinszky Endre vm. bizottsági tagok választattak meg, a bizottság tudomásul vette.

Ezzel kapcsolatosan a közigazgatási bizottság albizottságai és választmányai a következőleg alakultak meg:

I. Fegyelmi választmány: r. t. Vidovszky János, Ladies György vm. biz tagok, Csák György kir. pénzügyigazgató,

p. t. Keller Imre vm. biz. tag és Rezey Sil vius kir. tanfetügyelő.De ő nem teszi. Minden félelem, lámpaláz nélkül játszik, teljes. precisitással, bravúrral s nála csak partnere Veressné játszik nagyobb virtuozitással, akinek arcza ragyog a boldogságtól, a siker . ! . nem annyira az 6, mint kis tanítványának sikere miatt.

Mayerbeer classicus szépségű szerzeményét, a „Hugenották“-at játszák. A programmváltozás legkevésbé, sem alterálja a publikumot hogy „falrengető tapsvihar“-ral ne honorálja a szép játékot, legfelebb. a rendezőből kottaforditóvá avanzsirozott fiatal emberre tesznek egy pár ma- licziozus megjegyzést, aki annyit ért a kottafordításhoz, mint „hajdú a harangöntéshez.“

Csillapul | zaj, lebben a függöny.

Köpf Berta, a nemzeti-zenede növendéke lép föl. Egy-egy szép románezot énekel Rubinstein- tól és Hubay Jenőtől izkolázott sopránnal. De- but-jén meglátszik, hogy zeneakademiai növendék s teljes jártassággal bjr a müdalok terén. Szántó Henrik szolgáltatja a diserét zongoraki- séretét nagy készültségre valló finomsággal.

Azon a legkevésbé, sem takarékos.kodó tapson, melv az utolsó akkord után felhangzik, osztozkodnak mindkelten.

A „kewlari búcsú."'

— Ahán! Jön már! susogják itt-ott a teremben. Az érdeklődésnél csak a'meleg nagyobb!

Kilép Hajóssy Mariska, a szavallathoz illő fekete bársony ruhában, kezében csokorral, kissé izgatott, kissé félénk s végtelenül örül annak a kis intef mezzonak, amit Szántó zongorán játszik. Addig leküzdi a lámpalázat.

A publikum a zene hatása alatt kellő hangulatba zökken s elfogja mindenkinek a szivét valami német szőkeség, valami sajátos german sentimentalizmus. A melodráma zenei része asz- szonyi mtinka. Zathureczky Olga zenésitette. Csak asszony tudta ezt igy megcsinálni. Férfi irhát eredetibbet, szebbet, erőteljesebbet, izmosabb tehetségre vallót, de lagyabbat, édesebbet a Heine poezisával jobban harmonizálót nem, ilyet csak női kedély komponálhat.

II. Arvaügyi felebbviteli küldöttség:

A törvényben megnevezett állandó tagokon kívül: r. t Terényi Lajos,- Ladies György, p. t. Hegedűs Mihály. Ezeken kívül még a várm. főispánja által 2 r. t. és 1 p. t. lesz kinevezendő.

III. A közp. börtönvizsgáló bizottságba: . Terényi Lajos, dr. Zsilinszky Endre, Rezey Silvius.

IV. A járási fogházak megvizsgálására kiküldött bizottságba:

a) gyulai járás és Gyula város területére Keller Imre.

b) a csabai Vidovszky János,

c) a szarvasi és gyomai Haviár Dániel,

d) a békési dr. Hajnal István,

e) a szeghalmi Hegedűs Mihály és

f) az orosházi járás területére dr. Zsilinszky Endre.

V. Az 1878. évi V. t.-cz (büntető törvény) 43. §-ában megjelölt felügyelő bizottságba:

Ladies György, Jantsovits Emil.

VI. Erdöügyi albizottságba: elnök az alispán (v. helyettese), tagok Hegedűs Mihály, Keller Imre.

VII. II od fokú erdei kihágást bizottságba: r. t. Terényi Lajos, Haviár Dániel, Vidovszky János, Ladies György, p. t. Hegedűs Mihály, dr. Zsilinszky Endre, 8zabó János, dr. Hajnal István.

VIII. A tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba: a közigazgatási bizottság részéről Ladies György, Keller Imre.

IX. A törvényhatósági pótadó elleni felebbezések elintézésére kiküldött bizottságba: titkos szavazás utján megválasztattak Keller Imre, Rezey Silvius, Jantsovits Emil, Csák György.

X. A törvényhatósági ipartanácsba: r. t. ifj. Kohlmann Ferencz, Sál István, p. t. Gróh Márton*) Sál József gyulai iparosok.

A t. főügyész helyetteséül közfelkiáltással Jantsovits Emil várm. bizottsági tag választatott meg.

A megválasztottak közül: dr. Hajnal István, Hegedűs Mihály, dr. Zsilinszky Endre, Ladies György és Terényi Lajos, az esküt még az ülés folyama alatt letették, a többiektől az eskü kivételével az alispán bízatott meg.

Ezután a vármegyei tiszti főorvos dr. Zöldy János terjesztette elő rendszerinti havi jelentését. A jelentés szerint a közegészségi állapot a vármegyében általában kedvezőnek és az előző hónaphoz vi*) Egy évtizede, hogy meghalt.

A fordítás maga nem a legjobb munkája a legjobb magyar műfordítónak, Még a: Szász Károly verselése se tudta teljes hűséggel áttükf- röztetni azt a gyönyörű német költeményt.

Hanem Hajóssyf Mariska jól szavalt. Elkezdve attól a csinos „pukkedli“-től, a mit Ek'kel Margittal együtt tanultak be, a szavalat legdrámaibb részleteinek interpretálásáig minden követelménynek teljesen megfelelt I a publikum kedélyéhez közvetlen utat talált. A khórusba azonban, melynek- nőtaejai Hajóssy Margit, \Steinecker Gáborné, Köpf Berta (soprán), Otrok Mariska, Schmidt Nelli, Hajóssy Margit (alt) voltak, bár az egész finoman és precízen hangzott az alispán szoba függönye mögül, becsúszott égy helyen — ami próbákon soh’ sem esett meg — egy fatális gikszer s ez által „a verizmo* e legújabb művészeti irányelv híveivé tette a szereplőket. No de csak egy helyen volt -hiba s a töt>bi helyen már esztétikai magaslatra helyezve, s nem teljes élethüséggel mutatták be a bucáú- sok énekét.

Szántó HeriViknek nagy hálával tartozik a szavaló, mert jobb, derekasabb zongoristát nehezen lehet kapni hetedhét határban Szántónál. Erkel-tanitvány. Meglátszik rajta,

A szűnni nem akaró taps, mely a gyönyörű melodráma után felhangzott, csak akkor ért véget, mikor a'másik*pont, Szabados Erzsiké czim- balom soloja következett. Gyönyörűen játszik, közvetlenül, variatiókkal teljesen, szivhez szólóan, I a czimbalom sir a kezei alatt. Csapongó, kifejezésteljes játékával, melylyel a „Cserebogár®, „Lehullott a rezgtf nyárfa“, „Volt _ nekem egy szép szeretőm* magyar népdalokat interpretálta, frenetikus hatást ért el s újráznia is kellett a tetszésnyilvánítások pressiója folytán.

Gyóji Dezső, az én kedves nótafaragó pajtásom, büszke lehet rá, hogy az 6 „Piros alma“ nótá<át vette a húrokra s hogy ezzel a kedves fülbemászó csárdással újabb tapsvihart provokált,- azzal Gyóji Dezsőnek szerzői érdeme is nyilvánosan elismertetett.

Köpf Berta |Mignon“ dala volt a következő