Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-02-02 / 5. szám
ibz&m. Gyula, 1896. február 2-án. XV. (XXVIII.) évfolyam. iNfiaNlf pz|| Temp^’Vpnos ]fererfíe’ ^ v ínp r széllé rszóí^tö köz- leiül5 'níztdők. Kéz ^ netllatna k [iiszflf jptési I Ég'® ■ rt — kr. Félfiv:. • »50 » Évnég16 • » 25 » | Egyedi i 10 kr.-1 KÉS. Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MISÉÉT V. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: .RST.A.F. >a-3r János. Kiadó hivatal: Templomtér, Dóbay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron. fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetésselvémek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Haasenstein és Voglepauks Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sűtö-utcza; Fischer’ J. JD. IV. Hatvani-utcza B,euter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 1., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. I vángyefendkivüli közgyűlése. ■" ; Rém köayülésnek is nagy munkát a<3ó tárgjrozaít tárgyalt át behatóan két telj cg naö kelsztül a vármegye törvényit aJtfságHzottIgához terjesztendő ügyek előkésziftre aratott állandó választmány ; óriási aBalmíjt tesz le a holnapi közgyü- les elé Kroza hozatal végett, a mely aktákban Ifit) í*yek egyenként talán jelen- téktel^njek é j ismétlődéseikben szárazak- aak látsjsák, < 1 a melyekből összeségük- pen vévááy | fiamos léptekkel előre haladó varmegyft. ya 1 amint a benne foglalt s fej- l’dő óleftogojult községeknek pezsgő élet- főjét vijosan tüntetik fel. | Hir. lügyüi |ú fonj •kei \ fon ki )zfa fói kötelességet teljesítünk, ha a rgysorozatából néhányat, a me- águknál és az egész vármegye terjedő hatásuknál fogva nagyobb igényelnek, most, az állandó határozati javaslatainak rnegál- pár szóval ismertetve alkalmat fra, hogy az érdeklődő bizottsági módjukban legyen a hozandó ha- Kjkhozf való szavazatuk miként leendő itésére, vagy álláspontjaik prepisi- k*íáÉs£tapkssetct> nmgáilapodásra jutni. y fontos- tárgy a vármegyének a mü- mmmpség'íliben való részvétele tekin- n a módozatok megállapítása. Akkor őu az .országnak minden vármegyéje ■t),1 erkölcsi testületé a legmesszebb fcyagi áldozatok árán is azon igyek- try az ország magasztos ünnepélyé- J&t kivegye és az országos ünnepségek |k emelésével tőle teihetőleg hozzájá- feékésvármegye nem maradhat hátra a ióayhatóságok sorából. Ez indította Mó választmányt arra, hogy a rész- Isíljaira felmerülő költségek fedezést) Az utolsó próba. II.,-- , ■ Í-a tavasztól, amint az első rügyét hajtja nt először elfüttyenti magát a madár, ső őszig, a dér verte falevél hullásáig ■gazda napról-napról mindig az udvaI verőfényes enyhe meleg van, úgy a ház la lóczán; ha pedig az égető nap heve »;é teszi a levegőt: akkor az udvaron flmas eperfa hősében húzza meg magát. 1 í;baszakadt erőteljes alak, férfi erejének jfiágában, munkabíró hatalmas karokkal íJSes fejjel volt megáldva; . . . . s mégis Hl mégis gyámoltalan, mint egy gyenge flott gyermek. Hasztalan az erős izom, a (■s derék szív, hiába a helyesen okoskodó K , . . szemeire az örök sötétség bori- Hyolát. gtály gazda nem lát semmit, íjában a gondűző rövid szárú pipa, kézé- kr egy hosszú bot, melylyel tapogatód- lndolatai közepette azzal piszkálja, túrira előtt a homokot, a földet . . . I ^or .úgy magára van hagyva, úgy elkép(; ygy elgondolkozik ..............Révedező s Iá tekintetét merően függeszti abba a megvigasztalhatatlan örök éjszakába, nincs ébredése, nincs fölviradása az ő életének, az ő bánatos lelkének . . . ogódik, lehajtja, lecsüggeszti fejét; és a jer, olyan szomorú, de olyan szomorú tya ugatás hallik és az utczai kerítés jelhaladó léptek zaja elhatol a bánatos léig. sére egy százalékos pótadó kivetését java-, solja a törvényhatóság közgyűlésének,.a mely bői körülbelül 13.000 frt fog begyülni. Ezeii összegből lenne fedezendő első sorban az ország összes vármegyéiből összeállítandó diszbandérium kiállításának költsége, a melyre az önkéntes ajánlkozókon kivül a vármegye még 10 tagot állítana ki, a kik részére . l vármegye színeivel biró disz egyenruha ki állítása maga 6—7000 frtot fog igénybe venni. Másik rendkívül fontos és a vármegye közlekedési, valamint közgazdasági viszonyai nak előmozdítása tekintetében messze kiható eredményeket felmutatni hivatott tárgy az 1896. évi útépítési programm megállapítása A hason czélra megszavazott 1.200.000 fo rintos kölcsön második 400,000 frtos részlete fog a folyó évben felvétetni .és annak terhére az állandó választmány az 1896. évben a következő útépítkezések keresztülvitelét javasolja, minthogy az eredeti terve zeten az állami tranzverzális ut építése következtében némi változtatások váltak szükségesekké : A mezö-berény-békési ut 160.000 frt költséggel, a. gyula-remetei ut 60.000 forint elő irányzati összeggel s ezzel kapcsolatosan | gyulai indóházi ut kiszélesítése; — a szarvasi Tuzok-utcza kikövezése 23 000 frt, az Öcsöd község belterületéről a mellette elhaladó tranzverzális útig vezető útszakasz kiépítése 23000 frt; a kondorost indóházi ut 4000 Irt költséggel, a körös-tarcsai vashid alapozási és pillér épitési munkálatai 60.000 frt költséggel, a gyulai Jókai Mór és Hid-utczák kiépítése, a nagy-szénás-bánfalvai ut kiszélesítése és végül a gyulai kórház-uteza kikövezése. Tagadhatatlan, hogy az eredeti útépí tési terven tett változtatások s illetve a tranzverzális út építése által szükségtelenné vált építkezéseknek a most előadottak szerint való pótlása jelentékeny szolgálatot tesz a vármegyének. Nem mulaszthatjuk el azonban, hÖgy programmszerü elvünket ez alkalommal uiból ne hangoztassuk és fel ne hívjuk reá •a,közfigyelmet. Gyula városnak és az egész vármegyének közvetlen érdeke, hogy a székhellyel, amely egyszersmind járási székhely is,; a vármegye összes, de első sorban a járás községei lehetőleg közvetlen összeköttetésben legyenek. Akkor tehát, a midőn a vármegye összes járásaiban a községeknek a székhelylyel való jó összeköttetéséről, akár vasúttal, akár törvényhatósági műuttal gondoskodva van, örömmel láttuk volna, ha az útépítési tervbe a gyula-dobozi esetleg a gyula- doboz-békési útnak kiépítése már most vétetik' fel, annál is inkább, mert a vármegye összes községei között Doboz község van e tekintetben logmostohább helyzetben, rossz útjaival, különösen tavasszal és ősszel a világtól minden irányban teljesen el van zárva és ginért a doboz-csaba-apáczai vasúti-vonal engedélyezése és közeli kiépítése által azon érdekeknek, melyek Doboznak Csabával való ossű röttetését kívánták, elég -lesz. téve rt .4 A vaknak éles hallása van. Megismeri a járásról, a lépésről az embereket és előre köszönti : — Adjon Isten kedves komám! Hova tart olyan szaporán ? — Adjon Isten Mihály gazda! Megyek a hodosi düllőre, egy kis sorom van ott. — Siet kend ? r— Hát igyekeznem kell; az öreg Dózsa Gáspár meg a Laczi gyerek ott várnak rám a Kétágúnál .... Isten áldja meg szomszédi — Isten áldja meg kedves kereszt komám 1 A vakember nagyot sóhajt, ö nem mehet dolgozni; az ő szomorú sorsa az, hogy kegye- em-kenyeren tengődjék, hogy az a gyenge asz- szony két keze munkájával tartsa; ötét, az erőset. Azután eltűnődik ... ha egy utólsó, legutolsó próbát tenne, ha hallgatna a szomszéd tanácsára és mégis elmenne ahhoz a hires orvoshoz, kinek akkora tudománya van, hogy a Mór Terkát magtudta gyógyítani.............hátha az ő ny omorúságán is tudna segíteni ? . . . . Hiszen csak próba, utolsó próba lenne 1 — Istenem ha segíteni birna és a nyomo- morult ember szivében feltámadt egy rég kialudt, egy ismeretlen édes érzés, mely szivét jóleső melegséggel, lelkét megbiztató reménységgel tölt«’ meg . . . És, a mint gondolatait tovább fűzte egy uj, egy szép életben, egy gyönyörű világban látta magát, megifjodva, megerősödve, épen egészségesen. — Ha megint szeme közzé nézhetnék ennek a hú derék asszonynak, aki az én búbánatomat megosztotta, aki a nyomorúságomban sem hagyott el és aki a szörnyű kétségbeesésemben vigasztalt ... és könnyeimet letörölte,............. én édes jó hitvesem, ha még egyszer láthatnálak 1 És Mihály gazda tovább álmodozott .... ____.»(hm Az útépítés módjára vonatkozó javaslat mely szerint a községek belterületén koczkal kőburkolat, azokon kivül a makadam rend szer használtassák, nemcsak közlekedési és egészségügyi szempontból helyes, de költségkímélés tekintetéből is előnyösnek látszik Magasabb közgazdasági szempontból, dd a vármegye egyik nagy községének érdekét tekintve fontos azon mozgalomnak a vármegye közönsége által leendő pártolása, mely [az orosháziak tulajdonát képező és Hódmezővásárhely város határához tartozó mintegy 12000 kát. hold területű pusztának Békés- vármegye Orosháza község határába való átEszébe jutott két kedves gyermeke. — A fiú már szép szál legény, azt mondják ... hisz maholnap sor alá jut, ezelőtt 18 évvel látta utoljára. Alig volt I éves, akkor tanulta apja nevét kimondani .... És amikor legboldogabbnak érezte magát akkor nehezkedett rá az Isten balkeze . . . akkor verte meg az Isten. — Hát a kis lánya P Azt sohase látta 1 . . Azt mondják, hogy szőke haja, kék szeme van 0 csak azt tudja, hogy puha haja, édes, gyermek ölelése és csengő kaczagása van.................. Ig en igen ö el akar menni. 0 el fog menni ahhoz az orvoshoz; neki azt súgja valami, hogy az Isten átka el fog múlni . . . . ö megfog gyógyulni ő újra látni fog , . . mert az Isten jó és könyörületes . |................... . ................... Va sárnap volt. Éppen templomba harangoztak mikor Mihály gazda élete párjával a Tóth Pál koma szekere, a hires szemorvos háza előtt megálltak. A szegény vakember szive mélyen elfogó- dott. Alig bírták a szekérről lesegiteni. Az orvos egyedül volt, hát mindjárt be is mehettek, miközben a Mihály gazda homlokán, — a nagy lelki tusakodásban, — kiütött a veríték. Hisz úgy agódott, úgy reménykedett .... Az orvos leültette és elmondatta tőrül-he- Igyére a baj keletkezését, az eddigi gyógykezelést és mialatt egyes kérdéseket intézett hozzá, gyertyát gyújtott | az ablakokat besötétitve, szemügyre vette a beteg szemeket. Izgató mély csend állott be. Az orvos halk, szótalan figyelemmel és érdeklődéssel foglalkozott a beteggek Szegény Mihály gazda halovány volt a rettegés meg a félelemtől; s midőn az orvos ajká »bV ról elszállott imái j\ A csatolására irányul. Figyelmen kivül hagyva azért a természetes határalakulással teljesen ellentétben álló azon helyzetet, hogy a kérdéses puszta Békésvármegye területébe mélyen benyúlva azt csaknem kétfelé szakítja, már maga azon körülmény, hogy az Orosháza községhez 2—3 kmre lakó orosházi illetőségű birtokosok közigazgatási tekintetben a 35—40 kmre fekvő Hódmezővásárhelyhez tartoznak, eléggé jelzi a jelenlegi állapot tarthatatlanságát és kellően indokolja az állandó választmánynak oda irányuló javaslatát, hogy a mozgalom vezetését a vármegye kezébe véve a terület átcsatolást a belügyminisztertől feliratban és küldöttségileg kérelmezze. A közgyűlés egyik tárgya lesz a belügyminiszter rendelete, melyben a közgazdasági előadót állásnak a házi pénztár terhére való szervezésétől a jóváhagyását megtagadta. Békésvármegye teljesen agricultur lóvén, belátta, hogy ezen állásra a közgazdasági érdekek nagyobb istápolása érdekében elke- rülhetlen szükség van, e tekintetben annak idején mi is rá mutattunk annak szükséges voltára, s azért most azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a közgyűlés'á magasabb czél érdekében megfogja találni a módot, melyen a miniszter aggályainak eloszlatásával előbbi határozatának érvénytszerezhet. A tér szűk volta akadályoz, hogy más nem csekély fontossággal biró tárgyakat itt pertractáljunk. xHisszük azonban, hogy a törvényhatósági bizottság szokott érdeklődésével vesz részt önkormányzati jogának gyakorlásában és az ügyek megvitatása és kellő megvilágítása után azok bonyodalmából a megfelelő kibontakozást meg fogja találni és a közre előnyösen ható intézkedéseket fogja elhatározni. E reményben, e várakozással üdvözöljük a vármegye törvényhatósági bizottságát. sóhajt éles füle flieste, aggó-laludt ki ■ X dalma tető-pontra hágott, izgatottsága nöttön nőtt, majd összekulcsolta kezeit ölében és a szerencsétlen ember, a reménykedő, az esedező lélek fájdalmas bensőségével kezdett magába imádkozni ............. — Úristen Miatyánk ki vagy a mennyekben .... Az orvos elővette a szem a tükröt és azzal nézegette, közbe-közbe pedig a beteg fejét hol jobbra, hol balra hajlította. Mihály asszony a sarokból csak nézte, csak nézte, majd az orvos komoly-, majd az ura bánatos arczát fürkészte. Nem volt ez neki uj dolog, hisz annyiszor látta már! És mégis mikor annak az élőhalottnak a vonagló, ajkára esett tekintete, hogy ki csordultak a könnyei .... Lelkiismeretes s jólelkü ember volt az orvos. Látta, mint reszket az a szegény ember kezei között . . . érezte, hogy egy élet, egy család boldogsága függ a kimondandó szótól . . . Elölről kezdte a vizsgálatot, hátha mégis csalódott . . . Hiába való volt. És mikor az a halavány ember, mély esedező hangon ri- mánkodni kezdett: — Tekintetes uram 1 segítsen rajtam, a könyörülő Isten áldja meg. Az orvos szive is megtelt keserűséggel. Nem felelt, de tekintetében, — amint a fejét megrázta, benne volt az az irgalmatlan, az a kegyetlen felelet, hogy: Soha 1 soha 1 Az asszony látta, a beteg pedig megérezte, hogy vége mindennek . . . Mihály gazda halálos sápadt arczán legördültek a kétségbeesés könnyei s az erős ember inogva tántorgott, amint a kocsihoz vezették . . Szivében csak egy szikra, de az utolsó szikr y1 p i z i n ia i.ibi ík Menté. ÍUb.
