Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-17 / 20. szám

i Szűnni nem • akaró éljenzés után, mintegy szent fogadásként zendiilt meg a gyermeksorég ajkáról a „Szózat'1, mire a közönség ünnepi han­gulatban szétoszlott. A gyormeksereg pedig sor­rendbe állva zeneszó mellett kivonult a vásár­térre, hol a város nemeskoblüségéből közebéd várta őket. Vígan folyt aztán délután a játék, táncz, verseny egész hat óráig, a mikor tanítóik vezetése mellett haza Vonultak, meg-mogállva a tereken hazafias dalokat énekelve. Május 9-én zászlódiszben állt a város s mikor 10-én reggel 5 órakor megkondidtak a_z összes templomok harangjai, nagyszámú feldíszí­tett s felkokárdázott lakosság várta mindenfelé az utczákou az ébresztő zeneszót a nagytemplomi tornyának erkélyéről megzendülven. Fél hétkor megszólalt fenn a magasban a trombita s lassan, lágyan szállt el a város fölött a nemzeti ima — „isten áldd meg a magyart. Hót óra után egy begyült a város népe a piacztéren, hogy az ünnepélyes körmenetben részt vegyen. Elől indultak az iparostanonezok, utánuk a tűzoltóság, díszben; majd a város által rendezett s magyar nemzeti ruhába öltözött me­nete a gyomai fiatalságnak 100 legény, s ugyan annyi leány, ki-ki a párjával; utánok az iparos leányok egyenlő szabású honikók ruhákban szin­tén párjaikkal, majd a tisztviselők, 48-as hon­védek, központi kaszinó, alsórészi-, központi pol­gári- és iparos-kör,-utánok a felsőrészi és német­városi olvasó-körük, végül a nagyszámú résztvevő közönség. A menet a vasúti-utezán indult le s meg­kerülve a város egy részét, az endrődi utón tóra vissza az ev. réf. templomba az ünnepélyes istenid tiszteletre. A remek ünnepi beszédet Gnrzó Gyula ev. ref. lelkész tartotta olyan közönség előtt, minő a gyomai templomban még tán soha sem volt. Az áhítatot, emelte az intelligeneziából c czólra szervezett s Kálmán Farkas lelkész által szervezett vegyes kar precziz éneke. Énekelték a „Hymnust“, „Szózatot'1, s a Kálmán Farkas leld kész által szerzett „Milleniumi hymnust.11 Templom után következett az ünnepélyes képviselőtestületi gyűlés, melynek diszclnökéüll a járási főszolgabíró hivatott meg, ki is a gyűlésül lelkes, hazafias beszéddel nyitotta meg. Lelkes éljenzés után a millenium jegyzőkönyvbe igtat- tatik s a város a szegényház és monhely alapjá­hoz egy 5000 forintos alapítványt tesz le s már 10 szegénynyel benépesített szegényházat ünne­pélyesen megnyitottnak jelentik ki. Ez ünnepélyességeknek méltó folytatását képezte 100 szegénynek á város költségén való megvendégelóse. A népünnepély délután fél kettőkor kezdő­dött. A mikor is a piacztéren volt a gyülekezés. A „Hymnus" eléneklpse után Dr. Bácsi Lajos ügyvéd lépett a szónoki emelvényre s ragadta lelkes éljenzésekre az ezrekre menő halgatóságot. Beszéde elején, visszatekintett az 1000 óv előtti honalapitásra, Árpád fejedelemmé választása, az állam szervezésre, a magyar állam alkotmányos szabadságának alapját képező pusztaszeri nemzet­gyűlésre. Visszapillant az elmúlt ezer óv kima­gasló eseményeire, kimutatva, hogy e messze keletről idetelepült maroknyi nép az idegen ere­detű és nyelvű népek oezeánjában ma is csak egy kicsiny és ezer óv viharaitól ostromolt szi­get, mely 1000 éves fennállását alkotmányos szabadságához való szívós ragaszkodásának kö­szönheti. A beszéd a hon, a király és az ezeréves Magyarország éltetésével ért véget. Tomboló éljenzés után a „Szózat" elének- lóse következett, a mikor a már leirt sorrendben megindult a menet hangos zeneszóval a vásár­térre, a népmulatság színhelyére, azon különb­séggel, hogy most már a „nőegylet“ is résztvett zászlója alatt a menetben. Künn aztán megindult a verseny a „száz pár“ táncza után; póznamászás, lepényovés, zsák­ban futás, táncz-vorseny, távfutás, szamár-ver­seny. Még szépség-verseny és rútak-versenye is lett von’ de nem akadt pályázó, a mire csak büszke lehet Gyoma; se hiú nő, se rút férfi. Közben pedig folyt a, táncz és sör, s fel-fel­hangzott itt is ott is. Éljen- a haza! Éljen a király! Mezö-Berényben. F. hó 9-én az iskoláit ünnepe zajlott le. A reggeli isttni tiszeelet után min­den iskolában külön-külön tartottak a tanítók a nap jelentőségét méltató beszédet növendékeiknek, délután pedig a közös ünnepély folyt le. Szivetemelö látvány volt, mikor a községbeli 17 iskola összes növendékei d. u. 2 órakor a piacztéren összegyürekeztek s innen harsogó zeneszóval száz meg száz zászló alatt a király és haza éltetése mellett kivonultak a község alatt elterülő szabad térségre s itt körbe állva az ünnepi ruhába öltözött nemzeti szín szalagokkal felékesitett 1200 gyermek ajkán egyszerre csendült meg a »Hym­nus«. Az ének elhangzása után Greksza János polgári iskolai tanár mondott beszédet, melyben lelkes sza­vakban buzdította a gyermek sereget a nemzeti érzés ápolására, a tanítókat pedig ily hányban való neve­lésre. A »Szózat« zárta be a szép ünnepélyt, ezután pedig folyt a játék a késő délutánig. Este igen szépen sikerült kivilágítás volt, mely különösen a főutezán igen szép látványt nyújtott. F. hó 10-ike a felnőttek ünnepe volt. Virradatkor zenekarok járták be az utczákat, mozsarak durrogtak, jelezvén az ünnepi nap hajnalá­nak hasadását. Heggel I óraifor az összes templomok harangjai ünnepi isteni tiszteletre hívták a község lakosait. És megtelt az Ur tiszteletére szánt minden hajlék. A lelkészek mindnyájan emelkedett szellemű beszédek­ben hálaimát mondtak az Ég Urának s tanítást, adtak a népnek a lefolyt ezredév tanulságairól. Isteni tisz­telet után a »Magyar király« nagytermében a’ köz­ségi diszgyülés tartatott meg« M. Braun József fő­jegyző lelkes megnyitója utáifyfj. Jeszenszky Károly mondotta el a nap méltóságához méltó üullepi beszédet, melyben egy XVIf. századbeli krónika által' Árpád fejedelem szájába adott ima ezen szavaiból »tartsd meg Isten e hazát nekünk örök birodalomul« kiin­dulva a múlt történetéből ősök erényeinek kidom- boritásával fejtette ki azt, hogy mi volt a mi I magyar nemzetet 1000 esztendeig megtartotta, s mint kell élnie a magyarnak, hogy Árpád vezér imája teljesedésbe menjen és megmaradjon nekünk e hon „örök bizalommal“.. A szép beszéd Illyés Endre indítványára jegyzőkönyvben lesz megörökítve. Délután népű n nepély volt, melyre a piacztéren történt gyülekezés után a községnek csaknem minden lakójakivonult; községünk mellőzte a közköltségen való lakmározást s igy a nép mulatsága hazafias dalok énekléséből táncz és játékból állott és ez a mulatság nem volt az ünnep méltóságán alul. Este 300 teritékü közvacsora zárta be a napot, melyen az első köszöntőt M. Braun József főjegyző mondotta a királyra s ezt a jelenvoltak állva hall­gatták meg. Utána Illyés Endre mondott költői szár nyalásu beszédet, mely a közönségre' mély hatást tett. Utána Bertóthy Károly mondott pohárköszöntöt, az ifjúság lelkesedésének részt kérve az ünnepélyből; Kollár János pedig a jelenvolt hölgyekre ürítette poharát. Beszéltek még Szvniandrasi István, holozsi és még számosán s a társaság emelkedett hangulatban a késő éjjeli órákig együtt maradt. Uj-Kigyóson. A közönség' s népiskola együttesen ünnepelt. Heggel fél 8 órakor disz- ülést tartott a községi tanácsteremben, ahol Púin Károly jegyző londületes beszédét olvasta fel ékesen vázolva hazánk történetét; mire Dr. Híj­nál Albert hazaszeretettől lángoló szavakkal a beszédnek jegyzőkönyvbe igtatását indítványozta, a mi éljenzéssel egyhangúlag elfogadtatott. 9 órakor az elöljáróság s képviselő tostülot ólén a nemzeti zászlóval a tanyákról is besoreg- Jott megszámlálhatatlan közönségtől kisérvo a szentegyházba vonult, a hova már a népiskola tanulói, fiúk kalapjukon nemzoti szalaggal, leá­nyok fehérbe öltözve nemzeti vállszalaggal szá­mos díszes és nemzeti zászlóval előzőleg in­dultak. A templomban a helybeli ez. kanonok plé­bános Széchenyi Lajos intonálta meghatóan a Te Deumot, melyet a zsúfolt hívők serege áhí­tattal magyarul énekelt: ezután következett a szent mise, mialatt a helybeli kin tor Gsizm inyí 1 János, kitűnő hangon vallásos és nemzeties ma­gán énekével megindította az ajtatoskodókat; mise után a szózat és hymnus.nak orgona kísé­rettel harsány elóneklése mellett a szent hajlók­ból az ünneplők a piaeztérre vonultak a Rákó- czy induló hangjainak zenéjével; itt állványon ISzéchenyi kanonok röviden hazafiasán üdvözölte a jelenlevőket s felszólítására Mária si Pál tanító olvasta fel vázlatban Magyarország történetét, vniro a népiskolai tanulók hazafias szavalatokat lelkesült bátorsággal s ünnopics örömmel adtak elő, végre a szózat és kymnusnak magasztos cl- óneklóse után az összes ünneplők elvonultak 11 óra után. Széchenyi L. kanonok ünnepi ebédjén él-1 érzékenyükre az örömtől éltette a legelső ma­igyár embert a királyt, a jóságos királynét a ha­zát, a nemzetet, mely éljenzést a vendégek lel­kesen ismételtek. Délután 3 órakor a pinezon apraja nagyja tánezra kerekedett s járta öröm- hevülten fél 7 óráig. Esti 8 órakor az olvasó kör tagjai gyűltök össze ünnepelni, hazafiasán társalogva s vidá­man énekelve. Kiemelendő, hogy a legszegényebb nép gyermeke is ünnepi szalagot viselt előtte való nap, rimánkodva szüleinek a megszerzése végett. Dobozon. A dobozi ünnepségek — te­kintve, hogy itt o fajta mulatságok sohasem fordultak elő — szép rendben lefolytak. Az egyes egyletek felvonulása impozáns volt. A templom­ba való felvonulás, elhelyezkedés, a számtalan nemzeti szin zászlók alatt, s a sok fehórruhás leányok sorfala között, valóban lélekemelő volt. A rengeteg népet látva, azt kellett hinni, mintha senki sem maradt volna otthon a gyermekeken kívül, a kiknek ünneplése az első napon ment végbe szintén igen szépen. —Asz ünnepély két részből, komoly és mulatságod részből állván, cTSő fele ritka szép, komoly és magasztos volt ; a másik azonban különösen a lekváros lepény evés annyira felcsigázta az ilyet még sohasem lá­tott közönség kíváncsiságát, hogy a kört feltartani nem lehetett s a lekváros arezokat mindenki kö­zelről vágyva látni, végre is a föld pora lakott jól lekvárral, az egy tallér pedig a nemes ver­seny törekvő, lekváros orrú ifjúság között igaz­ságosan szót osztatott. A versenytánc# azonban már sikerült, s Kárnyáczki Kézi és Juhász Peszti oly boldogan próbálták selyem kendőjüket, a milyen boldogságot 1000 éven át kis dobozi lány még nem érzett, míg Dalmadi Miklós Sadri-oly önérzetes büszkeséggel vágta szájra a makra- tajtékot, milyennel száz vergonai legcsinosabb példányát se dugta ajkai közzé, akkor . . . mikor Zágráb flasztorón a horvát szüzek suttogták utána vasárnap délutánonként : ez a század leg­csinosabb firere. No de Baji Laczi vörös hím­zéssel kivárott lábrijarse kocsonya szivet takart, mikor a „sátán csalisipja'1 kezébe került, a hogy az öreg Kis Tükör a pipát nevezte hajdan. Csomráson. Május 9-én reggelre riradóra már fellobogózott kóz és magánépületet hirdették a nagy napot és ünnepet. E nap iskolás gyermekeinkké volt, a mennyiben ayost. eo. és er. ref. felekezeteink növendékei már a kora reggeli órákban válszalago- san, koszorúval, csokrosan, kokárdákkal, jelvények­kel feldíszítve kezdettek az. iskolába gyülekezni. Az iskolai ünnepély nagyszámú közönség és az egyházak elöljáróé jelenlétében 9 órakor vette kezdetét, az ágost. ev.-nál a templom, az ev. ref.-nál pedig az e czélra teldiszitett iskola udvarán, mind­két helyen a »Hymnus« éneklésével. Me y után az ayost... ev.-nál Freitag János, az eo. ref.-.nál A*z‘al>* Sándor -lelkészek rövid, de lelkes, megnyitó beszédei intéztek a növendékekhez; majd a növendékek —• .Programm szerint megállapított — szébbnél szebb, lelkesebbnél lelkesebb beszédei, szavallatai, hazalias alkalm; dalai következtek, mig az ünnepélyt fenti lelkészek beszédei után a »Szózat* éneklése rekesz- tette be Az ünnepély végeztével az eo. ref. iskola nö­vendékei és az eyyház elöl járni zászló-erdők alatt, hazalias dalokat énekelve vonultak a piacz és nagy- utczán végig, roppant számú közönségtől kísérve: Tar András egyháztag vendégszerető házához, hol — mint egy lóü-en lettek —j az ünnepély emléke­zetére magyar szívességgel megvendégelve és ellátva. Délután 3— 400 iskolás fiú és leány, megszám­lálhatatlan közönség jelenlétében száz meg száz zász­ló alatt, zeneszó kísérete s hazafias dalok éneklése közt a község utczáit bejárva a piaeztérre felvonult, hol ismét rövid hazalias szavaltatok és éneklések után — a felekezetek hivii által vitt töméntelen sütemények kiosztása közt — tánezra kerekedett és járta — szive és lelke mélyéből éltetve a hazát! a királyt 11 — a késő esteli órákig, midőn is nekik a tanítói éber figyelem szétoszlást rendelt.- így végződött az első nap, a gyermekek napja A második nap május 10-ke nem hogy elma­radt volna az első naptól, sőt az tette fel az' ünne­pélyre a koronát. Az ünnepély e napon a 7 órakor tartott köz­ségi „Díszközgyűlés'1-sei vette kezdetét, melyen Grem- xperger József elsőjegyzőnek az ezredév emlékét megörökítő »diszjegyzökönyve« felolvasása után, az elöljáróság vezetése alatt a képviseleti közgyűlés tagjai, testületileg vétte"k részt a felekezetek báliadé isteni tiszteletein. A megállapodás szerint elsőben is az ágost. ev egyház templomába ment az elöljáróság és képviselet, hol a zsúfolásig megtelt templomban Fieitng János lelkész mondott az alkalomhoz mért fennszárnyaló beszédet és imát; — ennek végeztével átvonult az elöljáróság és képviselet az eo. ref. egyház templomába hol: Asztalos Sándor alkalmi imája és beszéde meg­hallgatására már annyira felszaporodott a közönség, hogy a templomba be nem. férve, annak nyitott aj­tóin és ablakain át hallgatta a rövid, de minden ott levő szivében mély nyomokat hagyott remek beszédet. — .Végre 10 órakor az elöljáróság és képviselet, az iyo<t. ev. és eo. ref- lelkészek és elöljárók a rom kiéli: egyház templomába mentek, hol: Kozma Gusz­táv lelkész előbb szent misét, majd egy minden izé­ben remek alkalmi beszédet tartott, még az oltár két oldalát is elfoglaló nagy közönség előtt. Megemlítjük még, hogy' az ünnepélyes isteni tiszteleteken a közönség alkalmi, a kántorok magán énekeket mondtak. A hálaadó isteni tiszteletek -végződése után az összes intclligenczia, elöljáróság és gazdák, a községi nagy vendéglő díszes termébe gyűltek össze köz­ebédre, hol az ünnepély magasztosságához mért jó­kedv elsőben is Freitag János kezébe adott poharat, éltetve a királyt! ő utauna Asztalos Sándor a hazát, majd vig zeneszó hazafias dalok zendültek fel közbe Dr. Gremspcrger Ferencz, Greuispergr Jószef, Asz­talos Sándor, Freitag János, Konrád Ferencz, Zalai Antal stb. jóízű tosztjai fűszerezték a kitűnő ebédet. Mig végre '/■, 4 órakor az inteligentia tényleges részvéte mellett megkezdődött a piacztéren a .nép mulatság,'1 hol a közönség rang s osztály külömbség nélkül vett részt. Táncz, közbe síkfutás, ünnepi dísz­jelvények s jutalmak stb. kiosztása után a késő esti órában ért véget a nagy közönség igaz öröme és lelkesedése mellett az ünnepély. Vésztőn. Vésztőn május 9-ón iskolai és 10 ón népünnepély tartatott. Az ünnepély külömben a református tem­plomban tartatott meg és nem volt egyetlen üres hely, mely elfoglalva nőin lett volna. Az ünne­pély 11 ólakor véget ért, a mikor a' gyermekek hazaboesátattak s délután | órakor ismét össze- gy'ülvén a templom körül és nemzeti színű sza­lagos érmekkel feldíszítve zeneszó meg nemzeti dalok éneklésével kivonultak a szabadba, a köz­ségi zugligetbe, hol a gyermekek, kik fiOÜ-an voltak, pereez és borral vondégeitettek az izra­elita iskolai növendékekkel együtt, kiknek ha­sonlókig szép iskolai ünnepélyük volt. A gyerme­kek közül a fiuknak versenyfutása is volt s a legszebb iskolai ünnepély, mely az ezredéves Ma­gyarország éltetésével véget ért este 7 órákor, a gyermekeknek hazaboesálásával berekesztetett. Másnap 10-én vasárnap volt aztán a mit előre még reményiem nem lehetett — az örök em­lékezetű impozáns népünnepély. Ekkor délután 2 órakor az izr. iskolában, melyen Dr. Nuszbaum Károly isk. széki elnök megható szép költői érzékű hazafias megnyitó és berekesztő beszédeivel, a gyermekek pedig Ilerczfcld Fülöp tanító szakértői nép hatásszerű vezetése mellett, dicséretes szavalataikkal nagy elismerést érdemoltek ki, mely páratlan volt a maga nemében. Vasárnap reggel 5 órakor ugyanis fél óráig tartott harangozás jelezte, hogy ma nagy ünnep lesz : Magyarorszag ezer éves fennállásának hála s örömünnepe . . . Nem volt még több 6 óránál midőn a nép már sereglett a templomba, hol pedig csak 8 óra után vette kezdetét a há­laadó istenitisztelet. A mint fél 9-kor a haran­gok utolsó hangzása elnémult, már alig jutha­tott be valaki a zsúfolásig megtelt templomba s maga a lelkész is csak nehezen juthatott el a virágokkal díszített szószékhez. Az egész tem­plom, az Urasztala, szószék és a temérdek sok zászló virágkoszorukkal dicsekedtek. Mtdőn az ünnepi szent ének a nagy közön­ség ajkairól elhangzott, az ezerév' ünnepélyére alakult »Millenniumi dalárda“, mely többnyire közönséges polgáremberekből áll a tanítók és több iparosok mellett, valóban dicséretet órdem- lőleg énekelte el a „Hymnus“ két versét, mely után Kun Béla lelkipásztor emelkedett fel a szó­székre s először egy igen szépen kidolgozott Imát, majd pedig szónoki hévtől, hazaszeretettől áthatott beszédet tartott, mely annyira megin­dította és lelkesítette az ünneplő közönséget, hogy csak a templomi alkalom akadályozta meg az „Éljen" elzugását . . . Különösen nagy hatást idézett elő azon része a beszédnek, midőn mon­dotta a szónok „minden nemzet az egész földön tisztelet és dicsőítéssel kell hogy tekintsen reánk, midőn a koronás király ajkairól hangzanak eme szavak : a magyar allani ezredéves ünnepét üli . . . Majd pedig midőn igy szólott a lelkész a három színű lobogóra mutatva : „Legyen gyáva és átkozott a ki ezt a zászlót elhagyja, nem tisz­teli, beszenyezi vagy hozzá hűtlen lesz s elá­rulja ; legyen dicsőítve és áldva a ki hozzá hű marad fent ós alant, a királyi trónuson épen úgy mint a trónus alatt ! 1 1“ Ekkor meg valósággal tetőpontra lépett a lelkesültség ós nem volt szó, mely meg ne rezgeti volna, nem volt szem, mely örömkönyekben nem ragyogott volna. Az igazán nagy hatást előidézett beszédet pedig költemény zárta be, mely után a „Míliénniumi dalárda" is­mét nagy hatással és dicséretre méltóan énekelte el a „Szózat“ két versét, majd a közönség pe­dig a 220-ik dicséret 7dik vorsét ós kijövőré a közönség ismét lelkesen rázendítette a „Szózat" folytatását. Ezen hálaadó istenitisztelet valóban megható és lélekemelő volt . . . Maga a lelkész Kun Béla kijelentette, hogy soha ilyen megha­tottságot ós lelkesültsóget nem erezett még s a közönség is ugv távozott el a templomból a piaeztérre, az ünnepély további folytatására, mint a legnagyobb megelégedés ós ihletottsógtől szív­ben, lélekben áthatott ünneplő gyülekezet. A háladó istenitisztolet után a piacztéren összegyülekezett nép előtt, zászlók és díszes ru­hákba öltözött lányoktól körülvéve tartotta meg Tardy Lajos községi főjegyző remek alkalmi beszédét az ezredóvi népünnepélyről, melyet nem egyszer zugó éljenzés szakított félbe a midőn be­végezte beszédét eme szavakkal „Éljen a király, éljen a haza 1 Erre valóságos taps és éljon-vihar keletkezett s legnagyobb lelkosültsóggel indult az egész nép, mely 4— 5üüü-re tehető, a községi kecskészugi térre a szabadba, hol a körülbelől 120-ra tehető, régi magyar vándorlási korra em­lékeztető sátorban kész ebéddel várták a derék magyar fözőasszonvok az egész közönséget. Mi­előtt azonban az ebéd megkezdődött volna, a dagy szabad téren Papp Antal tanitókáplán mon­dott igen sikerült alkalmi beszédet, melyben szép hasonlatokban mutatta fel Izrael népének ós a magyar népnek egymáshoz hasonlóságát a sorsban, de eme utóbbinak, a magyar nemzetnek az egy Istenben védett hitét — egyesítvén a Krisztusi hittol. Midőn Papp Antal elvégezte mególjenzett szép beszédét, kevés szünet után Dr. Kincses Imre volt törükszultáni udvari orvostudor sza­valta cl valóban igen remek alkalmi költe­ményét. A költői tehetségre valló igen szép jámbu- sos vers után Bagoly Béla községi Írnok sza­valta el Költő Sándornak „Ezeréves Magyaror­szág" ezimű költeményét. Ezen szavalat után Kiss B. Mihály községi biró állott fel s tudtára adta az egész közönség­nek, hogy az ebéd feltálalva van s menjen min­denki oda, azon sátorhoz, a hova akar s"egyék ós igyók mindenki az ezeréves haza örömünne­pélyének emlékére, de valaki éhen vagy szorn- jan maradna : azért ne nehezteljen meg a ha­zára, mert a hazáért éhezni ós szoinjuhozni is érdemes dolog. Nem maradt azonban éhes ós szomjas senki. A legutolsó gyermek is kielégítette magát s a 4000-re menő közönség egész 6 óráig tar­totta az áldomást. Ebód után 3 órakor, a közönség kívánatéra a dalárda éneklése után Kulin Béla lelkész el­szavalta »Árpád siri álmát«. Ezen nagy hatást keltett szavalat után ver­senyfutás, árboczra mászás, verseny tánczolás is volt, melyek mind igen szépen folytak le . . . Úgy 5 óra körül a dalárdát, mely oly dicsérete­sen megfelelt hivatásának, rövid, de sikerült be­szédben éltette Kun Béla lelkész és utána Dr. Nuszbaum Károly ovostudor, kiket a dalárdisták, mint népszerű szeretett szónoklat legnagyobb örömlelkosedóssel emeltek vállaikra 's éltették őket ... A szépen sikorült népünnepély költ­ségeinek fedezéséhez a községi közpónztár 200 Irtot szavazott meg s a többi úgy 800 frt körül egyesek szives adományából gyűlt be. Voltak többen, kik ajándékukat természetben adták s úgy az ízletes paprikás, mint a bor teljesen ki­elégítette a szegényt és gazdagot egyaránt. A sátrak közül egynéhánynak korüttető gazdáját is feljegyeztem, hol a községi adomá­nyokon kiviil is sokat áldoztak a szives gazdák. A Kis Mihály, Kis György testvérek sátora; a Kis B. Mihály bíróé; az egyház sátora, mely­ben Papp Antalué és Kis Lajosné, tanítónők fogadták szívesen a vendégeket; a Fazekas Mi­hály a Tóth János hentes sátora, mely mindig telve volt evő és ivó legszebb közönséggel • a a Kis Sándor egyházgondnok ós Kas Sándor községi gazda sátorai; a Kis Bálint esküdt ós a Molnár Ferencz tőrvónybiröó; a Fölcsér István, Pénzes Imre, Tóth Miklós ós még sók mások sátorai mind'mind szépen megfeleltek a várako­zásnak s nem volt semmi panasz az egész kö­zönségben. A boros hordók a sátrak előtt voltak el­helyezve s egy felügyelő adta ki a bort, a hova és a kinek kellett. Az egész ünnepély a legszebb rendben és egyetértésben folyt le s valóban csodálni lehet, hogy 4001) ember között nem volt semmi viszály, mely megzavarta volna az ünnepély magasztos­ságát. Este 7 órakor hazament a nép. így folyt le Vésztő hazafias közönségében az ÍOOO éves Magyarország milleniumi nép­ünnepélye. Kondoroson. Magyarország ezer éves fenn­állásának emlékére rendezett ünnepély Kondoroson folyó ho 9-én estve általános kivilágítással vette kez­detét, az összes harangok inegkondultak, harango­zás megszűntével a zenekar | községháza előtti té­ren több hasafias | datebot játszott nagy közönség által környezve és hallgatva a lelkesítő zenét. Másnap reggel 7 órakor az összes iskolák nÖ; vendékei a tanítok vezctéce alatt, zeneszó mellett a községházától kiindulva, körmenetben bejárták a községet' A templomokba 9 órakor istenitisztélet tartatott, a templomok zsúfolásig megteltek, a hol az illető lelkészek hazafias beszédét nagy figyelem­mel hallgatták a hívek. —■ A hálaadó istenitisztele­ten résztvettek, megosztva az összes községi elöl­járók és a képviselőtestületi tagok. Templom után a községházánál képviselőtestü­leti dísz-gyülés tartatott, a gyűlést Dérczy Ferencz községi biró nyitotta meg, Mire Súhajda Antel, a község első jegyzője igen szép emlékbeszédet tartott — visszapillantást vetve Magyarország ezeréves múlt­jára — annak tapasztalataiból, történelmi mozzana­taiból kiindulva, tanuságos fejtegetéseiben oda utalt, hogy a haza boldogságára, jövőbeni fennállására testvéries összetartással kell munkálkodni minden igaz hazafinak, megemlékezvén Magyarország szere­tett királyáról és az imádott királynéról a jelen- voltak többszöri lelkes éljenzése közt. A milleniumra,' ugyanazon gyűlésben inditvá- nyoztatott a már régebben tervbe vett artézi Ml

Next

/
Thumbnails
Contents