Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-17 / 20. szám

Melléklet a „Békés" 1896.20-dik számához. jelölte a miliő,niumi ünnepély emlékére emelendő domb határát, s megkezdte annak emelését, mely domb rövid idő múlva már vagy 2 méter magas­ságra cmelődött. A vásártéren tartatott meg a mászó-verseny, zsákba l'utás, lepény evés, kakas fogás, táncz- versony, biczikli verseny és. a polgári iskolai növendékek torna versenye. Volt öröm és ujjon- gás, a merre az ember nézett csak örömtolt ar- ezokat láthatott, mutatva, hogy a magyar haza fiai miként tudnak vigadni, a mikor a hazának ily nagy ünnepe van. Este bankettek voltak a „polgári kör“-ben, a*' 148-as kür' -ben *) és az „Alföld“ szállodában, moly helyiségek oly tömve voltak, hogy este 8 órakor már jegyeket sem lehetett kapni; voltí ezcnkivül a Király vendéglőben kivilágos kivirad- tig tartó bál. Endrődöm Községünk május lu-én ünnepi díszt öltött. Köz- és magánépületek, a társas körok helyiségei fel voltak lobogózva. A reggeli órákban a helybeli zenekarok járták be a községét; gyönyörű magyar nótákat játszva hirdettek a millenniumi nagy nap felvirradtát. 8 órakor megkondult a templom öreg harangja, s érczes, méltóságteljes szavával hálaadó istentiszte­letre hivta a lakosságot. V./J-kor meg is indult a templom felé a község apraja-nagyja. A községi elöljáróság, a különféle testületek, olvasó-egyletek, ipartársulat., a legények és leányok saját zászlójuk aiatt jelentek meg. A férfiak kokárdával a fiatalok gazdagon felpántlikázott kalappal, a leányok és asz- szonyok legtöbbje csinos magyar ruhában jelentek meg. A templom oly zsúfolt volt, hogy az ájtatos közönség jó részo kénytelen volt szabad ég alatt végezni imáját. A szent misét és alkalmi szónoklatot GVoV.- Béla prépost-plébános tartotta. A beszéd alaphangja röviden ez volt: Kard foglalta el, kereszt tartotta és tarthatja csak fenn édes hazánkat. A magas szárnyalást!, minden ízében magyar, hazafias beszéd mély benyomást gyakorolt a hallga­tóságra. Istentisztelet után egy gyönyörű felvonulást produkáltunk. Az egyes testületek, a községi elöljá­róság, az intelligenczia, a papság, a nép ezrei bejár­ták a község szebb utczait, s czigány banda kiséret mellett énekelték a »Szózat« és »Hymnusz« édes-bús dallamait. A templomhoz visszatérve, kalaplevéve, még egyszer elénekelte az egész közönség a »Szózatot« s ezzel véget ért az ünnep szertartásos része. Este természetesen a dinom-dánomból is kivet­tük' a magunk részét. A »Hóm. kath. olvasó-egylet« nagytermében táuczczal egybekötött közvacsora volt A résztvevők száma 284 volt. A nők és leányok csinos öltözeteikben festőiek voltak. Legtöbbje piros bársony pruszlikat, fehér szoknyát és zöld kötényt viselt. Vacsora előtt a fegyelmezett kis »Dalárda« Besser Hugó karmester vezetése alatt a »Szózatot« és »Hymnuszt« adta elő. A korrekt ének zajos tap­sot aratott. ■ . Az első tósztot Grócz Béla prépost-plébános mondotta koronás királyunkra. Ugyanő még a hazára iiritette poharát. lfunernyik Sándor káplán Endrőd községére, Heater Hugó káplán a második ezredévre, lieneze Sándor tanító a községi elöljáróságra, Ujházy Béla segédkántor a tantestületre, Szebeny László tanító a jelenlevő hölgyekre emelték poharaikat. A vacsora igen emelkedett hangulatban folyt le. Vacsora után a dalárda néhány müdalf és nép­dalt mutatott be. Az összetanult kis társaság kenet­teljes előadásával mindig elragadta a közönséget. S igy az ének után tánezra perdült a fiatalság s heje-hujázott kivilágos kivirradtig De majd elfelejtettem I Pedig tisztelet és becsü­let a községi képviselőtestületnek, mely nemesszivü- ségével és áldozatkészségével módot nyújtóit arra, hogy a község szegényei is megemlegessék azt az emléknapot, hogy ezer év röpült el édes hazánk felett vészben, viharban, dúló háborúk között 1 hogy mind­ezek dahzára a magyar áll, a magyar él, a magyar uralkodik. Május 9-én ugyanis csak úgy hemzsegi tt a községház tágas udvara a szegényektől. Ekkor osz­tották ki a képviselőtestület által nagylelküleg meg­szavazott kétszáz forintot a házi szegények közt. A 'ki tanulmányozta e szegények örömét, meg­figyelte őket, észrevehette, hogy egy-egy könny csil­logott szemükben, s kebelükből hálaképen bizonyara felrepült egy-egy sóhaj az egek urához, hogy: rüh magyaroknak Istene i Oh áldd meg ezt a nemzetet! “. Sámsonban. Az egész község szine-java és mozogni tudó tagja, több mint 100 kocsin zász­lókká! kivonult a község külterületén levő katholikus templomhoz, a hol Kalmár János tartott isteni tisz­telet, szép beszéd kíséretében. Onnét a diszmenet az cv. ref. templomba vonult, a hol Somogyi Lajos lel kész tartott egy megható hazafias beszéd kapcsán . isteni tiszteletet. 11 órakor a képviselőtestület disz- gyhlest tartott, amely alkalommal Lombay Géza jegyző tartott gyönyörű megnyitó beszédet. Délután | órakor az iskolás gyermekek, taní­tóik és a szülők kíséretében zászlók alatt vonultuk ki az úgynevezett kis pusztába, a hol verseny futás, lepény evés, pózna-maszás és zsákbafutás tartatott, a kiosztott jutalmak és játékok értéke 50 frt volt. Este közcacsora és a pohárköszöntők végtelen­sége következett. Az elsőt Lombay jegyző mondta, arra az uralkodóra, a ki fején a Szent István koro­nával, most vezet át bennünket a 11-ik évezredbe. P.-Földváron. Puszta-Földvár községében, Magyarország ezredéves fennállása a következőleg ünnepeltetett meg. Május hó 9-én a községi iskolák tanuló iíjüsága szavalatokkal és felolvasásokkal egybekötött ünnepélyt rendezett, az ünnepélyen jelen volt nagyságos Holla Mihály kultur főmérnök, kir. tanácsos is. Ugyan-e napon a községi elöljáróság a tanuló ifjúság között emlékpoharakat osztott ki. Május 10-én délelőtt a közs. templomokban hála­adó isteni tiszteletek tartattak. Délután népünne­pély volt. Megjegyzem még, hogy P.-Földvár község róm. kath. hívei egyházi tekintetben | caanád-apaczai :J) Az egyik banketten f.ehóccki/ József plébános és 48-as honvéiI-hiulíMgy, a lelkes bázeli áldomását lapunk tározójában köztijük, Szork. plébániához tartoznak, a papot fizetik s e nagy napon mégis csak a kántor tartott egy imát a templomban, holott Apáczán két pap is van. Kétegyházán. Május hó 9-én és 10-ikén n község fel volt lobogózva; községházán, róni. kath. templomon és plébánián, iskolán, uradalmi épületeken, az intelligenczia házain és néhány magyar ember házán is leng a nemzeti zászló. A rém. kath. iskola kilenezodikén lefolyó ezred­éves ünnepének programmja a következő volt 1. Az ifjúság nemzeti lobogóval és nemzeti szinü szalaggal díszített jclvénynyel ment a temp­lomba isteni tiszteletre, a melynek végén az ifjúság Kölcsey ..Hymnus"-át énekelte el. 2. Az iskolában „Hazádnak rendületlenül| eléneklése után egyik tanuló Magyarország neve­zetességeit adta elő. azután Kovács János tanitó Magyarország történetét adta elő nemes hévvel, előadását több Ízben főleg a „király“ említése alkalmával hatalmas éljenzés szakította félbe; majd „Ezer év“, „Hazam", „Árpád a honfoglaló'', „Szent-István", „Munkács", ..Hunyady", „Ma­gyar Szabadságharcz", „Ki volt nagyobb“ költe­ményeket szavalták lelkesedéssel Tyeluk Margit, Iíalcsó János, Muntyán Béla, Slovencsák László, Slovencsálc Etel, Kollárik György, Fekete Ta­más, Lantos Katalin, Szabuka Margit, Vennin- ger Erzsébet. Végül Kalesó János tanuló társaihoz buz­dító szavakat intézett, mely után dr. No gall László plébános rövid imája következett a hazáért. 3. Gróf Almásy Kálmánról kegycletes sza­vakban emlékezvén mog a plébános, a gróf által] tett alapítványok kamatait osztotta ki ól frtnyi! összegben; továbbá gróf Almásy-Cziráky 22 irtot és „Ezer óv emléke“ czimü könyveket és egy nagy kosár kalácsot osztott ki gróf Cziráky Jeanne, Almásy Irma és Dioniszia segédkezésóvel. 4. Az egész ifjúság kivonult az ezredéves fákhoz, hol Nogáll László plébános következő gyönyörű beszédet mondotta: „Mélyen tisztelt közönség! Az a honszeretet, amelyre mi tanítjuk ezt az ifjúságot, az titokteljes szerelemmel ragasz­kodik a földkerekség azon részéhez, melyet az isteni Gondviselés szülőföldül rendelt számunkra; az a honszeretet, melynek ezt az ifjúságot meg­nyerni óhajtjuk, kiváló vonzalommal viseltetik a nemzethez, melynek teste, vére, családtagja; az a honszeretet, melyre a nemzet reményét, az ifjúságot fölépíteni akarjuk, kószszivosen meg­osztja e hon örömeit és szenvedéseit és ha keli, áldoz vért, életet, tehetséget, erényt és vagyont a haza boldogulásáért. Ez a honszeretet keresz­tény jellem fénykoronája, ragyogó dísze ! M. k ! Ez a honszeretet az, amely ma velünk ünnepet ület, ez hozott ma ide bennünket, nagy Magyar- ország e kis darab részére I I Es most midőn egy ezredév messze -távo­lából hangzik felétek a honalapító Árpád és né­pének öröm, diadal kiáltása: „ez a föld, ez a föld, ami hazánk” Ugyanakkor csudálatos! egy hosszú ezredév után ez az ifjúság itt, melynek ereiben dicső vér foly, nagy ősök vére, a hon­foglaló magyarok lelkesedésével kiáltja: „ez a föld, ez a föld hazánk.“ M. k! Éltet a remény, hogy ez az ifjúság, mely szemünk fénye, mely lelkűnknek leggondja, aggodalma, igen ez az ifjúság tántorithatlan hűség­gel fog ragaszkodni Magyarország alkotmányá­hoz, függetlenségéhez, királyához és egyházához ! Eltet a remény, hogy a szülők e második évezred küszöbén is szent vallásunk elvei szerint Isten és a tiszta erkölcs szeretetére, áilapotbeli kötelmek pontos teljesítésére és magyar hazánk szerelmére fogják szelídséggel vezetni ezt az if­júságot, ez uj honfoglalókat, mert a királyi zsol- táros szerint: Ha az Ur nem építi a házat, hiábal fáradnak, akik ezt építik /* Es most midőn ily boldogító remónybeji ringatom lelkem, el nem mulaszthatom, hogy Ó Méltóságaiknak hálás köszönetemet ne nyilvánít­sam magas érdeklődésükért s .megjelenésükért, melylyel ez ünnep fényét emelték; hivatalos tes­tületek és magányosok szives rnegj elenóséért kö­szönet legyen, mert megjelenésük az ifjúság iránt való szerelmük dicső bizonyítéka. Most pedig m. k! hat ezredéves tölgyfát mellet az ifjúság a „második évezred reményé- ben ‘ elültetett sajátkezüleg annak jeléül, hogy ez az ifjúság, ifjúságunk, nagy ősök példájára a hazát kész ésszel, munkával, erénynyel vagyon­nal megtartani a jövőnek. Átadom a rom. kath. nagyközönségnek, melynek ha nem is ajánlom, kegyeletes gonddal fogja azokat gondozni; átadom e leilobogózott ezredéves fákat a második ezredév reményében." Beszed után az ifjúság a közönséggel együtt a szív melegével énekelte a „Hymnust". 5. Jelen voltak nagyrésze neveit az ezred­éves könyvbe beírta, kik között ott láttuk: Al- masy-Cziraky grófnét, gróf Almásy Gyorgynét gróf Cziráky Jeannét, gróf Almasv Irma és üionisziát, Szekér Mihály tisztartót, Böhm Mik­lóst és. nejét, Arzits jegyzőt, Steinhardt állomás főnököt, Bállá állatorvost, Kovács Máriát, Komar törvénytárét, Szekér kisasszonyokat összes egv- ház-tanácsosokat stb.; az iskolai helyiséget óriási neptömeg a déli órákban hagyta el oly lelkesült hangulatban, amiiiőt mag Kétegyházán a legt öregebb emberek tanúságai szerűt soha sem tapasztalt. A délutáni órákban Rosenzveig-fele magán­iskolákban hasonlóan sikerült jeles ünopélyt ren­dezett Rosenzveig tanító* Az ünnepély Böhm Miklós miniszteri iskola- látogató ós nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Kölcsey „Hymnusa“ után hazafi sza­valatok következtek, melyekben a jeles képzett­ségű Steinhardt Viola, továbbá Gelber Szeréna, Némedy Ella, Czigler Anna, Némedy Mariska, Rusznyák Margit, Kovács Gábor, Debreczeny Elemér, Szabulka József vettek részt. Steinhardt Viola III. oszt. tanuló a záróbeszédet lendülettel előadván, az összes növendékek a szózat olónek- léso után teljes megelégedéssel távoztak. A községi ünnepély a következóleg folyt le : Május hó kilenezodikén 180 frt áru húst ós 1-0 irt ára bort osztottak ki a szegénység közt és elkószitottók a népünnepélyhez a sátort és asztalokat. 10-ikóp, vasárnap nyolez órakor a községi képviselő testület diszülóst tartott, me­lyen Sailer Dénes magyar és Szerb Miklós román nyelven méltatta az ezeréves magyar állam fenn­állásának jelentőségét. A gyűlés után az egész képviselőtestület nemzeti szinü lobogók alatt a román templomba vonult. A templom kora reggel már zsúfolásig meg­telt. A hívek ünnepi ruhában és hazafiság lelke­sedésétől áthatottan jelentek meg az Ur házában' a hol a nagy mise bevógezte után pontbán 9 órakor érkezett meg a-községi képviselő testület zászlókkal, élén az elöljárósággal. A háiaadó istenitiszteleten Ardelean János, József és Beles Vazul lelkészek czolcbráltak. Á sz. evangélium felolvasása után Ardelean János József a szó­székre lépvén, "szép és lélekemelő szavakkal mél­tatta a nap jelentőségét, buzdítva híveit a haza- és félebaráti szeretetre, a tprvény tiszteletére és annak szigorú betartására. Ékes szavakkal ecse­telte ama körülményt, mint lép át szeretett ha­zánk a mai nappal a második évezredbe, kérve az egek Urát, hogy jövőben a balszerencse, viszálkodás, pártoskodás és semmi nomü villon­gás soha ne háborgassák e hont, mely mindnyá­junknak közös és szeretett kincsünk, hanem ki­ki közös erővel annak megszilárdítására ós virágzásán igazi szeretettel közreműködjék. Végül imára emelt kézzel áldást kórt a Felséges királyi párra, az uralkodóház összes tagjaira, a kormány-vezető férfiaira, az ország ós község lakosaira vallás- ós nemzetiség különbség nélkül. Eme szavait a hálaadó isteni tiszteletre égybegyült közönség hatalmas és ógbeszálló „Se treasca“ (éljen) kiáltással viszonozta. Jól esett az ünneplő közönség körébe látni, Lirileszku Péter nyug. esperes-plébánost Ferencz- József rend lovag kereszt tulajdonását, ós az octogenarius Ardeleán Mihály nyug. plébánost, kik — tekintve előre haladott korukat — ők is megjelentek az ünnepélyre, hogy jelenlétükkel annak fényét emeljék. A román istenitisztelet végeztével az egész képviselő-testület nemzeti szinü lobogó alatt a róni. kath. templomba vonult az összes román­sággal, a hol Te Deum ós hálaadó isteni szol­gálat tartatott. Ennek végeztével az. összes intel­ligenczia s rengeteg nép tömeg a községháza elé vonult, hol Sailer gyógyszerész tartott hazafias beszédet, majd Marczinyák vendéglős korcsmája előtt késő éjjelig mulatott testvéries egyetértés­ben czigányzene mellett a román ós magyar nép. A nópmulatságon gróf Cziráky Jeanne ós gróf I Cziráky-Almásy Erzsébet is résztvettek. Az in­telligens elem és a nép e napon a köztök levő válaszfalakat lerombolta ós egygyó olvadt. Az intelligens elem este bankettet rende­zett, melyen ez elem tagjai majdnem kivétel nélkül megjelentek Szekér Mihály uradalmi kor­mányzó elnöklete alatt. A banketten Steinhardt Kálmán állomásfőnök ós dr. Deák Zsigm. hazafias beszédeket mondottak. A jókedvű társaság csak késő éjjel oszlott szót. E vegyes vallásu ós nem­zetiségű községben jól esett látnunk, hogy magyar és román egyaránt üli meg Magyarország ezred­éves fennállását. Elismerés ezért Szerb Miklós jegyzőnek ós a román lelkészeknek! Füzes-Gyarmaton. Az ünnepély előre megállapított progranim szerint két részre oszlott, u. m. gyermek- és népünnepélyre. A gyermekünnepelyt a város összes tanítói ren­dezték. Álár 8-án este 9 órakor az összes harangok zúgása jelezte a másnap kezdődő ünnepséget. Május 9-én minden tanterem fel volt díszítve s többe ő felsége a király arczképe kifüggesztve s díszes ko­szorúkkal véve körül. Miután fel 8 órakor az összes harangok zúgása jelt adott az indulásra a 8 rét, az izraelita és n.-bucsai tanyai iskolák tanulói, szám szerint 75U-en, mindenik saját zászlója alatt nemzeti szin szalagokkal, csokrokkal, kokárdákkal I kisebb- nagyobb zászlókkal feldíszítve, tanítóik vezetése mel­lett, impozáns menetben vonultak a »piacztérre,« honnan a pompásul fellobogózott s koszorúkkal fcl- ékesitett ev. ref. templomban előre megállapitott sorrendben elhelyezkedtek. A nagy számban meg­jelent testületek s szülék a részökre kijelölt helye­ken szintén helyet foglalva : énekből s imából álló isteni tisztelet vette kezdetét, mely után a tulaj­donképem ünnepély kezdődött az összes tanulók ajkáról elhangzott Kölcsey Hymnuszának előadá­sával. — Ezután Szilágyi Márton, mint az ev. ref. iskolaszék elnöke szivet-lelket megható s- felemelő szavakkal jelezte az ünnepség ozélját, okát, mind­végig feszült figyelmet, sőt kitörő ielkesültséget va­rázsolva a jelenlevők szivébe. Kitörő éljenzéssel fo­gadott beszéde után következett a gyermekünne­pély, t. i. előadások földrajzból a gyönyörűen meg­koszorúzott Magyarország térképé előtt s különösen I történelemből s ide vonatkozó költemények sza­valása, »Houfidal« együttes előadása. Ezután ismét Szilágyi Márton vette át a szót, lelkesítő beszédet intézve a tanulósághoz, intve őket az igaz hazasze­retetre, király iránti hűségre s a díszes és nagy­számú hallgatóság nevében köszönetét mond az él­vezetes órákért, úgy vezetőiknek, mint szereplőik­nek. Az ünnepélyt a »Szózat« lelkesítő akkordjai rekesztől; be. A kirándulás anyagi czéljaira a köz­ségi elöljáróság 125 frtot szavazott meg, mely ada­kozásokkal 1B5—170 -írtra lett kiegészítve, igy el­kerülhető lett, hogy az egyes növendékek szülei bármily csekély részben is megterheltettek volna. Délután 2 órakor 7 mozsárlövés által lett je­lezve a kirándulás Ideje. A menet 6-os sorokban osztályonként zászlóik alatt kisebb-nagyobb zász­lókkal, nemzeti szinü kokárdákkal I jelvényekkel, vállszalagokkal díszítve megragadó látvány volt. — Kiindulás előtt a Szózatot elénekelték, kivonulás alatt a zenekar különféle indulót játszott s felváltva hazafias dalokat énekelve óriás: néző s kisérő kö­zönség élén az egyházi és községi elöljárósággal — megérkezett a menet az uradalmi »nagy gyepre.« Az egye3 iskolákat beosztva : az előre megállapitott terv szerint megkezdődtek a versenyek. Minden fiú­iskola részére 1—2 versenyfutás, táv és magas ugrás volt, mely reményen felül álkerült s a nyertesek a meghatározott 1 korona jvaimon felül egyesek ré­széről még 2, 3-szor ennyi jutalomban is részesül­tek. A leányok között megfelelő értékű jutalomkönyv az országos Eötvös alap által kiadott tüzér ere« Magyarország* sorsoltattak ki. Ha felemlítjük még, hogy a pereezosztás nem mindennapi jelenségei, különféle társasjátékok és dalok, melyeket az egyes osztályok és összes iskolák, a hallgatóság, éber fi­gyelme közt azok és a maguk szorakoztatasara elő­adtak és az állandó jó idő nagyban hozzájárultak a kirándulás sikeréhez, ha felemii jük, hogy a külön­féle hitfelekezetek, egyesületek, polgári hatóság elöl­járói mily szives örömest osztoztak a tanuló-ifjusúg ártatlan örömeiben s végül, ha nagy lelki örömünkre kinyilatkozta*hatjuk, hogy e kedves ünnepélyt sem­minemű kellemetlen incidens meg nem zavartass 6 óra után a hazavonulás époly élénk részvét s öröm­érzet nyilvánulásai közt teljesen kifogástalanul és impozánsan történt, mfnt a kivonulás: beszámoltunk a milleniumi* ünnepség ez első részéről. A május 10-én megtartott népünnepély előre megállapitott "terv szerint következőleg folyt le : előző este 9 fél 10 óráig az összes harangok zúgtak. Éjfélkor szintén fél órai harangszó jelezte a köze­ledő ünnepélyt.-Reggel fél 9 órakor 7 ágyulövés, mit az első harangszó, — háromnegyed 9-kor ismét 7 ágyulövés, mit a második harangszó követett. — Ugyanekkor felvonultak az úri kaszinó, polgári oU luasó-egylet, polgári olvasókör, polgári kör, iparegy- llet, izraelita hitközség, 1818—49. honvédegylel öreg tagjai mindenik testületileg saját zászlaja alatt s pél­dás rendben megtörtént a templomban az elhelyez­kedés a rendezők által’ kijelölt helyeken oly szép, sőt bámulatos rendben, hogy senkinek nem lehe­tett panasza a kimaradás vagy mellőztetés miatt. A nagyszerűen díszített, nemzeti szinü zászlókkal és számtalan koszorúval ékesített nagy, tágas templom minden része zsúfolásig megtelt. Az orgona erőtel­jes hangjaival több ezer honpolgár kebléből előtört az alkalmi hálaének', melyet a dalárda Kölcsey »Hymnuszának« szabályos és sikerült előadása zárt be. Ekkor a szószékre lépett Szilágyi Márton ev. ref. lelkész s gyönyörű alkalmi imában adott hálát a jó Istennek, a miért nemzetünknek a történelem tanúsága szerint oly ritka időt 1000 éves (nemzeti) á'lami létét megérni s azt megünnepelni engedte egyszersmind kérve-kérte több ezerre menő hazánk­fia szivbeli óhaját tolmácsolva, hogy adjon nemze­tünknek állandó békességet, a honfiak között testvéri szeretetet, egyetértést a beállott ezer évben is. — Ezután alkalmi egyházi beszéde alapjául Mózes II. k. 12. r. 14. v. K nap emlékezetben legyen tinálalok les ezt innepnek szemeljétek fel az Urnák a ti nem- Izetségtek között, vette fel s a szónoki tökély mesteri hangján tartott s benső érzelem tüzétől áthatott szavai mélyen meghatották a gyülekezetét. A dalárda ezután a szózatot adta elő'nagy hatással, melyet a közönség bezáró alkalmi éneke követett. A hála isteni tiszlelet után a templomból ki­vonuló közönség a 7 ágyulövést követő harangzúgás alatt a künnlevőkkel egyesülten a városháza udvarara vonult, hol a testületek zászlóik alatt körülállták a képviselőtestület’ által kőrülült zöld asztalt s meg­kezdődött a díszközgyűlés azzal, hogy Gyani András községi biró vázolva az ünnepség magasztos czélját, kiváló jelentőségét, a hazát és királyt éltetve : a dísz­közgyűlést megnyitja. Ezután Ke jer László községi jegyző lépett az emelvényre s hangulatos élőbeszéd tartása, után következő indítványt terjesztette ello- gadásra : »A közmivelődés és tudomány fejlesztése czél- jából — a millenniumi őrömüunep emlékére emel­jen a város kisdedooódat. Az igazság, jog védelmére s kiszolgáltatására vj városházat. Mely indítvány köz­lelkesedéssel elfogadtatván: Bácsi Dani jegyző lépett az emelvényre s benső érzelemtől dagadó hangon szavalta Petőfi »Magyarok Istene« ez. költeményét. Természetes, mindhárom szónok előadása kitörő él­jenzéssel fogadtatott. A népünnepély d, u. 2 órakor kezdődött s kö­vetkezőleg folyt le: délután 2 órakor 7 ágyulövés jelezte a menetben résztvevők elhelyezését. A kine­vezett rendezők ügyes, tapintatos utasításaik folytán hamarosan sorakoztak; elöl a nagyszámú bandérium, ezt követte a szamárversenyben résztvenni szándéko­zók menete. Utánuk a testületek, u. m.: közs. elöl­járóság, az ev. ref. egyháztanács, izr. hitközség, Kaszinó, Polgári olvasó-egylet, Polgári olvasó-kór, Pólgári-kör, Ipar-egylet stb., saját zászlaik alatt; mikor készen állt az indulásra, a dalárda nagy ha­tással énekelte a »Szózat«-ot, majd a zenekar rázen­dítette a »Rakóczi-indulót«, melynek ütemei alatt az impozáns menet példás rendben megiudult a Piacz- térről a Nagy-utczán, Sajtó-közön, Kis-utczán, Haj- nal-utczán, végig a vásártérre, mely a népmulalsag helyéül ki volt jelölve. A megérkezés és elhelyez­kedés után kezdetét vette a lóverseny. A versenypálya 8l)0 m. h. 3. dij oáztatott ki a nyerteseknek. Ezután jött a derült hangulatot keltő szamárverseny p díj­jal. A távfutás-verseny 200 m. pályán 4.díjjal. Ugrás­verseny 4 díjjal. Pózna mászás 5 és 7 öles árboczo- kon 2 dij. Zsákfutás 2 dij. Lepényevés | dij, ame­lyet követett zene és tácz. Természetesesen a vigadó közönség be-be látogatott a vendéglősök, korasmaro- sok sátrai alá is, hol az élénk jókedv, dal, szipor­kázó élezek s .egyéb mulattató beszédek nem Hiá­nyoztak a vig kedvű társaságokban. Alkonyaikor a népmulatságot az előírás szerint tüzi-játek fejezte be, melynek némely része meglepően sikerült. Ezután a vigadó közönség legnagyobb része haza vonult, ki­pihenendő a 2 nap izgalmait, elgondolkozni a lefolyt ünnepségek egy-egy kiemelkedő momentuma fölött s elmélkedni a magyar nemzetre virradt új fpfi év titokfátyoilal fedett jövőjén! Gyomén. A tulajdonkópeni ünnepély 9-ón iskolai unnepólylyel kezdődött. Reggel 7 órakor az összegyűlt gyermeksereg saját feiekezeto templo­maiban istenitiszteleten vett részt, honnét aztán zászlók alatt a tanitótestület által feldíszített ev. ref. központi iskola udvarán foglalt helyet, kör­nyezve a szülők s intelligenczia nagy összege által. Felharsant az ozerkótszáz gyermek által énekelt „Hymnus", melyet a közönség levett kalappal állva hallgatott végig. Majd Kálmán Farkas ev. ref. lelkész' s iskolaszéki elnök áUt lél s. rövid, lelkes szavak­ban vázolva az ünnepség ezóiját s magasztos voltát buzditá az ifjúságot, a haza virága, hogy a nagy ősökhöz igyekezzenek méltó utódokká lenni. S hogy e napot, mely édes hazánk tör­ténetének mintegy fordulópontját képezi soha, do soha el ne feledjék. A hatásos megnyitó beszéd után a gyer­mekek szereplőé vette kezdetét a minisztérium által kiadott tervezet szerint, melyet közben- közben Veress Lajos rektor felolvasása, majd a „Honfidal“ eléneklése ós Szüts Györgyr tanító szabad előadása szakított meg, nem kevéssé emelve az ünnepély hatását. Schulcz Jenő ág. ev. lelkész s iskolaszéki elnök ur remek záróbeszédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents