Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-03-29 / 13. szám
kint ezerszámra érkező versek bővebb felvilágosítást nyújthatnak, a pakkoló vendéglősök sörőshordókkal telt kocsijai, a világos überczihe- rek, női tavaszi gallérok, világos napernyők és egy csomó tavaszi számla mind tavaszi impres- siókat keltenek bennem és eszembe juttatják azt a nem messze levő időt, melynek’uralkodó planétái a por, az uborka, a paradicsom befőzés és a hirlapi kacsa. Bár bírok annyi alkalmazkodási képességgel, hogy kalucsnit húzok a sárban és kikefélem a ruhámat, ha belepi a por, mégis a mostani sár- és por-korszak közötti átmenet szomorú hangulatokat kelt bennem. Siratom az elmúlt farsangot, siratom az elmúlt telet, siratom az elmúlt ozsonnákat, a letűnt farsangi ideálomat s mind azt a sok kedves farsangi emléket, melyet ez a langy tavaszi szellő kegyetlen vandalismussal elfújt. Uj impressiók, uj tavaszi ruha, uj gondok és a sok újdonság között, nrig alkalmazkodni próbál az ember, elveszti egy pár napra saját magát és nem talál rá az egyéniségére. Mindenfajta ismerőseim közül, hallottam már hol egyiktől, hol másiktól, hogy megviseli őket a tavaszi átmenet. Az egyik tejfehér arczu kis lánynak szeplő- ket rajzol a bolondos tavaszi szellő bársonyos arczára, a másik főfájásáról panaszkodik, a harmadiknak a lába, a negyediknek a foga fáj s az a serdülő kamasz, a kinek ritka bajuszkája mellé hatalmas pattanást ragasztott a tavaszi szellő csókja, ugyancsak az idő átmenet megviselő hatását okolja a szépség hibáért. Pedig ezek még bpldog emberek, kik csak testileg érzik a tavaszi szellő ravaszkodását. De vannak olyanok is, kiket lelkileg visel meg a tavaszi átmenet. Ugyanazok ezek, kik a télen legnagyobb epedéssel várták a kikeletet, kik fáztak a zuzmarás világban és morozus hangulatban lesték az első olvadást, az első ibolyát. És ime most, midőn betelt óhajtásuk, bús lemondással hunyorgatnak bele a tavaszi verő- fénybe, melanchólikusan bódorognak az utczán, zavarba hozzák őket régi ismerőseiknek uj toil- lette-jei, és rajongással gondolnak vissza az elmúlt télre, melyet akkor éppen úgy szidtak, mint most a tavaszi időváltozást. Az ilyen emberek mindig csak a múlton rágódnak és télen a tavaszért, nyáron a télért sóhajtanak. Ezek a sze relme8, az ideges és az öreg emberek. Sem szerelmes, sem ideges, sem öreg nem vagyok, de néha trégis előfog engem is ez a hangulat és ilyenkor nem segít rajtam az alkalmazkodási módszer sem, melyet — mellesleg mondva — egyik helybeli viczczekben utazó barátom igy magyarázott meg : — Az alkalmazkodás az, hogy mikor szamarak közt vagyok én is „i á“-t kiáltok, ha bölcsek közt vagyok akkor . . . akkor . . . hallgatok í Kicsalja belőlem a tavaszi napsugár a rezignácziót. Búsan gondolok az elolvadt korcsolyatérre, mely pedig egész februárban eszembe se jutott, búsan gondolok a farsangra. Egyideig nyugdíjba megy a frakk, s a báli referáda, s rózsaszín fehér és kék ruhás angyalokról, angyali szép lányok és démoni szép’ menyecskékről hallgat a krónika. A jeunesse doree szétugrasztódik. K i tudja milyen lesz a jövő farsang ? A tánczosok jobbjai elpárolognak | jövő farsangig. Egy már Párisba ment. Kettő-három önkéntes lesz, ki baka, ki tüzér, ki szekerész, ki huszár. A kikben, még egy kis élet és táncz- kedv van, azok egy része leházasodik addig s akkor már a feleségeik tánczoltatják őket. Maradnak a jövő farsangra a jeunesse-doree képviselőjéül, részint olyan bácsik, a kik szolid kávéházi kapuczinerezők és 9. órakor lefeküsznek, részint pedig problémákon rágódó, nótát, vicz- czet és verset gyártó urak, kik ha tánczra talán igen, de férjhez menésre nem alkalmasak. És ezért szállnak az én agyamba, komor gondolatok. Nem azért mintha férjhez akarnék menni, hanem mert kétségbe vagyok esve a jövő farsang sikere fölött. Pedig az idei farsang már elmúlt böjtöstül együtt. Több báli névsort igéző bájos teremtésekből álló mozaikat, nem szed össze báli tudósítónk ; nem konstatálja többé, hogy „a pavilion terme szűknek bizonyult és a kitörő jókedv a hajnali órákig együtt tartotta a társaságot“, hanem szépen visszatér régi foglalkozása a rendőri krónikák mellé, s ezután nem szép asszonyokról és lányokról, hanem piszkos csirkefogók Viselt dolgairól referál a nagy közönségnek. Ázsiója óriásit sülyed és a felé irányuló lányszemek 13%-al kevesebb melegséggel moselyognak rá, mint farsang alatt. Szomorú helyzete van a báli tudósítónak, mikor „megjön a daru meg a gólya“ és „kivirul a róna“, — neki olyankor beborul, a téli ruhákért akkor perelik be és nem hívják többet ozsonnára. No, de én itt a báli referens dolgaiba avatkozom, holott nincs rendben az én szénám se. Miről írok én „Gyulai életet“, ha borba fül a gyulai élet? kérdezem magamba sokszor „kínos éjszakákon“. Egy az, ami reményt nyújt: a mi télen, nyáron, ősszel, tavasszal sárban, porban, tűzben, vízben és viharban megmarad. A pletyka, . . . 1 —re— Irodalom. Göre Gábor a „Kakas Mártonéban. Gárdonyi Géza hires alakja Göre Gábor, a lepéndi bíró ezentúl a Kakas Márton cimű előlapban fogja közzétenni nevezetes leveleit, melyekben kalandjait meséli el. Az első bejelentő levél már megjelent a Kakas Márton mai számában. A lap ára */^ évre 1 frt. Tisztelettel a „Kakas Márton“ kiadóhivatala. Budapest, VIII., Kukk Szilárd utcza 5. A millennium és a Magyar Hírlap. Mindössze nehány hét választ el még bennünket Magyarország félévig tartó nagy ünnepétől, a millenniumtól. Erre a nemzeti nagy ünnepre készül most mindenki országszerte. Magától értetik, hogy a sajtó, amely minden nemes ügynek a fellendítője, a legelső tényezők közt foglal majd helyet, amelyek a közönség segítségére lesznek abban, hogy mindenki tökéletes tájékozást szerezhessen arról, ami az ezredéves ünnephez tartozik. De a sajtó orgánumai közt is első helyen áll ezzel az igyekezésével a Magyar Hírlap. A Magyar Hírlap eddig is a legváltozatosabb és legtartalmasabb fővárosi napilap volt; a leg jelesebb Írók és hírlapírók oly számmal csoportosulták köréje, hogy ebben a tekintetben a Magyar Hírlap szinte versenyen kívül áll. S mégis, újabb és újabb áldozatokat hoz ez a kitűnő napilap a közönségnek, hogy a millenniumi nagy campagneban a Magyar Hírlap olvasói kapják mindenről leggyorsabban a tökéletes informácziókat. Egész sereg uj munkatársat szerződtetett a Magyar Hírlap a végett, hogy könnyebben felelhessen meg millen- náris feladatainak. A kiállítás egész ideje alatt folyvást ad ugyanis a Magyar Hírlap külön lapokat, bővített s a rendesnél sokkal térjedelmesebbb számokat, az események szerint. Ezenkivül „Kiálli tási Útmutatóival is kedveskedik közönségnek. Ez az Útmutató szinte nélkülözhetetlen lesz mind azoknak, akik a kiállítást alaposan akarják megnézni; s a Magyar Hírlap előfizetői potom áron, negyedrészéért a rendes árnak, juthatnak majd hozzá. Szóval a Magyar Hírlap semmi áldozattól sem riad vissza, hogy magát a nagy közönségre nézve pótolhatatlanná tegye. Előfizetési ára évnegyedre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetési összegek a Magyar Hírlap kiadó hivatalába (Budapest, Honvód-utcza) küldendők. Egy remek nemzeti emléket képez „Az Ezeréves Magyarország és a Milleniumi kiállítás■■ czimű diszmű, melynek 6-ik füzetét vettük. Minden füzet érdekes és művészi kivitelű képei által a legtökéletesebb reprodukcziókat nyújtja és kiváló gonddal összeválogatott tartalma oly ízlésnek adja tanu- jelét, mely egymagában is biztosítja a mű rendkívüli nagy elterjedettségót. — A látóképek megválasztása kivétel nélkül igen szerencsés a felvételek kivitele teljesen művészi minőségű. A 6 ik füzet ismét egész sorát hozza Magyarország leggyönyörűbb vidékeinek. Többek között Esztergom látóképei a nem rég készült új Dunahiddal, Szliácsfürdő elragadó panorámája, Körmöczbánya fenséges vidékével megkapó látványt nyújt. Az Árva völgy hazánk gazdaságilag legmostohább, de természeti szépségben leggazdagabb vidéke és az ország második fővárosa Szeged város egy részének hozatala, Buccari látóképé, Pogaras vára, mind oly szép dolgok, hogy e mű megszerzését csak a legmelegebben ajánlhatjuk, mert egy ilyen diszműnek egy családnál sem szabad hiányozni. — Daczára a mű rendkívüli olcsó árának az előfizetők, kik a minden egyes füzetben mellékelt szelvények által biztosított utazási és ellátási kedvezményeket, a kiállítás látogatására nem veszik igénybe, teljesen díjtalanul kapják az Ezredéves orsz. kiállítás nagy szinnyomatu panorámájának képét, melyet az ismert tájképfestő Heyer Arthur készített. Kapható Gyulán, Dobay János könyvkereskedésében. „Az Ezeréves Magyar- ország és a milleniumi kiállítás“ egyes füzeteinek ára 40 kr., tehát az egész, 12 füzetből álló diszmű csak 4 frt 80 krba kerül. Törvényszéki csarnok. Abékési lázongok- Nagyszabású bünpört fog tárgyalni agyulai kir. törvényszék a hétvégén. Olvasóinknak bizonyára élénk emlékezetében van az akkor nagy szenzácziót keltett bűneset, mikor ugyanis a békési őszi vásáron az összegyűlt csőcselék Onody Mihály bújtogatására lázongani kezdett s csak a csendőr fegyverek közbejöttével lehetett a rendet újból helyreállítani. Az érdekes perben mintegy 8& vádlott van s nagycsütörtökön veszi kezdetét s valószínűleg 2—3 napot igénybe fog venni a vég- tárgyalás.' A bába mint vádlott. Az 1875-iki törvény szerint bábaságot csak az gyakorolhat, kinek erre diplomája van, az pedig kinek. nincs, addig, míg az illető községbe okleveles szülésznő nem költözik. Varjú Mártonné orosházi lakosnő várta a múlt nyáron a gólyát és elküldött László Pálné diplomátlan bábáért. Varjú Mártonné azonban szülés közben rosszul lett és elvérzés következtében meghalt. Az ügyészség e miatt vétkes gondatlanságból okozott emberölés czímen vádat indított a bába ellen. A héten tartott tárgyaláson azonban a kir. t örvényszék felmentette László Pálnét azon indokolással, hogy híva volt s a szükséges óvintézkedéseket a megholt akarata folytán nem hajthatta végre. Ellenben vétkesnek találta a kihágási törvény 92 §-a szerint s egy napi elzárás, vagy 10 frt pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen ügyész felebbezett. Vásári zsebmetszőnö. A múlt őszi eleki vásáron Rákóczy Náncsi rendőri körökben ismert aláír, egyik gyulai asszony zsebében kotorászott egy kövér erszény után. Az erszény tulajdonosnője azonban észrevette a zsebében kotorászó idegen -kezét s sikoltozni kezdett. Erre Náncsi a kezében levő erszényt földhöz csapta és el akart szaladni. A czirkáló csendőrség azonban bilincsbe verte a zsebtolvajt s a kir. törvényszék az elmúlt heti tárgyaláson 8 havi börtönre Ítélte a 3-szor is büntetve volt zsebtolvajnőt sikertelen működéséért HIRDETÉSEK. 3679-1896. V Pályámti hirdetmény. Gyula rendezelktanácsvwarosnál ujonan rendszeresített és 800 frtlívi MStéssel, valamint 150 frt évi lakpénzzel jav^alidSzoU III-a<l jegyzői állásra ezennel pályázaMjjpiirdetek s felhívom mindazokat, kik ezen állásfyEryerni óhajtják, hogy az 1883-ik évi I. t.-cz. »Lflt^vagy 6-ik §-ában megjelölt minősítésüket, \jjfamiflt esetleg eddigi alkal- maztatásukat igazohf okiratinkkal, továbbá illetőségi és erkölcsi bizonurványnyaMolszerelt kérvényeiket hozzám a f. évi Április hoU-ig nyújtsák be. Gyulán, 1696. márczius lE-én. Dfe Fábry Sándor, 67. 3—3. «ji alispán. Hol lehet a legjobban és legol* csobban vásárolni? Nádor Mór czipő, kalap és férfi divat üzletében Gyulán, a Bérház épületbenVan szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy raktára< mat friss és olcsó tavaszi árukkal a> L* már berendeztem és abban a hely7. ! ff L zetben vagyok, hogy raktáromon lefij *« vő czipő, kalap és férfi-divat czikke0 £ két meglepő olcsó árakon bocsájtom ff ff £ “O a n. é. közönség rendelkezésére. 7 ff A fent nevezett czikkeken kívül V &» O raktáron tartok : Inget, gallért, kéz& Cl élőt, pénz és szivar tárczákat, illat0 G-1 szereket és minden e szakba vágó czikkeket. A n. é. közönség b. figyelmébe ajánlva ■ 73 2—3 maradtam tisztelettel Nádor Mór. N 7 O; JT Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Ház-eladás. Kigyő-utfeza lSrszámu ház, saját kézből el^ónErtekezűi a ház- tuJajdonosnői^€r%het. özv. Mafeek Jánosné. 66. 3—3. 4608—1896. Békésvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Békésvármegye alispánja részéről következő munkáknak zárt ajánlati versenytárgyalás utján való biztosítása tétetik közhirré; 1. ) A Békés-mezőberényi út külső szakaszának kiépítése macadam rendszer Bzerint számított költség 95529 frt 13 kr, bánatpénz 4800 frt, 2. ) A Békés-mezőberényi út belső szakaszainak kőburkolása, számított összeg 38954 frt 13 kr, bánatpénz 2000 frt. 3. ) A Gyula-sarkadi út remetei szakaszainak kiépítése macadamo rendszer szerint, költség összeg 45493 frt 21 kr; bánatpénz 2300 frt. 4. ) A szarvasi „Túzok“ utcza kőburkolása 28836 frt — kr, költséggel, bánatpénz 1500 frt. 5. ) A szarvasi „Túzok“ utcza alépítménye (földmunka és műtárgy építés) számított költség 3481 frt 40 kr.; bánatpénz 200 frt. 6. ) A kondorosi indóházi út alépítménye (földmunka és műtárgy építés) költség összeg 915 frt 09 kr. bánatpénz 50 frt. Mindezen munkákra a zárt írásbeli ajánlatok kü- Fön-külön, a fenti bánatpénzek csatolása mellett alol- irott alispánhoz a f. évi április 14-ének d. e. 10 órájáig adandók be. A nyilvános verseny tárgyalás a vármegye székházának kis termében április hó 4-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. A terv-, előmérejt-, költségvetés-, valamint az árlejtési és építési feltélelek a kir. államépitészeti hivatal helyiségében minden hétköznap d. e. 9—12. d. u. 3—5. óráig megtekinthetők. Gyulán, 1896. márczius 13-án. Dr. Fábry Sándor, s. k. 68. 2—3. alispán. Ház-eladás. Gyulán a^ö-dtcza 145. sz. a. lévő ház f^^radó. "VI Tudakozódhatni DobpW Alajos kir. i. táblai bírónál Nagyváradon (új-sor 12. szám.) 63. 3—3, Hirdetmény. Eladó vagy bérbeadó a várkört szomszédságában levő 214/J. számú Wre és telek mely a legnagyobb kényelemnáiK megfelelőleg épült és áll 4 utczai szopá, konyha élés és fáskamara, pincze\$s vsJk mellékhelyiségekből, udvar, gyümölcs«! virágos kert külön elkerítve. Az eladás vagy JNrbvfedás felől értekezhetni alant irt tulaidpnosnőrt'ljl Kossuth Lajos- utcza 143. számiykötődében^^agy lakásán Nagyoláh váro^/Sáncz-utcza Ít|22. házszám alatt. 82. 2-2. Martinyi Sáinuelné. Felhívás. A gyulai 48-a8 kör 1890. április hó 6-án a népkerti pavilion nagytermében saját könyvtára javára tánczvigalmat rendez, melyre a mulatni szándékozó közönséget ez utón is meghívja 74.2—3. a rendező-bizottság. 153—1896. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a gyulai kir1 törvényszék 1896. évi 1381. v. számú végzése következtében Dr. Zöldy Géza.gyu- lai ügyvéd javára VV’erner Kudolfné .gyulai lakos ellen 250 frt — kr. *;s jár. erej éigj#foganatositött kielégítési végrebajtáljutján lefoghgn és 1551 frt' 96 krra becsült porczfHJán és üregáruk s üzleti álványokból álló ÍDg<9|gok nyilvános árverésen eladatuak. JP Mely árverésneka gyalujTtir. jbiróság 1130/1896. számú végzése folytán 25®frt — kr. tőkekövetelés, ennek 1895. évi de^." hó 27-ik napjától járó 6% kamatai és eddig ödfzeBSn 37 frt 10 krban bi- róilag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán leendő eszközlésére Ä96. évi április hó 7-ik napjának délelőtti 9 órájmhatáridőül kitüze- tik és ahhoz a v/nni szándékozóig oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érinfijjft ingóságok^ az 1881. évi LX^.-cz. 107. és 108Í'|I§ a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul iSfíel fognak adatni. Kelt-Gyulán, 1896. évi márczius hó 24-én. Tar Gyula, 86. 1—1. 1 , kir. jbifpságí végrehajtó. Hirdetmény. Gyulaváros árvaszékének 651 -1896. sz. megbízása folytán alólirott közhirré tes: miszerint Balogi József gondnokolt tula^Knához 1 drb. cséplőgép? 1 drb. 50 frjtfa becsült ménló, különfélelnazdasági es .közök és takarmányntemiiek:,> fr márczius hó 30-ik napján d. e. 9 órakor, tajwan) megtartandó inognak adatni. a helyszínén (Balogh folytatólagos árverése Ugyancsak ez alle rónék bérbe fognatarad sági épületek, udvarral földterülettel. A mmal a többet igé- tanyai gazda- mintegy 800 Qöl Gyulán, 1896. évi már»us 26. Schrödd^“ István, 84. 1—1. segédg; iküldött. h gyuiai Kennen oeiegsegeiyzo pénztár einoKsegetoi. Ad. 11/1896.',ül. sz. (Hirdetmény. A gyulai kőrületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhirré teszi, hogy f. óv márczius hó 22-é^d. e. 9 órára Gyulán a saját helyiségében tartaníwfazándékolt lll-ík évi rendes közgyűlése, a kiküldöttek részvétlenség^miatt nem lévén határozatképes, mgtartható naffi volt. Az alapszabályok 2Í|ik §-.0m^T negyedik be. kezdése értelmében annaAyabbrhatáridejéül folyó évi ápril hó 6-ik napjának 9 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kikjp^^tek azon megjegy- _______ őzgyülés az előbbeni közgyűlés napirendiére kilhmtt tárgyak felett fog — tekintet nélküjr a megjeWhtek számára — határozni, s hogy a(Pe külön szoifligyre szóló meghívók szétküldeti/nem fognak. Gyulán, Us96. márczius 22-én. Az igazgató-elnökség: Ditjé Béla, ig. titkár. 88. ft—1, Sál ig. elő Házeladás. A Súgár-útlioz közel, a Kecske- zugba 1356’la szátíiu ház, mely áll: 2 szoba, konyha/kamra és bolthe- lyiségből, ulkqjpzés miatt azonnal eladó. — Élvezhetni; AjBraun és Czinczár uraK íaíizletébeu Kováts János szoJgRval. ijj| 87 |||
