Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-04-26 / 17. szám

a maguk igénytelenségükben és az eredetihez való teljes hűségükben nagy gyönyörűséget nyújtanak majd a vidékről felránduló polgárságnak.

A kiállítás innenső területének további részét a haditengerészeti csarnok, a hadfelszerelési pavilion, a. kiállítási igazgatóságépülete, a pusztaszeri pavilion, József főherczeg csatorna stb. tölti ki, kifogyhatatlan’ anyagát szolgáltatva a a kiállítás pazar látnivalóinak.

Mindezek az épületek immár teljesen készen állnak. Egy-két simítás, egy-két kalapácsütés van hátra legfeljebb. De azért az egész terület visszhangzik a dolgos kezek munkájától, melyek a, megnyitás közeledtére kétszeres buzgósággal munkálkodnak. A kiállítók és alkalmazottaik maguk is nagy forgalmat csinálnak odakünn : ők végzik a kiállítás hivatalos osztályával együtt az elrendezés és csoportoitás nehéz munkáját.

A hátralevő tiz nap tehát a berendezkedés tökéletes befejezésére, az utak eltakarítására s az ültetvények gondos elhelyezésére szolgál. Mire május másodikénak hajnala földerül, az egész, mint egy mesebeli tündérváros fog ott állni az ünneplő közönség, előtt.

A megnyitás ünnepsége méltó leszen a nagyszerű alkalomhoz, ó Felsége a király, Erzsébet királyasszony, az uralkodó család föherczegei és főherczegnői, a magyar törvényhozás tagjai, a tudomány és művészet, az ipar és kereskedelem képviselőt, a fővárosi hatóság és a vidék teljes képviselete, a bel- és külföldi sajtó férfiai a megnyitásra meghívott nagy közönség, valamennyien teljes díszben többnyire diszmagyarban, örökem- lékezetü mozzanattá teszik a megnyitás ünnepélyét.

Szebb napja mint ez, még nem volt az ujabbkori Magyarországnak. A szellem és a munkáló kéz fölemelő harmóniájában nyitjuk meg az ezeréves forduló emlékünnepet. Király és nemzet, egyéforrva a hazafias érzés melegében, világraszóló egyértelműséggel fogja hirdetni erőnket, képességeinket, a honi földhöz és alkotmányhoz való hűséges ragaszkodásunkat A nemzet dicsőséges múltjának és gazdag jelenének fölemelő tanulságaihoz vezet be a megnyitás ünnepélye. Bízva bizhatunk benne, hogy a siker, melynek gyökerei a nemzet tizszázados múltjában, a magyar szellem és kéz csodás erejű munkájában és a kiállítás létrehozóinak önfeláldozó buz- góságában gyökeredzik, méltóan fogja megkoronázni az ezredéves kiállitás nagyszerű alkotását.

Halász Gyula«

Hírek.

A vármegye millenáris díszközgyűlésére e hét s folyamán küldetnek szét a meghívók a bizottság i tagjainak. Az ünnepi közgyűlésen csupán a mille- i niumra vonatkozó előterjesztések lesznek, a tavaszi rendes közgyűlés május hó utolsó napjain fog megtartatni.

. A millenáris ünnepségek kezdetén, illetőleg az ; országos kiállítás megnyitásán Békésvármegyét Tál- lián Bála főispán, dr. Fábry Sándor alispán, gr ' Almaty Dénes és Geiszt Gyula törvényhatósági bi- r zottsági tagok fogják képviselni.

* A király adománya, ö Felsége a király özv. 5 Csereklyei Dióniziusné szül. Nagy Lidia k.-ladányi s lakosnőnek a cabinet iroda által 10 frt segély ösz- - szeget utal vány oztatott.

A béké8megyei gazdasági egylet, múlt vasár- ’ napon tartott választmányi ülésében — Tallián Béla , főispánnak előterjesztése folytán — lemondott a s pünköst másodnapján ez évben is megtartani őzéi zott csabai lóverseny rendezéséről. Részünkről ugyan azt tartottuk volna a gazdasági egylet hivatásában állónak, hogy a millenáris lóversenyt — mint arra legilletékesebb testület — ő rendezze s eme állás- n pontból indult ki a millenáris bizottság is, amidőn k lóversenyt is felvett a millenáris programmba; de

ha már a gazdasági egylet intézőitől olyfokd önmeg-| tagadás nem várható, hogy gyulai gyepen rendezzenek lóversenyt: az előzmények után lovagias készséggel honoráljuk azt is, hogy önmegtagadásuk legalább a csabai lóverseny elejtéséig terjedt. A választmány a járót* mezőgazdasági bizottságokba két- két tagot jelölt ki s pedig: a gyulai járásba Hoffmann Mihály és Gerlein Reinhartot, a csabai járásba Szalay József és Kocziszky Mihályt, a békési járásba Bakucz Tivadar és Morvái Mihályt, a szeghalmi járásba Reck Géza s Péter Andrást, az orosházi járásba Székács István és Dáni Józsefet, a szarvasi járásba gr. Bolza Géza s Mázor Józsefet, a gyomai járásba Kherndl György és Kalocsa Istvánt. A hazai általános biztosító részvénytársaság jégkár biztosítási díjtáblázatát és a nyújtandó kedvezményekről szóló tudósítást, nemkülönben hogy a kukoricza szállítás díjtétele az államvasuta- kon leszállittatott, a választmány tudomásul vévén, az ülés, amelyen Beliczey István helyett dr. Zsilinszky Endre elnökölt, befejeztetett.

A nagyváradi .Szabadság“ pénteki számában következő közlemény olvasható: vEgy plébános lemondása11. Gróh Ferencz gyulai plébános —Göndöos Benedek utóda, ki sokáig volt Nagyváradon az apá- czák zárdalelkésze — jelenleg viselt állásáról mint értesülünk, lemondott; lemondását már be is adta gróf Wenckheim Frigyeshez, a plébánia kegyúrihoz.* Legilletékesebb helyről vett értesülésünk szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak; nevezetesen plébánosunknak, mint Istenben boldogult Göndöcs Benedek utódának, nehéz helyzete daczára, alig két évi lelkészkedése után teljes mértékben sikerűit nemcsak híveinek bizalmát és azeretetét, ha nem más hitfelekezetbeliek őszinte tiszteletét is megnyerni úgy, hogy esetleges lemondása — melyről ismételjük sem szó sem ok nincsen — minden rendű • rangú körben őszinte fájdalmat keltőit volna. — Igaz örömünkre szolgál tehát, hogy az alaptalan kósza bírt határozottan dementálhatjuk.

A vármegye közkórháza még múlt évben át dolgozott, illetőleg módosított alapszabályait a bel ögyminiszter most már végleg jóváhagyta. Az új alapszabályok egyik lényeges intézkedése, hogy a kórház igazgatója, a kórház rendszerinti rangidősebb osztályorvosa; ezen esetben dr. Berket Sándor tiszteletbeli megyei fő s kórházi osztályorvoB, akire az igazgatói jogok és kötelességek háramlót- tak. A kórházi bizottság a szabályrendelet új intézkedései életbe lépése okáért tegnap délután ülést tartott.

A bóké8megyei közművelődési egylet — mint ilyen — részt vett a hazai közművelődési egyletek által rendezendő kollektív ezredéves országos kiállításon. Oláh György alelnök, Fürdők István igaz gató suKóbn Dávid titkár á napokban választották ki s küldötték fel a múzeumból a mütörténelmi régészeti szempontból kiválóan érdekes és becses tárgyakat, nevezetesen az avar sisakot, czentaurt, köbaltákat, kövesült gabonakévét és nádat, avar csákány és paizstartót, különféle agyagleleteket stb összesen harminczkét érdekesnél érdekesebb tár gyat, ezenkívül kiállítják a régész és közművelődés történeti társulatnak alakulása óta összes kiad ványait is.

A csabai földmivea iskola’tervezetén eszközölt módosításokat a földmivelési miniszter jóváhagyta Az építésére vonatkozó árlejtésre érkezett ajánlatok ma bontatnak fel és ba — mint feltételezhető -- elfogadható ajánlat történt, az építés azonnal folya matba tétetik.

A hat uj járási Írnok rendszeresítését a bel ügyminiszter jóváhagyta. Az uj állások tudvalevőleg már az egyházpolitikai uj törvények életbeléptét megelőzőleg betöltettek.

A millenáris élőfákat a vármegye minden köz ségében elültették, sok helyen nemcsak a községek hanem egyházak, társadalmi testületek, sőt magán egyének is. Az alispán is ültett a vármegyebá: udvarára négy darab millenáris fát, két hársat és két platánt.

A gyomai reménybeli második gyógyszertárra reflektálnak Wieland Gyula s Gönczy Lajos, akik nek kérvényét a belügyminiszter további tárgyalás végett leküldte a vármegyéhez.

Miniszteri kiküldöttek. Lestyánszky Sándor föld mivelésügyi miniszteri osztálytanácsos és dr. Koos Mihály miniszteri fogalmazó Lukács Endre várme gyei tb. főjegyző társaságában folyó hó 15, 16, és 17-én a vármegyében körutat tettek azon czélból hogy az 1894. évi november hó 1-én életbe lépett mezőgazdasági és mezőrendőri törvény mikénti végrehajtásáról meggyőződést szerezzenek és közvetlen tapasztalat alapján adatokat gyűjtésnek arra nézve, hogy az említett törvény a mezőgazdasági élet fej lődésére mily hatással bir. A bizottság Orosháza és Szarvas községeket, továbbá Gyula várost látogatta meg. A miniszteri osztálytanácsos a tapasztaltak felett teljes elismerését nyilvánította és megelége désének több ízben a leghizelgőbb szavakban adott kifejezést.

A katonai fősorozás Orosházán a következő eredménynyel folyt le: összeiratott a három kor osztályban 1087, besoroztatok a közös hadsereg és a honvédség ujonczjutalékába 398, a póttartalékba 55, visszabelyeztetett 588, távolmaradt 48 és telje sen ismeretlen 81 hadköteles. Ezzel az újonczálii tás az egész vármegye területén befejeztetett.

Millenium és majális. A gyulai rk. iskolák ezredévi ünnepélye és majálisa közbejött elhárít hatlan akadályok miatt május 9 ről május 20-ra

nalaaztatott, s ezt az ünnepély Bikere követelte, midőn is az erdő és az idő felmelegedésére de különösen a szülők és a polgárság nagyobb részvététére több kilátás van, s általánosabbá lesz az ün- epély, mint közvetlen vásár hete előtt lett volna erre pedig a tantestület nagy súlyt fektet. A majális a remetei uradalmi majorban s a mellette elterülő kis erdőben fog tartatni, mely helyet e czálra s uradalom már átengedni szives volt. Egyben egemlitjük, hogy a róm. katb. anyatemplomban hivatalos ünnep napján, tartandó ezredévi hálaisteni tisztelet alkelmábó! a gyuJai poig4rj dalkör

énekelni fog.

.... A miilonáris lóverseny iránt mutatkozó nagy érdeklődés egyre fokozattabnakmutatkozik. Az előkészületek

bel ír“p r 8 avor8enypálya már rendh!tók nevezések május első napjaira várh.Ók 8a ver8e°y rendezője Deimel Lajos fő- számvevőhoz intézett nagyszámú kérdezősködósekből ítélve, szép eredmény várható a nevezésekre. A ver- seny szünetei alatt az aradi 33 gyalogezred katona- enekara fag gatnom s valószínű, hogy az este tárandó veres-kereszt balra is a katonazenekar szolgál- atja a zenét. A hölgyek dijára való gyűjtés a lehető legszebb eredménnyel folyik s az emléktárgy ezerszáz korona értékű lesz. Az ügető verseny első dija, valószínűleg hasonlóan tiszteletdijjá fog alakulni A Pálya külső vendéglőjében Berodek István, a belső endégloben pedig Büszkéik fogják az italokat szol- gaitatm.

j Csorvás és a millenium. Csorvás községe kép- viselőtestulete elhatározta, hogy május 10-fn mil- lenan. ünnepélyt rendez. Délelőtt a képviselőtestü- et a városházénál összegyűlvén ünnepélyes isteni tiszteletre vonul, a ref. templomba. Délután nép- mulatság lesz. A piaczteret és a többi utczékat a község 6000 fával ültette be a millenium emlékére.

f ®ZÖbe,re,!y községe a millenium emlékére 2000 fr os alapítványt tesz, melynek kamatait sze- gény iskolás gyermekek jutalmazására és segélyezésére fordítják. Miután a község nélkülöz egy üdü- esre alkalmas közkertet, a község egy népkert létesítését mondja ki. Kimondotta a képviselőtestü- et, hogy a mezőberényi iskoláknál levő iskolai könyvtárakat gyarapítja s azokra segélyt szavaz meg, egyben minden iskola számára megveszi Bé- késvármegye és a gazdasági egylet monográfiáját. Hasonloképen az olvasókörök könyvtár sorait iel- zett művekkel gyarapítja. Maga a jubiláns ünnepély a következő lesz a képviselőtestület megállapodása alapján: Május 9-én tartatnék meg azisko- lásgyermekek ünnepélye, a zenét a község felajánlja. Május 10-én pedig hajnali ébresztőre a zenekarok az összes utczákat zeneszóval bejárják. Az nap dó után a felnőttek részére tánczmulatságot rendeznek. A nap emlékére érmeket veret és azt az iskolás gyermekek között kiosztatja. Az emlékérem egyik oldalán M. Beróny község czimere .Az ezredév emlékére,“ másik oldalán „1896. május 10 « felirat lesz. Ugyancsak május 10-én mozsárlövések lógják a lakosságot a nap jelentőségére figyelmez‘etDux“^flelÖtt Wla8d6 i8teni ti8ztelet 8Z összes egyházaknál, melyen az elöljáróság és képviselőtestület vesznek részt a községi tisztviselőkkel együtt Az isteni tisztelet után községi képviselőtestületi diBzgyüles tartatik, a hol a megnyitó beszédet M. Braun József községi első jegyző, az ünnepi bőszé- det ifj. Jeszenszky Károly lelkész fogja tartani. Ezen közgyűlésről diszkiadásu jegyzőkönyvek fognak a bizottsági tagoknak adatni megőrzésül, melyben a beszédek íb benfoglaltatnak. Este a „Magyar Király* dísztermében ünnepi közvacsora lesz.

A millenáris vereskereszt-bál rendező bizottsága már kibocsájtotta a meghívókat május 12-re. Az illéssel kiállított egyszerű meghivó a Dobay János-féle nyomdából került ki s következőleg hangzik: Az országos vörös-kereszt egylet gyulai fiókja 1896-ik évi május hó 12-én Millenium alkal- mából tánczvigalmat rendez saját pénztára javára a Göndócs-népkerti pavilion dísztermében. Tallián Béla, egyl. elnök. 1 álltán Báláné, társ-elnök. — A bál este fél 9 órakor kezdődik. Belópti-jegy: sze- mélyjegy 3 korona, családjegy 8 korona, karzatjegy 4 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A rendező bizottsági megkeresések Gyulafi Endre jegyzőhöz intézendők. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Miután több mint ezer meghivó ment szerte, s tekintve a különben is igen nagynak mutatkozó érdeklődést biztosra vehetjük, hogy a milleniumi vereskereszt- bál kiváló nagy sikerű leend.

Gyulai lány sikere fővárosi színpadon. A bu- dapesti Solymosy szinésziskola növendékei az elmúlt szombaton a Várszínház színpadán az „Olt- hon* czimü drámában léptek fel. Bennünket közelebbről érdeklő dolog azonban, hogy Bajóssy Ilona városunk szülöttének első fellépte volt ez alkalommal, ki teljes sikert aratott első debu tjével. A darabban a nagynénit alakította — s mint a Pesti Napló“ Írja - eredeti, önálló felfogással alakított s ötletes sokoldalú tehetségnek Ígérkezett debut- jével, A fiatal szini növendék a múlt évi Gyulán tartott műkedvelői előadáson nyerte az első inpul- zust, hogy a szini pályára lépjen, mikor is a „Bál- királynő--ben a mama szerepét meglepő siker mellett alakította.

Virághullás. Bócz Géza törvényszéki bírót és családját lesújtó csspás érte. Kis fiuk, illetve kis testvérük Bócf EmiJ »zenderült jobblétre e hó 22-én, hoae^ea és súlyos szenvedés után, másfél éves korában. A kis halott temetése csütörtökön

— Fenomenális egy asszony!

A mire Judit egész szárazon jegyezte meg :]

— Kár, hogy előbb nem találkoztatok.

Másnap reggel aztán Bódi bácsi ‘ tudtára

adta szerető rokonainak, hogy szándékában van a napokbn elutazni. Nem jó itt a levegő. Más] szóval: Oszolj község, .nincs vendégség.

* *

*

Egy év telt el azóta.

Ismét együtt van az egész család sz. Al- másdon. Most is az öreg hívta meg őket, daczára, hogy ő már nem fogad több vendéget ebben a földi életben. Egy reggelre nagyon csöndes ember lett belőle, aki soha többé nem gyötri az ö fehér rabszolgáit. Halála előtt nehány nappal megírta végrendeletét, aztán lefe küdt az ágyba, hogy meghaljon csöndesen. S az sikerült is neki.

Csak úgy halt meg, magától. A nélkül hogy beteg lett volna. Felesleges is az, egy olyan öreg embernek. Aztán kivitték a faluvégi kis temetőbe, hol atyja, nagyatyja alusszák örök álmokat.

Temetése útán a fekete ruhás társaság az ebédlőben gyűlt össze, a végrendelet fölolvasására. Lajos és a felesége azóta sem találkoztak kedves rokonaikkal, mint akkor az egyszer meg most. A kamarásék és Murahátyék most még annyiba sem veszik őket, mint első találkozá suk alkalmával. Hiszen most már nincs kitől tartani. A végrendelet meg van. Akár jó, akár rossz, azt megmásítani többé nem lehet.

Lajosék különben nem sokat törődnek ve- lök. Muki most is olyan kedves hozzájuk, mint volt egy év előtt s a huszár most is olyan szívesen legelteti szemeit a szép asszonyon, a miért a Muraháty lányok még mindig haragusznak.

Hanem igazán megharagudni — a többieknek is — csak akkor volt okuk, mikor a jegyző fölolvasta a végrendeletet, a melyben Boldizsár bácsi összes ingó és ingatlan vagyonát kedves öcscsének, Sövényes Lajosnak hagyományozta. Egyszerű, rövid, érthető az egész végrendelet, nem kell ahhoz kommentár.

A sok fekete ruhás rokon mindenféle szint öltött rá, hogy végig hallgatta, némelyik meg egész megszintelenedett, csak az Irén édes szép arcza maradt változatlan, mialatt halkan pár szót váltott a férjével. Lajos pedig megszólalt, föntszóval érthetően:

— Egy perczig sem akarom tévedésben tartani az én kedves rokonaimat a fölött, mintha én őket megakarnám rövidíteni. S itt ezennel ünnepélyesen kijelentem, úgy a magam, de kü Ionosén feleségem óhajából, hogy az örökségből csak annyit fogadunk el, amennyi egyenlő osztozkodás után ránk esik. A többiről lemondunk, kedves rokonaink javára. Szólj, édes angyalom! ez a te óhajod is, ugyebár?

S a kis menyecske egész elfogulatlanul felelt, az 6 csengő hangján;

— Tiszta szivemből csatlakozom férjem ajánlatához, annál inkább, mert csak arról mondunk le, ami jog szerint úgy sem illetne minket.

Aztán szívélyesen kezet fog Mukival, a hu szárnak pedig belé csap a tenyerébe s azt mondja, hegy :

— Tschau 1

S miután szertartásosan meghajtotta magát

a többiek előtt is, karját a férje karjába öltve távoznak mindketten.

A főhadnagy elragadtatással bámul utánna s biztosan azt gondolja magában, hogy:

— Koloszszál snájdig egy asszony!

i

i

I

<

1

i

i

í

]

I

I

i

i

I

I

I

apró, de csinos külsejű czukrászda, majd a má^i lomipar, a borászat, a sokszorosító, a kocsi- és czukoripar stb csarnokai emelkednek tarka változatosságban, az építési technika művészetével ideállitva, tömören és tetszetően, arányosságra és elrendezésre nézve egyaránt nagy szakértelemmel fölépítve. Azután ebben a területrészben találjuk még a közoktatás nemesen egyszerű pavillonját, a közegészségi és igazságügyi csarnokot, a meteorologia, a mezőgazdaság, a kertészet, a dohányjövedék épületeit, melyek már valamennyien úgyszólván teljesen készen állnak § most már csak belső berendezésük és környékük parkírozása van hátra.

De ez csak a kiállítási terület egyik része, Az érdekesebb, a miben a kiállitás igazi vonzó- $ ereje és még soha nem látott fölülmulhatlan látványossága van, az a terület tó f.-löli részlete, Azon emelkedik ki első sorban az ezeréves múltnak gazdagon fölépített ékes monumentuma, a történelmi főcsoport. Az építési művészetnek nincs Magyarországon ennél ékesebb és méltóbb tanúsága. A csodálat és lelkesedés érzésével áll meg a néző e hatalmas csoportozat előtt, mely a magyar építészet fejlődésében határvonalakat jelölő három építési stilt foglalja magában. Ott van a legrégibb román, kiegészítve az átél- lenben épült díszes jaáki templommal, az erede- tinek megszólalásig hü utánzatával, azután í csúcsíves részlet, a mi a magyar építészet történetének középső mozzanata s végül a renais- sáncé, mely pazarul gazdag ékitményeivel a legszebb látnivalót szólgáltatja.

Mindennek folytatása a szintén történet érdekű fekete hid s a csoportot környékező tó mely az egésznek utolérhetlen festőiséget és ér dekességet kölcsönöz.

A történelmi csoport egyes szakaszait szintén most rendezik. Tömérdek és milliókat éri kincsek halmozódnak ott özsze, ritka példányait szolgáltatva a történeti ereklyéknek, a melyet közt nem egy a legrégibb idők díszes maradványa A műkincsek gazdagságára elegendő bizonyság hogy maga ő felsége több mint egy millió fo rintot érő műkincseit küldte meg a kiállításnak Vámbéry Ármin, a kiváló orientalista, most vai Konstantinápolyban, hogy a szultán nagylelkű séggel átengedett kincseit ideszállitsa. Emlék tárgyakat küldtek a legelőkelőbb fejedelmi sze mélyek: a német császár, Oszkár svéd király Teck angol herczeg s a magyar mágnásvilá] számos tagja, kik hazafias készséggel küldték b az őseikről rájuk maradt nagyérdekü műemlékei két. A főpapok és a szerzetek is ritka hajlandc ságot tanúsítottak a birtokukban levő emlék tárgyak átengedésével. Egyszóval pazar gazdagsá; lesz a történelmi csoportban, csupa nemzeti era lék, nevezetes időszakok maradványai, szépek é jellemzőek, ragyogók és értékesek. A történelrr csoport belső része, mely valóságos labirintus tele lesz ezekkel a díszes műkincsekkel, a rae jyeket most rendeznek el a különböző szék Tényekben, a különböző helyiségekben, a sze rint a milyen korhoz, a milyen csoportba tartóz nak, hogy teljesen hű és tanulságos kép egészits ki a nagyszerű és maradandó hatású sorozatot.

De a történeti emlékek szemkápráztató lát ványosSágán kívül is van a történelmi csopor belsejének egy-két olyan vonása, a mi a leg nagyobb érdeklődésre tarthat számot: ezek egyik a Bakács-kápolna, a vajdahunyadi vár bels csarnokai s az egész csoportot díszítő üveg- t falfestmények stb., melyek az eredeti művészei nek teljesen hü utánzásai.

A történelmi főcsoport szigeten nyugszil melyet a kiállítás további területével a már éti litett hid köt össze. Mindjárt a hídról letérvi ott emelkedik a pozsonyi városháza, magas t széles tornyával, a mely a háziiparnak ad hajh kot és mellette a falu temploma, a hol gr( Zichy Jenőnek az ösházaból hozott rendkivi gazdag és érdekes etnográfiái és egyéb gyüjte ménye lesz kiállítva.

Onnan kezdve nyílik a kiállítási falu hároi utczája, ezek a kedves, egyszerű házikók, melye