Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-06-07 / 23. szám
elgázoltatok. A vasúti Sr feljelentésére a tettesek a kir. törvényszék elé kerültek, hol képzelhető volt megrémülésük, midőn az ügyész közszemélybiztonság megrongálása bűntettében vádolta őket, mely a legenyhébb fokozat szerint is 5 évi fegyházat jelent, — A törvényszék azonban igen helyesen csak kiliágás-nak minősitette az ízetlen, szerencsére baleset nélkül véget ért tréfát s Csikóit 8, Nemeiket 3 napi fogházra Ítélte, melyben vádlottak természetesen nagy örömmel megnyugodtak, mig az ügyész felebbezett. __________ Kö zgazdaság1. Az állatkiállitáson, melyen megyénk kollek- cziója minden tekintetben szép sikert aratott, most 5-én vette kezdetét az utolsó pont, a lókiállitás. Szépen van képviselve itt is a vármegye. Gyönyörű szép lóanyagja van produkálva e téren megyénknek, s úgy a szép magyar fajtájú, mint a tói vérlovak, jól konzerváltak és szép testalkatukkal keltenek méltó feltűnést a kiállítás látogatói előtt. A megye kiállítói a következők : Heck Géza K.-Ladány Kiss Mihály Vésztő Kiss ß. Mihály „ P. Nagy Imre „ Ökrös Sándor „ Daru István P.-Gyarmat Ketz Ádám Mezőberény Renner Péter „ Kecz Péter „ ifj. Ledig József „ Schpeck Márton „ Reck József Csorvás, Fabó Emánuel B.-Szt.-Andrá Kocsor Gergely Békés Vad Péter „ Veres Pál „ Morvay Mihály „ Szabó Sándor „ Bereczky Sándor „ Sajátságos, liogy mig Békés, Mezőberény és Vésztő több kiállítót küld, addig a megye három legnagyobb helye Gyula, Orosháza és Csaba nincs képviselve a kiállításon, holott mindenikben volna kiállításra méltó lóanyag, különösen a tisztán földmű velést űző lakossággal biró és a gazdasági egylet székhelyével dicsekvő Csabán. Megyénk kiállított lovaitól úgy a szakértők, mint a kiállítók szép eredményt várnak ,s méltán is. 1 nem eladó 2 450 2 500 500 3 40C 1 400 1 1000 Eladási ány ló ára frt í 800 2 1000-800 1 1000 4 600 1 1000 1 2000 2 500 2 250 350 2 600-600 1 400 3 350-300 2 800 500 2 450 143 1—1 Sertéstelep Gyulán. A múlt év nyarán tudvalevőleg moz 'alun indult meg Gyulán államliag kedvezményezendő sertésjavitó s hizlaló-telep létesítése érdekében. Nagyszámú küldöttség is járt gr. Festetich Andor akkori földmivelésügyi miniszternél ez ügyben, aki elismerte Gyula városának sertés- forgalmi szempontból való kiválóságát, de semminemű konkrét igeretet nem tőn. A niég mindig grassáló sertésvészszel szem ben teljes tájékozatlanság van kormánykörökben is a sertéstenyésztés és hizlalás iránti teendőkre nézve. A pár hóval ezelőtt tartott sertésánkett sem tisztázta a helyzetet, amennyiben úgy a sertésvészre mint különösen az óvrendszabáiyok, decentralisátió stb. kérdésében a legellentétesebb álláspontokat hangoztattak. Ily visszonyok között kapjuk és közöljük a ho'.zúnk beküldött, következő érdekes czikket : „Soha sem volt a hizlalási telep felállítására kedvezőbb viszony mint a mai, úgy a vállalat, mint a közérdek szempontjából, A kőbányai hizlaló ki- szorittatván a kőbányai telepről, hol ez idő tájt 130—200.000 drb szokott beállítva lenni, saját er- deke készteti oly helyekre menni, hol hizlalótelep van, hogy üzletét folytathassa és igy természetes azon hiány csak részbeni fedezésére is nagy a kereslet alkalmas telepek iránt és igen valószínű, hogy ezen szükséglet még évekig fog tartani. A gazdaközönség, mely az anyagot termeszti és a legnagyobb rizikót viseli a sertésvészszel szemben, mivel a sertések, ha sovány állapotba esnek el, teljesen értéktelenek és egy-két évig kell tar- taniok mig páronként 170—200 kilogramm súlyt jól kinőve elérnek, mert csakis ebben a stádiumban alkalmasak akolbani hizlalásra. De a mai viszonyok közt az ilyen páronkinti 200 kg. súlyú süldőnek az ára, hasonlítva a kész disznóhoz és a hizlaláshoz szükséges gabona árához felettébb olcsóbb, minek oka abban rejlik, hogy a gazdálkodó megfelelő hizlalási teleppel nem bírván, pusztáján tovább nem tarthatja és messze vidékről tudakozód nak hizlalási akiok iránt. Másrészről a hizlaló szintén nem rendelkezvén teleppel, a kereslet a kínálat mögött marad, bár a rizikó a vész iránt az ily súlyú sertéseknél napról napra csökken, mert vész eset idején a Fe- rencz városra viheti levágásra és kisebb veszteséggel szabadulhat, de ha páronként a 240 kg. súlyt is elért, úgy már a bécsi Produktiv piaczon is nyitva áll az eladásra és ebben a stádiumban ha veszély éri is, a veszteség redukálódik. Ilyen körülmények között saját érdekéből úgy a gazdaközönség mint a hizlaló szívesen venné igénybe a letesitendő hizlaló-telepet, mely a törvényes formáknak megfelelően lenne építendő és úgy az egészségügy, mint az okszerűség miden kívánalmának megfelelne. Saját piaczunkra térve át, azon kérdés merül fel első sorban, liögy van-e elég nagy vidékünk hogy nap”’Job hizlalás esetén a szükségletet kukO'- é árpában fedezhesse. Tény, hogy piaczunk mostani állapotában nem felel. meg, mert annak forgalma évek óta a terméshez viszonyítva, apadóban yan. A tavaszi gabona, mint a tengeri és árpában ed dig nálunk talált nagyobb fogyasztást, sőt igen gyak* 3745. 1896. ran Csuháról visszafelé hozzánk szállitatik. De ha tekintjük a mai viszonyt, miútán a ser tés zárlat januári vásáról czirca 2000 drb. sertést a rendes kis állományon felül ide szorított és ez okozta, hogy piaciunkon 3—4 hó óta a tengeri és árpa ára 25—30 kral drágább volt, mint 150 kilométernyire fekvő más piaczon, igen kedvezően érezték gabonatermelő gazdánk már ennek is hatását, de maga után vonta, hogy oly messzebb eső vidékről is szólítottak kocsikkal egyesek piaczunkra, kik eddig azt fel nem keresték. Bízva remélhetjük, ha sikerül az állandó nagy és nagyobb fogyasztást megteremteni, ez fogja piaczunkra vonzani Arad és Biharmegy&iek hozzánk közel eső vidékeit és a nagyobb fogyasztással nagyobbodni fog piaczunk is, mely úgy a gazda, kereskedő mint az iparos érdekeit előmozdítja. Minden kezdetnek vannak nehézségei, .igy vagyunk a hizlaló-telep megalapításánál is. De ezen nehézségek leküzdéséhez nem kell egyébb, mint egy kis jóakarat, azok részéről, kik a dologban ér- gekelve vannak és ha létesül, hasznukat is meg fogják lelni. A hizlaló-telep felépítéséhez szükséges 50000 frt, mely összeg 1000 drb. 50 frtos részvény kibocsátásával volna eszközlendő. Leghelyesebb volna, ha ezen kibocsátást a helybeli két takarékpénztár teljesi tené, a közérdek szempontjából magok is támogatva azt és a közel fekvő nagyobb uradalmak felszólításával reméljük, hogy a részvény jegyzése eredményre vezetne. Hisszük, hogy úgy a kisebb gazdák, kereskedők, iparosok is részt fognak abban venni, ha annak létesítésébe mindenki külön-külön is saját érdekét leli meg. Ha a részvények jegyzése sikerül és a társulat meg fog alakulni, annak vezetői könnyen megtalálják ahoz a legalkalmasabb telket, mely több helyen kínálkozik a város és vasút közelében és hisszük, hogy kieszközölhetik a szükséges felső hatósági engedélyt annak felépítésére. Ez az intézmény sok tekintetben képes volna elalvó városnak forgalmát fellendíteni. Ne tegyük össze kezeinket, mikor a tettek ideje elérkezett. Mulasztottunk a múltban eleget, legyen oz intő péld a jövőre nézve. S valóban szép emléke volna a millenniumi esztendőnek, ha sikerülne városunk forgalmát és ennek kereskedelmét és iparát fellendíteni. 9039. ikt. 1896. Békésmegye alispánjától. IFálsráza/t. Gyula rendezett tanácsú városnál elhalálozás folytán üresedésbe jött és évi 240 frt fizetéssel javadalmazott tanácsosi állásra ezennel pályázatot nyitok, s fel hi vom a pályázni óhajtókat, hogy ez iránti kérvényeiket hozzám a folyó hó 16-áig terjesszék be. Gyulán, 1896. junius 3. Or. Fábry Sándor, 48 1—2 alispán. \ Orosházi járás főszolgabírójaPályásad hirdetmény. Orosháza közsl|$J)en elhalálozás folytán megüresedett évi 700 frt\zetés étfrzOO frt lakbérrel javadalmazott jegyz5fwlá|»jfic választás utján leendő betöltésére határid«iljt896, junius hó 27-dik napjának d. e. 10 óráját jS^zöm ki s felhívom mindazokat, a kik ezen áLjált ^tenyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám folyó évi jurats hó 25-nt. napjának délelőtti 12 órájáig adjátéflóe. Orosházid 1896. junius 1. Dp. BodoMjy Zoltán, olgroii főszolgabíró. 1035. ein. sz. 1896. Aid ejtési hirdetmény. A gyulai kk. törvényszéknél és aa^nnek területéhez tartozó 6\ir. járásbíróságnál„gpil 1897. és az 1898-ik évben felmerülő könyvkötői munkák biztosítása czéljából a »igyváradi kij^r ítélőtábla mél- tóságos elnökének fol%ő évi 78Swsz. alatt kelt rendeletéhez képest árlejtést hirddfek, az árlejtés határidejéül a folyó évi jmius^ro. napjának délutáni 3 óráját, helyiségül pedmjjykir. törvényszék elhelyezésére szolgáló épületig számú kis tanácstermei tűzöm ki, felhiván a vwaBiozókat, hogy jelzett helyen és időben 20 frt^inanénzt, illetőleg óvadékot magukkal hozva, mlrifl számlábban jelenjenek meg. Az árlejtési illetőleg {^szerződési feltételek a gyulai kir. törjpiyszék irodaigazgatójánál a rendes hivatalos óxm. alatt megtekinthetők. Gyulán,^896. május 30 Xovák, 14S> 1—fV elnök. 1007 ein. sz. 1896. Árlejtés! hirdetmény. A gytfM kir. törvényszék és ajgynlai kir. járásbíróság résiére a folyó év II. ős i jövő év I-ső felére szükségeíflkmintegy 258 köbméter, esetleg több vagy kevesebb Haifának biztosítsa czéljából a nagyváradi kir. itélőtáBhi méltóság»« elnökének folyó évi 789 szám alatt fife rendedéhez képest árlejtést hirdetek, az árlejtés Awtárjáíjéül a folyó évi junius hó 25-ik napjának d«|u$jmi 3 óráját, helyiségéül pedig a kir. törvényszáuelhelyezésére szolgáló épület 5. sz. kis tanácsfagjpnlfc tűzöm ki, felhiván a vállalkozókat, hogy a Jpfzettroelyen és időben, 40 frt bánatpénzt,-illetől«g^óvadé%t magukkal hozva, minél számosabbanfíjelenjenek meg. Az árlejtJS? és illetőleg-szerződési feltételek a gyulai kinjlorvényszék iroddteazgatójánál a rendes hivatató^orák alatt megtekinthetők. Gyritan, 1896. május 30. Van szerekém a n. Q,JjEozönség becses tudomására adm^Giogy Gyufán a Sas-Utczá- ban levő saját háakmbajaif4 ven d égIő t rendeztem be s aár a pai napon megnyitom, hol is a n. é. ^ponség Itaindenkor pontos és lelkiismerete^kiszolgálásB^i fog részesülni Szives halogatást kér : Schriffért Mátyás 157. 1—I vendéglős. Csődtömeg1 eladás. A fegyonbukott Fonféder Mór volt gyulai ke- eskedö csődtömegéhez tartozó 1—229. tételszárr.ok ilatt leltározott röfós áruk és bolti felszerelések, — I már eladót 18, 21, 27, 32, 34, 40, 42, 43, 45— II 50, 52-SB, 59-61, 64, 65, 77, 78, 81, 83, 127, L29-133, 138^-140, 143—4G* 161, 167—69, 178- 81, 183, 186, %, 221, 222, 224. és 226. tételszámok alatt felvettek kivételével, amelyek az utób biak levonásával'2158 frt 98 kr. beszerzési árban vétettek fel, és tl$4 frt £2 krra becsültettek, — íjánlali verseny utján eladjatnak. Az áruk Gyuláig, d|v Ladies László tömeggondnok közbejötté urellqtt megtekinthetők. A venni szándékozók 100 frt bánompónz letétele mellett, zárt ajánfltíaikat aiulirtt tömeggond- nők kezéhez f. évi junjps 12 ének d. u 4 órájáig nyújtsák be. A későbbjpoitóott ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A beérkezett ajíplatolkfelett a csődválaszt- mány még az nap határoz»- föntartja azonban magának a jogot, bogy a tett Irániatokat, amennyi ben meg nem felelősiek talált», visszautasítsa. Az elfogadott ajánlattevője köteles óra alatt a vételárát és a vételi illetéket a töi&ggondnok kezéhez kifizetni és az; -árut átvenni, % amennyiben a vevu ezen kötelezettségek bármelyiknek eleget nőm tesz, bánompénzé&elveszti, s a torira ellen semmi követelése nem ljßiet. Az áruk tsfinöségeért, mennyislareért, és | leltárban kitüntetett adatok helyességéstt a csőd- választmány szMatósságot nem vállal. Kelt Gyuláit, 1896. évi junius 5 én. 156. 1—1 Dr. Ladies László tömeggondnok ügyvéd. 146 1—1 iToválr, elnök. Meghívó. Az „Első gyulai takarék- és hitel^övetkezet“ 1896- junius 14-én délelőtt II órakorba városháza nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melybe az egylet tagjai tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítő bizottság megválasztása. 2. Az igazgatóság és a/felügyelő bizottságnak a lefolyt év ügykezeléséről ízóló jelentése. 3. Az igazgatóság és,-a felügyelő bizottság által megbírált mérleg!elöterje/ztése és az igazgatóság, úgy a felügyelő ^ bizottságnak számadási felmentvénye. 4 / 4. 5 felügyelői bi/ottsági rendes- és 2 póttag választása. 5. 2 igazgatósai rendes- és 4 póttag választása. 6. Az intézeti; tisztviselők tiszteletdijának megállapítása. 7. Esetlege# indítványok. Gyulán, 1§(D6. máju&hó. f \ Az igazgatóság. Kivonat az alapszabályokból. 23. §. $L közgyűlésen I-%5 üzletrészszel biró tag egy szavazattal, minden tómbbi 5 üzletrész után szintén mé# egy szavazattal birs — tíz szavazatnál több azonMn senkinek sem lehllp, még meghatalmazással sím. A szavazati jog vagy szeméftesen, vagy Írásbeli meghatalmazás utján gyakorolható. A felhatalmazás a /közgyűlés előtt az elnöknek nyújtandó be. 26.- § e) A szövetkezet bármely tagja indit- ványozáii joggal bir ; az esetleges ^indítványok a közgyü|ést 3 nappal megelőzőleg irjteban benyújtandók? \ 158 1—1 155.—1896. szám. Árverési hirdetmény. \ AlulirtX bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré, hogy az aradi kirAtorvényszék j1896. ájyi 2949. számú végzése következtében JancsovitsJUinil gyulai ügyvéd által képvnelt AradmegyeL^akavékpénztár javára Arszits Gefiő és Szabó Mjnály kétegyházi lakosok ellen 162 Vrt s jár. .«rejéig foganatosított kielégítési végrehntás utjátr^le és felül foglalt és 554 frtra becsült lázibutepk és búzából álló ingóságok nyilvános árwrésj^ eladatnak. Mely árverésnek ,/á gyulai kir. jbiróság 1197. 1896. számú végzése%>)ytán hátralékos tőkekövetelés, és megállapitotR költségek erejéig alperesek lakásán leendő eszl^5zn«ére 1896. évi junius hó 13. napjának délelőtti 9 ói%a határidőül kitüzetik és ahhoz a venni sjtéfndékcrak oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érinett ingóságok az 1881. évi LX. évi t>cz. 107. Its 108. §-a értelmében készpénzfizetés7 mellett, a regtöbbet Ígérőnek becsáron alul fejjel fognak adatra Kelt-Gyulán, 1896. máms 29. 150. 1—£l. jr Gyula, kir. jbir^^i végrehajtó. 303.—1896. tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulái kir. törvényszék, mint tkkvi hatóság közhírré tesziAhogy Sipos Györgyflé szül. Portörő Zsuzsanna kérelmére a gyulai jpBö. sz. tjknyvben /4-|-1995./rt hrs% a. foglalt bp és udvarra 618 frtbaD megállapított kikiáltási árban a végrehajtási árverés joghatályával biró önkényes árverést elrendelte, és hogy aAfenne^ii megjelölt ingatlan, az 1896. évi junius h\ 1 ^napján, d. e. 9 órakor a gyulai kir. törvénysz^jc, „mint tkvi hatosáénál megtartandó nyilvános átefbrésen a megállapított ki-” kiáltási áron alól is kiadatni fog. Árverezni szándérazók tartoznak az ingatlan^ becsárának 10%-áf, vafeis 61 frt 80 krt.i készpénzben, vagy Áz 18SIRLX. törvénycikk 42. §-ában jelzett jtarfolyamnml számított és az 1881. évi november-hó 1-én 333fk szám alatt kelt igaz- ságügyminisztlri rendelet 8^%-ában kijelölt óvadékképes értélopfepirban a kikuftfött kezéhez letenni, avagy az típijs LX. tcz. 170 értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elofiges elhelyezéséről kiállitott^Szabályszerü elismerveníi átszolgáltatni. Kje. törvszék mint tkönyvi Hatósági Kelt Gyulán, 1896. évi márezfte hó 2. Dr. Kalocsay Kálmán, 14$. 1—1. kir. trsz. biró. Ad. 1380 —1896. Pályázati hinMmény. Békésvárm^teébe kebedfzett,- s a gyulai járás hoz tartozó DobozWigy községben lemondás foly tán megüresedett községi iVnoki állásra ezennel pályázatot, hirdetek rafejnivom tehát mindazokat, kik eme állást elnyenrÉrohajtják, hogy képzettségüket, eddigi müködóspnfcgt, életkorukat és erkölcsi maga viseletűket tanúsító ukonyitványokkal felszerelt kérvényüket f. óvi/junius\hó 20-ának délutáni 5 Órájáig alulírott föfízolgabii%joz annyival is inkább beadják, mert későbben\ beérkező kérvények figyelembe vétejjíi nem fogna A választás f. évi junidV hó 22-én d. e. 10 órakor Dobozfközség közházánárefog megtartatni. Gyuláig 1896. május 29-én.Ak f Kövér László, 161 2—%’ főszolgabíró. 333.—1896. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt^birósági vegrehajró az 1881. évi LX. t.-cz. 102. § a. értelmében ezenneL^közbirré teszi," hogy a gyulai törvényszék 1896” évi 3427. számú végzése következtében dr. Beréiíyi Ármin gyulai ügyvéd által képmáséit I. Gyujavárosi takarékpénztár javára ChriszEp Miklós él neje gyulai lakosok ellen 135 frt — kt-, s ján,:--^ erejéig foganatosított kielégítési végrebajtib utátr^felül foglalt és 711 frt 30 krra becsült háziSátptíók és berendezési tárgyakból álló ingóságok nyiljÉfnos árverésen eiadatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbíróság 2451. 1896. számú éfegzlle folytán 135 frt — kr. tőkekövetelés, enm$k 189imévi deczember hó 31-ik napjától járó 6 “^kamatai eddig összesen 37 frt 66 krban bíróiig már megáwipitott költségek erejéig, alperesek Makásán leer® eszközlésére 1896. évi junius hó 15-ik napjána^. délelőtt 9 órája határidőül kSfüzetik és ahhoz te^onni szándékozók oly túljegyzéssel hivatnak»rneg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi Lxk t.-cz. 107. és 108. § a,értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el ingnak adatni. Kelt Gyula, 1896. évi május hó 30. napján. Tar Gyula, 144 1—1 kir. jbirósági végrehajtó. 1 békésvármejyei h. é. vasút részvénytársaság 1896. ávi junius 21-én (vasárnap) d. e. IQ, órakor Gyulán, a vármegyeház nagytermében rendes közgyűlést./_ tart, melyre a t. ez. részvényesek ezennel m^nivatnak. Napirend. 1. Az igazgatóság jelentése az^ttf95. üzletévről és az 1895. évf-^árszámadások és üKrleg megvizsgálása s megállapitása. 2. A felügyelő bizottság jetóntése, a nyereség felosztása és a fellgientvény mej^dása. 3 Az igazgatóság megvpasztása és tiszteletdijának megállapítása 4. A fdugyel^|)izotyS| választása egy évre és tiszteletdijának m%úllaptása. 5. Határozat a máügh és kisujszállás-dévaványa- gyomai h. é. vasút jSszvénytársaságokkal leendő esetleges fúzió és a tgrlezett hollód-kötegyán-vésztői h. é. vasút kiépítése jgyében. A közgyülésen^résztvenni kívánó részvényesek le nem szelvényekül ellátott részvényeiket, melyekből minden 10 drfab egy'’szavazatra jogosít, 1896. évi junius hó’14|íg a, helyi Szokás szerinti pénztári órákban a következő letéti helyek valamelyikén az alapszabályok értelmében letenni tartoznak, még pedig : Gyulán/Sékésvármegye főpénztáránál. Budapesten „Budapesti bankegyesület részvény- társaság«-Bal. Mnw Frankfurtban »von Erlanger & Söhne« uraknál^/ A-'mérleg és a felügyelő bizottság'.,jelentése a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal a hivatalos lapban közzé fog tétetni. 166 X —1 Az igazgatóság.
