Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-04-05 / 14. szám
tisztemből kifolyólag kötelességem malicziozu- san konstatálni, hogy se czigánygyereket, se vasvillát, se kénköves tüzes esőt, se földrengést nem láttunk és nem észleltünk, Márczius 29-én beborult ugyan egy kicsit és a kritikus nap kritikán aluli komisz időt hozott a nyakunkra, de viharokról, vagy „annak megfelelő magas hőfokról* nincs tudomásunk. A nagy leveli béka tehát nem jól kuruttyolt. „Lapunk egyik barátja* ugyan, ki megijedvén a borulni kezdő időtől, bájában beült a Központiba, constatált földrengést is, beszélt czigányokról is, de miután két liter bor okozta rózsaszín fátylon keresztül szemlélte e földi, siralomvölgyet, nem elég autentikus forrás. Ergó Falb tata áprilist járatott velünk — márcziusban. Ez, tekintve azt, hoey vannak emberek, kik minden hó elsején áprilist járatnak a hitelezőikkel, nem olyan nagy bűn, hogy érte kígyót, békát kiáltsunk Falb professorra. Hát hiszen én se tudnám megmondani, milyen idő lesz holnapután, mégis becsületes ember vagyok, mért ne lenne Falb is. * * — Mamuska — kérdi a szőke Klárika, mért harangoznak ma olyan erősen a toronyban? — Ma megy el a nagy harang Rómába kis lányom. (Két perez szünet.) — Mamuska, úgy-e te is voltai a múltkor Rómába, mielőtt Ferikét hozta a gólya? — Igen, kis lányom. (Két perez szünet.) — Mamuska, a nagy harang is hoz majd kicsi harangot Rómából ? * * * Ez a dialóg különben nagycsütörtökön folyt le a gyerekszobában s én csak azért hozom fel, mert biz’ isten nem tudok egyebet írni a nagyhétről. Olyan tárgy, a miről csak ciceróval szedett czikkben lehet beszélni, vagy pedig elmélkedéssel kötni le az olvasót. Tapasztalatom szerint azonban az olvasó ilyenkor eldobja az újságot. Azért nem is elmélkedem a vallás megható nagy misteriumai felől, profán kezekkel nem nyúlok ahhoz, miről csak ihletett száj beszélhet. Annyit jelzek, hogy szól a nagypénteki kereplő (nem anyósvicc!) és a tizenhárom éven aluli gyerekek gyűjtik össze a névsort a meglocsolandó lányokról. Öles hosszú máris egy-egy ilyen csemete névsora. A házakat ők épen úgy klasszifikálják mint a házasulandó fia’ al embgrek a manyasz^ szonyjelölteket hozomány' szerint. Kinyitó tojás, szalonczukedli, narancs, datolya első fokozat. Tyúktojás, halsüteinény-osz- togatók a második rangsorba esnek. Ezen alúl nem numerái senki a locsolódó fiúknak. — Ne menjetek oda, tavaly hármunknak adtak egy hatost, még ráfizettünk a rózsavizzel ■ a locsolódásra, — inti egyik ékesebb kamasz, kinek e téren tapasztalatai vannak, a fiatalabb generáczió járatlanabb tagjait. Mikor aztán hazatérnek a locsolódásból, dús zsákmánytól duzzadó zsebbel és összekötött zsebkendőkkel kezükben, kezdődik az osztozkodás. — Ezt én kaptam, ezt te... — Nem igaz, ez a szép tojás az enyém... A vége az, hogy összekapnak és a húsvéti tojásokat egymás fejéhez vágdossák, mígnem a nádpálczával megjelenő tata vagy mama véget nem vet a verekedésnek. A csemeték bömbölnek és ... és ... ez a húsvéti ünnep epilógusa, A felnőttek húsvétjáról nem beszélek. ók is locsolódnak, ők is felkeresnek sok, sok lányos házat — és végül ők is földrengést konstatálnak, még ha nem is jelzi Falb professor. —re. Irodalom. A müveit közönség érdeklődését a május elején megkezdődő nagy ünnepségek már a legteljesebb mértékben fölkeltették. A kiállítás megnyitása, a külföldi fejedelmek látogatása, az uj parlament ünnepélyes felavatása, a szent korona körülhordo- zása, a diszbandérium felvonulása, a történelmi nagy díszmenet, a kongresszusok stb. stb. minden nap egy-egy nagy és jelentőségteljes eseményt képeznek. A nagy közönség bizonyára a legkimeritőbb értesülést kívánja szerezni a történendőkről. A ^Magyarország“ politikai napilap szerkesztősége már megtett minden intézkedést, hogy a közönséget az ünnepélyekről és a lefolyandó eseményekről a legbehatóbban tájékoztassa Kiterjedt hírszolgálattal és a legtökéletesebb technikai berendezéssel a „Magyarország“ lehetővé teszi, hogy az ország közönsége egy félnappal sok helyen egy egész nappal előbb értesüljön az eseményekről, mint eddig. A „Magyarország* már az éjjeli postákkal elszállit- tatván, a vidék közönsége a „Magyarországában már reggel olvashatja mindazt, ami előző nap történt. Tehát az összes ünnepélyeket, beszédeket, tárgyalásokat; szóval az összes bel- és külföldi eseményeket. „Magyarország“ azonkívül is a legtartalmasabb és leggazdagabb lap. Vezérczikket az ország legelső publiczistája: Bartha Miklós írja, akinek czikkei eseményszámba mennek. A „Ma gyár ország“ teljesen szabad és független lap, véle ményében nem befolyásoltatja magát senki és semmi által, csakis a közönség érdeke és az igazság Iátál. Ezen fellépése biztositotta számára már eddig1 is a közönség osztatlan elismerését. Úgy hogy a „Magyarország“ ma a legelterjedtebb lapoknak eggiké, A nMagyarország“ felelős szerkesztője Holló Lajos dr. orsz. képviselő. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, egy évre 14 frt. — Megrendelósék levelező lapon a kiadő-hivatalba (Budapest Sándor u. 2.) eszközölhetők. Egyes szám Iára 5 kr. Az Ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás czimü Laurencic Oyula kiadásában megjelenő díszmű 5-ik, kiválóan szép füzetét vettük, Magyarország természeti szépségeit még hazánkban is oly kevesen ösmerik, hogy őszinte örömmel kell, hogy fogadjuk azokat az irodalmi műveket, amelyek különös súlyt fektetnek arra, hogy ezeket a gyönyörű vidékeket bemutassák. Az idegen, ki Magyarország határait annak bármely pontján átlépi, bámulva' áll meg, hogy elmerüljön a táj pompájának szemlélésében s bizonyára elgondolja, mily gazdag lehet ez az ország természeti kincsekben, ha már a bejárat ilyen fönséges. A mindenható természet örökkévaló szépségeiben Magyarország leirhatlanul gazdag s midőn e füzet gyönyörű reprodukeziót nézzük, eszünkbe kell, hogy jusson koszorús költőnk szózata: „Hazádnak rendületlenül . . .“ Lapunk tere nem engedi meg, hogy minden egyes képről hosszabb ismertetést közöljünk s igy csupán azoknak röviden való megemlítésére szorítkozunk. A csorsztyni sziklasor Galiczia határán csodaszépségével lebilincselő látványt nyújt. A tordai hasadét három részben bemutatott reprodukeziója a természet alkotásának remekét képezi. Törcsvár, a Bárczaság legszebb vidéke. Bártfa fürdő a hazai gyógyfürdők leghíresebbje örökszép fenyveseivel s a csodával határos forrásaival a szenvedő emberiség reménységét képezik. Ungvár latóképének szemlélésénél a honfoglalásnak történetileg érdekes része jutJ eszünkbe, amennyiben vára már a magyarok bejövetelénél erősség volt, amelyet Árpád ellenállhatatlan seregei, a diadalmasan bevonuló magyarok] vettek be. A szuljini kaszkádok a remek vízesésekkel a^ Karszt bámulatos szépségeit tünteti fel. Toroczkó városa, az előtérben az ottani nép viseletben bemutatott lakodalmas menettel, érdekes látvány. A fő- és székváros képei közül.- a Duna-I korzó palotasoraival, a Császár- és Lukács-fürdők, a Magy. kir. államvasutak arkádpalotája, a Műcsarnok, újabban Flasticon és a zeneakadémia palotája fönséges pompája a főváros építészeti remekeinek. Az ezredéves kiállítás három képe: A kereskedelem-, pénz- és hitelügyi osarnok, a kiállítási falu temploma és házai és az erdészeti csarnok méltó folytatása az előző füzetekben bemutatott kiállítási építkezéseknek. Ezek vannak hivatva az érdeklődést a kiállítás iránt már most felkölteni, mintegy vonzerőt gyakorolva minden nemzet népeire. Csak jöjjön el hozzánk a franczia, angol, olasz, német és valamennyi, a ki saját nemzetének nagyságára büszke és bámulja meg ezredéves fennállásunk megünneplésére létesült kiállításunk csodáit, hatalmas nemzetünk nagyi életrevalóságát, az emberi fejlődésnek ezen impozáns megnyilatkozását. Kapható minden budapesti és vidéki könyvkereskedésében; megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, TerÁz-körút 38, félemelet (Kunosy Vilmos és fia! műintézetében). „Az Ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás* egyes füzeteinek ára 40 kr., tehát az egész, 12 füzetből álló diszmű csak 4 frt 80 krbá kerül. A pest szolnoki csatorna. E czimen az „Ipar- ügyek* czimü szaklap, mint a hazai ipartestületek szakközlönye április 1 én megjelenő számában egy igen érdekes műszaki történeti okiratot közöl, mely nemcsak a szakköröket, hanem a nagy közönséget is érdekelni fogja, mert a Duna és Tisza közti budapesti csatorna terve máig sincs megvalósítva; ez pedig mai vasúti hálózatunk daczára is napi kérdést képez. A közlemény tervleirása egy oly csatornának, mely a Dunát volt hivatva összekötni a Tiszával, még pedig Pest és Szolnok közt; tehát egészen eltérőleg az újabb tervektől. A csatorna tervvázlata száz évnél is régibb, mert azt Bállá Antal pestme egyei mérnök, a ki készítette, még az 1791. évben nyújtotta be Lipót főherczegnek Magyarország ak kori nádorának. Természetesen az akkori forradalmi idők^ nem voltak alkalmasak ily nagyszabású technikai mű létesítésére. Az 1820-as évek elején a nagynevű József nádor a tervet újból elővétette i annak alapján helyszíni viszgálatot és lejtméréseket is végeztetett; de azért a tervezetből sem akkor, de mai napig sem vált valóság. A tervleirásnak most már ugyan első sorban csak történeti becse van, de azért műszaki szempontból is megérdemli a figyelmet. Ez okból figyelmeztetjük a szakköröket a csatornaterv leírására. Egyebekben az „Ipar- ügyek* április 1-i számában is folytatja az iparszövetkezeti agitácziót és az egész szám tartalma a következő: Tartalom: Az iparosok választói joga. — A kisipari hitel országos szervezése, (I. Általános szempontok. II. A kisipari szövetkezés alakzatai: III. A kisipari hitel alapja.) — Iparszövetkezeti vita. — Ipartestületi Értesítő. (Miniszteri leirat a miskolezi kongresszus határozatairól. Visszaélések.) — Segélypénztári Értesítő (A fővárosi pénztárak szövetsége ügyében. Ápolási dijak a fővárosi közkórházakban. Elvi határozatok.) — Segélypénztári véleményadások. (648. Vidéki orvosok költségei nem téríttetnek meg. 649., A kötelezett tag áldott állapotban is felveendő. 650, Ipartestületi tag segédje köteleles a testületi pénztárba be lepni) lárcza. A pest-szolnoki csatorna. — Iparügyi Krónika. (A szövetkezeti akczió. Támadás a kamarák ellen. Az ezredéves kiállítás irányelvei. A kereskedelmi muzeum palotájának helye. Bakancs készítési tanfolyam. Egy uj iparág meghonosítása. Kongresszusok a kiállításon. Angster József orgona- épitő. Egy ipartestület a hetivásárok ellen. Nyilatkozat. Az ipari vállalatok és szállítások. A munkaközvetítés. Millenniumi emlék. Az „Iparosok Olvasótárának 5. és 6. száma stb — Szerkesztői üzenetek. — Ipari vállalatok és szállítások. — Magv. kir. államvasutak. A Zene és Színművészeti Lapok, melyet eddig dr. Váli Béla miniszteri titkár szerkesztett, ezentúl Deutsch Richter Albert szerkesztése és kiadásában fog megjelenni illusztrálva. Az első szám ma jelent meg igen érdekes és változatos tartalommal, felkarolva a színészet és zeneművészeti adminisztráczió- nájis és eszthetikai oldalát. Az uj képes lap tárgyilagos kritikát 8 úttörő szerepet kíván gyakorolni első sorban a mostoha elbánásban részesülő zene és színművészet iránt; másodsorban pedig Írásban és képekben felkutatni és feltüntetni kívánja e két művészeti ág dicsőségteljes múltját is mivégből dr. Váli, mint a lap felelős szerkesztője, s az ezredéves kiállítási zene és színművészeti osztály megteremtője, a legérdekesebb és teljesen ös- meretlen reliquiákat fogja bemutatni. A lap előfizetési ára: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, Agteleki- utcza 2 a. szám alatt van. Politikai hetiszemle. Magyarország ez egyetlen komoly irányú politikai hetilapja, mely fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom, magas étikai és szellemi színvonal tekintetben vetekedik a külföld legkedveltebb hetirevue-ive). E lap tárgyilagos és független magatartásával rövid idő alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává küzdötte fel magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata a magyar társadalom elitéjének igényeit szolgálja. Klubboknak, kaszinóknak, olvasóköröknek és nagyobb kávéházaknak nélkülözhetetlen s állandó becsű hetilapja. Nemcsak kollegiális, de hazafias kötelességet vélünk teljesíteni, midőn erre a nagy körültekintéssel, sok Ízléssel és meglepő szakképzettséggel szerkesztett, magas szín vonalú Hetiszemlére, mely most lép harmadik évfolyamába, felhívjuk a müveit és előkelő olvasó- közönség becses figyelmét. A Politikai Hetiszemle előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII. kér., Kere- pesi-ut 17. Törvényszéki csarnok. A gyöngéd viszony. Hofier Róza vadházasságban élt Hangai Mihállyal. Hangai Mihály dolgozott a Feier Márk szabászati termében, a balkéz-feleség meg rendben tartotta a házat. A múlt őszön Hoffer Róza bement Feier ruhakereskedésébe s állítólag a betegen fekvő Hangai részére 2 frt előleget és 10 frt ára szövetet, saját maga részére pedig egy 14 frtos köpenyt kért. Feier megadta a körteket azon reményben, hógy Hangai majd azt ledolgozza. Hangai azonban Hoffer Rózával együtt Brassóba költözött hirtelenében. Feier várt egy darabig a pénzére, de miután az nem jött, csalás czimen vádat emelt Hoffer Róza ellen. A múlt héten tartott tárgyaláson vádlott pirulva hökkentette ki a bíróság előtt, hogy hát így-amúgy, Feier s ő közte „gyöngéd viszony “-féle is volt. Képzelhető a Feier urain meglepetése, ki nem hogy a viszonyról nem tudott semmit, hanem attól is félt, hogy az alaptalan koholmány bajba keveri őt felesége előtt. A vádlott mindezek daczára fel lett mentve, miután csalási szándékot nem lehetett rábizonyítani. Ügyész feleb- bezett. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság előtt nyilvánosan előadandó ügyeknek. 1896. április hó 10. 1896. D. 12. szám. Koren Pál lelkész, mint a békésmegyei ág. hitv. ev. espe- resség özvegy-árva alap pénztár pénztárosa felperesnek, Povázsai András és társai alperesek elleni 143 frt 84 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere 1896. D. 15. szám. Nagy A. Sándor felperesnek, Sallai László alperes elleni tulajdoni igénypere. 1896, D. 23. szám. H. Ladányi Antal felperesnek, Marti Sándor alperes elleni sommás visz szuhelyezés iránti pere, 1896. D. 24. szám. Cs. Szilágyi Sándor felperesnek, Marti Sándor alperes elleni sommás visz- szahelyezés iránti pere. 1896. E. 8. szám. Cs. Horváth Gábor felperesnek, Cs. Horváth János alperes elleni 35 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. Zlözgazdaság: Békésvármegye vadászati statisztikája az 1895/«- diki vadászidényről — a vármegye főispáni irodája által összeállított kimutatás szerint a következő: Gyulán (a járással együtt) 3 szarvas, 2 dámvad, 93 őz, 1078 nyúl, 1779 fáczán, 61 fogoly, 374 fürj, 29 szalonka, 26 sárszalonka, 58 vadkacsa, 59 egyéb hasznos vad, 32 róka, 1 vadmacska, 7 sas, 341 karvaly, 5576 kisebb ragadozó madár, 2031 egyéb kártékony, összesen 11,550 vad 4250 frt 80 kr. értékben. A csabai járásban 26 őz, 257 nyúl, 659 fáczán. 128 fogoly, 171 fúrj, 5 szalonka, 3 sárszalonka, 83 vadkacsa, 3 vadlúd, 1 róka, 309 karvaly, 464 kisebb ragadozó madár, 1672 egyéb kártékony, esz- szesen 3781 vad 1442 frt 20 kr. értékben. A békési járásban 60 őz, 1330 nyúl, 636 fáczán, 67 fogoly, 51 fürj, I szalonka, 196 vadkacsa, 19 róka, 2 vadmacska, 7 borz, 8 vidra, 1 sas, 239 karvaly, 2109 kisebb ragadozó madár, 43 egyéb' kártékony, ösz- szesen 4811 vad 2589 frt 20 kr. értékben. Az orosházi. járásban 1 őz, 3044 nyúl, 447 fáczán, 367 fogoly, 220 fürj, 33 vadkacsa, 5 egyéb hasznos vad, 1 róka, 4 sas, 59 kisebb ragadozó madár, összesen 4181 vad 3886 frt 30 kr. értékben. A szarvasi já. rásban 2242 nyúl, 77 fáczán, 116 fogoly, 210 fürj. 104 vadkacsa, .5 vadlúd, 41 sas, 75 karvaly, 515 kisebb ragadozó madár, 119 egyéb kártékony, ösz- szesen 8504 vad 2483 frt 40 kr. értékben. A szeghalmi járásban 25 őz, 1646 nyúl, 443 fáczán, 191 fogoly, 195 fürj, 117 szalonka, 434 vadkacsa, 1 vadlúd, 55 egyéb hasznos vad, 14 róka, 1 vadmacska, 17 sas, 288 karvaly, 1164 kisebb ragadozó madár, 396 egyéb kártékony, összesen 4987 vad 2716 frt 90 kr. értékben. A gyomai járásban 566 nyúl, 74 fogoly, 10 szalonka. 50 vadkacsa, 3 vadlúd, 1 róka, 1 sas, 3 karvaly, 15 kisebb ragadozó madár, 30 egyéb kártékony, összesen 753 vad 615 frt 70 kr. értékben: A vármegye területén az összes vadász zsákmány tehát: 3 szarvas, 2 dámvad, 205 ő;, 10163 nyúl, 4041 fáczán, 1044 fogoly, 1221 fürj, 193 szalonka, 958 vadkacsa, 12 vadlúd, 119 egyéb hasznos vad, 68 róka, 4 vadmacska, 1 borz, 8 vidra, 71 sas, 1255 karvaly és kánya, 9902 kisebb ragadozó madár. 4291 egyéb kártékony, ösz- szesen 33,567 vad 17.984 frt 50 kr, értékben. A készülődő kiállítás. Ezredéves nemzeti kiállításunk erősen halad előre és már egymást követik a szállítmányok, melyeknek átvételére külön vasúti stáczió áll rendelkezésre a kiállítás területén. Hasonlóképen e napok- ban nyílt meg a külön kiállítási posta- és táviró- hivatal a kiállítás igazgatósági épületében. Az első nagy szállítmány hét waggon'volt ha- talmas ágyukkal a 16.-és 17-ik századból, melyek Eszterházy herczeg fraknói birtokáról érkeztek Egy másik érdekes szállítmány, mely már jelezve van Karoly Lajos főherczeg kistapolcsányi uradalmából’ erkezó 16-18-ik századbeli ritka becsű magyar vadászati tárgyakból és fegyverzetekből áll. E régi hazai emlékek közt különösen kiválnak egy elefánt- csonttal kirakott és törökfejjel díszített 16-ik századbeli számszeríj, egy piros bársony tegez nyilvesz- szőkkel, amint 400 év előtt használták, számos keleti és tölcséréé magyar fegyverek, régi vadász- kúrt és két-háromszáz éves kitömött állatok : szarvasok, özek, vaddisznók, sólymok és dámvadak. Érdekes lesz a törökök által ostromolt Eger Bdicsö hősének, Dobó Istvánnak egykorú síremléke, melyet eredetiben fognak felállítani a kiállításon. Most rendezik be az ősfoglalkozások csoportját is, melyben az ősi halászkunyhó a legrégibb magyar halászati szerekkel idylli képet fog nyújtani. Mátyás király egyetlen egykorú szobra, mely Szászországban a bautzeni régi vár kapuja fölött van elhelyezve, remekül sikerült gipszmásolatban szintén latható lesz a történelmi csarnokban. E héten lett megállapítva ő Felségének hozzájárulásával a kiállítási pavilion berendezése is, mely a jaáki monostor Arpádkorabeli legrégibb magyar épülettel egy fedél alatt van. A történelmi főcsoport got épületének, Vajda-Hunyad várának nagy lépcsőháza és a Nagy Lajos-korabeli terem, a 14-ik század motívumai szerint van kifestve és a reniassance epulet belsejet most díszítik a 17. és 18-ik századbol eredő magyar ízlésű formákkal. * Nagyon érdekes lesz a kereskedelmi pénz- és hitelügyi ház berendezése is, melyet | késmárki- eperjesi és más régi áruházak mintájára építettek. Az összes magyar kereskedelmi vállalatok alapítóinak arczképei nagyobbára már beérkeztek es a Szent-István kora óta vert összes magyar penzek galvanoplasztikai utánzatokban gyönyörűen sikerültek. Kernek látvány lesz a hadtörténelmi kiállítás, melyhez hasonló, szakemberek állítása szerint, még egy kiállításon se volt ily impozáns módon bemu- tatva. * A Földmivelésügyi kormány legujjabb intézkedése szerint ebkiállitásunk nemzetközi lesz, mert a kutyanevelés iránt a külföldön oly élénken érdeklődnek, hogy a külföldi kutya-nevelő egyletek ez alkalommal nemzetközi kongresszust is fognak tarKiállításunk tömeges látogatása körül a külföldön különben is már élénk mozgolódás tapasztalható. Amerikában több honfitársunk ismertető felolvasásokat tart Magyarországról, hasonlóan buzgólkodnak a Keleten lakó magyarok is Bukarestben, Szófiában, Konstantnápolyban; Turinból pedig a műegyetemi hallgatók rendeznek tömeges kirándulást Budapestre. Sok idegent fognak idehozni az eddig sűrűn jelentkező, számra nézve száznál is több különféle kongresszusok és sport-ünnepélyek, melyek hónapokon át eleven életet fognak kelteni nemcsak a fővárosban, de hazánk nevezetesebb vidékein is. A kiállítás idegen nyelvű: franczia, angol, német plakátjai is elkészültek és pár nap múlva a világ minden városában, utczákon vasutakon, hajóállomásokon, szállodákban és minden nyilvános és közforgalmi helyeken ki lesznek függesztve. A külföldi lapok is egyre-másra közük a kiállítás remekül sikerült képeit, Budapest és az ország érdekes helyeinek ismertetését, hazánk ezeréves történelmének és a modern magyar élet viszonyainak leírását Dániel Ernő keresk. miniszter, a kiállítás elnöke a hazai közönség részvételének előmozdítására nézve is sok czélszerü intézkedéseket tett. Eltekintve a tömeges utazások megkönnyítésétől, a katona, kereskedő- és iparosifjak tanulmányozásának lehetőségéről is gondoskodott. A tényleges szolgálatban tartott 2-ik évfolyambeli legénység közül az iparos és kereskedő ifjak a fegyvergyakorlatok után, szabadságoltatván, a kiállítást akádálytalanul megnézhetik. A tényleges szolgálatot tevő első évfolyambeliek pedig a kereskedelmi és iparkamarák által nyújtott előnyös utazási feltételek mellett, nyár végén csoportosan fognak Budapestre bocsáj- tatni. — ■Az egyes városokból való tömeges csoportok kéjutazásai is tervbe vannak véve és czélszerü olcsó ellátási módozatok által a szegényebb sorsú nép látogatása is meg van könnyítve. Itt lesz tehát az ifjúság, a nép és a magyar társadalom színe java és a május másodikán megnyíló kiállítás valóban az egész magyar nemzet találkozója és testvéri ünnepe fog lenni. /
