Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-17 / 20. szám

i

Szűnni nem • akaró éljenzés után, mintegy szent fogadásként zendiilt meg a gyermeksorég ajkáról a „Szózat'1, mire a közönség ünnepi hangulatban szétoszlott. A gyormeksereg pedig sorrendbe állva zeneszó mellett kivonult a vásártérre, hol a város nemeskoblüségéből közebéd várta őket. Vígan folyt aztán délután a játék, táncz, verseny egész hat óráig, a mikor tanítóik vezetése mellett haza Vonultak, meg-mogállva a tereken hazafias dalokat énekelve.

Május 9-én zászlódiszben állt a város s mikor 10-én reggel 5 órakor megkondidtak a_z összes templomok harangjai, nagyszámú feldíszített s felkokárdázott lakosság várta mindenfelé az utczákou az ébresztő zeneszót a nagytemplomi tornyának erkélyéről megzendülven. Fél hétkor megszólalt fenn a magasban a trombita s lassan, lágyan szállt el a város fölött a nemzeti ima — „isten áldd meg a magyart.

Hót óra után egy begyült a város népe a piacztéren, hogy az ünnepélyes körmenetben részt vegyen. Elől indultak az iparostanonezok, utánuk a tűzoltóság, díszben; majd a város által rendezett s magyar nemzeti ruhába öltözött menete a gyomai fiatalságnak 100 legény, s ugyan annyi leány, ki-ki a párjával; utánok az iparos leányok egyenlő szabású honikók ruhákban szintén párjaikkal, majd a tisztviselők, 48-as honvédek, központi kaszinó, alsórészi-, központi polgári- és iparos-kör,-utánok a felsőrészi és németvárosi olvasó-körük, végül a nagyszámú résztvevő közönség.

A menet a vasúti-utezán indult le s megkerülve a város egy részét, az endrődi utón tóra vissza az ev. réf. templomba az ünnepélyes istenid tiszteletre.

A remek ünnepi beszédet Gnrzó Gyula ev. ref. lelkész tartotta olyan közönség előtt, minő a gyomai templomban még tán soha sem volt.

Az áhítatot, emelte az intelligeneziából c czólra szervezett s Kálmán Farkas lelkész által szervezett vegyes kar precziz éneke. Énekelték a „Hymnust“, „Szózatot'1, s a Kálmán Farkas leld kész által szerzett „Milleniumi hymnust.11

Templom után következett az ünnepélyes képviselőtestületi gyűlés, melynek diszclnökéüll a járási főszolgabíró hivatott meg, ki is a gyűlésül lelkes, hazafias beszéddel nyitotta meg. Lelkes éljenzés után a millenium jegyzőkönyvbe igtat- tatik s a város a szegényház és monhely alapjához egy 5000 forintos alapítványt tesz le s már 10 szegénynyel benépesített szegényházat ünnepélyesen megnyitottnak jelentik ki.

Ez ünnepélyességeknek méltó folytatását képezte 100 szegénynek á város költségén való megvendégelóse.

A népünnepély délután fél kettőkor kezdődött. A mikor is a piacztéren volt a gyülekezés. A „Hymnus" eléneklpse után Dr. Bácsi Lajos ügyvéd lépett a szónoki emelvényre s ragadta lelkes éljenzésekre az ezrekre menő halgatóságot. Beszéde elején, visszatekintett az 1000 óv előtti honalapitásra, Árpád fejedelemmé választása, az állam szervezésre, a magyar állam alkotmányos szabadságának alapját képező pusztaszeri nemzetgyűlésre. Visszapillant az elmúlt ezer óv kimagasló eseményeire, kimutatva, hogy e messze keletről idetelepült maroknyi nép az idegen eredetű és nyelvű népek oezeánjában ma is csak egy kicsiny és ezer óv viharaitól ostromolt sziget, mely 1000 éves fennállását alkotmányos szabadságához való szívós ragaszkodásának köszönheti.

A beszéd a hon, a király és az ezeréves Magyarország éltetésével ért véget.

Tomboló éljenzés után a „Szózat" elének- lóse következett, a mikor a már leirt sorrendben megindult a menet hangos zeneszóval a vásártérre, a népmulatság színhelyére, azon különbséggel, hogy most már a „nőegylet“ is résztvett zászlója alatt a menetben.

Künn aztán megindult a verseny a „száz pár“ táncza után; póznamászás, lepényovés, zsákban futás, táncz-vorseny, távfutás, szamár-verseny. Még szépség-verseny és rútak-versenye is lett von’ de nem akadt pályázó, a mire csak büszke lehet Gyoma; se hiú nő, se rút férfi.

Közben pedig folyt a, táncz és sör, s fel-felhangzott itt is ott is. Éljen- a haza! Éljen a király!

Mezö-Berényben. F. hó 9-én az iskoláit ünnepe zajlott le. A reggeli isttni tiszeelet után minden iskolában külön-külön tartottak a tanítók a nap jelentőségét méltató beszédet növendékeiknek, délután pedig a közös ünnepély folyt le. Szivetemelö látvány volt, mikor a községbeli 17 iskola összes növendékei d. u. 2 órakor a piacztéren összegyürekeztek s innen harsogó zeneszóval száz meg száz zászló alatt a király és haza éltetése mellett kivonultak a község alatt elterülő szabad térségre s itt körbe állva az ünnepi ruhába öltözött nemzeti szín szalagokkal felékesitett 1200 gyermek ajkán egyszerre csendült meg a »Hymnus«. Az ének elhangzása után Greksza János polgári iskolai tanár mondott beszédet, melyben lelkes szavakban buzdította a gyermek sereget a nemzeti érzés ápolására, a tanítókat pedig ily hányban való nevelésre. A »Szózat« zárta be a szép ünnepélyt, ezután pedig folyt a játék a késő délutánig.

Este igen szépen sikerült kivilágítás volt, mely különösen a főutezán igen szép látványt nyújtott.

F. hó 10-ike a felnőttek ünnepe volt.

Virradatkor zenekarok járták be az utczákat, mozsarak durrogtak, jelezvén az ünnepi nap hajnalának hasadását.

Heggel I óraifor az összes templomok harangjai ünnepi isteni tiszteletre hívták a község lakosait. És megtelt az Ur tiszteletére szánt minden hajlék. A lelkészek mindnyájan emelkedett szellemű beszédekben hálaimát mondtak az Ég Urának s tanítást, adtak a népnek a lefolyt ezredév tanulságairól. Isteni tisztelet után a »Magyar király« nagytermében a’ községi diszgyülés tartatott meg« M. Braun József főjegyző lelkes megnyitója utáifyfj. Jeszenszky Károly mondotta el a nap méltóságához méltó üullepi beszédet, melyben egy XVIf. századbeli krónika által' Árpád fejedelem szájába adott ima ezen szavaiból »tartsd meg Isten e hazát nekünk örök birodalomul« kiindulva a múlt történetéből ősök erényeinek kidom- boritásával fejtette ki azt, hogy mi volt a mi I magyar nemzetet 1000 esztendeig megtartotta,

s mint kell élnie a magyarnak, hogy Árpád vezér imája teljesedésbe menjen és megmaradjon nekünk e hon „örök bizalommal“.. A szép beszéd Illyés Endre indítványára jegyzőkönyvben lesz megörökítve.

Délután népű n nepély volt, melyre a piacztéren történt gyülekezés után a községnek csaknem minden lakójakivonult; községünk mellőzte a közköltségen való lakmározást s igy a nép mulatsága hazafias dalok énekléséből táncz és játékból állott és ez a mulatság nem volt az ünnep méltóságán alul.

Este 300 teritékü közvacsora zárta be a napot, melyen az első köszöntőt M. Braun József főjegyző mondotta a királyra s ezt a jelenvoltak állva hallgatták meg. Utána Illyés Endre mondott költői szár nyalásu beszédet, mely a közönségre' mély hatást tett. Utána Bertóthy Károly mondott pohárköszöntöt, az ifjúság lelkesedésének részt kérve az ünnepélyből; Kollár János pedig a jelenvolt hölgyekre ürítette poharát. Beszéltek még Szvniandrasi István, holozsi és még számosán s a társaság emelkedett hangulatban a késő éjjeli órákig együtt maradt.

Uj-Kigyóson. A közönség' s népiskola együttesen ünnepelt. Heggel fél 8 órakor disz- ülést tartott a községi tanácsteremben, ahol Púin Károly jegyző londületes beszédét olvasta fel ékesen vázolva hazánk történetét; mire Dr. Híjnál Albert hazaszeretettől lángoló szavakkal a beszédnek jegyzőkönyvbe igtatását indítványozta, a mi éljenzéssel egyhangúlag elfogadtatott.

9 órakor az elöljáróság s képviselő tostülot ólén a nemzeti zászlóval a tanyákról is besoreg- Jott megszámlálhatatlan közönségtől kisérvo a szentegyházba vonult, a hova már a népiskola tanulói, fiúk kalapjukon nemzoti szalaggal, leányok fehérbe öltözve nemzeti vállszalaggal számos díszes és nemzeti zászlóval előzőleg indultak.

A templomban a helybeli ez. kanonok plébános Széchenyi Lajos intonálta meghatóan a Te Deumot, melyet a zsúfolt hívők serege áhítattal magyarul énekelt: ezután következett a szent mise, mialatt a helybeli kin tor Gsizm inyí 1 János, kitűnő hangon vallásos és nemzeties magán énekével megindította az ajtatoskodókat; mise után a szózat és hymnus.nak orgona kísérettel harsány elóneklése mellett a szent hajlókból az ünneplők a piaeztérre vonultak a Rákó- czy induló hangjainak zenéjével; itt állványon ISzéchenyi kanonok röviden hazafiasán üdvözölte a jelenlevőket s felszólítására Mária si Pál tanító olvasta fel vázlatban Magyarország történetét, vniro a népiskolai tanulók hazafias szavalatokat lelkesült bátorsággal s ünnopics örömmel adtak elő, végre a szózat és kymnusnak magasztos cl- óneklóse után az összes ünneplők elvonultak 11 óra után.

Széchenyi L. kanonok ünnepi ebédjén él-1 érzékenyükre az örömtől éltette a legelső maigyár embert a királyt, a jóságos királynét a hazát, a nemzetet, mely éljenzést a vendégek lelkesen ismételtek. Délután 3 órakor a pinezon apraja nagyja tánezra kerekedett s járta öröm- hevülten fél 7 óráig.

Esti 8 órakor az olvasó kör tagjai gyűltök össze ünnepelni, hazafiasán társalogva s vidáman énekelve.

Kiemelendő, hogy a legszegényebb nép gyermeke is ünnepi szalagot viselt előtte való nap, rimánkodva szüleinek a megszerzése végett.

Dobozon. A dobozi ünnepségek — tekintve, hogy itt o fajta mulatságok sohasem fordultak elő — szép rendben lefolytak. Az egyes egyletek felvonulása impozáns volt. A templomba való felvonulás, elhelyezkedés, a számtalan nemzeti szin zászlók alatt, s a sok fehórruhás leányok sorfala között, valóban lélekemelő volt. A rengeteg népet látva, azt kellett hinni, mintha senki sem maradt volna otthon a gyermekeken kívül, a kiknek ünneplése az első napon ment végbe szintén igen szépen. —Asz ünnepély két részből, komoly és mulatságod részből állván, cTSő fele ritka szép, komoly és magasztos volt ; a másik azonban különösen a lekváros lepény evés annyira felcsigázta az ilyet még sohasem látott közönség kíváncsiságát, hogy a kört feltartani nem lehetett s a lekváros arezokat mindenki közelről vágyva látni, végre is a föld pora lakott jól lekvárral, az egy tallér pedig a nemes verseny törekvő, lekváros orrú ifjúság között igazságosan szót osztatott. A versenytánc# azonban már sikerült, s Kárnyáczki Kézi és Juhász Peszti oly boldogan próbálták selyem kendőjüket, a milyen boldogságot 1000 éven át kis dobozi lány még nem érzett, míg Dalmadi Miklós Sadri-oly önérzetes büszkeséggel vágta szájra a makra- tajtékot, milyennel száz vergonai legcsinosabb példányát se dugta ajkai közzé, akkor . . . mikor Zágráb flasztorón a horvát szüzek suttogták utána vasárnap délutánonként : ez a század legcsinosabb firere. No de Baji Laczi vörös hímzéssel kivárott lábrijarse kocsonya szivet takart, mikor a „sátán csalisipja'1 kezébe került, a hogy az öreg Kis Tükör a pipát nevezte hajdan.

Csomráson. Május 9-én reggelre riradóra már fellobogózott kóz és magánépületet hirdették a nagy napot és ünnepet. E nap iskolás gyermekeinkké volt, a mennyiben ayost. eo. és er. ref. felekezeteink növendékei már a kora reggeli órákban válszalago- san, koszorúval, csokrosan, kokárdákkal, jelvényekkel feldíszítve kezdettek az. iskolába gyülekezni.

Az iskolai ünnepély nagyszámú közönség és az egyházak elöljáróé jelenlétében 9 órakor vette kezdetét, az ágost. ev.-nál a templom, az ev. ref.-nál pedig az e czélra teldiszitett iskola udvarán, mindkét helyen a »Hymnus« éneklésével. Me y után az ayost... ev.-nál Freitag János, az eo. ref.-.nál A*z‘al>* Sándor -lelkészek rövid, de lelkes, megnyitó beszédei intéztek a növendékekhez; majd a növendékek —• .Programm szerint megállapított — szébbnél szebb, lelkesebbnél lelkesebb beszédei, szavallatai, hazalias alkalm; dalai következtek, mig az ünnepélyt fenti lelkészek beszédei után a »Szózat* éneklése rekesz- tette be

Az ünnepély végeztével az eo. ref. iskola növendékei és az eyyház elöl járni zászló-erdők alatt, hazalias dalokat énekelve vonultak a piacz és nagy- utczán végig, roppant számú közönségtől kísérve: Tar András egyháztag vendégszerető házához, hol — mint egy lóü-en lettek —j az ünnepély emlékezetére magyar szívességgel megvendégelve és ellátva.

Délután 3— 400 iskolás fiú és leány, megszámlálhatatlan közönség jelenlétében száz meg száz zászló alatt, zeneszó kísérete s hazafias dalok éneklése közt a község utczáit bejárva a piaeztérre felvonult, hol ismét rövid hazalias szavaltatok és éneklések után — a felekezetek hivii által vitt töméntelen sütemények kiosztása közt — tánezra kerekedett és járta — szive és lelke mélyéből éltetve a hazát! a királyt 11 — a késő esteli órákig, midőn is nekik a tanítói éber figyelem szétoszlást rendelt.- így végződött az első nap, a gyermekek napja

A második nap május 10-ke nem hogy elmaradt volna az első naptól, sőt az tette fel az' ünnepélyre a koronát.

Az ünnepély e napon a 7 órakor tartott községi „Díszközgyűlés'1-sei vette kezdetét, melyen Grem- xperger József elsőjegyzőnek az ezredév emlékét megörökítő »diszjegyzökönyve« felolvasása után, az elöljáróság vezetése alatt a képviseleti közgyűlés tagjai, testületileg vétte"k részt a felekezetek báliadé isteni tiszteletein.

A megállapodás szerint elsőben is az ágost. ev egyház templomába ment az elöljáróság és képviselet, hol a zsúfolásig megtelt templomban Fieitng János lelkész mondott az alkalomhoz mért fennszárnyaló beszédet és imát; — ennek végeztével átvonult az elöljáróság és képviselet az eo. ref. egyház templomába hol: Asztalos Sándor alkalmi imája és beszéde meghallgatására már annyira felszaporodott a közönség, hogy a templomba be nem. férve, annak nyitott ajtóin és ablakain át hallgatta a rövid, de minden ott levő szivében mély nyomokat hagyott remek beszédet. — .Végre 10 órakor az elöljáróság és képviselet, az iyo<t. ev. és eo. ref- lelkészek és elöljárók a rom kiéli: egyház templomába mentek, hol: Kozma Gusztáv lelkész előbb szent misét, majd egy minden izében remek alkalmi beszédet tartott, még az oltár két oldalát is elfoglaló nagy közönség előtt.

Megemlítjük még, hogy' az ünnepélyes isteni tiszteleteken a közönség alkalmi, a kántorok magán énekeket mondtak.

A hálaadó isteni tiszteletek -végződése után az összes intclligenczia, elöljáróság és gazdák, a községi nagy vendéglő díszes termébe gyűltek össze közebédre, hol az ünnepély magasztosságához mért jókedv elsőben is Freitag János kezébe adott poharat, éltetve a királyt! ő utauna Asztalos Sándor a hazát, majd vig zeneszó hazafias dalok zendültek fel közbe Dr. Gremspcrger Ferencz, Greuispergr Jószef, Asztalos Sándor, Freitag János, Konrád Ferencz, Zalai Antal stb. jóízű tosztjai fűszerezték a kitűnő ebédet.

Mig végre '/■, 4 órakor az inteligentia tényleges részvéte mellett megkezdődött a piacztéren a .nép mulatság,'1 hol a közönség rang s osztály külömbség nélkül vett részt. Táncz, közbe síkfutás, ünnepi díszjelvények s jutalmak stb. kiosztása után a késő esti órában ért véget a nagy közönség igaz öröme és lelkesedése mellett az ünnepély.

Vésztőn. Vésztőn május 9-ón iskolai és 10 ón népünnepély tartatott.

Az ünnepély külömben a református templomban tartatott meg és nem volt egyetlen üres hely, mely elfoglalva nőin lett volna. Az ünnepély 11 ólakor véget ért, a mikor a' gyermekek hazaboesátattak s délután | órakor ismét össze- gy'ülvén a templom körül és nemzeti színű szalagos érmekkel feldíszítve zeneszó meg nemzeti dalok éneklésével kivonultak a szabadba, a községi zugligetbe, hol a gyermekek, kik fiOÜ-an voltak, pereez és borral vondégeitettek az izraelita iskolai növendékekkel együtt, kiknek hasonlókig szép iskolai ünnepélyük volt. A gyermekek közül a fiuknak versenyfutása is volt s a legszebb iskolai ünnepély, mely az ezredéves Magyarország éltetésével véget ért este 7 órákor, a gyermekeknek hazaboesálásával berekesztetett.

Másnap 10-én vasárnap volt aztán a mit előre még reményiem nem lehetett — az örök emlékezetű impozáns népünnepély.

Ekkor délután 2 órakor az izr. iskolában, melyen Dr. Nuszbaum Károly isk. széki elnök megható szép költői érzékű hazafias megnyitó és berekesztő beszédeivel, a gyermekek pedig Ilerczfcld Fülöp tanító szakértői nép hatásszerű vezetése mellett, dicséretes szavalataikkal nagy elismerést érdemoltek ki, mely páratlan volt a maga nemében.

Vasárnap reggel 5 órakor ugyanis fél óráig tartott harangozás jelezte, hogy ma nagy ünnep lesz : Magyarorszag ezer éves fennállásának hála s örömünnepe . . . Nem volt még több 6 óránál midőn a nép már sereglett a templomba, hol pedig csak 8 óra után vette kezdetét a hálaadó istenitisztelet. A mint fél 9-kor a harangok utolsó hangzása elnémult, már alig juthatott be valaki a zsúfolásig megtelt templomba s maga a lelkész is csak nehezen juthatott el a virágokkal díszített szószékhez. Az egész templom, az Urasztala, szószék és a temérdek sok zászló virágkoszorukkal dicsekedtek.

Mtdőn az ünnepi szent ének a nagy közönség ajkairól elhangzott, az ezerév' ünnepélyére alakult »Millenniumi dalárda“, mely többnyire közönséges polgáremberekből áll a tanítók és több iparosok mellett, valóban dicséretet órdem- lőleg énekelte el a „Hymnus“ két versét, mely után Kun Béla lelkipásztor emelkedett fel a szószékre s először egy igen szépen kidolgozott Imát, majd pedig szónoki hévtől, hazaszeretettől áthatott beszédet tartott, mely annyira megindította és lelkesítette az ünneplő közönséget, hogy csak a templomi alkalom akadályozta meg az „Éljen" elzugását . . . Különösen nagy hatást idézett elő azon része a beszédnek, midőn mondotta a szónok „minden nemzet az egész földön tisztelet és dicsőítéssel kell hogy tekintsen reánk, midőn a koronás király ajkairól hangzanak eme szavak : a magyar allani ezredéves ünnepét üli . . . Majd pedig midőn igy szólott a lelkész a három színű lobogóra mutatva : „Legyen gyáva és átkozott a ki ezt a zászlót elhagyja, nem tiszteli, beszenyezi vagy hozzá hűtlen lesz s elárulja ; legyen dicsőítve és áldva a ki hozzá hű marad fent ós alant, a királyi trónuson épen úgy mint a trónus alatt ! 1 1“ Ekkor meg valósággal tetőpontra lépett a lelkesültség ós nem volt szó, mely meg ne rezgeti volna, nem volt szem, mely örömkönyekben nem ragyogott volna. Az igazán nagy hatást előidézett beszédet pedig költemény zárta be, mely után a „Míliénniumi dalárda" ismét nagy hatással és dicséretre méltóan énekelte

el a „Szózat“ két versét, majd a közönség pedig a 220-ik dicséret 7dik vorsét ós kijövőré a közönség ismét lelkesen rázendítette a „Szózat" folytatását. Ezen hálaadó istenitisztelet valóban megható és lélekemelő volt . . . Maga a lelkész Kun Béla kijelentette, hogy soha ilyen meghatottságot ós lelkesültsóget nem erezett még s a közönség is ugv távozott el a templomból a piaeztérre, az ünnepély további folytatására, mint a legnagyobb megelégedés ós ihletottsógtől szívben, lélekben áthatott ünneplő gyülekezet.

A háladó istenitisztolet után a piacztéren összegyülekezett nép előtt, zászlók és díszes ruhákba öltözött lányoktól körülvéve tartotta meg Tardy Lajos községi főjegyző remek alkalmi beszédét az ezredóvi népünnepélyről, melyet nem egyszer zugó éljenzés szakított félbe a midőn bevégezte beszédét eme szavakkal „Éljen a király, éljen a haza 1 Erre valóságos taps és éljon-vihar keletkezett s legnagyobb lelkosültsóggel indult az egész nép, mely 4— 5üüü-re tehető, a községi kecskészugi térre a szabadba, hol a körülbelől 120-ra tehető, régi magyar vándorlási korra emlékeztető sátorban kész ebéddel várták a derék magyar fözőasszonvok az egész közönséget. Mielőtt azonban az ebéd megkezdődött volna, a dagy szabad téren Papp Antal tanitókáplán mondott igen sikerült alkalmi beszédet, melyben szép hasonlatokban mutatta fel Izrael népének ós a magyar népnek egymáshoz hasonlóságát a sorsban, de eme utóbbinak, a magyar nemzetnek az egy Istenben védett hitét — egyesítvén a Krisztusi hittol.

Midőn Papp Antal elvégezte mególjenzett szép beszédét, kevés szünet után Dr. Kincses Imre volt törükszultáni udvari orvostudor szavalta cl valóban igen remek alkalmi költeményét.

A költői tehetségre valló igen szép jámbu- sos vers után Bagoly Béla községi Írnok szavalta el Költő Sándornak „Ezeréves Magyarország" ezimű költeményét.

Ezen szavalat után Kiss B. Mihály községi biró állott fel s tudtára adta az egész közönségnek, hogy az ebéd feltálalva van s menjen mindenki oda, azon sátorhoz, a hova akar s"egyék ós igyók mindenki az ezeréves haza örömünnepélyének emlékére, de valaki éhen vagy szorn- jan maradna : azért ne nehezteljen meg a hazára, mert a hazáért éhezni ós szoinjuhozni is érdemes dolog.

Nem maradt azonban éhes ós szomjas senki. A legutolsó gyermek is kielégítette magát s a 4000-re menő közönség egész 6 óráig tartotta az áldomást.

Ebód után 3 órakor, a közönség kívánatéra a dalárda éneklése után Kulin Béla lelkész elszavalta »Árpád siri álmát«.

Ezen nagy hatást keltett szavalat után versenyfutás, árboczra mászás, verseny tánczolás is volt, melyek mind igen szépen folytak le . . . Úgy 5 óra körül a dalárdát, mely oly dicséretesen megfelelt hivatásának, rövid, de sikerült beszédben éltette Kun Béla lelkész és utána Dr. Nuszbaum Károly ovostudor, kiket a dalárdisták, mint népszerű szeretett szónoklat legnagyobb örömlelkosedóssel emeltek vállaikra 's éltették őket ... A szépen sikorült népünnepély költségeinek fedezéséhez a községi közpónztár 200 Irtot szavazott meg s a többi úgy 800 frt körül egyesek szives adományából gyűlt be. Voltak többen, kik ajándékukat természetben adták s úgy az ízletes paprikás, mint a bor teljesen kielégítette a szegényt és gazdagot egyaránt.

A sátrak közül egynéhánynak korüttető gazdáját is feljegyeztem, hol a községi adományokon kiviil is sokat áldoztak a szives gazdák.

A Kis Mihály, Kis György testvérek sátora; a Kis B. Mihály bíróé; az egyház sátora, melyben Papp Antalué és Kis Lajosné, tanítónők fogadták szívesen a vendégeket; a Fazekas Mihály a Tóth János hentes sátora, mely mindig telve volt evő és ivó legszebb közönséggel • a a Kis Sándor egyházgondnok ós Kas Sándor községi gazda sátorai; a Kis Bálint esküdt ós a Molnár Ferencz tőrvónybiröó; a Fölcsér István, Pénzes Imre, Tóth Miklós ós még sók mások sátorai mind'mind szépen megfeleltek a várakozásnak s nem volt semmi panasz az egész közönségben.

A boros hordók a sátrak előtt voltak elhelyezve s egy felügyelő adta ki a bort, a hova és a kinek kellett.

Az egész ünnepély a legszebb rendben és egyetértésben folyt le s valóban csodálni lehet, hogy 4001) ember között nem volt semmi viszály, mely megzavarta volna az ünnepély magasztosságát. Este 7 órakor hazament a nép.

így folyt le Vésztő hazafias közönségében az ÍOOO éves Magyarország milleniumi népünnepélye.

Kondoroson. Magyarország ezer éves fennállásának emlékére rendezett ünnepély Kondoroson folyó ho 9-én estve általános kivilágítással vette kezdetét, az összes harangok inegkondultak, harangozás megszűntével a zenekar | községháza előtti téren több hasafias | datebot játszott nagy közönség által környezve és hallgatva a lelkesítő zenét.

Másnap reggel 7 órakor az összes iskolák nÖ; vendékei a tanítok vezctéce alatt, zeneszó mellett a községházától kiindulva, körmenetben bejárták a községet' A templomokba 9 órakor istenitisztélet tartatott, a templomok zsúfolásig megteltek, a hol az illető lelkészek hazafias beszédét nagy figyelemmel hallgatták a hívek. —■ A hálaadó istenitiszteleten résztvettek, megosztva az összes községi elöljárók és a képviselőtestületi tagok.

Templom után a községházánál képviselőtestületi dísz-gyülés tartatott, a gyűlést Dérczy Ferencz községi biró nyitotta meg, Mire Súhajda Antel, a község első jegyzője igen szép emlékbeszédet tartott — visszapillantást vetve Magyarország ezeréves múltjára — annak tapasztalataiból, történelmi mozzanataiból kiindulva, tanuságos fejtegetéseiben oda utalt, hogy a haza boldogságára, jövőbeni fennállására testvéries összetartással kell munkálkodni minden igaz hazafinak, megemlékezvén Magyarország szeretett királyáról és az imádott királynéról a jelen- voltak többszöri lelkes éljenzése közt.

A milleniumra,' ugyanazon gyűlésben inditvá- nyoztatott a már régebben tervbe vett artézi Ml